Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

Z • PETŐFI NÉPE © 1983. január 18. események sorokban BUDAPEST ___________________ Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal, az országgyűlés el­nöke búcsúlátogatáson fogadta Khuon Ran-t, a Kambodzsai Nép- köztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. (MTI) BELGRAD Vasárnap hajnalban 71 éves ko­rábban súlyos betegségben zágrá­bi otthonában meghalt Vladimir Bakancs, a jugoszláv államelnök­ség alelnöke, a JKSZ KB elnöksé­gének tagja. Vasárnap délelőtt Belgrádban a jugoszláv államel­nökség és a JKSZ KB. elnöksége együttes rendkívüli ülésen emlé­kezett meg Vladimir Bakaricsról. Belgrádban bejelentették, hogy hétfőn délben Bakaricsról gyász­ülésen emlékeznek meg a jugo­szláv képviselőházban, ahol Mitja Ribicsics, a JKSZ KB Elnökségé­nek elnöke mond beszédet. Vladi­mir Bakaricsot kedden temetik el Zágrábban. BELFAST ____________________ A z IRA terroristái vasárnap egy római katolikus templomból, a miséről kiözönlő emberek sze­me láttára agyonlőtték a gépkocsi­jába beszállni készülő William Doyle 56 éves bírót, majd elme­nekültek. Közleményükben a bí­rót „a brit elnyomó és megszálló gépezet” egyik „kulcsfigurájának” nevezték, aki szerintük csak „dísz. katolikus” volt a zömmel protes­táns észak-ír bírói karban. Doyle 1978 óta több IRA-tag perében is ítélkezett. NEW YORK _________________ Heves hóviharok tombolnak az Egyesült Államok északkeleti ré­szén. A hófúvások több utat jár­hatatlanná tettek, a hóréteg vas­tagsága helyenként meghaladja a fél métert. BERLIN . Az NDK fővárosában felvonu­lással és nagygyűléssel emlékez­tek meg Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht meggyilkolásának 64. évfordulójáról. A képen a berlini felvonulás,vamelynek kétszázezer résztvevője 'volt. Egy hírgyár közelről „A Magyar Távirati Iroda je­lenti” halljuk naponta a rádió­ból és televízióból, de gyakran látjuk hazánk hírügynökségének hárombetűs névrövídítését a la­pok hírrovataiban is. Hogyan jut el egy bír az esemény színhelyé­ről hozzámlk, az olvadóhoz, hall­gatóhoz, nézőhöz? Milyen belül­ről egy hírgyár? Mert bizony gyár ez is, ahol a beérkező alap­anyagot fel kell dolgozni, for­mába kell önteni. A Naphegyen álló épület dol­gozói nemrég ünnepelték az in­tézmény centenáriumát, hiszen az MTI 1880-ban alakult,' belép­ve a többi hírügynökség közé, melyek sorát a magyar szárma­zású Charles Havas nyitotta meg 1835-ben Párizsban. A világ nagyot változott azót,a, amint nagyot változott a távira­ti irodák tevékenysége, munka- módszere is. Havas postagalamb- jai tőzsdei kereskedelmi híre­ket hordták-vittek a megrende­lőkhöz, bankárokhoz, kereske­dőkhöz, gyárosokhoz. Napjaink távirati irodái telexgépeket, te- lefotó-berendezéseket, távközlé­si műholdakat felhasználva a vi­lág minden eseményéről ontják a híreket minden érdeklődő szá­mára. Ami nem változott, csak bővült az az • információ iránti éhség, mely létrehozta és élteti a hírügynökségeket. Az MTI ezerháromszáz munkai társa közül legjobban azt a hu­szonnégyet ismerjük, akik a vi­A PALESZTIN SZERVEZETEK TRIPOLI TANÁCSKOZÁSÁN Elítélik Reagan rendezési tervét A különböző palesztin szerve­zetek Tripoliban tartott és va­sárnap végétért tanácskozásán elfogadott nyilatkozat elítéli Rea­gan amerikai elnök közel-keleti rendezési tervét, mert az figyel­men kívül hagyja a palesztin nép 'elidegeníthetetlen jogait. A nyi­latkozat fegyveres harcot sür­get Palesztina felszabadításáért és elutasítja Izrael elismerésének minden formáját, így a vele foly­tatott tárgyalásokat is. A részt­vevők felszólítják az arab orszá­gokat, hogy utasítsák el a liba­noni—izraeli tárgyalásokat, mert ezeknek olyan . szerződés megkö­tése a céljuk, amely sértené Li­banon szuverenitását. A Palesztinái Felsza'badítási Szervezet végrehajtó bizottsága Jasszer Arafat elnökletével va­sárnap este megtartotta első ülé­sét Damaszkusziban. Mint a WA­FA palesztin hírügynökség jelen­tette, a PFSZ VB elnöke beszá­molt moszkvai tárgyalásairól, és tanácskoztak a Palesztinái Nem­zeti Tanács februárban esedékes algíri ülésszakáról is. Arafat ta­lálkozott Klhaled El-Fahuimmal, a Palesztinái Nemzeti Tanács (a palesztin parlament) elnökével. A palesztin vezetők hétfőn folytat­ják tanácskozásukat. Rijadban vasárnap este tár­gyalások kezdődtek Husszein jor- dániai és Fahd szaúd-arábiai ki­rály között. Hírügynökségi érte­sülések szerint a megbeszélések témája feltehetően a tervezett jordániai—palesztin konföderáció. * Szembetűnő tény, hogy az Egyesült Államok részvételével folyó libanoni—izraeli tárgyalá­sokon háttérbe szorult az izraeli csapatok libanoni területről tör­ténő azonnali kivonásának kér­dése és ezt a problémát csupán „az összes külföldi fegyveres erők evakuációjának” összefüggésé­ben kívánják tárgyalni — álla­pítja meg a Pravda hétfőn. A helyzet logikája szerint a tárgyalásoknak az agresszor azonnali kivonulásáról kellene folyniok. Ezt követelik az ENSZ határozatai is. Tel-Aviv azonban ragaszkodik ahhoz, hogy Liba­non déli részén „biztonsági öve­zetet” alakítsanak ki és számít a megszállás fenntartásának lehe­tőségére. Izrael újra és újra a katonai zsarolás eszközeihez folyamodik, hogy rákényszeríthesse feltétele­it Libanonra', s igyekszik elterel­ni a figyelmet arról, hogy egy újabb arab ország területét száll­ta meg. Minden erejével azon van, hogy megszilárdítsa meg­szállást, és újabb arab-ellenes agressziók kiindulópontjává te­gye ezt a területet. Valójában egy szuverén arab ország felosztá­sáról van szó — állapítja meg a Pravda és hozzáfűzi: Izrael és az Egyesült Államok törekvéseit nem lehet másként értékelni, mint egy szuverén arab ország függetlensége és területi épsége elleni merényletet. A szocialista országok szakszervezeti titkárainak találkozója Hétfőn Budapesten, a SZOT . székházában megkezdődött a szo­cialista országok szakszervezeti központjai nemzetközi titkárai­nak és osztályvezetőinek három­napos tanácskozása, a bolgár, csehszlovák, kubai, magyar, mon­LONDON Margaret Thatcher brit minisz­terelnök a brit független televí­ziónak (ITV) adott vasárnapi in­terjújában két ponton módosí­totta Nagy-Britanniának a lesze­relési tárgyalásokkal és a rakéta- fegyverkezéssel kapcsolatos ed­digi álláspontját. ■ Egyrészt nem- volt hajlandó el­kötelezni magát a Reagan ame­rikai elnök által javasolt — és általa korábban szenvedélyesen felvállalt — „nullamegoldás” mel­lett. Másrészt — ami ugyancsak új­donság — az amerikai PershingA rakéták és manőverező rabotre- pülőgépek Nyugat-Európába te­lepítését kizárólag és csakis a NATO európai rakátafegyverze- lének korszerűsítéseként értel­mezte, holott eddig az volt a hi­vatalos érvelés, hogy e nukleáris célba juttató eszközök a Szovjet­unió hasonló eszközeinek szám­beli fölényét hivatottak kiegyen­líteni. Margaret Thatcher azt is közölte, hogy miközben 1983 vé­gétől — az új rakéták a helyükre kerülnek, a régieket „egy az egy alapon” felszámolják. lág 21 országából küldik tudósí­tásukat. írásaikkal gyakran ta­lálkozunk például a Magyarország hasábjain, de a televízió képer­nyőjén sem ritka vendégek, ök a jéghegy csúcsai. A nagyközön­ség számára láthatatlan munka agyközpontja az épület harma­dik emeletét betöltő hatalmas te­rem, ahol a kül- és belpolitikai főszerkesztőség dolgozik. Ide fut be a tizenkilenc megyei kiren­deltség telexvonala, újabb 34 te­lexgép a külföldi hírügynöksé­gek anyagait szállítja és termé­szetesen külön vonala van vala­mennyi saját külföldi tudósító­nak is. Magasan képzett műsza­kiak felelnek azért, hogy a napi 15 ezer oldalnyi hír megérkezzen. Nem tévedés, 15 ezer oldalnyi hírről van szó, jellemző az infor­mációrobbanásra, hogy tíz évvel ezelőtt még csak 5 ezer oldalt töltöttek meg naponta a világ és hazánk eseményei. Természetesen nincs az az em­ber, aki naponta ennyi informá­ciót képes lenne megemészteni. Ezért az itt dolgozó munkatársak válogatnak, súlyoznak a hírek kö­zött, míg ezek mennyisége le­szűkül arra a 150 oldalra, ame­lyet az MTI továbbít a lapok, a rádió, a televízió számára. Külö­nös gonddal állítják ös4ze azt a napi 50 oldalt, mely a legfelső szintű politikai vezetés számára ad fontos tájékoztatást. A hírek első szelektálását háromórás vál­tásban a vágók végzik, akik a te­goi, NDK, román, szovjet és vietnami szakszervezetek képvi­selői a nemzetközi szakszervezeti mozgalom Időszerű kérdéseiről folytatnak eszmecserét. A Szak- szervezetek Országos Tanácsa ne­vében Gáspár . Sándor, a SZOT főtitkára üdvözölte a tanácskozást. Thatcher asszony a hosszú, köz­zel egyórás interjúban egyetlen alkalommal sem használta azt a kifejezést, hogy a Szovjetuniónak valamennyi európai közepes-ha­tótávolságú rakétáját fel kell számolni az amerikai rakéták te­lepítésének visszovanása fejé­ben: ehelyett rendre a „csökken­tés” szó szerepelt. Lényegi hangsúlyt helyezett azon­ban Thatcher asszony arra. hogy a Szovjetunió az a fél. amelynek engedményt kell tennie a Nyugat javára. Hasonló eréllyel állt ki ál­talános értelemben a NATO ere­jének megőrzése, az elrettentés fenntartása mellett, mivel meg­győződése szerint csak az észak­atlanti katonai-politikai szövet­ség volt és lesz „.biztosítéka a bé­kének”. Más kérdésekről szólva a mi­niszterelnök egyfelől tagadta, hogy fontolóra vette volna a vá­lasztások idő előtti — azaz 1984 tavasza előtti — kiírását, de kö­zölte: „semmilyen lehetőséget nem zár ki”, más szóval általános választásokat akármikor tarthat­nak Nagy-Britanniában, akár idén tavasszal is, ha a konzervatív párt esélyei szempontjából ezt az időpontot tekinti optimálisnak. lexgépekből kivett anyagok égy részét továbbítják feldolgozásra, másik, nagyabbik részét az úgy­nevezett „koporsó”-ba helyezik. De ezeket a híreket sem temetik el, mert bekerülnek az itt dolgo­zó számítógépek adatbankjaiba, bármikor ismét felidázhetők. A további feldolgozás már szakte­rületenként történik, s a végső formába öntés a turnusvezető fel­adata (ottjértünkkor éppen Hel- tai Andrásé), aki az írógép ás a televízió keresztezéséből szüle­tett rendkívül hasznos display segítségével állítja össze és adja ki a végleges anyagot a tömeg­kommunikációs , eszközök részére. Kevésbé látványos, de igen fon­tos a belpolitikai főszerkesztő­ség munkája, akik a külföldet is ellátják hazánkról szóló hír­anyagokkal. A „Bpdapress” szer­kesztőség kész cikkeket ad kül­földre. A külföldi sajtószolgálat naponta 340 lapot szemléz és ad tematikus összeállításokat úgy­nevezett „hőnyomatos” kiadvá­nyaiban előfizetőinek. A doku­mentációs' szerkesztőség az MTI adatbankja, nagy segítséget nyújt az újságíróknak munkájukhoz. A fotószerkesztőség naponta több., száz képet gyűjt össze külföldi partnereitől és saját fotósaitól. A legújabb .szerkesztőség ia TELETEXT, .a képernyőújság, mely Nyugaton már elterjedt, ha­zánkban is láthatjuk kísérleti adásait. A világ műszaki haladá­sával lépést tartva az elkövetke­ző száz évben is biztosítani kí­vánják számunkra a legfrissebb híreket, melyekről tudni fogjuk: az MTI jelenti. Gonda Lajos Managuai nyilatkozat Latin-Amerika és a karibi tér­ség helyzetét mélyrehatóan, át­fogóan elemezte az el nem köte­lezett országok képviselőinek ma- naguai tanácskozása. Kimutatta a problémák okát, ás megjelölte a megoldásokhoz vezető utat -— mondotta a nicaraguai főváros­ban Isidoro Malmierca kubai kül­ügyminiszter. — A managuai nyilatkozat né­ven ismertté lett záródokumentum felsorolja, hogy imperialisták hol avatkoznak ma be országaink belügyeibe. Egyszersmind felhí­vást tartalmaz a problémák tár­gyalások útján történő rendezésé­re — hangsúlyozta Malmierca. Rá­mutatott, hogy a politikai tárgya­lásoknak Salvadorban is mielőbb meg kell kezdődniük a hazafias erők képviselőinek bevonásával. Közölte, hogy Kuba kérésére bemutattak a managuai értekez­leten több dokumentumot, amely bizonyította: az Egyesült Álla­mok közvetlenül befolyásolni pró­bálta egyes küldöttségek maga­tartását, ez az imperialista be­avatkozás szemléletes példája volt. Trudeau Japánban A NATO-val való együttműködés fokozására szólította fel Japánt hétfői tokiói sajtóértekezletén Pierre Trudeau, kanadai minisz­terelnök. Trudeau vasárnap ér­kezett három napos látogatásra a szigetország fővárosába, s elő­zőleg az ASEAN-államokban tett körutazást. Ügy vélekedett, hogy Japánnak fokozottabb mértékben kellene részt vennie a NATO-onszágok között folyó, a kelet—nyugati „stratégiai témákat” illető kon­zultációkban. Szükség van arra — mondotta —, hogy Tokió világo­san kifejtse álláspontját e kér­désekben. A kanadai kormányfő hangoz­tatta, hogy a vezető tőkés orszá­gok májusi, williamsburgi csúcs- találkozóján mindent meg kell tenni a szabad kereskedelem fenn­tartása céljából. A kétoldalú gaz­dasági kapcsolatokról szólva Tru­deau a kanadai japán tőkeberu­házások fokozására szólított fel. A sajtóértekezletet megelőzően Pierre. Trudeau találkozott Na- kaszone Jaszuhiróval, mielőtt a japán miniszterelnök elutazott volna Washingtonból. Mint hi­vatalosan közölték: a találkozón megállapodtak a csendes-óceáni térség országai közötti együtt­működés előmozdításában. Meg­vitatták a kelet—nyugati viszony kérdéseit, s síkraszálltak a Kíná­val való kapcsolatok fokozása mellett. Martin Luther King- emlékmenet Tömegfelvonulásokkal, fáklyás­menetekkel és nagygyűléseken emlékeztek meg a hát végén az Egyesült Államok számos nagy­városában Martin Luther King lelkész, tléger polgárjogi harcos­ról, aki hétfőn lenne 54 éves. Éle­tét 1966-ban oltotta ki egy fajül­döző merénylő gyilkos lövése. Több ezer amerikai emlékfel­vonulást- tartott King szülővárosá­ban, a Georgia állambeli Atlan­tában. Az emlékülésen többen rámutattak: az Egyesült Államok­ban ma azzal lehet a legtöbbet tenni King örökségének megva­lósításáért, ha — függetlenül bő­rük színétől — az emberek egyen­jogúságáért harcolnák. KÉT PONTON MÓDOSÍTOTTA VÉLEMÉNYÉT Thatcher a rakétafegyverekről NAGYOBB VÁLLALKOZÓ KÉSZSÉGRE* VAN SZÜKSÉG A bútoripar és kereskedelem idei feladatai A bútoripar az idén növeli a termelést, bár korántsem olyan mértékben, mint a korábbi esz­tendőkben. Tavaly ugyanis jelen- • tősen megváltozott a bútorok pia­ci helyzete; Nyugat-Európában — ahová az iparág exportcikkeinek döntő többségét szállította — csökkent a kereslet. A külföldi partnerek „óvatosan” rendeltek, több vevőjük pedig az év közben mondta vissza a megrendelt áru­kat. A bútoripar elmúlt évi kon­vertibilis exportja emiatt is el­maradt a tervezettől. Az előrejel­zések szerint az idén sem várható élénkülés a nemzetközi bútorpia­con. A bútoripari vállalatoktól- nagy erőfeszítéseket követel a könnyűipar átlagánál magasabb exportterv teljesítése. A kivitel növelését segítheti, hogy részben befejeződnek azok az exportbőví­tő fejlesztések, amelyek a bútor­ipari vállalatok lehetőségeit szé­lesítik. Ám javítaniuk kell a kereske­delmi munkát is; az új piacok fel­tárására kell összpontosítaniok, elsősorban a tengerentúlra és a fejlődő országokba irányuló kivi­telt igyekeznek bővíteni. Ehhez viszont új módszerekre, változa­tos, a vevők igényeihez rugalma­sabban alkalmazkodó ajánlati formákra, és nagyobb vállalkozó készségre van szükség. A múlt évben mérséklődött a bútorok belföldi forgalma, ami szokatlan helyzetet jelentett mind a gyártóknál, mind a kereskedők­nél. Korábban ugyanis a kereslet általában meghaladta a kínálatot, az értékesítéssel nem volt gond­juk. Most viszont jelentős készle­tek halmozódtak fel, amelyeket a múlt év második felében a vásár­lásra kedvet csináló akciókkal sem sikerült jelentősebben csök- kenteniök. Ennek oka alapvetően az, hogy nem megfelelő a kínálat, emiatt a vásárlói igények jelentős része kielégítetlen. Ezért a bútor­ipar fontos feladata 1983-ban a hazai termékválaszték gyors1 üte­mű korszerűsítése, mindenekelőtt több elemes bútort kell adniok. E bútortípus ugyanis változatlanul kelendő, s jelenleg is csak több hónapos várakozási idő után lehet hozzájutni. Szűkös a választék a kisbútorokból és nincsen elegen­dő az úgynevezett kiegészítőkből sem. A keresett termékek gyártá­si idejét csökkentik és minőségü­ket javítják. Növelni kell az ipari és a kereskedelmi szolgáltatások színvonalát; meg kell teremteni például a gyors és kifogástalan garanciális javítások feltételeit. Néhány vállalat megkezdte a már­ka-szervizhálózat kialakítását, az első tapasztalatok kedvezőek. A hálózat bővítését az idén folytat­ják. Az iparral közös a gondja a bú­torkereskedelemnek : most első­sorban a felduzzadt készletek Csökkentésére keresnek megol­dást. Ugyanakkor igyekeznek olyan jnkkeket beszerezni, ame­lyeket leginkább keresnek a vá­sárlók. Gondot okoz azonban, hogy az ország mintegy 200 bú­torelárusító üzlete közül mindösz- sze 19, az olyan nagy alapterületű áruház, amelyben a teljes válasz­tékot bemutathatják. Ezek kivétel nélkül a DOMUS-hálózathoz tar­toznak, ami a vállalatnak helyze­ti előnyt jelent. Ám a BŰTORKER sem tétlenkedik, a hátrányt a vá­sárlókat megnyerő kínálat megte­remtésével igyekszik ledolgozni. Pályázatot hirdettek például a kiskereskedőknek és a kisszövet­kezeteknek a keresett egyedi kis­bútorok, és gyermekbútorok gyár­tására. Az együttműködés új módjait is keresi az ipar és a kereskedelem: közösen kezdtek tárgyalásokat külföldi partnerekkel az elemes bútorok kooperációs gyártásáról. Az első szerződést jugoszláv vál­lalattal kötötték meg; így várha­tó, hogy az idén már több elemes bútor kerül az üzletekbe. (MTI) Baranya élő népművészete (FolytatásL az 1, oldalról.) éli. Arról. is tanúskodnak ezek a darabok, hogy a mai alkotók a hagyományos tárgyalkotó népmű­vészet legértékesebb elemeit igyekeznek felhasználni. A tisz­ta, határozott színekkel dolgozó mintáikat szigorú rendbe kom­ponáló hímzőasszonyok, a jelleg­zetes madzagfonatú székek létre­hozói, a szőttesek és festéketek ügyeskezű szövői a bemutatott darabokkal jól példázzák ezt. A LukafoÁ Néprajzi Műhely az ott készült szép tárgyakon túl azzal is felhívja magára a figyelmet, hogy milyen nagy a jelentősége a közösségben végzett munkának”. Az érdeklődő közönség nagy tetszéssel szemlélte meg a több száz darabból álló kiállítást. A látogatók gyönyörködtek Hajda <5Vj Zsigmondnak, a népművészet ifjú mesterének faragásaiban, Szatyor Győző szépen megmun­kált bútoraiban, Soós Pálné né­pi iparművész hímzéseiben. Lát­ható a kiállításon baranyai ke­resztszemes, ormánsági magyar és moldvai csángó szőttes, drá- vaszögi főkötőhímzés, és sok más, a táj művészetét reprezentáló al­kotás. A megnyitó ünnepséget színe­sítette Király Györgyi, a népmű­vészet ifjú mestere, aki az ese­ményhez illő —i nagy tetszés mel­lett — dunántúli népdalokat adott elő. V. M. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUAR 18-TOL DrrinMa Vételi Kdzép Eladási árfolyam 100 egységre. forintban Angol font 6259,22 6256.4« 6Íi>‘>,?4 Ausztrál dollár 3883.89 3897.78 3841,67 Belga; frank ; 85,33 81,4 2 03.51 Dán korona 473,84 474,34 474,78 Finn márka 747.70 748.4.1 * 749.29 Francia frank 393,06 393.65 332/24 Hollandi forint 1519,12- 1320,64 1522,16 Japán yen (1890) 111,28 ni ,43 ; l nM> Kanadai dollár • 3193,29 3198.40 ÍU99.60 Kuvaiti dinár 13042,28 13603J4 t .W), 60 Norvég korona (llf , 585.91" ' . 395.38 NSZK'márka 1883,11 1681,79., f\ 1673.47 Olasz, líra (1093)' 1 ' Phil':' 1 (>V>9 Osztrák ssiiíUíng %MAt­, 233,33 ’ 1231,00 Portugál escudo 41.34 4 2.33 1 42,07 Spanyol peseta- il.33 . - ■ 31.38 31,41 Svájci frank ; tíviM 2004,38 2038.39 Svéd korona 543v53 544.09 344,63 Tr. és cl, rubcf ' 1 2337,49 2090,00 :•? 3002.60 USA dollár 33*3,89 1 3937,82 3931.73 Államközi megAllapod Vsokon alapuló hivatalos Árfolyamok VÁLTOZATLANUL AZ 198Z. SZEPTEMBER 21-1 KÖZLÉSNEK MEG­FELELŐEN VANNAK ÉRVÉNYBEN. VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN; 1983, JANUAR 18-TÓL Pénznaa Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán-korona Finn« márka* I Francia frank Görög drachma** Hollandi forint Japán yen (lOöO) Jugoszláv dinár* Kanadái dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz lira (töm» Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona* USA dőli ár Vételi Eladási árfolyam 1<W egységre, forintban 6368,79 3771,1» il|P 728.80 I 37 Lm M-M:- 1 wMm Hffpi ; ipil 3233x31 13340,19 548.84 IÍÜIIé *>8/251 232,18 43,77 üli 1914-37 527,77 3809,39 6 4 4 447 4334.41 07.98 iÜfp 778,9(1 893,37 48.98 / 1588.18 178,59 | 13,81 11935.52 337.73 173 \ 24 , 80,0$ *216,34 Ilii > 1 *2 >34,84 380,41 4043.63 1 Vásárolható legmagasabb bankjegy- cím l el: íOO-as ' Vásárolható legmagasabb bankjegy- eimlet: 500-as

Next

/
Thumbnails
Contents