Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
TUDOMÁNY • TECHNIKA V CSKAI KÍSÉRLETEK NAGY VÁLLALKOZÁSOK Kimeríthetetlen az energiatakarékosság eszköztára Számottevő átalakulás előtt áll a mezőgazdasági termelés szerkezete és technológiája. Erre lehet következtetni az iparilag, me- ■;,5g:r. .aságilag fejlett országok eddigi tapasztalataiból, műszaki és biológiai fejlesztési irányaiból. Ennek a folyamatnak az előnyeit elsősorban azok az országok élvezhetik a leghamarabb, amelyek :,lr. tudományos, műszaki háttere képessé teszi őket a változó igények gyors kielégítésére. Mindemellett kellő anyagi eszközük van az elavult termelőberendezések lecserélésére, felújítására. Araint ismeretes, világszerte elterjedt az elmúlt két évtizedben a szemes termény tartósításának hőkezeléses módszere. Hazánkban minden tonna kukorica víztelenítésére 35 kilogramm gázolajat égetnek el. Az energiahordozók árának, költségének növekedésével a gazdaságok nálunk is igyekeztek kialakítani a nedves termény légmentes tárolásának, megóvásának a módszereit. / Bács-Kiskun megyében sokéves kísérlet fejeződött be sikerrel Csávolyon a kombájntiszta, nem szárított termény biztonságos elhelyezésére. Ugyanitt találmányi rangra emelkedett a termelőszövetkezetben kidolgozott gödrös, fóliás szárazter- mény-raktározási eljárás. Mély- kúton és a megyében másutt is bevájtak a hasonló próbálkozások. Ezekről, valamint a mező- gazdaságban feltárható egyéb energiamegtakarítási módszerekről ír az Oj módszerek a mezőgazdaságban című sorozat 'közelmúltban megjelent Energia a földekről című kötete. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kiadásában közrebocsátott mű részletesen ismerteti a nedvesen tartósított szemes kukorica felhasz.nálásának biológiai alapjait. A megye kertészkedő nagyüzemeit, kistermelőit is minden bizonnyal érdeklik a "hajtatásos termesztésben alkalmazható takarékossági lehetőségek. Ilyen például a vízfüggönyös fóliasátor, amely a víznek és a napnak együttes energiáját hasznosítja. Ezt a módszert a Kertészeti Egyetemen dolgozták ki és az intézet tanüzemében próbálták ki sikerrel. A kutatók a vízfüggönyös sátor kialakításánál a nagy légterű. 7,5 méter alapszélességű, 3,5 méter gerincmagasságú sátor modelljét vették alapul. Itt a kettős fóliaborítás közötti 30— 40 centiméteres légtér felső részében, a sátor gerincvonalának teljes hosszában elhelyezett vízvezető csövekbe egymástól másfél méter távolságra beépített szórófejek vannak. A szórófejeken át a belső fólia külső felületére permetezett víz a fólián vízfüggöny alakjában folyik le és annak alján elhelyezett gyűjtőcsatornán távozik el a sátorból. Ezalatt a benne levő melegnek mintegy 80 százalékát átadja a sátor belső környezetének. A csőkutak vize általában plusz 11—13 Celsius- fokú. Ez a hideg időszakban a vízfüggönyös sátor melegítésére felhasználva akár 10 Celsius-fo- kot is hűlhet, és a felszabaduló hőmennyiséget — ami literen• A felső képen a csávolyi Egyesülés Tsz-ben alkalmazott gödrösfóliás terménytárolási eljárás vázlata, egy gödör keresztmetszete látható. Az alsó képen a megkezdett prizma keresztmetszete a csapadékvíz kizárásának módját ábrázolja. ként 48,86 kilojoule —, átadja környezetének. A kutatók tapasztalata szerint a percenként három köbméter mennyiségű csőkútvízzel egyhektáros fóliatelep a legnagyobb hidegben is fagymentesen tartható. Az Energia a földekről című kötet harmadik fejezete részletesen leírja ezt az eljárást, továbbá a növényházak légtérszigetelésének, hasznos felületük növelésének módszerét is. Foglalkozik a tömegtakarmány-ter- melés olyan lehetőségével, mint a másodvetésű növény. Ennek kapcsán ismertet néhány alkalmas növényfélét, a tyfont, a per- kót és az olajretket. Mindhárom a káposztafélékhez tartozik. Leírnak a könyv szerzői egyéb energia- és anyagtakarékos eljárásokat is, majd ismertetik azokat az állami követelményeket, amelyekben a módszerek elter- jesztői részesülhetnek. K. A. A Dnyeper-program 9 A dnyeperl vizierőmű gépterme. (Fotó: APN—KS) Az ukrán tudósok célprogramot dolgoztak ki a köztársaság legnagyobb folyója, a Dnyeper megóvására. Ukrajnában az egy lakosra jutó vízmennyiség tíz— tizenötször kevesebb, mint a Szovjetunióban általában, s a vízhiány évről évre nagyobb tesz. Ez mindenekelőtt az öntözött területek növekedésével, az ipar fejlődésével, a nagyvárosok igényével magyarázható. Amikor a Kijevi Vízierőmű utolsó, hatodik gátja az ukrán főváros fölött elrekesztette a folyót, a Dnyeper jellege észrevehetően megváltozott. A vízáramlás sebessége hirtelen csökkent, a napsugaraktól felmelegedett, hatalmas, sekély vizű területeken elszaporodott az édesvizű medencék örök ellensége, az alga, mérséklődött a víz természetes öntisztulása. A víztárolók építése így egyrészről hasznos, másrészről viszont — negatív tényező. Ezt az ellentmondást a Dnyeper-programnak kell megoldania, amelynek a kidolgozásában több mint 40 tudományos kutató- és tervezőintézet vett részt. A komplex vizmegóvó intézkedések keretében 1300 üzemben a víztisztító berendezések rekonstrukcióját tervezik. Az ipari szennyvizek tisztításának új módszereit dolgozzák ki, a gyakorlatban széleskörűen bevezetik a víz ismételt felhasználását. Mint ismeretes, a moszatok, algák legjobb táptalaja a városi szennyvizekben található foszfor. A foszfor kivonása nemcsak a Dnyeper vizének tisztaságát növeli, hanem így értékes ásványi termék is nyerhető. Javaslatokat cjolgoztak kj az állattenyésztési komplexumok szennyvizének a közömbösítésére, a földterületek csepegtető, esőztető öntözésére. valamint az altalajöntözésre. Part menti övezetek létrehozását tervezik, amelyek több mint 70 ezer kilométer hosszúságban nyúlnak majd el. Lavinatérkép A légi megfigyelés adatainak, valamint a helyi lakossági tapasztalatainak alapján lavinatérképet állítottak össze irkutszki geológusok, a Baj‘kál-tó vidékéről. Szibéria turisztikai központjáról. Évente több tízezer ember ismerkedik a keleti- Szájon természetvédelmi nevezetességeivel. Sokan vállalkoznak a Baj- kál-tól fölé emelkedő hegycsúcsok megmászására. A bátor vállalkozások során a legnagyobb veszélyt az ideig-óráig több tonnás hótorlaszok jelentik. A most elkészült térkép* segítségével a turisták elkerülhetik a veszélyes szakaszokat. Asztma — portól A könyvespolcokon, az ágyak és a szekrények alatt összegyűlő házi porról kimutatták, hogy allergiát okozhat. Megállapították, hogy a házi porban a Der- matophagoides nevű atkák találhatók. s hogy az allergiás asztmában szenvedőknek csaknem a fele érzékeny rájuk. A legújabb kutatások szerint ezeknek az atkáknak allergiás rohamot okozó anyaga — jele Pi — az atkák testében és ürülékében fordul elő, nagyjából gömbalakú, átmérője 10—400 mikrométer, vagyis mérete és fizikai tulajdonságai hasonlítanak az ugyancsak asztmát okozó virágporéhoz. A P| csak akkor okoz asztmát, ha ismételten a tüdőbe jut, s ott az ellene képződő ellenanyagokkal összekapcsolódik. Ennek hatására ugyanis olyan ■— hisz- tamin nevű — anyagok válnak szabaddá, amelyektől a hörgő izmai görcsösen összehúzódnak. Ez a hörgői asztma fő tünete. Az izomgörcs miatt nem jut levegő az érintett hörgőkbe, s kialakul a betegek jellegzetes asztmás zihálása. A P, ellen még nincs kellő közvetlen védelem, általában azonban az atkaallergia többféle módon és véglegesen meggyógyítható. Az egysínű vasút Az egysínű vasútban a század eleji népszerű technikai könyvek a jövő tömegközlekedési eszközét látták. Meghökkentő eredetisége dacára sem terjedt el ez ideig, bár sokat foglalkoztak vele. Többféle egysínű vasutat terveztek. A leglátványosabb és legérdekesebb a giroszkopikus egyensúlyozórendszer, amely Louis Brennan ír feltaláló ötlete. Brennan előbb Angliából Ausztráliába vándorolt ki, majd 1882-ben a brit haditengerészet számára kikötők védelmére szolgáló huzallal irányítható torpedót ajánlott fel, amit meg is vettek. Az egysínű vasutat 1903-ban szabadalmaztatta. Egy szál sínen haladó vonatmodelljét sebesen forgó pörgettyű (giroszkóp.) védte a feldőléstől. A valóban látványos technikai alkotást a berlini állatkertben, osztatlan csodálkozást keltve, a nyilvánosság előtt is bemutatta. Nemsokára Angliában épített egy 130 méteres pályáit, és azon ismét nagyszámú néző előtt bemutatta, hogyan halad kanyarulatokban, emelkedőkön az egysínű vasút szerelvénye. Ugyancsak egysínű vasút nagy léptékű modelljét készítette el Pjotr Silovszkij, szovjet feltaláló. A modellt a politikai és a műszaki vezetők előtt is bemutatták;. Járművének pörgettyűje 1500 perc fordulattal járt lassabban, mint más rendszereké. Egy gőzmozdonyt alakított át olyképpen, hogy a szerkocsi vízterében helyezte el a gőzmotorral meghajtott pörgettyűt, magát a mozdonyt szertartályosra alakította, a víz- és széntartót te• Fantasztikus egysínű vasút. hát a kazán mellett szerelték fel. Az egyensúlyt ingával vezérelt automatika biztosította. Pest és Kőbánya között 1827- ben épült meg a Palmer—Bod- mer-nyeregvasút 7 kilométeres pályája. Gerendaállványon kerekek gördültek, a szállító jármű súlypontja mélyen a felfüggesztés alatt volt, lovak húzták. Jól indult, gazdaságosnak látszott már tervezték a Fiume- Győr—Becs, valamint a Győr— Debrecen vonalak kiépítését. Ám hamarosan feltűnt a gőzvasút, majd a szabadságharc mozgalmas évei az egész rendszert elfeledtették. Egysínű, gőzmozdonnyal közlekedő, úgynevezett nyeregvas- úton 1888 és 1924 között Angliában. Belgiumban és Francia- országba^ rendszeres üzemet tartottak fenn. Egy régi fényképen látható is az írországi Listo- wet—Balybunnion-vonal állomásán álló, a fordítókorongon fordítás alatt levő mozdony. A kép hátterében ugyancsak egysínű, vasút személykocsijai láthatók. Az egysínű vasút sok feltaláló fantáziáját is megmozgatta. 1875-ben vastraverzen futó, henger alakú, V-alakban elhelyezkedő kerékpárokkal ki támasztott járműre adtak szabadalmat az USA-ban. Fő előnyeként feltalálója a kis helyszükségletet jelölte meg. öntöttvas oszlopokra épült a pálya, a kocsik súlypontja a vezető sín fölé. pontosan középre került, s így biztonságosan mozgott. Az egykorú rajzok meglehetősen fantasztikusan hatnak. Napjaink fejlődése ismét a városok közti nagy sebességű, egysínű vasút felé mutat. Légpárnán esetleg mágneses rnezőn lebeg. lineáris motor hajtja, több száz kilométeres sebességet is elér. A hírek szerint közös amerikai—szovjet terv alapján fejlesztik Európában, München közelében már van is egy ilyen kísérleti pálya. Dr. Horváth Árpád Üzemben a „Delfin-I” Sóska a sarkvidéken 9 A Delfin—I. látképe. A Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézetében Nyikolaj Bászov akadémikus irányításával üzembe helyezték a „Delfin—I” lézerberendezést, amely vezérelhető lézeres termonukleáris szintézis kutatására szolgál. A „Öelfin—ti” berendezés az elektronika, az optika, és a nagy pontosságú mechanika rendkívül bonyolult komplexuma. Több éven át dolgoztak rajta a Fizikai Intézetben, ahol először merült fel a lézer felhasználási lehetőségének gondolata a vezérelhető termonukleáris reakció megvalósításához. A „Delfin—I” berendezésen most folynak a szférikus termonukleáris célpontok hevítésének előzetes kísérletei. A Lebegyev Fizikai Intézet az ország egyik legnagyobb tudományos központja, ahol az elemi részecskék, a kozmikus sugarak, a plazma fizikájával, a spektroszkópiával és a lumin- eszenciával, a kvantumelektronikával stb. kapcsolatos kutatások ■folynak. Itt hozták létre .az első kvantumgenerátorokat. Az intézet bázisán több más tudományos intézményt is létrehoztak. Sikerrel végződtek az össz- szövetségi növénytermesztési intézet kutatóinak a kola-féiszige- ti sarkkutató kísérleti állomáson folytatott kísérletei. Céljuk a szabad ég alatti sóskatermelés meghonosítása volt. A rövid nyár ellenére július és augusztus hónapban a 0,25 hektárnyi területről 12 tonna termést takarítottak be. Gazdag termést hozott a burgonyavetés is. Hektáronként 250 mázsás átlagtermést sikerült elérniük. Trópusi őserdő A civilizáció terjedése rohamosan csökkenti a trópusi őserdők területét. Az őserdő különleges biológiai egység, sok évszázados fejlődés eredménye, és ha egyszer kiirtják, soha többé nem növelhető újra. Genetikailag a leggazdagabb rendszer, mert jjéldául 2 hektár őserdőben 100—200-féle fafáj él. míg a mérsékelt égövi lombos erdőkben maximálisan 20-féle. Ezek a fák nehezen szaporodnak, és lassan nőnek ugyan, de maximálisan kihasználják a tápanyagot. Az összes erdő a földön hektáronként átlagosan évente körülbelül 17 tonna oxigént termel, de az őserdő 28 tonnát. Fogvédő műgyanta A fogakra ecsetelt — előzőén baktériumgátló vegyi anyaggal összekevert — hajszálvékony műgyantaréteg már a következő néhány évben forradalmasíthatja a szájhigiénét. A bécsi állatorvosi egyetemen először kísérleti kutyákon bizonyították, hogy a fogakra ecsetelt epoxigyanta és klórhexidin- keverék baktériumgátló hatású. Mind a baktériumbevonat, mind a fogkőképződés jelentősen csökkent, az első hetekben akár 50— 80 százalékkal is. A soron következő kísérletekkel most megpróbálják meghatározni azt a mű- gyantavegyszer-adatfot, amely az emberi szájban 1—S évig megtarthatja baktériumgátló hatását. (Delta.) összeállította: Nagy Ottó MTESZ-rendezvények December 13—17. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. December 13-án a MTESZ elnökségi ülést tart, amelyen Sza- kolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára ad tájékoztatást Bács-Kiskun megye előtt álló időszerű gazdaságpolitikai feladatokról. Ezen az ülésen adják át á MTESZ Megyei Emlékérem kitfintetéseket is. I December I4-én a Gépipari Tudományos Egyesület kecskeméti szervezetének vezetősége és a GTE Főmérnökök Tanácsa közösen rendez összejövetelt, amelyen Milan Runic jugoszláv professzor A termelésirányítás eszközei és a számítógép címmel tart előadást. December 15-én a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben Horváth József a megyei Földhivatal vezetője Földcsere, föld- rendezés, rekultiváció címmel tart előadást. December 16-án a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezetének küldöttgyűlésére kerül sor.
