Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

Ez már történelem A Petőfi Népe híradása • A Városi Nőtanács 35 tagú vezetősége ülésezett a nötanács helyiségében. A to­vábbi munkára vonatkozólag sok hasznos, érdekes javasla­tot tett Herceg elvtársnö, a Városi Nőtanács titkára. így került sor arra, hogy megala­kították a nőtanács különbö­ző bizottságait. Ezek között van a szülői munkaközössé­gek városi bizottsága, amely­nek tagjai Jávorkáné, Kiss Jánosné, Varga Jenöné. A kulturális bizottság vezetője Hujber Józsefné. A tanács el­nöke Dallos Ferencné, helyet­tesei (Kiss iLajosné, Simon Lászlóné, dr. Frigyesi László- né és Nagy IUésné. • Kedves ünnepség színhe­lye volt november 6-án dél­előtt a Béke téri új iskola. A kétemeletes, 12 tantermes, korszerűen felszerelt épületet Barabás János, a művelődési osztály vezetője adta át a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának. Hangoztatta, hogy az iskola a megye legszebb tanépülete, amely négymillió forintba, a felszerelés pedig egymillió forintba került. • A Kecskeméti Földműves- szövetkezetek székházában megalakult a városban az első szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport. A szakcsoport tagjai a megalakulás előtt Szabadszállásra látogattak el, ahol megtekintették a szakcso­portot. Az új társulás fő cél­kitűzései a következők: a ter­melés fokozása, a minőség ja­vítása, a védőszerek közös be­szerzése, valamint a közös ér­tékesítés és borkimérés létesí­tése. A vezetőségbe beválasz­tották Surányi Kálmán egy- holdas dolgozó parasztot el­nöknek, Jávorka -Józsefet pénztárosnak. Baki Ferencet és Baitai Imrét ellenőrző bi­zottsági tagoknak. ^ Gazdaságosan termel a Kecskeméti Épületlakatosipa­ri Vállalat. Nőtt az egv napra eső termelés, ami a harmadik negyedévben 40. októberben pedig 74 fillérrel volt maga­sabb az előző időszaknál. A csökkenő önköltségre mutat 25 év előtti novemberről az, hogy a gyártmányok anyagköltsége 1,5 százalékkal kevesebb, mint az előirányzat. Az év végéig még 158 ezer forinttal gyártanak több árut • A városi tanácsülés két napirendi pontot vitat meg. Az egyik a város 1958. évi költ­ségvetése, amelynek előadója Fehér Sándor pénzügyi osz­tályvezető. A bevételek több mint hárommillió növekedést mutatnak az 1957-es évvel szemben. Több mint kétmillió forinttal fordítanak többet az általános iskolákra, félmillió­val többet kapnak az óvodák és napközi otthonok, és több mint kétmillió forint jut a tanácsi utak és a közvilágítás javítására. A tanácsülés második napi­rendi pontja a kereskedelem­mel foglalkozik. Közli a be­számoló. hogy már a közeljö­vőben jelentős javulás várható a húsellátásban, s a 16 forin­tos rizzsel biztosítottnak lát­szik a kereslet kielégítése. To­vább javul az ellátás a gyar­matárukból. m, Üjra megkezdik a bérhá­zak leállított építését. Kecs­keméten két házat még az idén tető alá hoznak. A Rá­kóczi úton. a Városi mozival szemben lévő, félbehagyott új épületnél is rövidesen megje­lennek az építőmunkások. Száz méterrel odább, a bírósággal szemben egy új, 48 lakásos bérház alapjait már lerakták._ A Dózsa György téri épület­tömbből két lakóépületet — mely 29 lakást jelent — akar­nak tető alá hozni az építők. ü A hagyományos kecske­méti Katalin-napi országos állat- és kirakodóvásár meg­lepő eredményekkel zárult. Évek óta nem emlékeznek a vásárlók ilyen gyenge felhaj­tásra. Az állatvásáron 267 lo­vat, 19 csikót, 340 szarvasmar­hát, 87 borjút, 10 hízott ser­tést. s mintegy 500 sovány ser­tést, 87 birkát bocsátottak áru­ba. Az árak azonban magasak voltak. Egy-egy jó fejőstehén nyolcezer forintért cserélt gazdát. A visszapillantó: W. D. ~ - - - \ Az egészségügyi integráció A Magyar Értelmező Kéziszótár 1975-ben kiadott vaskos kötete szerint