Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1983. január 4. AZ USA VOLT MOSZKVAI NAGYKÖVETÉNEK NYILATKOZATA A szovjet javaslatot érdemes megvitatni események sorokban BPPAPEST ___________________ A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága távirat­ban üdvözölte az Etióp Dolgozók Pártja szervező bizottságának második kongresszusát. (MTI) BONN Ha nem lenne megvalósítható a közép-hatótávolságú nukleáris ra­kéták európai telepítésének teljes betiltása —, azaz a Reagan elnök által javasolt úgynevezett nulla­változat — akkor az NSZK a ra­kéták számának „szigorú korláto­zása” mellett foglalna állást — jelentette ki Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügyminisz­ter egy vasárnapi nyilatkozatában. Genscher azt állította, hogy a Reagan elnök által előterjesztett úgynevezett „nulla változat” to­vábbra is az ideális célt jelenti a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, mindazonáltal — mutatott rá —, ha ez nem elérhe­tő, akkor „minden lehetségesét meg kell tennünk a telepítendő rakéták számának minél alacso­nyabb szinten tartására”. WASHINGTON Avereti Harriman, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykö­vete, aki 1963-ban az atomcsend- egyezményről tárgyaló amerikai küldöttség vezetője volt, a The New York Times vasárnapi szá­mában a Szovjetunióval való fegyverzetkorlátozási megegye­zés sürgető szükségességére hív­ta fel a figyelmet. Az Egyesült Államokat az a ve­szély fenyegeti — írja Harriman —, hogy elszalasztja „az új szov­jet vezetés nyújtotta alkalmat” a nukleáris fegyverzet csökkenté­séről szóló tárgyalások sikerre vitelére. Harriman szerint Jurij Andro­pov december 21-i kezdeménye­zése a középhatótávolságú raké­tákkal kapcsolatban „érdemes a további komoly megvitatásra”, jóllehet „jelenlegi formájában elfogadhatatlan". Harriman ellenérve az, hogy ha Nagy-Britannia és Franciaor­szág ellenzi saját rendszereinek az egyensúlyba való beállítását, ak­kor az Egyesült Államok nem tárgyalhat a nevükben. Mindazon­által a neves diplomata, az ame­rikai kormányt figyelmezteti: „a .merevség nem hoz, hanem meg­akadályoz mindennemű megálla­podást”. A Szovjetunió folytatja Harri­man, felajánlotta, hogy 1800-ra csökkenti hadászati célbajuttató eszközeinek számát, ami a jelen­leginél 750-nel kevesebb szovjet rakétát jelentene. Az Egyesült Államok szeretne nagyobb csök­kentést elérni — írja, ám első lépésnek a szovjet javaslat meg­valósítása „értékes lenne”. Harriman ellenérve az, hogy amerikai szakértők körében rit­kán hallható beismeréssel zárja fejtegetését a hadászati nukleá­ris fegyverek csökkentésének problémájáról: a továbblépés a jelenlegi szovjet javaslatok szab­ta határokon feltételezi, hogy az Egyesült Államok szélesítse ki . saját javaslatait „a hadászati cél­bajuttató eszközök minden for­májára". NSZK Pénteken feloszlatják a parlamentet Kari Oarstens, az NSZK szö­vetségi elnöke pénteken este el­hangzó televíziós beszédében je­lenti be a parlament feloszlatá­sát és a Bundestag-választások kiírását. Horst Ehmke, az SPD parla­menti frakciójának helyettes ve­zetője a választásokkal kapcso­latos rádióinterjújában hétfőn a bonni kormány szemére vetette, hogy taktikai megfontolások ve­zetik akkor, amikor a külpoliti­kai kérdéseket igyekszik kiszo­rítani a választási kampány témái közül. Horst Ehmke kijelentette, hogy a bonni kormánynak az új szov­jet leszerelési javaslatokra rea­gálása nem egységes, és hang­súlyozta: „az a véleményem, hogy a Jurij Andropov által elő­terjesztett új javaslat egész sor új elemet tartalmaz, amelyeket mérlegelni kell. „A jelenlegi szö­vetségi kormánynak — fűzte hoz­zá Horst Ehmke — nemzeti ér­dekből, de a nyugati szövetségi rendszer és az egész világ érde­kében is, nyomást kell kifejte­nie, hogy a genfi tárgyalások eredménnyel járjanak”. Argentína sürgeti a falklandi szuverenitás helyreállítását NAPI KOMMENTÁR Körút, tövisekkel Argentína továbbra is sürgeti a Falkland (Malvin)-szigetek fe­letti „teljes és törvényes” szuve­renitásának helyreállítását — jelentette ki Juan Ramon Aguir­re Lanari argentin külügyminisz­ter a szigetek brit fennhatóság alá kerülésének 150. évfordulója alkalmából mondott beszédében. Az argentin diplomácia vezető­je televíziós beszédében felszólí­totta Nagy-Britanniát: tegyen eleget az .ENSZ-közgyűlés hatá­rozatának, amely a szigetek ho­vatartozásáról folyó tárgyalások felújítását szorgalmazza. A kül­ügyminiszter röviden utalt arra, hogy Nagy-Britannia átmeneti­leg megszerezte a terület ellenőr­zését, sohasem fog teljes és tör­vényes fennhatóságot gyakorolni a szigetek felett. Megkezdte egyhetes nyugat­európai körútját Abe Sintaro, ja­pán külügyminiszter. A vendég Londonban, Párizsban, Brüsszel­ben, Bonnban és Rómában folytat megbeszéléseket és találkozik Gaston Thornnal, az európai kö­zösségek bizottságának elnökével is. Az már most világos, hogy út­ja sehol sem lesz rózsákkal meg­hintve — és ha mégis, inkább a tövisek, mint a szirmok lesznek érezhetők. A látogatás legfőbb célja egy sajátos gazdasági-politikai villám­hárítás kísérlete. Ismert tény, hogy a felkelő nap országára erős export-dinamizmus jellemző. Ke­vésbé ismert az érem másik olda­la: az, hogy Tokió vám- és egyéb intézkedésekkel fékezi importját, így nem'csoda,1 hogy 1981“ben, s| tavaly is több mint tízmilliárd dolláros EGK-deficittel 'zárult Ja­pán és a Közös Piac tagországai­nak kereskedelme — természete­sen Nyugat-Európa rovására. Ez az egyenlőtlenség mind nagyobb vi­harokat kavar. Párizs kénytelen volt korlátozni a Japán képmag­nó-bevitelt és hasonló intézkedé­sek kerültek szóba Londonban és más EGK-tagállamokban is. Na- kaszone novemberben hatalomra került kormánya érezte, hogy va­lamit tennie kell. Nem véletlen, hogy éppen Abe Sintarojítja előtt jelentették be: Tokió csökkenti mintegy hetven mezőgazdasági és ipari termék vámját. A bejelentés természetesen azt célozta, hogy rokonszenvesebbé váljék Abe útipoggyásza, már most világos, hogy ez a cél nem valósult meg. A japán külügymi­niszter vendéglátói azonnal érzé­keltették, hogy szerintük „jórészt látszatintézkedésekről” van szó, mert nem olyan termékek vámját csökkentették, amelyek az EGK- deficit szempontjából komoly sze­repet játszhatnának (ehhez meg­figyelők szerint elsősorban a mar­hahús- és a citrusfélék vámcsök­kentésére lenne szükség.) Jelkép­nek tekinthető, hogy az EGK köz­pontjában Brüsszelben, nyilván­valóan Abe Sintaró'nak címezve, közölték: a tokiói intézkedések el­lenére tudomásul veszik a holland Philips és a híres NSZK-cég, a Grundig Japán-ellenes dömping­vádjait és azokat '„megfelelő fó­rumokra” továbbítják. Érdekes, hogy ugyanakkor Wa­shington jelezte: bár nem tartja kielégítőnek a tokiói vámcsökken­téseket, „értékeli a jóindulatot” és ezért — eredeti tervével ellen­tétben — nem fordul panasszal a vámtarifákat ellenőrző csúcsszerv-, hez, a GATT-hoz. A Reagan-kabi- net alighanem ugyancsak az Euró­pába utazó japán miniszternek szánta ezt a közlést. Washington­nak is gondot okoz ugyan a japán exportdömping, de „globális stra­tégiai okokból” szeretne elkerülni szövetségesei között egy, a koráb­binál is látványosabb konfliktust. H. E. Feszültség Miamiban 9 Az USA-beli Miamiban, ahol az óesztendő utolsó napján faji za­vargás robbant ki, tovább tart a feszültség. Képünkön: sisakos-gáz- álarcos nemzeti gárdisták készültségben. Olcsóbb energiaforrás a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról.) jának, amelynek végrehajtásá­ban a szomszédos szövetkezetek részt vállalnak. A tiszaalpári Ti- szatáj Tsz-lben arra számítanak, hogy ez év április elején már el­jut hozzájuk is a földgáz, ame­lyet a palántanevelő és a do­hányszárító fűtésére használnak. J6bb minőségű, exportképesebb dohányt tudnak átadni a forgal­mazó vállalatnak, amelyet ma­gasabb áron lelhet értékesíteni. A kecskeméti járásban az em­lített nagyüzemeken kívül még más gazdaságok is fáradoznak azon, hogy olcsóbb energiafor­ráshoz jussanak. A kertészeti melléktermék hasznosítását több szövetkezet tervezi. Állattartó­telepeket fűtenek faaprítékkal, szőlővenyigével. Olykor a ter­mészetes hőt is igénybe veszik/ Az ablaktalan ólakat átalakít-., ják, hogy villany .helyett a nap­fény fűtsön, világítson. K. A. ; Nehéz év után a Hungarofruct (Folytatás az 1. oldalról.) összesen 54 ezer 198 tonna friss zöldség és gyümölcs hagyta el ta­valy a megye határát, ebből 11 ezer 279 tonna a tőkés országok­ban talált vevőre. A kivitel zömét, csaknem a fe­lét, az alma jelentette. A sze­zonban a legnagyobb gondot az áru minősége okozta. Köztudott, hogy a csapadékhiány miatt a gyümölcsök aprók, s színtelenek maradtak. A nadrágszíjszorítás- ra kényszeredett partnereink csak a szerződésben rögzített mi­nőségű gyümölcsöt vették át, ami szokatlanul (!) kemény lec­ke volt a termelőknek. Ugyan­akkor a jó minőségű árunak si­került megfelelően fizető piacot is találni, amit bizonyít, hogy a kecskeméti hűtőházban váloga­tott és innen útnak indított gyü­mölcs Finnországban és az NSZ'K-ban a legjobb minőségű árukkal állta a versenyt. Az elmúlt évben a kínai kel, a retek, a karalábé és a korai káposzta jól fizetett a termelők­nek. Erre az esztendőre sajnos ezt nem mondhatjuk el, mert — a megyes^^g^i^g. . tatója lÉflí^afflifWe- gesen lemondta a retek- és a ka­ralábéigényét. Ez a tavalyi ter­mést figyelembe véve, mintegy 2 millió csomó retek és 273 ezer darab karalábé eladásából szár­mazó jövedelem kiesését jelenti. Eddig is és a közeli napokban folyamatosan, falugyűléseken tá­jékoztatják a kistermelőket, hogy ezek helyett más, keresettebb zöldségfélékkel telepítsék fólia­sátraikat. A nyári gyümölcsök között gondot jelentett a cseresznye és a meggy elhelyezése. A miénk­kel egyidőben az olasz és a spa­nyol gyümölccsel telített nyuga­ti piac nem, vagy csak alig fo­gadta az amúgy jó minőségű ha­zai árut. Hasonló volt a helyzet az őszibaracknál és a kajszinál is. Jól sikerült viszont a görög­dinnye exportja. Ebből csaknem 3 ezer tonnát szállítottunk Cseh­szlovákiába, az NSZK-ba, vala­mint Lengyelországba. Soha nem látott mennyiségben termett a körte megyénkben. Ugyanezeken a piacokon 318 tonnát sikerült értékesíteni. A szilvaterméssel rengeteg gond volt, amit bizo­nyít, hogy az eddig megszokott 800—:1000 tonnás export helyett csupán 138 tonna hagyta el az ország határát. A sok rossz után volt jó is. A Hungarofruct müncheni üz­letkötője, Holly Sándor jelenté­sében írta: „A vágott paradi­csompaprika szépen végezte pá­lyafutását. Jó emlékkel mond búcsút és vár majd az új sze­zonra”. Valóban: 4406 tonna sze­let és 1060 tonna egész paradi­csompaprikát küldtünk a dollár­ral fizető piacokra. Ez a tőkés exportunk, mintegy 53 százalé­kát jelenti. A fehér spárgára jellemző volt, tíoffi'Qz egész orsj&göan J csökkent' 'teWnéSi^sI1; té'füieteV’ Ennelt ellenére'a taváig''" iftä-" goncmennyiség dupláját, mint­egy 400 ezer darabot oszt szét az idén a külkereskedelmi vállalat. Az elmúlt, esztendő tanulságos volt a zöldség-gyümölcs terme­lőknek, felvásárlóknak, forgal­mazóknak. Előtérbe került a mi­nőségi munkára való törekvés, a pontos szállítás, az ízléses cso­magolás és a szabvány szerinti elbírálás igénye. A jövőben még inkább szükség lesz a különböző szférákban dolgozó szakemberek egybehangolt munkájára, a gyors információáramlásra és a kor­rekt partneri kapcsolatra. Czí P. WOLFGANG EBERT: Béke — amerikai módra A világ különböző országai­ból érkező riasztó jelenségek hallatán egy csepp biztos tu­datra akartunk szert tenni. Ezért amerikai barátunkhoz, Jeffhez fordultunk, a száz- százalékos reaganistához. — Jeff — kérleltük, miköz­ben a vállára tettük a kezün­ket —, mondd meg őszintén, milyen perspektívái vannak a béke elérésének? — Ti mindig csak a béké­ről tudtok papolni — morog­ta kelletlenül Jeff. — Meg­mondom nyíltan: a béke el­érésének most kedvezőtlenek a kilátásai. — Mi ennek az oka? — ér­deklődtünk remegő hangon. — Oka több is van, de a legfőbb az, hogy mindenütt jelen vannak az úgynevezett békebarátok. Ha ők annak idején nem tiltakoztak volna olyan dühödten a neutron- bomba ellen, akkor nekünk nem most kellene elkezdenünk a gyártását. Ez egymagában több évre visszavetett ben­nünket. Ami pedig a szárnyas rakétákat illeti, itt is minden eltolódott 1985-ig. így tehát fokozott háborús veszély áll fenn. — Kérdő tekintettel néztünk barátunkra. — Az oroszok napról napra gyen­gébbek lesznek, így tartja külügyminiszterünk, és ezért veszélyesebbek — magyarázta Jeff. Ekkor abszurd gondolat fo­gant meg az agyunkban, amit legott ki is mondtunk: — Lehet, hogy ha a Nyugat egy kissé gyengébb maradna, a Szovjetunió pedig egy csöp­pet megerősödne, ez elég is lenne a békéhez? — Ez a legnagyobb hülye­ség! — kiáltott fel Jeff. — Mi lesz akkor azzal a másfél trillió dollárral, amit a hadi­kiadásokra akarunk fordítani ae elkövetkező öt esztendő­ben? Akkor az egész kárba veszne! — No jó, de addig miért forog veszedelemben a béke ügye? — Azért, mert fennáll an­nak a veszélye, hogy elsőként nekünk kell nukleáris csapást mérnünk, és ezzel egyidejűleg meg kell előznünk az oroszok válaszát. — Tehát az ellencsapástól nem kell félnünk? — Természetesen nem. — ingatta a fejét Jeff. — Ha a második nukleáris csapásra gondoltok, akkor nincs mitől félni. Ám e célból Trident- rakétákat kell harckészültség­ben tartanunk 1400 robbanó­fejjel. Megkérdeztük Jeffet, ugyan mire kellenek a Tridentek. ä — Ó, nagyon egyszerű az egész — válaszolta nevetve. — ítéljétek meg magatok: 100 robbanófej az ellenség kato­náinak 15 százalékát képes a másvilágra küldeni, 400 pedig már 74 milliót. — Ez némiképp a többszö­rös megsemmisítésre emlékez­tet — jegyeztük meg, és et­től egy kicsit kiborultunk. , — Ha a béke megőrzéséről van szó, akkor keménynek kell lennünk, mint, a futball­ban, nem pedig kisasszony módra finomkodni — világo­sított fel bennünket Jeff. Ekkor föltettük neki a kö­vetkező kérdést: — És hogy áll a dolog a fe­szültség csökkentésével? — Nyilván megnyugszotok, ha azt mondani, nektek, hogy annak vége. — Hiszen az nagy boldog­ság, ha soha nem lesz háború — mondtuk neki felindultan —, miután mindkét nagyha­talom tudja, hogy ez szörnyű pusztításokat hozna a szá­mukra, és hogy egy elkövet­kezendő háborúban nem lesz­nek se győztesek_ se legyőzői­tek. Jeff erre hanyagul legyin­tett: — Ti nyilván átaludtátok a legújabb eredményeket, ame­lyeket a fegyverkezés terüle­tén értünk el. Reagan tanács­adói azt tartják, hogy képe­sek vagyunk az eljövendő há­ború megnyerésére. Csupán több pénzt kell fordítani a fegyverek gyártására, és nem szabad félni a bevetésüktől. Vannak az életnél fontosabb dolgok is ... Vagy ti már any- nyira megfertőződtetek az amerikaellenességgel, hogy másként gondoljátok? . (Zahemszky László fordítása) Kaddumi Ankarában Faruk Kaddumi, a PFSZ poli­tikai osztályának vezetője hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra a török fővárosba érkezett. Az ankarai repülőtéren liter Turk­men töröli külügyminiszter fo­gadta. Törökország támogatja a palesztinok függetlenségi har­cát, küzdelmét az önrendelkezé­sért, beleértve államalapítási jogát is. Kim ír Szén nyilatkozata Korea mielőbbi,' békés újra­egyesítése mellett szállt síkra Kim ír Szén, a koreai munka­párt központi bizottságának fő­titkára az Asahi Evening News című, tokiói esti lap hétfői > szá­mában megjelent nyilatkozatá­ban. Elutasította azokat az ame­rikai és szöuli állításokat, ame­lyek .szerint a KNDK „a dél • lero- hanásána készülne”. Kim ír Szén hangoztatta: a koreai-félsziget békéjét csakis az amerikai imperializmus és a dél- köreai katonai rezsim manőverei veszélyeztetik. Megerősítette azt a korábbi javaslatát, hogy az KNDK és Dél-Korea között 1953- ban létrejött fegyverszüneti egyez­ményt változtassak békeszerző­déssé. Az interjúban a Koreai Mun­kapárt Vezetője állást foglalt a Kína és a KNDK közötti kap­csolatok további mélyítése mel­lett, hangoztatva: „A Phenjan és Peking közötti barátságnak és együttműködésnek hosszú ha­gyományai vannak”. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben; »83. JANUAR 4-TÖL Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre* forintban Arizol ^ont m 0304,39 6390,70 6397,17 Ausztrál dollár 3844.94 3848,79 3862.64 Belga frank 84,59 84.67 84.75 Dán korona 473,10 473,57 474.04 Finn márka 74770' 748,-43 749,20 Francia trank 509,07 389,66 5.00,25 Hollandi forint' 1009,00 } 1510,81 I15Í2.32 .1 apán yen (1 0óov' 109,70 169,93 170,10 Kanadai dollár m 3193,20 3196,40 É 3190,60 Kuvaiti dinár 13342,28 13603,04 13669,60 Norvég' koron 502,17 562,73 563,29 NSZK' márka 1608,16 1660,83 1671,50 Olasz líra <1000) 08 ,92 28,95 28.98 osztrák .sehluinr. 237,46 237,70 , 237,94 Port ti gái ésdu do 43,28 43.32 43.36 Spanyol peftóta , ­• 31,20 31,31 31,34 Svájci i ra$k ; 1960.07 1970,84 1972,81 Svéd korona i , 539,72' ; 540,26 540,80 Tr» ^ /, 2597.40 2600,00 2602,60 USA 'Ion ár ' WmMm 3942,47 39'46,41 ti T YMKdZI MEGÁLLAPODÁSOKON ALAPULÓ HIVATALOS Árfolyamok l’ifWUIIMI V 1982. SZEPTEMBER .21-1 KÖZLÉSNEK - MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNY BEN. VALUTA,. (BANKJEGY. ÉS CSEKK.) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUAR 4-TÖL PénziiMi Vételi Eladási árfolyam 100 egységre* forintban Angol f'OÍIt; kk:; . ­6199,06 6382,50 | 1 'Ati02lrái dollar ­3733,33 . 3964,23 : Belga f rá tilt 82,13 87,21 Dán 'iiöí’ö'há 1 459,36 ' 487,78 , Finn marka*I , 726,00 ; 770,90 Francia''frank . 571,97 607,35­Görög drachma** 49,25 52,29 Hollandi forint 1465,49 • 1536,13 Japán von (1009) 164,83 175,03 Jugoszláv dinár* 04,29, 57.63 <■ Kanadai dollár 3100.51 3292.29 ■ Kuvaiti dinár 13246.26 14065,62 Norvég korona 1 045,85 070,61 Nszk márka 1819.74 . 1719,92 ; Olasz líra (1000) ' 28,08 29.82 Osztrák scHÍMkig 230,57 244,83' Portugál, escudo 42,02 44,62 f ' Srariyo 1 pcs óta , 30?37 32,25 Svájci frank ?' 1911,71 2029,97 1 é Svéd korona* : 524,05 | 550,47 V ,;,u$a fifgfi 3024,20 4060,74 ' Vés nrotbalö g mag as abb bankj egy* ■ címlet: i00~as rV<ás :i rólható IcgtTragasabb bankj egy­• címlet: 300-as

Next

/
Thumbnails
Contents