Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
Ruhagyári kommunisták számvetése Bácsalmáson Nem hiszem, hogy baj az, ha egy beszámoló taggyűlés menete imitt-amott eltér a szorosan vett „önvizsgálattól”. Hiszen végül is az a fontos, hogy mindaz elemzés tárgyává váljék ezen a fórumon, ami a tagság életében történt a befejeződő esztendőben, ami foglalkoztatta és foglalkoztatja a kommunistákat. A Szegedi Ruhagyár bácsalmási gyárában ilyen típusúra sikeredett a napokban a kettes számú alapszervezet számotvető összejövetele. Csák Sándorné titkár ismertette a vezetőség beszámolóját. Kitűnt, hogy a fizikai munkásokból álló alapszervezet derekasan helytállt az idén a gazdasági munkában, a kommunisták mindegyike eleget tett megbízatásának. Annak rendje-módja szerint beszélt az utánpótlás kineveléséről, a tömegszervezetekben való ténykedésről, a fegyelmi helyzetről és a többi szempontot sem hagyta ki. Személyre és brigádra szóló elismerések hangzottak el. Az agi- tációs és propaganda munkáról viszonylag keveset mondott a beszámoló — annál több derült ki arról a hozzászólásokból. A „B" műszakban dolgozó párttagok döntő szerepet játszottak abban, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés után sem csökkent a termelés mennyisége, a minőség pedig nemhogy visszaesett volna, hanem javult. Az első osztályú cikkek aránya elérte a 96 százalékot. Kellett ehhez az okos agitáció és a személyes példamutatás. A munkahelyi kollektívát, amelyhez az alapszervezet tagjai tartoznak, a szokásosnál erősebb összetartás jellemzi. Amikor a termelésben — a vállalat hibájából ' — egy-két hetes lemaradás következett be, ..zajongás" nélkül behozták. A gárda ösz- szekovácsolása. összetartása a kommunisták érdeme. A szocialista brigádok közül azok a legeredményesebbek, amelyekben több párttag is dolgozik, akik szóval és tettel agitálnak a napi és a távlati feladatok megoldására. A megye déli részén nem ritka jelenség a könnyűipari üzemekben a létszám apadása. A bácsalmási ruhagyárra ez nem jellemző. A párttagság „fogja” az itteni embereket. 1 Szóba került a taggyűlésen a pártoktatás is. Szlenka Jánosné, az egyik résztvevő elmondta, hogyan értették meg: a magánvállalkozások nem a kapitalizmus visszatérését jelentik, hanem éppen a szocialista gazdaság hatékonyabb funkcionálását segítik elő megfelelően szabályozott keretek között. A KISZ-fiatalok körében és a szocialista brigádokban még erősíteni kell az agitá- ciós és propagandatevékenységet. Közelebb kell hozni az arra érdemes embereket a párthoz, s ha lehet kommunistává nevelni őket — fogalmazta meg a hozzászólók egyike a fontos feladatot. Megtudtam, hogy Róka Istvánná, a gyár igazgatónője vezetői munkája mellett a legaktívabb propagandisták egyike, ő irányítja az oktatást. Felszólalásában a kollektívát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdéshez kapcsolódott: lesz-e folytatása az exportgyártásnak. A bácsalmási üzem az idén kapott először jelentősebb exportfeladatot a vállalattól, s bizonyságot szolgáltatott arról, hogy dolgozói képesek magas szakmai követelményeknek megfelelni. Az igazgatónő — a taggyűlésen jelen volt a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának egyik tagja — kiállt amellett, hogy ne csak a húsz éve gyártott munkaruhák varrását bízzák rájuk, adjanak nekik szakmailag igényes termékeket is. Ezáltal kapjanak egyenlő kereseti lehetőséget a társgyárakkal. A gyári pártvezetőség titkára, Szenderák Józsefné, jónak minősítette az alapszervezet tevékenységét, s a hallottak alapján Albert István, a nagyközségi pártbizottság titkára és Antal Gábor, az MSZMP bajai városi-járási bizottságának titkára is megerősítette ezt. A. T. S. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK 1982. december 5. • PETŐFI NEPE • t Őszutó • Hideg napsugár. Csalogatására nem figyel a búvá mag, a százféle bogár,., • Levél- terhűket elejtve, a fák görnyedt derekát sem rejti semmi már. Termelés és pártmunka r» ym i A Szerszámgépipari MüM I \/| „ vek kecskeméti gyárának M—Ji A L ▼ A ILrt'MM kommunistái a napokban tartották meg éves beszámoló taggyűlésüket. A pártvezetőség beszámolóját An- talicz Mihály, az alapszervezet titkára terjesztette elő, amely többek között, értékelte a pártalapszervezet belső életét, a pártcsoportok javuló aktivitását, politikai érettségét és felelősségvállalását. Az intenzívebb pártépítési és -oktatási munka, továbbá a tömegszervezetek pártirányításának, a munkásőrök tevékenységének az elemzése után részletesen foglalkozott a gyár gazdasági tevékenyégével. „A SZIM kecskeméti gyára a tervben meghatározott feladatait maradéktalanul nem tudta teljesíteni, ennek ellenére jónak mondható a termelésben és az árbevételben elért 22,6, illetve 16,4 százalékos növekedés. Mindezt csökkenő létszámmal si- • A gyár terméke, a gulyósorsó. került elérni.’’ Nem ok nélkül állapította meg a beszámoló. hogy a belső tartalékok feltárására, a hatékonyabb munkára irányuló törekvések, — amelyekben jelentős részt vállaltak a pártalapszervezet tagjai —, eredményesnek bizonyultak. A lemaradás okait a gazdasági és pártvezetés részletesen megvizsgálta, s arra a megállapításra jutott: azt csak kismértékben, vagy egyáltalán nem tudták befolyásolni. 'Kevesebb volt a megrendelés, sok volt az öntvényselejt, s a kooperációs partnerek is késve szállítottak, önkritikusan tárták fel a gyár belső hiányosságait is: annak ellenére, hogy a pártszervezetnek ebben az évben sikerült előbbre lépnie a termelést irányító, segítő és ellenőrző tevékenységben, a műszaki előkészítésben, a közvetlen termelésirányításban, valamint a programozásban és az üzemek együttműködésében fellelhetők még nehézségek. Ezért is jogos az- a kívánság, hogy a középvezetők jobban igényeljék a kommunisták aktívabb közreműködését a gondok megoldásúban. A városi pártbizottság minősítése — amelyet dr; Adorján Mihály ismertetett a testület megbízásából —, a pártalapszervezet munkáját úgy ítélte meg. hogy az tudatos és szervezett volt, jól koncentrált a gazdasági feladatok elvégzésére. Figyelemmel kísérte a termékszerkezet korszerűsítését, jó kapcsolatot épített ki a gazdasági vezetőkkel. A vitában is kibontakozott az egyéves munka eredménye. Amint az egyik hozzászóló hangsúlyozta: A káder- és személyzeti munka rendkívül fontos, hiszen az a termelés személyi oldala. Az ebben elért sikereket jelzi, hogy a vezetők 83 százaléka a gyárban nevelődött, vált alkalmassá magasabb beosztásra. A termékszerkezet-váltásról szólva elmondták: Most érik be a korábbi elhatározások gyümölcse. A közúti fékberendezések készítése jól kapcsolódik az Ikarusz- járműprogramhoz. Meghatározó termék, mert tőkés importot lehet vele kiváltani. Túl azon, hogy termelésnövekedést eredményez, fejlesztési feladat is,/ mivel ezek a fékberendezések jól alkalmazhatók a mezőgazdasági és más közúti járműveknél. Ugyancsak tőkés importot helyettesit, s nyugati exportot tesz lehetővé a golyósorsó gyártása. A harmadik termékcsoportban hazai szükségletre és szocialista exportra készülnek a préslégszerszámok, amelyek korszerűsítése szintén fontos tennivalója a gyár műszaki kollektívájának. A szocialista munkaverseny- és brigádmozgalomról megállapították: Még igen sok a kiaknázatlan léhetőség a gyárban. Ugyanakkor az is megfogalmazódott a vitában: Nőnek a követelmények, jobb minőséget, többet kell termelni, de beruházásra, új gépek beszerzésére nem számíthatunk. A jelenlegi gépállománnyal kell feladatukat elvégezni. A pártalapszervezet határozata megfogalmazta a kommunisták további tennivalóit a termelés segítésében, ellenőrzésében. Ezek lényege: a célt, hogy a gyár kollektívája többet tegyen le a népgazdaság asztalára, csak egységes akarattal, jó munkaszervezéssel, a meglévő hiányosságok kiküszöbölésével lehet elérni. A gyár műszaki adottsága, szakember-ellátottsága ezt lehetővé teszi. A beszámoló taggyűlés hangulata, a kommunisták határozottsága pedig a feladatok sikerébe vetett bizakodást erősítette. Gémes Gábor Megállít egy percre a rohanásban a lassan télbe hajló idő. A hulló levél halk zizegéssel szól, hogy elmúlt már a virgonc nyár, s megpihen a zsibogás. Csak a szél nem nyugszik. Pizzikátót penget a csupasz ágakon. Rossz zenész . . . megborzog- tat, könnyet facsar és magamra 4 hagy. Sebaj. A még néha előbukkanó aranyló napsugarak biztatnak . . . ámbár hóruhára várnak a fák, de álmukat őrzi a ragyogás, újraébresztésük parazsát gyújtani kész . . . Cs. I. (Pásztor Zoltán képriportja) / • Nád bókol a deres reggelen. • Az élet őszén — tél felé tekintve. • Az ébresztő kongatásra még várni kell néhány hónapot... • Egy utolsó halk, bágyadt mosoly az elmúlt nyárnak. m m' >*•>
