Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-23 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf 301. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 23. csütörtök MUNKA KÖZBEN Tíz éve, hogy a Szegedi Ruhagyár egyik részlege megkezdte a munkát Bácsalmáson, Ma már csaknem hatszáz nőnek ad munkát. Fő profilja a különböző munkaköpenyek és téli védőöltözetek gyártása is. Az idén először szovjet megrendelésre női ruhákat is készítettek. Tervüket előreláthatóan 101 százalékra teljesítik úgy, hogy gyártmányaik 96 százaléka első osztályú. Az üzem indulása óta itt dolgozik Rádi Ignácné. Szalagon kezdte a munkát, majd megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt és a meóba került. Jelenleg a Vörösmarty szocialista brigád vezetője. A brigád patronálja a gyermekotthon kis lakóit, karácsony táján vendégül látja és megajándékozza őket. Rádi Ignácné a Könnyűipar Kiváló Dolgozója és április 4-én megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. (Pásztor Zoltán felvétele) Az ENSZ- ülésszak felfüggesztette munkáját NEW YORK Az ENSZ közgyűlésének 37. ülésszaka kedden felfüggesztette munkáját. Az ülésszak —, amely szeptember 21-én kezdődött — 142 kérdés megvitatását tűzte napirendjére. A fórumon a világ- szervezet 157 tagállamának képviselői egyebek között olyan nemzetközi jelentőségű kérdésekben foglaltak állást, mint a leszerelés, a közel-keleti helyzet, Namíbia és a világgazdaság problémái. A nagyszámú napirendi pont közül mindössze négy kérdés maradt lezáratlanul, közöttük a ciprusi helyzet és az Észak—Dél párbeszéd megkezdése érdekében hozandó erőfeszítések kérdése. Moszkvában befejeződtek az ünnepségek FOGADÁS A KONGRESSZUSI PALOTÁBAN Szerdán Moszkvában befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió és az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsainak a Szovjetunió, megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi ülése. A jubileumi ülésen 134 külföldi küldöttség vett részt. A testvérpártok vezetői a tanácskozáson tolmácsolták országuk, népük üdvözletét a Szovjetuniónak, a szovjet népnek. Kedden — mint arról tájékoztattuk olvasóinkat — az első felszólalók között vo.lt Kádár János, az MSZMP Kíj első titkára, a magyar párt- és állami küldöttség vezetője. Beszédét teljes egészében közölték a tegnapi szovjet lapok. Az ünnepi ülés végeztével az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa szerdán Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában fogadást adott a Szovjetunió' megalakulásának hatvanadik évfordulója tiszteletére. A fogadáson Jurij Andropovval, az SZKP KB főtitkárával az élen megjelentek a Szovjetunió párt- és állami vezetői. Jelen voltak az ünnepségekre Moszkvába érkezett külföldi küldöttségek, köztük a Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar párt és állami delegáció. Részt vettek a fogadáson a Szovjetunió társadalmi, kulturális életének kiemelkedő személyiségei, a szovjet fegyveres erők magas rangú parancsnokai, a köztársaságok képviselői. Az ünnepi fogadáson Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára mondott pohárköszöntőt. A külföldi vendégek nevében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök válaszolt szavaira. A fogadás testvéri, szívélyes légkörben ment végbe. Az általános és középiskolák helyzete A megye legeredményesebb sportolói átvették a Petőfi Népe- vándorserlegeket A kecskeméti Városi Tanács ülése Több fontos, illetve a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi témák mellett az általános és középfokú iskolák oktatónevelő munkáját értékelte tegnap délutáni ülésén a kecskeméti Városi Tanács testületé. A tanintézetek helyzetének, működésük feltételeinek, valamint az oktatást segítő további feladatoknak a megvitatását sokféle szempont indokolta. Részben az, hogy e téma Kecskeméten 18—20 ezer diákot érint, de elsősorban, hogy a rendkívül összetett problémákat megváltozott gazdasági feltételek mellett kell mérlegre tenni és megoldani. Mint az Fischer István tanácselnök-helyettes beszámolójából, az azt követő — tanácsülésen kissé szokatlan — diavetítésből és a tanácstagok felszólalásából is kitűnt: korántsem lebecsülhetők az elmúlt hat esztendő eredményei. 1976 óta a tantermek száma 31- gyel. a kollégiumi helyeké 362- véi, a pedagógusoké 87-tel gyarapodott. Az oktatás személyi, tárgyi feltételeinek a javításában különösen az utóbbi két év hozott jelentős változást. Például a hetényegyházi, árpádvárosi iskolák felépítésével, több helyen tantermek bővítésével sikerült enyhíteni az osztályok zsúfoltságát, de változatlanul ez a legfeszítőbb gond. Az a demográfiai hullám, amely a hetvenes évek elején a bölcsődei, óvodai fejlesztést sürgette. néhány esztendő múlva pedig az általános iskolákét, most a középfokú Oktatási intézmények bővítését indokolná. Emellett számos „apróbb”, összességé- N ben azonban jelentős anyagi erőket igénylő gond is megoldásra vár. Például a kötelező új tárgy — a technika — oktatásához hiányoznak a megfelelő helyiségek, gépek, eszközök. A tanácsülés résztvevői — egyetértve a beszámolóban megfogalmazott feladatokkal — javasolták, hogy a testület fejezze ki elismerését mindazoknak, akik * elősegítették az oktatási intézmények fejlesztését. S mindenekelőtt a pedagógusoknak, akik a megnövekedett követelményekhez viszonyítva gyakran mostoha körülmények között is áldozatkészen, elkötelezetten nevelik az ifjúságot. Ezután más napirendi pontokról tárgyaltak az ülés résztvevői, majd elfogadták a tanács, illetve a végrehajtó bizottság 1983. évi munkatervét. K. K. W Képünkön: A sportolók (balról jobbra): Juhász László, Kónyári Antal és Havas Endre. Bensőséges ünnepség volt tegnap szerkesztőségünkben. Több mint egy évtizedes hagyományunkat folytatva, a megye legeredményesebb sportolóit láttuk vendégel; Juhász Lászlót, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK fogathajtóját. Havas Endre atlétát, a Kecskeméti SC ifjúsági válogatott versenyzőjét és Kónyári Antalt, a Kecskeméti SG NB I-es férfi-röplabdaegyüttesének csapatkapitányát, a sportolók edzőit, az egyesületek vezetőit. Az ünnepélyes eredményhirdetésen jelen volt és beszédet mondott Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Borszéki Lajos, a megyei sporthivatal elnöke és Szénási Tibor, a KISZ megyei bizottságának munkatársa. Ez alkalommal adta át tiszteletdíjait a kecskeméti városi sportfelügyelőség vezetője Poór László is. Szerkesztőségünk képviseletében Sztrapák (Halász) Ferenc, lapunk főszerkesztője nyújtotta át a Petőfi Népe-vándorserlegeket az idei esztendő legeredményesebb megyei sportolóinak. JANUÁR 1-TŐL Csökkennek a lakásilletékek 1983. január 1-től a lakáscserék, -vásárlók terheit könnyíti, hogy csökkenek az illetékek. Erről intézkedik a pénzügyminiszter rendelete, amely a Magyar Közlöny 76. számában jelent meg. A lakásvásárlás vagy -csere esetén a jelenlegi 12 százalékos illeték 7 százalékra csökken. Az illeték alapja: változatlanul a lakás forgalmi értéke, illetve cserénél az ingatlanok értékkülönbözete. Kedvező változás az is, hogy ha a tulajdonos lakását eladja és egy éven belül másikat vásárol, a két lgikás forgalmi értékének különbözete lesz a 7 százalékos illeték alapja, ugyanúgy, mint csere esetén. Előfordulhat azonban, hogy az értékkülönbözet — mint illetékalap — magasabb az utóbb Vásárolt lakás forgalmi értékénél. Ez esetben a vevő számára kedvezőbb megoldást alkalmazzák; az utóbb vásárolt lakás forgalmi értéke után számolják az illetéket. Például, ha valaki 800 ezer forint értékű lakását eladja, s helyette egy 300 ezer forint értékűt vesz, akkor nem az értékkülönbözetnek megfelelő 500 ezer forint, hanem a 300 ezer forint után kell illetéket fizetnie. A szervezett lakáscserék elősegítésére az OTP az állampolgároktól megvásárolt vagy egyéb úton állami tulajdonba és a takarékpénztár kezelésébe került lakásokat újraértékesíti. Ez esetben az illeték az eladási ár kettő százaléka. Ha valaki ajándékba kapja a lakást, az egyébként fizetendő illetéknek csak a felét kell megfizetnie. Az öröklési illeték is mérséklődik azzal, hogy januártól nemcsak a közeli hozzátartozók, hanem ezentúl bármely örökös a hagyatéki terhek levonása után megmaradó, úgynevezett tiszta érték alapján fizeti az illetéket. Az új rendelkezéseket azoknál a szerződéseknél illetőleg bejelentett hagyaték- átadó végzéseknél alkalmazzák, amelyeket január elsejét követően mutatnak be az illeték kiszabására. Ugyancsak az ingatlanforgalmazást könnyíti, hogy január 1-től megszűnik az ingatlanközvetítő vállalatok díj ellenében végzett kötelező értékbecslése is. Helyette az ingatlanátruházási szerződésekhez a tanács által kiállított adó- és értékbizonyítványt kell csatolni, s ez illetékmentes. (MTI) A NÉPFRONTBIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA: Környezetvédelem és gazdaságosság Egy és háromnegyed évi — a Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta végzett — munkáját összegezte tegnapi, kecskeméti tanácskozásán a népfront megyei gazdaság- és településpolitikai bizottsága. Kovács László elnök ismertette a huszonhat fős testületnek a lakásépítés és -fenntartás, a település- fejlesztés, a kisipari szolgáltatások javítása és a lakóhelyi környezet gondozása érdekében végzett eddigi munkáját. Kiemelte, hogy azért az alapvető célért, amely a lakosság életkörülményeinek fokozatos javítását állandó feladatként jelöli meg, sikerült megnyerni a települések segítőkész lakóit. Az építés mellett jól haladtak az olyan környezetjavító munkával is, mint a fásítás, bokorülteté's. 1981—82-ben 50 ezer 765 facsemetét és cserjét ültettek el megyénkben, 647 és fél ezer négyzetméterrel bővítve a már meglévő zöldterületet. Ezenkívül gyakorlattá váltak azoik a tavaszi környezetvédelmi szemlék, amelyek alkalmával a gazdaság- és tele- püléspolitiíkai bizottság felmerte a további, időszerű teendőket. A környezet vissza-visszatárő szemrevételezése nem volt hiábavaló a kongresszus óta eltelt idő glatt. Hasznos intézkedésről számolt be a bizottság egyik tagja, Szarvas László kalocsai közgazdász. Elmondta, hogy a hulladék-, illetve másodnyersanyag-hasznosítás céljából a Kalocsai Műanyagfeldolgozó Vállalat ebben az évben 100 tonna hulladék műanyagot gyűjtött össze á városban és környékén. Ez megolvasztva, ismét kitűnő alapanyagként került felhasználásra. Tervezik, hogy jövőre már kétszáz tonna ilyen másodnyersanyagra tesznek szert, utána pedig még többre. A következő bizottsági tag. Nagy B. András arról — a szinte felmérhetetlen mennyiségű — fóliahulladékról beszélt, amely a mezőgazdasági kis- és nagyüzemekben, de főként az utóbbiakban a legveszélyesebb levegőszennyező anyaggá vált azáltal, hogy a szabadban elégetik. A népfront munkabizottságának ülése Molitórisz Emil titkár jövő évre szóló munkaterv-ismertető- jével ért véget. Sokat beszélünk mostanában, kommunisták és párton- kivüliek egyaránt arról, hogy s mint áll a szénánk a korszakos változásokat átélő világgazdaságon belül. Mondhatni, ,ez ß fő féma nemcsak a gyűléseken, hanem a családi beszélgetéseken is. Sőt, gyakran még ,a röpke utcai találkozások alkalmával váltott néhány tőmondat sem a szokásos könnyed tartalmakat közvetíti oda-vissza. A nyílt tájékoztatás jóvoltából az emberek sokasága tudja, milyen okok miatt állt át a hetvenes évek végén gazdaságunk a lassúbb növekedés pályájára: fejlettségünk adott szintjén a korábbi gyorsabb tempó i erőltetése akkora eladósodást, veszteségeket okozott volna, amelyeket aligha hevert volna ki egykönnyen az ország. Behúztuk a féket, ezt parancsolta a józan ész. (Lassítottak nálunk fejlettebb államok is.) A VI. ötéves tervidőszakra a gazdasági egyensúly javítását és az életszínvonal megőrzését tűztük célul magunk elé. Sajátos, bár nem egyedülálló a helyzetünk a világban. Ügy kereskedünk Kelettel és Nyugattal, hogy tetemes meny- nyiségben vásárolunk tőlük energiahordozókat és alapanyagokat, majd az ezek fel- használásával készített termelőeszközök és fogyasztási cikkek elég nagy részét eladjuk nekik. Ebből a kapcsolatból születik a nemzeti jövedelmünk fele. Akkor járunk jól, ha olcsón veszünk és drágán adunk el. Ez a kézenfekvő piaci vastörvény a kofaaszo- nyok előtt sem ismeretlen. Azonban — ez is köztudomású — a hetvenes évtized elejétől egyre drágábban kaptuk meg a gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajat, s a legfontosabb alapanyagokat, amelyekből szintén nem elegendő amennyi sajáttal rendelkezünk. Drágán venni és olcsón eladni — ez rossz üzlet. Viszont a forgalmat fönn kell tartani, ebből élünk. Hogyan tornázzuk magunkat kedvezőbb helyzetbe? A párt nem vár csodákra. Kidolgozta azokat a gazdaságpolitikai lépéseket — esetenként kényszerlépéseket —, amelyekkel közelebb juthatunk célunkhoz. Az anyaggal és energiával való ésszerű, szigorúan takarékos gazdálkodás az egyik alapkövetelmény. Külföldről csak a legszükségesebbeket vásároljuk meg, vagyis mérsékeljük az importot, különösen azt, amelyért kemény devizával kell fizetünk. Ugyanakkor bővítenünk kell a jövedelmező exportot. A drága anyagból és energiával olyan termékeket állítsunk elő amelyeket jól megfizetnek, értékesítésük tisztes hasznot hoz. Sokat beszélünk a fogyasztói árak emeléséről, arról a kényszerű lépésről — a jelzőt kétszeresen is aláhúznám —, amely a társadalom legkisebb jövedelmű tagjait érinti elsősorban érzékenyen, az időseket, nagycsaládosokat. A párt és a kormány olyan intézkedésekről döntött 1983-ra vonatkozóan — a nyugdíjasok kereseti lehetőségeinek kiszélesítésé, a családi pótlék összegének emelése —, amelyek minden bizonnyal enyhítik majd a gondokat. Közismert tények ezek, a legtöbb ember tud róluk, politizálás közben emlegeti őket. Mert mi más lenne az ilyen tárgyú eszmecsere, mint politizálás. Az beszél igazat, aki az előttünk tornyosuló akadályokat ecsetelve nem felejti el megjegyezni azt sem: a párt nem mondott le az életszínvonal emeléséről, stratégiai célunknak ez változatlanul része. Ami történik, az éppen ennek elérését szolgálja. S amikor politizálunk, tekintsünk is szét környezetünk bei}: mit tehetünk azért, hogy el- képzeléseink . valóraváltása időben közelebb kerüljön hozzánk. Fontos feladat például az anyaggazdálkodás javítása. Az év közepén a kormány külön ■ programot fogadott el erről a hosszabb időszakra szóló teendőről. Egyebek közt hitelpá- i lyázatot lehet benyújtani olyan kisebb beruházásokhoz, amelyekkel jobbá tehető a fajlagos anyagfelhasználás. A Magyar Nemzeti Bank Bács-Kis- kun megyei Igazgatóságához eddig egyetlen pályázatot sem adtak be. Amikor az üzemben politizálunk, hozzuk szóba ezt a lehetőséget, vitassuk meg! A pártvezetőségeknek, ajánlom hogy kezdeményezzenek ebben az ügyben. Vizsgáltassák meg a gazdasági vezetőkkel: nem Ichelne-e ilyen módon a feldolgozott anyag értékesülésé- nek magasabb szintjét elérni? >i: Politizáljunk és cselekedjünk, mert csodák csak a me- \ sében történnek. A. T. S. K—1 Politizáljunk!
