Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. 285. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 4. szombat MUNKA KÖZBEN A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyike a megye legjobb gazdaságainak. Eddig hétszer nyerte el a ki. váló szövetkezet címet. A csaknem ötezer hektáros gazdaságban számtalan munkagép, teherautó segíti a munkát. Ezek javítását, alkatrészeinek pótlását végzi Lakatos József esztergályos. 1969- ben, a gépállomás megszűnte után került a tsz - esztergályos­műhelyébe. Az aranykoszorús Haladás szocialista brigád tagja. Segíti a fiatalok, az új emberek beilleszkedését. Évek óta a szakszervezet elnöke. Párttag. Jó munkája elismeréseként meg­kapta a Kiváló Dolgozó és a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. (Pásztor Zoltán felvétele) Tél a konzervgyárakban Az idén önállósult 16 konzerv­gyár elkészítette előzetes éves mérlegét, eszerint általában jó szezont zárhatnak az üzemek, tel­jesítik terveiket. A szezon december elején is tart, most az alma és a gyökérzöldség feldolgozása adja a legtöbb mun­kát, s emellett megkezdődött a húskészítmények a korábbinál na­gyobb arányú dobozolása is. Több helyen, mint a debreceni, a nyír­egyházi és a budapesti konzerv­gyárakban, új csomagológépeket állítottak be a művelet korszerű­sítésére és a nehéz fizikai munka kiváltására Az almafeldolgozásra a nagyatá­di, a debreceni, a szegedi, a paksi és a szigetvári gyárak rendezked­tek be, e gyümölcsből elsősorban a tőkés piacon keresett sűrítmény készül. Az alma másik részét sze­letelik, ötkilogrammos üvegekbe rakják, s a következő hónapokban a már korábban „eltett” cseresz­nyével és szilvával keverve ve­gyes befőttet készítenek belőle. A gyárak összességében mintegy 100 ezer tonna almát tartósítanak. Más üzemekben különféle zöld­ségféléket dolgoznak fel. Indítot­ták a húskrémkeverő-adagoló gép­sorokat is. A budapesti gyár a vá­laszték bővítésére e termékből né­hány újdonságot is előállít. Országos minőségügyi konferencia Az MTESZ központi szabványo­sítási és minőségügyi bizottsága pénteken, a Hilton Szállodában rendezte meg a III. országos mi­nőségügyi konferenciát, amelyen csaknem ezer vállalati vezető vett részt. Drecin József művelődési mi­niszterhelyettes, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság el­nöke bevezető előadásában elmon­dotta, hogy a vállalatvezetés és a tudományos kutatás területén is egyre inkább előtérbe kerül a mi­nőség kérdése. A piacon ismét csak a tartós, megbízható, jó mi­nőségű cikkek versenyképesek. Ezek előállítása megköveteli a vállalatvezetéstől, hogy az üzlet- politika kialakításakor a minőség javítására a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Ennek na­gyon lényeges eleme az ellenőrzés korszerűsítése. Beck Tamás, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigaz­gatója előadásában rámutatott ar­ra, hogy a rossz minőségből eredő veszteségek nagysága átlagosan évi 2 milliárd forint, s ennek csaknem 95 százaléka az iparvállalatokat terheli. Amíg a hazai és a külföl­di piacok készségesen megvásá­rolták a magyar ipar termékeit, a vezetőknek nem okozott gondot a minőség okozta veszteség. Ma már azonban a vállalatok, számá­ra létkérdés a minőség javítása. A konferencia ajánlásokat foga­dott el, amelyekben a politikai és társadalmi szerveknek, valamint az állami irányításnak egyebek közt azt javasolja, hogy az eddi­ginél szélesebb hatáskörrel ruház­zák fel a vállalati vezetőket a mi­nőségre vonatkozó döntések meg­hozatalában és végrehajtásában, s az ehhez kapcsolódó differenciált érdekeltség megteremtésében Ja­vasolták továbbá, hogy a középis­kolákban és egyetemeken vala­mennyi szaktárgy keretében ok­tassák a minőség színvonalának emelésével kapcsolatos ismerete­ket. A felügyeleti szervek pedig a vállalati vezetők munkájának ér­tékelésekor jobban vegyék figye­lembe a minőség alakulását. (MTI) .1 Megbeszélést tartottak az országgyűlési képviselők Kádár János fogadta a Finn Centrum Párt elnökét Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására december 1. és 3. között látogatást tett hazánk­ban a Finn Centrum Párt kül­döttsége: Paavo Wäyrynen elnök. Erja Tikka nemzetközi titkár és Seppo Saarlunk főszerkesztő. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára megbeszélést folytatott a Paavo Wäyrynen vezette küldöttséggel. A finn delegációval tárgyalt Vár- konyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára, valamint Szűrös Má­tyás. a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője és Horn Gyula 'osztályvezető-helyettes. A szívélyes légkörű megbeszé­léseken véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, mindenek­előtt az európai béke és bizton­ság megőrzésének időszerű kér­déseiről, valamint a magyar— finn, közöttük az MSZMP és a Centrum Párt közötti kapcsola­tok bővítésének lehetőségeiről. A Centrum Párt küldöttségé­vel megbeszélést folytatott Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Púja Frigyes külügyminiszter is. A delegáció pénteken elutazott Budapestről. A Centrum Párt képviselőit Szűrös Mátyás búcsúz­tatta a Ferihegyi repülőtéren. (MTI) Gazdag program a szovjet állam jubileumára A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság tagcsoportjai — a társa­dalmi és tömegszervezetek bevo­násával — országszerte megem­lékeznek a Szovjetunió megala­kulásának 60. évfordulójáról: a szovjet állam sokoldalú fejlődé­sét egyebek között kiállításokon, előadásokon és fórumokon mu­tatják be. Decemberben a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza ad otthont annak a nagyszabású kiállítás­nak, amelyen korabeli fotók és eredeti korhű tárgyak, dokumen­tumok adnák keresztmetszetet a Szovjetunió hat évtizedes ered­ményeiről. Egy na,p barátaimmal címmel egész napos programot szervez az MSZBT és a KISZ Központi Bi­zottsága a Budapest Sportcsar­nokban. A nonstop gyermek- és ifjúsági műsorban — amelyre szovjet politikai és kulturális de­legációt várnak hazánkba — po­litikai kaszinó, író—olvasó talál­(Folytatás a 2. oldalon.) Az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja tegnap délelőtt ülést tartott Kecs­keméten, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tanácsko­zótermében. A tanácskozáson részt vett Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak első titkára. A képviselők meghallgatták Fischer Istvánnak, a kecskeméti tanács elnökhelyettesének tájé­koztatóját a Kodály-centenáriu- mi év eseményeiről, majd dr. Boza József, a képviselőcsoport vezetője a parlament december 16-ára összehívott ülésszakának előkészítésével kapcsolatos fel­adatokat ismertette. Mint a hír­adásokból már ismeretes, ezen az ülésszakon a jövő évi költség- vetés tervezetét vitatják meg a képviselők. Az érdemi eszmecse­rére felkészülve most a Bács-Kis­kun megyei Tanács 1983. évi költ­ségvetési tervezetével ismertette meg a csoport tagjait Tohai Lász­ló, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. A tájékoztatót megbeszélés kö­vette, melynek során többek kö­zött Nyers Rezső, Kecskemét, dr. Korom Mihály, Kiskunfélegyhá­za. Miskó István, Tiszakécske or­szággyűlési képviselője és Ro­mány Pál fejtette ki véleményét az ország, a megyei és a községi tanácsok gazdálkodásáról. ÜNNEPSÉGSOROZAT KISKUNHALASON Százéves a budapest—zimonyi vasútvonal 1882. december 5-én megnyitották a budapest— zimonyi vasútvonal Szabadkáig megépített szaka­szát. A korabeli Halasi Üjság — mely csak pór hó­nappal előbb született meg — részletes beszámolók­kal, kommentárokkal üdvözölte a vasútvonal jelen­tőségét, mely által... „Halas nem félreeső zug többé, ahová a madár sem jár, hanem egyik neve­zetes pontja, s fontos állomása egy világforgalmat közvetíteni hivatott útvonalnak”. A centenáriumra emlékezve ünnepségsorozat kez­dődött tegnap Kiskunhalason. A MÁV Művelődési Házban vasúttörténeti kiállítást nyitottak meg, majd a városi-járási pártbizottság nagytermében ankétot rendeztek. Dr. Szabó Miklósnak, a városi­járási pártbizottság- első titkárának köszöntő sza­vai után a budapest—k.elebiai vasútvonal szerepé­ről Lovász Lázár vasútigazgató tartott előadást, dr. Kerkápoly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora történelmi áttekintésben méltatta a Bp. fer.encváros—szabadkai, illetve az ugyancsak 100 éves Kiskőrös—Kalocsa vasútvonal jelentőségét. A mai közlekedéspolitikai koncepció megvalósításá­ról Tóth Imre üzemviteli osztályvezető számolt be. • Az Orient-expresszt díszítette ez a méltóságot su­gárzó rézöntvény. Vajon hányszor suhant el a ha­lasi indóház előtt?... (Kispéter Imre felvételei) • A Budapesti Közlekedési Múzeum értékes mű­tárgyakat kölcsönzött a kiállításhoz. Ezt a moz- donymodellt Lédács István 1884-ben készítette Tá- piószelén. Minden porcikája fából van. Az ünnepségen kitüntetések, jutalmak átadására is sor került. Ma este fél 7 órakor a MÁV Művelődési Házban a Savaria táncegyüttes vendégszereplésével folytató­dik a rendezvénysorozat. Kedden vasutas képzőmű­vészek alkotásaiból nyitnak tárlatot. December 11- én a MÁV Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt, népszerű operettmelódiákból. Érdeklődéssel várt esemény lesz a 13-án megtartandó író—olvasó ta­lálkozó, melynek vendége Moldova Cyórgy, a tisz­teletbeli vasutas. Ugyanezen a mipon nyitják meg Vajgel Pál vasutas népművész kiállítását. A centenárium alkalmából Fekete Dezső fő- könyvtáros gyűjtésében, válogatásában 36 oldalas újság jelent meg félezer példányban. Az első lap­tól az utolsóig élményt nyújtó olvasmány nemcsak a budapest—zimonyi, de a Kiskőrös—Kalocsa, a halas—rigicai, a majsa—halasi vasút születését, fej­lődését, a háború utáni helyreállítását, korszerűsí­tését, a villamosítás történetét is bemutatja. N. M. • "t. ' ■ t . ' • í Kiegyensúlyozottan Nehéz világgazdasági hely­zetben ülésezett szerdán a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, hogy megvitassa az 1983. évi népgazdasági tervre és az ál­lami költségvetésre vonatkozó javaslatot, amelyet a decem­ber 16-án összeülő országgyű­lés hivatott törvénybe foglal­ni. A határainkon túli világ­méretű recesszióra csak né­hány szó utal az ülésről a teg­napi lapokban megjelent köz­leményben. Végtére ugyanis bármily kedvezőtlenek szá­munkra az ismeretes világ- gazdasági körülmények, nem adnak felmentést nekünk gonjaink megoldása alól. Az elmúlt negyedszázad di­namikus fejlődésével össze­vetve a korábbiaknál szeré­nyebbeknek látszanak a jövő évre tervezett előrehaladá­sunk adatai, megvalósításuk azonban minden szinten töb­bet körletei az eddigieknél. Ehhez a munkához — min­denkinek, akinek fontos a haza sorsa — erőt adhat an­nak tudata, amit a Központi Bizottság megállapított: né­pünk a párt vezetésével ki­egyensúlyozott politikai lég­körben eredményesen dolgozik az idei feladatok megoldásán. A kiegyensúlyozott, politikai légkör, amelyben élünk, eddig is sokat. Jelentett számunkra. Pír torsán érzetünk ma is ebből fakad. Fz teszi lehetővé, hogy mrinkánlf róván — minden kedvezőtlen körülmény ellené­re — a XII. kongresszus hatá­rozatával összhangban fejlőd­jék az ország. Félidőben va­gyunk, két kongresszus között, és nagy eredmény, hogy leg­főbb gazdaságpolitikai cél­jaink teljesülnek, hogy javul a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hogy fizetőképes adó­sok tudtunk maradni, s hogy társadalmi méretekben sike­rült megőrizni korábbi élet- színvonalunkat. A Központi Bizottság ülésé­ről kiadott közlemény nem szépíti az idei gazdasági fej­lődés eredményeit. Ez is a Magyar Szocialista Munkás­párt alapvető jellemzői közé tartozik: valamennyiünket felnőtt embernek tekintve is­merteti a tényeket, mert a ki­egyensúlyozottság légkörének nélkülözhetetlen eleme az őszinte szó. Nem mintha az idei fejlődés fő vonásai szé­gyenkezésre adnának okot, hi­szen váratlan és gyakran sú­lyos nehézségeink ellenére si­került növelni a nemzeti jö­vedelmet, az állami költségve­tés hiánva kisebb a tervezett­nél. növekszik a fogyasztás, az ellátás kiegyensúlyozott, és az idén is a tervezett mértékben gyarapodik az életkörülmé­nyek javítását szolaáló léte­sítmények sora. Tény nersz/’ az is. hoou n»m szorítottak vissrn kellőképpen a aazda- sántáién termelést, s hogy ter­mékeink versenyképessége sem, lavult annyival, hogy a külpiac kedvezőtlen hatását teljes mértékben ellensúlyoz­hatták volna. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak mindig is jellem­zője volt, hogy sohasem tá­masztott senkiben illúziókat. A Központi Bizottság ■ezúttal is a realitásokkal számolva erősítette meg a XII. kong­resszus és a VI. ötéves terv fő célját, hogy „a gazdálkodás hatékonyságának növelésével biztosítsuk a népgazdaság tar­tós egyensúlyát, szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat, javítsuk az élet- és munkakö­rülményeket”. Egészen termé­szetes, hogy e cél szolgálatá­ban ezúttal a korábbinál sze­rényebb éves gazdasági terv és szigorúbb állami költség- vetési tervezet kerüljön tör­vényjavaslatként az ország- gyűlés elé. Arról nem mond­hatunk le, hogy a nemzeti jö­vedelem, az ipari és a mező- gazdasági termelés növeked­jen. Le kell mondanunk vi­szont arról, hogy többet fo­gyasszunk, mint amennyit megtermelünk. S amint az ál­lami költségvetési gazdálko­dásban a szigorú takarékossá­got kell érvényesíteni, vala­mivel takarékosabb költség- vetésre kell felkészülnünk a háztartásokban is. Létérdekünk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének továb­bi javítása, fizetőképességé­nek megőrzése. Ehhez elen­gedhetetlen, hogy ott növeked­jék dinamikusan a termelés, ahol jövedelmezően eladható, exportképes árut állítanak elő. Amihez viszont hozzátar­tozik, hogy azok jövedelme le­gyen nagyobb, akiknek a mun­kája is többet ér. Bármily szerénynek látszik is az 1983. évi népgazdasági terv előirányzata, mégis az eddigieknél nagyobb erőfeszí­téseket követel. Nagyobb és összehangoltabb erőfeszítése­ket, mivel a külső körülmé­nyek egyelőre nem láthatók hosszabb távon előre, a jelen­legiek pedig korántsem ke­csegtetnek javulással. A mai és a közeljövőben várható helyzetben a Központi Bizott­ság által szükségesnek tartott szociálpolitikai intézkedések­nek, az életkörülmények ja­vítását szolgáló fejlesztések­nek tiszta szívvel örülünk, de azzal is tisztában kell len­nünk, hogy a gazdaságunkra háruló terheket növelik. És növelik természetesen a ránk háruló teendőket. Éppen így — ha közvetve is, de — a mi feladatunk 1983-ban szinten tartani az alapvető fogyasz­tási cikkek és szolgáltatások árait. Ami az áremelést ille­ti: a Központi Bizottság állás­pontja változatlanul feladat­centrikus, vagyis nekünk kell mindent, ami rajtunk múlik megtenni azért, hogy 1983-ban ne kerüljön sor alapvető fo­gyasztási és szolgáltatási java­kat érintő központi áremelés­re. Hasonlóan más, a népaaz- dasági terv előirányzatában szereplő' s e terv által szolgált távlati célokat sem érhetjük el anélkül, hogy mi magunk ne igyekezzünk mindent meg­tenni érdekükben. Mindent, ami rajtunk múlik! A. G.

Next

/
Thumbnails
Contents