Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. január 81. HAZUNK TÁJA BESZÉLGETÉS A VERSENY ELŐTT A szárazkötészet haszna A NÉPGAZDASÁG GONDJAINAK ENYHÍTÉSÉÉRT A parkettagyának kitettek magukért Mához egy hétre harmadízben rendezik meg az, országos szárazvirág-kötészeti versenyt, majd az értékelés után a nagyiközönség kiállításon láthatja a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán, január 28. és február 6. között a pályaműveket. A versenyfeladatok között kompozf- ciót kell összeállítani padlóvázába, tálba, valamint a versenyzőknek falidíszt is kell készíteniük. A szárazvirág-kötészet hasznáról beszélgettünk a verseny egyik előkészítőjével, Szabó János főiskolai adjunktussal. — Mostanában majd minden i'irágüzletben találhatunk szárazvirágból készített kompozíciót. Néhány esztendeje még aligha kereshettük őket. Magyarországon milyen előzményekkel terebélyesedett ez a mozgalom? — A múlt században készültek tek a Makart-csokrok. .Ezeket egy német festő saját szórakoztatására állította össze és Izgalmas trópusi növényekkel díszített kompozícióit vásznon is megörökítette. Hazánkban ez a biedermeier kor kellékeként került. Majd egészen az elmúlt évtizedekig, elvétve egy-egy virágkötő foglalkozott, ha foglalkozott készítésükkel. Hollandiában és az NSZK-ban ez idő alatt nagyvállalkozások jöttek létre és jó néhány cég osak ilyenek készítésére, az alapanyagok beszerzésére specializálódott. Nálunk a Virág- kötészeti Állandó Bizottság a VIRÁB, 1979-ben rendezte itt Kecskeméten az első kötészeti versenyt és bemutatót, amelyet termelési tanácskozás is követett. — Szakmai körökben ismert, hogy a kecskeméti Magyar— Gloria Hungáriáé Ezt a fajtát Kocsis Pál 1929-ben állította elő az Ezeréves Magyarország emléke és a Thallóczy Lajos muskotály fajták keresztezésével. Leginkább*a házikertekben terjedt el, de üzemi ültetvényekben is előfordul. Tőkéje erős növekedésű, kevés hajtást nevel. Vesz- szői vastagok, hosszú íz- közűek, világos barnáspirosak. Vitorlája halvány harnás-ipirosas, fényes, levele nagy, hosszabb mint széles. Ritkáin és mélyen bemetszett széle fűrészes. Színe pirosas árnyalattal sötétzöld. A levélnyél és a kacs feltűnően hosszú, pirosas színeződésű. Virága hímnős, fürtje nagy, kissé vállas és laza. Átlagsúlya 250_graimm. Bogyói nagyok, oválisak, sárgásfehérek, a napos oldalon aranysárga színűek. Vékony, de kissé rágós héj.úak, az ízük semleges. A Gloria Hungáriáé bőven terem. Beérése minden évben egyenletes és szeptember első felében fogyasztható. Fürtjei tetsze- tősek. Ä fájta közepesen íágyérzékeny és lugasművelésre alkalmas. É. A. összeállította: Czauner Péter m 1 S Néhány szál rózsa és szegfű némi „szárazanyaggal” vegyítve. Szovjet Barátság Termelőszövetkezet hazánkban az első számú „kelléktermesztő". Haszonnal termeszthetők a szárazkötészetben felhasznált anyagok? — Először egy nemzetközi ösz- szehasonlítással élnék. Eddig a gazdasági válság időszakáig, főleg trópusi alapanyagot használtak fel Nyugaton, de nálunk is. A A szokatlanul meleg tél nemcsak a növények rügyeit duzzasztja, a rovarvilágot, is „ébresztge- tijj* Déitájban, amikor legerősebben süt a nap, lusta legyek sütkéreznek a fák derekán, a szélvédett helyeken. De ugyanígy zson- ganak a méhcsaládok is. A méhészeknek többször kell ellenőrizni a kaptárakat, mint ahogy a naptár indokolná. Ha továbbra is ilyen marad az idő, a szorgos rovarok megkezdik a fiasítást. Ez ugyan káros a csálád életére, hiszen az idő előtti nemzedéknevelés meghosszabbítja az etetést, az ápolást a hordásig. Ezen kívül megrövidül a méhek élete is. Idén az eddig megszokott „méh- termékek” köre tovább bővül. Amióta az emberiség ismeri a méheket, tudja, hogy a nektár és a virágpor mellett még számos természetes hatóanyagot gyűjtenek. Az egyik különleges készítményük a propolisz. Gyógyító, regeneráló hatására már régen felfigyeltek. Egyébként a méheknél, ahogy a neve is mutatja — előváros —, a család védelmét szolgálja. A kaptár kisebb-nagyobb hibáit ezzel az anyaggal javítják, vagy ha egy-egy kártevőt sikerül megölniük, akkor ezzel az anyagflobbi vagy kisgép a gazdálkodóknak, > nehéz eldönteni, hogy minek tekinthető az a 2,5 méter fesztávolságú sárkány, amely óránként tÍ2kilométeres szélben is felszáll a levegőbe és permetez. Egy angol cég ötlete volt, és meg is valósította. A sárkány tartályából kijövő vegyszert egy középre szerelt apró szórófejnek elemről meghajtott porlasztója oszlatja szét egyenletesen. A tartály nemcsak folyamatosan eresztheti ki a permetezőszert, hanem úgy is beállítható, hogy megszakítással permagas szállítási költségek miatt ezek szinte teljesen visszaszorultak, éppen ezért mindenki igyekszik magának termelni. Leginkább a „holland száraznövénynek” ismert fajok terjedtek el. Ezekből egyébként mi és exportálunk a tőkés piacokon. Néhányat említenék: a szalmarózsa, a mákgubó, vasvirág, a cickafark, a. sóvirágok stb. Aki ismeri ezeket a növényeket, tudja hogy,mennyire igénytelenek, egyszerűen, szinte beruházásmente- sen termeszthetők mindenhol... — A mostani verseny és bemutató különbözik-e az eddig megrendezettektől? — Az első és második alkalommal főleg a mennyiségi szempontokat vettük figyelembe. Célunk az volt, hogy minél több versenyző jöjjön el és minél többen lássák az általuk elkészített' tárgyakat. Most már szeretnénk azt elérői, hogy a szakmai közönség — a virágbolti eladókra, gondolok — is megismerhesse ennek a hosszú időn keresztül eltartható gondozást nem igénylő, mégis dekoratív szobadísznek a készítését. Idén a kiállítás ideje alatt, 29-én, 30-án 5-én és 6- án 10, 14, és 16 órakor szárazvirág-kötészeti bemutatókat tervezünk, itt a közönség megismerheti, sőt meg is vásárolhatja az alapanyagokat. Ami az idén különlegességnek számít — az eddigi kiállítások vendégkönyvi bejegyzése alapján — február 6- án vasárnap délután 5 árakor árverezni fogjuk a versenyre készített falidíszeket. Ettől egyébként reméljük, hogy a rendezés költségeinek egy része megtérül. gal vonják körül, mintegy tartósítják, semlegesítik. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen Fártai László és Bencze Lajos olyan eljárást dolgozott ki, amellyel szétválasztották a propoliszból a hatóanyag-csoportokat. Kifejlesztették az erre szolgáló berendezést is. A szabadalmat pedig kizárólagos hasznosítási joggal a Finomvegyszer Szövetkezetnek. A roboráló szerek és bőrápoló krémek már márciusban forgalomba kerülnek. Propur néven, krém, aerosol, és oldat formájában. Az újdonságok alapanyagát a HUNGARONEKTÁR szállítja. A gyártó szövetkezet először a hazai igényeket kívánja kielégíteni, majd ezután tervezi a Pro- pur külpiaci értékesítését is. Az hogy ebből mennyi kerül az üzletekbe, elsősorban a méhészeken múlik. Egy családtól általában 5—10 dekagrammnyi gyűjthető be. így az összes hazai alapanyag mennyisége elérheti a 30 tonnát is. Egyébként a méhészek ősz-' tönzésére 20 százalékkal felemelték a propolisz felvásárálási árát. metezzen: például csak akikor legyen szórás, ha a sárkány balról jobbra halad, de szüneteljen az ellenkező irányú repülés alatt. A kiszórás mértéke szintén szabályozható, méghozzá többféle módon is„ tehát figyelembe vehetik a növényzet szükségletét és az éppen akkori időjárást. A sárkány két vezetőszállal irányítható, s nagyon alacsonyan is repülhet, ami — egyebek között — azért előnyös, mert így csekély a szél okozta permetez ő- anyag-veszteség. A múlt év utolsó negyedében, de most, az év kezdetén is sokszor elhangzott, s ma is beszédtéma: a vállalatoknak, termelő üzemeknek, a munkásoknak, a műszakiaknak, általában a termelésben dolgozóknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a népgazdaság gondjait — a termelés intenzív növelésével, energia- és ányagtakarékossággal, jobb minőséggel, szervezettséggel — enyhítsék. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyára ezeknek a kívánalmaknak nemcsak a múlt évben, de 1983- ban is megfelel. Erről győzött meg az a beszélgetés, amelyet Németh József igazgatóval és Csontos Tiborral, a pártalapszervezet titkárával folytattam. — A múlt évben fejeződött be a gyárban az energia-racionalizálási program — kezdte Németh József, — Ez a harminc milliós beruházás megvalósította régi álmunkat, fűrészporból, forgácsból, fahulladékból gőzt állítunk elő A hulladékot a gépektől elszívó berendezések juttatják a központi tárolóba, onnan kerül a kazánba. Ez murtkaegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is jelentős lépés volt. Az új berendezéssel egy év alatt hatmillió forintot takarítottunk meg, ennyivel kevesebb szenet, fűtőolajat használtunk fel. Termelésünk szintén jól alakult, igaz, azt gyártjuk, amit értékesíteni tudunk. Ennek köszönhető, hogy a múlt évben 36 milliós volt a tőkés exportunk, a korábbi év 28 millió forintjával szemben... — A piachoz való teljes alkalmazkodás — szólt közbe Csontos Tibor — megnehezítette a termelésirányítók, de a munkások tevékenységét is. Hetenként kellett, s kell ma is létszámot átcsoportosítani, és a múlt évben 22 ezer túlóra volt. Ebben természetesen a negyvennégy tagú alapszervezet kommunistái segítettek, ugyanúgy, mint á pártcsoportbizalmiak, művezetők, csoportvezetők. Először nehezen értették meg a munkások, miért kell az egyik héten itt, a másik héten ott dolgozni, de ma már szívesen teszik ezt. mert keresetük nem csökkent, sőt hely- lyel-közzel növekedett. Dolgozóinkat rendszeresen tájékoztattuk az exportmunkákról, a piackutatásról, de a vezetőket is: hol, mit kell sürgősen javítani. Véleményem szerint -igazi-csapatmunka-volt, s minden megrendelést -— ötiég, ha egy szobányi’‘parkettáról7'is volt szó — elfogadtunk, elkészítettünk. —A külföldi piac igényein túl, A növénytermesztés az állattenyésztés szolgálatában áll. Ebbe a mondatba foglalt gondolkodás és gyakorlat jellemző a bácsbor- sódi Rákóczi Tsz munkájára. Az elmúlt éviben termelési értékük kétharmadát adta az állattenyésztés. Ez 1600 tonna sertés, vágómarha és baromfi értékesítését jelentette, amihez még ha hozzátesszük a háztájiból átvett, állatokat, összesen hétezer tonnára emelkedik. S ez korántsem a „plafon”, ugyanis az idén a sertéstelep bővítésének befejezése után, tovább növelik a hústermelést. Mégpedig úgy, hogy a költségek ezzel arányosan nem gyarapodnak. Egyre terjedő a gazdaságok között, a megtermelt takarmány üzemi feldolgozása és hasznosí- ' tása. A bácsborsódiak sem adják eL hanem saját keverő j ükben készítenek ezekből tápféléket — premixek, vitaminok, ásványi sók hozzáadásával — és feletetik a nagyüzemben, tartott állatokkal, valamint ebből juttatnak a háztájinak is. A sertések takarmányozását akarják most olcsóbbá tenni Az összes kukoricatermésnek csaknem felét nedvesen, csövesen takarították be, ezután ledarálták, majd silózták. Tetemes energiát R Németh József 0 Csontos Tibor nem felejtkeztünk meg a hazai kívánalmakról sem — vette visz- sza a szót az igazgató. — Bővítettük a termékválasztékot. A parkettán kívül 46 millió forint értékű ajtótakaró-díszlécet, falburkolatot, tapéta- és pipalécet, hajópadlót gyártottunk. Tulajdonképpen ezzel pótoltuk a parketta keresletében mutatkozó visszaesést, s sikerült összesen 270 milliós árbevételt elérnünk. Erre az évre kedvezőek az értékesítés kilátásai. Szalagparkettából már majdnem *-az "egész éves termelést eladtuk, irameiyneki <00-százaléka tőkés ex|| d ‘port, «‘amely' 30 százalékkal1 na* gyobb, mint áz 1982. évi. Ezenkívül szállítunk exportra hagyomátakarítottak meg a szárítás elhagyásával, bár az is igaz, hogy a OOM-módszerként ismert tárolásihoz jelentős értékű beruházás kellett. Ennek ugyanis teljes költsége 1 millió 833 ezer forint, amelynek pályázat útján 30 százalékát állami támogatásként megkapták. Saját építőbrigádjuk nemcsak határidőre, hanem a tervezettnél 392 ezer forinttal olcjsóbban készítette el a silókat. Számításaik szerint a jCCM-es tartósításnak köszönhető, hogy 347 ezer forinttal csökken a takarmány költsége.- A sertéstelep mellett készítették el a silóteret, aljzatát betonból, oldalait deszkából. A fa fel- használása is olcsóbbá tette a beruházást, mintha az egész betonból készült volna, ősszel 1400 tonna nyers kukoricazúzalékot „taposott” be egy lánctalpas traktor a tárolóterekbe. Ezekben a napokban a jó minőségű takarmányból a sertéseknek moslékot készítenek, valamint a hízómarhák etetésére használják. A jelenlegi sertéstelepen, ahol is száraz abrak kiszórásához és etetéséhez alkalmas technológia található, csak kis részben tudják a takarmányt az állatok elé juttatni. A kocákat azonban ezzel etetik. Nemrég kezdték el egy 1224 sertés hizlalására alkalmas nyos és mozaikparkettát is. Belföldre a közkedvelt szalagparkettán kívül 300 ezer négyzetméter normál és 40 ezer négyzetméter mozaikparketta készül. Egyéb termékekből 40 milliós termelést terveztünk. — A termékszerkezet bővítését sem hagyjuk abba — szólt ismét a párttitkár. — Szeretnénk demokratikus importból olyan gépeket beszerezni, amelyekkel a jelenlegi profiltól eltérő gyártmányokat készíthetünk, s amelyekre volna igény. A gyártási program —, s úgy érzem, ez a jövő útja — heti, sőt napi bontásban készül. Szervezéssel is segítettük a termelés ésszerűsítését. A kereskedelmi és a termelési osztályt ösz- szevontuk, s ezzel megszűnt az átfedés,, a vita, s valóban a keresletnek megfelelően termelünk. — Ez az esztendő nehéznek ígérkezik, még akkor is, ha már néhány tőkés megrendelés megérkezett — folytatta az igazgató. — Ezért tovább lépünk a takarékosságban. Az energiagazdálkodásban a saját termelésű gőz felhasználását tervszerűbbé tesszük. Ellenőrző, mérő berendezések beépítésével csak annyi villanyt fogyasztunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Teszünk a belső anyagmozgató és szállítóeszközök üzemanyag-csökkentéséért is. Emellett szeretnénk növelni az anyagkihozatalt, csökkenteni a kisebb értékű árukat. Ezzel talán sikerül kétmillió forintot megtakarítani. — A pártalapszervezet ez évi feladatát — mondta a párttitkár — a következőben határoztuk meg: jó munkával, a megrendelések- pontos teljesítésével, az exportpiacok megtartását, a piackutató tevékenység ellenőrzését, a termékszerkezet bővítésében a lehetőségek feltárását, az energia, vízfelhasználás csökkentését. Emellett a káder- és személyzeti munka erősítését, jó képességű középvezetők, termelésirányítók felvételét, munkába állítását. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti parketta- gyárának munkáskollektívája, vezetői az elmúlt években nagyon szerényen, csendben, de szorgalmasan dolgoztak, tárták fel a jobbítás lehetőségeit, tettek azért, hogy a jó külföldi hírnév mellett ^segítsék a népgazdaságot; s teremtsenek önmaguk számára biztos, nyugodt megélhetést? **> Gémes Gábor csarnok építését. Ebbe olyan berendezéseket szerelnek és használnak, amely alkalmas a nedves takarmány kijut tartásához. Építő- bmigádjufc ígérete szerint az év közepére elkészül ez a beruházás is. 'Energiatakarékos megoldásnak tartják, mivel itt télen sem fűte- nek, s nyáron a szellőztetéshez ventillátorokat, így villamos energiát nem használnak. Viszont az épület oldalain hatalmas ablakok találhatók, amelyen keresztül megoldják a légcserét. A jövő esztendőben a szövetkezet telepén 13,5 ezer sertést Hizlalnak. (Ehhez a .beruházáshoz csatlakozik még egy hígtrágyatároló medence. Ebből már korábban kettőt építettek, s innét juttatják ki a környező szántóföldjeikre, az erre kiépített csőhálózat segítségével, esőszerű öntözéssel, a szerves anyagot. Ugyancsak építenek még egy szemesterménytárolót is, amelyben a keverőüzemnek szükséges alapanyagokat tartják. Az állami támogatással készülő három beruházás teljes értéke több mint 13 millió forint. Csabai István Mozgolódnak a méhek 0 Ha ilyen marad az idő, nemsokára tisztuló repülésre is indulhatnak a méhek. Permetezés sárkánnyal ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI TÖREKVÉSEK BÁCSBORSŐDON Több hús — olcsóbban (9 Év közepére lesz kész a biz- | lalócsarnok.
