Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-30 / 305. szám

1982. december 30. 9 PETŐFI NÉPE • 3 Emlékezés a szovjet állam megalakulásának évfordulóján Dr. Gajdócsi István beszéde Távirat a testvérmegvébe V. SZ. MAKARENKO elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, az Ukrán Kommunista Párt Krím területi Bizottsága első titkárának, J. G. BAHTYIN elvtársnak, a Krím területi Tanács elnökének, SZIMFERGPOL Kedves Elvtársak! A szovjet állam fennállásának 60. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Bács.Kiskun megyei Tanács, kommunistáink, dolgozóink nevében meleg szívvel köszöntjük Önöket, s az önök személyén keresztül a Krím terület va­lamennyi kommunistáját, dolgozóját, 1922. december 30.a a szovjet nép életében nevezetes esemény: a lenini nemzetiségi politika diadala, a szocializmus történelmi jelentő, ségű vívmányainak tanúbizonyságu. A Szovjetunió népei saját tapasztalataik alapján győződtek meg ró­la, hogy az egységes szövetségben való tömörítés erőiket rnegsokszo- szorozza, a társadalmi-gazdasági fejlődést meggyorsítja. Az elmúlt nat évtizedben minden területet hatalmas fejlődés jellemzett. Dinamiku­san fejlődött a szovjet ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra, s e fejlődésben minden területnek sikerült megőriznie sajátos arcula­tát, nemzeti vonását. Bács-Kiskun megyét 21 éve szoros baráti ßzäiak fűzik a Krím terü­lethez. Ismerjük, tiszteljük és becsüljük szovjet testvérmegyénknek a gazdaságban, a művészetekben, a sportban elért eredményeit. Kapcso. tataink nemcsak vezető testületeink, intézményeink, gazdaságaink együttműködésére terjednek ki, hanem lakosaink egyre növekvő és mélyülő személyes barátságára is. Meggyőződésünk, hogy ezek a kapcsolatok további er edmér tyekhez vezetnek, s közös célunk, a szocializmus és a béke javára tovább mé­lyülnek. Megyénk kommunistái és dolgozói nevében további sikereket kívá­nunk a testvéri Krím valamennyi lakosának! Kecskemét. 1982. december 30. Elvtársi üdvözlettel: DR. GAJDÖCSI ISTVÁN ROMANY PÁL a megyei tanács elnöke a megyei pártbizottság első titkára „ * Kölcsönös levél- és távirat váltásra került sor az MSZMP Bacs-Kis- kun megyei Bizottsága és a Krím területi, a romániai Álba megyei, a jugoszláviai Vajdasági, az olaszországi Modena tartományi és a len­gyelországi Tarnow vajdasági pártbizottságok között az újév alkal­mából. BÚCSÚ A NAGY MÚLTÚ INTÉZETTŐL Új szervezetben nagyobb hatékonysággal — A Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulójára emléke­zünk — kezdte dr. Gajdócsi IsB ván. — Egy olyan állam példa nélküli növekedésének é^ fejlő­désének történetét, felmérhetet­len jelentőségét summázzuk, mely a Nagy Október gyermeke. Tisztelettel emlékezünk a szov­jet emberek millióira, azokra — köztük a százezer magyar in­ternacionalistára —, akik hittel, vérrel, forradalmi bátorsággal, önfeláldozó munkával megte­remtették és felépítették a Szov­jetuniót. Arra a népre, amely a történelem eddig legsúlyosabb, legszörnyűbb háborújában meg­védte a proletárállam független­ségét, becsületét, és elhozta né­pünknek is a szabadságot, esélyt adva, hogy mi is tagjai lehes­sünk a szocializmust építő népek egyre bővülő családjának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyetemes küldetést teljesített a proletárdiktatúra, az első szocialista államszövetség megalakulásával. Bizonyította, hogy a munkás—paraszt szövet­ség, a forradalom erőinek össze­fogása, irányítása, szervezése a kommunisták, a kommunista párt nélkül elképzelhetetlen. Ok­tóber szétzúzta a társadalmi és a nemzeti elnyomás láncait, ön­álló történelmi alkotó munkára mozgósította az ország vala­mennyi népét. A munkásosztály hatalmának, a termelőeszközök társadalmi tulajdonának megte­remtése valamennyi nemzet és nemzetiség szabad fejlődésének, szoros egységének és barátságá­nak szilárd alapjául szolgált. Ahogy azt Lenin előre látta: a munkásosztály — élén a párttal — elvezette a dolgozó tömege­ket a szovjet-rendszerhez. Kide­rült, hogy a szovjet-rendszer kö­zel áll Oroszország valamennyi népének dolgozó tömegeihez, mert meggyőző és mert a leg­változatosabb történelmi örök­ségre és életviszonyaikra is al­kalmazható. Ennek a hosszan tartó folyamatnak volt szükség- szerű következménye a polgár- háború befejezése után. 1922. december 30-án a szovjetek első össz-szövetségi kongresszusán a Szovjet Szocialista Köztársasá­Az elmúlt hetekben méltó kö­rülmények közé került a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa köz­ponti könyvtára. (Az 1950-ben ki­alakított Bács-Kiskun megyei ha­sonló feladatkörű intézményei közül most már csak a Katona József Könyvtár sínylődik „ideig­lenes”, alkalmatlan helyiségek­ben. Korszerűbb feltételek Kétszer akkora helyen raktá­rozhatják, leltározhatják köny­veiket, foglalkozhatnak az üzemi könyvtárak állománycseréjével az új szakszervezeti székházban, mint levegőtlen, szűkös Katona József utcai helyiségeikben. Cél­szerűek az új bútorok, barátságos a kis olvasószoba, eléggé tágasak a raktárak. Joggal reménykedik Ballabás Béla, a könyvtár igazgatója, hogy a jobb körülmények között • Filip Julianna volt ottjártunk- kor szolgálatban az olvasószobá­ban. (Straszer András felvételei) gok Szövetségének., a Szovjet­uniónak a megalakulása. A történelem nem ismer olyan államot, amely rövid idő alatt annyit tett volna a nemzetek és a nemzetiségek sokoldalú fejlő­déséért, mint a Szovjetunió: Egy­ségük megedződött és megerősö­dött az iparosítás, a mezőgazda­ság kollektivizálása és a kultu­rális forradalom során, a szocia­lizmus felépítéséért vívott harc­ban. A Nagy Honvédő Háború zord éveiben pedig a testvérné­pek vállvetve keltek a haza vé­delmére. tömeges hősiességről és törhetetlen győzniakarásról tet­tek tanúságot, szétzúzták a fa­siszta hódítókat, megmentették a világ népeit a leigázástól és a fajelmélet embert pusztító, őrült veszélyeitől. A szovjet állam fejlődésének vázlatos áttekintése is sejteti: heroikus munka várt a szovjet emberek millióira, akik tengernyi szenvedés, nélkülözés közepette oldották meg az ötéves tervek célkitűzéseit, jutottak el a jobb, az emberibb élet küszö­béig. Példázzuk ezt egyetlen, de annál kifejezőbb összehasonlító adattal. A szovjet államszövetség megalakulásának évében az or­szág alig egy százalékkal része­sedett a világ ipari termeléséből — ma mintegy 20 százalékkal részesedik. Jelenleg a Szovjet­unió világviszonylatban az első helyen áll az olajkitermelésben, az acélgyártásban, az ásványi-, műtrágya- és cementgyártásban, a dízel—villanymozdonyok és a traktorok előállításában. Ahogy erősödött az államszövetség gaz­dasága, úgy izmosodott az egyes köztársaságoké is. Az egykori analfabéta parasztok unokái, dédunokái ma atomreaktorok vezérlőoultiait kezelik, űrállo­másokon dolgoznak. A második világháborúban, de főként a háború után a szovjet nép, a szovjet állam a nemzet­közi erőviszonyok meghatározó tényezőjévé vált. Kül- és belpo­litikai célkitűzései minden füg­getlenségi harc, minden társa­dalmi fejlődésért folyó küzdelem természetes szövetségesévé tették és teszik. A kiélezett nemzetközi helyzetben — melyet manapság elsősorban a kalandor reagani politika fémjelez. felelőtlenül még jobban megy a munka. Át­tekinthetőbb a könyvállomány, gyorsabban cserélhetik a letéti állományokat. Jó híreket kap­tam máshonnan is. Méltóbb fel­tételek közé került a kiskunhala­si szakmaközi könyvtár. A ko­rábbinál szebb környezetben vár­ják olvasóikat a DUTÉP-nél, a Fémmunkás Vállalatnál. Most alakítják ki a Bácshús és a ba­jai — önállóan, hálózati rész­központként működő — szakma­közi bizottság könyvtárát. Hozzáértéssel A legmodernebb felszereléssel sem jutnának előre, ha nem len­nének munkakörüket alkotóan, kezdeményezőén ellátó könyvtá­rosok, mint Turay Gábor, a me­gye legnagyobb építési vállalatá­nál. Köller Istvánná, a Volán ba­jai telepén. Okosan hasznosítja negyedszázados népművelői ta­pasztalatait Bíró Pál, a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Gyárban és Nagy Józsefné az Irodagépipa- ri Vállalatnál. D. Tóth Sándor több mint három évtizede gon­dosa a kecskeméti vasúti gócpont üzemi könyvtárának. Kifogásta­lan hozzáértéssel teszi dolgát dr. Fejes Miklósné, az SZTK-ban, Keló Lajos, a halasi Fémmunkás Vállalatnál. Olyan művelt peda­gógusokkal erősödött az üzemi könyvtári hálózat, mint Benkövá- ri István (a megyeszékhely Izsá­ki úti vasipari gyárában kama­toztatja tudását), Dubecz József (9-es számú Volán központjában a szakszervezeti bizottság tá­mogatósával nevel új olvasókat). Buzdító szövetségesek Ballabás Béla beszélgetésünk során nyomatékosan hangsúlyoz­ta: „A vállalati, tömegszervezeti vezetők cselekvő szövetsége nél­kockáztatva az emberiség sorsát és minden életet bolygonkon — elsőrendű jelentőségű a békepo­litika, az a békepolitika, amely alapjaiban már 1917-ben a béke­dekrétumban megfogalmazódott, amelyet a polgárháború, majd még inkább a második világhábo­rú pusztításai csak értékesebbé, napjaink pusztító arzenálja pe­dig a fennmaradás egyetlen fel­tételévé tettek. Ma a békemenet élén a Szovjetunió halad a szo­cialista országokkal, a testvér- pártokkal, a nemzetközi mun­kásosztállyal és az emberiség ha­ladásban bizó, túlélést remélő jobbik és nagyóbbik részével együtt. Az előadó a továbbiakban a történelmi 60 év tapasztalatai­ról, a szocialista közösségekre, így hazánk fejlődésére gyakorolt hatásáról szólott, majd vázolta a gazdaságpolitikában az ország és a megye lakosságára váró fel­adatokat. Mint mondotta: — Az esztendő végén már lemérhető, hogy milyen irányban fejlődött népgazdaságunk, 'hogyan állunk főbb céljaink teljesítésével. Ma már megállapítható, hogy az 1982. évi terv fő előirányzatait teljesítettük, megőriztük fizető­képességünket, emeltük az ex­portunkat, ugyanakkor a fogyasz­tásban. az áruellátásban tartani tudtuk korábbi eredményeinket. A megye gazdasági fejlődése 1982-ben az országos tendenciá­nak megfelelően alakult, de to­vábbra is érzékeltetik hatásukat a megyei sajátosságok. A terme­lés az országost meghaladó ütem­ben, mintegy öt—hat százalékkal nőtt. A vállalatok gazdálkodásá­ban kedvező előjel, hogy fokozó­dott a törekvés a piaci igények aktívabb felkutatására és az eh­hez való alkalmazkodásra. Több megyei vállalat figyelemre méltó eredményeket ért el a technikai megújulás, a műszaki fejlesztés területén. A megye mezőgazda- sági termelése 1982-ben tovább bővült, és megőrizte országosan elfoglalt helyét, mintegy 11—12 százalékos részarányát. Az, élel­miszer-termelés, a mezőgazdasá­gi nagyüzemek eredményei dön­tő fontosságúak a megye gazda­ságának • fejlődésében, de szá­mottevően hozzájárulnak az or­szágos tervek teljesítéséhez is. Meghatározó a szerepük a ki­egyensúlyozott belföldi élelmi­szer-ellátásban. ugyanakkor jól értékesíthet'? exportcikkeket ad­nak a népgazdaságnak. A me­gye mezőgazdasági termelése je­lentősen, 8—8,5 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest, és mint­egy 4 százalékkal több a kiemel­kedő 1980. évinél. Megyénk mezőgazdasági nagy­üzemei élenjárnak a korszerű termelésszervezésben, az juj tech- nikai eljárások alkalmazásában. Bács-iKiskunban több termelési rendszer is működik; az ezekben részt vevő nagyüzemek kiemel­kedő eredményeiket érnek el. A mezőgazdasági nagyüzemek szer­vezése, támogatása, koordinálá­sa nyomán jelentős a kisterme­lés szerepe. Elmondható, hogy a kistermelők termelői kedve, a gyümölcs és a zöldség kivételé­vel, kiegyensúlyozott, a felvásár­lási és az értékesítési biztonság javult. A fogyasztásban és az áruellátásban képesek voltunk tartani az elért színvonalat, bár főleg az iparra! való hiányos együttműködés és az importkor­látozás hatására vannak és lesz­nek — többségében — átmeneti gondok a választékban. Az 1983. évi terv két nagy fontosságú fel­adata változatlanul, hogy javít­suk a gazdasági egyensúlyt és védjük a társadalmi méretekben 1980-ban elért életszínvonalat. Továbbra is biztosítani kívánjuk a lakosság jövedelmének árufe­dezetét, a jövedelmek és az áru­alapok összehangoltabb alakítá­sával, mégpedig úgy, hogy a keresetek növekedése jobban kö­tődjön a termelés minőségéhez, emelkedéséhez, a teljesítmény javulásálhoz. Befejezésül ezeket mondotta: — Általában hat évtized nem törtépelmi mértékegység. De a hatvanéves szovjet állam, amely a Nagy Október nyomán szüle­tett meg, átformálta a világot, szabadsághoz juttatott több mil­liárd embert, magában hordozza a haladást, erejével és felelőssé­gével védi és garantálja az em­beriség életét, nyugalmát, bol­dogságát. A hatvanéves szovjet állam olyan , esztméket szolgál, amely felemelő példa más szocia­lista államok számára, szüntele­nül bizonyítva, hogy a párt irá­nyításával, a munkásosztály ve­zető szerepével, a szövetségi po­litika érvényesítésével, az állam- élet fejlesztésével a szocializmus az egész nép együttműködésével, az egész nép javára épül. Hetven évvel ezelőtt, 1912-ben a Kecskemét törvényhatósági jo­gú város vegyvizsgáló állomást alapítottv a mostani Aranyhomok helyén álló épületben. Akkoriban a kereskedelembe került összes termék vizsgálatát elvégezték. A felszabadulás után az élelmisze­rek ellenőrzésére specializálódot- tak. Éppen negyedszázada, hogy a kalocsai állomással egyesült, 1959-ben a kecskeméti központ a Munkácsy utcába, majd onnét 1976-ban a jelenlegi helyére, a Széchenyi körúti épületbe költö­zött. Itt megteremtődtek a jó mi­nőségű munka tárgyi feltételei. A legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt laboratóriumokban vé­gezték az élelmiszer-alapanyagok és késztermékek vizsgálatát olyan pontossággal ■ és megbízhatóan, amit mindenütt tiszteletben tart­va elfogadtak. Országos elismerést vívott ki az intézet, közép-európai színvonalúnak minősítették mun­kájukat. Ez több egyéni kitünte­téssel, tavaly pedig a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter dicsérő oklevelével is kifejeződött. Az eredményekben gazdag idő­szakban, immár 22 év óta. Hor­váth György irányította az inté­zetet. Kettős cél vezérelte az intézet vezetőit, dolgozóit: a fogyasztók érdekében úgy ellenőrizni az élel­miszerek minőségét, hogy egyben segítsék is a gyártókat, termelő­ket a hibák kijavításában, a hiá­Bács-Kiskun megye Tanácsá­nak Művelődésügyi Osztálya évek óta ismétlődően pályázatot hirdet a közművelődés tartalma­sabbá tételére, a művelődési fo­lyamatokban való gondolkodás ösztönzésére. A pályázatra egy­részt olyan dolgozatokat küld­hetnek be a népművelők, me­lyeket a gyakorlatban még nem valósítottak meg, másrészt olya­nokat, melyeket már kipróbáltak napi munkájuk során. Az előb­bieket az ötletdíj, az utóbbiakat a nívódíj kategóriában bírálják el. Az 1982. évi pályázatra mind­össze tizenöt dolgozat érkezett. A bíráló bizottság nem volt el­ragadtatva a pályamunkák szín­vonalától. íme egy mondat az értékelésből: „A pályázatok fa­kóbbak, egysíkúbbak, mint az eddigiek”. Felvetődik a kérdés: miért? Hiszen népművelőink fel- készültsége — a gyakorlat iga­zolja — évről évre javul. Se sze­ri, se száma azoknak az új kö­zönségigényekhez igazodó ötle­teknek, melyekkel közművelődé­si intézményeinkbe — művelő­dési házakba, könyvtárakba, filmszínházakba, klubokba csalogatják a fiatalokat és idő­sebbeket falun és városon egy­aránt. Akkor hát miért csökken a pályázat színvonala? Erre ne­héz lenne egyértelmű választ adni. Talán ritkábban kellene meghirdetni: két-'három éven­ként, hogy több idő maradjon az igazán jó gondolatok kiérlelődé- sére, feldolgozására. E véle­ménnyel nem vagyunk egyedül. Ez csendül ki a zsűri értékelé­séből, s ezt fontolgatják a pá­nyosságok megszüntetésében. Évente átlagosan 25—28 ezer vizs­gálatot végeztek. Munkájuknak is köszönhető, hogy például a Kecs­keméti Konzervgyár által gyártott bébiételek minősége, vegyi szem­pontból meghatározható tisztasága minden kritikát elbír, vagyis ki­váló. Eredményeket értek el a ku- tatásjellegű vizsgálatokban: a fű- szerpaprika színanyagának össze­tételét, ennek mérési módszerét határozták meg és dolgozták ki, valamint a csírátlanítás érdeké­ben sugár-sterilezési kísérleteket folytattak. Felkészültek a paksi atomerőmű körzetében elvégzen­dő környezetvizsgálatokra, a nö­vényi gs állati eredetű termékek rendszeres ellenőrzésére. Január 1-től megszűnik az inté­zet önállósága, az állategészség­ügyi állomással összevonva új egység jön létre: Bács-Kiskun me­gyei Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás néven A változás előnyökkel is jár. egye­bek között az élelmiszerek vizs­gálata teljes lesz. Bizonyára mun­kájukban továbbra is elsődlege­sen érvényesül az a szemlélet, amely a kémiai tudományág mű­velőire jellemző és ötvöződik a higiénikusok, mikrobiológusok ugyancsak példás, kiváló és célra­törő tevékenységével. Mindezáltal pedig az élelmiszer-ellenőrzések jelentősége és hatása is növekszik Bács-Kiskun megyében, Cs. I. lyázat meghirdetői is. Ugyanak­kor megújításra vár e hasznos pályázat: pontosabban meg kell határozni azokat az új feladato­kat, amelyek megvalósífásához javaslatokat, „mintákat” vár­nak. Mindezek ellenére végül is jó ötletnek bizonyult ez a pályázat. Az idei munkák közül is jó né­hányat érdemesítettek, elismerés­re. Ötletdíjasok: ' Bognár Lászióné (Kunszent- miklós). Címleírás című munká- jábah a kisiskolások könyvtárlá­togatókká nevelésével foglalko­zik. Markolt Endre (Jászszentlász- ló). A közművelődési közösségek fejlesztésének lehetőségeit tag­lalja. Szeberényi Gyuláné (Kecske­mét). A bibliobusz mozgókönyv­tári szerepének kifejlesztésével foglalkozik pályamunkájában. Nívódíjasok: Izsák László (Kiskőrös). Tar­ka hangok című írásában a köz- művelődési könyvtári rendszer újszerű ellátási, modelljére tesz javaslatot. Takács Gáborné (Kiskőrös). Programot ad arra, hogy egy könyvtári gyermekklubban mi­ként lehet változatos rendezvé­nyekkel közösséget teremteni es összetartani. Kun-Sebestyén Géza—Farkas P. József (Dunavecse). Egy min­taszerűen megtervezett, ízlés- fejlesztő tanfolyam leírásával érdemelte ki a zsűri elismerését. A közművelődési pályázatot 1983-ra ismét meghirdetik. R M. A KÖZPONTI SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRBAN AZ ÜZEMI HÁLÓZATRÓL Más helyen, régi lelkesedéssel • Ballabás Béla igazgató és Erdős Rozália állományellenőrzés közben. kül a mai nehéz időkben aligha boldogul a könyvtáros. De for­dítva is igaz a megállapítás: csak művelt, tájékozott, fogékony műszakiakkal, szakmunkásokkal állhatjuk meg a helyünket. Aki csak a talán kevesebb pénzre hi­vatkozik, ürügyet keres, hogy saját hibájának és érdektelensé­gének felelőssége alól kibújjon. Többek között a kalocsai EKA, a bajai Kismotor- és Gépgyár, a Ganz szinte a semmiből terem­tett jó könyvtárat.” Annál is inkább kell a buzdító segítség, mert kevesen vannak feladatukhoz viszonyítva. Ki­lenc függetlenített, tizenöt rész­foglalkoztatású, ugyanennyi tisz­teletdíjas és száztizennyolc tár­sadalmi munkás könyvtáros fá­radozik azért, hogy minél többen kérjenek olvasnivalót. Bő választék Kielégítő a választék. Elhanya­golható kivételektől eltekintve, minden kiadott könyvből meg­vesznek egy példányt. A rendel­kezésükre álló pénztől függően, nagyobb érdeklődésre számot tar­tó kiadványokból többet is. Az elosztásnál figyelembe veszik a könyvtárosok javaslatait, igé­nyeit. Megtöbbszörözik letéti cserékkel az állományt. Székely Éva népszerű kötetéből — példá­ul — az egyik nagyobb könyvtár A közművelődési pályázatról több példányt kért. Ki tudja, miért, mégis a polcon porosodtak a másutt keresett könyvek. Visz- szahozták, olyanokat vittek he­lyette, amelyeket az ottani olva­sók kértek. Egy másik ilyen könyvtárban pedig szinte ron­gyossá olvasták az úszóbajnoknő memoárjait. Átlagosan négyszer- ötször cseréli ki évente állomá­nya egy-egy részét az üzemi könyvtár. Az utóbbi időben a drága ké­zikönyveket csak alkalmi letétre adják ki. Így lexikonokhoz, több kötetes alapművekhez is hozzá­juthatnak kisebb állományú könyvgyűjtemények. , Célszerűnek látszana, ha a vál­lalati műszaki könyvtárak és a szakszervezeti könyvtárak még jobban összedolgoznának, esetleg közös irányítással működnének. A valóban modern SZMT köz­ponti könyvtárban gyorsabban feldolgozhatják az új könyveket, hamarabb az olvasókhoz kerülnek az új szerzemények, A megyei il­letékességű intézmény dolgozóinak pedig több idejük jut arra, hogy jó tanácsokkal, segédeszközök­kel segítsék a szakszervezeti könyvtárosok nem könnyű, de igen tiszteletreméltó munkáját. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents