Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács tegnapi ülésén megtárgyalták az 1982-ben elin­tézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. Megállapították, hogy a ke­gyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó. A kegyelmezési gyakorlat az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt. Érvényesült ez az elv, hogy a kegyelmezés kivételes államhatalmi aktus. A bíróságok által kiszabott ítéleteket végre kell hajtani; kegyelem gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő humánus okok esetén került sor. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az elmúlt évben felterjesztett ál­lampolgársági ügyek tapasztalatait is. Tavaly a megelőző évihez viszo­nyítva 20 százalékkal több, állampolgársági kérdéssel összefüggő ügyet intéztek el. Emelkedett a magyar állampolgárság megszerzésé­re irányuló kérelmek száma, és jelentős a házasságkötéssel összefüg­gő állampolgársági ügyek aránya. A nem szocialista országokban élő magyar származásúak közül sokan kérték állampolgársági helyzetük rendezését, vagy hazatérésük engedélyezését. Az állampolgársági ügyek elbírálásánál és a határozatok meghozatalánál kellő figyelmet kapott a lakóhely megválasztására irányuló kérelmezői szándék, .va­lamint a családok egyesítéséhez fűződő érdek is. Állampolgársági ügyben előterjesztett kérelem elutasítására, magyar állampolgárságtól megfosztásra ritkán, és elsősorban bűnöző életmód esetén került sor. Az állampolgársági ügyek előkészítését és időszerű elintézését jól se­gítették a Belügyminisztérium, a tanácsok igazgatási, valamint ha­zánk külképviseleti hatóságai. A továbbiakban bíró visszahívásáról határozott, és bírákat válasz­tott az Elnöki Tanács (MTI) Cselekvési egységre van szükség A gazdaságpolitikai feladatokról tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Werner Felfe magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tneghí- vására január 24—28. között látogatást tett hazánkban Werner Felfe, a Német Szocialista Egységpárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében volt Helmut Semmelmann, az NSZEP mezőgazdasági osztályának vezetője és több mezőgazda- sági szakember. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára fogadta Wemer Feliét. Tájékoztatták egymást az MSZMP XII., illetve az NSZEP X. kongresszusa határozatai vég­rehajtásának menetéről. Véleményt cseréltek a két párt, a két or­szág sokoldalú együttműködése, a nemzetközi helyzet, továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott Werner Feliével az agrárpolitika és az élelmiszer-tennelés időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy szükséges és lehetséges a két ország együttműködése új területeinek feltárása a mezőgazdaságban és a termelés más szféráiban is. Ugyancsak találkozott Wemer Feliével Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszéléseket folytatott a vendégekkel Ballai László, a KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezesügyi miniszter, valamint Pap János, a Veszprém, Antalóczi Albert, a Komárom megyei pártbizottság első titkára. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK magyarországi nagykövete. Werner Felfe és kísérete több mezőgazdasági nagyüzemben tanul­mányozta a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, ered­ményeit, s megismerkedett fővárosunk nevezetességeivel. (MTI) Bővíti áruválasztékát a hetényegyházi konzervüzem A vásárlók körében évek óta kedveltek az UNIVER ÁFÉSZ he- tényegylházi konzervüzemének ter­mékei, nem utolsósorban azért, mert a kitűnő minőség mellett nagy gondot fordítanak a válasz­ték bővítésére. Szarka Balázs igazgató a napokban újabb íze. sítők gyártásának előkészítéséről számolt <be. — Mint más termelő üzemekben, nálunk is igen fontos az állandó piackutatás, a vásárlók igényei­nek figyelemmel kísérése — mond­ta elöljáróban. — Alapos előké­szítés után a múlt évben kezd­tük meg a kímélő fűszerporok gyártását, és az év végéig 50 ezer tubussal adtunk át a kereskede­lemnek. Azt, hogy a közönség már széles körben megismerte termé­künket. bizonyítja, hogy ebben az évben 