Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 10. szám Ára! 1,40 Ft 1983. január 13. csütörtök Befejeződött az országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában be­fejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ren­dezte kétnapos országos agitáciős, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A részt­vevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, irók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának a párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány idő­szerű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — előadását. A szerdai vitában szót kapott: Boldizsár Iván író, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettese, Király Andrásné, az MSZMP budapesti Bi­zottságának titkára. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazda­sági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Ma­gyar írók Szövetségének alelnöke, Óvári Miklós, _az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kozma Ferenc, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának fő­osztályvezetője, Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára. ÓVÁRI MIKLÓS FELSZÓLALÁSA A vitában felszólaló Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára leszögezte: a közvéle­ményt foglalkoztató kérdések so­rában első helyen áll a béke vé­delme. Ez minden belső problé­mánk megoldásának alapvető fel­tétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön becsülik, tisztelik or­szágunkat, az elmúlt negyedszá­zadban elért eredményeinket, nyílt, kiszámítható politikánkat, s nem utolsósorban belső stabilitá­sunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocializ­mus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hoz­zá a béke megvédéséhez — hang­súlyozta. A jelenlegi gazdasági helyze­tünkkel kapcsolatos tudatformá­ló, agitációs munka feladatairól szólva elmondotta, hogy gond­jainkat közvéleményünk ismeri, ám a nehézségek jellege, s le­küzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatfor­málásnak, a propagandának ab­ban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmánya­inkért, a fejlődésünk lehetősé­geiért érzett aggodalom cselek­vésre mozgósító erővé váljék. A szocialista demokrácia fej­lődésének nélkülözhetetlen felté­tele a tájékozottság — hangsú­lyozta a továbbiakban. A tájé­koztatás helyzete tehát közügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egységének gyakorlatát követi. Közvélemé­nyünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irányítás és a tömegkommuni­káció területén dolgozók együt­tes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel összefüggésben szólt arról (Folytatás a 2: oldalon.) Nyílt és őszinte megbeszélések után I* Vogel sajtóértekezlete Moszkvában A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai­nak konstruktív elemeket tartalmazó javaslatai alapján van remény arra, hogy sikerül haladást elérni a genfi tárgyalásokon — jelentette ki Hans- Jochen Vogel, a nyugatnémet SPD kancellárjelöltje szerdán Moszkvában tartott sajtóértekezletén. Vogel két elemet tartott kiemelendőnek a javas­latok közül. Az egyik a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás. Ugyancsak igen fontos­nak nevezte azt a javaslatot, hogy a fegyverkezési hajsza megállítása nyomán felszabaduló .pénzösz- szegeket fordítsák a fejlődő országok megsegíté­sére. A Jurij Andropovval folytatott, több mint két­órás megbeszélését Vogel intenzívnek, nyíltnak és gyümölcsözőnek értékelte. A szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseken mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezé­sének és a béke megóvásának kérdései szerepeltek, s szó volt a két ország kapcsolatairól is. „Nem aka­runk látni olyan rakétákat, amelyek országunkat veszik célba, és olyanokat sem, amelyek országunk területéről vesznek célba más államokat” — mon­dotta Vogel. A szovjet állásípont alapos megisme­rését fontosnak nevezte abból a szempontból is, hogy ma találkozik Mitterrand francia elnökkel, akivel sorra kerülő megbeszélésén természetesen szóba fog kerülni ez a kérdés is. A sajtóértekezlet résztvevőinek Vogel elmondot­ta, hogy Andropovval folytatott megbeszélésein szóba került az Egyesült Államok politikájának megítélése is, amiről ellentétes volt a két fél véle­ménye. „A két fővárosiban — Washingtonban és Moszkváiban — folytatott tárgyalásaink eredmé­nyeképpen azonban úgy látjuk, hogy van mód az NISZK által optimálisinak ítélt cél elérésére” — mondotta Vogel, és hozzátette: a küldöttség na­gyobb reményekkel megy haza, mint ahogy wa­shingtoni és moszkvai tárgyalásaikra elindult. Forradalom utcai nyelv-forradalom S. oldal Az idegennyelv-tanulás fontosságáról, hasz­náról naponta olvashatunk, vagy hallhatunk , a rádióban, televízióban. Kevesebb szó esik azonban ezzel kapcsolatban a legkisebbekről, a 4—6 éves korosztályróL Pedig a nyelvtanu- I lást éppen ebben a korban érdemes elkezde­ni, mivel helyes módszerekkel ekkor alakít­ható ki az a nyelvi talpraesettség, spontán kifejezőkészség, amelyet idősebb korban több energiával talán elérhetünk, de idegen nyel­ven való gondolkodásunk kevésbé lesz fej­lett. Követendő kezdeményezés tanúi lehe­tünk a kecskeméti Forradalom utcai óvodá­ban, (képünk) ahol két éve eredményesen ta­nítanak orosz nyelvre tizenegynéhány óvodást. TEJ- ÉS SAJTEXPORT Beruházás Bácsbokodon Bácsbokodon 150 millió forintos beruházással élelmiszer-feldolgo­zót építtet a Csongrád megyei Tejipari Vállalat. Ez év szeptem­ber végére vállalta a munka át­adását a kivitelező DUTÉP. A na­pi 112 ezer liter tej kezelésére és túró gyártására tervezett létesít­mény hivatott arra, hogy pótolja a régit. A termékeinek jó minőségéről híres bácsbokodi vajüzem, hosz- szú esztendők óta csupán az ott dolgozók áldozatos munkája árán képes a rendeltetésének megfelel­ni. Az 1950-es évek elején épített feldolgozó ugyanis, az akkoriban felhasznált, elég gyenge minőségű építőanyag, és a három évtizedes erős igénybevétel miatt, a szoká­sos időnél jóval hamarabb tönkre­ment, födémét alá kellett dúcolni. A Csongrád megyei vállalatnak 1970-ben, amikor más cégtől át­vette az üzemet, a bácsbokodi fel­dolgozóra máris költenie kellett. Ez a folyamat gyakorlatilag máig tart, sőt szeptember 30-án csupán az első üteme ér véget. A vadonatúj túrógyár minden tekin­tetben korszerű körülményeket te­remt a tejfeldolgozásra, a több (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Műszakon­ként nyolcán dolgoznak a sajtüzemben A híres bokodi trappistát készítik. (Straszer András felvételei) * TlZ KILOMÉTERNYI VEZETÉK MÁR KÉSZ Ev végére kábelen jön a kép Nemcsak a tévénézők, hanem a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat illetékesei is ész­lelték, tudták, hogy rossz a tévé adásainak képminősége a megye- székhelyen. Mégpedig azért, mert Kecskemét éppen két adó sugár­zási körzetének határán van. De, míg a nézők csupán bosszankod­hatnak emiatt, az IKTV lépésre szánta el magát, s a városi tanács támogatásával hozzálátott a nagy­közösségi antennarendszer kiépí­téséhez. A módszer egyszerű. Négy fő­kábel köti össze a központtal a városrészeket. Az egyik vezeték az Árpád- és a Leninvárosba jut el, a másik a Hunyadivárosba, a har­madik végighalad az .Izsáki út mentén, a negyediken pedig a Széchenyivárosba továbbítanak majd képet, s ugyanerre a kábel­re tűzik föl a Vacsi közi lakóte­lepet is. A főállomás — az antenna és a hozzá tartozó erősítő — a megyei tanáccsal kötött megállapodás ér­telmében az intézmény torony- épületének tetejére kerül majd. A korszerű, európai színvonalú, sza­badalmi oltalom alatt álló fehér­vári rendszert alkalmazzák Kecs­keméten is. A berendezés 24 csa­tornás. Első lépcsőben 2—2 ma­gyar, jugoszláv és csehszlovák tv- műsor, valamint az URH-rádió- adás továbbítását tervezik, de szó vap i a moszkvai televízió egyes programjának átvételéről is. A kilencedik állomás üresen marad* egyúttal megtartva a lehetőséget, hogy a jövőben helyi adásokat, te­letext programot vagy iskola-tv műsort sugározzanak rajta A rendszer előnye, hogy úgyne­vezett „visszautas”-elven műkö­dik. Tehát mód van . arra. hogy egy diszpécserközponton keresztül kétoldalú kapcsolatokat is létesít­senek. Ezáltal megoldható például a távfűtés automatikus vezérlése, a liftek hibajelzése, a vészcsen­gők bekötése, de az így kiépíten­dő rendszer alkalmas segélyhívás­ra is. A kábeltévé nem mondható drá­gának. Egymillió forintból mint­egy 1500 lakást lehet rákötni a hálózatra, míg a hagyományos el­járással épületenként külön antennák és erősítők felszerelése esetén — a felét sem. S ekkor még nem számoltuk, hogy megtakarít­ható a tetőjavítás, a lakásbeázás tetemes költsége. Az IKTV az épületrekonstruk­ciók során a kezelésében levő la­kásokat ráköti a vezetékre, míg a magán- és társasházakban lakók kérhetik a beszerelést. A Lenin- város és az Arany János utca tömbösítése elkészült, az előmun­kálatok folynak a Bákóczi út és a Tanácsköztársaság tér bekapcso­lásán. A lakótelepi házaknál egy­szerűbb a helyzet, azok közvetle­nül a hálózatra csatlakoztathatók. Kecskeméten ez idáig 10 kilo­méternyi vezeték került a földbe, s év végéig még ugyanennyit fek­tetnek le. (Székesfehérváron tíz év kellett a húsz kilométernek.) A munkában jó partner a Aegyei távközlési üzem — a tévékábelt az IKTV szakemberei a telefon-, vezeték árkában helyezik el —, ám egyszerűsítené a kivitelezést, ha a képet és hangot továbbító vezeték is postai közműnek minő­sülne. Mindettől függetlenül azon­ban a munka halad, s megvan a remény arra, hogy az idén de­cemberben már mintegy 4500 la­kásban a jelenleginél sokkal jobb minőségben vehetik a tévé műso­rait. V. T. Az idén immár harmadik esztendeje, január első napjai­ban készült el az ipari zár­számadás. Érthető a sietség: miméi gyorsabban összegezni az előző év tapasztalatait, hi­szen nehéz év vár ránk 1983- ban. Az iparnak az idén az 1977. évinél kisebb beruházás­sal, a gyártmányok import- tartalmának csökkentésével kell a termelését növelnie, s a konvertibilis elszámolású exportját mintegy öt száza­lékkal bővítenie. Az említett számok nyilván­valóan csak átlagokat jelöl­nek. Lesz, ahol túlszárnyalják az ipar elé tűzött célokat, s dkad majd olyan vállalat is, ahol elmaradnak majd azok­tól. Ahogy tavaly is történt. Az ipari vezetők legutóbbi or­szágos tanácskozásán Méhes Lajos ipari miniszter elisme­rő hangon szólt például a szénbányászokról, hiszen 1982- ben 26 millió tonna „fekete gyémántot" küldtek a felszín­re, — annyit, amennyit a terv csak 1985-re tűzött ki célul. Az 1,2 milliónyi tonnával több szénnek azonban nagy ára volt, hiszen a föld alatt dol­gozók átlagosan tizennyolc szabadnapjukat áldozták fel energiagondjaink enyhíté­séért. Számokkal az előzőnél ke­vésbé látványosan megjelenít­hető, ám ugyancsak nagy súllyal esik a latba a mérleg­készítésnél az energiatakaré­kos termékek bővülő sora. Ide kívánkozik jó néhány vi­déki vállalat gyártmánya, köztük a pápai El ekthermax hőtárolós kályhája, a Hajdú­sági Iparművek vízmelegítője és Energomat-mosógépe. a sal­gótarjániak széntüzelésű kály­hája és gáztűzhelye. Annak pedig igazán ,csak az állami gazdaságokban, szövetkeze­tekben dolgozók a megmond­hatói, hogy a mezőgépipar 1982-es kiemelkedő teljesít­ménye mennyivel mérsékelte a hazai alkatrészellátás ne­hézségeit ... Lám, nem nehéz az iparban is kiugró eredményekre talál­ni! S még az előbbieknél is többet mond két szám: ta­valy az állami költségvetés vállalatoktól és szövetkezetek­ből származó 206 milliárdnyi tiszta bevételéből 106 milliárd forint az iparból származott. Az igazsághoz tartozik azon­ban az. is, hogy a konvertibi­lis exporttervet összességében nem teljesítették az~ üzemek, sőt kivitelük az előző évihez képest csökkent. A kép azon­ban e területen is árnyalt. A mennyiségi számvetésnél jóval izgalmasabb, s előremu­tatóbb a gazdálkodás minősé­gi vonulatainak vizsgálata. Ide tartozik egyebek között az iparban meglévő szellemi energiák hasznosítása, a kül­földi eredmények honosítása. . Az példáiul, hogy a Kecske­méti Mezőgazdasági Gépgyár­tó és Szolgáltató Vállalat eredményes lie c ne átvét cllel 200 millió forintot meghaladó árbevételt, a Nitrokémiai Ipar­telepek pedig több millió dol­láros devizamegtakarítást ért el. A számvetéshez tartozik: alig akadt az utóbbi másfél évtizedben olyan esztendő, amelyben ne esett volna szó a munkaerő-gazdálkodás el­lentmondásairól. Az iparban foglalkoztatottak száma állan­dóan csökken, s a vállalatok vezetői szünet nélkül a mun­kaerőhiányra panaszkodnak. Csakhogy — állapította meg Méhes Lajos is — számítá­sok és nemzetközi összehason­lítások igazolják: a legtöbb gyárban a fő tevékenység 20— 30 százalékkal kevesebb em­berrel elvégezhető lenne. Mi másról lenne hát szó, ha nem belső, kihasználatlan és gyak­ran még mozdíthatatlan tar­talékról! A kiugró eredmények, a gazdálkodási hiányosságok egyaránt a nemzetközi össze­hasonlításra buzdítanak. A magyar ipari vállalatoknak a fejlett országok átlagával kell mérniük teljesítményüket. Eb­ben az összefüggésben derül­het aztán fény például arra, hogy miért van még ma is 40—60 olyan vállalatunk (s ezek az ipar dolgozóinak 10— 15 százalékát foglalkoztatják), amelyek alacsony hatékony­sággal, alaphiányosan, illetve veszteségesen gazdálkodnak. Meglehet, azért, mert termé­keikbe harmadával több anya­got öntenek, szerelnek be, mint a fejlett tőkés vállala­tok. Vagy talán éppen amiatt, mert a külföldről megvásárolt technikával sem tudják „hoz­ni" azt a termelékenységet, amit saját gyárában elér az éladó. Ám legyen szó a nem­zetközi versenyképesség bár­mely vetülétéről, vállalati nagyságról, az iránytű 'csakis egy irányba tájolhat. Az alapvető cél a jövőben is változatlan létbiztonságban, az elért életszínvonalat to­vábbra is lehetőleg őrizve dol- gozzan-éljen ez az ország. Ehhez, a szocializmus építésé­hez viszont nincs részletesen megírt kotta. Azt jó hallással, biztos kézzel, folyamatosan és közösen lehet csak megkom­ponálni, hogy minél kevesebb legyen a hamis hang az együt­tes muzsikálásban... M. A. tam A zavartalan ellátás érdekében Feltöltötte raktárait az élelmiszer* nagykereskedelem Ami Budapestnek a Nagyvá- sártelep, erőteljes forgalmával, ahíhoz hasonló a' Kecskemétet, Kiskunfélegyházát, Kiskőröst, Kunszentmiklóst és e helységek környező községeit ellátó Tisza Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat. Raktárai* ból tavaly 7900 kocsiforduló­val egymilliárd 317 millió forint értékű árut szállítot­tak a megrendelőkhöz. A lakos­ság vásárlóerejének szemlélteté­sén túl más. jellegzetes fogyasz­tási sajátosságot is elárul ez a szám. Nevezetesen, hogy az élve. zeti cikkek aránya elképesztően nagy volt a létfontosságú élelmi­szerek mellett. A múlt évben 267 millió forintot ért az a kávé, sze­szes ital és dohányáru, amelyet ez a kereskedelmi vállalat for­galmazott! Nem indult rosszul ez az esz­tendő sem. Mint Lukács Ferenc­ivé raktárház.igazgató és helyet­tese, Szűcs József elmondta: a szokásos év végi leltárzárás után, 1983 január elejének a forgalma 28 százalékkal nőtt az egy eszten­dővel ezelőtti értékesítéshez ké­pest. Ez részben annak köszön­hető, hogy töibb egykori hiánycikk ismét kapható. Tavaly például több hónapon át hiányzott az üz­letekből az étolaj. Azóta viszont, hogy Győriből terven felüli pót­lást küldtek, az étolajkészlet bő­séges. Búzadarával, rétesliszttel, élesztővel, rizzsel és egyéb napi cikkel zavartalan a lakosság ellá­tása. Felkészültek a már meg­kezdődött és januárban sem szü­netelő házi sertésvágásokra. Nyolcszáz mázsa rizzsel, száz má­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents