Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-15 / 12. szám

1983. január IS. • PETŐFI NÉPE • t ELŐTÉRBEN A MAGÁNLAKÁS-ÉPÍTÉS A saját erőhöz magasabb összegű kölcsön Január 1-ével jelentős mértékben módosultak a lakásépítés, -vásárlás, a 'helyreállítás, a korszerűsítés, a lakáscsere állami 'támogatásának pénzügyi és hi­telfeltételei. Mielőtt lapunkban elindítanánk az egyes területekről bővebb tájékoztatást, részletesebb ismertetést adó cikksorozatot, Dudás Edétől, az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának vezető­jétől az általános elvekkel kapcsolatban kértünk tájékoztatást. Telekalakítás — segítséggel Az új rendelkezés a korábbi társadalmi vitában valamint a Központi Bizottság és a Minisztertanács irányelveiben megfogalmazott társadalompolitikai célok elérését szolgálja — moridta az OTP megyei igazgatója. Vagyis érvényesüljön a lakásigények ki­elégítésében a fokozatosság, bővüljenek a fiatal há­zasok és nagycsaládosok lehetőségei, váljon egyen­letesebbé a teherviselés, az állami juttatások iga­zodjanak a családok szociális, vagyoni helyzetéhez, s fokozódjék a lakosság részvétele a magánlakás-épí­tésben. Ez utóbbiban Bács-Kiskun mindig is élen járt, hiszen a megyében 1961—75 között megépült 5Ó339’ lakásból több mint 84 százalék magánerős. Az V. ötéves terv 25 ezer új otthonából 19530 került tető alá a saját erő bevonásával, s az 1981—85 közötti tervezett 20 ezer lakásnak mintegy 90 százaléka a magánerős építési formában valósul meg. E változásokkal egyidejűleg a takarékpénztár fiók­jainak megnő a feladatuk, s természetesen a felelőssé­gük is. Már abban, hogy a magánerős építkezéshez megfelelő telekválaszték párosuljon. Találjon ma­gának — igényeinek és pénztárcájának — megfele­lőt a családiház-építő, és' az is, aki társasházban akar lakást..Legyen telek közel a városközponthoz, s olyan is, amely — noha kevésbé közművesített — nagy portájával a gazdálkodásra is alkalmas. Az OTP a saját pénzeszközeivel is segít, s a tanácsok­kal kötött megállapodások alapján részt vállal a telekkialakításban, előközművesítésben. Egységes elvek „x \ A meghatározó jelentőségű tevékenység azonban továbbra, is a kölcsönök folyósítása. Ennek során kell majijl a takarékpénztárnak a korábbinál isala- posabbanvjájékozódni, s differenciálni a kérelmek bírálatakor. A kedvezményes (3 százalékos kamatú, 35 év maximális^lejáratú, kölcsön felső határa minden ka­tegóriában magasabb lett. s a számítások szerint a saját erővel, a szociálpolitikai kedvezménnyel és a munkahelyi támogatással együtt fedezetet nyújt az átlagos igéijyű és felszereltségü lakás felépítéséhez, megvásárlásához, A fiatal házasoknak lehetősége nyílik a takaré­koskodásra azzal, hogy először kisebb, vagy ala­csonyabb komfortfokozatú lakáshoz juthatnak, és a míásedijt szakaszban oldhatják meg véglegesen la­kásgondjukat. Az 1983-ban adható kedvezményes kölcsönök felső határa. Család­létszám ] Többszintes (többlakásos) építés. 1 vásárlás Családiház­építés 1—2 fő | 320 000 Ft 260 000 Ft 3—4 fő ] 360 000 Ft 300 000 Ft 5—6 fő | 400 000 Ft 340 000 Ft 6 főnél több | 440 000 Ft 380 000 Ft A rendelkezés új vonása, hogy egyértelműen sza­bályozza a félkész- és a fejleszthető lakásokhoz nyújtható kölcsönök feltételeit. Előbbinél a kaláka­munkát a saját anyagi erőnél veszi számításba, utóbbinál pedig módot ad a szakaszos hitel-igénybe­vételre. Természetesen van egy megkötés: az épü­letnek már az első elkészült egysége is lakható le­gyen. Kedvező változás, hogy azonos feltételeket terem­tettek a telepszerű és az egyedi többszintes, illető­leg a korszerű csoportos lakóházak esetében, s nincsenek már hátrányban egyes települések, ame­lyek régebben nem tartoztak a kiemelt kategóriába. Lényegesen nagyobb kölcsön adható családi házhoz, s akik ilyen formában akarnak építeni, vagy vásá­rolni, azokat szintén megilleti a szociálpolitikai ked­vezmény. Ide tartozik még, hogy egységes (3 száza­lékos) mindenfajta magánlakás-építéshez a kölcsön kamata. Egyéni elbírálás . A takarékpénztárak megvizsgálják a kölcsön­igénylők hitelképességét. Ez nemcsak azért fontos, mert az állam a kiadott pénzt vissza is akarja kap­ni, hanem megakadályozhatja, hogy az egyének sa­ját erejüket meghaladó mértékben eladósodjanak. Ez pedig szélsőséges esetben előfordulhat, hiszen a különböző rövid lejáratú, nagyobb kamatterhű köl­csönök felvételére — például az előtörlesztés, vagy a saját erő kiegészítésére — is nagyobb a lehetőség. Általános elv, hogy a törlesztőrészlet ne haladja meg a családok havi jövedelmének egyharmadát. A kölcsönök visszafizetésekor is mód van diffe­renciálásra. A havi részlet lehet egyenletes összegű, folyamatosan növekvő, vagy csökkenő tendenciájú, s kérelemre meghatározott ideig tartó kedvezményt is lehet adni. Az új rendelkezés figyelembe veszi azt a sokszor megfogalmazott célt is, hogy az új létrehozásával egyenrangú fontosságú a meglévő épületvagyon óvása. Éppen ezért a kölcsönök köre, és mértéke bővül, s a továbbiakban OTP-hitellel is lehet lakóházat korszerűsíteni, felújítani, nagyobb lakást megosztani, kisebbeket összevonni. Ugyancsak kölcsönnel támogatható az, aki az energiatakarékos­ságot szem előtt tartva, utólag gondoskodik lakása hőszigeteléséről vagy más, olcsóbb fűtési módra tér át. Váczi Tamás Hogyan bontotta meg Bernd bácsi a családi békét? Rettenetesen kínos; ez az egész. És nemcsak a szomszé­daink miatt, akik már ördög tudja, mit gondolnak, hanem a különféle szervek miatt — ezek most le nem veszik rólunk a szemüket. El kellett volna kennünk a dolgot, de most már késő. Kipattant az igazság. Az igazság pedig szörnyű: ro­konaink között pacifista akadt. Még jó, hogy nem a vérroko­nunk, csak szegröl-végről való atyafiság. Családunk becsületére legyen mondva: ilyesmi először fordul elő nálunk. A családfánkon soha nem volt egyetlen kor­hadt ág sém. A következetes antipacifizmus nálunk családi hagyomány. Talán egyedül csak Beáta unokahúgom hú­zott már-már csőbe bennün­ket, amikor egy tudóshoz ment férjhez, aki a béke kérdései­vel foglalkozott, de szerencsére csakhamar elváltak jellemük összeférhetetlensége miatt. Sajnos, ezúttal nem ússzuk meg ilyen szárazon. A mi sze­rencsétlenségünknek Lose a neve. Bernd Lose Kiéiből. Tö_ kéletesen ráillik a mondás, hogy „lassú víz partot mos”. Látszó­lag olyan ártalmatlan kis em­berke ... Álcázás persze, is­merős az ilyesmi. Gertrúd né­ni a maga igazolására (mert hisz ő hozta a családba Bern_ det!) azt mondja,, hogy ami­kor összeházasodtak, a bácsi nem volt ilyen. A legutóbbi háború tette pacifistává, amely­ben elvesztette a fél lábát. A, rettenetes gyanú, hogy Bernd bácsi pacifista lett, azon a napon fogant meg bennünk, amikor a szobájában meglát_ tűk egy tábornok arcképét. Képzeljék el, a hírhedt Bastian tábornok volt! (Egy tankhad­osztály parancsnoka, akit bün­tetésből nyugállományba he­lyeztek a NATO rakétadönté se elleni kritikájáért, a béke­mozgalom aktiv harcosa. — A ford.) Gyanúnk csak erősö­dött, amikor olyan hírek kezd­tek szállingózni, hogy Bernd bácsi pacifista, pontosabban szólva defetista pozícióból kri_ tizálja a NATO fegyverzetki­egészítési terveit. Igaz, kezdetben még azt a reményünket dédelgettük, hogy Bernd bácsi a Heissler-féle igazi pacifisták közé tartozik (Heissler: a CDU főtitkára, a fegyverkezési hajsza egyik dü­hödt híve. — A ford.) vagyis az olyan pacifisták közé, akik_ kel lehet a békéről párbeszé­det folytatni, minthogy ők azért akarnak felfegyverkezni, hogy aztán lefegyverkezzenek — feltéve persze, hogy ez az „aztán" elkövetkezik. 'Szeren­csétlenségünkre azonban a bá­csi nem bizonyult igazi paci­fistának. Ö, tudják, azok közül való, akiket csak az izgatja, hogy életben maradjanak. Ám végérvényesen akkor ér­tettük meg kicsoda, micsoda a mi Bernd bácsink, amikor fel­fedeztük a nevét a feayverki- eoészítés elleni krefeldi felhí­vás másfél millió aláírnia kö­zött, Pedig art mondják, hnny őzt a legiqazibb kommunisták is aláírták! Természetesen mi minden tőlünk telhetőt elkö­vettünk. hogy x a békébe bele- gárgyult nagybácsinkat letérít­sük a hamis útról — leaalább a családi békénk érdekében: — Bernd bácsi mondtuk ne­ki abszolút békeszeretöen —, képzeld csak el, mi lenne, ha a Földön minden ember úgy kezdene gondolkozni, mint te. — Akkor — felelte szemle_ len mosollyal — végre eljönne a Földre a béke. Hát igen, Bernd bácsi min­denkit kihoz a sodrából a pa­cifizmusával! Wolfgang Ebert (Zahemszky László fordítása.) Kollégiumi pályázat A Honvédelmi Minisztérium je­lentkezésre hívja az általános isj kólák VIII. osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai élet­pálya, a tiszti hivatás iránt, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy felvételük esetén majd a középiskola eredményes befejezé­se mán. tanulmányaikat vala­mely katonai főiskolán folytatják. A felvételi követelményeknek megfelelő tanulók a Magyar Nép­hadsereg egyik középiskolai kato_ nai kollégiumának növendékei lesznek, ez egyúttal középiskolai felvételt is jelent. A jelentkezés feltétele: magyar állampolgárság, hivatásos szolgá­latra való egészségi alkalmasság, legalább 4-es tanulmányi ered­mény az előírt tantárgyakból (magyar, .történelem, számtan, fi­zika és orosz nyelv). A fiatalok jelentkezési lapot töltenek ki, amelyet iskolájukban, illetve a megyei hadkiegészítési parancsnokságtól szerezhetnek be. A pályázat nem zárja ki egyide­jű jelentkezés lehetőségét más kö­zép- és szakmunkásképző isko­lába. A diákok márciusban felvételi vizsgán vesznek részt. Pályázati határidő: február 20. (MTI) Művészek vállalata Üj vállalat kezdte meg tevé­kenységét: a GENERALART, a Magyar Népköztársaság Művésze, ti Alapjának Szervező és Kivi­telező Irodája, amely seigíti a kapcsolatteremtésit a képző- és iparművészek, illetve az ipari megrendelők között. Iparművé­székből szakértő csoportot hoz létre egy-egy épület restaurálá­sára. és megrendelésre elbírálja a különféle munkák művészi színvonalát. A GENERALART számonitart- ja a legtehetségesebb ipari terve­zőművészeket, reklámfoitósokat, grafikusokat, belsőépítészeket, textilművészeket, s a megrende­lések alapján megszervezi mun­kájukat. Márts megközelítően 300 megrendelés érkezett az új válla­lathoz. ! Megújulás és cselekvőkészség Az emberiség nagy lehető­sége a szocializmus — ez az Aczél György által definiált gondolat mintegy jelszava, meghatározó tartalma lehet­ne annak az országos tanács­kozásnak, amely e héten zaj­lott Budapesten az MSZMP Központi Bizottság rendezé­sében. Egy évtizede nem ült össze hasonlóan széles körű és ilyen átfogóan gazdag tema­tikájú konferencia művelődés- politikánk, ideológiai életünk időszerű teendőiről, s a hozzá kapcsolódó agitációs, propa­gandamunkáról. Különleges szerepe volt abban, hogy az ideológia, a politika, a gazda­ság. • a társadalom, á történe­lem legfontosabb napi kérdé­seiről összetetten tárgyaltak tudósok és írók, újságírók, művészek, művelődési intéz­mények vezető munkatársai, társadalmi-politikai életünk illetékes személyiségeivel, az ország valamennyi megyéje ideológiai életének vezető kép­viselőivel. Végül is — már amennyire a két nap erre mó­dot adott — az egész mai magyar valóság jelen volt a referátum után kialakult vi­tában. Kimondva, kimondat­lanul minden fölszólalás, akár­csak a vitaindító, a szocializ­mus nagy lehetőségét elemez­te, járta körül, azt kutatva, hogy napjainkban, a jelenle­gi helyzetben, miként tudunk élni vele. Itt és most. a mai Magyarországon meg tu- dunk-e felelni történelmi utunk reális fölmérésével, a bennünket körülvevő világ tárgyilagos megítélésével, ide­ológiai-szellemi erőink kellő mozgósításával a megújulás elháríthatatlan követelmé­nyeinek. Ez a kulcsa, ez az egyik legfőbb társadalmi fel­tétele ugyanis annak, hogy a szocializmusban rejlő lehető­ségeket megragadjuk. Megújulás és aktívabb cse­lekvőkészség ! Előrehaladá­sunk két elválaszthatatlan al­kotóeleme, melynek kibonta­koztatása nem megy, nem is mehet 'viták nélkül. Ezek azonban csak akkor terméke­nyek, ha különböző megköze­lítési oldalakról is egy irány­ba hatnak, a magyar nép szo­cialista fejlődését kívánják elősegíteni. Ezen a tanácsko­záson is kommunisták és pár- tonkívüliek egyaránt részt vettek és kifejtették vélemé­nyüket, sőt kétségeiket. Ese­tenként érződtek felfogásbeli különbözőségek, aminthogy a terem falain kívül is így van ez az országban. Ám anélkül, hogy elhangzott volna a ma gyakorta használt közmeg­egyezés, mégis az eltérő néze­teknek és véleményeknek ez adta meg a közös vonását. Azon az alapon, hogy meg­újulási igényünk és útkeresé­seink mellett is változatlanul egy közös célunk van: a szo­cializmus építése. Hiszen ép­pen ezt a célt szolgálja az igé­nyesebb megújulás, amely ab­ból indul ki, hogy soha nem volt és h jövőben sem lehet perfekt, befejezett marxizmus. A társadalom előrehaladásá­val fejlődnie kell az ideoló- giának, sőt elöl kell járnia. A megújuló elmélet segítségéről — éppen a gyorsan változó világban — ezért nem mond­hatunk le. Ezenközben folya­matos szellemi érintkezésben állunk mindazokkal, akik ne­tán egész sor kérdésben ivem értenek velünk egyet, de elis­merik társadalmi rendünket és hajlandók segíteni a szo­cializmus építését. Ez a szö­vetségi politika meghatározó­ja. és ez, hosszú távra szól. Sőt, napjainkban mindinkább meg kell újitani ezt a szövetséget a felnövekvő, új generációra gondolva, amely — éppúgy, mint az egész társadalom — nincs elzárva a különféle, gyakran divatos szellemi áramlatoktól. Elvi, elrhéleti viták kellenek a meggyőzésük­höz, sok megértéssel, de nem mondva le egyetlen területen sem a marxizmus hegemóniá­járól. Ez is olyan feltétel, amely egyértelmű hatá­rozottsággal kapott hangot ezen a tanácskozáson is. ér­vényesítésének módja és gya­korlata körül természetesen még számos megoldandó prob­lémával. Megújuló világ formálódik hazánkban, pontosabban vár megújulásra a mi cselekvő po­litikánk révén. Nem azért, mintha zsákutcában lennénk — amint ellenfeleink hangoz­tatják —, vagy rosszul csinál­tunk valamit, hanem elsősor­ban azért, mert a szocializmus sem lehet soha befejezett. Ál­landóan továbbfejlődő rend­szer. Éppen annak érdekében, hogy a világban végbemenő folyamatokhoz, változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva segíthesse elő az emberek anyagi boldogulásáért folyta­tott igyekezetét. Eközben ér­vényre kívánjuk juttatni ne­mes. igazi emberi értékeinket, erkölcsi elveinket. Erről van szó, amikor a szocialista tár­sadalom reformján gondolko­dunk. Nem jelent tehát nega­tívumot, mivel ott vannak benne és mögötte a megterem­tett értékeink, az eddig meg­tett út eredményei is. Ezeket védelmezzük! A sokat emlege­tett gazdasági reformunkat, az 1968-ban megkezdett úgy­nevezett új mechanizmust is ilyen értéknek tekintjük. Szó sincs róla, hogy elvessük, de továbbfejlesztését a körülmé­nyek teszik elodázhatatlanná. Ennek módozatai viszont bizo­nyára még sok vitát, töpren­gést fognak előidézni. Legfőbb nemzeti sorskérdé­sünk is éppen ezért a szocia­lizmus építésének korszerű továbbfolytatása. Ettől függ minden más egyéb, ezért kap napjainkban oly erőteljes hangsúlyt minden fórumon. Ezért állt e tanácskozás kö­zéppontjában is. A közvéle­ményt élénken foglalkoztató egyéb — jogosan nemzeti sorskérdésnek nevezett — gon­dok is ennek talaján számol­hatók fel vagy csökkenthetők. Mert,valóban aggasztó a tö­megméretű alkoholizmus, az öngyilkosságok magas aránya, a népszaporulat kedvezőtlen alakulása, a leggyakrabban emlegetett fájó jelenségek kö­zül. Az előzmények, méghoz­zá a régi világba visszanyúló előzmények ismerete nélkül, s önmagunkban külön-külön kezelve, aligha lehetséges a felszámolásuk. Számon kell tartani őket annak furatával, hogy a nép, a nemzet jövőjét hosszú időre meghatározó kor­szakban élünk', amely megte­remtheti a megoldás feltételeit, a marxista elemzés segíti a valóság pontos ismeretét, tet­tekre sarkalló erővel mind­azért, ami közös érdek és kö­zös érték ebben az országban. Ennek a közös ügynek az érzete is olyan szükséglet, amelyre az ideológiai munka nagymértékben rádöbbentheti az embereket és késztetheti a további cselekvésre. A közös érdekek fölismerése, ami va­lójában a szocialista nemzeti egységben testesül meg, most talán nagyob hajtóerő, mint valaha. Amikor közismerten nehezebbek az életviszonyaink a korábbinál, amikor fenyege­tő veszélyek hírei röppennek föl napról napra az imperia­lista táborból, akkor nekünk itt, Közép-Kelet-Európa e kis területén még jobban kell tá­maszkodnunk a vívmányaink­ra. Még jobban bele kell ka­paszkodnunk abba az erőbe, amelynek eddigi eredményein­ket is köszönhetjük: a párt vezető szerepébe. Az ideológiai helytállás — amelyre ez a ta­nácskozás a résztvevők körén túl is tömegeket ösztönzött — most olyan erő, amelyet a ma­gunk érdekében, de a szocia­lizmusban reménykedő száz­milliók érdekében is vállal­nunk kell. Keresve, kutatva ugyanakkor az új útjait az előrejutásnak, az átmeneti megállások, a jelenlegi meg­torpanás utáni fölemelkedés­nek. Bármily furcsán hangzik, mégis igaz a tanácskozásnak az az egyik konklúziója, hogy ta­lán éppen a jelenlegi nehe­zebb idők kényszere visz kö­zelebb bennünket az eszmeileg megalapozott, határozottabb, cselekvéshez, s egy jobb, szo­cialistább társadalomhoz. Kü­lönösen, ha érvényesül a ta­nácskozótermen kívül is az a termékeny együttműködés, amely a különféle területek művelőit itt jellemezte. Mint­egy demonstrálva, hogy nem választható el élesen egymás­tól, sőt szorosan összefügg a politika, ideológia, a gazdaság, a történelem- és társadalom- kutatás. Mint ahogyan szoro­san együtt kell munkálnia, hatnia a napi élet minden sík­ján, termékenyítve és lendítve a termelőmunkát, mindannyi­unk anyagi bázisát. Lőkös Zoltán ü Új műsorra készülnek Az Állami Bábszínház műhelyében készülnek a figurák Lázár Ervin Berzsián és Dideki című fantasztikus játékához. A bábokat Kós Iván ter­vezte.

Next

/
Thumbnails
Contents