Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
1983. január 6. ® PETOn NÉPE • 3 HAZAI TÁJAKON Szilvásváráéi séták A cementgyáráról nevezetes, s nem éppen szívderítő látványt nyújtó Bélapátfalvától mindössze hét és fél kilométerre esik Szilvásvárad/ valamint a Szalajka- völgy, amelynek sajátos természeti adottságaival, egyedi hangulatával talán az ország egyetlen tájegysége sem versenghet. Mielőtt körülnéznénk a községben, ismerkedjünk meg a falu történetének főbb fordulóival! A kedvező adottságok már az ősembert is letelepedésre sarkallták. Az istállóskői barlangot 1911- ben fedezte fel Roskó Pál répáshutai erdőtiszt. Mivel nem volt szakember, Hildebrand Jenő régészhez fordult, aki 1912- ben, 1913-ban, 1914-ben, 1916-ban, 1917-ben és 1925-ben ásatott itt. Tevékenységét folytatta Saád Andor és Megai Géza, 1929-ben Ka- dic Ottokár, 1938-ban Győrffiné dr. Motte Mária, s 1947—48-ban dr. Vértes László, ö tárta fel, emelte ki a körülbelül 80 mázsás őskori tűzhelyet, amelyet. később a Nemzeti Múzeumba szállítottak. Gazdag leletanyagra bukkantak: találtak jégkorszaki tundraszarvas-, barlangimedve-csontokat ősbölénymaradványokat, mam- mutagyarakat, paleolitkori kő- és csonteszközöket. Kimutatták, hogy kétféle népcsoport váltotta ezen a területen egymást. A legalsó szint korát 36 ezer évesnek minősítették. A nevezetes barlang feltárását az nehezítette, hogy —, s erre utal a néphagyomány is — évszázadokon át istállónak használták. Fényes Elek, aki 1851-ben jelentette meg Magyarország geográfiai szó!- tára című művét, megjegyzi, hogy akár ezer sertés is elfért itt. A kutatók észlelték is a talaj boly- gatottságát, de sokáig arra gondoltak, hogy az ide terelt állatok túrták fel a földet Mellesleg innen ered a 959 méter magas — ez a Bükk legmagasabb csúcsa — Istállóskő neve is, amely a hajdani barlang nyújtotta menedékre emlékeztet. Honfoglalóink felfedezték azokat a nagyszerű lehetőségeket, amelyeket a Bükk koronájának környéke kínált. Az 1200-as években a diósgyőri királyi várból sokszor járhattak Uppony, Dédes, Szilvás környékére vadászni. A XIV. században — erről oklevelek tanúskodnak — Éleskő vára az ország urának birtoka lett, Károly Róbert ugyanis Ernye bánt, a tulajdonost megfosztotta minden vagyonától. A nagyúr azért lett kegyvesztett, mert egyik leglelkesebb híve volt a koronára pályázó Csák Máténak. Történeti feljegyzések említik, hogy Nagy Lajos szívesen vadászott erre. Érdekes: a nép emlé- zete megőrizte alakját, sőt legendát szőtt köréje. Azt tartja: a haldokló felséget 1282-ben innen vitték Nagyszombatra. A falut és környékét Zsigmond utólda, Albert, a Pálóczi családnak adományozta A família kihalása után a Perényiek következtek. Máig is vitás a község nevének eredete. Először 1232-ben az egri egyházmegye pápai tizedlajstroma említi Warad-Warada—Wárad néven. Alig telik el fél évtized, s már így írják: Zylvaswarad. Többen úgy vélekednek, hogy valószínűleg a szilvatermesztésből keletkezett az elnevezés. Erre utal Fényes Elek is. A feltevés meglehetősen tetszetős. Gál Gyula lelkes helybeli pedagógus, helytörténész kéziratos művében vitába száll ezzel a nézettel. Köztudomású, hogy 1790-ben vashámor működött itt, ahol Fazola Henrik fia szilíciumdús nyersvasat, azaz szilvasat gyártott. Egyesek szerint elképzelhető, hogy a Warad utótaghoz így csatlakozott a szil-vas elő- név. Persze ezt is kétségbe lehet vonni, hiszen már 1332-ben Zyl- vaswaradként szerepel a település a pápai tizedlajstromban. Ekkor viszont híre-hamva se volt még a bükki vasgyártásnak. A leghitelesebbnek a harmadik változat tűnik. Eszerint a latin silva, azaz erdő szó származéka lenne a községnév. Ezt igazolja a terület jellege, s az is, hogy a régészeti ásatások cölöpépítménye• Szilvásvárad! képek. két hoztak felszínre a Szalajka- völgy kapujában. A várad-tag —, s ez hiteles érvelés — a Bükk- fennsík hajdani erősségeire, a legendák sorával övezett Gerenna és Éleskő várakra emlékeztet. Ezt a toldalékot a magyar királyi belügyminiszter 1906-ban kelt rendeleté csatolta ismét a Szilvásnévhez, azért mert a messzi Bara. nya megyében is található ilyen nevű község. S ha már itt tartunk, akkor ne feledkezzünk meg a néphit szüleményéről sem. Egy tetszetős, egy máig is kifejező történetet őriztek meg az egymást követő nemzedékek. Erdély égbe nyúló hegyei között létezett valaha egy kis eldugott hely, amelyet a vallási meggyőződésükhöz makacsul ragaszkodó reformátusok laktak. Nyugalmukat felbolygatta a könyörületet nem ismerő ellen- reformáció, a klérus szüntelen zaklatása Addig állták a sarat, amíg ellenfeleik tűzcsóvát nem dobtak otthonaikra, el nem űzték őket megszokott környezetükből. A számkivetettek a Felvidék felé vették útjukat, itt letelepedtek, nemcsak keresték, hanem meg is találták az annyira óhajtott békét. Magukkal hozták természetesen sok száz kilométerre levő településük nevét is __ A székelyföldi eredet alapja csupán az lehetett, hogy valóban éltek itt a XVII. századtól Erdélyből menekült unitáriusok, őket idézik a ma is meglevő Orbán, Brassó, Kelemenszék, Küllőhegy földrajzi nevek. A Perényiek a Cuius regio, eius religió, azaz Akié a föld, azé a vallás elvét és gyakorlatát érvényesítették, s parancsszóra reformátussá térítették a szilvásvára- diakat, akiknek'körében a protestantizmus hamarosan gyökeret is vert. 1666-tól a község tulajdonjogában a Perényiek a Keglevich családdal osztoztak, akik I. Lipót császártól kapták adományként a település felét. Ügyesen gazdálkodtak, ennek, köszönhető, hogy idővel már mindent ők birtokoltak. P. I. Az egykori grófok kastélya ma SZOT-üdülő. ŰJ FORMÁK A KERESKEDELEMBEN Bács-Kiskunban is kedvezők a tapasztalatok. (Folytatás az 1. oldalról.) pontokban a vendéglátóhelyeken ajándéktárgyaikat, képeslapokat, hírlapokat is árusítanak. Javult az áruválaszték, a 'kisvendéglőkben tájjellegű ételeket főznek; a zöldségüzletekiben saját készítésű savanyúságot árusítanak s rugalmasan állapítják meg a nyitvatartási. Gondot jelent viszont, hogy a kis lélekszámú településeken — több mint 200 van beilőlüik a megyében — nincs kellő előrehaladás az üzletek szerződésbe adásánál. Az ok egyszerű: ezeknek a boltoknak a többsége veszteséges. A lakosság áruellátását viszont fenn kell tartani, ezért más módszereket alkalmaznak a szövetkezeteik. Január 1-től az 500 lakosúnál ki-- sebb településeken bérpótlékot kaphatnak a kereskedelmi dolgozóik és a fogyasztási szövetkezetek élnek! is ezzel a lehetőséggel. Széles körben kívánják alkalmazni a költségtérítéses rendszert is, azaz a boltvezetők a felmerült . költségek fedezetére megkapják az áfésztől a szükséges pénzeszközöket és azzal gazdálkodnak. Amennyiben csökkentik az adminisztrációs munkát, takarékoskodnak a különféle eszközökkel és anyagokkal, továbbá sajtit maguk'vállalják a szükséges javításokat, a megmaradt pénzből növelhetik a bolt dolgozóinak jövedelmét. Mivel a szerződéses forma cSak a kis létszámú üzleteknél lehet megoldás, a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete lehetővé tette — 1982-iben kísérleti jelleggel, az idén már általánosan —, hogy nagyobb önállóságot kapjanak a közepes kategóriába tartozó — 10—50 dolgozót foglalkoztató — üzletek. Az úgynevezett jövedelemérde'keltségű üzemeltetési forma szoros elszámolású boltban, vendéglátóhelyen, önelszámoló egységben, önállóan gazdálkodó raktárban és lerakatnál vezethető be. Az egységeket a gazdálkodó szervezetek jelölik ki, ám a dolgozók is kezdeményezhetik a bevezetést. Vállalkozhat az ilyen üzemeltetésre maga a vezető, vagy helyetteseivel közösen, s kiterjeszthetik ezt a formát az egység valamennyi dolgozójára, az egész kollektívára is. Az üzlet vezetője maga dönt az árubeszerzés forrásáról, a rendelés mennyiségéről, ütemezéséről, és az értékesítés megszervezéséről. lebonyolításáról, továbbá a készlet- és eszközgazdálkodásról, esetenként az árak kialakításáról, a létszám-, bár- és költséggazdálkodás egyes kérdéseiről. Hajdú, Bács és Fejér megyében kedvező tapasztalatai vannak a tavaly kísérleti „jelleggel alkalmazott új formának. Fejér megyében a megye iparcikk-kereskedelmi vállalata 1982 második felében öt boltban vezette be ezt a formát. A változások máris lemérhetek: a kísérleti üzletek- l ben több divatos, kedvelt cikk kapható. Az üzletek vezetői éltek a lehetőségekkel: több nagykereskedelmi vállalattól, sőt — külön engedéllyel — kisiparosoktól is vásároltak. Az üzlet választékának javítására javaslatot tettek a hiányzó és a nagykereskedelemben nem is kapható áruk előállítására, gyártására. A vásárlói igényeknek megfelelően módosították a nyitvatartási időt, s az ésszerűség határain belül csökkentették a dolgozók létszámát. A visszamaradt bér egy részét a kollektíva munkájának jutalmazására, ösztönzésére használták fel. A többletnyereségen a vállalat és a kísérletező üzlet osztozott. Az új módszer érdekessége, hogy az árkockázati alapot beépítették az árrésbe, s az abból adódó megtakarítás is a baltiak jövedelmét növeli. A kereskedelmi vállalatok és a bolti kollektívák az idén az ország minden megyéjében élni akarnak az új lehetőséggel. Veszprém megye Vendéglátóipami Vállalata január 1-től hat város egy- egy nagy komplexumában vezette be a jövedelemérdekeltségű formát. Győr-Sopron megyében a nagyobb ABC-áruházak fokozatosan önállósodnak. Győr legnagyobb élelmiszer-szaküzlete például — az 1300 négyzetméteres Verseny ABC-áruház — az év elejétől önálló bérgazdálkodási jogot és számos más hatáskört- kapott. A Győr-Sopron megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat ez év elejétől önálló gazdáit kodási joggal ruházta fel a győri műszaki áruházat. Ugyanezt rövidesen megkapja a soproni áruház, s még további 8—10 üzlet az év első felében. A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat január 1-től 21 közepes és nagyobb üzletet adott át a bolti kollektívának jövedelemérdekeltségű üzemeltetésre, s a vállalat az év első felében további 29 üzletben kívánja bevezetni ezt a rendszert. A fővárosiban eddig több mint ezer kisüzletet és vendéglátóhelyet adtak szerződésbe, Ezeket a budapestiek hamar megkedvelték, mert bővebb lett az áru- választék, rugalmasabb a nyit- vatartás, udvariasabb a kiszolgálás. Sokat javíthatna azonban még a főváros ellátásán, ha nagyobb lenne az érdeklődés az élelmiszerüzletek iránt, amelyekből a vártnál kevesebbet vettek eddig át szerződésbe. A jövedelemérdekeltségű rendszer iránt főként az élelmiszerkereskedelmi vállalatok, s a ruházati szakma érdeklődik. Az áruházakban, szállodákban, a 80—100 dolgozónál nagyobb létszámot foglalkoztató egységekben, központi raktárakban, termelő üzemekben és lerakatokban, szolgáltató egységeknél — amelyekből a fővárosban az országos átlagnál jóval több akad — a teljes önelszámolás 'bevezetését javasolja a minisztérium, illetve a nagyobb egységek leányvállalataként működhetnek. (MTI) JOGI TANÁCSOK A szülőtartásról A Családjogi törvény szerint, az a szülő (nagyszülő), aki nem tudja magát eltartani, és tartásira kötelezhető házastársa sincs, gyermekeitől (unokáitól) tartásdíjra jogosult. Mikor tekinthető a szülő tartásra rászorultnak? Eldöntésében az életkornak, a nyugdíjkorhatár betöltésének komoly szerepe lehet, de ez egymagában nem alapozza meg az igény jogosságát. A helyes döntéshez a vagyoni és a jövedelmi viszonyok tisztázása mellett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményeinek alapos vizsgálata. Lehetséges, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltő szülő, aki több gyereket nevélt fel, és emiatt nagyon törődött lett, maradék munkaerejének megfeszítésével még tudna némi jövedelemre szert tenni. A társadalmi közfelfogás szerint az azonban nem várható el tőle pusztán azért, hogy a gyerekeit a tartás kötelezettsége alól mentesítse. Más a megítélése viszont annak a szülőnek, akik testi-szellemi erejének birtokában van, de a nyugdíjkorhatár betöltését követően anyagilag gyermekeire kíván hagyatkozni. A szülőtartási igény elbírálásánál a betegség, vagy á tartós egészségromlás miatt bekövetkező munkaképtelenséget, vagy munkaképesség-csökkenést orvosszakértőnek kell tisztáznia. A rászorultság vizsgálatánál a tartást igénylő keresetén, illetve keresőképességén kívül vagyoni, jövedelmi viszonyait is figyelembe kell venni. Nem szorul ugyanis tartásra az a szülő, aki elégséges jövedelemmel, keresettel, nyugdíjjal ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan vagyona van, amelynek értékesítése során komoly összeghez juthatna. Az a szülő sem szorul gyermeke eltartására, akinek megélhetését tartási vagy öröklési szerződés megfelelően biztosítja. Ha a tartási szerződés megszűnt, vagy nem megfelelően fedezi a jogosült tartását, a teljes vagy részleges rászorultság megállapítható. A tartási kötelezettség alól a gyermek csak akkor mentesül, ha szülője annakidején a vele szemben fennálló tartási kötelezettségét súlyosan megsértette. Például: nem gondozta, ápolta, elhagyta, és úgy bízta az állam ggndijaira, hogy többé nem törődött vele. Ilyenkor a szülő érdemtelenné válik a tartásra. Viszont nem lehet a szülői kötelesség súlyos megsértésének tekinteni például azt, hogyha a szülő az apaság (anyaság) megállapítása iránti perben védekezett, vagy csupán a megítélt, vagy felajánlott fartásdíjat fizette. Akkor sem válik később érdemtelenné a tartásra, ha gyermekét annakidején anyagi nehézségei, kedvezőtlen életviszonyai miatt bízta maisok, vágy az állam gondozására, és közben állandóan tartotta vele a kapcsolatot. Végül nézzük, ki kezdeményezheti a szülőtartás díj megállapítását? Pert indíthat a szülő, a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész, K. É Harminchárom év a pártapparátusban Nagyon régen ismerem, de amikor legutóbb felkerestem Lovász Dezsőnét Kecskeméten, a városi_ pártbizottságon, meglepett fiatalságával, munkabírásával, őszinteségével, s nem utolsósorban szerénységével. Kedves volt, mint mindig, de nyomban a' lényegre tértéin,: hogyan lett a párt tagja, miképpen került az apparátusba? — Furcsa története van ennek — mondta mosolyogva. — Kiskunhalas mellett, Bodoglár-pusz- tán egy tanyán éltek szüleim, cselédek voltak. Miagam is nagygazdánál, dolgoztam, de 1945-ben, amikor szüleim beléptek a kommunista pártba, én is jelentkeztem. Négy évig még a mezőgazdaságban dolgoztam, pártmunkaként bizalmi feladatot láttam el. A cseresznyefáról kerültem 1949- ben a községi elöljáróságra. A tréfát félretéve: éppen cseresznyét szledtünk, amikor felkértek, lennék-e közellátási előadó. Vállaltam. Még fél év sem telt el, s a bajai járási pártbizottság titkára nekem szegezte a kérdést: dolgoznék-e a bizottságon? Nem sokáig gondolkodtam, ráálltam, azóta egészen nyugdíjazásomig vezettem a nyilvántartásokat, számoltam el a tagdíjakat... Abban az időben a bajai járás nagyon nagy volt Egyszál maga végezte az összes adminisztratív munkát A közigazgatási átszervezés már a megyei pártbizottságon érte, ott kádernyilvántartó volt 1956-ig. — A nyolc általánossal nem sokra mentem volna — folytatta —, tanulnom kellett Jól emlékszem, 1952-ben öthónapos párt- iSkolát végeztem, ott ismerkedtem meg a férjemmel. Két fiam született, akik ma már szakmunkások. Nagyon szeretem a gyermekeket, s talán ez is ösztönzött arra, hogy elvégezzem a felsőfokú óvónőképzőt, bár ezt a hivatást, sajnos, nem gyakorolhattam. Talán az unokáknál rtajd hasznosítom a tudásomat. Régi sebeket nem szerettem volna felszaggatni, de az igazsághoz tartozik, hogy két gyermekét egyedül nevelte, ugyanis 1972- ben elvált Nem vitás, alaposan meg kellett gondolnia, hová teszi a pénzt, mert a fiúk nőttek, drágult a cipő, a ruha, több élelemre volt szükség. Mégsem panaszkodott soha. Pedig a városi pártbizottság nyilvántartójában akadt bőven munka, a fizetés pedig éppen hogy csak elég volt A gyermekek az iskolában, ő maga az esti egyetemen tanult. Visszatérve a munkára. — A nyilvántartóban dolgozni nem látványos munka, de lelkiismeret kell hozzá. Látni a papírok, a könyvek mögött az embert, a kommunistát. Rengeteg elvtársat ismertem meg, sokat beszélgettem velük, hiszen évente elő kellett venni a kartonokat, a változásokat átvezetni, egyeztetni. A gépi adatfeldolgozás 1971- ben megduplázta a munkát, éppen úgy, mint 1976-bán a tag- kfinyvcsere. Ez — talán .mondanom sem kell — nehezen fért bele á nyolc órába, mindig többet kellett bentmaradni. ' A munkatársak, akikkel éveket, évtizedeket dólgozott együtt, szerették, becsülték, éppen szerénységéért, szorgalmáért. Sohasem kapott — ahogy ő fogalmazott — elmarasztalást, de munkáját elismerték A Munka Érdemrend bronz fokozata, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, a Kiváló Pártmunkás oklevél & a múlt év november 7-én a Munka Érdemrend arany fokozata is ezt bizonyítja. — Nyugdíjas vagyok, s ha visszatekintek az elmúlt több minit harminchárom évre, úgy érzem, a szándék, a. szorgalom meg volt bennem. Sohasem vágytam magasabbra, nem kerestem a dolog könnyebbik végét, talán ezért vagyok elégedett önmagámmal. A munkát nem hagytam abba, segíteni akarok a fiataloknak, hiszen jól bírom magam ... Az utolsó mondat önmagáért beszél: egy hivatást nem köny- nyű, nem is lehet — még nyugdíjasként sem — abbahagyni! Gémes Gábor