Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

4 • PETŐ; í NÉPE • 1982. december 1. Alkalmazkodóképesség SJUTÖPOSTA A több éves gyakorlatnak meg­felelően a mezőgazdasági szövet­kezetekben értékelték az első há­romnegyedévi munkát, a szá­mok, adatok alapján következ­tetni tudnak, hogyan zárják az esztendőt. Az idei ősz kedvezett a betakarításnak, a vetéseknek. A mezőgazdasági üzemek igye­keztek kihasználni a jó időt a munkák végzésére. Nőtt az olyan gazdaságok köre, amelyek a köl­csönös előnyökre alapozva, mun­kaerővel, gépekkel segítették egy­mást. A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei ösz- szesítették a körzetükhöz tartozó közös gazdaságok adatait. Ezek azt bizonyítják, hogy a legtöbb gazdaságban eredményesek vol­tak azok az intézkedések, ame­lyek a hatékonyabb gazdálkodás, a termelés növelése érdekében születtek. Figyelemre méltó, hogy növekedett az anyagi ösztönzés szerepe a termelésben és a költ­séggazdálkodásban. Az év köze­pén bevezetett szabályozómóde- sításokra az üzemek nem számí­tottak. Rugalmasan igyekeztek a másodvetések növelésével, egyes termékek magasabb feldolgozott­ságával, minőségének javításával, a munkák szervezettebbé tételé­vel ellensúlyozni ennek költség- kihatásait. A gabonanövények — a búza és a kukorica — termésátlaga 400 kilogrammal haladja meg az 1980. évi hektáronkénti hozamot. Az előzetes számítások azt mu­tatják, hogy a termelőszövetkeze­tek mintegy 60 százaléka 23—24 millió forint többlettermelési pré­miumot vehet igénybe. A tárolásnál az üzemek — ahol erre lehetőség van — alkalmaz­zák az energiatakarékos módsze- . reket. Jó minőségben takarítot­ták be a silókukoricát és a szá­las takarmányt. Az állatállomány számára megteremtették a szük­séges táplálékot az új termésig. A jó tenyésztési és tartási tech­nológiának köszönhetően, a csök­kenő tehénlétszám ellenére, a tej­értékesítés várhatóan eléri az elő­ző esztendeit. Az eddigi adatok azt bizonyítják, hogy a sertésál­lomány és a hízóértékesítés to­vább emelkedik. Csökkent a ta­karmány-felhasználás is ebben az ágazatban. A vágóbaromfi-kínálat eléri a tavalyi, szintet, vagy azt valamelyest meg is haladja. Figyelemre méltó, hogy az alaptevékenységet kiegészítő ága­zatok fejlesztése eredménnyel járt. Az úgynevezett melléktevé­kenységek termelési értéke szá­mottevően emelkedik. Bővítésük jól szolgálta az eszközállomány kihasználását, a tagok, a helyi munkáskezek foglalkoztatását, és hozzájárult az üzemi eredmény javításához. Az összesítések szerint a Duna mellékén és Bácskában a mező­gazdasági üzemek termelési érté­ke az idén nyolc százalékkal nőtt. Ez az esztendő is azt bizonyítot­ta, hogy ha év közben állandóan figyelemmel kíséri egy-egy üzem a bevételek és a kiá.dások ala­kulását, az energiatakarékossá­got, keresi a hatékonyabb terme­lés lehetőségeit, törekszik a jobb m>inőségre( ellensúlyozni tudja a növekvő költségeket. A gazdaság- politikával összhangban, a jövő év elejétől ismét változnak a gazdasági szabályozók. Ezek ha­tása — az előzetes kalkulációk szerint — mintegy kilenc száza­lékkal csökkenti a nyereséget a körzet gazdaságaiban. Sok még viszont a tartalék, és a mezőgaz­dasági üzemek minden esztendő­ben bebizonyították, hogy a ne­hezebb gazdasági körülmények között is képesek talpon marad­ni, a vezetőség és a tagság együt­tes erővel igyekszik ellensúlyoz­ni a növekvő kiadásokat. Más szóval: jövőre is döntő szerepe lesz a változásokat gyorsan ér­zékelő alkalmazkodóképesség­nek. K. S. Új gép - új termék Húspépet gyárt a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat . A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat egyre nagyobb gondot fordít a piackutatásra és a válasz­ték bővítésére. Természetesen szoros kapcsolatot tartanak a tenyésztőkkel is. Két évvel ezelőtt pél­dául 14 tsz bevonásával megalakították a broiler- csirke-nevelő közös vállalkozást, s ma már ez a kollektíva szállítja a gyár részére a feldolgozásra kerülő csibék 90 százalékát. Alig több, mint két hete a gyár ban üzembe helyeztek egy új gépet, s hozzá­láttak egy új termék készítéséhez. Erről érdeklőd­tünk Nagy Gyulától, a vállalat igazgatójától. — Annak, hogy termékeink biztos vevőkre talál­nak, elsősorban az a magyarázata, hogy mindig igyekszünk igazodni a piaci igényekhez — mondta az igazgató. — Konyhakész, darabolt termékeink keresettek a belföldi vásárlók körében, nem utol­sósorban azért, mert a háziasszonyoknak kevesebb munkát jelent készítésük. Hazánkban egyre nagyobb sikert aratnak a ba­romfihúsból készített töltelékáruk. Űjabban a hús­ipari vállalatok a hagyományos töltelékáruikba is kevernek tápanyagokban igen gazdag csirkehúst. Azon tűi, hogy a felvágottak íze is kellemesen vál­tozik. készítésükhöz kevesebb marha- és sertéshús­ra van szükség, többet tudnak a vállalatok expor­tálni, ami népgazdasági érdek is.­F.zeket az igényeket látva'beszereztünk 4,5 millió forintért egy holland automata pépesítő gépet. Ez kicsontozza a csibéket, s húsból pépet készít, ezt keverik azután más húsüzemek töltelékáruikba. A próbaüzem sikeres volt. Jövőre már a tervek sze­rint 1500 tonna húspépet adunk át az ország hús­ipari vállalatainak. O L. • Egészben kerülnek a csibék az automata ga­ratjába. MUNKÄSEMBEREK Az alapszervi titkár Az ötvenesek fölényes életisme­retével tekint a dolgokra, időben távoliakra és közeliekre egyaránt. Fiatal éveiben kijutott neki a ke­serűségből, a testi-lelki megpró­báltatásokból. ötéves korában ár­ván maradtak nővérével: édesany­juk meghalt, apjuk elkóborolt va­lamerre. Nagyszülei nevelték föl őket, akik nem bővelkedtek anya­gi javakban. Korán kenyérkeresel után kellett néznie. Aztán jött a háború, majd hadifogság. A kitar­tás, az emberség iskolája hat és fél évig tartott a Klrov vidéki er­dőségekben. Cgy tartja, hogy az életét egy orosz orvosnőnek kö­szönheti. Otthonról hordott neki naponta, gyógyszerek pótlására kecsketejet a kórházba. Örök ta­nulság számára: az emberekből nehéz időkben sem hal ki a jóság. • Fóliával béleli műanyag rekeszekbe töltik a hús­pépet. majd csomagolva szállítják a húsipari válla­latokhoz. — A villanyszerelő­szakmát már nem éppen gyerekfejjel, 1950 után tanultam ki — meséli Pólyák József, aki a ha­jai Kismotor- és Gép­gyár Dózsa úti telepién ma alapszervi párttitkár. — Dolgoztam az Ipari Villanyszerelő Vállalat­nál Budapesten, aztán itthon a DÉMÁSZ-nál, végül 15 évvel ezelőtt itt kötöttem ki. Most csoportvezető vagyok a karbantartóknál. Az üzemi pártirodá­ban vagyunk. — Milyen füzet ez itt az asztalán? — Ebbe írom a beszá­molót. Tegnap tartottunk vezetőségi ülést és most készülünk a beszámoló taggyűlésre. A csoport­értekezleteken és az egyéni elbeszélgetése­ken, értékeléseken már túl vagyunk. — Jó eredményekről szól majd ez a beszá­moló? — Végrehajtó alap- szervezetnek nevezném a miénket. Mert a gyár gazdasági munkájában mi a tervek megvalósí­tásában veszünk részt. ■ termelünk. Ezzel függ össze, hogy az idén nem tudunk olyan sikerekről beszámolni, mint tavaly. Sajnos, nem volt zökke­nőmentes a munkánk, alapanyaghiány, s egye­bek zavarták. — Hányán tagjai a pártnak a telep kollek­tívájából? — Százhatvanan dol­gozunk itt és a pártta­gok száma általában 30 —40 között van. Három hete kezdődött el ná­lunk a pártoktatás. Eb­ben minden olyan tag részt vesz. aki külön is­kolába nem jár. — Milyen témákat ta- nulmányoznak? — Az egyik csoport a szocialista kultúra. a másik a nemzetközi po­litika kérdéseivel foglal­kozik. Pártonkívülieket is hívunk ezekre a sze­mináriumokra. — Van itt afféle kis belső politikai élet a munkahelyen, amiben a pártonkívüliekkel vi­táznak is? — Igen. és nálunk is nagyobb az érdeklődés mostanában az ország és a világ ügyei iránt. A belpolitikai témáink gyakran a fogyasztói árak alakulásával kap­csolatosak. Vélemé­nyem szerint eredmé­nyesebben tudnánk agi­tálni a kényszerű ár­emelések okainak meg­értetéséért. ha idejében tudnánk a változásokról, hamarabb, mint aho­gyan a szóbeszédben már hallani róluk. — Úgy gondolom, az alapszervézetnek jut sze­rep a gyár helyzetéről alkotott helyes kép ki­alakításában is. — A vándormadarak kivételével mindenki tisztában van vele. hogv milyen az összefüggés a bérek emelkedése és a termelés hatékonyságá­nak alakulása között, ha erre célzott. — Pillanatnyilag me­lyik a pártmunka nehéz területe? — Itt nálunk a tele­pen az utánpótlás kine­velése. Az idén egy 30 év feletti társunkat vet­tük föl. A fiatalok nem jönnek úgy. mint ahogy várnánk őket. Én úgy látom, hogy a meggyő­ződésükkel nincs baj. Az időt sajnálják, amit föl kell áldozni, ha közénk állnak. Sietnek haza maszekolni. Mindenki tudja, hogy a párttagság semmiféle anyagi előny­nyel nem jár. viszont a kötelezettségeink na­gyok. Példamutatást várunk az elvtársaktól a a munkában és a ma­gánéletben egyaránt. — A saját fiai? — Ök egyelőre még KISZ-tagok. nem itt dolgoznak. Feleségem is párttag és a gyerekek megfelelő alapot kaptak ahhoz, hogy ne hozzanak ránk szégyent. Pólyák József 12 éve tölti már be tisztségét. A gyári pártbizottság elé­gedett a munkájával. Ja­vaslatára november 7. alkalmából a Munka Ér­demrend ezüst fokozatá­val tüntették ki az 55 éves titkárt. A. Tóth Sándor Fogadószoba Őszintén mondom, nagy népszerűségnek örvendett eddig a megyei AGROKER egyik szolgál­tatása, mármint az, hogy napi 120 forintért lehetett bérelni a hobbiföldek megmunkálására ki­válóan használható, motoros ker­tikapát. Magam is igénybe vet­tem számtalanszor ezt a praktikus eszközt, sok száz kiskert-tulajdo­nos társammal együtt. Nemrégen újra felkerestem ha­sonló szándékkal a mezőgazdasá­gi ellátót, ahol féhéren-feketén közölték velem, ráfizetéses volt e tevékenységük, mellyel ezentúl a kecskeméti kölcsönzőbolt fog­lalkozik. Azonnal megyek oda, s éppen bérlői óhajomat akarom el­mondani. amikor felfigyelek ' az új tarifára. Eszerint reggel 8 és délután fél 5 között 260, huszon­négy órára pedig 370 forintért kerülhet birtokomba ugyanaz a kapa. Számolni kezdtem. A kicsinyke munkagép autóval való kiszállí­tása is pénzbe kerül, a napi öt­hat órai munka üzemanyag-költ­sége — ami természetesen a bér­lőt terheli — alig úszható meg egy százasból, akkor ott a bérle­ti díj, meg a boltba visszajutta­táshoz is jármű kell, summa sum- márum, a kétszáz négyszögölnyi terület megforgatásáért simán kell fizetni vagy félezer forintot. Aztán rádöbbentem, ha szólok egy lótartó gazdának, s vállalko­zik is a hobbiföld felszántására, talán 250 forintot sem kér tőlem, sőt az állat, meg a munkaeszköz óda-visszaszállításáról sem kell gondoskodnom. A napnál világo­sabb, melyik a gazdaságos meg­oldás. Persze a képlet csupán elmé­letben tűnik egyszerűnek. A va­lóság az: napokig kell keresni olyan embert, aki lóval szokott szántani. Többen nem is akadnak ilyen vállalkozóra, ők kénytele­nek élni a kölcsönzés feltételei­nek megváltozott lehetőségével. Egyébként hallottam. vannak már, akik beszereztek kertikapát, melyet még drágábban adnak kölcsön, mondván, az üzleti nyit- vatartáson túl is az érdeklődök rendelkezésére állnak. így gyako­rol hatást az egyik ár a másikra. A rövidebbet pedig a vékonyabb pénztárcájú kistermelő húzza, aki rájön arra, hogy a megnöveke­dett kiadásaival kevésbé van arányban a bevétele. A kedvezőt­len mérleg pedig ritkán ösztönöz a jobb munkára. Vajon gondol­tak-e effélére azok, akik döntöt­tek az említett kis masina irreá­lisan magas bolti kölcsönzési dí­járól... (Elmondta: Kristóf Vil­mos kecskeméti olvasónk.) Régi kőkerítést távolítottak el helyéről a minap. A ki­emelést végző gép mélyen markolt a földibe, mire meg­szűnt a villanyszolgáltatás a városközpont több épületében, sőt a közeli egészségügyi in­tézményben is. Csaknem egy órán át tartott ez az állapot, annak ellenére, hogy késede­lem nélkül kezdődött meg a javítás. Másutt csatornázásra került sor. amikor az árokásó masina „jóvoltából'’ áram nélkül ma­radt 120 lakás. A hiba elhárí­tásán egész nap szorgoskodtak a szerelők. Az eseteket találomra ra­gadtuk ki azok közül, melye­ket nyilvántart a DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltsége. Ahol megtudtuk, hogy a me­gyeszékhelyen ötszáz kilomé­ternyi a föld alatt húzódó elektromos kábel, amit az utóbbi két évben mintegy öt- venszer téptek szét. s rongál­tak meg egyéb módon a mun­kagépek. a speciális szerszá­mok. Hogy a technika egyik legnagyszerűbb ..áldásától” rövidebb-hosszabb ideig meg­fosztott közületi és egyéni fo­gyasztóknak miféle kellemet­lenségben lehetett részük, az csupán sejthető, a szolgáltató vállalat ezzel kapcsolatos gond­ja viszont ismert. Nevezete­sen, hogy csakis olyan áron tudott gondoskodni haladék­talanul az említett hibák meg­szüntetéséről, hogy másik, fontos munkaterületről irá­nyította at a szakembereket a/, adott helyszínre. A kérdés ön­ként adódik: megelőzhetők-e ezek a sajnálatos üzemzava­rok? Informátoraink közölték: Kecskemét közműhálózatáról, illetve annak föld alatti el­helyezéséről precíz feljegy­zések, térképszerű rajzok áll­nak rendelkezésre. Segítségük­kel pontosan lehet kijelölni a bontási-építési-szerelési tevé­kenység úgynevezett nyomvo­nalát, miáltal megmenthetők a kábelek és a különféle veze­tékek a tönkretételtől. És mód nyílhat arra is, hogy felkérés­re az illetékes cég tegyen óv­intézkedést a hálózata épsége érdekében. Persze tény az is, hogy a nagyobb arányú és földbontással járó munkák ter­vezői általában figyelembe veszik a közművezetékeket, sőt megfelelően jelzik is azo­kat a műszaki dokumentáci­ókban. a kivitelezésnél viszont már gyakorta előfordulnak la-, zaságok. Bár a javítások miatti költ­ségeket következetesen meg­térítteti a DÉMÁSZ. mégis úgy tűnik, szankciója kevéssé alkalmas, hogy elrettentsen a rongálásoktól. Talán ha a tár­sadalmi tulajdon ilyetén való megkárosítását személyre szó­ló felelősségrevonás is követ­né, a jövőben mindenütt kö­rültekintőbben. vigyázó, bban látnák el feladataikat a köz­művesített utcákban, tereken, vagy éppen parkokban dolgo­zók. VISSZHANG Meglepetés a gyógyfürdőben Október 30-i lapszámunkban írtunk arról, hogy a kiskunhalasi strandfür­dő 2. számú termálkútia olyan értékes kémiai anyagokat tartalmazó gyógy­vizet ad. mely jól hasznosítható az úgynevezett elváltozásos izülati be­tegségek kezelésére. E sorokra felfi­gyelt Pataki Domokos olvasónk is. akinek szintén hasonló panaszai van­nak. s november 2-án felkereste a helyszínt, ahol a kővetkezőket tapasz­talta : Minthogy először jártam e fürdő­ben, már a belépésemkor szerettem volna részletesen tájékozódni az ot­tani legfontosabb tudnivalókról. Egy­szerre négy női alkalmazottal is ösz- szefutottam, de ök meghallgatásra sem méltattak. Végre előkerült a pénztáros, akitől megvettem hat fo­rintért a kádba szóló jegyet. Ezután nagy nehezen rátaláltam a megfelelő ajtóra, benyitottam, s ekkor nem várt meglepetésben volt részem: valósá­gos zsibvásári hangulat fogadott. Legalább tíz férfi kereste idegesen ruháját egy kicsiny helyiségben, ahol a levetett holmik — egyéb lehetőség híján — a padlón hevernek. A furcsa körülmény korántsem nyerte meg tet­szésemet, de főleg az, hogy sehol sem találtam kádat. Visszamentem a pénz­tároshoz, aki reklamációmra közölte, náluk csak közös fürdőzésre van 'e- hetőség. Természetesen sarkon fordultam. Hazafelé tartva eszembe jutott, hógy az említett újságcikk utalt a perspek­tívára is, miszerint e gyógyhatású víz akár Európa-szerte ismert fürdőhely- lyé avathatja Kiskunhalast. Mindeh­hez azt teszem hozzá szerényen: örül­nék annak is, ha a halasi fürdő tét*b nikai ellátottsága, meg az odaérkező vendégekkel való bánásmód legalább csak megközelítené azt a színvonalai, amelyre a gyulai, vagy éppen a haj- dúszoboszlói gyógyfürdőben mindig számíthat az ember! KÉRDEZZEN — FELELÜNK Miért borítják be zúzott kővel az utakat? K. Z.-né hetényegyházi lakos személyesen panaszolta el, hogy a kis települési Kecskeméttel össze­kötő mintegy 10 kilométernyi utal hetek óta veszélyes használni gép­kocsival, mert burkolatként apró kő van rajta, mely a jármű kere­kei révén szerteszét röpül. És né­ha akkora sebességgel, hogy rá­pattanva a szélvédőüvegre, alapo. san próbára teszi annak szilárdsá­gát. Olvasónk elmondotta azt is, nemrégen új gumival szerelte fel a saját autóját, de a kő miatt szin­te két hónap alatt elkopott mind­egyik gumi. Mások a megye egyéb részein fedeztek fel hasonló álla­potú úttestet, ahol félve közleked­tek a biciklisek és a gyalogosok, akik talán csak a szerencsével magyarázhatják, hogy eddig meg­úszták a dolgot arc- és szemsérü­lés nélkül. Vajon miért ragasz­kodnak ehhez az építőanyaghoz az útügyi szervek, amikor láthat­ják, milyen kárt és balesetveszélyt idéznek vele elő? — kérdezik so­kan. Felvilágosításért a KPM megyei lcözúti igazgatóságához fordultunk, ahol megtudtuk, hogy régóta al­kalmazzák az utak állagának meg­óvására ezt a technológiát, mely­re nagy szükség van, hiszen a ki­csinyke térfogatú kövek bekerül­nek a repedésekbe, a gödröcskék- be, onnan kiszorítják a vizet, s ezáltal csökken, vagy éppen meg­szűnik a fagyás okozta rongálódás. Bács-Kiskunban évente másfél millió négyzetméter közút burko­lását végzik ily módon. A műve­let egyszerű, s ami ennél döntőbb, olcsó is. Eredményessége pedig bizonyítható azzal, hogy csak hosz- szú évek elteltével válik indokolt­tá az ekképpen kezelt ót nagyobb költséget igénylő korszerűsítése. Informátorunk szólt a hetény­egyházi úttal kapcsolatos bíráló észrevételekről is, melyeket jogos­nak talált. Majd közölte, a szak­emberek „jó közepesének minő­sítették az ottani építőmunkát, melynek végzésekor nem volt túl­ságosan kegyes az időjárás (csa­padék hullott), emiatt nem rögző­dött minden kődarab az aszfalt­mezőbe. így hát előfordulhatott pár hétig, hogy a járművek kere­kei felpörgették a burkolóanyagot. De éppen ennek mérséklése, meg­előzése érdekében volt elrendelve a 40 kilométeres sebességkorláto­zás. Befejezésül arról hallottunk, hogy a közúti burkolat okozta anyagi kár, vagy személyi sérülés esetén térítést fizet az Állami Biz­tosító. (Ez utóbbihoz annyit te­szünk hozzá: talán célszerű lenne a közepesnél mindig színvonala­sabban ellátni a kivitelezés fel­adatát az útépítőknek, akik vég­ső soron felelősek a biztonságos útviszonyokért, s alighanem csak a legjobb minőségű burkolási munkájuk szolgálhatja az úttest állagvédelmét.) Mi a feltétele a rokkantsági nyugdíj megállapításának? A Madarason lakó Búcsú Mi- hályné rokkantsági nyugállomány­ba kerül rövidesen, ennek ellené­re nem szeretne megszakítani köz­vetlen kapcsolatát a munkaadójá­val, sőt ahhoz is ragaszkodik, hogy a személyi igazolványában marad­jon a munkahelyi bejegyzés. Az egyik hivatalos helyen viszont fi­gyelmeztették, nem részesülhet nyugdíj folyósításában addig, míg formailag is fennáll a munkavi­szonya. A következőkben még eze­ket adja tudtunkra olvasónk: „Férjem is leszázalékolt, de ez idő alatt is fennáll a tsz-tagsági viszo­nya. Nem értem a megkülönböz­tetést. Önöktől várom a választ arra: valójában mi a feltétele a rokkantsági nyugellátás megálla­pításának?” Az a személy kerülhet rokkant­sági nyugállományba, aki legalább 67 százalékos mértékben csökkent munkaképes, rendelkezik a szük­séges szolgálati idővel, s a mun­kaviszonyát megszüntette, illetve nem rendszeres munkavégzésből származóan van keresete. Ha ön ez utóbbi feltétellel ren­delkezik — vagyis a hivatalosan előírtnál rövidebb munkaidőben dolgozik, és ennek megfelelően legalább húsz százalékkal kisebb a keresete, mint egyébként lenne —. akkor a munkaviszonya fenn­tartása mellett is jogosult az em­lített nyugdíjra. Ellenkező esetben valóban szükséges megszüntetnie a munkaviszonyát, s ilyenkor az ezzel kapcsolatos bejegyzést köte­lező bevezetni a munkaadónak a személyi igazolványába. Végül el­mondjuk. a társadalombiztosítási törvény értelmében a tsz-tagsági viszony megléte nem befolyásolja a mezőgazdasági dolgozó rokkant­sági állományba helyezését. Itt nem megkülönböztetésről van szó, hanem arról, hogy társadalmunk a konkrét munkahelyi-szervezeti viszonyokat figyelembe véve gon­doskodik a rászoruló beteg embe­rek anyagi támogatásáról. A tsz- tagság nem munkaviszonyi kate­gória elsősorban, hanem a tulaj­donosi közösségbe való tartozást fejezi ki. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111. ± X i

Next

/
Thumbnails
Contents