Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

1982. december 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Példák az emberségre Szabványosítás és külkereskedelem Beszélgetés dr. Sütő Kálmánnal, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesével A feljegyzések szerint már a rómaiak is ismerték a szabvány fogalmát. A szekereket, a hadifelszereléseket, az utakat előre meg­határozott követelmények szerint készítet­ték. A mai értelemben vett szabványosítás az ipari forradalom időszakára esik. Kandó Kálmán és Puskás Tivadar nemcsak zseniá­lis feltaláló volt, hanem a szabványosítás apostola is. Jelenleg hazánkban 10 ezer szabvány „él”. Emellett 4 ezer ágazati szabványt is nyil­vántartanak a minisztériumok. Dr. Sütő Kálmánnal, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettesével a „szabvá­nyok felelősségéről”, külkereskedelmünkben betöltött szerepéről beszélgetünk. — A Gazdasági Bizottság az idén is foglalkozott a minőség- szabályozás továbbfejlesztésé­nek lehetőségeivel. — A minőség javítása, ellen­őrzése lényegében és alapvetően vállalati feladat — mondja az elnökihelyettes. — A minőséggel kapcsolatos gondok a versenyké­pesség fokozásával, a monopol­helyzetek felszámolásával oldha­tók meg végérvényesen. Gondos­- kodnunk kell a minőségnek és az áraknak további összhangjáról. A minőségi osztályok kiterjeszté­séről, amely lehetővé teszi a ki­váló, illetve a gyengébb minőségű áruk közötti differenciáltabb árak megállapítását. Ezek mellett szükséges a minőségszabályozás állami felügyeletének, és ellen­őrzési rendszerének áttekintése I is. Ennek a feladatnak a végre­hajtásához a Szabványügyi Hi­vatal megfelelően előkészített koordinációs terveket is kidolgo­zott. / — A KGST-szabványok száma ma már meghaladja a 3 ezret.. . — A tagországok termelési, technikai színvonala eltér egy­mástól. Emiatt alkalmasint komp­romisszumra kényszerülünk, még akkor is, ha a szabványegyez- [ mény szerint a legmagasabb szín­vonalat vesszük alapul. Ez bizony néha gondot jelent, mert vannak országok, amelyek nem tudnak csatlakozni ezekhez a feltételek­I hez. Természetesen addig az il­lető ország kizárja magát az egy­más közötti kereskedelemből. Egyébként a szabványosítás fon­tossága már a KGST megalaku­lását követően előtérbe került. i Ma is egyik alapvető feladatunk, az egyes tagországok minőséasza- ; bályozási- és ellenőrzési rendsze­reinek továbbfejlesztése és össze­hangolása. Ezek a rendszerek a speciális gazdasági együttműkö­dés keretein belül szervesen il­leszkednek az adott ország gaz­dasági mechanizmusához. — A kereskedelemben és a forgalmazásban egyre nagyobb szerepe van a megbízhatóságnak. — A célunkat akkor érjük el, ha már a vállalati tervezésnél a minőséget, mint alapvető kate­góriát figyelembe vesszük. Érde­ke ez nemcsak a nemzetgazda­ságnak, hanem a kisebb közössé­geknek is. A szabványosításban és a minőségellenőrzésben a kö­vetkező esztendőkben növelni kí­vánjuk az egyes vállalatok fele­lősségét. A vállalati önállóság lehetőségeit kihasználva, indokolt esetben — például a szerződés­ben — előzetes engedély nélkül eltérhetnek az érvényben lévő előírásoktól, természetesen úgy, hogy ezzel az eltéréssel nem csor­bíthatják a közérdeket és nem károsíthatják a fogyasztókat sem. — Gazdasági perekben meg­esik, hogy eltérően értelmezik a magyar szabványban leírtakat. — A vállalatok egymás közötti szerződéseikben gyakran nem rögzítik megfelelően a termékek minőségével kapcsolatos követel­ményeket. Sokszor engedménye­ket tesznek egymásnak. Nem ragaszkodnak a szerződésben az állami szabványok, vagy műszaki feltételek alapján rögzített előírások betar­tásához sem. Sok esetben örülnek, hogy egyáltalán megfelelő meny- nyiségű árut kapnak. Következik ez abból, hogy a háttéripar több területen monopolhelyzetben van, vagy pedig műszaki és szerve­zettségi színvonala elmaradott. Pedig a gyenge minőségű, vagy éppen hibás alapanyagú alkatré­szek nagymértékben csökkentik a késztermékek minőségét, és végső soron a külkereskedelmi és hazai értékesítést is hátrányosan érintik. , — A korszerű magyar szabvány védi exportérdekeinket is. — A külpiaci igények fokozó­dását csak úgy követhetjük, ha szigorítjuk, korszerűsítjük minő­ségi ellenőrzésünket. Súlyos ká­rokat okozhatnak az exportra szállított, de a külkereskedelmi szerződésben meghatározott mi­nőségnek meg nem felelő termé­kek. Különböző intézkedések mel­lett exportérdekeink védelmét szolgálja a MIÉRT, a Minőség- ellenőrző Részvény Társaság. A MERT széleskörűen vizsgálja, hogy az exportra -kerülő termé­kek mennyire felelnek meg a szerződéseknek. Bár előfordul, hogy a hibák észlelését nem kö­veti megfelelő intézkedés, azok okainak megszüntetésére ... — A KGST-szabványokról már szót ejtettünk. Milyen minőség- szaibályozás szerint történik egyéb országokkal az áruforgalmazás? — Az ISO-nak, az erre hivatott nemzetközi szervezetnek >145 mű­szaki bizottsága van. Munkájá­ban részt veszünk. Az ISO Élel­miszeripari (Műszaki Bizottságá­nak titkársága Magyarországon van. Elismeréséül annak, hogy az élelmiszerek minőségvizsgálatá­ban elöl járunk. A Bács-Kiskun megyei Minőségellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet például tag­ja a FAO Szabványügyi Szakbi­zottságának, ahol a gyümölcsle­vek és tartósított gyümölcsök, va­lamint zöldségfélék minőségi pa­ramétereit határozzák meg. Szabó Pál Miklós Közhely, hogy társadalomban élni egyenlő azzal: törvények ál­tal szabályozottan telnek nap­jaink. Szabályok, rendeletek, uta­sítások adnak keretet éveinknek. A másik közhely, hogy a becsüle­tes, rendszerető ember csakis a szabályok figyelembevételével, azok pontos betartásával lehet je­len a társadalomban. Szinte már mindehhez felesleges hozzátenni, hogy a szabályok betartása nélkül lehetetlen élni. Ez mind igaz Ám mégis: akad­hat olykor kivétel is. Olyan eset, amikor a szabályokhoz való me­rev ragaszkodás egyértelműen ár­talmas lehet. Az alábbiakban né­hány olyan példát említünk meg, amikor a gyors és józan belátás, az emberiességre alapozott felis­merés úrrá lett a szabályokhoz való túlzott ragaszkodáson. □ □ □ Pöfög, döcög a kisvonat — a vi­cinális — az istenhátamögötti vi­déken. Négy-öt utas unatkozik, ásítozik a rozoga padokon. Ami­kor az egyik dűlőúton, jókora ko­sarakat cipelve szalad egy fejken­dős asszony. Integet, de hiába: itt nincs megálló, hát feleslegesnek Bács megye híres az őz- és ap­róvadállományáról. Szívesen ke­resik fel a vadászhelyeket a kül­földiek is, s még inkább idesereg- lenének, ha tovább javulnának a vadásztatás feltételei, kulturál­tabb, jobb körülmények között tölthetnék napjaikat a Duna—Ti­sza közén a vendégvadászok. A megye negyvenegy vadásztársa­ságának több mint kétezer tagja nevében száz küldött tanácskozott tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában. Katanics Sándor, a MAVOSZ megyei in­tézőbizottságának elnöke köszön­tötte a megjelenteket, majd Nagy Béla gazdaságvezető számolt be az idei és a jövő évi költségek ala­kulásáról. Egyebek között el­mondta, hogy jövőre jelentősen csökkentik a kiadásokat, béralap­megtakarítással, a forgóeszköz­beszerzések, valamint az ingatlan­fenntartási költség módosításával. Néhány beruházásra is sor kerül: korszerűsítik a skeet-pályát, ahol így a korábbiaknál .magasabb színvonalú, nagyobb versenyeket is tudnak majd rendezni. . A megye vadásztársaságai pénz­ügyi bevételeiknek 4 százalékát fizették be a megyei központnak, amelynek 70 százalékát a vad­gazdálkodási alapba, 15—115 szá­zalékát a sport-, vadászkutya- és egyéb versenyek, rendezvények lebonyolítására költik. A vadgaz­dálkodási alapból — amely az idén több volt egymillió forint­nál — segítik, 40—60 százalékos tűnik az erőlködés. Igen ám, de mi történik? A kalauz súg valamit a vezetőnek, utána hátrafordulva kérdezi az utasokat: nem baj, ha egy percre megállnak, felveszik a nénit? S az utasok nem csupán egyetértettek ezzel, de egyben di­csérték az emberséges cselekede­tet. (Miközben arról teljesen meg­feledkeztek, hogy egy kis szabály- sértés történt.) □ □ □ Kecskeméten a 14-es autóbusz visszafelé jövet nem áll meg az Irinyi úton. Délelőtt van, csupán négyen utazunk a járaton. A meg­állóban egy nagyon idős házaspár vár. Integetnek. Szeretnének már buszra szállni. És mi történik? Megáll — „szabálytalanul” — a tizennégyes. Felveszi őket, nagy hálálkodások közben. És mi né­gyen mit csinálunk? Egyértelműen dicsérjük a buszvezető kedvessé­gét. Hogy ő „szabálytalanságot” csinált? Erre senki sem gondol. Csak a megértésre, az emberség­re ... □ □ □ A példákat sokáig, hosszan so­rolhatnánk Csupa olyasmit, ami arányban, vissza nem térítendő támogatással és kölcsönnel a vadásztársaságok fejlesztési el­képzeléseinek megvalósítását. A tegnapi küldöttközgyűlés határo­zata szerint a támogatást és köl­csönt fele-fele arányra módosí­tották, így nagyobb lehetőségük nyílik a vadásztársaságoknak a beruházásokra. Egyebek között ebből a pénzből létesítenek vad­kacsa- és fácánnevelő-telepet, s folytatják a már elkezdett dám­vadtelepítést is. A külföldiek ál­tal is szívesen látogatott terüle­teken faházakat építenek, s eze­ket ízlésesen berendezik. Ezzel is vonzóbbá akarják tenni a külföldieknek az itteni vadászást, amely egyébként jelentős bevé­telt, az országnak pedig devizát hoz. A felszólalók közül Marschall Tamás megyei vadászmester a szarvasállomány helyes becslésé­re, a különféle korlátozások fel­oldására, az optimális ivararány kialakítására hívta fel a figyel­met, Katanics Sándor pedig a va­dászok eszköz- és anyagellátásá­nak javítása érdekében egy va­dászból létesítését szorgalmazta. A közgyűlésen megemlékeztek a nemrég elhunyt Kujáni István Nimród-éremmel kitüntetett ki­váló vadásztársukról, aki több mint harminc évig elismerést ki­váltó munkát végzett a megye vadgazdálkodása érdekében. azt bizonyítaná, hogy a szabályok merev értelmezése káros — és fordítva. Hogy a józan belátás, a gyors helyzetfelismerés nemcsak, hogy nem ártalmas, de egyenesen — és egyértelműen — hasznos. Nos, ha hozzáteszem ehhez a ta­nácsi ügyintézést, az OTP-nél va­ló sorban állást, az adóhivatal előt­ti téblábolást stb., akkor válik igazán nyilvánvalóvá a fentebbi állítás igaza. Álljon itt egyetlen példa végül: Tiszakécskéről jött be motorral egy fiatal házaspár a kecskeméti hivatalba. Kérték, hogy intézzék el az ügyüket, mert az sürgetően fontos. S a válasz mi volt? Miért nem jöttek egy perc­cel korábban? És hozzátették: így csak három nap múlva intézked­hetnek, mert szabad szombat jön. □ □ □ Epilógus helyett: egy hivatal­noknak kétperces munkája lett volna, ha azt vállalja munkaidő után. A fiatal házaspár viszont legalább egy héten át kesergett a lelketlenség, a bürokratikus ügy­intézés miatt. Varga Mihály Pályázat sertéstelepek korszerűsítésére A nagyüzemi sertéstartó tele­pek rekonstrukciója során kiala­kítható új, környezetkímélő tech­nológiák és építészeti megoldások kidolgozására hirdet t'érvpályáza- tot a MTESZ az illetékes minisz­tériumokkal és a társadalmi szer­vezetekkel együttműködve. A pályázattól olyan, elsősorban a rekonstrukció keretei között alikalmaziható, költségtakarékos technológiai folyamatok és épí­tészeti megoldások kialakítását várják, amelyeknek alkalmazásá­val javulnak az állattartás felté­telei, másrészt elkerülhetők a sertéstartással együttjáró környe­zeti ártalmak. Olyan — általáno­sítható és lehetőleg konkrét pél­dán bemutatott — technológiai és építészeti megoldások kidolgozá­sát keresik, amelyek során a szerves trágya kezelésé, haszno­sítása gazdaságos, környezetvé­delmi szempontból biztonságos. A tervpályázat részletes kiírá­sa már átvehető a MTESZ szak­mai koordinációs titkárságán (Budapest, Kossuth Lajos tér 6— 8. II. emelet 224.). A beküldési határidő 1983. feb­ruár 28. A díjazásra és megvé­telre összesen 460 ezer forint áll rendelkezésre. Vadászok évzáró közgyűlése SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? i Mérlegen a háztartási gépek Tartósak-e a tartós fogyasztási cikkek? Közülük is elsősorban a családok nélkülözhetetlen segéd­eszközei : a háztartási gépek ? Így láttuk. „Nem rám tartozik” Gyanútlanul azt hinném, hogy egy végeladás, nincs maradás! állapotába jutoitt üzletben va­gyok, ha nem tudnám, hogy ez egy szolgáltató műhely, egy kecskeméti városrészben. Centri­fugák, (porszívók. mosógépek nagy számban; jó néhány készü­léket még eredeti, gyári dobozá­ban hoztak be javíttatni. Egy polc tele hajszárítóval, kávéda­rálóval. vasalóval, s más, kisebb tárgyakkal. Az egyik javítótól megtudom, hogy a polc afféle feketesarok. Oda azokat a készülékeket teszik, amelyekhez nincs alkatrész, ame­lyek tehát javíthatatlanok. — Milyen alkatrész hiányzik? — érdeklődöm az egyik szakem­bernél, aki az itt levő háztartási gépekkel bánik. Ha bánik. Már amikor van anyaga. Kényes kérdést "érintettem, mert elhárította a további felvi­lágosítást. — Nem nyilatkozhatom! Meg­tiltották. Ez nem rám tartozik. Soltvadkerten és Kiskőrösön már nyíltabb emberekkel talál­Í koztam, akik őszintén elmondták tapasztalataikat. véleményüket. Dr. Dani Dánielné villanymo­tor- tekercselő és elektroműsze­rész a Soltrvadkerti Vegyes- és Építőipari Ktsz-nél: — Nemcsak a községnek, de a környék tanyai lakosainak is dolgozunk. Sok a szőlő. Így ná­lunk ősszel több a munka, ami­kor a présmotorokat, meg a da­rálókat hozzák javíttatni. Ta­nyán a vizet szivattyúkkal hozzák a felszínre — ezeknek a motor­jaival, ha elromlanák, ugyancsak bennünket keresnek meg. Ha csökken a feszültség... — Háztartási gép? Természete­sen azt is hoznak ide. havonta körülbelül harmincat. Ha tud­juk, három—tíz nap alatt elvégez­zük a javítást, de előfordul, hogy tovább, két hónapig is várakoz­tatjuk egy-egy megrendelőnket. Nem szívesen tesszük. De mosó­gépekhez .például ritkán lehet hivatalos áron indító kondenzáto­rokat beszerezni. Magánkisipa­rosoknál kaphatók, de azok drá­gábban adják. Mégis megvesszük, mert ezek nélkül semmire sem jutnánk. Elég baj az úgyis a nagyköz­ségben és a tanyákon, hogy az esti, megnövekedett áramfogyasz­tás, s az ezzel járó feszültség- csökkenés következtében a mo­sógép- és a darálómotorok nem bírják a terhelést. Tönkremen­nek. Más szóval: leégnek. Ez mindennapos dolog. „Sajnos — egészítem ki ma­gamban a műszerésznő szavait. — Sajnos, hogy ez a leégés a gép­használók bizonyos fokú pénzbe- ni „leégését” is jelenti, hiszen nem olcsó a motorokat újrateker- cseltetni. Viszont rábeszélhe­tünk-e valakit arra, hogy hol, mikor mosson, amikor a legtöb­ben napközben dolgoznak? Ezzel a kérdéssel energiagazdálkodó szakembereinknek is szembe kel­lene nézniük egyszer.” Kinek a dolga? Vercz Károly, Soltvadkert nagyközség Tanácsának vb-tit- kára: — Egy éve segítettünk a kis­kunhalasi GELKÁ-nak, hogy egy volt vegyesbolt helyén műhelyt nyisson. Gondoltuk, kell a kon- kurrencia. Mit nyújt ez a versenytárs? — látogattam meg a GELKA-mű- helylt. Tévét, rádiót itt, helyben ja­vítanak. Jelzik ezt a kibontott készülékek, s a viliódzó képer­nyők. Minit Székely Tibortól hal­lom: minden szerdán jön egy autó, amely elhozza a kiskunha­lasi szervizből a már megjavított háztartási készülékeket, és elvi­szi a rosszakat, hogy majd egy hét múlva, használhatóan visz- száhozza. Jó dolog ez a településien. De mit mond a GELKA kihe­lyezett szolgáltatásáról az az ügyfél, aki épp most nyitott be a műhelybe? Jakó Ferenc: — Ha a színes tévé elromlik, két-thárom hetet várunk, mire kijönnek érte. Most meg hogy jártunk a mosógéppel! Elkopott benne egy tömi tő gumi. Régi a mosógépünk, de még jó, sajnál­juk kidobni. Elhatároztuk, meg­csináltatjuk. A GELKÁ-nál vi­szont nincs ilyen alkatrész. Ne­kem kellett venni. 500 forintért. Kétszázzal többe került, mint a hivatalos ára — de még mindig • Dr. Dani Dánielné motort te­kercsel. jobban megéri rendbehozatni a gépet, mint újat vásárolni. Különös eset. Miért annak kell alkatrész után mennie, akinek szolgáltatnak? Fura dolog volna, ha aiz orvos hazaküldené betegét vérnyomásmérőért, vagy a cipész a javíttatót talpbélésért! A gyártó gyártson! Sokkal jobb, ha a segítségre két szolgáltató kapcsolatában akad példa. Ez történt Kiskőrö­sön, ahol a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet híradástechnikai és háztartási eszközöket javító mű­helyében többször nem volt mo­sógéptengely. Hogy a tizenhat fo­rint nyolcvan filléres alkatrész hiánya ne késleltesse a javítást, a ktsz a GELKA műhelyében el­készíttetett ötven tengelyt. • Mit palástol a palást? (A kis­kőrösi ktsz raktárában.) (Méhesi Éva felvételei) A szövetkezeti javítóműhely­ben évente mintegy kétmillió fo­rint értékű szolgáltatást végeznek a lakdsok részére. Alkalmanként TOO—150 ezer forintért vásárol­nak tartozékokat az anyagbeszer­zők. Ám a vásárlás, sajnos, so­sem teljes. Centrifugapalást nincs. Víztere­lő tárcsáihoz se tudnak hozzájut­ni, ami az egyik fajta mosógép­hez kellene. Háromforintos al­katrész — mondhatnánk egy fagy­lalt ára —, és ez akadályozná meg, hogy a víz a motorra cse­pegjen. Kárban tartás. Gondozás. A ki­sebb hibák kijavítása. Tanácsok a gépihasználóknak. Alapve­tően ez kellene, hogy legyen a szolgáltatók feladata. Ezzel szem­ben bizonyos gyártói teendőket is átvállalnak. Olykor ott folytatják — ott kénytelenek folytatni — a munkát, ahol az üzemben. a gyártó cégeknél jól-rosszul abba­hagyták. Ég a motor, vékonyodik a palást — Mint vélekedik erről Csan- da Gyula, háztartásigép-szerelő? — Sokat romlott a minőség. Ilyet, hogy leégett a motor, az­előtt alig ismertünk. Ma? Min­den hétre jut tíz motorégés. — Miért? — Kisebb motort tesznek a centrifugákba, mint kellene. — A mosógépekről mi a tapasz­talata ? — Olyan puha anyagból készí­tik el a középrész-perselyt, hogy egy éven belül tönkremegy. — Vagy itt van ez a 303-as tí­pusú, Hajdú mosógép — mutat­ja a szerelő. — Háromhónapos, és — bocsánat a kifejezésért — már körbe van rothadva (rozsdá­sodva) az alja. Alaposabb korró­zióvédelemre lenne szükségük ezeknek a gépeknek. Lepattogzik róluk az a kevés festék, aztán le­het számolni a napokat: mikor lyukadnak ki? Kezembe veszek egy mai mosó­géppalástot. Csodálom, hogy szál­lítás köziben nem esett baja, olyan pillekönnyű. — Ha ez a palást kibír egy évet, sokat mondok — méreget egy má­sikat is Csanda Gyula. Egy tíz—tizennégy évvel ezelőt­ti mosógépé ezzel szemben még ma is vaskos, erős. Tartós hasz­nálatra készült. Egy tartós fo­gyasztási cikk tartós részeként Kohl Antal j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents