Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 7. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 9. vasárnap A prágai javaslatok az ENSZ előtt NEW YORK Pénteken az ENSZ székhelyén átnyújtották Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a Var­sói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai ülésén elfogadott politikai nyilat­kozatot, amelyet a világszervezet hivatalos dokumentumaként fog­nak köröztetni. Az ENSZ-főtilkár hivatalos képviselője pénteki sajtónyilatko­zatálban hangsúlyozta, hogy a vi­lágszervezet főtitkárának véle­ménye szerint a legkomolyabb ta­nulmányozást érdemlik a PTT politikai nyilatkozatában foglalt javaslatok, közöttük az az indít­vány, hogy a Varsói Szerződés szervezetének és a NATO-nak a tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról törté­nő kölcsönös lemondásról és bé. kés kapcsolatok fenntartásáról. Ifjúsági és diák- bizottság alakul Békemozgalmi számvetés és előretekintés A számvetés és az előretekin­tés jegyében ül össze február ele­jén a magyar békemozgalom ve­zető testületé. Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke az előkészületek utolsó fázisában nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársá­nak. — A szocialista országok bé­kemozgalmait az utóbbi időben gyakran éri az a vád, hogy „álla­mi békemozgalmak'’, s csak az egyik oldalról, a Nyugattól köve­telik a leszerelést. Ez rosszindu­latú rágalom, s a tények nem kellő ismeretéből fakad. Semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha törekvéseink — a legtöbb eset­ben — találkoznak a párt és a kormány törekvéseivel, hiszen ezek külpolitikájuk alapjának te­kintik a háborús katasztrófa el­hárítását. iE békepolitika támo­gatását megtisztelő feladatunk­nak tartjük. — Ennek szellemében dolgoz- __ tunk, s valósítottuk meg múlt' évi programunkat is. Mozgal­munk a mai nyugtalan világban komoly erőfeszítéseket tett, hogy szerény lehetőségeivel segítse a fegyverkezési verseny megféke­zéséért, a nukleáris háború ve­szélyének elhárításáért folyó nemzetközi küzdelmet, előmoz­dítsa a nyílt, őszinte párbeszéd kialakítását, a jobb megértést, a bizalom helyreállítását, hozzájá­ruljon az enyhülés vívmányainak (Folytatás a 2. oldalon.) alkatrészgyArtAs a szövetkezeti üzemben Hasznos a kiegészítő ágazat A mezőgazdasági erő- és munkagépek, járművek, élelmi- szeripari berendezések alkatrészeit, tömítő, szigetelő lemezeit, gyűrűit készítik nagy sorozatban Kiskunmajsán, a Petőfi Tsz gumiáruüzemében. A szövetkezet dolgozói számára egész éven át folyamatos munkaalkalmat teremtett ez a kiegészítő ágazat, amely 1982-ben a közös gazdaság összes bevételének egyharmadát termelte meg. A gumiüzem dolgozói olyan alkatrészeket gyártanak, ame­lyek korábban szinte beszerezhetetlenek voltak, de hiányuk nagy értékű gépek, berendezések zavartalan működését hát­ráltatta. A kiskunmajsai téesz kiegészítő ágazata nemcsak a Petőfi Tsz-nek hasznos, haném az egész mezőgazdaságnak is javára válik szűkebb hazánkban. . • Gumiszőnyeget hengerlésre készít elő Faragó Ernő és Harkai Jenő a kiskunmajsai szövetkezetben. (Somos László felvétele) 11 \ A reálisam gondolkodó em­ber tudja, hogy az egyéni óha­jok és a vállalati — a na­gyobb közösségi tervek — meg­valósulása között összefüggés van. Ha ugyanis az ország, vagy az üzem — ahol dolgo­zik — gazdasági helyzete rosz- szul alakul, akkor az az állam­polgárok életére is hatással van. Vagyis mindenkinek a maga posztján erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy közös dolgaink jó irányba fejlődje­nek. Divatos újévi jókívánsággá vált, hogy az idei esztendő legalább olyan legyen, mint a tavalyi. Ebből kiérződött az is, hogy még nehezebb időszak­ra számíthatunk. Bács-Kiskun megye ipara — nem végleges adatok szerint — 1982-ben 3,5—4 százalékkal termelt töb­bet mint egy évvel korábban. Az üzemek egy része mégis adós maradt az export növe­lésével, az áruk minőségének, a termelés gazdaságosságának javításával. A lemaradóknak ezt is pótolni kell ahhoz, hogy legalább az elmúlt évi eredmé­nyeket megismételhessük. S ez még nem is elegendő. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a nemzetközi gazdasági hely-, zet az idén sem javul, sőt to­vább romlik. Ezt pedig csak minden piacon jól értékesít­hető, versenyképes termékek­kel lehet ellensúlyozni. A példák azt igazolják, hogy megfelelő, — idejében végre­hajtott árukorszerüsitéssel, ter­mékszerkezet -váltással — még a nem rubel elszámolású pia­cokon is lehet az értékesítést növelni. Bizonyította ezt az Április 4. Gépipari Művek, a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyára, a MEZŐGÉP Vál­lalat, az Alföldi Cipőgyár, a Utjosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat és még több más üzem. Hozzá kell tenni azonban, . hogy nem ingyen hullott ölük­be a siker. A műszakiak és a munkások igen komoly erőfe­szítéseket tettek, s tudásuk legjavát adva dolgoztak azon, hogy termékeik a nyugati pi­ac igényeinek megfeleljenek. S teszik ezt nyilván továbbra is, mert jól tudják, hogy a ver­seny egy pillanatra sem szü­netel és ha nem fejlesztik ál­landóan gyártmányaikat, köny- nyen lemaradhatnak. Néhány igen nehéz gazdasá- % gi helyzetben levő vállalatnál, — mint az IGV, a Kecskemé­ti Zománc- és Kádgyár, a Ha­lasi Kötöttárugyár, — nyilván hosszabb távon rendeződnek a gondok. Kellő öntevékenység­gel természetesen ezek is előbbre juthatnak helyzetük megszilárdításában. A megye ipari üzemeinek zömében vi­szont mindenképpen a belső szervezettség javítására, a műszaki fejlesztés lehetősége­it figyelembe véve a termé­kek korszerűsítésére érdemes törekedni. Változatlanul feladat az anyaiggal és energiával való takarékosság. Ebben még je­lentős tartalékok rejlenek, hi­szen a vállalati költségek mintegy fele anyagköltség. Több anyag megmunkálásá­hoz pedig több energiára van szükség. S mert mind az anyag, mind az energia tekintélyes része importból származik, célszerűbben kell velük gaz­dálkodni. S hogy ezt1 meg lehet tenni, azt sok esetben tapasz­talhatjuk, amikor a tőkés im­portból származó árucikkeket összehasonlítjuk a hazaiakkal. A legtöbb esetben a külföldi áru súlya jóval könnyebb. A termelés számos területét említhetném még év eleji gondolatébresztőnek. Vula- rnennyi summázata az lenne, hogy erőfeszítésünk közben jobban támaszkodjunk szak­értelmünkre, ha kell a má­soktól kölcsönzött ötleteket se szégyelljük. Így járulhat hozzá Bács-Kiskun ipara az ország nemzetközi fizetőképességé­nek megőrzéséhez, a gazdasá­gi egyensúly megtartásához. Nagy Ottó FIÚNEVELŐ INTÉZET KALOCSÁN A jelszó: bizalom (3. oldal) A Művelődési Minisztérium, hoz tartozik a kalocsai István . király úti Fiúnevelő Intézet. Vagyis tanárainak, oktatóinak a tanítás, a nevelés a legfon­tosabb feladatuk. Igazgatójától, András Mik­lóstól, a gyermekvédelem ki­tűnő szakértőjétől tudom, hogy olyan tíz—tizennyolc éves fiúk kerülnek ide állaim - igazgatási eljárással, akiknek magatartásában súlyos zava­rok mutatkoztak, életvitelük aggodalomra adott okot, rossz társaságba kerültek- Akadnak köztük értelmi fogyatékosok. Az ő érdekükben szigorúbbak a nevelők, a tanárok, kemé­nyebbek a szabályok, kötöt- tebb a napirend, mint általá­ban az isolákban, a diákottho­nokban. A szó szoros értelmében ál­landóan szem előtt vannak. Gyermeknevelő ügyel rájuk éjszaka, reggel pedagógusok vagy oktatók veszik át a cso­portokat, a délutánt ismét fel­ügyelet alatt töltik. A városba, a ritka, jutalom jellegű kime­nőtől eltekintve, csak csopor­tosan mehetnek. . Az ablakokon, ajtókon, a hosszú folyosókon rácsok, még­is a bizalom a jelszó. Az ide kerültek túlnyomó többsége hasznos tagja lehet a társada­lomnak, képessé tehető ki­egyensúlyozott, tevékeny élet­vitelre. PN MAGAZIN 1 ■ Osztályfőnöki órán Általában húsz—harminc hónapot töltenek Itt a fokozot­tabb védelemre szorulók. Va­lamennyien állami gondozot­tak — sok köztük a cigány- gyerek —, ami már önmagá­ban jelzi, hogy milyen torzu­lásokkal fenyeget a hiányzó családi otthon. Bizalom — mondja újra és újra András Miklós —a pedig a legtöbben szabadulni, szökni, menekülni szeretnének. Az egyik tizen­nyolc éves fölfeszítette az ab­lakrácsot és összekötözött le­pedőkön csúszott le az emele­ti hálóteremből az éjszakai ut­cára. Egy tizenkétéves fiú a villámhárítón mászott föl a tetőre- De a karácsonykor ha­zalátogatók, eltávozok közül csak tízen hosszabbították meg önkényesen a szabadsá­got. A tavaly ideiglenesen, felté­telesen elbocsátottak nyolcvan —kilencven százalékával sem­mi különösebb probléma nem volt azóta. Ezért is szeretnék, ha minél több személyes kapcsolat ala­kulna ki nevelőintézetiek és a városbeliek között. Ezeket a gyerekeket nem javítani, nem nevelni, hanem nevélve javí­tani kell. H. N. Csendélet csata előtt — mondhatnánk a Róma—Köln mérkő­zést megelőzően készült kép békés hangulatáról. Hogy aztán mi. lyenné vált az aréna, azt megtudhatják olvasóink a 4. oldalon megjelent Magazin összeállításunkból. Ugyanitt adunk hírt egyebek között a soron következő téli és nyári olimpia előkészü­leteiről, valamint a sportvilág érdekességeiről. (4. oldal) MŰVELŐDÉS, IRODALOM, MŰVÉSZET (5. oldal) Totójáték indul (7. oldal) Az óévben nagy közön­ségsikert aratott lapunk VB-totójátéka. Bár az idén nem rendeznek labdarúgó­világbajnokságot, a tavalyi sikeren felbuzdulva, újabb játékra hívjuk olvasóinkat. A jelentékeny díjakról és egyebekről a 7. oldalon ta­lálnak bővebb felvilágosí­tást. PARTNERÜK A SVÉD VOLVO CÉG Gépelemek nyugati megrendelésre A múlt év szeptemberében be­számoltunk arról, hogy igen ered­ményes esztendő befejezésére ké­szülődik az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének ‘kol­lektívája. A napokban felkerestük Dömötör Tibor igazgatót, s meg­kérdeztük: mit sikerült megvaló­sítani az akkor mondottakból? — Tervünk túlteljesítésével 30 millió forinttal magasabb terme­lési értéket értünk el, mint 1981- ben — hallottuk az igazgatótól. — Termékeink, a hidraulikus munkahengere és lengéscsillapí­tók iránt megnőtt a kereslet, s természetesen mindent elköve­tünk, hogy a megrendeléseknek eleget tegyünk- Említésre méltó, hogy jelentős mértékben tudjuk növelni az idén a tőkés exportot. Tavaly a svéd Volvó cégnek 2 millió forint értékű munkahen­gert gyártottunk, az idén pedig már 5 milliós szerződéssel rendel­kezünk. A múlt évben küldtünk ki Finnországba egy 200 darabos mintaszállítmányt, s 1983-ban 2,5 millió forint értékben 4 ezer mun­kahengert szállítunk az északi or­szágba. Decemberben tárgyaltunk a francia Hesston céggel, s most " 4 ’ swfA <9 Hevesi István esztergályos, háromszoros kiváló dolgozó, egy mun­kahenger csövét munkálja meg. (Opauszky László felvétele) várjuk a megrendelést, amelynek értéke mintegy 10 millió forint. Növekszik a közvetett exportra kerülő termékeink mennyisége is. Az Ikarusz autóbuszokhoz szük­séges lengéscsillapítók néhány al­katrészét mi készítjük. Tavaly 150 ezer, az idén pedig 205 ezer kész- reszereléséhez nyújtunk segítsé­get. A hazai igényeket is kielégítet­tük — tájékoztatott a továbbiak­ban az igazgató. — A győri Va­gon- és Gépgyár például 30, a kaposvári MEZŐGÉP 40 millió forint értékű me«ő- és erdőgaz­dasági gépekhez szükséges jnun- kahengert kapott tőlünk. — Mi tette lehetővé a terme­lés ilyen nagyarányú felfutását? — Növeltük a dolgozók anyagi érdekeltségét, de sokat jelentett a célgépesítés és a különböző újí­tások bevezetése is. Korábban a keresztfurat megmunkálása a meglevő gépeinken hat percig tartott. Ha vásárolnunk kellett volna erre alkalmasabb gépet, akkor az bizony 7 millió forin­tunkba került volna- Mátyás Mi­hály, a műszaki osztály vezetője tervezett egy olyan célgépet, amely ezt a műveletet 3 perc alatt végzi el. A lengéscsillapító alkat­részek megmunkálás utáni sorjá- zása nehéz fizikai munka. A Gép­ipari é& Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint saját szakem­bereink terveztek egy elektroli- tikus sorjázó berendezést, amely, lyel egy dolgozó annyi munkát végez, mint azelőtt három. — Az idei feladatok? — Sokkal nagyobbak a tava­lyiaknál. Vállalatunk a múlt év­ben 420 millió forint értékű ter­méket gyártott, az idén pedig sze­retné túlhaladni a fél milliárdot. Ebből a mi gyáregységünknek 130 millió forinttal kell -kivenni a részét. Bízunk abban, hogy sike­rülni fog — mondta befejezésül Dömötör Tibor igazgató. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents