Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

4 9 PETŐFI NÉPE « 1983. december 23.

A MUNKÁSOK ESZMEI-POLITIKAI NEVELÉSE

Kalocsai tapasztalatok

ALAPOS, széles körű elemző munkát végzett a kalocsai városi pártbizottság agitációs és propaganda munkabizottsága, amely vizsgálat alá vette a város ipari munkásai között végzett ideológiai nevelőmunkát Megállapításaik, ajánlásaik természetesen nem általánosíthatók, de valamennyi pártalapszervezet, pártvezetőség részére megszívlelendő tanulságokat tartalmaznak.

Kalocsa ipari termelése az elmúlt években az országos és a megyei átlagnál nagyobb ütemben fejlődött, amelyet bizonyít az is, hogy az egy munkásra jutó termelési érték több mint negyven százalékkal emelkedett. Ez önmagában is jelzi a hatékonyság, a termelékenység növekedését, amelynek alapja, hogy az üzemek, ipari szövetkezetek — a megnövekedett követelmények teljesítése érdekében — javították a termelés tárgyi, technikai, technológiai feltételeit, fejlesztették a gyártmányszerkezetet és a piackutatást. Az természetes, hogy ezzel összhangban több energiát fordítottak a dolgozók szakmai, politikai képzésére, általános műveltségének emelésére.

A város gazdasági egységeiben 9118-an dolgoznak, s ebből 7199 munkás. Az ezen belüli arányok önmagukban is érdekesek. A munkások több mint fele nő, egyhar- mada pedig 30 éven aluli, és bejáró. A szakmunkások száma 2877, a betanított munkásoké 3403, a segédmunkásoké 919, s a közvetlen termelésirányítóké alig haladja meg a kétszázat. S újból arányok: a munkások egyötöde nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, egyharmadának van nyolc általános, illetve a szakmunkásképző iskolája, s mindössze 451-en rendelkeznek középiskolai, illetve hatan egyetemi, főiskolai bizonyítvánnyal.

AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK javulásával, a gyermekek óvodai, bölcsődei, napközi otthonos elhelyezésével, a munkásszállítás színvonalának emelésével, a lakásellátás javulásával érzékelhetővé vált a tudati változás is. Erősödött a munkásság egysége, szocialista gondolkodása. Ez abból is lemérhető, hogy a várospolitikai célok eléréséhez felajánlásokat tettek, részt kértek a társadalmi munkából, a közéleti tevékenységből. A változás abból is táplálkozik, hogy a pártszervek rendszeresen foglalkoznak a munkások eszmei, politikai nevelésével.

Az ideológiai munkát a párt- alapszervezetek tudatosan végzik, elemzik, de mégis gondot jelent, hogy néhány helyen ezt a nagyon fontos feladatot leszűkítik a propagandára A pártcsoportok többségében azonban erősödött az eszmei nevelőmunka, s egyre több pártalapszervezet igényli a kommunisták politikai képzését, műveltségének gyarapítását. A munkások politikai végzettsége alacsony, mindössze 3,5 százalékuk végezte el a különböző szintű pártiskolát. Ebből következik, hogy igen sok még a tennivaló a politikai képzésben, az eszmeiideológiai munkában.

A GAZDÁLKODÁS, az elosztás, a várospolitika, a szocialista életmód, a nemzetközi események növelték a színvonalasabb tájékoztatás igényét. Miután az információk, az érvanyagok kevésbé épültek be a politikai munkába, bizonytalanság mutatkozik az ideológiai, a kulturális élet közhangulatot befolyásoló fényeinek elemzésében, összegezésében. A munkások zöme megérti a gazdálkodással szemben támasztott szigorú követelményeket, s jobb munkával, fokozódó felelősséggel igyekszik megfelelni azoknak.

Kalocsán — akárcsak más, korábban mezőgazdasági jellegű városban — lassan fejlődött a dolgozók munkássá válásának folyamata, amely még mindig tart. Több üzemísen már munkásdinasztiák vannak, amelyeknek tagjai erősen kötődnek a munkahelyhez, képezik magukat, érdeklődnek az új műszaki megoldások iránt, s az itt szerzett jövedelem megélhetésük egyetlen forrása. Ezekből A családokból kerülnek ki az új, a második generációs munkások. A vidékről bejáró dolgozók közül jócskán akad törzs- gárdatag, de a parasztokból lett munkások többsége továbbra is műveli a földet, a háztájit, de terjed a hobbikertek száma is, amely a jövedelemkiegészítést szolgálja. Ez az életszínvonalat emelő tényező kétségkívül hatást gyakorol, lehetőséget teremt a művelődési igények magasabb fokú kielégítésére.

A SZOCIALISTA brigádmozgalom —, amely szorosan összefügg a munkásművelődéssel — szervezettsége magasabb az országos átlagnál. E kollektívák tagjainak tíz százaléka párttag, a fiatalok többsége tagja a KISZ-nek. A két év óta felvett párttagok huszonkét százaléka szocialista brigádban nevelkedett, s jelenleg is ott teljesít pártmegbízatást. E szocialista brigádok termelésben elért eredményeit mutatja, hogy százhatvankettő többször kapott kitüntetést. A hármas jelszó jegyében egyre több a tudatosan művelődő, továbbtanulást vállaló közösség.

Az elmondottakból összegezhetők azok a feladatok, amelyek az üzemek, ipari szövetkezetek vezetői, a pártalapszervezetek, a pártvezetőségek előtt állnak. Egyértelmű: az eszmei-politikai célok megjelölésével a párt- és tömegszervezetek, kulturális és oktatási intézmények mozgósításával kellene elérni, hogy általánossá, tervszerűbbé váljon a munkások művelődése. E vonatkozásban fordítsanak nagyobb gondot a munkásfiatalok, a bejáró dolgozók és a nők műveltségi színvonalának emelésére.

SZÉLES KÖRŰVÉ kell tenni a munkások világnézeti, ideológiai nevelését, amely azt eredményezné, hogy tudatosabban, könnyebben azonosulnának a társadalmi célokkal. A gazdasági vezetők kötelessége, de egyben érdeke is: a dolgozók a munkások szakmai és általános műveltségének emelése, hogy felkeltsék a művelődés iránti igényüket, sőt, ezt kellő gazdasági intézkedésekkel ösztönözzék.

Gémes Gábor

' , " / Sörös mester is tud annyit,

mint a franciák

Ha valaki odafönt az utcán elmegy a ház előtt, hallhatja a gépkórus fémhangon mormolt dalát. Innen, a tágas pincéből szűrődik fel a hang, amely csöppet sem andalító. A marómasinák vágnak, az esztergák faragnak, acélmorzsa és -forgács hull a műhely betonpadlójára. A tulajdonos Sörös László esztergályos mester. De helyet ad itt uno- ' kaöccsánek, Murányi Jánosnak is, akivel szakmabeliek. Mindkét ; bajai kisiparosnak három alk il• mazottja van.

Fasarokból vasalkatrész

— Azért azt ne higgye, hogy . én már nem is dolgozok — mu- i tatja bőrkeményedásekkel teli | tenyerét Sörös mester.

— Mennyit keres? — fordulok

• oda Varga Andráshoz, az egyik.

; harminc év körüli marós alkalmazotthoz.

; — Tisztán 5600—5700 forintom

l van meg.

| — A fizetéskiegászítések éppúgy járnak, mint a vállalatoknál. A munkahét ötnapos. Előírás a j fürdő és az öltöző. Csak órabért ; fizethetünk. A mesterszakmunkás alkalmazottat kiemelt órabér illeti meg — sorolja a főnök.

— Milyen adót köteles leróni az emberei után?

— A jövedelmük 27 százaléka az alap SZTK-járulék, ami ezer forintonként újabb százalékokkal ugrik. Ezen kívül az alkalmazottak jövedelmének húsz százalékával egyenlő adót kell befizetni.

— Családiasnak tűnik itt a hangulat. Mindig így van?

— Másként nem tudom elképzelni. Az irányítás részemről kérések útján történik.

Sörös László tíz éve kisiparos. F-< cipőtalpakat és sarkakat készített eleinte. A vasmunkákra 1981-ben fért át.

Import helyett

A KIOSZ bajai körzeti csoportjának székházában futottunk ösz- sze. Vancsik Géza titkártól afelől kért tájékoztatást, hogy miként kell benyújtani azt a pályázatot, amelynek révén 9 százalé- , kos adókedvezményben remél részesülni.

— Akinek az összes adóköteles bevételének legalább a 40 százaléka importpótló, vágy exportra készülő alkatrész, esetleg készáru előállításából származik, annak az állam adókedvezményt ad — magyarázta el azután nekem az iparos a lényeget.

—• S ón mivel foglalkozik?

— A helybeli fémipari szövetkezetnek gyártok vonóemelőhöz alkatrészeket, a Kispiari Termeltető Vállalat közvetítésével. Ezeket régebben francia importból szerezték be. Ezen kívül bedolgozok a káposztaszeletelö-gépük- höz is, amelyet exportálnak. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátnak IFA teherautó-alkatrészeket állítunk elő: fogaskerekeket a hidraulikák működtetéséhez: Közvetve az egész Bajai Kukoricatermesztési Rendszert ellátjuk Makk Árpád, kisiparos társammal ezzel a korábbi hiánycikkel. Ezek nélkül a billenős platójú járműveket nem lehet kihasználni.

Selejt, vagy fölösleges

— Ennyi munkát valóban nem győzne egyedül.

— A vonóemelő alkatrészeket bérmunkában, vagyis a szövetkezettől kapott anyagból készítjük. Ez elég jelentős, körülbelül 1,3 millió forintos megrendelés. Egyébként a fölsorolt vállalásoknak Murányi Jánossal közösen teszünk eleget.

— Gépekhez hogyan jutottak?

— Legutóbb a MAGÉV Vállalaton keresztül vettem egy esztergát. Náluk kell érdeklődni, ők számontártják, hol, mikor és milyen eszközöket selejteznek ki, amelyekkel mi még, némi feljavítás után, sokáig gazdaságosan tudunk termelni. Néha olyan gépet is lehet vásárolni általuk, amelyik nem futott még nullára, csak fölöslegessé vált valahol.

— A vállalatoknak nem éri

meg minden szükséges alkatrész előállítására berendezkedni.

Önöknek viszont kifizetődik ez a munka.

— Azért nálunk is van egy bizonyos optimális állapot. Ha válogatás nélkül mindenfélébe belekapnánk. abból nem lenne jövedelmező üzlet.

Nem ,,vágják agyon”

— Tavaly mennyit keresett?

— A múlt évben még kevesebb géppel dolgoztam. Háromszázhu- szonnyolcezer forint volt az adóköteles jövedelmem, aminek körülbelül a fele maradt meg nekem. Megjegyzem, hogy a költség nálunk sem kicsi: a villanyáram és a vízdíj, a fogyóeszközök ára nem csekély összegre rúg. Jó, hogy a gépek értékcsökkenését kiadásként elszámolhatjuk.

Ami a jövedelmem illeti, egy negyven év fölötti esztergályos, ha érti a dolgát, vállalatnál megkeresi a hétezer forintot. Nekem ebben az üzletben benne áll a házam pincéje is, amelyet ha kiadnák bérbe raktárnak, szépen hozna. De nem akarok magyarázkodni. Törvényes keretek közt dolgozunk, a Kisipari Termeltető Vállalat szárnyai alatt. Minden jövedelemforint eredetének írásos nyoma van.

— A szocialista szektorral való együttműködésük bővült az idén. Ebből arra következtetek, hogy nem „vágják agyon” a kisiparost adóval, mint egyesek állítják.

— Akinek valóban nem ári meg kinn tartani, az beadja az iparjogosítványát. Én ez év után kétszer annyi adót fizetek majd, mint a tavalyi után, mert nőtt a forgalmam. Ha majd nem fize- tődik ki a tevékenységem további növelése, leállók. Három fiúgyereket nevelek, meggondolok minden lépést.

Sörös László, a bajai esztergályos mester tud annyit, mint a franciák. Mosolyogva indítja be gépét. A. Tóth Sándor

Együtt a gyárban

A MEZŐGÉP Vállalat kis- kunmajsai gyáregységében a drótfonatgyártó üzem műhelycsarnoka nem tartozik a csendes munkahelyek közé. A katonás sorrendben elhelyezett automata fonatgyártó gépek csattogása fülsértőnek tűnik az ide először belépőnek.

— Mi már megszoktuk — mondja szinte egyszerre az Ábrahám házaspár.

— Hallotta volna a régi öreg gépeket — teszi hozzá Ábrahám Mihályné. — Azok mellett sokkal nehezebb is volt a munka. Három éve kerültek ide ezek az automaták, belőlük kettőt-kettőt kezelünk.

Ábrahámék Kiskunmajsáról Mihályné

E találkozás előzménye volt az a beszélgetés, melyben Leány Benjámin, a gyáregység SZB-tit- kára rövid tájékoztatót adott a munkahelyi légkörről.

— Dolgozóink nagy többsége jól érzi itt magát, Ezt az is bizonyítja, hogy az 500 munkás közül több mint 350-en tagjai a törzsgórdának. Ha gyáregységünk nem is mondható családi üzemnek, legalább tízen vannak olyanok, akiknek egy vagy több családtagja is itt dolgozik. Az ilyenekre különösen lehet számítani. Mint például Ábrahám Mihályra és feleségére. Az asszony apja is innen ment nyugdíjba ás most is több rokonuk tagja a nagy kollektívának. ..

— Szinte hihetetlen, hogy múlik az idő — emlékezik az első napokra Ábrahámné. — Jövőre lesz tizenöt éve, hogy átléptem a gyár küszöbét. Hamar elsajátítottam a gépek kezelését s alig két hónap múlva, 1968 májusában már a férjemmel együtt jöttünk ide nap mint nap.

— Bizony régen volt — helyesel Ábrahám Mihály. — Az a szerencse, hogy azóta sem bántuk meg. A munka nem mondható könnyűnek, de megfizetik. A pénz pedig mindig kell.

— Honnan jött a felesége után?

— A tanyákról — válaszol mosolyogva. — Azelőtt ugyanis tanyai postás voltam. Esőben, sárban, bármilyen rossz is volt az idő, taposni kellett a kerékpár pedálját. Ha olyan volt az út, hogy nem lehetett kerekezni, akkor bizony gyalogoltam a tanyákig. Nehéz volt, a fizetés sem volt sok, így azután mikor a feleségem ecsetelte az itteni munkát, döntöttem. Van még nyolc évem a nyugdíjig, remélem kibírom addig.

— Mire emlékeznek legszívesebben?

— A három évvel ezelőtti tavaszra — mondja a feleség. — Akkor kerültünk végre olyan anyagi viszonyok közé, hogy elbonthattuk a régi kis házat és őszre már be is költözhettünk az új kétszoba, fürdőszobás otthonunkba. Sokat segített a gyár is, nagy szükség volt a 35—35 ezer forint kölcsönre.

— Munka után?

— Mindig van tennivaló a ház körül — veszi át a szót Ábrahám Mihály. — Tavasztól őszig elég munkát ad a kis háztáji szőlő, télen pedig igyekszünk minél többet „pihenni. Ott a tv, rádió újságok, no meg a gyereknevelés.

— Erika lányunk tizenhét éves — mondja nem kis anyai büszkeséggel Ábrahámné. — FélegyháW Ábrahám Mihály (O. L. felvételei)

zára jár naponta, a közgazdasági szakközépiskola harmadéves tanulója. A nyáron itt töltött tíz napot a titkárságon, mint kötelező gyakorlatot. Nagyon tetszett neki, a főnökei is elégedettek voltak vele, így azután még egy hónapig dolgozott. Reméljük, tanulmányai befejezése után ide jöhet állásba.

A beszélgetés közben mindketten oda-oda pillantanak az álló gépekre. Talán az is eszükbe jut, hogy az újságíróval töltött perceket „hasznosabban” is el tudnák tölteni.

Opauszky László

Zárás előtt Szánkon

A kétezer 38 hektáros szanki Haladás Termelőszövetkezetben a zárszámadás eredményeinek körvonalai már látszanak. Erről tájékoztatott bennünket a termelő- szövetkezet elnöke, Vágó György.

Földjük 10 aranykorona »érték alatt van. Ennek ellenére a 350 hektár lucerna nagyon jól fizetett. Köszönhetik ezt annak is, hogy a zöldtakarmányt teljes egészében feldolgozták. Csak ez az ágázat több mint 2,5 millió forint nyereséget hozott.

A szántóföldi zöldségtermesztésük elsősorban munkaerőhiány miatt fokozatosan csökken, de korai káposztából hektáronként 600, őszi káposztából 200 mázsát termeltek. Nem lehetett panasz a szőlőre sem, hisz egy hektárról 130 mázsa fürtöt szedtek.

Csirkehúsból 1700—1800 tonnát szállítanak az idén a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz. Az állat nélkül maradt helyiségeket bértárolással hasznosítják.

Megyei igényeket elégítenek, ki, amikor létrehozták nyolc dolgozóval a gázszerelőrészleget. Megrendelőkben nincs hiány. A végső elszámolásnál jól jön majd a 25 millió forintos árbevételnek a nyeresége is.

Sikeres exportév

Nem. volt könnyű feladata azoknak a vállalatoknak, amelyek termékeik egy részét külföldön akarták értékesíteni. Még a hagyományos piacon sem tudták fogadni a korábbi években megszokott mennyiséget, egyebek között fizetési nehézségek .miatt, vagy a nagy kínálat következtében, az áresés okozott zavarokat. Csakis kiváló minőségű termékeknek lett külföldön is gazdája. A Közép-Magyarországi Pincegazdaság — együttműködve a MON1MPEX Külkereskedelmi Vállalattal — sikeresen helytállt. A szocialista és tőkés piacokon egyaránt növelte értékesítését. Csaknem húsz százalékkal szállítottak többet partnereiknek, mint 1981-ben. Szovjet megrendelésre például a tavalyinál kétszer több palackozott bort küldtek. Kedvezően fogadták az importőrök két új borukat és egy vermutukat.

A borok egy részét partnerszövetkezeteivel együttműködve exportálta a pincegazdaság. Már második éve, hogy nemcsak a szőlészetben és borászatban, hanem a palackozásban és értékesítésben is szorosabbá vált kapcsolatuk a mezőgazdasági üzemekkel. A hazai ellátásban speciális helyet foglal el a pincegazdaság, ugyanis a hazai forgalmazású boraik 90 százaléka a literes, olcsóbb kategóriába tartozik. Kecskeméten a máriavárosi pincészetüknél, e vidéken még nem honos, értékesítési kísérletbe kezdtek: hordókból szolgálják ki a vevőket. Ugyancsak kísérletképpen, ebben az esztendőben már valamennyi üdítő italukat literes palackokban is forgalomba hozták. A tapasztalatok kedvezők, az előző években kritikával illetett üdítő italok minősége javult, és most a téli hónapokban is sok fogyott a Márka- félékből. Nemcsak itthon, hanem a csehszlovák vásárlók körében is kedvelt. A szomszéd országba az idén 4Q millió palack szőlő, ribizlirés alma Márka készítéséhez exportálnak üdítőital-sűrítményt.

Nőtt a sertéshizlalási kedv Bácsalmáson

Főágazat irányítja a nagyüzemi és háztáji sertéstenyésztést és hizlalást a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Az év elején kevesebb mint hat és félezer tonna sertés kibocsátását tervezték, azonban a kedvező eredmények és lehetőségek arra ösztönözték a főágazat vezetőit, hogy tervüket háromszáz tonnával növeljék. A napokban már sikerült is teljesíteni vállalásukat, s az év végéig elképzelésük szerint 6910 tonna sertést tudnak értékesíteni.

A nyereséges sertéstartás, hizlalás sikeréhez hozzájárult a sertéstelepen elvégzett rekonstrukció. az új takarmányozásban módszerek bevezetése, és nagy részben az is. hogy az állami gazdaság jól szervezte és irányította a kistermelőket, háztáji gazdákat. Az idén 13 600 hizlalásra alkalmas süldőt adtak át a háztáji gazdáknak, ezeket a nagyüzemben nevelték. Ugyanakkor a kistermelőktől is vásároltak malacokat, mintegy tizenhatezret, amelyet úgyancsak a bácsalmási lakosoknak adtak át hizlalásra. A gazdaságnak és a kistermelőknek egyaránt kedvező szerződést kötöttek, amelynek hatására növekedett a hizlalási és a tenyésztői kedv. Exportminőségnek megfelelő hízottsertést is — a háztájikban nevelteknek csaknem felét — sikerült felvásárolni.

Ezekben a napokban a jövő évi terv készítésén dolgoznak az állami gazdaságban. Az idei, sertéshizlalást a nagyüzemben és háztájiban együttesen 12 százalékkal szeretnék növelni, hogy jövőre nyolcezer tonna élősertést adhassanak át a BÁCSHÜS-nak