Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA , XXXVII. évi. 286. szám Árai 1,49 Ft 1982. december 5. vasárnap DECEMBER 21-ÉN Ünnepi ülés Moszkvában Moszkvában 1982. december 21-én a Szovjetunió megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából közös ünnepi ülést tart a Szovjetunió ■ Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, valamint az OSZSZSZK Legfelsőbb TaHazánkba érkezett a Jemeni Szocialista Párt kb-titkára Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szombaton hazánkba érkezett Anisz Hasszán Jehia, a Jemeni Szocialista Párt központi bizottságának titkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese. (MTI) HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL Több termék jut exportra és a hazai fogyasztóknak Pár hét választ el bennünket az új esztendőtől. Ilyenkor, december elején a legtöbb üzemben már tudják, sikerül-e megvalósítani a tervet, sikerült-e megalapozni a következő időszakot, ha a nyereség pontos kimutatására várni is kell még. Az ezúttal fölkeresett könnyűipari, illetve élelmiszeripari egységnek nem rossz a rögtönzött előzetes „mérlege” és a kilátásai. — Termelési terveink megvalósításában igen nagy segítséget nyújtott az angol partnerünk egyik szakembere, aki az év folyamán több mint húsz napot töltött nálunk — mondta el Gáncs Sándor, a Habselyem Kötöttáru- gyár kecskeméti gyárának termelésvezetője. — Irányításával új a/.alagszervezést valósítottunk meg, és ez a termelékenységet, nem végleges adatok szerint, (Folytatás a 2. oldalon.) • A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában nagy gonddal vasalják az exportra varrott női köntösöket. KÉSZÜLÉS A TAVASZRA November utolsó hetében már csak egyetlen tábla volt feltöretlen az őszi szántásra tervezett kétezer hektárból a városföldi Dózsa Tsz földjén. Idős Bozsik Mihály és Czakó Menyhért traktoros nagy teljesítményű gépével azt is megmunkálta december elejére. Váltott műszakban, éjt nappallá téve dolgoztak azért, hogy a téli fagyok előtt minden szántást befejezzenek. A városföldi Dózsa Tsz részt vesz a bábolnai IKR gabonatermelés-fejlesztési programjában; a követelmények teljesítésének lényeges része az idejében, szakszerűen elvégzett munka. A műszaki fejlesztésre költött tízmilliók máskülönben aligha térülnének meg. Jánoshalmán a Petőfi Tsz a nádudvari KITE által kezdeményezett. hasonló célú munkában jeleskedik. A termelési rendszer közvetítésével vásárolt, korszerű munkaeszközök itt is jobb feltételeket teremtenek a kalászos gabona és a kukorica gazdaságos termesztésére, a hozamok növelésére. Tény, hogy a jánoshalmi téesz a fennállása óta az idén takarította be a legjobb kukorica- termést. Ebben a kapásnövény számára viszonylag kedvező időjáráson kívül, a termesztéstechnológia szerinti pontos munka és a műszaki fejlesztés jócskán benne van. Kunfehértón az Előre Tsz is áldozott az idén gépállományának kiegészítésére. Ismeretes, hogy 1983-ban a mezőgazdaság legfőbb teendői közé tartozik változatlanul a gabonatermesztés fejlesztése, amelynek a műszaki feltételeit jórészt az idén meg kellett teremteni. A kunfehértói szövetkezet éppen ezért szerzett be több milliót érő traktort, szállítöjánművet és más munkaeszközt. A megyei ÄGROKER Vállalat pedig a gazdaságok gép- vásárlási igényének a kielégítésére — a lehetőség szerint — minden kövei megmozgatott. A RÁBA és a szovjet gyártmányú T— 150 K típusú traktorok kínálata összhangban van a kereslettel. A • A Homokhátsági Vízi Társulat szakmunkásai nagy teljesítményű traktort javítanak az idén felépített gépcsarnokban. 9 Balázs P. Imre és Szekulics János MTZ-traktort szerel a tompái Kossuth Tsz gépműhelyében. középkategóriájú MTZ—50-es, MTZ—80 és 82-es erőgépekből pótkeretet is szerzett. Az ezután még elmaradt gépszállítás teljesítésére pedig sikeres tágyaláso- kat folytatott. Más szocialista országokból érkeznek ugyancsak középkategóriájú traktorok a megye gazdaságai számára. Az őszi termények gyors .betakarítása és a december elejére több mint 100 ezer hektáron elvégzett mélyszántás, a gépjavítás számára is előnyösebb feltételeket teremtett. Néhány géptípus alkatrészkínálata ugyan alig_javult, viszont nagyobb lehetőség kínálkozik, a házi és a más üzemekkel közös gyártásra. A tompái Kossuth, a bácsbokodi Aranykalász Tsz, a felsőszentiváni termelőszövetkezet jól felszerelt gépműhelyében dolgozó „ezermesterek” számára a beszerezhetetlen alkatrész elkészítése legtöbbször megoldható feladat. Rájöttek, hogy az az alkatrész a legdrágább, ami miatt áll az értékes erő- és munkagép. K. A. Szorgos munka a műhelyekben Növekedett a bolti takarmányforgalom Egész évben élénk volt a bolti takarmányforgalom. Az üzletekben mindvégig folyamatosan be-, szerezhették az állomány tartásához szükséges készleteket a kistermelők. A Gabonatröszt ösz- szesítése szerint az elmúlt évhez képest az idén várhatóan mintegy 10 százalékkal több takarmányt adnak el az üzletekben. Különösen kelendőek az új keverékek, amelyek az állatok élettani igényét a lehető legjobb összetételben — és ennélfogva gazdaságosan -— elégítik ki. Az országban 5700 boltban árusítanak takarmányt, az üzletek nagyobb részét az áfészek kezelik. A gabonaforgalmi vállalatok tulajdonában a bolti hálózat egy- hanmada van, azonban az összes forgalomnak mintegy 40—45 százalékát bonyolítják le; az egy boltra jutó értékesítés ezekben az üzletekben az átlagosnál lényegesen nagyobb. Az idén több helyen korszerűsítették a kiszolgálást. A bolti épületek udvarán, illetve az üzletek közvetlen szomszédságában több helyen kisebb fémsilókat szereltek fel, ezekkel mérik ki a nagyobb tételeket. A silók garasaiból közvetlenül a vásárlók zsákjaiba, tartályaiba ürítik az árut. A piacokon több helyen hasonló módon szolgálják ki a kistermelőket. Megkezdték a munkát a Gabonatröszt ásványi premix üzemében, amely hazai alapanyagot dolgoz fel, és ezzel foszforimportot takaríthatnak meg; az új üzem termékét, a csontlisztet már forgalmazzák. Több termékbe ezt a magyar alapanyagot keverik. Az idei termés feldolgozása jó ütemben halad. Az első szállítmányok már a takarmányüzletekben vannak. A készletek jó minőségűek, és az úgynevezett bel- tartalmi érték — amely végül is a takarmány minőségét és a fel- használás gazdaságosságát határozza meg — szintén kedvezően alakult. (MTI) HASZNOS EGV ( I' I MŰKÖDÉS A Hosszúhegy! Állami Gazdaság és a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet az elmúlt esztendőben együttműködési megállapodást kötött a közös gazdasag palackozója és tárolótere egy részének használatára. A társulás ügyintézője — gesztora — az állami gazdaság három műszakban Uzemefteti a palackozót, és évente négy és fél millió üveget töltenek meg itallal. A hosszúhegyiek azt is vállalták, hogy Ezerjót is forgalomba hoznak soltszentimrei jelzéssel. Évente félmillió palackot töltenek meg ebből a tájjelegű borból. A gazdaság az eszközérték tíz százalékát fizeti évente a szakszövetkezetnek, az Ezerjó értékesítéséből származó nyereségnek pedig húsz százalékát. Képünk a palackozóban készült. i .*. - / .; . v^-., ■- • • -• , ..v, . •. ■>'■• -• A sablont félretéve Az esztendő utolsó hónapja* ban járunk, az ünnepeket, szabad szombatokat is leszámítva még kétszer tíz munkanap sincs hátra. Nem arról szeretnék (most szólni, hogy „hajrá, itt van az idő, mindenki igyekezzen teljesíteni a tervet!’’, mert hiszen ma már a tervteljesítés sem mindig dicséretes dolog. Ha például eladhatatlan termékből gyárt valaki többet, abból nem sok haszna származik a népgazdaságnak. Ezt a témát előttem már sokan tollhegyre tűzték, bizonyára még számos újságcikk szól majd a gazdálkodás ilyen-olyan vetii- letérői, az eredményekről és a kedvezőtlen tapasztalatokról. Valami más foglalkoztat, amiről mostanában sokat beszélnek az emberek, és ahogy mondani szokás: benne van a téma a levegőben. A „hogyan élünk, hogyan éljünk" kérdése ez, ami természetesen ösz- szefügg szorosan az előbbivel, de mégsem teljesen azonos az ország, az egyén vagyoni helyzetével, lehetőségeivel, az életnívóval. mindannyiunk jelen helyzetével és kilátásaival. A töprengés az év utolján azért is időszerű, mert a nagy népgazdasági leltárak, statisztikák is most készülnek, a tervekre vonatkozó irányelvek szintén most látnak napvilágot. Jó ilenne, ha az egyének is elgondolkodnának, mivel járulhatnának hozzá, külön- külön és együttesen hazánk nyugodt belpolitikai légkörének megőrzéséhez, a viharoktól háborgatott világhelyzetben is népünk egységének ,,újratermeléséhez", erősítéséhez. Mert mintha két pártra szakadt volna az országos közvélemény a tekintetben, hogy mire fordítsuk legfőbb emberi energiáinkat, szellemi és fizikai erőnket. Arra-e, amit munkahelyünk kér tőlünk, a becsületes hétköznapi tevékenység során, nem többet és nem kevesebbet, mint tisztességes munkát, helytállást, igyekezetei — ha lehet többletként újítókedvet, leleményességet is —, hogy napról napra jobb legyen a termék — szellemi, anyagi —, amit alkotunk, létrehozunk. Vagy talán okosabban tesszük, ha csupán saját anyagi gyarapodásunkra gondolva nekilátunk futni a pénz után, ahogy manapság modják: „maszekoskodunk", butikot nyitunk, belépünk egy polgári jogi társaságba, kisvállalkozással próbáljuk ki szerencsénket stb. Azt hiszem, ott van a nagy ellentmondás, ha valaki különválasztja ezeket a dolgokat egymástól, s úgy véli, hogy merőben új, merőben más, amit egyesek — nagyobb jövedelem érdekében is, de legalább any- nyira az ,,önmegvalósítás” vágyától hajtva — napjainkig elkezdtek, élve a kormány, a párt által jóváhagyott lehetőségekkel. S az is hiba, ha nem látjuk: inkább a „hézagok" tömítéséről, a társadalmi, gazdasági rések, hiányok megszüntetéséről, valaminek a pótlásáról i>an szó, s csöppet sem új dolgokról. Akkor járunk el helyesen, ha a jelen körülmények természetes velejárójaként igyekszünk beépíteni tudatunkba, társadalmi összképünkbe az újnak ható jelenségeket, gazdasági és hozzákapcsolódó mozgásokat. Ha nem is tudunk megbékélni a célszerű lépéseket eltorzító szélsőségekkel, a helyenként — valljuk be egyébként is — felbukkanó ügyeskedéssel, kisebb-nagyobb, olykor korrupciógyanús mesterkedéssel. A hogyan élünk, hogyan éljünk kérdésre ma sem lehet más a válasz csak az, amit pártunk programja is rögzített az ország népének helyeslésétől kísérve, vagyis: szocialista módon akarunk élni és nem másképpen. Nem adva fel a jobb, a nemesebb, fejlettebb emberi társadalomról vallott elveinket és ebből következő szociális, kulturális, s egyéb vívmányainkat. Csakhogy a merev sémákat is félre kell tenni, ha élni akarunk, ha létezni, fejlődni akarunk. Ez is az idei esztendő és az utóbbi évek tanulsága, ha nem is mondjuk ki mindig ilyen egyértelműen és világosan. A szocializmus építésébe vetett hitünk és birodalmunk semmit sem változott — jó lenne ezt tudtul adni azoknak is, akik határainkon túl néha kárörvendően nézik belső gondjainkat, visszafogottabb lépteinket, gazdasági nehézségeinket. S hiszünk, hinnünk kell abban is, hogy nem feltétlenül a személyi javak mennyiségén múlik, jó vagy rossz közérzetünk, bizakodásunk, családi, emberi békénk és nekilendülésünk , F. Tóth Pál * WBm&s&z KEVÉS A SZAKEMBER, GYENGÜL AZ UTÁNPÓTLÁS Cipőjavítók gondjairól Ha Bács-Kiskun lakóinak személyenként átlagosan csak három-négy pár lábbelijük van, akkor sem kevesebb mint 2 millió pár cipő időszaKonkénti javításával kell számolnunk. Az ilyen irányú keresletet növelik a családok előreláthatóan erősödő takarékossági törekvései. Szűkebb hazánkban az idei tél előtt — a KISZÖV és a KIOSZ összesített statisztikája szerint — 112 szakemberhez vihetjük el levált talpú magasszárú cipőnket, csizmánkat. Az utóbbi években javultak a megyében e szolgáltatás műszaki és- szervezeti föltételei, azonban a döntp probléma a szakember-utánpótlás még mindig megoldásra vár. (Folytatás a 2. oldalon.) • Nagy a forgalom a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet Luther udvari gyorsjavítójában.
