Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
Kincsek a föld mélyéből Idestovú húsz esztendeje lesz már. hogy a hazai kőolaj* és földgázkincs feltárását szolgáló geofizikai kutatások Bács-Kis- kun megyében is eredménnyel jártak. 1064-ben Szánktól észak- nyugatra lefúrták az első kutat, anffétyik időszakosan még ma is ad^rkőolajat. Időközben sok minden megváltozott a Bács-Kiskun megyei szénhidrogén-bányászat körülményeit, fejlettségét, korszerűségét illetően. Elég csak arra gondolni, hogy az első kutak- tól még tartálykocsival szállították -el az olajat, ma pedig milliárdos értéket képviselő gyüjtő- áUomásokon dolgozzák föl és készítik elő távvezetéki szállításra a fold folyékony és illékony kincsein Robbantás a felszín alatt A kőolaj- és földgá?bányászat folyamata — leegyszerűsítve a dolgokat — három fő szakaszra osztható. Kezdetben a geofizikusoké a fő szerep. Az ő feladatuk, hogy megállapítsák, hol rejtőznek a föld alatt a kőolaj- és földgázmezők. Ezt követően Jelennek meg messziről látható tornyaikkal a fúrósok, akik a mélybe hatolva elérhetővé teszik a nélkülözhetetlen energiahordozókat) S végül, antlkor elkészül a kút, az olaj, a földgáz felszínre hozását, feldolgozását a termelőüzem szakemberei végzik. Mindez nagyon sok különféle eszközt, berendezést, korszerű technikát Igényel — állapítja meg Fáik Miklót. a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemének vezetője, akit arra kértem, vezesse be olvasóinkat a szakma titkaiba. — Tehát a geofizikai kutatás az alapja mindennek. A kutatók sokféle módszert alkalmaznak, a legáltalánosabb a szeizmikus vizsgálat. Ilyenkor lyukakat fúrnak a talajba, robbanótöltetet helyeznek el bennük, majd a detonáció után műszerekkel vizsgálják a föld mélyéből visszaverődő rezgéshullámok irányát, intenzitását stb. Ezekből a jelekből következtetnek azután a kőolaj- és földgázmezök, vízgyűjtők elhelyezkedésére. A térképek, amelyeket a geofizikusok ily módon elkészítenek, ma már nagy mélységeket tárnak föl és egyre pontosabbak. Am, hogy valóban az van-e a felszín alatt, amit feltételezünk, ezt csak fúrással lehet bizonyítani. Torony helyett árboc A fúrást még megelőzi az előkészítő munka: a kút helyének kitűzése, a fúróberendezés felállításához szükséges terület lebeto- nozása és hasonlók. Ezt követően megérkeznek a gépkocsik a fúrótorony részegységeivel és a csövekkel. — Fúrótornyot valójában már nem alkalmazunk. Helyette korszerűbb eszközzel dolgozunk, a neve: fúróárboc. A különbség a kettő között a következő. A hagyományos torony acélszerkezetét alulról fölfelé haladva, lépésről lépésre szerelték össze veszélyes, nehéz munkával a toronyépítők. A fúróárboc ezzel szemben kétágú teleszkópos szerkezet, amelynek elemei egymásba csúsznak. Az árbocot alul a betonba ágyazott talphoz rögzítjük, majd mindkét szerkezetet traktorral vontatva egyszerre felállítjuk. Ezután az árbocokat a csúcsnál összecsavarozzuk és az egész szerkezetet drótkötelekkel klhorgo- nyozzuk. A kész kút teleszkopikusan egymásba illeszkedő, a mélyben egyre csökkenő átmérőjű csövekből áll. A fúrás ennek megfelelően vastagabb fúróval kezdődik, / \ i All a fúróárboc, kezdődhet a munka. majd egy bizonyos szint elérése után a béléscső behelyezését követően vékonyabbal folytatódik. Amikor elérték a kitűzött talpat — ez 1600 és 3500 méter között váltakozik —, belehelyezik a kútba a termelőcsövet. Az utolsó lépés a cső alsó szakaszának perforálása, s ezt követően megindul fölfele az olaj. A fúrás embert és gépet alaposan próbára tevő feladat. A mélységgel együtt nő a nyomás, emelkedik a hőmérséklet. Egyes területeken kitörésveszéllyel is számolni kell. A magyar gyártmányú fúróberendezések és az osztrák lyukbefejező készülékek azonban jól vizsgáznak, amiként a fúrásnál dolgozó emberek is. A K*FV fúrómunkásai Irakban és Ausztriában is elismerést szereztek a magyar kőolajipar számára. Fdjön-e az olaj ? Az elkészült kutat rétegvizsgálat alapján minősítik, készletszámítást végeznek, majd kidolgozzák a leművelési tervet. Elkészülnek a felszíni kőolaj- és földgázipari létesítmények, amelyek az országos távvezeték-rendszerhez kapcsolódnak. Megkezdődhet a termelés. — A kőolaját általában felülről a gáz, alulról a víz nyomja, préseli. Az olaj e nyomóerők hatására felszáll a csőben, vagyis minden ráhatás nékül, „magától” kijön a kútból. Egy idő után azonban a nyomás lecsökken, az olaj nem hajlandó többé felszállni. Ilyenkor különböző módszereket alkalmazunk. A természetes nyomásenergia hiányát víz-, vagy gázbesajtolással pótoljuk, esetleg „lemegyünk” az olajért. Ez történhet segédgázzal, illetve a jól ismert mélyszivattyúkkal, a mindenfele látható himbákkal. A Saank—1-es kút termelési eredményeit látva, évekre kidolgozott terv alapján folyt tovább a kutatás a környéken, majd Táz- lár irányában. Kiskunimajsa, Har- ka, Eresztő, Zsana után Kiskunhalas környékén bukkantak jelentős kőolaj- és földgázmezőkre a kutatók. Néhány éve megkezdődött az új felszíni létesítmények építése: elkészült a halasi ipartelep és részben a főgyűjtő állomás. Az 1,5 milliárd forintos beruházási program az év végéig befejeződik. A KFV kiskunsági üzeme 1983-ban kereken egyimil- liárd köbméter földgázt és 300 ezer tonna kőolajat ad a népgazdaságnak. I Bólogató melyszivattyúk hoszák fel a kutakból az olajat. (Straszer András felvételei.) S. B. Űszó földgázfeldolgozó sziget Számos iparilag fejlett ország állandó földgázbehozatalra szorul. A szárazföldi szállítás csőtávvezetékek segítségével viszonylag egyszerű feladat, annál nehezebb a tengeri szállítás. A földgázt gáz halmazállapotban hajóval szállítani ugyanis rendkívül gazdaságtalan. Ezért napjainkban az értékes energiahordozót — az ötvenes években kialakított eljárás szerint — a kikötőben mínusz 162 Celsius-fok- ra lehűtve cseppfolyósítják, aminek következtében térfogata csupán 600-ad része lesz eredeti térfogatának. A cseppfolyósított tiszta gázt speciális tartályhajók szállítják rendeltetési helyükre, szállítás közben fenntartván a mínusz 162 Celsius-fokos hőmérsékletet, mert már 1 fokkal való felmelegedés esetén is forrni kezd a folyadék, és a robbanás megelőzése érdekében a gázt a levegőbe kell kibocsátani. A legjobb hőszigetelés ellenére is a hajók rakományának körülbelül 2 százaléka a hajóút során elpárolog. Hogy ez az energia ne vesszen kárba, a hajó gázturbináinak hajtására használják fel. Az ezen felüli esetleges többletgázt többszörös biztosító szelepeken keresztül áramoltatják a szabadba. Ma mór a világ sok részén a nyílt tengeren lévő lelőhelyeken tör felszínre az értékes földgáz. Norvég—amerikai együttműködésben egy olyan úszó földgázkitermelő és -feldolgozó szigetet konstruáltak, amely fogadja, cseppfolyósítja és tárolja a földgázt. A tengeri földgázkút mellé vontatott és ott lehorgonyzóit úszó sziget hat óriási gömbtartálya a gáz tárolására szolgál. Mellettük található a gáz csepp- folyósítását végző egység, amelynek 10 millió köbméter gáz a napi teljesítménye. Az úszó sziget melíé — az ábrán látható- módon — odasimuló speciális hajó tartályait gyorsan és biztonságosan feltölthetik a cseppfolyósított földgázzal. Rajz a gyémánton A gyémántot, a világ legkeményebb ásványát a legrégibb korok óta legendák veszik körül. Tulajdonságairól sok tudományos elmélet is kialakult. Közülük az egyik egyértelműen bebizonyított: gyémántot vágni és csiszolni csak gyémánttal lehet. Igaz, erre alkalmas a lézersugár is, de a gyémánt végső csiszolását mindig mechanikus megmunkálással végzik az ékszerkészítők. Különösen nehéz a gyémánt gravírozása. Az egész világon csak néhány gravírozott gyémántkövet ismernek. Ennek a gyűjteménynek most egy újabb tagja is van: egy olyan gyémánt, amelynek felületén Picasso egyik rajza látható. Ez a gyémántkő jakut tudósok sok évi munkájának eredménye. Kísérletezéseikben abból a közismert tényből indultak ki, hogy a gyémánt atomjai 1000 Celsius-fokos hőmérsékleten fel tudnak oldódni vasban, kobaltban és nikkelben. Csakhogy amikor a fém találkozott a gyémánttal, telítődött szénnel és ekkor félbeszakadt a reakció. A jakut tudósok ezt a reakciót a világon először hidrogén-közegben indították meg. Kiderült ugyanis, hogy a hidrogén felveszi a szenet a fémből, és így nincs akadálya annak, hogy a reakció folyamatosan végbemenjen. Így tehát megoldották a gyémánt termotechnikai megmunkálását. A rajzot pedig úgy tudták felvinni a gyémántkőre, és tartósítani azon, hogy felületét nikkelréteggel vonták be és arra dolgozták rá fotográfiai eljárással a rajzot, ami után a kövön a nikkelvonalakból álló rajz maradi meg. Ezután a követ 15 percig 1000 Celsius-fokos hőmérsékleten tartották, ami elég volt ahhoz, hogy a nikkelvonalakból álló rajz a gyémánthoz „kössön”. « Összeállította: Sitkéi Béla A Mecsek jövője Hazánk egyetlen feketeszén-lelőhelye a Mecsek-1 hegységben található. Az itt bányászott kokszolható szén mintegy 160 millió éve. a földtörténeti középkor jura idősza- J kának elején, az alsóliász korban keletkezett. A Mecsek vidéki bányák termelése a felszabadulás után 1966-ig — főként a Dunai Vasmű kokszigényének kielégítése érdekében — szüntelenül növekedett, s elérte a 4,3 millió tonnát. Ekkor közismert okokból megtorpanás következett: a népgazdaság energiaigényeit fokozódó mértékben a kőolaj- és földgázszférából igyekeztek fedezni. Am alig telt el néhány év és bebl- zonyi'-ódoU: a rohamosan növekvő •i'.'i rsaszükségletet csupán szénhidrogénekkel sehol a világon nem lehet kielégíteni. Elkövetkezett a szénbányászat reneszánsza. A Mecseknek biztos a jövője. Itt található a mélyműveléssel kitermelhető hazai szénvagyon egyharmada, s ez a növekvő kitermelés .mellett is 150—200 évre elegendő. Miközben a bel- és külföldi piacokon egyre nő a kokszolható szén iránti igény, a Mecsekben 22 milliárdos ráfordítással megkezdődött a liászprogramnak nevezett, 1993-ig tartó rekonstrukciós fejlesztés. Ennek eredményeként 10 esztendő múlva a kokszolható koncent- rátum mennyisége csaknem a kétszerese lesz a jelenleginek. Grimasz A kislány abban a korban van, amikor az ismerős fiúk szeme is meglepődve pihen meg az addigi pajtáson: „Nini, hisz’ ez a Margó (Eta, Ibi, Tímea stb., stb.) nem pisis kislány már, hanem csaj!" Izeg-mozog, fészkelődik a nagymamája mellett az ülésen, és keze folyton jár, a szája be nem áll. Nincs az a közömbös tárgy, helyzet, amin ne tudna pillanatok alatt jókorát kacagni. Csinos, izgékonyan bájos teremtés. Sötétbarna haja „nagynősen” libeg, hull a homlokába. Szeme megvesztegető nyíltsággal villan férfira, nőre, ha az idősebb. A hasonló korú fiúkra azonban csak egy bőr alatti pirulással kísért villogás jut. Gondol egyet, felpattan a nagymama mellől, s már ki is libbent a vonatfolyosóra. Nyúlánk alakja most van átmenetben a kamasz esetlenségből a formák tudatos érvényesítéséig. Fehér garbója finom kiegészítője sötétszürke bársony szoknyája hamvassá- gának. Meg nem állna itt sem egy pillanatig nyugodtan. Fekete csizmácskája orrával szinkópában kopog a vonat zakatolásával — a fűtésvezeték bádog burkán. Mutatóujjával láthatatlan figurákat „rajzol” az ablaküvegre. Kuncog, válla fölött visszales a mamira, mintha az tudná, min derül az unoka. Nyekken a csapóajtó, vasgyúró kislegény lép a szakaszba. Mókásan szabályos, kerek fején szinte ragasztva simul a haj a koponyához! Választva fésülte, így még szélesebb amúgy is telt arca. Tiszta farmernadrág, Adi- das-cipő, s ugyancsak garbó nyakú pulóver van rajta. A nadrág szárát tenyérnyi szélességben felhajtva hordja. Mihelyst meglátja a kislányt, nyomban határoz. Kellemes bámulat ül gúnyoros képén, amikor szorosan a „nő” mellé könyököl a kapaszkodó fémrúdon. Fölényesen mosolyog, rámenősen kezdi. . — Szép csaj vagy, hallod-eI... Itt ültél? — Már hogy a fenébe ne. — Lehetetlen. Ne láttalak volna. mikor már kétszer végigkószáltam a vonatot? ... Merre utazol? — Arra — biccent menetirányban a lány. — Haza? — Nem. — Hány éves vagy? — Annyi. — Tizenhét, tizenhat? — Észnél légy. — Tizenöt? — Még annyi se. — Hogy hívnak? Mari? — M-m. — Juli, Jutka, Sári?... Ügy se találnám el. Ne mondd, ha nem akarod,.. Suliba jársz? — Mit gondolsz? — Voltál már a Balcsin? — Jókor kérded — int szemmel az ifjú hölgy a kinti mogorva világra —; egyébként voltam. A nyáron is. — Remek, mi? Van ott egy jó haverom, majd bemutatlak. Jó? — Azt se tudod, megyek-e idén nyáron. — Majd megmondod. — Hogy a fenébe ne. — Van fiúd? — Van. — Egy? — Nekem elég egy. — Majd megismertetlek egy párral. Nemcsak egyet kell kiismerni ... Én tudom ám, milyenek. — Nekem elég ez az egy. — Te most szemtelennek tartasz, mi? — Te tudod. — Szeretsz csörögni? — Uhüm. — Én is. Klassz lemezeim vannak otthon, sztereo magnóm. Ha olyan a hangulatom, lötyögök egyet a húgommal. Még csak vele, mert isibe kell járni. Még ez az év, azután ... — Mi aztán? — Megyek katonának. — Az nem árt neked. — Nem sajnálsz? — Én?! —r Csípem a szoknyádat. Ilyen színű bársonyból szerettem volna nadrágot... Most először egy pici áramszünet a fiú lerohanó stílusában, de csakugyan egy parányi, mert már újra kész az áramkör. — Képzeld, a húgom tizennégy éves és miniszoknya kell neki... Nem oltári? ... Mikor már nem is divat. — Elmaradtál a kortól. Megint abban fogunk hódítani. — De csak legyek majd otthon, leszerelés után, nem engedem neki. Biztos kiutalok pár pofont az öreglánynak. Miniszoknya... Hh!... Hogy ő is cikizze a fiúkat... — Még nem is vagy felnőtt, s máris ilyen hülye vagy?... Na, lekophatsz. Azzal már pattan is vissza nagymamájához a kislány. A legényke majdcsaknem elképedve simítja frizuráját, s míg lassan odébbáll, le nem veszi szemét a kis csajról. Aki már egy almaharapás mellől nyújtja rá a nyelve hegyét. Tóth István • Vágathajtás Pécs-bényaüzemben.