az integráció 1, különálló részek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedése, be­olvadása, egységesülése; 2. beil­lesztés, egy(ség)esítés. És az egészségügyi integráció? Valószínűleg mindenki egyetért azzal, hogy az egészségügy átla­gos színvonalát nem a néhány szuperklinika, hanem a körzeti orvosi hálózat munkájának minő­sége határozza meg. A körzeti orvosi hálózat alap­vető feladata a megelőzés és gon­dozás. Ez tágabban értelmezve azt jelenti, hogy a körzeti orvosnak nemcsak a betegekkel, hanem a körzet valamennyi lakosával fog­lalkoznia kell. Ez pedig nem sza­kadhat meg a megbetegedett em­ber szakrendelésre való beutalá­sával, hiszen nem túlzó az igény: a körzeti orvos is tájékozódjék folyamatosan a betegség lefolyá­sáról akkor is, ha páciensét kór­házban kezelik. Ezekből az elvekből indul ki az egészségügyi integráció gondolata. Nem más ez tehát, mint a körzeti orvosi hálózat, a szakrendelések és a kórházi ellátás olyan szak­mai és szervezeti egysége, amely megoldja a betegek és az egészsé­gesek minél magasabb szintű és komfortosabb ellátását — a meg­előzéstől a gyógyításig. Nos, az első időben természete­sen nem számíthatunk gyökeres változásra. Az orvosi rendelésen megjelenők jobb ellátása csak ap­róbb lépéseken keresztül, hosz- szabb időszak alatt vihető végig következetesen. A szakmai fejlő­dést teszi lehetővé, hogy a kör­zeti orvosok a hét egyik napján részt vesznek a kórházi osztály munkájában. Itt kórházi kollé­gáikkal beszélik meg a kezelés és az utókezelés leghatékonyabb módszerét. Szervezeti téren az első válto­zás akkor lesz érezhető, amikor az integrációval megteremtődő le­hetőséggel élve kialakítják a la­boratóriumi vizsgálatok egysége­sítését, ami azt jelenti, hogy meg­határozzák azokat a vizsgálatokat, amelyeket a körzeti orvosi rende­lőben, azokat, amelyeket több kör­zeti orvos számára szervezett la­boratóriumokban és azokat, ame­lyeket különleges laboratóriumi szakrendelésen végeznek el. Az egészségügyi integráció meg­valósításával a városi tanács és a megyei kórház között létrejött megállapodás értelmében a me­gyei kórház átveszi a körzeti or­vosi hálózatot. Továbbra is meg­marad azonban a város beleszólá­si lehetősége az egészségügyi ellá­tás megszervezésébe, felügyeleté­be, új körzetek kialakításába. FEKETE SAROK November 14-én, vasárnap este 8 és 9 óra között megszűnt a gázszolgáltatás Kecskemét 19 utcájában. Ez idáig rendben van: még a legelvakultabb maximalista sem gondolhatja, hogy a vezetékek sohasem hibásodnak meg. Lapunk is hírül adta. hogy az elhárításon a Dél-Alföldi Gázszolgáltató Vállalat szakemberei megfeszített erővel dol­goznak. Ez is rendben van: ez a feladatuk. S hogy éjt nap­pallá téve serénykedtek: köszönet illeti őket. Ami nincs rendjén és sehogyan sem érthető: miként tart­hatott egy alig 5 méteres szakasz feltárása és a hibás rész ide­iglenes kiváltása, a lakások újbóli bekapcsolása majdnem négy napig? Ki szervezte ezt a munkát így — egyáltalán: szervezte- e? S ha igen. tudta-e. hogy az általuk haznált egy (azaz: egy!) légkalapácson kívül van még néhány Kecskeméten? Hogy van ebben a városban jó pár vállalat, amely tud segíteni és nyil­vánvalóan hajlandó is erre? Ami szintén nem mellékes: miért nem tájékoztatták folyamatosan az érdekelteket? A hibabeje­lentő-részleg ugyanis rendre csak azt tudta az érdeklődőkkel közölni, hogy ö sem tud semmit... Olyan kérdések ezek, amelyekre szívesen meghallgatnák a választ a gázhiány által érintett óvoda és iskola tanulói cs a környék lakói Akik az elmúlt napokban megtanultak örülnF annak. h?. van gáz. / ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1982. DECEMBER SORHÁZAK, KISTÁRSASHÁZAK A VACS1HEGYEN Lakás, kiskert, garázs Házgyári panelekből építenek fel lakótelepet a Vacsi- hegy—Budaihegy térségében. A dolog érdekessége, hogy eleddig csak külföldi magazinokban látott épületekből ala­kul ki 690 család otthona. A lakásokhoz garázs is csatlako­zik, és az illetékesek azt ígérik: a beköltözésre az utak is elkészülnek. A lakásgazdálkodás új rendjé­ről szóló határozatok, és a vég­rehajtásukra hozott központi (és helyi) intézkedések célja egyér­telmű: növelni kell az otthonra várók bevonását saját gondjuk megoldásába, és egyúttal megkö­zelítően azonos esélyeket bizto­sítani mindenkinek: a fiatalok számára például a lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeinek meg­teremtésével. A központi kere­tekből épített lakások száma — az ország nehéz gazdasági hely­zete miatt — csökken, de ezzel együtt is szükséges, hogy a ta­nácsok tudjanak megoldást kí­nálni az igénylőknek. Ezért épül újabb garzonház — és ezért van szükség arra, hogy a megnöveke­dett családok számára is nyíljék lehetőség nagyobb lakáshoz jut­ni. A lépcső második foka is tár­sadalmi szükséglet. Ennek az elvnek a szellemé­ben helyezték el november 23-án a Vaesihegy—Budaihegy térségé­ben létesülő lakótelep alapkövét. Az itt épülő 690 lakás 690 csalá­dot juttat végleges otthonihoz s persze az érintettek felszabaduló lakásai további igénylők elhelye­zését teszik lehetővé. A jövendő lakótelep a Vacsi- hegy és Budaihegy térségében épül meg, az OTP beruházásában, a DUTÉP kivitelezésében. A terü­leten sorházak és kistársasházak lesznek, ezek mindegyike saját telekkel is rendelkezik. A sorhá­zak lakásai 78 és 103 négyzetmé­teresek lesznek, a kistársashá- zakban pedig négy-négy otthon­nal számolnak, legföljebb két szinten. A választék bővítése ér-­Szebb panelházak Alig van valami, amit többet szidtak volna, mint a házgyári épületek egyhangúságát, noha ta­gadhatatlan, hogy van előrelépés. A gyárak színesítő, korszerűsítő törekvéseit húzza alá a város ve­zetőségének támogatásával ezen dolgozó Általános Épülettervező Vállalat gárdája. 1983 átmeneti év lesz. de azután már csak a most tervezett, a mainál sokkal tetsze­tősebb épületek készülnek. dekében néhány úszótelkes tár­sasház is épül, legföljebb há­rom. sziót beépítéssel. A tanács részletesen kidolgoz­ta a terület beépítési tervét. Az épületeket víz-, gáz*, szennyvíz-, víz- és villany közművel látják el és természetesen a közvilágí­tást is kiépítik. Tervbe vették az egyes lakótömbök megközelítését szolgáló utakat, és — a takaré­kosság jegyében — olyan burkolt felületek is szerepelnek az el­képzelések között, amelyek az egyes házak megközelítését teszik lehetővé gyalog vagy autóval. E belső utak megvalósításakor egy új, korszerű technológiát alkal­maznak, amely az igényeknek és az anyagi lehetőségeknek megfe­lelő építést tesz lehetővé. A lakótelkek vége — egyelőre „Az egyik Hétfői Hírekben fedez­tem fel egy cikket a Latabár-dinasz- tiáról. Az újságíró a közelmúlt egyik, sajnos már nem élő mulattatóját, Latabár Kálmánt, illetve családját mu­tatja be a művész 80. születésnapja (november 24-e) alkalmából. A cikk felemlíti a kevés megmaradt emléket: „egy Latabár Kálmán-sarok a Bajor Gizi Múzeumban, Latabár Endre utca Miskolcon, s egy emléktábla Latyi — ahogy kollégái, barátai, tisztelői ne­vezték, becézték Latabár Kálmánt — — üresen marad. Ez a garázsok helye, amit külön igénylés alap­ján lehet megvenni a tanácstól — a csatlakozó telek tulajdonosát természetesen elsőbbség illeti meg. A garázsok megépítése ma­gánerőből történik, de a város­rész egységes képe miatt közpon­ti tervrajz alapján. , Nemcsak lakások és garázsok ' épülnek itt, hanem az elképzelé­sek az alapfokú kereskedelmi el­látással is számolnak ^ezt azon­ban meg kell valósítani, ami a rendelkezésre álló pénz függvé­nye. Mindenesetre az erre szol­gáló telkeket rezerválják. A vá­rossal való jobb összeköttetés céljára az Északi körút ezután kiépítendő szakasza szolgál. A terület adottságai jók, a le­endő lakótelepet zöldövezet fon­ja körül, amely alkalmas a sza­bad idő kulturált eltöltésére. Mindent összevetve úgy látszik: a vacsihegyi 600 lakás jelentősen hozzájárul a város gondjainak megoldásához. kecskeméti szülőházában. Egy mell­szobor az Operett Színház előcsarno­kában”. És Kecskeméten??? Valószínűleg van még több híres idegenbe szakadt földi, akiről érdemes lenne átépülő, szépülő városunkban egy-egy új utcát elnevezni, vagy egy jellegtelen nevű utcát átkeresztelni. Végül is kiről neveztek el utcát a már elhunyt kecskeméti színészek közül? — kérdezi -s -ó jelű olvasónk, s kérdezzük, vele együtt, mi is. Ki, hogyan, mennyiért, mikor? Az érdeklődök persze most arra kíváncsiak: ki és hogyan kaphat itt lakást. Az elképzelés az, hogy mindent az OTP épít­tet, igy jelentkezni is a takarékpénztárnál lehet — informá­cióink szerint a vacsihegyi lakótelep a szabadikeretbe tartozik. Lesz tanácsi keret is (tehát, a lakót a tanács jelöli ki), s már vetnnak olyan megállapodások, amely szerint — külön térítés ellenében — a tanács átadja a munkáltatóknak a vevőkijelölé^i jogot. Az első ütemet az idén (1982-ben) elkezdik: rendelkezés­re áll az első 125 sorházi lakás területe, ezeket alapozzák is. Most l-\-2 fél és i-f-3 félszobás lakások épülnek. Nyilvánvaló, hogy ezek az otthonok a jelenlegi árakon is drágák. Elsősor­ban tehát azok számára elérhetők, akiknek már most van szövetkezeti vagy OTP-s lakásuk, azt visszaadják, s emellett még rendelkeznek pénzzel is. OLVASÓINK ÍRJÁK Utcát Latabár Kálmánról! RÉGI ÉPÜLETEK Katona József Színház Kecskemét városának már igen korán jelentős szerep jutott a magyar színjátszás történetében. 1796. június 4-én itt tartotta első vidéki előadását a Kelemen László vezette „első magyar ját­szó színi társaság”. Majd Katona József munkássága, s Petőfi Sán­dor színészi próbálkozásai for­dítják a figyelmet a város szín­házi múltjára. Az állandó szín­ház első tervét is, Katona József készítette 1826-ban. Egy — a fő­térre nyíló — mészárszéket kel­lett volna átalakítani. Ezt a ter­vezetet — városrendezési és pénzügyi okokra hivatkozva — nem fogadta el a tanács, s a tár­sulatok előadásaikat továbbra is az „Arany sas”, másként „Csere­pes” vendéglő udvarán tartották. Már Katona József halála után, 1833-ban nyitotta meg az első ál­landó színiházat vendéglőjének telkén id. Király Sándor, a „Ko­rona” fogadó és kávéház tulaj­donosa. Az 1860-as évekre ez az épület teljesen elavult. 1868-ban még mindig nem a város, hanem egy polgára, Kovács László adott otthont a színjátszásnak, átépí­tetve a mostani Árpád mozi és Batthyány utca közti telken ál­lott magtárát. 1892-ben végre újra felvetődött az állandó városi színház — er­re az apropót Katona születésének vélt centenáriuma szolgáltatta (Katona 1791. november 11-én született). A máius 13-i közgyű­lésen elhatározták, hogy a mos­tani Helvécia községhez tartozó határrész árából — a földet egy svájci konzorciumnak szőlőtele­pítésre adták el — kétszázezer forintot a városi színház és vi­gadó építésére fordítanak. Az év­fordulós-lázban született elhatá­rozás azonban lassan haladt a megvalósítás felé. 1894 májusá­ban, sok vita után végre meg­állapodtak a színház elhelyezésé­ben. Októberben Muraközy Sán­dor t.h. főmérnök Bécsbe utazott, •hogy a színiházépítésben szakte­kintélynek számító — működése során több mint száz színházat építő — Fellner és Helmér cég véleményét az építési programról megkérje. Később — a városi patrióták nagy felzúdulása elle­nére is — ez a bécsi cég kapta a megbízást. A kecskeméti Vá­rosi Színházzal egyidőben épí­tették Budapesten a Vígszínhá­zát „vidám barokk styl”-ben, „mely mellett a színházak belse­jének (és külsejének) kevés költ­séggel is díszes, vidám és ottho­nias díszítés adható”. A tervezők igen nagy körültekintéssel készí­tették a szcenikai szerkezeteket, az épület tagolásánál, ki- és be­járatok tervezésénél mind a kö­zönség, mind a játszók, s a tűz­védelem igényeit figyelembe vet­ték. Az építkezéshez 1895 őszén fogtak hozzá, és 1896. október 14-, én, száz esztendővel, a Kelemen László-féle első kecskeméti elő­adás után megnyitotta kapuit a Városi Színház. Katona József Bánk bánját adták elő, fővárosi művészek közreműködésével (Gertrudist Jászai Mari, Melindát Márkus Emília, Bánkot Szacsvay Imre alakította) végre méltó kö­rülmények között. 1916. novem­ber 11-én megtartották a színház névadóünnepét, ekkortól Katona József Színház a neve a város színházának. Képünk 1916-ban készült. Simon Magdolna LAPSZÉL HÓRIADÓ-TERV November elsejétől a tervek szerint eshetett volna a hó: az ez­zel kapcsolatos intézkedési terv ekkortól hozta létre az állandó hóügyeletet. A részletesen elké­szített tervezetre a tavalyi kapko­dás elkerülése miatt volt szükség. Most szabályozták a teendőket havazás, az utak jegesedése ese­tére éppúgy, mint a járdák taka­rítására. A munkák elvégzésének feltételeit gépszemlén is ellenőriz­ték. Az elképzelések sarkalatos pontja, hogy az utak hóesés, jege- sedés okozta hibáit lehetőleg azon­nal kijavítják. A magunk részéről örülünk a tervnek, hiszen a szín­vonalas munka alapja ez. De meg­jegyezzük, hogy a puding próbája továbbra is az evés ... VÁSÁRLÓUDVAK A Hornvik János utcában az ÉPSZER munkásai hozzáfogtak a volt PIÉRT-raktár átalakításához. Az épület felújításával, valamint egy új szárny felhúzásával vásár­ló- és sétálóudvar létesül. — a kiskörút új szakaszának építésé­vel párhuzamosan. Az épszeresek most az épület tetőzetét alakítják. SZILVESZTERIG ÁTADJÁK Ebben az évben már nem sok lakás épül, de a képünkön látható árpádvárosi tízemeletes tömb né­hány Zlépcsőházát még átadják — információink szerint már ki is jelölték a tulajdonosokat ÁLLATTARTÁSI RENDELET Hosszú, körültekintő előkészí­tés után, melyről mi is többször írtunk, a negyedik negyedévi ta­nácsülés elé kerül az állattartást szabályozó rendelet tervezetének megvitatása. Mivel sokakat érintő kérdésről van szó, nagy az érdek­lődés. S mivel a tanácsülések nyil­vánosak, ezúton és ezúttal is arra biztatjuk olvasóinkat: menjenek és mondják el véleményüket — szeretettel várják őket. A tanács­ülés időpontjáról annak idején mi is hírt adunk. TÁJÉKOZTATJÁK A LAKOSSÁGOT Már megszokott, hogy télen kü­lönféle tanácskozásokat rendez­nek a lakosság tájékoztatására: pártnapokon, tanácstagi beszámo­lókon számolnak be az elmúlt idő­szakban végzett munkáról, össze­hangolt programot készítettek az idén az illetékesek, egyrészt, hogy az átfedéseket elkerüljék, más­részt, hogy minél többen megis­merkedhessenek az eredmények­kel, a gondokkal. A jó tájékoz­tatás alapvető ..ahhoz, hogy a la­kosság tevékenyen kivegye részét az elképzelések megvalósításából. ELIGAZÍTÓ TÁBLÁK A megyei pártbizottság javas­lata alapján a több lakásos házak­ban tájékoztató táblákra van szük­ség. A tervezet szerint mindenütt kiírják a körzeti gyermek- és fel­nőttorvos nevét, rendelési helyét és idejét, a házfelügyelő és a kör­zeti megbízott nevét. Az állampol­gárok gyakorta panaszolják: nem tudják, hol és hogyan intézhetik hivatalos ügyeiket. E tájékoztató táblák ebben is segítenek, mert feltüntetik rajtuk a tanácstag ne­vét, lakását, az országgyűlési kép­viselő nevét, címét, továbbá a te­rület társadalmi. szervei vezetőjé­nek és irodájának címét. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents