Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 10. szám Ára! 1,40 Ft 1983. január 13. csütörtök Befejeződött az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága rendezte kétnapos országos agitáciős, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, irók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány időszerű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — előadását. A szerdai vitában szót kapott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnökhelyettese, Király Andrásné, az MSZMP budapesti Bizottságának titkára. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar írók Szövetségének alelnöke, Óvári Miklós, _az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kozma Ferenc, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője, Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára. ÓVÁRI MIKLÓS FELSZÓLALÁSA A vitában felszólaló Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára leszögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorában első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön becsülik, tisztelik országunkat, az elmúlt negyedszázadban elért eredményeinket, nyílt, kiszámítható politikánkat, s nem utolsósorban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocializmus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke megvédéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági helyzetünkkel kapcsolatos tudatformáló, agitációs munka feladatairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvéleményünk ismeri, ám a nehézségek jellege, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformálásnak, a propagandának abban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmányainkért, a fejlődésünk lehetőségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító erővé váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékoztatás helyzete tehát közügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egységének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció területén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel összefüggésben szólt arról (Folytatás a 2: oldalon.) Nyílt és őszinte megbeszélések után I* Vogel sajtóértekezlete Moszkvában A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak konstruktív elemeket tartalmazó javaslatai alapján van remény arra, hogy sikerül haladást elérni a genfi tárgyalásokon — jelentette ki Hans- Jochen Vogel, a nyugatnémet SPD kancellárjelöltje szerdán Moszkvában tartott sajtóértekezletén. Vogel két elemet tartott kiemelendőnek a javaslatok közül. Az egyik a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás. Ugyancsak igen fontosnak nevezte azt a javaslatot, hogy a fegyverkezési hajsza megállítása nyomán felszabaduló .pénzösz- szegeket fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. A Jurij Andropovval folytatott, több mint kétórás megbeszélését Vogel intenzívnek, nyíltnak és gyümölcsözőnek értékelte. A szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseken mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a béke megóvásának kérdései szerepeltek, s szó volt a két ország kapcsolatairól is. „Nem akarunk látni olyan rakétákat, amelyek országunkat veszik célba, és olyanokat sem, amelyek országunk területéről vesznek célba más államokat” — mondotta Vogel. A szovjet állásípont alapos megismerését fontosnak nevezte abból a szempontból is, hogy ma találkozik Mitterrand francia elnökkel, akivel sorra kerülő megbeszélésén természetesen szóba fog kerülni ez a kérdés is. A sajtóértekezlet résztvevőinek Vogel elmondotta, hogy Andropovval folytatott megbeszélésein szóba került az Egyesült Államok politikájának megítélése is, amiről ellentétes volt a két fél véleménye. „A két fővárosiban — Washingtonban és Moszkváiban — folytatott tárgyalásaink eredményeképpen azonban úgy látjuk, hogy van mód az NISZK által optimálisinak ítélt cél elérésére” — mondotta Vogel, és hozzátette: a küldöttség nagyobb reményekkel megy haza, mint ahogy washingtoni és moszkvai tárgyalásaikra elindult. Forradalom utcai nyelv-forradalom S. oldal Az idegennyelv-tanulás fontosságáról, hasznáról naponta olvashatunk, vagy hallhatunk , a rádióban, televízióban. Kevesebb szó esik azonban ezzel kapcsolatban a legkisebbekről, a 4—6 éves korosztályróL Pedig a nyelvtanu- I lást éppen ebben a korban érdemes elkezdeni, mivel helyes módszerekkel ekkor alakítható ki az a nyelvi talpraesettség, spontán kifejezőkészség, amelyet idősebb korban több energiával talán elérhetünk, de idegen nyelven való gondolkodásunk kevésbé lesz fejlett. Követendő kezdeményezés tanúi lehetünk a kecskeméti Forradalom utcai óvodában, (képünk) ahol két éve eredményesen tanítanak orosz nyelvre tizenegynéhány óvodást. TEJ- ÉS SAJTEXPORT Beruházás Bácsbokodon Bácsbokodon 150 millió forintos beruházással élelmiszer-feldolgozót építtet a Csongrád megyei Tejipari Vállalat. Ez év szeptember végére vállalta a munka átadását a kivitelező DUTÉP. A napi 112 ezer liter tej kezelésére és túró gyártására tervezett létesítmény hivatott arra, hogy pótolja a régit. A termékeinek jó minőségéről híres bácsbokodi vajüzem, hosz- szú esztendők óta csupán az ott dolgozók áldozatos munkája árán képes a rendeltetésének megfelelni. Az 1950-es évek elején épített feldolgozó ugyanis, az akkoriban felhasznált, elég gyenge minőségű építőanyag, és a három évtizedes erős igénybevétel miatt, a szokásos időnél jóval hamarabb tönkrement, födémét alá kellett dúcolni. A Csongrád megyei vállalatnak 1970-ben, amikor más cégtől átvette az üzemet, a bácsbokodi feldolgozóra máris költenie kellett. Ez a folyamat gyakorlatilag máig tart, sőt szeptember 30-án csupán az első üteme ér véget. A vadonatúj túrógyár minden tekintetben korszerű körülményeket teremt a tejfeldolgozásra, a több (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Műszakonként nyolcán dolgoznak a sajtüzemben A híres bokodi trappistát készítik. (Straszer András felvételei) * TlZ KILOMÉTERNYI VEZETÉK MÁR KÉSZ Ev végére kábelen jön a kép Nemcsak a tévénézők, hanem a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat illetékesei is észlelték, tudták, hogy rossz a tévé adásainak képminősége a megye- székhelyen. Mégpedig azért, mert Kecskemét éppen két adó sugárzási körzetének határán van. De, míg a nézők csupán bosszankodhatnak emiatt, az IKTV lépésre szánta el magát, s a városi tanács támogatásával hozzálátott a nagyközösségi antennarendszer kiépítéséhez. A módszer egyszerű. Négy főkábel köti össze a központtal a városrészeket. Az egyik vezeték az Árpád- és a Leninvárosba jut el, a másik a Hunyadivárosba, a harmadik végighalad az .Izsáki út mentén, a negyediken pedig a Széchenyivárosba továbbítanak majd képet, s ugyanerre a kábelre tűzik föl a Vacsi közi lakótelepet is. A főállomás — az antenna és a hozzá tartozó erősítő — a megyei tanáccsal kötött megállapodás értelmében az intézmény torony- épületének tetejére kerül majd. A korszerű, európai színvonalú, szabadalmi oltalom alatt álló fehérvári rendszert alkalmazzák Kecskeméten is. A berendezés 24 csatornás. Első lépcsőben 2—2 magyar, jugoszláv és csehszlovák tv- műsor, valamint az URH-rádió- adás továbbítását tervezik, de szó vap i a moszkvai televízió egyes programjának átvételéről is. A kilencedik állomás üresen marad* egyúttal megtartva a lehetőséget, hogy a jövőben helyi adásokat, teletext programot vagy iskola-tv műsort sugározzanak rajta A rendszer előnye, hogy úgynevezett „visszautas”-elven működik. Tehát mód van . arra. hogy egy diszpécserközponton keresztül kétoldalú kapcsolatokat is létesítsenek. Ezáltal megoldható például a távfűtés automatikus vezérlése, a liftek hibajelzése, a vészcsengők bekötése, de az így kiépítendő rendszer alkalmas segélyhívásra is. A kábeltévé nem mondható drágának. Egymillió forintból mintegy 1500 lakást lehet rákötni a hálózatra, míg a hagyományos eljárással épületenként külön antennák és erősítők felszerelése esetén — a felét sem. S ekkor még nem számoltuk, hogy megtakarítható a tetőjavítás, a lakásbeázás tetemes költsége. Az IKTV az épületrekonstrukciók során a kezelésében levő lakásokat ráköti a vezetékre, míg a magán- és társasházakban lakók kérhetik a beszerelést. A Lenin- város és az Arany János utca tömbösítése elkészült, az előmunkálatok folynak a Bákóczi út és a Tanácsköztársaság tér bekapcsolásán. A lakótelepi házaknál egyszerűbb a helyzet, azok közvetlenül a hálózatra csatlakoztathatók. Kecskeméten ez idáig 10 kilométernyi vezeték került a földbe, s év végéig még ugyanennyit fektetnek le. (Székesfehérváron tíz év kellett a húsz kilométernek.) A munkában jó partner a Aegyei távközlési üzem — a tévékábelt az IKTV szakemberei a telefon-, vezeték árkában helyezik el —, ám egyszerűsítené a kivitelezést, ha a képet és hangot továbbító vezeték is postai közműnek minősülne. Mindettől függetlenül azonban a munka halad, s megvan a remény arra, hogy az idén decemberben már mintegy 4500 lakásban a jelenleginél sokkal jobb minőségben vehetik a tévé műsorait. V. T. Az idén immár harmadik esztendeje, január első napjaiban készült el az ipari zárszámadás. Érthető a sietség: miméi gyorsabban összegezni az előző év tapasztalatait, hiszen nehéz év vár ránk 1983- ban. Az iparnak az idén az 1977. évinél kisebb beruházással, a gyártmányok import- tartalmának csökkentésével kell a termelését növelnie, s a konvertibilis elszámolású exportját mintegy öt százalékkal bővítenie. Az említett számok nyilvánvalóan csak átlagokat jelölnek. Lesz, ahol túlszárnyalják az ipar elé tűzött célokat, s dkad majd olyan vállalat is, ahol elmaradnak majd azoktól. Ahogy tavaly is történt. Az ipari vezetők legutóbbi országos tanácskozásán Méhes Lajos ipari miniszter elismerő hangon szólt például a szénbányászokról, hiszen 1982- ben 26 millió tonna „fekete gyémántot" küldtek a felszínre, — annyit, amennyit a terv csak 1985-re tűzött ki célul. Az 1,2 milliónyi tonnával több szénnek azonban nagy ára volt, hiszen a föld alatt dolgozók átlagosan tizennyolc szabadnapjukat áldozták fel energiagondjaink enyhítéséért. Számokkal az előzőnél kevésbé látványosan megjeleníthető, ám ugyancsak nagy súllyal esik a latba a mérlegkészítésnél az energiatakarékos termékek bővülő sora. Ide kívánkozik jó néhány vidéki vállalat gyártmánya, köztük a pápai El ekthermax hőtárolós kályhája, a Hajdúsági Iparművek vízmelegítője és Energomat-mosógépe. a salgótarjániak széntüzelésű kályhája és gáztűzhelye. Annak pedig igazán ,csak az állami gazdaságokban, szövetkezetekben dolgozók a megmondhatói, hogy a mezőgépipar 1982-es kiemelkedő teljesítménye mennyivel mérsékelte a hazai alkatrészellátás nehézségeit ... Lám, nem nehéz az iparban is kiugró eredményekre találni! S még az előbbieknél is többet mond két szám: tavaly az állami költségvetés vállalatoktól és szövetkezetekből származó 206 milliárdnyi tiszta bevételéből 106 milliárd forint az iparból származott. Az igazsághoz tartozik azonban az. is, hogy a konvertibilis exporttervet összességében nem teljesítették az~ üzemek, sőt kivitelük az előző évihez képest csökkent. A kép azonban e területen is árnyalt. A mennyiségi számvetésnél jóval izgalmasabb, s előremutatóbb a gazdálkodás minőségi vonulatainak vizsgálata. Ide tartozik egyebek között az iparban meglévő szellemi energiák hasznosítása, a külföldi eredmények honosítása. . Az példáiul, hogy a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat eredményes lie c ne átvét cllel 200 millió forintot meghaladó árbevételt, a Nitrokémiai Ipartelepek pedig több millió dolláros devizamegtakarítást ért el. A számvetéshez tartozik: alig akadt az utóbbi másfél évtizedben olyan esztendő, amelyben ne esett volna szó a munkaerő-gazdálkodás ellentmondásairól. Az iparban foglalkoztatottak száma állandóan csökken, s a vállalatok vezetői szünet nélkül a munkaerőhiányra panaszkodnak. Csakhogy — állapította meg Méhes Lajos is — számítások és nemzetközi összehasonlítások igazolják: a legtöbb gyárban a fő tevékenység 20— 30 százalékkal kevesebb emberrel elvégezhető lenne. Mi másról lenne hát szó, ha nem belső, kihasználatlan és gyakran még mozdíthatatlan tartalékról! A kiugró eredmények, a gazdálkodási hiányosságok egyaránt a nemzetközi összehasonlításra buzdítanak. A magyar ipari vállalatoknak a fejlett országok átlagával kell mérniük teljesítményüket. Ebben az összefüggésben derülhet aztán fény például arra, hogy miért van még ma is 40—60 olyan vállalatunk (s ezek az ipar dolgozóinak 10— 15 százalékát foglalkoztatják), amelyek alacsony hatékonysággal, alaphiányosan, illetve veszteségesen gazdálkodnak. Meglehet, azért, mert termékeikbe harmadával több anyagot öntenek, szerelnek be, mint a fejlett tőkés vállalatok. Vagy talán éppen amiatt, mert a külföldről megvásárolt technikával sem tudják „hozni" azt a termelékenységet, amit saját gyárában elér az éladó. Ám legyen szó a nemzetközi versenyképesség bármely vetülétéről, vállalati nagyságról, az iránytű 'csakis egy irányba tájolhat. Az alapvető cél a jövőben is változatlan létbiztonságban, az elért életszínvonalat továbbra is lehetőleg őrizve dol- gozzan-éljen ez az ország. Ehhez, a szocializmus építéséhez viszont nincs részletesen megírt kotta. Azt jó hallással, biztos kézzel, folyamatosan és közösen lehet csak megkomponálni, hogy minél kevesebb legyen a hamis hang az együttes muzsikálásban... M. A. tam A zavartalan ellátás érdekében Feltöltötte raktárait az élelmiszer* nagykereskedelem Ami Budapestnek a Nagyvá- sártelep, erőteljes forgalmával, ahíhoz hasonló a' Kecskemétet, Kiskunfélegyházát, Kiskőröst, Kunszentmiklóst és e helységek környező községeit ellátó Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. Raktárai* ból tavaly 7900 kocsifordulóval egymilliárd 317 millió forint értékű árut szállítottak a megrendelőkhöz. A lakosság vásárlóerejének szemléltetésén túl más. jellegzetes fogyasztási sajátosságot is elárul ez a szám. Nevezetesen, hogy az élve. zeti cikkek aránya elképesztően nagy volt a létfontosságú élelmiszerek mellett. A múlt évben 267 millió forintot ért az a kávé, szeszes ital és dohányáru, amelyet ez a kereskedelmi vállalat forgalmazott! Nem indult rosszul ez az esztendő sem. Mint Lukács Ferencivé raktárház.igazgató és helyettese, Szűcs József elmondta: a szokásos év végi leltárzárás után, 1983 január elejének a forgalma 28 százalékkal nőtt az egy esztendővel ezelőtti értékesítéshez képest. Ez részben annak köszönhető, hogy töibb egykori hiánycikk ismét kapható. Tavaly például több hónapon át hiányzott az üzletekből az étolaj. Azóta viszont, hogy Győriből terven felüli pótlást küldtek, az étolajkészlet bőséges. Búzadarával, rétesliszttel, élesztővel, rizzsel és egyéb napi cikkel zavartalan a lakosság ellátása. Felkészültek a már megkezdődött és januárban sem szünetelő házi sertésvágásokra. Nyolcszáz mázsa rizzsel, száz má(Folytatás a 2. oldalon.)