100 ezer tubussal kell ké­szítenünk. — Hamarosan három újabb ételízesítő — a pizzakrém, a kap. ros majonéz és a körözött túró ízesítőkrém — üzemszerű gyár­tását kezdjük meg. Ez utóbbit mű­anyag pohárban hozzuk forgalom­ba, és a húsvéti ünnepek előtt már a holtokba keiül. — Hogyan sikerült a múlt esz­tendő? — Annak ellenére, hogy 26 munkanap kiesésünk volt az öt­napos munkahét bevezetése miatt, az előző évinél 10 millió forinttal több — 166 millió forint — volt az árbevételünk. Igen jól sikerült a múlt évben a műszaki fejlesz­tés, ami természetesen jelentős (Folytatás a 2. oldalon.) & Egy mű­szak alatt 6 ezer tubust tölt meg a házilag készített gép kímélő fűszerpor­ral. Fejlesztik a szakszervezeti könyvtárakat S A kecskeméti Fémmunkás könyvtárában. (Tóth Sándor felvétele) A szakszervezeti székházban kapott helyet az SZMT köz­ponti könyvtára is. Megválto­zott körülmények között, jó lehetőségekkel végezhetik munkáju­kat azok, akiknek legfőbb feladata; Ellátni azt a Bács-Kiskun egész területére kiterjedő hálózatot, amelynek keretében százöt­ven munkahelyen kölcsönöznek könyvet rendszeresen az olva­sóknak. Mintegy negyedmillió kötet közül**válogathatnak ked­vükre a művelődni vágyó dolgozók. Kilenc főfoglalkozású könyv­táros, harminc tiszteletdíjas — részmunkaidejű — és százhúsz olyan ember igyekszik szerte mindenfelé a könyvbarátok kedvé­be járni, aki társadalmi munkában végzi nemes feladatát. Ballabás Béla, a központi könyvtár igazgatója elmondta, hogy az utóbbi években tovább javultak a működési feltételek. Ma már nincsenek nyomasztóan nehéz elhelyezési gondok. Több mint harminc olyan üzemi — szakszervezeti — könyvtár van megyénkben, amelyik önálló he­lyiséggel és korszerű berende­zéssel rendelkezik. A többi is viszonylag elfogadható körül­mények között fejtheti ki áldásos tevékenységét. Főként az ebéd­lőket és a klubokat igyekeznek felhasználni erre a célra. Elmondtá az igazgató, hogy jócskán megváltozott a munka­helyi vezetők szemlélete az utób­bi időben. Segítik a könyvtáro­sok munkáját, megteremtik az eredményes működéshez szüksé­ges feltételeket. Az is igaz ugyan­akkor, hogy egyes helyeken le­hetne tervszerűbben és szervezet­tebben végezni ezt a munkát. Néhol még mellékesnek tartják ezt az ügyet. De az összkép min­denképpen kedvező. A könyvtárosok ebben az esz­tendőben tovább szélesítik kap­csolataikat, valamint az eddigi­nél jobban kapcsolódnak munká­juk végzése közben a gazdasági- termelési feladatokhoz. Figye­lembe veszik a továbbtanulók és a szakmai továbbképzésben részt vevők igényeit. Eredmények számít, hogy ma már az SZMT a központi keret­ből négyszázezer forintot költhet vásárlásra, az állomány gyarapí­tására, és ugyanennyit kapnak az üzemektől, vállalatoktól is erre a célra. Munkájuk hatékonysá­gát növeli minden bizonnyal an­nak a tervnek a megvalósítása, amely lehetővé teszi számukra, hogy a munkahelyeken meglévő műszaki, mezőgazdasági és egyéb szakkönyveket a könyvtárak ré­szére megszerezzék. Így megva­lósul a régebbi elképzelés: az egységes munkahelyi könyvtár. A munka színvonalát akarják ja­vítani azzal is, hogy a wközeljö­vőben saját szervezésben bein­dítják a hálózati könyvtáros­képzést. Y. M. Tegnap kecskeméti székházában Némedi Sándor elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa. Az ülé­sen részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára és Garzó Lilla, a SZOT közgazdasá­gi és szociálpolitikai osztályának munkatársa. A testület beszámo­lót hallgatott meg az 1982. évi megyei gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósításáról és ál­lást foglalt az 1983. évi feladatok végrehajtásának szakszervezeti segítése mellett. Princz László, az SZMT köz- gazdasági titkára szóbeli előter­jesztésében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év gazdaságpoli­tikai tennivalóit 1981. december 17-i ülésén fogalmazta meg a testület. A végrehajtás, bár nem volt zökkenőmentes, fő vonalak­ban sikerült. A megye termelő ágazataiban összességében az országosnál kedvezőbben alakult a termelés. A megyei székhelyű gazdálkodó egységek értékesítési forgalma az előző évhez képest több mint 10 százalékkal emelke­dett. A termelés bővülése a ter­melékenység növekedéséből szár­mazott. Az eredmények ellenére szem­be kell azonban néznünk azzal a ténnyel — mutatott rá az SZMT titkára —, hogy a gyorsan válto­zó piaci viszonyokhoz, a kereslet állandó módosulásához a vállala­tok nem tudtak megfelelően al­kalmazkodni. A gondok elsősor­ban a tőkés piacon jelentkeztek. A vállalatok a csökkenő árak ha­tását a romló jövedelmezőség el­lenére az eladott mennyiség fo­kozásával igyekeztek ellensúlyoz­ni. A megrendelések hiánya azon­ban gátat szabott ennek a törek­vésnek. A legfőbb gazdaságpoliti­kai céloknak ennek ellenére ér­vényt tudtunk szerezni, ám az is igaz, hogy néhány gazdasági egy­ség nehéz helyzetbe kerül. Ami a szakszervezeti szervek i jövőbeni feladatait illeti, arról a következőket mondta Princz László: — Szervezeteink tekintsék kü­lönösen fontos feladatuknak gaz­daságpolitikánk és a vállalat cél­kitűzéseinek ismertetését és moz­gósítsák a dolgozókat a feladatok megoldására. Állítsuk a szocialis­ta munkaverseny-mozgalmat még inkább a gazdaság szolgála­tába. A szakszervezetek igényel­jék és támogassák a szervezet­tebb, fegyelmezettebb munka fel­tételeit megteremtő vállalati in­tézkedéseket. Segítsék a kockáza­tot vállaló, a piaci igényekhez gyorsan és rugalmasan alkalmaz­kodó gazdasági vezetőket. Ugyan­akkor gondoskodjanak arról, hogy a dolgozókat jogsértés ne érje. Az előterjesztés fölötü vitában elsőként Orbán Nándor, a Helvé­ciái Állami Gazdaság vszb-titká- ra kért szót és elmondta: a fő­ként szőlő- és gyümölcstermesz­téssel foglalkozó gazdaságban nagy gondot fordítanak arra, hogy mindenki tisztában legyen saját konkrét feladataival, s a vállalati tervek tartalmazzák az egyének, a munkahelyi közössé­gek ésszerű javaslatait. Tóth And­rás, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei titkára a pénzintézetek új feladatairól és a kereskedelem, valamint a terme­lőüzemek között kibontakozó új­szerű, rugalmas kapcsolatokról beszélt. Kmetovics János, az SZMT elnökségének tagja o szo­cialista munkaverseny-mozgalom megújulásának szükségessége mellett szállt síkra, Sárosi Péter, a MEZŐGÉP Vállalat vszb-titká- ra pedig azt javasolta, hogy a megyei hatáskörű közápszervek az iránymutatáson túl_ szigorúbb ellenőrző tevékenységgel is járul­janak hozzá a feladatok megoldá­sához. A vitáiban szót kért Borsódi György, az SZMT vezető titkára is. Egyebek között iigy érvelt: — A szakszervezeteknek vállal­niuk kell a nehezebbé vált hely­zetben is mindazt, ami rájuk há­rul. Széles a jogaink köre, de — ezzel összefüggésben — nagy a felelősségünk is. Cselekednünk kell: az eddigieknél is okosabban, ésszerűbben kell élnünk a lehető­ségeinkkel. (Folytatás a 2. oldalon.) SB I * ■■SilgA&K Duplán ellenőriztem, mert nem hittem a szememnek: ti­zenegy féle szalonnát számlál­tam meg a pulton. Két-két fajta kenyér-, tea- és császár­szalonna, továbbá csemege-, hát-, kolozsvári-, toka- és erdélyi szalonna egészítette ki majdnem tucatnyivá a válasz­tékot. A tiszteletre méltó kí­nálatot sertés- és nyelv es pá­rizsi, májsajt, paradicsomos májkrém, fokhagymás hús, rakott fej és nyelv, s három­féle kolbász: vékony csípős, vastag csemege és vastag csí­pős tetézte — most is össze­fut a nyál a számban, pedig a jegyzetfüzetemből idézem föl, s meglehetősen becigaret- tafüstözött szerkesztőségi szo­bában kopogom gépbe a Bács­kai Húsipari Vállalat Bácsal­máson tegnap megnyitott új boltja árukínálatának — egy csekély hányadát. őszintén megvallom: egyszerűen meg­untam az irfcálást — ki az, aki a fényesre füstölt sonkák, frissen csillogó csülkök, pi­rosló kolbászok között jegy­zetel, ahelyett, hogy jó mélyet szippantana az illatokból. Azt azért mindenesetre bevéstem noteszembe: a boltnyitás utá­ni 40. másodpercben már hu­szonnyolcán Kígyóztak a pult előtt. Nem kevés kétség közepette folytatom az írást: tartok at­tól, hogy sokan (meg nem) fi­zetett reklámnak hiszik, jól megrendezett színjáték precíz leírásának, hisz így szokott ez lenni: boltnyitás, árubőség — aztán hétköznap, s van „nincs" is. A