Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

1983. január 14. • PETŐFI NÉPE 9 5 FELNŐTTEK VIGADÓJA Hét végi szórakozás és művelődés A kalocsai kísérlet „A szocialista közművelődés egyik alapvető feladata az ön­művelés fontosságának megismertetése, lehetőségeinek bővítése. Megfelelő feltételek biztosítása, gondos nevelőmunka és orientá­lás útján el kell érni, hogy az emberek képesek legyenek önma­guk is választani a kulturális értékek között, dönteni arról, hogy a kultúrából a maguk számára mit, miért tartanak fontosnak. Arra kell törekedni, hogy ezek a döntések a pozitív értékek ja­vára történjenek és az ízlésszint emelkedését szolgálják,.. A szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségeit bővíteni kell, ennek társadalmi tervezése, irányítása és befolyásolása során a műve­lődést, a szórakozást és a sportolást egymást kölcsönösen kiegészí­tő az egyének és a társadalom számára egyaránt fontos tényező­nek kell tekinteni.” (Az MSZMP KB határozata a közművelődés fejlesztésének feladatairól — 1974.) Testre szabott sokszínűség Az üzemekkel karöltve szerve­zett hét végi vigadóknál az a cé­lunk, hogy újabb rétegeket moz­gósítsunk a művelődési központ változatos hét végi rendezvényére és olyan embereket vonjunk be az intézmény látogatói körébe, akik korábban nem, vagy csak ritkán lépték át a ház küszöbét'. Hagyományos eszközökkel jegy ­egy szokványos rendezvény) nem sikerült érdeklődésük felkeltése, így olyan forma megteremtésére kelleti törekednünk. amelynek sokszínűségéből kedvükre válogat­hattak a vállalat dolgozói. Az üzemi művelődési bizottsá­gokkal közösen kialakított prog­ramok „testre szabottnak” bizo­nyultak, a művelődési és szórako­zási forma összekapcsolása, ötvö­zete keltette fel a dolgozók érdek­lődését. Helyes elgondolás volt az. hogy egy munkahely kollektívájá­ra terveztük a programokat, nem általában a íelnőttrétegre. Fontos célként szerepelt az emberi, mun­katársi kapcsolatok gazdagítása. A baráti szálak erősítését-jól szol­gálták a szórakoztató formák, a kötetlen beszélgetések. Továbbá célunk volt az is. hogy sokrétű esztétikai élményhez juttassuk a közönséget Svédasztal és pódiumműsor A vigadó résztvevőit népszei^ zenével fogadtuk, majd kisebb csoportokban ismerkedtek meg a ház tevékenységével. A művelő­dési központ műsorairól, klubjai­ról, szakköreiről, amatőr művé­szeti csoportjairól szereztek tudo­mást a színes diasorozat vetítése sorún. Ezt követően színvonalas pódiumműsor kötötte le a közön­ség figyelmét. A művészi élmé­nyek gazdag forrásául szolgáló műsor után a művelődési otthoni gyakorlatban ritkán alkalmazott forma következeit. Ínycsiklandó svédasztal vacsora csalogatta a vendégeket a hangulatos Barokk Kávéházba. A svédasztal szisztéma az étkezési kultúra fejlesztését, az étkezési szokások gazdagítását is szolgálta. A Barokk Kávéház ter­meinek felhasználása kézenfekvő volt, hiszen kiválóan alkalmas ba­ráti beszélgetésekre, zenehallga­tásra, báli hangulat teremtésére. A bállal egyidőben diszkó szóra­koztatta a fiatalabb korosztályt egy másik teremben, majd a föld­rajzi kisíilmek röpítették távoli tájakra az érdeklődőket. Másokat a társasjátékok, a sakkozás, biliár­dozás kötött le. A folyosókon és termekben elhelyezett ismerettel', jesztő anyagok, művészi kiállítá­sok befogadásához tárlatvezető népművelők adtak segítséget. Az. est hangulatát színesítették a hu­moristák, bűvészek, amatőr mű­vészeti csoportok műsorai. Külön­féle vetélkedők, fejtörők egy. ki­sebb közösségnek szereztek kelle­mes perceket A hét végi vigadó (6—8 órás) sokféle műsora, foglalkozása gyor­san röptette az időt, s így az úgy­nevezett munkásművelődés eddi­gi ismeretterjesztő előadás cent- rikusságán sikerült túllépni, esz­köztárunkat gazdagítani. Tovább­ra is egy-egy munkahelyi kollek­tíva igényeit szem előtt tartva rendezünk 12,0—180 fő részére hét végi vigadót. A színvonalas, jól szerkesztett műsorokon és a szó­rakoztató, táncos rendezvényeken túl a „Teaház” keretében egy-egy kisebb csoportban, az érdeklődési k 8 üí.'bríég fél e/te v( i ’főáa löm1,1 zene. képMríftívés2?t, 'ptfliüfta ■''átblY be­szélgetésekre, különféle témák megvitatására adunk lehetőséget kellemes hangulatú baráti körben. Az eddigi gyakorlattól eltérő formák bevezetése, a bevált mód- ,-?erek gazdagítása, megújítása a hét végi vigadó tartós sikerének kulcsa. Kimozdultak a nyugdíjasok A nyugdíjasok vigadója sok elemében hasonlít a felnőtt vi­gadók programjához. E formánál is egy-két vállalattal léptünk szö­vet-égre, azzal a céllal, hogy ta­lálkozási, szórakozási, művelő­dési alkalmat teremtsünk az idős embereknek. Az életkori sajátos­ságok figyelembevételével — az igényeiknek megfelelően a kora délutáni időpontra — szerveztük a sokszínű változatos programo­kat. A pódíumjellegű összeállítás helyett több műfajból (néptánc, színjáték, zene, bűvészet stb.) ál_ itattunk össze eg.v változatos műsort. Az „ötórai tea" kiváló alkal­mat adott a nyugdíjasok baráti beszélgetésére. A régi városké­pek (diasorozat) bemutatása el­tűnt utcák, terek emlékét, s egy­ben fiatalságuk ünnepi és hét­köznapi lapjait idézte fel — meg­elevenedtek a képeken látható arcok, tárgyak. A kézimunka­szakkör alkalmi bemutatója ked­vet ébresztett a közösségben való kézimunkázás, rendszeres talál • kozás iránt. Többen a kisközös­ség aktív tagjaivá váltak. Mások a társasjátékokkal, sakkozással, biliárdozással, kártyázással szó­rakoztak. A nyugdíjas vigadó legfőbb ér­deme, hogy sikerült az idős em­bereket otthonukból kimozdítani, ás találkozási alkalmat teremteni volt munkatársaikkal, ismerőseik, kel. Továbbra is eg.v-két üzem nyugdíjasainak (100—150 fő) szer­vezünk vigadót (a társszervező té­ríti a költségeket), de lehetőség van arra is. hogy más érdeklő­dőknek is élményekben gazdag hétvégét szerezzünk. Lényege: mindig más Az elmúlt időszak kísérletei azt igazolták, hogy a hét végi vigadó kedvelt szórakozási és művelődé, si alkalommá vált. szinte vala­mennyi korosztály számára. A hét végi vigadó kerete könnyen módosítható, tartalmában is min­dig megújulhat, a változó igé­nyeknek megfelelően gazdagod­hat. A változás, a „másságok” megtalálása és bevezetése a vi­gadó természetéből fakad. Az ed­dig jól bevált szórakozási, mű­velődési formák kombinálása megújítása sajátos ötvözetet hoz létre. A hét végi vigadó olyan új közművelődési lehetőség, amelyben I a művelődési, önmü- velödési. szórakozási elérnek ösz- -zekancsolódnak. Különféle kor­osztályok. rétegek érdeklődési kö­rét. kielégítve, úi igények ébresz­tésével gazdagítja a személyisé­get­A korszerű pedagógiai és köz­művelődési elvek — egyéni akti, vitás, önkéntesség, kreatív kész­ségek fejlesztése — egyszerre va­lósulnak meg a sokféle, szabadon választható' formán keresztül. Tamás László, a kalocsai Művelődési Központ és Ifjúsági Ház mb. igazgatóhelyettesé FILMJEGYZET 9 A bírósági tárgyalás egyik jelenete. A postás mindig kétszer csenget A rendező, a nálunk eddig ke­vés filmjével szereplő Bob Rafel- son jó érzékkel nyúlt ehhez a máig is sokat olvasott sikerkönvvhöz. melyet 1984-ben jelentettek meg. és azonnal felkerült a bestseller­listára. Több oka is volt rá. Egy­részt a mostani nosztalgiahullám ismét divatba hozta Európában éppúgy, mint a tengerentúl a 30-as évek hangulatait, gondolatait, sőt hétköznapi termékeit a cipőket, a ruhaíazonokat, a frizurákat stb.. stb. Másrészt James M. Cain le­génye sokféle felfogású adaptációt ! enged meg Érdemes volt tehát egy egészen más stílusú és a re­gény más-más lehetőségeit ki- hangsúlyozó újrafilmesítést kez­deményezni. Rafelson tulajdonképpen alig tett hozzá, valamit a regényhez. Az író eléggé vázlatosan, tényköz­lő módon, a dokumentarista isko­la módszerével, szűkszavúan jel­lemzi a két főhős egyéniségét. Le­het úgy is felfogni az egyébként baljós kegyetlenséget árasztó for­dulatokat, mintha a hősöket, majdhogynem csak a kegyetlen sors teszi gyilkósokká. De úgy is értelmezhető, hogy nemcsak kül­ső érők, hanem elsősorban a jel­lemükben rejlő adottságok bont­ják ki a lassan érlelődő tragédiát. Rafelson kegyetlenül próbára te­szi a néző idegeit és beleviszi a történetbe a szex kínzó és legyűr, hetetlen hajtóerőit olyan erősen, mint korábban egyetlen adaptá­ciójában sem ennek a regénynek. És ne feledjük el az indokok közül, hogy a mostani megfilme­sítés két nagyszerű színész játé­kára épül. Jack Nicholson és a magyar filmvásznon még nem látott Jessica Lange fegyelmezett, választékos alkotói megoldások egész arzenálját vonultatja fel. Alakító kedvük szinte észrevétle­nül, de hatásosan emeli meg a re­gény értékeit. A két főszereplő személyiségének megformálása közben olyan ábrázolási lehetősé­geket tárnak fel és bontanak ki, logikusan és teljes részletességgel, melyekre csak vázlatos utalásokat találunk a film alapját képező re­gényben. Ez a többlet két egymás játékára figyelő,* egymás adottsá­gaihoz alkalmazkodó művész kö­zös munkájából bontakozik ki. Lélektani történések, apró árnya­latokig hiteles ábrázolása teremt légkört, hitelesít véletlennek tűnő apró mozzanatokat is Kitűnő munkát végeztek a ren­dező segítőtársai. Sven Nykvist az operatőr, de a jelmez- és a dísz­lettervező is. A segítőtársak gon­dos, alapos munkája nyomán így művészi értékteremtő erővé válik a környezet, a szereplőkkel együtt él és mondanivalót közvetít, nem pusztán dekorál. Cs. L. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET T anmedence Császártöltésen • Hirmann György a mellúszás alapelemeit oktatja — egyelőre a medence előtt. (Karáth Imre felvétele) Esztendőkkel ezelőtt erdei tan- Iérmük volt nevezetes megyénk­ön. A császártöltési úttörők a községhez közeli erdőben kaptak helyet a fedett tanterem létesí­téséhez, hogy kora tavasztól késő észig minél több környezetisme­reti órát kinn, szabad levegőn tartsanak. Azután az -iskolához toldottak egy tornatermet, 12 méter széle­set, 24 méter hosszút, társadalmi összefogással, sok szülői segít­séggel. Négy esztendővel ezelőtt pedig egy csapatparlamenten hangzott el a kívánság: legyen saját uszodánk! És hetek múlva újra társadalmi munkára került sor: ásták a medencét! Nyáron már fürödhettek a 25 méter hosz_ szú. 7.5 méter széles tanmeden­cében! Mikor beköszöntöttek a hideg napok, megfogalmazódott a kívánság: telő kellene a medence fölé. hogy rendesen tanulhas­sanak úszni! A község apraja- nagyja fogott ismét munkához! Az idei tanévben pedig tizenegy osztály tanulói ismerkednek az úszással. Hómann Antalné és Hir­mann György testnevelőtanárok irányításával! Egy tanuszoda elkészült tehát, halljuk, hogyan vélekednek róla a gyerekek! Salacz Szilvia. Kőfalvi Erika, Tilson Henrietta és Kismók Me­linda másodikosok. — Most mellúszást tanulunk! Olyan jó, hogy .van uszodánk! — Mindig eljövök, testnevelési órán kívül is —. fűzi tovább Bá­rány Hajnalka —, ha úszhatok! Gróf István harmadikos, óvodás testvérét is hozza magával. — Nagyim jó. hogy télen is le­het úszni! Én harminc hosszat tudok végigúszni ... a testvérem meg már fekszik a vízen . . . A hatodikos Saliga Erzsi és Földi Erika őszinte örömmel új­ságolja: megtanultuk a kéztem­pói, lábtempót, megtanultunk le­begni, és siklani a Vízen. — Nagy dolog, hogy van uszo­dánk — szögezi le a hatodikos Lei Anikó. — és az is jó. hogy a mi szüléink ke^emunkája is benne van. Apukám ács és asz­talos. ő is dolgozott itt. és én büszke vagyok erre!... Keresztes Sanyi másodikos, hozza ö is kisöccsét. Oszkárt, „hogy tanuljon meg minél előbb ő is.. .”-' — Azt szeretném, ha nyáron már átúszhatnám a Báger-csator- nát — (Dunavölgyi-főcsatorna) — mondja, és én elhiszem neki, hogy szorgalmasan gyakorol majd ezért a célért. A gyerekek szívből örülnek a lehetőségnek. De az uszodá fenn­tartása pénzbe kerül, hiszen fű-’ teni kell. a vizet pedig melegíte­ni. Ezt hogyan oldják meg? — Szerencsések vagyunk, mert mindig vannak segítőink —. mondja Márin Istvánná kisdu- bosvezető. Dr. Terentyák András körzeti orvos hosszabb ideje fi­gyeli a lehetséges műszaki meg­oldásokat. és most úgy látjuk, megtalálta a legmegfelelőbbet! A Tiszaföldvári Építőszövetkezet So_ larfor—5 elnevezésű napkollek­torait akarjuk a tetőre felszerelj ni. a víz és az uszoda fűtését véglegesen és ingyenesen megol­dani. S. K HÍREK Rejtvény fej tőknek l\. z,\ szaij.i>u Kodály-emlékűn, 'népét rendeztek a las.sj úttörő- csapatnál a téli szürtidőbér)i_vAzi emlékezetes esemény"úfanj »5s- dobosok és úttörők énekversenvén mérték össze tudásukat, Kodálv- dalokat adtak elő. A kecskeméti Molnár Erik Ál_ talános Iskolában ünnep: rajgyű­lésen emlékeztek a város neves szülöttére, tekintették meg rajon­ként a használati tárgyaival be­rendezett emlékszobát. — .tudtuk meg a hetedikes Tóth Mónika ie- veléböl. A délelőtt folyamán sz.ü_ leiket is vendégül látták, majd meghallgatnák az iskola énekka­rának bemutatóját. Délután Fó­rumra került sor. amelyen a szü­lök találkozhattak az iskola ne­velőivel. * Ti szaa Ipáiról. az Árpád feje­delem úttörőcsapattól Bartus Tí­mea küldött tudósítást. „Pontosan kilenc esztendeje, hogy minden ősszel megrendez­zük a Tisza-túrát, — írja. — Az idei különösen emlékezetes volt! A túra állomásait ötletesen és változatosan állították össze szá­munkra. Volt akadályverseny. be_ számoló a Tisza szabályozásáról, a bükkszéki táborról, rajzoltunk emblémát községünkről, és ver­set is irtunk ... Az első helye­zést a 7.b osztály Petőfi-raja érte el!” * Kecskeméten, a Zója utcai Pe­dagógus Gyermekotthonban mu­latta a sprup kijvetkezö .kulturá­lis. szemlére készíteti műsorát a lénihvarqsi jskolá irodalmi szín­pada és énekkara: öt kisdobos- és tizenhárom úttörőraj. A díszte­remben az érdeklődök mesejáté­kot. színdarabot, hangszeres szó­listákat. énekeseket láthatlak. A bíráló bizottság tagjai nem rang­sorolták a látottakat, de kiemel­kedően jónak találták a 6 c-sek által bemutatott Boldizsár című mesejátékot, és a kisdobosok énekkarát —. olvastuk Szente Krisztina 8-os krónikás levelé­ben. í* A szorgalmasan jelentkező ke­celi Kriston Éva legutóbbi levele a Nevelési Központban rendezett Fenyőünnepélyről szól. „Fenyőfánk az idén is a menv- nyezetig ért. és régi szokásunk szerint most is mi díszítettük fel. Az ünnepi műsort a kecskeméti Katona József "Színházból érkezett művészek mutatták be. nagy si­kert aratva szavalataikkal, éne­kükkel.” ♦ A kecskeméti Petőfi-iskola Bem József rajának tagjai, harmadikos kisdobosok, a halasi mozgássérül­tek intézetében élő gyermekek­nek készítettek ajándékot, raj ve­zetőjük személyesen vitte Halas­ra. A másodikosok Napsugár ra­ja pedig a kecskeméti öregek Napközi Otthonában mutatott be kedves műsort. Az elmúlt ■) alkalommal közölt dominórejtvény megfejtései Jó­zsef Attila; Sok, helyes megfejtést kaptunk, s az ígért kártyanaptá­rokat a megfejtések beérkezési sorrendjében küldjük, ahogyan ígértük: amíg a készletünkből fut­ja. E heti rejtvényünk megfejtése­kor az itt látható ábra egyik sar­kából induljatok ki, és a sakkjá­ték egyik lépésének segítségével keressétek meg az elrejtett köz­mondást. A helyes megfejtést be­küldő kisdobosok és úttörők kö­zött tíz darab könyvet sorsolunk ki. A megfejtéseket levelezőlapon január 24-ig küldjétek el címünk­re: Petőfi Népe szerkesztősége, Kecskemét, 8001; Pf. 76. A levele­zőlap címoldalára most is írjátok rá: Üttörőrejtvény! Séta az állatkertben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents