Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma összeül AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii évi. 295 szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 16. csütörtök az országgyűlés téli ülésszaka Az Elnöki Tanács december 16-ra, csütörtökre ösz- szehívta az országgyűlést. A parlament tagjai 'várhatóan a Magyar Népköztársaság jövő esztendei költségvetésével foglalkozó törvényjavaslatot vitatják meg. Púja Frigyes Rómába érkezett Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere — Emilio Colombo olasz külügyminiszter meghívására — szerdán délután hivatalos látogatásra Rómába érkezett. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások csütörtökön kezdődnek Rómában. Köpeczi Béla művelődési miniszter látogatása Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott Köpeczi Béla művelődési miniszter. A vendéget fogadta Romány Pál. a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, Eszmecserét folytattak a megye művelődés- ügyének helyzetéről, az e téren elért eredményekről és a további feladatokról. A megbeszélésen részt vettek a miniszter és a megyei pártbizottság első titkárának közvetlen munkatársai, valamint a megyei tanács illetékes vezetői is. A látogatás a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben folytatódott Itt Krajcsovszki József igazgató és Túri Endréné intézeti párttitkár fogadta a minisztert és a kíséretében lévő megyei vezetőket. A* intézet igazgatója tájékoztatta Köpeczi Bélát a kecskeméti óvónőképzés tárgyi és személyi feltételeiről. Arról többek között, hogy minden lehetőség adott, ami szükséges a korszerű, az eredményes képzéshez. Szólt a tanárok tudományos munkájáról. a tanárutánpótlás gondjairól, a nemzetiségi — szerb-horvát — óvónőképzés továbbfejlesztésének szükségességéről. Az igazgaitó elmondta továbbá, hogy az óvodapedagógus- és a tanítóképzést a jövőben közelíteni szeretnék egymáshoz. Ennek kísérleti programját közösen dolgozzák ki a Bajai Tanítóképző Főiskolával. Kérik ehhez a minisztérium jóváhagyását. A miniszter nagy érdeklődéssel hallgatta meg a tájékoztatót, majd kérdéseket tett fel, melyekre Krajcsovszki József adott vá- !->‘Zt. Ezután rövid séta következett, melynek során bcnuts' .ák a miniszternek az intézetet, A gyakorló óvodában Mezei Ferencné vezető óvónő köszöntötte a vendéget, majd Szöllősi Györgyné és Lőrincz Béláné óvónő középső csoportjába invitálta. Az óvodások virággal kedveskedtek a miniszternek, aki ezután elbeszélgetett az óvónőkkel és a kicsinyekkel. Délután további intézményeket keresett fel Köpeczi Béla. A töibbi között megtekintette a híres' Bozsó-féle gyűjteményt, ellátogatott a református • A miniszter és kísérete az óvónőképző gyakorló óvodájában. (Pásztor Zoltán felvétele) könyvtárba és a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermébe is. Végül a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben fogadták. A miniszter este, feleségével együtt, részt vett az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett díszhangversenyen, melyet a Magyar Állami Hangversenyzenekar adott Ferencsik János vezényletével1, a Magyar Rádió kórusának közreműködésével, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. R. M. A NEMZETKÖZI KODÁLY-KONFERENCIA KECSKEMÉTI NAPJA Zenetudósok, nótafák, kisdiákok • Vass Irén óráján. (Tóth Sándor felvétele) Büszkék lehetünk arra, hogy ahhoz a nemzethez tartozunk, amely Kodályt adta a világ kultúrájának. Párizstól Moszkváig, Helsinkitől Delhiig hangversenyekkel, tudományos tanácskozásokkal fejezik ki zenészek, nevelők, tudósok a hatalmas életművet megillető tiszteletüket. Kodály századokat átívelő munkássága még sok fényt hoz népünkre, még nagy kulturális tettek csíráztatója lehet az új évezredben is. Ez, Kecskemét nagy (iának időtlen, azaz klasszikus időszerűsége, a centenárium alkalma adott különös jelentőséget a nemzetközi Kodály-konferencia kecskeméti látogatásának. Tizennyolc országból érkeztek népzenekutatók, zenepedagógusok, zenetörténészek a Magyar Kodály Társaság rendezvényére. Erdei' Péter igazgató köszöntötte a vendégeket a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben, majd Ittzés Mihály főiskolai docens a Tanár úr kecskeméti kapcsolatairól tartott előadást. Szülővárosában — hangoztatta — ,, zenéli ultúra-teremtő elgondolásainak megvalósítását látta. Életművéhez itt is erőt adó inspirációt keresett és talált.” Meghatóan szép műsorral köszöntötték a Kodály Intézet növendékei a konferencia résztvevőit. A norvég Ole- Hermoi Henriksen, az angol David Vinden magyarul és nemcsak szöveg szerint magyarul énekelt Kodály-népdalfeldolgozásokat. A dán Alice E. Grznna karnagyi irányításával fellépő nemzetközi kórustól A citrusfa levelestül, ágastul. . .-í hallották a magyar és külföldi szakemberek. A szereplők is ámuló nézőkké váltak, amikor megkezdődött az Olsvay Imrének, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete tudományos munkatársának stílusérzékét és tájékozottságát egyaránt dicsérő népzenei műsor. A tápéi gyerekek Pünkösdölöje, a lédeci asszonyok varázslatos hangzású kórusa, a bukovinai Antal Andrásné és Nyisztor Bertalanné énekmondása, Sütő Gyula furulyajátéka és a többiek közreműködése méltó volt a nem mindennapi eseményhez. A vendégek a legnagyobb elismeréssel szóltak a látottakról és a hallottakról, csakúgy, mint a Kodály Zoltán énélrés iskolában szerzett tapasztalataikról. Dr. Romány Pálné igazgató üdvözlő szavait, dr. Mező Mihály tanácselnök rövid beszédét követően a legkisebbek és a nyolcadikosok órájára „kukkanthattak” be a vendégek, gyönyörködhettek a Sipos Erzsébet karnagy intésére a nyolcadik bé- sek ajkáról fölhangzó Zöld erdőben, valamint egy-egy Bartók- és Bárdos-mú előadásában. A bemutatkozó összeállítás újra bizonyította: nemcsak Kodály életében működött olyan kitűnően a kecskeméti ének-zenei, mint amikor a Tanár úr dicsérte — „mintha magam is itt éltem volna” —, hanem napjainkban is. A nemzetközi konferencián részt vevők'a kora délutáni órákban azzal a tudattal utaztak visz- sza a fővárosba, hogy szülővárosában élő, ösztönző hagyaték a száz esztendeje született Kodály Zoltán életműve. Holtai Nándor KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1982. december 14-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1982. december 14-én Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és a járási pártbizottságok első titkárai, a járási jogú pártbizottságok titkárai, a megyei tanács tisztség- viselői és osztályvezetői, a megyei hatáskörű állami és társadalmi szervek vezetői, a szakszervezetek megyei tanácsának és a szakmai szakszervezetek megyei bizottságainak titkárai, a városi tanácsok elnökei, több ipari nagyvállalat, mezőgazdasági üzem vezp- tője és pártszervezetének titkára is. Megjelent és felszólalt Gábor András ipari miniszterhelyettes, valamint dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. I. A megyei pártbizottság Romány Pál előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette az MSZMIP Központi Bizottsága 1982. december 1-i üléséről szóló tájékoztatót. II. A testület Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Bács-Kiskun megye 1982. évi gazdaságpolitikai feladatainak várható teljesítéséről szóló jelentést, és az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra előterjesztett javaslatokat. O A megyei pártbizottság megállapította, hogy 1982- ben a gazdálkodó szervezetek többsége eredményesen tett eieget a megnövekedett követelményeknek. Megértette a változó körülményekhez, a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás szükségességét. Elismerés és köszönet illeti a feladatukat jól ellátó gazdálkodó szerveket, munkahelyi közösségeket és dolgozókat. Az ipar teljesítménye 1981-hez képest előreláthatóan mintegy 3,5—4 százalékkal növekszik. Az árutermelés és -értékesítés növekedett; az exportértékesítés mennyisége nem haladja meg az 1981. évit, viszont a nem rubel- elszámolású export az év végére várhatóan 6 százalékkal nő. A kereskedelmi gondok — nehezebb külpiaci és belföldi értékesítés — miatt a gazdálkodás eredményessége romlott. Az építőipar saját építési, szerelési teljesítménye az idén várhatóan 3—4 százalékkal haladja meg az előző évit. Számottevően nőtt a fenntartási, építési tevékenység részaránya, bővült az ipari háttér. A lakásépítésben kitűntek kezdeményezéseikkel az ipari szövetkezetek. Megkezdődött a házgyári (panelos) lakásépítés új területekre való kiterjesztése is. Ugyanakkor nem javult kellően az építőipar szervezettsége. munkájának minősége, nem kielégítő a beruházási fegyelem. . A mezőgazdasági termelés növekedése eléri a tervezettet. Néhány területen kiváló eredmények születtek. Az alacsonyabb kalászos gabonatermést a kukorica, az ipari növények és a szőlő jó termése ellensúlyozta. Az d. lati. nyüszíts. teljesítménye meghaladja az 1981. évi szintet. A kereskedelem megfelelő áruellátást nyújtott. A városokban javultak a vásárlási körülmények. A hiánycikkek viszont esetenként rontották a vásárlói közérzetet. Az új helyzet által megkövetelt termékszerkezet-váltás, a gyors intézkedés azonban még nem általános és nem kielégítő. A gazdálkodó egységek beruházásokra az elmúlt évinél várhatóan többet fordítanak. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések a tervelőirányzatnak megfelelően, sőt azt némileg meghaladó mértékben valósulnak meg. A bölcsődei és az óvodai helyek száma növekszik, felépül 95 új általános iskolai tanterem, és mintegy négyezer lakás. O A gazdasági építőmunka legfontosabb célja 1983- ban is a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak és a VI. ötéves terv fő irányainak követése, a Központi Bizottság 1982. június 23-i. a külgazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének feladatairól szóló határozatának helyi végrehajtása. A külgazdasági egyensúly javításának alapja a termelés hatékonyságának növelése, a költséggazdálkodás javítása, a gazdaságos export fokozása, az alacsony hatékonyságú, nem gazdaságos tevékenységek visszaszorítása. A megye iparának feladata 1983-ban — ágazatonként és vállalatonként differenciáltan — 3—4 százalékos termelésnövekedés elérése. A nehéziparban továbbra is az országos jelentőségű kőolaj- és földgázbányászati tevékenységre kell fordítani a fő figyelmet. A gépiparban a mező- gazdasági és élelnpiszenpari gépgyártás a meghatározó jelentőségű. A termékek műszaki színvonalának emelésével a piaci munka javításával növelhető a (Folytatás a 2. oldalon.) A tanácsok fórumán Eredményes esztendő a Bácskában és a Duna mellékén Nemcsak a tanácstagokat, hanem a kiskőrösi városi tanács tegnapi ülésén meghívottként részt vevő lakó- és utcabizottsági elnököket is köszöntötte dr. Oláh Pál, a városi tanács elnöke. Ezt követően a testület elfogadta a végrehajtó bizottság 1981. és 1982. évi munkájáról, valamint a városfejlesztési és termelési, ellátási bizottság tevékenységéről készült beszámolókat, majd Juhász István tanácselnök-helyettes mondott vitaindítót a lakóbizott- ságok szerepét, feladatát elemző napirendi ponthoz. Kiskőrösön' 57 körzetben választottak lakó- és utcabizottságot, amely közvetlen szervezője a lakóterületi munkának, s mint ilyen, mindennapi kapcsolatban áll a lakossággal. Főként azokban az utcákban, lakótömbökben jelenthet létük hatásos segítséget, ahol nincs tanácstag. A bizottságok — és a körzetükhöz tartozó lakók tevékenységét — megbízhatóan mutatja az utca. a lakóház és környezetének külső képe, kulturáltsága. Az esedékes út- és járdaépítés, a fásítás, a virágültetés, a csapadékcsatornák karbantartása, a szemétszállítás megszervezése után a legtöbb aktivista újabb, lakóhelyét szépítő, formáló, az életkörülményeket komfortosabbá változtató megmozdulásokat tervez. Ezekhez kérik a tanács és a szakigazgatási szervek segítségét is. A vitában felszólalók hasznosnak ítélték a lakó- és utcabizottságok tevékenységét, ugyanakkor felvetették, hogy a tanács adjon több segítséget, információt az aktivistáknak — elsősorban a fejlesztési lehetőségekről —, váljék szorosabbá a kapcsolat a tanácstagok, valamint a lakó- és utcabizottsági tagok között. A testület a beszámolót elfogadta, majd a városi tanács és a végrehajtó bizottság jövő évi tervének jóváhagyása után az ülés bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget. V. T. (Folytatás a 2. oldalon.) ötvenkilenc mezőgazdasági, egy halászati téesz és három mezőgazdasági társulás választott képviselői tanácskoztak szerdán a bajai V. kerületi pártszékházban, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV küldöttközgyűlésén. A szövetkezeti tagok helyzetét, szociális ellátottságát, az ezzel ösz- szefüggő teendőket elemezték az írásos előterjesztés és dr. Bogács Géza titkárhelyettes szóbeli kiegészítője alapján. Kollár József- né elnök számolt be a területi szövetség nőbizottságának a munkájáról, majd dr. Somoskövi István titkárhelyettes és Vida Pál irodavezető tájékoztatta a küldötteket az 1982-es esztendőt záró fontosabb teendőkről. Eredményes az 1982-es esztendő a bácskai és a Duna rnelléki szövetkezetekben. A termelési érték — folyó árakon számolva — 8 százalékkal emelkedett, sőt a kiegészítő ágazatokban a növekedés ennél magasabb. Szép termést takarítottak be kukoricából, jó a lucerna, a szója és közepes a cukorrépa, valamint .a napraforgó fajlagos hozamú. A zöldségfélék termése valamivel alatta maradt az 1981-es évének, és az idén is sok gonddal járt a téli alma értékesítése. Egyes állattenyésztési ágazatokban számottevő a haladás. Saját hizlalásból és a háztáji tartásból 4 százalékkal több vágósertést tudnak piacra adni a bácskai és a Duna melleki szövetkezetek. A körzet szövetkezetei a beruházási összegeket megfontoltan használták lel. Több volt a saját erő. mint a hitel, a költségek alig térnek el az 1981. évitől. A szövetkezetek gazdálkodási eredménye a múlt esztendeihéz hasonló összegű. Ez kedvező, hiszen a pénzügyi szabályozók módosítása következtében megközelítőleg 175 millióval emelkedtek a terhek, és ennek hatását is ki kellett gazdálkodniuk a nagyüzemeknek. A szövetkezeti gazdaságok szervezésében egy év alatt 415 millió forintot meghaladó értékű termény, termék, tenyészállat és anyagi szolgáltatás támogatta a háztájit. A szövetkezeti tagságról való gondoskodás követelményével összhangban áll ,az a gyakorlat, hogy a közös gazdaságok a szülési és betegségi segélyeket maguk adják a tagjaiknak. Több szövetkezetpolitikai megfontolás változatlanul ennek a szolgáltatásnak a fenntartása mellett szól. Kedvező döntés a szövetkezeti gazdák számára az, hogy a jövő év január elsejétől a jelenlegi 50 százalék helyett — a más ágazatokban dolgozókkal azonos mértékben állapítják meg a betegségi segély alsó határát. Tavaly a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek a Szociális és kulturális alapjukból 8 millió forinttal segítették a községi intézményeket, emellett nagy összegű fejlesztési alapot engedtek át a települések javára. A vitában Zvertyel Tiborné, a borotai tsz brigádvezetöje arról a társadalmi összefogásról beszélt. amellyel a szövetkezet egész közössége Borota gyermekintézményét segítette abban, hogy minden óvodáskorút elhelyezhessenek. Koszta Flórián szalkszent- mártoni tsz-elnök a szövetkezeti tagság élet- és munkakörülményeinek javítására, a község fejlesztésére, a kulturális és szociális intézmények gyarapítására hívta fel a figyelmet. Kiss Béláné nemesnádudvari küldött a falun élő nők rendszeres foglalkoztatásának gondjairól beszélt, Szőts János csátaljai tsz-elnök az egy- egy településen levő gazdálkodó- egységek arányos teherviselését sürgette a falu lakosságmegtartó- képességének növelése érdekében. Sárai György, a TOT főosztály- vezetője a szövetkezetalapító nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozását, a helyzetük javítására 1983-ban megnyíló lehetőségeket körvonalazta. A megyei part és tanács (Folytatás a 2. oldalon.)
