Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1982, december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizott­ság első titkárának elnökle­tével ülést tartott. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányel­veit. Az ülésről közlemény je­lenik meg. (MTI) Ülést tartott Megyeszékhely Még adnak át az idén la­kást: az árpád városi lakótelep tízemeletes épületeibe már ki. jelölték a tulajdonosokat — írjuk összeállításunkban. Be­számolunk arról, hogy 1984 után a mainál sokkal szebb lakótelepek épülnek, s hírt adunk arról, hogy tájékoztató táblákat szerelnek fel a pa­nelházakban: a lakók ezentúl megtudhatják, ki a körzeti or­vosuk, hol lakik a tanácstag­juk. — Rendben van, hogy el­romlik a gázvezeték, de nincs rendben, hogy hiányos az érintettek tájékoztatása — szűrjük le tapasztalatát a két héttel ezelőtti, csaknem 20 ut­ca lakosságát érintő esetnek. — Cj, 690 lakásos OTP-lakó- telep édül a Vacsihegy—Bu­daihegy térségében — a rész­letekről részletesen tájékozta­tunk, s visszapillantunk a vá­ros Z5 évvel ezelőtti novem­berére is. Akik vállalják a kockázatot Fenyő a homokon Család • otthon • szabad idő 4. oldal 4. oldal 7. oldal Az építőtáborokról tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Tegnap Kecskeméten Gráner Gyula első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A testület a többi között értékelte a nyári építőtáborozás tapasztalatait, megállapította: hasonlóan az elmúlt évekhez, az idén is jól sikerült a feladatok tel­jesítése. A 25 éves fennállását ünneplő építőtábori mozgalom az idén 2200 megyénkben diákot mozgósított mezőgazdasági, konzervgyári és vasútépítő táborokba. A szakmunkásképző intézetek diákjai szakmá­juknak megfelelő munkát végeztek. Kiemelkedő fontosságúnak ítélte a KISZ megyei bizottsága az építőipari szaktábort, ahol a fiatalok if­júsági létesítmények építésén és felújításán dolgoztak a küldöttgyűlés felajánlása alapján. Bács-Kiskun huszonhat táborában csaknem tizenötezer diákot fogad­tak a gazdaságok. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága elismeré­sét fejezte ki végzett munkájukért. Külön szóltak a jugoszláviai test­vérmegyében dolgozó főiskolások munkasikereiről. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága megtárgyalta a jövő évi táborozás előkészítését, majd hatáskörébe tartozó egyéb ügyekről dön­tött. Útjavítás és -építés Százharmincmillió forintot költöttek felújításra Az útifenntartás és -üzemeltetés éves tervét 105 százalékra tel­jesítette a KiFM Közúti Igazga­tósága, 91 százalékos önköltség­gel. Ez az eredmény annál is inkább említésre méltó, mert év közben emelkedett az anyag- és szállítási költség. Mégis, belső szervezéssel, a technológiai fe­gyelem betartásával, helyi anya­gok felhasználásával, takarékos gazdálkodással sikerült az. ön­költséget csökkenteniük. A megye 1500 kilométeres al­sóbb rendű úthálózatának állag- megóvása szükségszerűen írja elő az állandó karbantartást. Eb­ben az évben a kigödrösödött út­felületek javítására 11 ezer ton­na anyagot használtak fel, 30 százalékkal többet a tervezettnél, de ezzel lehetővé tették a gyen­ge teherbíróképességű utak na­gyobb átbocsátóképességét. A fe­lületi bevonás, kezelés terve 1 millió 200 ezer négyzetméter volt. ám ehelyett 1,5 millió négyzet- métert vontak be bitumenemul­zióval, energiatakarékos kötő­anyaggal. A jó munkaszervezés­nek köszönhető, hogy ez a felüle­ti kezelés 40 százalékkal több volt az előirányzatnál. A KPM Közúti Igazgatósága sa­ját kivitelezésében tovább foly- itatta az alsóbb rendű, keskeny utak szélesítését háromról hat méterre. Ebben is sikerült túltel­jesíteni a tervet, ugyanis a 76 ezer helyett 85 ezer négyzetmé­ter. azaz 30 kilométer út szélesí­tése történt meg. Hozzájárult eh­hez az eredményhez a helyi anya­gok (bánya- és folyami kavics, valamint homok) felhasználása. A megye közúthálózatának gyen­ge pályaszerkezete szükségessé teszi a burkolatok megerősítését. Az igazgatóság szakemberei úgy­nevezett tartósabb aszfaltkeveré­ket állítottak elő, s ilyen burko­latot húztak a Bácsalmás—Bács- bokod közötti útra, mintegy hét kilométer hosszan. E munkála­tok során összesen 15 kilométer hosszú úton lett jobb a teherbí­rás. Korábban nyolcszázezer fo­rint körüli összeget költöttek út- esztétikára, környezetvédelem­re. Az idén már hárommillió fo­rintot, amely arra enged követ­keztetni — s ez így is van —, hogy az utak könyezete szebbé, eszté­tikusabbá vált. Ennek érdekében jó kapcsolatot alakítottak ki az állami gazdaságokkal, a növény­védő állomással és a közös gaz­daságokkal. Gondoltak és tettek is a földvédelem érdekében, s az út két oldalán levő területet a (Folytatás a 2. oldalon.) ENSZ-KÖZGYŰLÉS Megkezdődött a palesztin­kérdés vitája Az ENSZ-közgyűlés 37. ülés­szakán kedden megkezdődött a palesztin kérdés vitája. Massam- be Sörre, az ENSZ palesztin bi­zottságának szenegáli elnöke hangsúlyozta, hogy a palesztin kérdés a közel-keleti probléma lényege, s hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet a palesz­tin nép egyetlen törvényes kép­viselőjének kell elismerni. Faruk Kaddumi, a PFSZ po­litikai osztályának vezetője' meg­erősítette, hogy a szervezet kész az ENSZ által elismert elvek alapján hozzájárulni a közel-ke­leti béke megteremtéséhez. Kad­dumi méltatta a válság megoldá­sára vonatkozó szovjet javasla­tot, s felszólította az Egyesült Állaihokat: szüntesse be az ag- resszor Izrael további támogatá­sát, és ismerje el a palesztin nép jogait. A vitában felszólaló egyiptomi képviselő felszólította az arab or­szágokat és a PlFSZ-t, valamint Izraelt, hogy kölcsönösen ismer­jék el egymást. * Mintegy 60 határozat elfoga­dásával befejezte a leszerelési kérdések megvitatását a közgyű­lés 1. számú bizottsága. A doku­mentumokból kitűnik, hogy a tagállamok többsége a fegyver­kezési hajsza megfékezését, a nukleáris katasztrófa elkerülését tekinti a legsürgetőbb, megoldásra | váró problémának. * MOSZKVA A Szovjetunió teljes mérték­ben támogatja az afgán kormány konstruktív álláspontját és sík- raszáll az Afganisztán körül ki­alakult vita békés, politikai úton’ történő rendezése mellett — szö­gezi le a TASZSZ szovjet hír- ügynökség az ENSZ-ben Afga­nisztánról rendezett vita kapcsán. Az „afgán kérdés” napirendre fű­zése az ENSZ-ben durván sérti a nemzetközi jog normáit és a világszervezet alapokmányát — állapítja meg a kommentár. Az Egyesült Államok a kérdés meg­vitatását Afganisztán és más bé­keszerető államok tiltakozása el­lenére kényszerítette a közgyű­lésre. Az ellenforradalmi és impe­rialista erők Afganisztán ellen indított „hadüzenet nélküli há­borúja” csupán része annak a tervnek, amelynek célja az egész térség stabilitásának megingatása — hangoztatja a kommentár. Szolnok -Kecskeméten Tegnap délután az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban megnyílt a Szolnok me­gye gazdasági és kulturális életének egy-egy szeletét bemutató kiállítás. A két me­gye közti kölcsönös tájéko­zódás és a kapcsolatok to­vábbi fejlődését elősegítő, rendezvénysorozatot dr. Vin- cze Sándor, a Szolnok me­gyei Tanács művelődési osz­tályának vezetője nyitotta meg. * Képünkön: a Május 1. Ruhagyár Szolnoki Gyár­egységének divatos női ru­hái vonzzák az érdeklődő­ket. TERMELÉKENY, KORSZERŰ GÉPSORRAL Ládagyár Hetényegyházán Sokszor leírtuk az idén is, hogy mennyi gondot okozott a mezőgazdasági üzemeknek a ládahiány. Nyáron a csonthéjasok, ősszel az alma, körte elszál­lításához nem volt elegendő. Az exportot is ne­hezítik az efféle gondok, s mivel a külföldi vevők a küllemre, a csomagolásra is sokat adnak, az sem mindegy; szép, tiszta-e a láda. Néhány megrendelő lezárt tetővel kéri, mások azt óhajtják, hogy fogó­rész legyen rajta... Egészen bizonyos, hogy jövőre enyhül a gond, sőt remélhetőleg már a megoldott dolgaink közé sorolhatjuk a ládaügyet. Ezenkívül az exportigényeknek is megfelelő, minőségben ki­fogástalan ládákból lesz lényegesen több, mint az idén. Mindezt a hetényegyházi Egyetértés Szakszövet­kezet és a TSZKER összefogásának eredményeként állíthatjuk. A közös gazdaság tavasszal határozott fafeldolgozó melléküzemág létrehozásáról. A profil kialakításában, a nagy értékű, gazdaságosan üze­meltethető gépsor beszerzésében a TSZKER kecske­méti területi központja segített. Az olasz Corali cég p Csaknem húsz fűrészgép munkáját helyettesíti a nyárfadeszka-darabokat egyenletes vastagságúra, szálkamentesen szeletelő gép. (Pásztor Zoltán fel­vételei) M Nincs szükség szögelésre, tűzőgép segítségével állítják össze a ládaelemeket. világszínvonalat képviselő gépei közül hat megvá- sári ásóra volt lehetősége' a szövetkezetnek. A régi lakatosműhelyüket alakították át, ahol jó-körülmé­nyek között készíthetik a ládákat a szövetkezet dol­gozói. A beruházás teljes költsége eléri a hatmillió forintot — ebből négymillió forintba került a gép —, s bár az év végére fejezik be (hiányzik az elő­készítéshez szükséges forróivizes fagőzölő), tegnap megtörtént a műszaki átadás és elkezdődik a kí­sérleti gyártás. Az első meglepetés, hogy nincs fűrészpor az üzemben. Ugyanis szeletelőkéses gép hasogatja, be­állítástól függően 1—10 milliméter vastagságúnkra a nyárfadeszka darabokat, amelyekből egy másik gép az alsó, felső és oldalelemeket tűzi össze, majd újabb tűzőgép segítségével készül el a gyümölcsök szállításához nélkülözhetetlen láda. A korszerű nagy hatékonyságú, anyagtakarékos gépeket tíz nappal ezelőtt szállította az országba a bergamói gyár. A szerelői is megérkeztek és bizonyára re­kordot döntő gyorsasággal helyezték üzembe a lá­dagyártó sort. Ezekkel a gépekkel két műszakban ötezer Szabolcs típusú ládát lehet gyártani. Janu­árban megkezdik az üzemszerű termelést, s 1983- ban több mint egymillió különféle típusú ládát ké­szítenek. A faalapanyag-eilátásra, az értékesítésre szerződést kötöttek a TSZKER-rel, amely azt is vállalta, hogy elsősorban a megyei igényeket elégíti ki. A megrendelők kívánsága szerint ládaelemeket is szállítanak. Az alapanyagot a környező mező- gazdasági üzemek vágásra érett nyárfaültetvényei­ről szerzik be. Cs. I. A múltkor az egyik bácskai faluban bekopogtam régi is­merősömhöz. Beszélgetés köz­ben csak úgy mellékesen kö­zölte, most már nem a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben dolgozik, hanem az Űj Élet-be kérte a felvételét. „Oda megy az ember, ahol többet keres!" — mondtam én szintén csak úgy mellékesen, de azért kissé rácsodálkozva, mert úgy tudtam, hogy a Sza­badság a legjobb közös gaz­daságok egyike a környéken. „Vagy inkább oda, ahol jobban érzi magát!" — vála­szolta a gazda az előbbi meg­jegyzésemre. Elpanaszolta az­tán, hogy tavaly fiatal mező­gazdász került a szövetkezet­be. Nem a kora miatt van rá panasjz, hanem a modora miatt. Mogorva. Csak foghegy- röl, ímmel-ámmal köszön az embereknek. Amikor ezt szó­vá tették, azt válaszolta ke­mény hangon: „Nem azért va­gyok én itt, hogy mindenkinek köszöngessek, hanem azért, hogy minél többet termel­jek!. .." „Erre mi hárman, idősebb gazdák, elhatároztuk, hogy át­iratkozunk a másik termelő- szövetkezetbe. Igaz, hogy az rosszabb földön gazdálkodik, meg távolabb is vannak a földjei, de ha annak meglát az elnöke, már messziről kö­szön, sosem tudom megelőz­ni ...” — így az én ismerősöm,% akinek esetén azóta is gyakran elgondolkodom. Tűnődöm: igaza volt? Azt hiszem: igen. Inkább a munka nehezebbiket választotta, a munka rosszabb körülményeit, de a derűsebb, otthonosabb légkört. Elképedtem, hányán vannak ma az országban, nemcsak termelőszövetkezetekben, de ipari üzemekben is, vállala­toknál, sőt, hivatalokban, aki­ket hasonló gondok gyötörnek, de nem találnak megoldást. Nem köszön az igazgató, nem törődik a dolgozókkal az osz­tályvezető, vagy fagyos arccal jár-kel a csoportvezető, a mű­helyfőnök az esztergapadok ,között, az iroda folyosóján pe­dig at főmérnök morcoskodik, s ettől megfagy, szinte meg­dermed- a légkör is az üzem­ben, az irodában. • Pedig a jó légkör mindennél fontosabb, gyakran még a pré­miumnál is. Hiszen prémium csak egyszer-kétszer van egy esztendőben, de a vezető fa­gyos mosolya, a rossz hangu­lat minden áldott nap ott gubbaszt a dolgozó mellett, beleszólva a termelésbe, fé­kezve a munkát, és megkese­rítve az életet. „Milyen nálatok a légkör?" — Mindig ezzel kezdik az ér­deklődést, ha munkahelyről van szó. Csak ezután kíván­csiak a kereseti lehetőségek­re. A jó munkahelyi légkör, ki­alakítása nem igényel nagy beruházást, nem is kell hozzá pénz. Valami más: embersé­ges bánásmód. Vezetői tudás. Egy kicsivel főbb figyelem, megértés és nagyon sok em­berismeret. Ez pedig vezetői rátermettséget igényel első­sorban. Olyan tulajdonságot, amit nem az egyetemeken, fő­iskolákon tamulnak meg. Ezt az életben kell elsajátítani. I. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents