Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-08 / 288. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: legfeljebb időnként kissé felszakadozik a felhőzet, több helyen gyenge havazás, eső valószínű, a szél délnyugatira fordul, majd megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, plusz 2, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1, plusz 4 fok között valószínű. (MTI) Kádár János fogadta VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 288. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 8. szerda Konsztantyin Kocsetov altábornagyot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában bemutatkozó látogatáson fogadta Kosztantyin Kocsetov altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokát. A találkozóm részt vett Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit-, kára, és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) Megemlékezések a magyar sajtó napján A Vörös Űjság megjelenésének 64. évfordulóján, amely a magyar sajtó dolgozóinak ünnepe is egyúttal, tegnap a megyeszékhelyen. a Lapkiadó Vállalat székházéban ünnepi megemlékezést tartottak Bács-Kiskun megye kommunikációs szerveinek dolgozói. a terjesztés, a nyomda képviselői. A megjelenteket dr. Eszik Sándorné, a pártszervezet titkára köszöntötte, majd Sztrapák (Halász) Ferenc, a Petőfi Népe fő- szerkesztője értékelte az esztendő munkáját, a sajtópropagandai tevékenységet, amely magában foglalja a megye szinte valamennyi területére kiható újságírói feladatvállalást, a helytállást és öntevékenységet, az írott szóval járó nagy felelősséget. Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára a testület üdvözletét tolmácsolta az újságíróknak, a lapelőállításban, terjesztésben fáradozó dolgozóknak, majd megemlékező szavakkal méltatta a Vörös Űjság megjelenésének jelentőségét, a jelenig kiható esemény fontosságát. A jelen feladatairól, s a változásokból is adódó tennivalókról szólva a pártosság, az elkötelezettség, az őszinteség és hitelesség kritériumát emelte ki a szakmai készség nélkülözhetetlensége mellett, amit méltányolnak az olvasók, akik „a reggeli mellé a hozzá szegődött információt — az újság, a rádió szolgálatát — is nélkülözhetetlennek tartják”. Így indulnak az emberek a munkába, örömökkel és aggódásokkal, kétkedve vagy bizakodva. S a sajtó, az újság segíthet abban, hogy végül is reális, hiteles ismeretékkel felvértezve és bizakodással végezhessék az emberek napi munkájukat — mondotta a megyei pártbizottság titkára. Hangsúlyozta: a sajtó dolgozói tevékenységének előterében a párt politikájának. a marxizmus—leninizmus eszméinek magas szintű képviselete áll. Elismeréssel szólt a továbbiakban a megyei sajtónál dolgozók munkájáról, annak eredményességéről, majd az új feladatok elvégzéséhez kívánt további sikereket a megjelenteknek. Ezt követően került sor a Petőfi Népe hagyományos sajtónapi • Terbe Dezső köszönti a sajtó dolgozóit. • Koszorúzás az emléktáblánál. (Pásztor Zoltán felvételei) pályázatának eredményhirdetésére, a díjak átadására. * Ugyancsak tegnap az elődökre való emlékezés hagyományos eseményei kapcsán megkoszorúzták az emlékhelyeket. Koszorút helyeztek el az újságírók a Magyar Alföld című újság emléktáblájánál, ahol Varga Mihály, a Petőfi Népe főmunkatársa mondott emlékbeszédet. Megkoszorúzták Hajnal József és Tóth László — qz 1919-es lapszerkesztők — sírját, illetve emlékművét is. A helyi újságok bajai, kiskunfélegyházi megemlékezései után a mai napon kerül sor a kiskunhalasi sajtónapi ünnepségekre az MSZMP városi-járási székházában. Délután két órakor emléktáblát avatnak az egykori Halasi Vörös Újság készítésének a színhelyén, ahol dr. Szabó Miklós, a városi-járási pártbizottság első titkára mond beszédet. FÖLDHASZNOSÍTÁS, FÖLDVÉDELEM Három év alatt 1700 hektárt vontak művelésbe Évről évre csökken hazánkban a termőföld. Gyárak, üzemek, lakótelepek, utak. csatornák hasítanak ki kisebb-nagyobb darabokat a szántókból, ültetvényekből, gyepekből. A folyamatot — megállítani bár aligha lehetséges — mérsékelni kell, egyrészt az ésszerűbb, a szükségesnél semmiképpen sem nagyobb kisajátítandó terület meghatározásával, másrészt az eddig haszontalannak vélt területek művelésbe vonásával. E témával a XII. kongresszus határozatában is foglalkozott. Az azóta eltelt időszakban kétszer született hathatós intézkedés a termőföld védelmére, de emellett létesítettek támogatási alapot a parlagok és egyéb részek művelhetővé tételére. A Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a megyei földhivatallal együtt jelentős munkát végez, hogy a korábbi rohamos termőföldcsökkenés mérséklődjék. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi három évben több mint 1700 hektár, eddig hasznosítatlan, és időszakos legelőnek minősített területet fogtak művelésbe a megye mezőgazdasági üzemei. így csaknem harmadára csappant a korábbi években „megszokott” termőföldcsökkenés. Ehhez összesen 51 millió forint állami támogatást kaptak az üzemek, és ugyaneny- nyi saját pénzük is benne van az „új” területek meghódításában, a tereprendezés és egyéb teendők elvégzésében. Több mint ezer elhagyott romos tanyát is felszámolnak. Eredményt hoztak a KPM-mel, a vízügyi szervekkel és a MÁV-val folytatott megbeszélések. Az említettek hozzájárultak, hogy amennyiben létesítményeik műszaki állapotát, biztonságát nem zavarja, az utaktól, vasutaktól, csatornáktól néhány méterre már elkezdődhet a szántóföldi művelés. A Bácsalmási Állami Gazdaság a közúti igazgatóság illetékeseivel egyeztette elképzeléseit, amelynek eredménye, hogy a területükön átmenő utak mentén húzódó 5—10 méteres zsombékos, cserjés sávot is művelésbe vonhatják. Viszonzásként az utak fenntartó, javító munkáiban vesznek részt. Az elmúlt hetekben, hónapokban a Bokodi út mentén irtották ki a bokrokat, és több 25—50 éves fát is — nagyobb részük beteg, korhadó, életképtelen volt. így az úttól két méterre már tavasztól szántóföldi növények díszlenek. Ezzel az útmenti területrendezéssel 4 hektárral nő az állami gazdaság területe. Egyébként a bácsalmásiak már 1976- ban elkezdték a területnövelést: fölösleges dűlőuta- kat. öreg tanyákat szüntettek meg és több parlagrészt tettek művelésre alkalmassá. Az eltelt idő • A Bokodi út mentén a Bácsalmási Állami Gazdaság területét növelő tereprendezést végeztek. alatt több mint négy százalékkal, 253 hektárral gyarapították a szántót. Jövőre tizennyolc és fél millió forint állami támogatás felhasználásával e munka tovább folytatódik a megyében. Több gazdaság — közöttük említést érdemel a madarasi Béke, a kiskunfélegyházi Lenin, a pálmonostorai Keleti Fény Tsz — él a lehetőséggel, s munkájuk nyomán újabb területrészek kerülnek művelés alá. Cs. I. December 23-tól téli szünet az iskolákban Űj bérés keresetszábályozás Alig több mint két hét van már csak hátra a diákok téli vakációjáig: december 23-án kezdődik a téli szünet az általános és a középiskolákban. A tanítás — a tanévnyitó utasítás szerint — január 3-ig szünetel, először 4-én ülnek ismét padba a diákok. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az alsó és középfokú oktatási intézményekben a tanítási napok rendjét nem befolyásolja a munkahelyek módosított munkarendje. Eszerint december 11-én, szombaton és 1983. január 2-án, vasárnap az iskolákban nincs tanítás, mivel a más munkahelyeken ledolgozandó december 24-e és Sl-e az oktatási intézményekben már eleve tanítási szünet. Természetesen a gyerekek óvodai, napközi-, nevelő-, és diákotthoni foglalkozásáról a szülők munkaidejéhez igazodva gondoskodnak. Az első félév ezúttal sem a szünet végeztével, hanem január 28-án fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1983. február 4-én tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 5-től 8-ig tart. Január elsejével módosul a bér-«, és keresetszabályozás jelenlegi rendszere. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökihelyettese kedden tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben mondotta: az eltérő gazdálkodási sajátosságok miatt a jövőben is többféle bér- és keresetszabályozási forma egyidejű alkalmazására van szükség. 1983. január 1-től két fő bérszabályozási forma szerint működhet a vállalatok és a nem mezőgazdasági szövetkezetek döntő hányada: a vállalati jövedelmezőség színvonalától függő bérszabályozás, illetve a központi bérszabályozás alapján. A két fő bérszabályozási forma mellett továbbra is érvényben maradnak a kisvállalatoknál, kisszövetkezeteknél az idén bevezetett sajátos bérszabályozási megoldások, néhány területen pedig kísérleti jellegű bér- és keresetszabályozási formákat is alkalmaznak. Mindazokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség a bérekalakulásában is érvényesíthető, a vállalatok a jövedelmezőségük színvonalához kapcsolt bérszabályozást alkalmazzák rríajd. Ebben az esetben a részesedésből eredő személyes jövedelmeken túl a munkabérek alakulása is a vállalat nyereségétől, jövedelmezőségétől függ. A központi bérszabályozás használata csak ott indokolt, ahol — a gazdálkodás objektív feltételei miatt — a jövedelmezőségtől függő bérszabályozás nem alkalmazható; vagy ahol működtetése ellentétes a népgazdasági érdekekkel. Ennél a szabályozási formánál a munkabérek nincsenek a vállalati eredményekhez kapcsolva, azok csak a részesedés eredetű személyi jövedelmeket befolyásolják. A két bérszabályozási forma, mint az ÁBMH elnökhelyettese hangsúlyozta, lényegét tekintve azonos: mindkettő a bérszínvonal-növelés nagyságát szabályozza. s meghatározza annak felté(Folytatás a 2. oldalon.) IDŐTARTAM-VILÁGCSÚCS UTÁN Berezovoj és Lebegyev „csomagol” a leszálláshoz Befejezéséhez közeledik a Szál jut—7—Szojúz T—7 űrkomplexum két lakójának útja — Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev megkezdte a földre* szállás előkészületeit. A két kozmonauta kedden már 208. napját töltötte a világűrben. A még hátralévő tudományos kísérletek mellett napi programjukban egyre nagyobb szerepet kapnak a különleges tornagyakorlatok, amelyekkel a súlytalansághoz hozzászokott szervezetüket felkészítik a visszatérésre, az újból jelentkező földi nehézségi erő könnyebb elviselésére. Ezért öltik magukra egyre gyakrabban a különleges vákuum- öltözetet is. amely a súlytalanságban is biztosítja a lábak. a test alsó részének jobb vérellátását. A következő napokban Berezovoj és Lebegyev fokozatosan automatikus üzemmódra állítja át az űrállomást. Konzerválják a Szaljut—7 tudományos berendezéseit. a hazahozandó műszereket átszállítják a Szojúz T—7 fedélzetére. és ellenőrzik az űrhajó visszatérő egységén levő fedélzeti rendszerek működőképességét. Ma — ugyancsak a földreszállás előkészületeinek részeként — ismét módosítják az űrkomple- xum pályáját. Ehhez a néhány hete felbocsátott Progressz—16 automatikus teherszállítói űrhajó hajtóműveit használják fel. Megkezdődtek a • visszatérés előkészületei a földi irányító- központban is. Mint Valerij Rju- min repülésirányító a TASZSZ tudósítójának elmondta, különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy az űrrepülés új időtartam-világcsúcsát felállító két kozmonauta a lehető legsimábban érjen földet. Ezért a lehető legnagyobb körültekintéssel választják ki a földetérés pontos idejét és körzetét, figyelembe véve az ottani domborzati viszonyokat és időjárási körülményeket. Rjumin nagy elismeréssel szólt Berezovoj és Lebegyev teljesítményéről, az általuk végzett tudományos kísérletek és megfigyelések jelentőségéről. Az expedíció legfontosabb eredményé*, nek nevezte, hogy bár a két űrhajós minden elődjénél hosszabb időt töltött súlytalanságban, egészségi állapotuk és közérzetük jó. Ezt bizonyítják az orvosi vizsgálatok. s Berezovoj és Lebegyev saját beszámolója is. Nem kampányfeladat 1978-ig, amikor is a párt Politikai Bizottságának határozata nyomán végre elkészült az átfogó energiagazdálkodási program, évente több mint öt százalékkal növekedett az ország energiafogyasztása. Hibás volt tehát a prognózis, ami az immár kilenc esztendeje bekövetkezett első olajár- robbanás következményeit átmenetieknek, gazdaságunkat kevésbé érintőnek tekintette. Nem csekély teher hárult e megkésettség miatt a honi gazdaságra. Az átfogó intézkedések szokottnál gyorsabb ütemű megvalósítására volt szükség. Azaz: ismét nélkülözhetetlen lett a .korábban mesterségesen visszafogott hazai széntermelés, és a méregdrága olaj helyettesítése a lehetőségeink szerint földgázzal, majd atomenergiával. A szerkezet gyökeres átalakításának együtt kellett járnia egy mindenre kiterjedő takarékossági programmal. Mindezt, olyan időszakban amikor szerte a világon tovább drágultak az energia- hordozók. Az eredmények más korszakban, más körülmények között megelégedésre adtak volna okot. A tüzelésre felhasznált kőolaj mennyisége 1978-hoz képest évenként kétmillió tonnával csökkent. Tavalyig eljutottunk oda, hogy a bruttó termelés 2,3 százalékos növekedése mellett az energiafelhasználás szerény mértékben tovább csökkent az országban. Mégis, az elmúlt évben a kormány gazdasági bizottsága a program végrehajtásának gyorsításáról határozott. Erre szorították a körülmények. Nevezetesen az energia- hordozók árának szinte már számon sem tarthatóan sokadik emelkedése, és a hazai hiányosságok. Például az, hogy a bányászat — az évekig tartó „tetszhalál” állapotából újjáéledve — nem készülhetett fel kellőképpen a minőségi széntermelésre, tehát a szén dúsítására, nemesítésére, a brikettgyártásra. A takarékossági mozgalmat is túl kell lendíteni a kezdeti sikerek mellett tapasztalható helyenkénti ötletnélküliségen, formalizmuson. Ma már túl vagyunk azon, hogy évek mulasztásának pótlását sikerként könyveljük el. Pár éve akadt olyan vállalat, ahol az elhanyagolt kazánok rendbetételét, felújítását — aminek nyomán persze csökkentek a fűtési költségek — mint valami vívmányt, úgy értékelték, és prémium ütötte a markát azoknak, akik pedig legalább is figyelmeztetést érdemeltek volna a munkaköri kötelességük korábbi elmulasztásáért. Ez az időszak elmúlt. A vállalatokat a szükség rá- kényszerítette a költségérzékenységre. A jelek szerint az energiatakarékosság extenziv éveiről múlt időben beszélhetünk. A továbblépéshez viszont — a szemléletmód változásán, és a jó ötleteken kívül — pénz is kell... Nem forrásnövelő, lassan megtérülő beruházásokra gondolok, hanem olyanokra, amelyek a technológia átalakításával, vagy a meglevő technika korszerűsítésével két-három év elteltével hasznot hajtanak. Ma örvendetes módon a VI. ötéves tervidőszak végéig 30 milliárd forintot költ erre az ország. A tetemes összeg felét a vállalatok kapják, méghozzá pályázat soráh, versenyeztetve a beérkező javaslatokat. Marad azonban még egy fehér foltja az energiatakarékosságnak. Ez a veszteségek feltárása, a sok helyütt egyelőre csak beszámolókban, jelentésekben emlegetett rejtett tartalékok meg- lelése. Főként a folyamatosság hiányzik, hiszen azt, ami nem szúr szemet, aminek felderítéséhez esetleg az átlagos szakmai ismeret kevés, nem lehet akciókkal, kampányszerűen felszínre hozni. Annyi bizonyos: országos, átfogó, évekre tervszerűen munkát adó program birtokában gazdálkodunk az energiával. A megvalósításhoz azonban senki sem várhatja „felülről” a döntéseket. Kollektív bölcsességre van szükség. G. L. F.
