Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-20 / 16. szám
4 O FBTÖFI NÉPE • 1033. január 30. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT NÖVÉNYTERMESZTÉS 1983-as tervek Kísérletező áruház Tavaly például a hőtárolós kályhát, hűtőládát, Neumann-tipusú varrógépet, lego-játékokat keresték a vásárlók. Többnyire hiába. A boltb'ól tartósan hiányzó iparcikkeket még hosszasan lehetne sorolni, s tehetnénk ezt évekre visszamenőleg. A Bajai Iparcikk Áruház vezetője, Szekér Pál, mégis azt mondja, hogy az éleződő versenyben csak úgy tudják pozíciójukat megőrizni, ha vállalják a kockázatot. — Ami természetesen az áru- beszerzéssel kezdődik — magyarázza Szekér Pál. — Ezen a téren — és sok egyéb másban — igen nagy önállóságot kaptunk a vállalatunktól. Körülbelül tíz nagykereskedelmi partnerrel, illetve termelővel állunk közvetlen kapcsolatban. Meghatározott készlet— évente átlagosan 6,8 millió forint — mellett viszont nem mindegy, hogy milyen árukat tartunk, s milyen mennyiségben. Főként, ha a nyolcvanmilliót meghaladó forgalmi tervünket teljesíteni akarjak. — A konkrét számok bizonyára mások, de az ellentmondás a készlet és a választékbővítés között a többi — így a konkurrens bajai Skála és Bácska — áruházakra is érvényes. Egy üzletvezető számára tehát az a legnagyobb kockázat, hogy mit kínál t> vásárlóknak? — Tulajdoniképpen igen. Mert kurrens árut nagyon könnyű eladni, gyakran azonban egyáltalán nem kézenfekvő, hogy mikor, mi válik azzá. Például hivatkozom a hűtőládákra, amelyeket évekkel ezelőtt mi árusítottunk először Baján'. Akkor különböző módszerekkel —i kiállítással, szaktanács- adással — próbáltuk megismertetni. megkedveltet ni a vásárlókkal. Ügy tűnt. hogy alighanem a nyakunkon marad, most viszont nincs elegendő. — Vagyis hiába vannak az áruháznak közvetlen beszerzési lehetőségei, csodákra nem képesek? — Arra senki sem. Bár úgy érzem, néha túlságosan is sokat kockáztatunk a hiánycikkek kivédésére. Ennek érzékeltetéséül csak annyit, hogy júliusban már a raktárunkban voltak a szánkók, augusztus—szeptemberben az ösz- szes karácsonyi játékáru. A színes televíziókat is jó fél esztendővel az ünnepek előtt beszereztük, abban a hitben, hogy óriási lesz az évvégi kereslet irántuk ... — És nem így történt? — Nem egyértelműen. Tizennyolc olyan készülékünk volt, amelyekre nem terjedt ki az OTP-részletfizetési kedvezmény, tehát az árukat egyszerre kellett kifizetni. Végül mégis elkeltek, mert a részleg dolgozóinak jó ötlete támadt. Látták, hogy a ve- ,vők többsége komolyan szeretné megvásárolni a televíziókat, s még itt, az üzletben fontolgatták, kitől lehetne kölcsönkérni a rávalót. Azt javasolták tehát, hogy adjuk oda három napra a készüléket, próbaképpen. Ha otthon megszokják. megszeretik, biztosan köny- nyebb lesz dönteni.-.. így is történt. A tizennyolcból kettőt hoztak vissza, a többit kifizették, megtartották. — Még beszélgetésünk elején dicsérte az áruházi kollektívát, mondván, hogy nyitott a szemük, fülük a vásárlók igényeire. Mit ért ez alatt? — Elsősorban azt, hogy meghallgatják a vevők kéréseit, s igyekeznek teljesíteni'. Nagyobb jelentősége van azonban annak, hogy elébe mennek a várható igényeknek. Mondok erre is példát. Baján még csak .tervezték a gáz bevezetését, amikor mi megrendeltük és kiállítottuk a legkülönbözőbb gáztűzhelyeket, -készülékeket. — Amelyeket, amikor már a lakosság használni tudta, megvásárolta. Utólag úgy tűnik, hogy ebben az akcióban semmiféle kockázatot nem vállaltak. — Az áru viszont terhelte a készletet. Méghozzá olyan cikkek, amelyekről addig ismeretlenek lé- v£n, nem itudhattuk, hogy melyik típusuk lesz a legkeresettebb. De nem is a szó szoros értelmében vett kockázatról, hanem a szüntelen újkeresésről, a kísérletezésről kell beszélni. Majdnem tréfának tetszett, amikor egy értekezleten azt mondta valaki, hogy ha a szövetkezeti kereskedelem be tudott tömi a városokba, akkor az állami kereskedelem miért nem megy a faluba. Elgondolkoztam ezen, s aztán megbeszéltem a dolgozókkal. Feltérképeztük a környéket, s — a kijelölt község tanácselnökével és a helybéli művelődési ház igazgatójával megtanácskozva — először Gorára mentünk. Az árusítással egybekötött kiállításnak óriási sikere volt. Hasonlóan történt ez Szeremlén, Nagybaracskán. Az idén valószínűleg Császártöltésre látogatunk ki. — Mindezt — mint hallottam — szabad szombaton, társadalmi munkában vállalták. — Valóban. S engedje meg, hogy a kollektíva dicséretére még egyszer vissztérhessék. Az az épület, amelyben az áruház van, műemlék jellegű, az alapterület bővítésére tehát nincs lehetőségünk. Volt viszont az osztályok átrendezésére — szintén a dolgozók javaslata alapján —, amelyet ugyancsak társadalmi munkában vállaltak, vagyis az átalakítás miatt az árusítás nem szünetelt. Rövidesen persze kiderült, hogy az önként vállalt pluszmunka kifizetődött, hiszen az eladótér észszerűbb kialakításával jelentősen megnövekedett a forgalom. Így tehát magasabb jutalékot tudtunk adni. — Az ösztönzőbb bérezés terén is sokféle módszerrel próbálkoztak ... — Helyesebben, hosszú évek óta a bérezési rendszer finomítására törekszünk. Arra, hogy az egyéni teljesítmények szerint differenciáljunk. A jobb, a színvonalasabb munkába a mi kollektívánk beleérti a pontosságot, az udvariasságot és az előremutató javaslatokat is. Az idén egyébként a vállalat néhány egységénél kísérletképpen bevezetett új bérezési rendszert alkalmazzuk mi is. Ennek lényege, hogy nem a forgalomnövekedés, hanem a nyereség arányában emelkedik aí jutalék. — így viszont nemcsak azt kell megfontolniuk, hogy milyen árukat szerezzenek be, hanem azt is, hogy milyen távolságról; azaz, milyen költséggel. A nyereségérdekeltség vajon nem vezet a választék csökkenéséhez? — Ellenkezőleg. Természetesen más. feltételeket kell teremtenünk.-* Rövidesen bevezetjük a tartós fogyasztási cikkek minita utáni értékesítését, amelynek előnyeit a vásárlók és dolgozóink egyaránt tapasztalni fogják. A minta szerinti kiválasztott árut ugyanis közvetlenül a nagykereskedelmi vállalattól szállítjuk a vevő lakására. Ez a készlet tehát sem pénzeszközeinket. sem raktárhelyiségeinket nem terheli, vagyis másfajta cikkekből módunk lesz a választék bővítésére. Kovács Klára A hazai gabonatermesztést a világ élvonalában tartják számon, egy-egy kiemelkedően gazdálkodó magyar nagyüzem teljesítménye állja a legigényesebb nemzetközi összehasonlítást is. Ennélfogva a növénytermesztés idei terve nem is irányoz elő újabb, dinamikus fejlesztésit. A terv szerint a növénytermesztés az idén az elmúlt évhez mérten 2,3 százalékkal fokozza a termelést, ám ez csak látszólag „óvatos” fejlesztési tempó; már az induló alap is túlságosan magas, és az előrelépésnél mindén fonna többlethozamért valóban meg kell küzdeni. Az. hogy az idei terv az elmúlt évi jó gabonatermesztési eredményeknél is többet vár 1983-ra, alaposan feladja a leckét a nagyüzemi gazdaságok szakembereinek. A gabonatermelés növelése * 1983-ban is meghatározza a szántóföldi termesztők feladatait. Mintegy 50 000 hektárral bővül a termőterület, 'amely összesen 2,9 millió Ihektár lesz ad idén. A gabona vetésterületi, aránya a szántóföldi növénytermesztésben meghaladja a 60 százalékot. Legnagyobb a búza aránya, ezt a fontos növényt 1,3 millió hektáron termesztik, ennél valamivel kisebb a kukorica termőterülete, amely megközelíti az 1.2 millií hektárt. Az előirányzatok szerint a termelők növelik az árpa vetés- területének arányát. A célok elérésére ösztönöz egyebek között az is, hogy az idén a búza felvásárlási ára tonnánként 60 forinttal, a kukoricáé pedig 150 forinttal nőtt. Továbbra is érvényben marad a gabona többlettermelési prémiuma, s a termelők szempontjából az is fontos, hogy az idén a műtrágya árát nem emelik. Az őszi kalászos gabonafélék vetésterületének felmérése szerint a gazdaságok a tervezettnél 4. százalékkal nagyobb helyet adtak a búzának. Ez őszi „tett” volt —| hiszen a kalászos gabona vetőmagja már a földben van —, a többlet azonban mindenképpen jól jön majd az idei nyári betakarításnál, és segítheti az előirányzat teljesítését. Az elmúlt évek gyakorlata egyébként is azt mutatja, hogy a központi számításokkal összhangban vannak az üzemi tervek és a termelői kedv a növénytermesztésben továbbra is töretlen. Mindez 1983-ban is segíti, a lakossági igények kielégítését Js..'^-5,e^ggrt|.|]^da.f,olk teljesítését. Az egyéb növények közük visszafogják a cukorrépa termesztését, miután a világpiaci árak csökkenőben vannak, és gazdaságtalan lenne az export; az előirányzott vetésterületről meg lehet oldani a belső ellátást. Az olajos magvak termesztésénél kisebb változtatásra lehet számítani; a hozamok fokozásával igyekeznek majd ellensúlyozni a termelők a terület nem nagy, mindössze 1,5 százalékos csökkenését. Növeli üdítőital-termelését a likőripari vállalat tiszakécskei gyára Hosszú éveik óta a Budapesti Likőripari Vállalat tiszakécskei üdítőital-gyára látja el a környező megyéket — így Békés, Csöng- rád, Szolnok, Pest megye déli részét, és természetesen Bács-Kis- kun megyét — a közkedvelt Coca Colával, Sztárnaranccsal, Sztár- tonikkal. Az üdítőital-gyártás idei terve 171 millió forint a múlt évi 154 millió forinttal szemben. A további részletekről Kazinczy János, a BULIV tiszakécskei gyárának igazgatója tájékoztatott: — A mintegy 17 millió forintos üdítőital-többlettermelést úgy tudjuk elérni, hogy múlt év de. cemlberében kaptunk egy nyugatnémet Coca Cola-töltő gépsort a nagykanizsai gyárunktól. Ez azonban nagyon rossz állapotban volt. Jól szervezett karbantartó brigádunknak köszönhető, amely éjt nappallá téve dolgozott javításán, hogy január elején már meg is kezdődhetett a próbaüzem. A jövő hónap elején egy másik gépsorral együtt két műszakban már 160 ezer darab kétdecis palackot tudunk naponta tölteni. A feljavított automata gép egyébként alkalmas a literes Coca Cola töltésére is, amit eddig a budapesti gyár szállított. Mint ismeretes, a coladió-kivo- natot Amerikából, a Sztárnarancs és a Sztártonik alapanyagát a holland Narden cégtől kapjuk. Az 9 Balogh Lászlón* dolgozik a januárban üzembe helyezett NSZK automata gépsoron. 9 Az üvegek adagolását Kátai Béláné és Bállá Ilona kezeli. 9 Petrezselyem Lászlóné a megtöltött üvegeket szedi le a vákuumos adagolóval, ami egyszerre 20 darab 2 deciliteres üveget helyez a ládába. üdítő italok alapanyagát importból kell beszereznünk, ezért, sajnos, időnként akadozhat az ellátás. Bízunk azonban abban, hogy ez nem lesz tartós ... Alapanyaggyártással egyébként gyárunk is foglalkozik, ugyanis Tiszakécslkén készülnek a, likőripari termékek kivonatai. Különféle füvekből vonjuk ki az aromát és innen küldjük tartálykocsikban Budapestre és a vidéki gyárakba. Nyugodtan elmondhatom, hogy Ciprustól egészen Haitiig szinte minden országból érkeznek a kivonatokhoz szükséges füvek. Görögországból, Izraelből, Libanonból kapjuk például a mazsolát, ami a brandygyártás legfőlbb alapanyaga. V. Kerekes Ferenc Poklai« v^wíh Az első gyakorlat Kiskőrösön az ipari szövetkeze, tét látogattuk meg. Azért, mert ők jól példázzák a környék vál. tozását. másrészt nemrégiben fejezték be azt a polgári védelmi gyakorlatot, amely az első ilyen jellegű akdó volt a szövetkezet életében. Mielőtt a gyakorlat történéseit ismertetnénk, Szivák Gyula elnökkel beszélgettünk a szövetkezet tevékenységéről. Mint az a nevükben is szerepel, jellemzően ipari tevékenységgel foglalkoznak. Ez az ágazat évente 190 millió forint termelési értéket hoz létre. A szolgáltató ágazat 25, az építőipari részleg 11 millió forint új terméket termel évente. A hazai és a külpiacokon értékesítik az életvédelmi célt szolgáló berendezéseiket, eszközeiket. Sok helyen használják már munkavédelmi sisakjaik nyári és téli változatát. Jellemző, hogy e kategóriába tartozó termékeik közül 16 kapta meg a kiváló áru kitüntető címet. A motorosok jól ismerik a Kiskőrösön gyártott állvédős, zárt bukósisakokat. Ebből a gyártmányukból mintegy 80 ezer darabot értékesítenek a nyugati piacokon. A szolgáltató ágazatuk munkája meghatározó a járásban. Több fodrászatot, rádió- és tv-javító szervizt, valamint vegytisztító üzletet működtetnek. Sőt, autójavítással — a közeljövőben műszaki vizsgáztatással — is foglalkoznak. A kiskőrösi vegyesipari szövetkezetben a polgári védelmi gyakorlatot alapos felkészítés előzte meg. Az elméleti oktatásokon minden esetben 90 százalék felett volt a részvétel, így a gyakorlaton dolgozó önvédelmi erők jól megismerhették a teendőiket. A felkészülés részeként a komp. lex mentesítő állomást — amelyet még nem használtak — mű- ködőképes állapotba hozták. A gyakorlaton az Izsáki úti ipartelepen októberben került sor. Az 9 Az ellátott sérült szállítása. üzem előtti téren — a hagyományos csapás imitatásaként.— az összetakarított szemetet gyújtották meg. A tüzet az önvédelmi erők tűzoltói hamarosan eloltották, A kár.területen — egy' épülő üzemcsarnokot jelöltek ki erre a célra — ..sérültek” várták a mentő erőket. A bejárat szabaddá tételét követően az egészségügyi alakulatod megkezdték a sérültek ellátását, és az osztályozást követően, a szakszerű elszállítást,' Az önvédelmi erők gyakorolták a komplex mentesítő egység működtetését, szakszerűen oldották meg a személy, a gépjármű és az anyagi javak kiszóródás utáni mentesítését. A gyakorlat során a szövetkezet polgári védelmi erői nagyon lelkesen, szakszerűen oldották meg a feladatokat, amelyet jellemez, hogy az elöljáró parancsnokság „jó”-ra értékelte az ipari szövetkezetben végrehajtott, polgári védelmi gyakorlatot. ' P. I. 9 Készenlétben a „bevetésre”. Összehangolva A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1949-ben alakult és több egyesülés után ma már ezerkétszázötvenen dolgoznak együtt. A hatezer hektáron főleg búzát, cukorrépát, kukoricát termesztenek. Búzából 42 mázsás, kukoricából 55 mázsás, cukorrépából 350 mázsás átlagtermést értek el hektáronként, amely mintegy 25 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezeken túl állattenyésztéssel és ipari tevékenységgel is foglalkoznak. Büszkék arra, hogy eddig hét alkalommal kapták meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, pedig nagyon rossz minőségű földterületen gazdálkodnak. Mégis az eredményeket annak köszönhetik, hogy a legjobban szervezik meg munkájukat. A termelőszövetkezetben dolgozók átlagéletkora 36 esztendő, közöttük 42 felsőfokú és 120 középfokú végzettségű agrár- és ipari szakember található. Ipari üzemeikben forgácsolás, sál, tehergépjármű-javítással, gumiszereléssel foglalkoznak. A mezőgazdasági tevékenység részeként említhetjük a tésztaüzemet, a pálinkafőző- és borászati rész. legeket. A múlt évi őszi betakarítás különösen jól sikerült, pedig ebben az időszakiban hajtották végre a polgári, védelmi gyakorlatot. A komplex üzemi gyakorlatra a legnagyobb dologidőben került sor, de kitűnő munkaszervezéssel nemcsak a termékek betakarítását, hanem a gyakorlatot is jól oldották meg. A polgári védelmi tevékenység nem ismeretlen a közös gazdaságban, mert már több ilyen gyakorlatot hajtottak /Végre az elmúlt években. Az ideit is jól előkészítették. Erről Tóth Kálmán párttitkár beszélt. A gyakorlaton elvégzendő feladatokat alapszervezeti taggyűléseken ismertették, és így tettek a társadalmi1 szervezetek is. Az ideológiai felkészítést követően a gyakorlaton résztvevő egységek polgári védelmi oktatássoroza. ton ismerkedtek meg a teendőkkel. A szövetkezet polgári védelmi törzse a városi parancsnokságon kapta meg a kiképzést. Ma már bizonyos: az emberek megsértették, csak a gyakorlat végrehajtásának mikéntjéről lehet Tta. nácskozni. Ugyanis elképzelhető — és mi ezzel érveltünk — hogy éppen betakarítás idején kell majd „élesben” elvégezni a polgári védelmi feladatokat. A komplex üzemi gyakorlatra októberben került sor. A feltételezés szerint atomcsapás utáni kiszóródás nyomán kellett elvégezni a mentést és .mentesítést, valamint a termény védett szállítását és tárolását. Az önvédelmi egységek, valamint az rbv-szakszol- gálat tagjai jól, szakszerűen oldották meg a területmentesítést, valamint fóliás védelemmel szállították a betakarított kukoricát. A megfelelően összehangolt mozzanatok azt bizonyították, hogy a termelőszövetkezet önvédelmi erői jól ismerik feladatukat. A gyakorlat a betakarítás kel* lös közepén folyt pl de a szép hosszú §szt kihasználva minden mezőgazdasági munkát is elvégeztek. Mint ezt Pesir István elnöktől megtudtuk, a gyakorlat miatt kiesett munkaórákat pótolni tudták. Pcrtics István
