Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

Ruhagyári kommunisták számvetése Bácsalmáson Nem hiszem, hogy baj az, ha egy be­számoló taggyűlés menete imitt-amott el­tér a szorosan vett „önvizsgálattól”. Hiszen végül is az a fontos, hogy mindaz elemzés tárgyává váljék ezen a fórumon, ami a tagság életében történt a befejeződő esz­tendőben, ami foglalkoztatta és foglalkoz­tatja a kommunistákat. A Szegedi Ruha­gyár bácsalmási gyárában ilyen típusúra sikeredett a napokban a kettes számú alap­szervezet számotvető összejövetele. Csák Sándorné titkár ismertette a ve­zetőség beszámolóját. Kitűnt, hogy a fizi­kai munkásokból álló alapszervezet dere­kasan helytállt az idén a gazdasági mun­kában, a kommunisták mindegyike eleget tett megbízatásának. Annak rendje-módja szerint beszélt az utánpótlás kineveléséről, a tömegszervezetekben való ténykedésről, a fegyelmi helyzetről és a többi szempon­tot sem hagyta ki. Személyre és brigádra szóló elismerések hangzottak el. Az agi- tációs és propaganda munkáról viszonylag keveset mondott a beszámoló — annál több derült ki arról a hozzászólásokból. A „B" műszakban dolgozó párttagok döntő szerepet játszottak abban, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés után sem csökkent a termelés mennyisége, a minőség pedig nemhogy visszaesett volna, hanem javult. Az első osztályú cikkek ará­nya elérte a 96 százalékot. Kellett ehhez az okos agitáció és a személyes példamu­tatás. A munkahelyi kollektívát, amelyhez az alapszervezet tagjai tartoznak, a szokásos­nál erősebb összetartás jellemzi. Amikor a termelésben — a vállalat hibájából ' — egy-két hetes lemaradás következett be, ..zajongás" nélkül behozták. A gárda ösz- szekovácsolása. összetartása a kommunis­ták érdeme. A szocialista brigádok közül azok a legeredményesebbek, amelyekben több párttag is dolgozik, akik szóval és tettel agitálnak a napi és a távlati felada­tok megoldására. A megye déli részén nem ritka jelenség a könnyűipari üzemekben a létszám apa­dása. A bácsalmási ruhagyárra ez nem jellemző. A párttagság „fogja” az itteni embereket. 1 Szóba került a taggyűlésen a pártokta­tás is. Szlenka Jánosné, az egyik részt­vevő elmondta, hogyan értették meg: a magánvállalkozások nem a kapitalizmus visszatérését jelentik, hanem éppen a szo­cialista gazdaság hatékonyabb funkcioná­lását segítik elő megfelelően szabályozott keretek között. A KISZ-fiatalok körében és a szocialista brigádokban még erősíteni kell az agitá- ciós és propagandatevékenységet. Köze­lebb kell hozni az arra érdemes embereket a párthoz, s ha lehet kommunistává ne­velni őket — fogalmazta meg a hozzászó­lók egyike a fontos feladatot. Megtudtam, hogy Róka Istvánná, a gyár igazgatónője vezetői munkája mellett a legaktívabb propagandisták egyike, ő irá­nyítja az oktatást. Felszólalásában a kol­lektívát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdéshez kapcsolódott: lesz-e folytatása az exportgyártásnak. A bácsalmási üzem az idén kapott először jelentősebb export­feladatot a vállalattól, s bizonyságot szol­gáltatott arról, hogy dolgozói képesek ma­gas szakmai követelményeknek megfelelni. Az igazgatónő — a taggyűlésen jelen volt a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának egyik tagja — kiállt amellett, hogy ne csak a húsz éve gyártott munkaruhák var­rását bízzák rájuk, adjanak nekik szak­mailag igényes termékeket is. Ezáltal kap­janak egyenlő kereseti lehetőséget a társ­gyárakkal. A gyári pártvezetőség titkára, Szenderák Józsefné, jónak minősítette az alapszerve­zet tevékenységét, s a hallottak alapján Albert István, a nagyközségi pártbizottság titkára és Antal Gábor, az MSZMP bajai városi-járási bizottságának titkára is meg­erősítette ezt. A. T. S. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK 1982. december 5. • PETŐFI NEPE • t Őszutó • Hideg napsugár. Csaloga­tására nem figyel a búvá mag, a százféle bogár,., • Levél- terhűket elejtve, a fák görnyedt derekát sem rejti semmi már. Termelés és pártmunka r» ym i A Szerszámgépipari Mü­M I \/| „ vek kecskeméti gyárának M—Ji A L ▼ A ILrt'MM kommunistái a napokban tartották meg éves beszá­moló taggyűlésüket. A párt­vezetőség beszámolóját An- talicz Mihály, az alapszerve­zet titkára terjesztette elő, amely többek között, érté­kelte a pártalapszervezet belső életét, a pártcsoportok javuló aktivitását, politikai érettségét és felelősségválla­lását. Az intenzívebb párt­építési és -oktatási munka, továbbá a tömegszervezetek pártirányításának, a mun­kásőrök tevékenységének az elemzése után részletesen foglalkozott a gyár gazdasá­gi tevékenyégével. „A SZIM kecskeméti gyá­ra a tervben meghatározott feladatait maradéktalanul nem tudta teljesíteni, ennek ellenére jónak mondható a termelésben és az árbevétel­ben elért 22,6, illetve 16,4 százalékos növekedés. Mind­ezt csökkenő létszámmal si- • A gyár terméke, a gulyósorsó. került elérni.’’ Nem ok nélkül állapította meg a be­számoló. hogy a belső tartalékok feltárá­sára, a hatékonyabb munkára irányuló törekvések, — amelyekben jelentős részt vállaltak a pártalapszervezet tagjai —, eredményesnek bizonyultak. A lemaradás okait a gazdasági és pártvezetés részle­tesen megvizsgálta, s arra a megállapítás­ra jutott: azt csak kismértékben, vagy egyáltalán nem tudták befolyásolni. 'Ke­vesebb volt a megrendelés, sok volt az öntvényselejt, s a kooperációs partnerek is késve szállítottak, önkritikusan tárták fel a gyár belső hiányosságait is: annak ellenére, hogy a pártszervezetnek ebben az évben sikerült előbbre lépnie a terme­lést irányító, segítő és ellenőrző tevékeny­ségben, a műszaki előkészítésben, a köz­vetlen termelésirányításban, valamint a programozásban és az üzemek együttmű­ködésében fellelhetők még nehézségek. Ezért is jogos az- a kívánság, hogy a kö­zépvezetők jobban igényeljék a kommu­nisták aktívabb közreműködését a gondok megoldásúban. A városi pártbizottság minősítése — amelyet dr; Adorján Mihály ismertetett a testület megbízásából —, a pártalapszerve­zet munkáját úgy ítélte meg. hogy az tu­datos és szervezett volt, jól koncentrált a gazdasági feladatok elvégzésére. Figyelem­mel kísérte a termékszerkezet korszerűsí­tését, jó kapcsolatot épített ki a gazdasági vezetőkkel. A vitában is kibontakozott az egyéves munka eredménye. Amint az egyik hoz­zászóló hangsúlyozta: A káder- és sze­mélyzeti munka rendkívül fontos, hiszen az a termelés személyi oldala. Az ebben elért sikereket jelzi, hogy a vezetők 83 százaléka a gyárban nevelődött, vált alkal­massá magasabb beosztásra. A termékszerkezet-váltásról szólva el­mondták: Most érik be a korábbi elhatá­rozások gyümölcse. A közúti fékberende­zések készítése jól kapcsolódik az Ikarusz- járműprogramhoz. Meghatározó termék, mert tőkés importot lehet vele kiváltani. Túl azon, hogy termelésnövekedést ered­ményez, fejlesztési feladat is,/ mivel ezek a fékberendezések jól alkalmazhatók a mezőgazdasági és más közúti járműveknél. Ugyancsak tőkés importot helyettesit, s nyugati exportot tesz lehetővé a golyósorsó gyártása. A harmadik termékcsoportban hazai szükségletre és szocialista exportra készülnek a préslégszerszámok, amelyek korszerűsítése szintén fontos tennivalója a gyár műszaki kollektívájának. A szocialista munkaverseny- és brigád­mozgalomról megállapították: Még igen sok a kiaknázatlan léhetőség a gyárban. Ugyanakkor az is megfogalmazódott a vi­tában: Nőnek a követelmények, jobb mi­nőséget, többet kell termelni, de beruhá­zásra, új gépek beszerzésére nem számít­hatunk. A jelenlegi gépállománnyal kell feladatukat elvégezni. A pártalapszervezet határozata megfo­galmazta a kommunisták további tenni­valóit a termelés segítésében, ellenőrzésé­ben. Ezek lényege: a célt, hogy a gyár kol­lektívája többet tegyen le a népgazdaság asztalára, csak egységes akarattal, jó mun­kaszervezéssel, a meglévő hiányosságok kiküszöbölésével lehet elérni. A gyár mű­szaki adottsága, szakember-ellátottsága ezt lehetővé teszi. A beszámoló taggyűlés hangulata, a kommunisták határozottsága pedig a feladatok sikerébe vetett bizako­dást erősítette. Gémes Gábor Megállít egy percre a ro­hanásban a lassan télbe haj­ló idő. A hulló levél halk zizegéssel szól, hogy elmúlt már a virgonc nyár, s meg­pihen a zsibogás. Csak a szél nem nyugszik. Pizzikátót penget a csupasz ágakon. Rossz zenész . . . megborzog- tat, könnyet facsar és ma­gamra 4 hagy. Sebaj. A még néha előbukkanó aranyló napsugarak biztatnak . . . ámbár hóruhára várnak a fák, de álmukat őrzi a ra­gyogás, újraébresztésük pa­razsát gyújtani kész . . . Cs. I. (Pásztor Zoltán képriportja) / • Nád bókol a deres reggelen. • Az élet őszén — tél felé tekintve. • Az ébresztő kongatásra még várni kell néhány hónapot... • Egy utolsó halk, bágyadt mo­soly az elmúlt nyárnak. m m' >*•>

Next

/
Thumbnails
Contents