Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évf. 25. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 30. vasárnap ESZMECSERE BECSBEN A biztonság erősítéséért Február 6—8. között Bécs- ben kerül sor a nyugat-európai államok és a szocialista országok társadalmi erőinek és közéleti személyiségeinek találkozójára, melyen számos új, az európai biztonságot és együttműködést elősegítő kezdeményezést vitatnak meg. Az eszmecserén várhatóan több neves politikus és közéleti személyiség vesz részt, közöttük Michael Foot, a brit Munkáspárt vezére és Aurelio Peccei, a Római Klub vezetője. Miként az Országos Béketanácsnál elmondották, a magyar küldöttséget Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke vezeti. Raymond Goor kanonok, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának elnöke — más közéleti személyiségekkel együtt — a közelmúltban felhívással fordult a különböző irányzatú európai és észak-amerikai társadalmi erőkhöz: a nukleáris leszerelés és az európai biztonság és együttműködés szilárdítása érdekében újítsák fel a dialógust, s járuljanak hozzá a kölcsönös bizalom megerősítéséhez. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált a különböző politikai irányzatokhoz tartozó társadalmi erők körében, mindazoknak a körében, akik érdekeltek az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentéséről folyó tárgyalások eredményességében, a madridi találkozó sikeres befejezésében. (MTI) VASARELY „ÁLMODJA MEG” A HOMLOKZATOT Tovább épül a Keceli Nevelési Központ A Keceli Nevelési Központban mindenhol gyerek. Öraközi szünet van. Aztán megszólal a csengő, kezdődik a magyar-, a biológia-, a matematika-, a rajzóra, a modem bútorokkal berendezett tantermekben. Ügyes kezű gyerekek falfestményei előtt még tanulni is jobb! A délutáni csendben szívesen forgatják a könyvtár sok-sok hasznos kötetét. A termekben korrepetálás, őrsi foglalkozás „pereg”. Az úttörő-fúvószenekar hangszerei még nagyon újak, most vásárolták. Kalocsáról jár át az oktató. Hamarosan bemutatkoznak a kis zenészek. KISZ-vezetők tanácskozása Egyetemi—főiskolai KlSZ-veze- ők tanácskozása kezdődött szombaton Kecskeméten,. A .négynapos ‘endezvényen a résztvevők elö- idásokat, tájékoztatókat hallgatlak meg időszerű kül- és gazda- ágpolitikaii kérdésekről, megvi- atják az egyetemi, főiskolai if- úság mozgalmi életének egyes ;érdéseit, s a felsőfokú képzései, valamint a hallgatók élet- és anulási körülményeivel összefüg- ;ő probémákat. (MTI) iVEKIG MÉM LESZ GOND Teleke Hatás Kalocsán Országszerte, így Bács-Kiskun negyében is megszaporodtak — alun és városon egyaránt — a saládi házas új lakónegyedek. S lap mint nap tapasztalhatjuk: lem csökken, inkább növekszik íz építési kedv. A tanácsok, az )TP segítségével, igyekeznek ki- ilégíteni az ilyen irányú igényecet. Mennyiben sikerül ez? A lapokban Kalocsán jártunk, s az- ránt érdeklődtünk: van-e elegen- lő építési telek, hol építkezhet a cisváros lakossága? Tamás György, a városi tanács nűszaki osztályvezetője elmond- a, hogy részben a családi házak, násrészt a korszerű kistársashá- ;ak építését szorgalmazzák. Pél- laként említette, hogy a múlt év násodik felében a Középső-kerek városrészen nyolcvan telket irtékesítettek és valamennyi gyor- ;an gazdára talált. A 150—160 légyszögöles, tartós használatra itadott telkek 70—80 ezer forintba, a kistársasházak telkei pedig :nnél is kevesebbe kerültek. Időién gondoskodtak-a részleges cözművesítésről, a víz, a villany davezetéséről és a tereprende(Folytatás a 2. oldalon.) V A délutáni csendben szívesen forgatják a kisebbek is a könyveket. Udvarhelyi István, a Keceli Nevelési Központ igazgatójának első számú híre: keceli pajtás nyerte az első díjat a Kristály Magazin pályázatán. Persze más fontos információja is akad! Tovább gyarapodik a komplexum. A 2. számú épület alapozásához 1982-ben kezdtek hozzá. Kivitelező a nagyközségi tanács költségvetési üzeme, a tervrajzokat a Fejlesztési és Típusterv Irodában készítették (Budapesten. Tizenöt—húszmillió forintot ér majd az új épület. Persze, ez az érték jóval több, miután itt a nyolc tanterem, a műhelyek, az ének-zeneterem, a napközis klubövezet újabb lehetőségéket kínálnak majd a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. A tornateremben színházi előadásokat is rendezhetnek majd az ott épülő színpadon. S a meglepetés! A főfalrá Victor Vasarely alkotását tervezik. A keceliek mindig kirukkolnak valamilyen újdonsággal. Egy tévériportban hallották, hogy Vasarely szívesen készítene terveket Magyárországra. Az alkalmat megragadták, írtak egy levelet a művésznek. A válasz: a tervet elkészíti, s nem kér honoráriumot. A kivitelezésben azonban a kecelieknek kell állniuk a költségeket. A pécsi Zsolnay Porcelángyárban készül majd el a Vasarely által „megálmodott” homlokzat. B. T. Harmadfélezer évvel ezelőtt alakult ki a görögöknél a kalo- kagathiának nevezett ember- eszmény, amely a filozófiában az erkölcsösség és a szépség elválaszthatatlan egybefonódá- sát hirdette, a mindennapi életben pedig az „ép tesben ép lélek" jelszóban öltött testet; így ismeretes ez a gondolat napjainkban is. Ismeretes, csupán nem használatos. Legalábbis széles körben nem. Az emberek ma nemigen törődnek fizikai ál lóképességük — végeredményben egészségük — megőrzésével, fejlesztésével, ami azért baj, mert a társadalmi és technikai fejlődéssel együtt járó életmódváltozás nem ösztönöz erőfeszítésre, ennek következtében a test elernyed. Főleg a fiatalság körében mutatkoznak aggasztó jelenségek e tekintetben. Orvosok, tanárok, sportszakemberek idestova két évtizede megfújták már a riadót, és azóta is szól a kürt. Bizonyos szempontból nem is eredménytelenül. Figyelemre méltó lépés volt a hetvenes évek derekán a .harmadik testnevelési óra bevezetése általános és középiskoláinkban, továbbá nem lebecsülendő a vészjel elhangzása után meghirdetett tömegsportakciók hatása sem. Az 1977- ben útnak 1indított Edzett ifjúságért mozgalom keretében évente egymillió fiatal fordul meg a sportpályákon. Az Országos Testnevelési és Sport- hivatal kimutatása szerin tavaly 267 sportünnepélyen ötszázezren mutatták meg ügyességüket. Imponáló számok, de ettől a gondok továbbra is gondok maradnak, mert a statisztika végül is nem a rendszeres testedzésben részt vevő ifjúság adatait tartalmazza. Azé ugyanis jóval elmarad ettől. Pedagógusberkekben megoszlanak a vélemények a heti három testnevelési óra hasznáról; az óraszám fölemelésének szükségességével mindenki egyetért, ám, a több óra eredményességét főleg a hiányos tárgyi feltételek miatt sokan kétségbe vonják. Nehéz állást foglalni ebben a kérdésben megbízható vizsgálatok adatainak ismerete nélkül, az viszont bizonyos, hogy az ifjúság edzettsége, testnevelése elsősorban nem iskolai óraszám kérdése, hanem az életformával, a hétköznapi életmóddal függ össze. Ebben az értelemben a gyökerek egészen a kisgyerekkorig, a családi szokásokig nyúlnak vissza. A serdülő- és ifjúkorban elmulasztott testedzést ugyanis később semmi sem pótolhatja, ezért nem mindegy, hogy a szülő milyen életmintát kínál gyermekének. Számos családra szinte úgy szakadt rá az ötnapos munkahét, ezért nem tudnak mit kezdeni a megnövekedett szabad idővel. Gyerekek hada meséli hétfőn az iskolában, hogy a szabad hétvéget "otthon töltötte a család, takarítással, „szöszmötöléssel", legtöbben azonban a tévé előtt ültek; kirándulni, mozogni, sportolni — ez nem jutott eszükbe a felnőtteknek. Nagy kár érte! Baj az is, hogy nemegyszer maguk a szülők tartják vissza fiukat, lányukat a sportolástól, mondván, hogy a túlzott testi igénybevétel miatt visszaesik a gyerek szellemi teljesítőképessége. Igaz volna ez a vélemény? Hazai és külföldi tudományos vittgálatok egész sora bi2fonyítja, hogy az ilyen állítás csupán előítélet, a valóságban semmiféle alapja nincsen. Ellenkezőleg. A rendszeres testedzés, a sportolás ösztönzőleg hat a fiatalok szellemi teljesítményére. Valahogy úgy, ahogy a régi görögök felismerték: ép testben ép a lélek. A testedzésnek Kisugárzó hatása van, ezért roppant fontos nevelési tényező a személyiség fejlesztésében: igényességre, önmérsékletre nevel, hozzájárul az akaraterő meg- acélozásához. Hogy is tanítja Kölcsey Ferenc a Parainesis- ben? „A lélek és a test minden más tehetségeit szakadatlan gyakorlás fejleszti és neveli; s e gyakorlás az út akaratod erejét is óránként öregbíteni”. Egyénnek és közösségnek elsőrendű érdeke a testkultúra gyarapítása. A sportoláshoz szükséges körülményeket a társadalomnak kell megteremtenie, és ez a kivánalom a szódul izmus viszonyai között nem puszta óhaj, példák nélkül is nyilvánvaló valóság. A sportpályák kapui országszerte rendre kinyílnak a tömegsportakciók résztvevői előtt. A testedzés tárgyi feltételei az ország erejéhez mérten jórészt megvannak. A többi most már azon múlik, hogy az emberekben — fiatalokban is, idősebbekben is — milyen erős a szándék a ,,kalokagathia” elérésére. K. I. A félegyházi ötösikrek (3. oldal) ft Inkubátorok, speciálisan képzett orvosok védik, óvják az újszülöttek egészségét. Szilvia, Melinda', Hajnalka, Sándor és Erika világrajötte különleges esemény a Tarjányi házaspár, a „nagytestvér” Brigitta, az egész család életében éppúgy, mint a műtétet végrehajtó, dr. Gáti István professzor vezette orvosi team és dr. Lux János főorvos gyakorlatában. Az övék volt (és lesz) a neheze, ia város és az ország lakosaié pedig a szenzáció keltette öröm, amelyet aligha homályosíthatott el, hogy külföldi hatos és négyes ikerszülésről is hírt kaptunk azóta. Az újságok, a rádió, a televízió tudósítói megostromolták az Orvostovábbképző Intézet szülészeti és nőgyógyászati klinikáját, Gáti professzort, s ha lehetett volna, a híressé vált kismamát is; felkeresték a félegyházi nagyszülőket, a házaspár munkahelyét, de talán még a Budapesten élő dédnagymamához is dljutottak ... HMnnMBWaMMMM SZÁMADÁS AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN Bevált a nagyüzem és a kistermelők együttműködése Jövedelmező a csemegekukorica A tavaszt ígérő, január végén, még javában tart az óévet záró, az új esztendő feladatait tervező munka Bács-Kiskun mezőgazdaságában. A szövetkezetek, állami gazdaságok egyaránt február közepéig állítják össze az 1982. évi mérleget, amely a sok gonddal, fáradsággal elvégzett munka tisztes eredményeit rögzíti. Alkotókészségben, kezdeményezésben nem volt hiány a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az összegyűjtött tapasztalatot, a siker, vagy a balsiker tanulságait pedig hasznosítani lehet az 1983-as év termelési feladatainak a teljesítésénél. Annak idején országos visszhangra talált a Kiskőrösi Állami Gazdaság kezdeményezése, amely a nagyüzem és a kisgazdaságok termelési kapcsolatának egyik helyes módját valósította meg. Pénteken zajlott le a gazdaság akasztói szőlőtermelő szakcsoportjának a tagértekezlete, amelyen a szőlőtelepítés, -művelés múlt évi eredményét vitatták meg, s a szakcsoport pénzgazdálkodásáról, valamint az ellenőrző bizottság működéséről adtak számot. 36 ezer hízott sertés Igen eredményes a sertés-, szárvasmarha-tenyésztő együttműködés is. Ezt az akciót még WBO-ban kezdeményezte az állami gazdaság, amikor tenyészállatokat és süldőket adott át szerződéses tartásra, hizlalásra a nagyüzem dolgozóinak, s mindazoknak, akik erre a munkára Kiskőrösön, Akasztón, Kaskan- tyún és-másutt vállalkoztak. Harmadéve 15 ezer sertést hizlaltak a gazdasággal szerződött személyek, 1982-ben pedig már 36 ezret. A legeredményesebben dolgozó kistermelőket tavaly májusban oklevéllel tüntette ki és jutalomban részesítette az állami gazdaság. Az idén pedig kiállításon mutatja be a legjobbak tevékenységét. A kiállítást abban a klubban rendezik, amelyet a nagyüzem a szakcsoporttagok és szerződéses kistenyésztők szakmai továbbképzésére nyit meg. Űjabb szőlőtermesztő szakcsoport A közelmúltban alakult meg az állami gazdaság második szőlőtermelő szakcsoportja. Tagjai között már többen vannak azok, akik nem a gazdaság dolgozói, s nincs még kellő gyakorlatuk a kertészeti termelésben, állattartásban. Számukra! különösen kockázatos az a munka, amelyre vállalkoztak. Erre (szakmailag alaposan fel kell készülniük. Az állami gazdaság kötelességének tartja, hogy az agrártudományi egyesület és saját szakembereinek közreműködésével megtanítsa a szerződött kistermelőket. Egyre többen vannak, akik a szabad idejükben szőlőt művelnek, de ennek a munkának, különösképpen a borkezelésnek a legújabb eljárásait még nem sajátították el. A Kalocsai Állami Gazdaság nyitotta meg Bács-Kiskun megyében az első öntözési KlSZ-építő- tábort 1982-ben. Dunántúli középiskolás diákok szántóföldi és kertészeti növények mesterséges- csapadék-szolgáltatásánál nyújtottak pótolhatatlan segítséget. Csemegekukoricát, fűszerpaprikát, . tömegtakarmányt öntöztek úgy, hogy az állami gazdaság műszaki eszközeit telepítették át tábláról táblára. Maguk kapcsolták össze az öntözőcsöveket, a vízszórófejeket. Kettős haszon A kalocsai nagyüzem kihasználva a helyi adottságokat, évente 1200—1300 hektárt öntöz. Ennek a legnagyobb része csemegekukorica, amelyet a Kecskeméti Konzervgyár és a hűtőipari vállalatok zöldségnövényként tartósítanak. A gazdaság az elmúlt években megújította növénytermesztő-, betakarító- és szállítógép-állományát. A műszaki fejlesztés teljes körű volt, kiterjedt a termesztés, a terményszállítás, a feldolgozás valamennyi munkafolyamatára. Az elmúlt idényben nap nap után 350 tonna csemegekukoricát kellett FMC és New Idea típusú gépekkel betakarítani, a feldolgozó üzemekbe elszállítani úgy, hogy a gyárak, fennakadás nélkül fogadhassák az értékes, de kényes terményt. A csemegekukorica a Kalocsai Állami Gazdaság szántójának 1982-ben jelentős részét foglalta el. A betakarítás és termésfeldolgozás után visszamaradó mellék- termék nagyrészt fedezte a tö- megtakarmány-szükségletet. Az árunövények számára bizonyos területet szabadított fel, s növelte az ágazat jövedelmezőségét. K. A.
