Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA , XXXVII. évi. 286. szám Árai 1,49 Ft 1982. december 5. vasárnap DECEMBER 21-ÉN Ünnepi ülés Moszkvában Moszkvában 1982. decem­ber 21-én a Szovjetunió megalakulásának hatvana­dik évfordulója alkalmából közös ünnepi ülést tart a Szovjetunió ■ Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa, valamint az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­Hazánkba érkezett a Jemeni Szocialista Párt kb-titkára Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására szombaton ha­zánkba érkezett Anisz Hasszán Jehia, a Jemeni Szocialista Párt központi bizottságának titkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnök-helyet­tese. (MTI) HÍRADÁS AZ ÜZEMEKBŐL Több termék jut exportra és a hazai fogyasztóknak Pár hét választ el bennünket az új esztendőtől. Ilyenkor, de­cember elején a legtöbb üzem­ben már tudják, sikerül-e meg­valósítani a tervet, sikerült-e megalapozni a következő idő­szakot, ha a nyereség pontos kimutatására várni is kell még. Az ezúttal fölkeresett könnyű­ipari, illetve élelmiszeripari egy­ségnek nem rossz a rögtönzött előzetes „mérlege” és a kilátá­sai. — Termelési terveink megva­lósításában igen nagy segítséget nyújtott az angol partnerünk egyik szakembere, aki az év fo­lyamán több mint húsz napot töl­tött nálunk — mondta el Gáncs Sándor, a Habselyem Kötöttáru- gyár kecskeméti gyárának terme­lésvezetője. — Irányításával új a/.alagszervezést valósítottunk meg, és ez a termelékenységet, nem végleges adatok szerint, (Folytatás a 2. oldalon.) • A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában nagy gonddal vasalják az exportra varrott női köntösöket. KÉSZÜLÉS A TAVASZRA November utolsó hetében már csak egyetlen tábla volt feltöret­len az őszi szántásra tervezett kétezer hektárból a városföldi Dózsa Tsz földjén. Idős Bozsik Mihály és Czakó Menyhért trak­toros nagy teljesítményű gépével azt is megmunkálta december elejére. Váltott műszakban, éjt nappallá téve dolgoztak azért, hogy a téli fagyok előtt minden szántást befejezzenek. A városföldi Dózsa Tsz részt vesz a bábolnai IKR gabonater­melés-fejlesztési programjában; a követelmények teljesítésének lényeges része az idejében, szak­szerűen elvégzett munka. A mű­szaki fejlesztésre költött tízmil­liók máskülönben aligha térül­nének meg. Jánoshalmán a Petőfi Tsz a nádudvari KITE által kezdemé­nyezett. hasonló célú munkában jeleskedik. A termelési rendszer közvetítésével vásárolt, korszerű munkaeszközök itt is jobb felté­teleket teremtenek a kalászos gabona és a kukorica gazdaságos termesztésére, a hozamok növelé­sére. Tény, hogy a jánoshalmi téesz a fennállása óta az idén takarította be a legjobb kukorica- termést. Ebben a kapásnövény számára viszonylag kedvező idő­járáson kívül, a termesztéstech­nológia szerinti pontos munka és a műszaki fejlesztés jócskán ben­ne van. Kunfehértón az Előre Tsz is áldozott az idén gépállományá­nak kiegészítésére. Ismeretes, hogy 1983-ban a mezőgazdaság legfőbb teendői közé tartozik változatlanul a gabonatermesztés fejlesztése, amelynek a műszaki feltételeit jórészt az idén meg kellett teremteni. A kunfehértói szövetkezet éppen ezért szerzett be több milliót érő traktort, szállítöjánművet és más munka­eszközt. A megyei ÄGROKER Vállalat pedig a gazdaságok gép- vásárlási igényének a kielégíté­sére — a lehetőség szerint — min­den kövei megmozgatott. A RÁ­BA és a szovjet gyártmányú T— 150 K típusú traktorok kínálata összhangban van a kereslettel. A • A Homok­hátsági Vízi Társulat szakmunkásai nagy teljesítményű traktort javítanak az idén felépített gépcsarnokban. 9 Balázs P. Imre és Szekulics János MTZ-traktort szerel a tompái Kossuth Tsz gépműhelyében. középkategóriájú MTZ—50-es, MTZ—80 és 82-es erőgépekből pótkeretet is szerzett. Az ezután még elmaradt gépszállítás telje­sítésére pedig sikeres tágyaláso- kat folytatott. Más szocialista or­szágokból érkeznek ugyancsak középkategóriájú traktorok a me­gye gazdaságai számára. Az őszi termények gyors .beta­karítása és a december elejére több mint 100 ezer hektáron el­végzett mélyszántás, a gépjavítás számára is előnyösebb feltétele­ket teremtett. Néhány géptípus alkatrészkínálata ugyan alig_ja­vult, viszont nagyobb lehetőség kínálkozik, a házi és a más üze­mekkel közös gyártásra. A tompái Kossuth, a bácsbokodi Aranyka­lász Tsz, a felsőszentiváni terme­lőszövetkezet jól felszerelt gép­műhelyében dolgozó „ezermeste­rek” számára a beszerezhetetlen alkatrész elkészítése legtöbbször megoldható feladat. Rájöttek, hogy az az alkatrész a legdrá­gább, ami miatt áll az értékes erő- és munkagép. K. A. Szorgos munka a műhelyekben Növekedett a bolti takarmányforgalom Egész évben élénk volt a bolti takarmányforgalom. Az üzletek­ben mindvégig folyamatosan be-, szerezhették az állomány tartá­sához szükséges készleteket a kistermelők. A Gabonatröszt ösz- szesítése szerint az elmúlt évhez képest az idén várhatóan mintegy 10 százalékkal több takarmányt adnak el az üzletekben. Különö­sen kelendőek az új keverékek, amelyek az állatok élettani igé­nyét a lehető legjobb összetétel­ben — és ennélfogva gazdaságo­san -— elégítik ki. Az országban 5700 boltban áru­sítanak takarmányt, az üzletek nagyobb részét az áfészek kezelik. A gabonaforgalmi vállalatok tu­lajdonában a bolti hálózat egy- hanmada van, azonban az összes forgalomnak mintegy 40—45 szá­zalékát bonyolítják le; az egy boltra jutó értékesítés ezekben az üzletekben az átlagosnál lénye­gesen nagyobb. Az idén több he­lyen korszerűsítették a kiszolgá­lást. A bolti épületek udvarán, illetve az üzletek közvetlen szom­szédságában több helyen kisebb fémsilókat szereltek fel, ezekkel mérik ki a nagyobb tételeket. A silók garasaiból közvetlenül a vá­sárlók zsákjaiba, tartályaiba ürí­tik az árut. A piacokon több he­lyen hasonló módon szolgálják ki a kistermelőket. Megkezdték a munkát a Gabonatröszt ásványi premix üzemében, amely hazai alapanyagot dolgoz fel, és ezzel foszforimportot takaríthatnak meg; az új üzem termékét, a csontlisztet már forgalmazzák. Több termékbe ezt a magyar alapanyagot keverik. Az idei termés feldolgozása jó ütemben halad. Az első szállítmá­nyok már a takarmányüzletek­ben vannak. A készletek jó mi­nőségűek, és az úgynevezett bel- tartalmi érték — amely végül is a takarmány minőségét és a fel- használás gazdaságosságát hatá­rozza meg — szintén kedvezően alakult. (MTI) HASZNOS EGV ( I' I MŰKÖDÉS A Hosszúhegy! Állami Gazdaság és a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet az elmúlt esztendőben együttműködési megálla­podást kötött a közös gazdasag palackozója és tárolótere egy részének használatára. A társulás ügyintézője — gesztora — az állami gazdaság három műszakban Uzemefteti a palackozót, és évente négy és fél millió üve­get töltenek meg itallal. A hosszúhegyiek azt is vállalták, hogy Ezerjót is forgalomba hoz­nak soltszentimrei jelzéssel. Évente félmillió palackot töltenek meg ebből a tájjelegű bor­ból. A gazdaság az eszközérték tíz százalé­kát fizeti évente a szakszövetkezetnek, az Ezerjó értékesítéséből származó nyereségnek pedig húsz százalékát. Képünk a palackozó­ban készült. i .*. - / .; . v^-., ■- • • -• , ..v, . •. ■>'■• -• A sablont félretéve Az esztendő utolsó hónapja* ban járunk, az ünnepeket, sza­bad szombatokat is leszámítva még kétszer tíz munkanap sincs hátra. Nem arról szeret­nék (most szólni, hogy „hajrá, itt van az idő, mindenki igye­kezzen teljesíteni a tervet!’’, mert hiszen ma már a tervtel­jesítés sem mindig dicséretes dolog. Ha például eladhatatlan termékből gyárt valaki többet, abból nem sok haszna szárma­zik a népgazdaságnak. Ezt a témát előttem már sokan toll­hegyre tűzték, bizonyára még számos újságcikk szól majd a gazdálkodás ilyen-olyan vetii- letérői, az eredményekről és a kedvezőtlen tapasztalatokról. Valami más foglalkoztat, ami­ről mostanában sokat beszél­nek az emberek, és ahogy mon­dani szokás: benne van a té­ma a levegőben. A „hogyan élünk, hogyan éljünk" kérdé­se ez, ami természetesen ösz- szefügg szorosan az előbbivel, de mégsem teljesen azonos az ország, az egyén vagyoni hely­zetével, lehetőségeivel, az élet­nívóval. mindannyiunk jelen helyzetével és kilátásaival. A töprengés az év utolján azért is időszerű, mert a nagy népgazdasági leltárak, statisz­tikák is most készülnek, a ter­vekre vonatkozó irányelvek szintén most látnak napvilá­got. Jó ilenne, ha az egyének is elgondolkodnának, mivel járulhatnának hozzá, külön- külön és együttesen hazánk nyugodt belpolitikai légköré­nek megőrzéséhez, a viharok­tól háborgatott világhelyzet­ben is népünk egységének ,,új­ratermeléséhez", erősítéséhez. Mert mintha két pártra sza­kadt volna az országos közvé­lemény a tekintetben, hogy mire fordítsuk legfőbb emberi energiáinkat, szellemi és fi­zikai erőnket. Arra-e, amit munkahelyünk kér tőlünk, a becsületes hétköznapi tevé­kenység során, nem többet és nem kevesebbet, mint tisztes­séges munkát, helytállást, igyekezetei — ha lehet több­letként újítókedvet, lelemé­nyességet is —, hogy napról napra jobb legyen a termék — szellemi, anyagi —, amit alko­tunk, létrehozunk. Vagy talán okosabban tesszük, ha csupán saját anyagi gyarapodásunkra gondolva nekilátunk futni a pénz után, ahogy manapság modják: „maszekoskodunk", butikot nyitunk, belépünk egy polgári jogi társaságba, kisvál­lalkozással próbáljuk ki sze­rencsénket stb. Azt hiszem, ott van a nagy ellentmondás, ha valaki kü­lönválasztja ezeket a dolgokat egymástól, s úgy véli, hogy me­rőben új, merőben más, amit egyesek — nagyobb jövedelem érdekében is, de legalább any- nyira az ,,önmegvalósítás” vá­gyától hajtva — napjainkig el­kezdtek, élve a kormány, a párt által jóváhagyott lehetőségek­kel. S az is hiba, ha nem lát­juk: inkább a „hézagok" tö­mítéséről, a társadalmi, gazda­sági rések, hiányok megszünte­téséről, valaminek a pótlásáról i>an szó, s csöppet sem új dol­gokról. Akkor járunk el helyesen, ha a jelen körülmények természe­tes velejárójaként igyekszünk beépíteni tudatunkba, társa­dalmi összképünkbe az újnak ható jelenségeket, gazdasági és hozzákapcsolódó mozgásokat. Ha nem is tudunk megbékél­ni a célszerű lépéseket eltorzí­tó szélsőségekkel, a helyenként — valljuk be egyébként is — felbukkanó ügyeskedéssel, ki­sebb-nagyobb, olykor korrup­ciógyanús mesterkedéssel. A hogyan élünk, hogyan él­jünk kérdésre ma sem lehet más a válasz csak az, amit pártunk programja is rögzített az ország népének helyeslésé­től kísérve, vagyis: szocialis­ta módon akarunk élni és nem másképpen. Nem adva fel a jobb, a nemesebb, fejlettebb emberi társadalomról vallott elveinket és ebből következő szociális, kulturális, s egyéb vívmányainkat. Csakhogy a merev sémákat is félre kell tenni, ha élni akarunk, ha lé­tezni, fejlődni akarunk. Ez is az idei esztendő és az utóbbi évek tanulsága, ha nem is mondjuk ki mindig ilyen egy­értelműen és világosan. A szocializmus építésébe ve­tett hitünk és birodalmunk semmit sem változott — jó lenne ezt tudtul adni azoknak is, akik határainkon túl né­ha kárörvendően nézik belső gondjainkat, visszafogottabb lépteinket, gazdasági nehézsé­geinket. S hiszünk, hinnünk kell abban is, hogy nem fel­tétlenül a személyi javak mennyiségén múlik, jó vagy rossz közérzetünk, bizakodá­sunk, családi, emberi békénk és nekilendülésünk , F. Tóth Pál * WBm&s&z KEVÉS A SZAKEMBER, GYENGÜL AZ UTÁNPÓTLÁS Cipőjavítók gondjairól Ha Bács-Kiskun lakóinak sze­mélyenként átlagosan csak há­rom-négy pár lábbelijük van, akkor sem kevesebb mint 2 mil­lió pár cipő időszaKonkénti ja­vításával kell számolnunk. Az ilyen irányú keresletet növelik a családok előreláthatóan erő­södő takarékossági törekvései. Szűkebb hazánkban az idei tél előtt — a KISZÖV és a KIOSZ összesített statisztikája szerint — 112 szakemberhez vihetjük el levált talpú magasszárú cipőn­ket, csizmánkat. Az utóbbi évek­ben javultak a megyében e szol­gáltatás műszaki és- szervezeti föltételei, azonban a döntp prob­léma a szakember-utánpótlás még mindig megoldásra vár. (Folytatás a 2. oldalon.) • Nagy a forgalom a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet Luther udvari gyors­javítójában.

Next

/
Thumbnails
Contents