kétség pedig ezért: ma­gam is reklámnak szánnám e sorokat, talán ha kissé más­képp is, mint megszoktuk. Részint, természetesen, igen hatásos reklámot lehetne ké­szíteni, nagyközségnek, BÁCS- HÜS-nak egyaránt. Ecsetelni a megoldáskeresés rögös út­ját (régi házat újítottak fel, alakítottak át a különleges célra). Megérne két-három be­kezdést a huszadik század végén már természetessé váló apróságok hangsúlyozása: kezdve a hentes urak — ter­mészetesen BÁCSHÜS-em b- lémával díszített — egyensap- kájával, folytatva a mennye­zetig csempézett fallal, befe­jezve az e finom mintás csem­pével harmonizáló lámpákkal — megérne két-három szép mondatot, de vakvágányra ve­zetné a mondandót, mert ezek azért mégiscsak formai kér­dések. Meglehet, a kereskedelem­ben jártas szakemberek for­galmi adatokra volnának kí­váncsiak, tervekre: Haszúr Antal igazgatóhelyettes körül­belül havi egymillió forintra számit ebből a boltból. Bács­almáson, ahol ez az új a har­madik húsáruda, persze, nagy pénz ez — de mit kezdjünk vele nagyobb léptékű össze­függések közt? Mert hogy « BÁCSHŰS-nak csak a tőkés exportja 25 millió dollár, az­az egymilliárd forint, más­képp mondva ez a bácsalmási havi egymillió a tőkés ex­portnak (legalábbis összegsze­rűleg) csupán egy ezred része. És itt jön a lényeg: nem oly rég ez az ezrelék még forint­ban is kifejezhető veszteség volt; a szigorú tőkés vevők ugyanis csak első osztályú árut hajlandók fogadni,' a szemre is tetszetős sonkát, a zsírdarab nélküli kolbászt. Egyik sonka körülkerítésekor is lehull egy darab, emez bőr­kével se igen lehet mit kez­deni, amaz fej is finom: a mellékes, talán bizony hulla­déknak is tartott húsfecnikből ügyes fűszerezéssel ízletes ennivaló készíthető. Nem mel­lékesen jegyzem meg, ugyan­is azt a végtelenül fontos ap­róságot, hogy a finom tölte­lékáruk jótékonyan hidalják át az életszínvonal kisebb zökkenőit is — újabban a sö­tétkék zakós, szürke pantallóé hivatalos kiküldöttek is a ba­jai BÁCSHÜS-mintaboltba, meg a mellette lévő gyorsbü­fébe nyitnak, mert még 15 fo­rint 50 filléres fél napidijukból is fejedelmien belakhatnak: ha jól emlékszem, sült hur­kából láttam legutóbb hat­nyolcfélét, majdnem fillé­rekért. Veszélyes volna azon­ban Lucullu s gasztronómia­tavára eveznünk, s hedonista tobzódásba keverednünk. Vé­gül is üzlet az egész: jól járok én a pénzemért, jól jár a BÁCSHÜS a pénzéért. Kettős haszonról beszélhetünk tehát — azaz hogy sokkal-sokkal többről: a kereskedelmi igaz­gatóhely ettes szerint megkö­zelíti az öt tucatot termékeik száma — ezt kéne tízszer ven­ni Magam is reklámnak szá­nom e sorokat •— olvasom pár bekezdéssel föntebb. Reklám — de minek? A BÁCSÍIÜS példáján keresztül: annak a szemléletnek, amely a legki­sebb ötletet is kihasználja, * amely a legparányibb lehető­ségre is ráharap, hisz, ismét­lem, az egy havi tervezett for­galom alig egy ezreléke az éves tőkés exportnak. Ha úgy általában halljuk: ezrelék, legyintünk: bagatell S így, konkrétan? Ballal József Kertbarátok fóruma Hazánkban 1,4 millió csa­ládban foglalkoznak a mező- gazdasági kisárutermelés vala­milyen formájával — hangzott el pénteken Kecskeméten, a kertbarátok fórumán. Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a Ha­zafias Népfront kertbarátok és kistenyésztők országos tár­sadalmi szövetségének elnöke bevezető előadásában kiemelte, hogy az évi hatvanmilliárd fo­rint értékű terméket előállító háztáji és kisegítő gazdaságok az önellátáson túl, fontos szere­pet vállalnak az árutermelés­ben, s az exportszállításokban. A háztájiból kerül ki például a vágósertés jó része, a tojás ki­lencven százaléka, a pecse­nyegalamb, a házinyúl és a* méz majd teljes mennyisége. A kistermeléshez a nagyüzemi gazdaságok teremtik meg az alapfeltételeket tenyészállatok kihelyezésével, új növényfaj­ták elszaporitásával, termesz­téstechnológiák átadásával, a termékek piaci közvetítésével. Segítségükkel a kertbarát- mozgalom örvendetesen terjed. Jelenleg 600 kertbarátkor működik az országban, s egyre több ipari munkást is tagjaik közé sorolnak. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents