Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte túlnyomóan borult idő várható. Több- felé esővel, keleten, északkeleten he­lyenként havasesővel, havazással. Elszórtan valószínű hózápor. A többnyire élénk délnyugati szél fokozatosan északnyugatira forduL A várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WASHINGTON A SZOVJET JAVASLATOKRÓL Megkésett xxxviii. évf. 3. szám Ára: 1,40 Ft 1983. január 5. szerda AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA üdvözlet Az amerikai kormányzat hét­főn este — némiképp megkésve — üdvözölte Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának a ha­dászati fegyverek csökkentésé­re vonatkozó javaslatait és azok pozitív hangvételét. „Bátorítónak tartjuk Jurij And­ropov általában véve pozitív hangvételét abban az interjúban, amelyet a múlt év végén adott a Hearst-lapoknak” — mondotta a Fehér Ház szóvivője. Mostanáig a washingtoni kormányzat csu­pán azt erősítgette, hogy semmi újat nem lát a szovjet vezető ál­tal adott interjúban. A szóvivő bátorítónak nevez­te, hogy a Szovjetunió hajlandó hadászati fegyverzetének csök­kentésére. Ezt újnak, ugyanakkor azonban ki nem elégítőnek mi­nősítette. KIEMELKEDIK TOMPA, MADARAS, DUNAPATAJ Utcák, terek fásítása a megyében Az elmúlt évben is szebbek lettek, egészségesebb levegőjűvé váltak Bács-Kiskun települései a társadalmi munkában megva­lósult fásításokkal. A VI. öt­éves tervben a mérsékeltebb er­dőtelepítések mellett nagyobb jelentősége van a lakóterületek és környékük fásításának. E tár­sadalmi akciók szervezője a Ha­zafias Népfront, amelynek Bács- Kiskun megyei bizottsága — együttműködve a KISZ- és úttö­rőszervezetekkel. lakóbizottsá­gokkal, tanácsokkal és az erdő­felügyelőséggel — irányította a megyében ezt a munkát. Négyszázezer forint állt ren­delkezésükre, amelyből 31! te­lepülésre 23 684 facsemetét küld­tek. Az igény ennek háromszoro­sa volt, ugyanis a városok, köz­ségek lakói 'szívesen ültetnek fá­kat az utcákra, játszóterekre, is­koláik, sporttelepek környékére, sőt a gazdaságok is igénylik, el­sősorban .az .állattartó telepek kör­nyékének erdősítéséhez. Az elültetett csemeték fele gyümölcsfa volt, a legtöbb meggy, valamint, szilva, dió és cseresz­nye. Ebben az esztendőben ta­vasszal és ősszel, hasonló meny- nyiség eltelepítését tervezi a Ha­zafias Népfront megyei bizottsá­ga. Évek óta hagyományos ez ; a munka a megyében. Ligetek, em­lékparkok létesültek, és fákkal szegélyezett utcasorok bizonyít­ják a lakosság társadalmi mun­kában elvégzett fásítását. Azon­ban nemcsak az ültetést vállal­ták, hanem a fák gondozását is. Az 1982-ben eltelepített növé­nyek 70 százaléka megeredt, mert gondosan ápolták és ha szükség volt rá, locsolták is. A megye lakossága tavaly a fásítási munkával több mint 580 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesített. A kalocsaiak 1130 fát ültettek, ennek a kiskun- halasiak pontosan a dupláját. Kiemelkedik még Tompa, amely 2100, Mad..ras, amely csaknem kétezer és Dunapataj, amely 1365 facsemetével lett gazdagabb az elmúlt esztendőben. Említést ér­demelnek á jakabszállásiak is. Az ősszel elkészült új iskola udva­rán végeztek területrendezést és faültetést. Munkájuk értéke eléri a tizenötezer forintot, Cs. I. • Ezek is csemeték voltak. (Archív felvételek) ■tát. fMI Kollektív faültetés. JOBB TAKARMÁNYOZÁS, HIGIÉNIA Nőtt a tejtermelés Bács-Kiskunban Figyelemreméltó, fontos mun­kába kezdett 1982-ben a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint az MSZM'P megyei bizottságának gazdaság- politikai osztálya, együttműköd­ve a tsz-szövetségekkel. Meg­kezdték a megyében dolgozó ter­melési rendszerek munkájának értékelését. Elemezték eddigi te­vékenységüket, feltárták a hiá­nyosságokat és a megye adottsá­gait, céljait figyelembe véve egyeztették a feladatokat is. Az öt nagy növénytermelési rend­szer — a'BKR, a BNR, a KITE, az IKR, és a GI.TR — vezetőivel az elmúlt évben megbeszélték te­endőiket. Áz^v utolsó hetében a megyébén tevékenykedő kilenc állattenyésztési rendszer közül elsőként a Kaposvári, Szarvas­marha-tenyésztő Közös Vállalat tej termelési rendszerével tartot­tak egyeztető értekezletet. A megyében 18 gazdaság tagja az 1980-ban államilag elismert tej termelési rendszernek- (rövi­dítve: KATEJ). A nagyüzemek­ben levő tehénállomány 27 szá­zaléka — csaknem hétezer tehén — tejtermelését, tartását, takar­mányozását, a szaporulat felne­velését kísérik figyelemmel, illet­ve adnak szaktanácsot és segít­séget. Ezenkívül a gyepgazdál­kodásban, a betakarítás gép°sí- tésében működik közre és a. kü­lönböző eszközök beszerzését se­gíti, illetve ezek szervizét is el­látja. Az 1982-es év a hatodik esz­tendő, amióta a rendszer szak­emberei a megyében i's dolgoz­nak. Munkájuknak is köszönhe­tő, hogy partnereiknél évről év­re átlagosan háromszáz literrel nőtt az egy tehénre számított faj­(Folytatás a 2. oldalon.) Védőcsizmák,-kesztyűk, bakancsok a Kiskunhalasi Cipészipari Szövetkezetből A Kiskunhalasi Cipészipari Szövetkezet nem tartozik a legna­gyobbak közé. A termékek azon­ban, amelyeket előállítanak, nél­külözhetetlenek az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaság­ban. A SZOT munkavédelmi fel­ügyelete nemrég országos ellenőr­zést végzett. Azt vizsgálták, van-e elegendő egyéni védőeszköz az üzemekben és a boltokban. Ezút­tal is bebizonyosodott: gyakrab­ban fordul elő üzemi baleset ott, ahol nem fordítanak kellő gon­dot a védőkesztyűk, lábbelik be­szerzésére, használatára­Az is igaz azonban, hogy a munkaruházati boltokban nem kapható mindig minden. A védő­eszközökkel szemben az átlagos­nál is szigorúbbak a minőségi (Folytatás a 2. oldalon.) Prágában megkezdte munkáját a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé • Képünkön: Lázár György, Kádár János és Várkonyi Péter a ta­nácskozóteremben. A magyar küldöttség további két tagja: Czinege Lajos és Púja Frigyes. (Telefotó — CTK —MTI—KS) Prágában közleményt adtak ki a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé kedden megnyílt ülésének első napi tanácskozásáról. Mint a közlemény megállapít­ja: megtárgyalták azokat az idő­szerű kérdéseket, amelyek az atomháború veszélyének elhá­rításáért, a nemzetközi enyhülé­si folyamat megőrzéséért és meg­szilárdításáért, az európai biz­tonság megerősítéséért az az együttműködés fejlesztéséért ví­vott küzdelemmel függnek ösz- sze. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság kül­döttsége, amelyet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság államta­nácsának elnöke vezet. A kül­döttség tagja Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK minisztertanácsá­nak elnöke, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára, Dobri Dzsurov, a BKP KB PB tagja, nemzetvé­delmi miniszter, és Petr Mlade- nov, a BKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter; A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság küldöttsége, amelyet Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezet. A küldöttség tagja Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke, Vasil Bi- lak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Milos Ja­kes, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter és Martin Dzur, a CSKP KB tagja, nemzetvédel­mi miniszter; A Lengyel Népköztársaság kül­döttsége. amelyet Vojciech Jaru­zelski, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának el­nöke vezet. A küldöttség tagja Józef Czyrek, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Olszowski, a LEMP KB PB tagja, külügymi­niszter, és Florian Siwicki, a LEMP KB PB póttagja, nemzet­védelmi miniszterhelyettes; A Magyar Népiköztársaság kül­döttsége, amelyet Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezet. A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nöke, Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára, Czinege Lajos, had­seregtábornok, honvédelmi mi­niszter és Púja Frigyes, külügy­miniszter, az MSZMP KB tagja; A- Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége, amelyet Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának el­nöke vezet. A küldöttség tagja Willi Stoph, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnö­ke, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Heinz Hoffmann, az NSZEP KB PB tagja, nemzetvé­delmi miniszter. Günther Mit­tag, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára és Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminisz­ter; A Román Szocialista Köztár­saság küldöttsége, amelyet Nico- lae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke vezet. A küldöttség tagja Cons­tantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, az RSZK kormányá­nak elnöke, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB tit­kára. Stefan Andrei, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságá­nak póttagja, külügyminiszter és Constantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, nemzetvédelmi miniszter; A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének küldöttsé­ge, amelyet Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtit­kára vezet. A küldöttség tagja Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter, Dmit­ri; Vsztyinov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, honvé­delmi miniszter, és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. A tanácskozást Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a testvéri országok kül­döttségeit. Az ülés résztvevői egyperces csenddel adóztak Leonyid Brezs- nyev emlékének. A délelőtti megbeszélésen Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttségének ve­zetője, a délutáni tanácskozáson pedig Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kül­döttségének vezetője elnökölt. Az ülésen részt vesz Viktor Ku­likov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének főtitkári tisztségét ezen az ülé­sen Dusán Spácil csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettes tölti be. | Véget ért a korábbinál va­lamivel rövidebbre szabott té­li szünidő, s január 4-én is­mét benépesültek az iskolák. A tanulóéi és pedagógusok számára egyaránt megérde­melt pihenés, kikapcsolódás után folytatódik az oktatás: a tanítás—tanulás komoly mun­kája. Az elkövetkező néhány hét amolyan hajrá-időszak az is­kolákban: a tanulók kapnak még lehetőséget arra, hogy a február eleji, félévi bizonyít­ványosztásig javítsanak szeré­nyebb érdemjegyeiken. Saját érdeke ez minden kis- és nagydiáknak, de különösen a pályaválasztás előtt álló nyol­cadikosoknak, akiknek most már végképp el kell dönte­niük; tovább akarnak tanul­ni, vagy sem, s ha igen, mely középfokú oktatási intézmény­ben, illetve szakmunkásképző­ben ? Talán nem tűnik szócsép- lésnek, ha most, a 'téli szünet után e témának — a tovább­tanulásnak — szentelünk né­hány gondolatot. Hiszen gye­rekeink számára sorsdöntő, életüket meghatározó kérdés­ről van szó. Arról, hogy te­hetségüknek, érdeklődésük­nek, egyéniségüknek megfele­lő pályára indulnak-e el; oda irányítják-e őket. Irányítják?! Igen, mert — bármily fejlett gondolkodásúak is gyerekeink — a legtöbb tizennégyévest irányítani, ha úgy tetszik, be­folyásolni kell szülőnek és pe­dagógusnak egyaránt­Nagy felelősség hárul tehát ez ügyben az iskolára és a szü­lői házra. Nehéz az eligazodás a pályák, szakmák sokasága között. Iskolarendszerünk ma sokkal több lehetőséget kínál az általános iskolát végzettek­nek, mint régebben. Gimná­ziumok, a legkülönbözőbb pro­filú szakközépiskolák és szak­isöfe. munkásképző intézetek várják a fiatalokat. (Azt már alig me­rem megemlíteni, hogy a tár­sadalmi igényeket is messze­menően figyelembe kell — kellene — venni a pályairá­nyítás munkájában.) A tapasztalat szerint a pe­dagógusok többsége a tanít, ványok valódi képességeinek az ismeretében tesz javaslatot arra, hogy ki milyen szakmá­ra, pályára a legalkalmasabb. Az osztályfőnökök pályavá­lasztási szülői értekezleteket tartanak, s ha esetenként szükségét érzik, külön-külön elbeszélgetnek a szülőkkel. Bi­zonyára így történik ez most is. Hazánkban ma már örven­detesen nagy számban tanul­nak tovább a tizennégyévesek. Szűkebb hazánkban, Bács- Kiskun megyében például ez az arány — hosszabb idő óta — a kilencven százalék fölött van. S ez bizonyára nem csök­ken, hanem inkább tovább növekszik most és a jövőben. Ugyanis távlatban társadalmi célkitűzés a középfokú isko­lai végzettség (ide értve ter­mészetesen a növekvő' színvo­nalú szakmunkásképzést is), s persze az ezt tükröző tudás ál­talánossá tétele. E szünidő utáni gondolatok­nak egyszerűen az az indíté­ka, hogy — mint mindig eb­ben az időszakban — össze­sűrűsödtek a pályaválasztás, a pályairányítás gondjai, S teendői az iskolákban, a csa­ládokban. Bármerre járunk, ezt tapasztaljuk, erről hallunk. Érthető, hiszen dönteni olykor ennél kisebb dolgokban is na­gyon nehéz. Ezért csak meg­ismételhetjük: a továbbtanu­lás életreszólóan komoly kér­dés. Vegyük hát komolyan! Rapi Miklós iJ Kereskedelmi együttműködés Kanadával Gerald Regan a Magyar Kereskedelmi Kamarában Kedden a Magyar Kereskedel­mi Kamara székházában Gerald Reagan, kanadai külkereskedel­mi államminiszter magyar vál­lalatok képviselőivel vitatta meg a két ország közötti kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. A kanadai vendég a többi kö­zött kifejtette: számos lehetőség kínálkozik á két ország közötti kereskedelem fejlesztésére. Az áruszállítás bővítésén túl gyümöl­csöző lehet az együttműködés- magasabb formáinak kialakítá­sa, például mezőgazdasági be­ruházások ' megvalósításában, komplett silók, állattartó tele­pek gyártásában és építésében le­hetne közös programokat kiala­kítani. Az együttes tudományos kutatómunkával új növényfaj­ták nemesítésére is lehetőség kí­nálkozik. Mint elmondotta, a ka­nadai üzletemberek megvizsgál­ják a közös autóbuszgyártás in­dításának feltételeit 'is. Az elő­zetes elképzelések szerint Tori­nóban Ikarusz-buszok szerelésére rendeznének be csarnokot. Je­lenleg a magyar ipar elsősorban gyógyszert, bort, ruházati bőrt exportál Kanadába. Az importált termékek között a legtöbb a me­zőgazdasági gépalkatrészt, a fe- nyőfűrész áru és a nyers mar- habör. A megbeszélésein jelen volt Marjai Józáef a Minisztertanács elnökhelyettese.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents