Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
1982 december 15. • PETŐFI NÉPE • 5 A hosszúhegyi gazdaság a kultúra ügyéért A kilencezer hektáros Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban tartotta legutóbbi ülését a Bács-Kiskun megyei Tanács Művelődési Bizottsága, Természetesen nem a termelésről, hanem a kultúra, az oktatás és közművelődés ügyéről esett szó ezen a tanácskozáson. Pontosabban: a kultúra és a gazdálkodás kapcsolatáról. Ez a gazdaság borászati és gyümölcsfeldolgozó tevékenységével vívott ki magának hírnevet itthon és külföldön egyaránt. Ugyanakkor jelentős a szántóföldi termelése, az állattartása is. Gyors, eredményes fejlődése lehetővé tette, hogy létrehozza gyümölcs-, zöldség- és bortermelési rendszereit. melyekhez csaknem kilencven partnergazdaság csatlakozott eddig. Az idén már csaknem 1,3 milliárd forint termelési értéket állít elő. s az eladott áruinak értéke is meghaladja az egymilliárd forintot. Nyeresége 80—100 millió forint között váltakozott az utóbbi években. Talán említeni sem kellene, hogy az ilyen magas szintű termelési kultúra kialakítása csakis megfelelő számú, szakmailag jól felkészült szakembergárdával lehetséges. Dr. Mátyus Gábor, a gazdaság igazgatója hangsúlyozta: tudatában vannak az oktatás és közművelődés szervezésének a jelentőségével, e munka termelésre gyakorolt hatásával. A gazdaság 2460 dolgozója közül 137-en rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai, több mint 240- en pedig' középiskolai v égzettséggel. Csaknem 600 szakmunkása és majdnem 700 betanított munkása van a nagyüzemnek. Nagy értékű szellemi tőkét sikerült tehát felhalmozniuk a hosszúhegyieknek. Természetesen ez nem ment máról holnapra, s a szakember-utánpótlás még ma sem teljesen gondtalan. Ezért tartanak rendszeres kapcsolatot a OKTATÁSI KABINET ÉS MAE-CSOPORT — KÖNYVTÁR-AJÁNDÉK SÜKÖSDNEK KAPCSOLAT AZ ISKOLÁKKAL környékbeli szakmunkásképzőkkel, a mezőgazdasági profilú szakközépiskolákkal, sőt. az alsófokú oktatási intézményekkel is. Ezért kötnek ösztöndíj-szerződéseket a gazdaság számára szükséges szakmákban továbbtanuló fiatalokkal. A szakmai képzés színvonalának növelése, zavartalansága érdekében most oktatási kabinetet hoznak létre. Az ismeretbővítés újabb lehetőségét jelenti, hogy a közelmúltban megalakult a Magyar Agrártudományi Egyesület helyi csoportja. Annak tudatában, hogy a ma szakemberének számos előnye származik az idegen nyelvek ismeretéből. évenként nyelvtanfolyamokat szervéznek. Jól kamatozódnak a szakmai utak. Hazai tapasztalatcserékre mintegy száz- küllöldi tanulmányútokra hatvan-nyolcvan szakemberét küldi el évenként a gazdaság. Gyümölcsöző kapcsolatuk van csehszlovákiai. jugoszláviai és NDK- beli mezőgazdasági nagyüzemekkel. A gazdaság vezetése az oktatás és a közművelődés ügyét nem választja el egymástól. Az utóbbiért azonban minden igyekezet ellenére kevesebbet tehet, mint az oktatás szervezéséért. Ennek egyszerűen az az oka. hogy dolgozóik kilenc településen élnek. Nyolcvan százalékuk ingázik, s szabad idejükben lakóhelyükhöz kötődnek. Ezért igyekeznek kapcsolatot tartani a falusi közművelődési intézményekkel, többkevesebb sikerrel. Különösen a hajósiakkal jó az együttműködés. A gazdaság támogatásával az idei nyáron immár ötödször szervezték meg a hajósi képző- művészeti tábort. Az ott készült műveket — melyek a vidék természeti szépségeit, dolgozó embereinek életét örökíti meg — bemutatják a környező falvakban i s. A többi település művelődési házaival ma még inkább eseti — ám nem hasztalan — az együttműködés. Anyagi eszközökkel segíti a gazdaság az intézmények működési feltételeinek javítását, hozzájárul szakköreik fenntartásához. könyvtáraik bővítéséhez. A községi közművelődés feletti bábáskodás egyik legújabb megnyilvánulásaként a gazdaság átadta háromezer kötetes üzemi könyvállományát Sükösdnek. abból a megfontolásból, hogy ott nyitottabb helyen van. mint a gazdaságban. A tekintélyes termelési értéket előállító nagyüzemi gazdaságnak — túlzás nélkül állíthatjuk — meghatározó szerepe van a működési körzet — a Baja—Kalocsa —Jánoshalma által határolt földrajzi háromszög oktatásügyének, közművelődésének a fejlődésében. Most azon munkálkodnak, hogy a jövőben meg többet tehessenek a terület kulturális — főként közművelődési — életének fellendítéséért. R M Háromszázezer kiállítási tárgy a mongol múzeumokban Mongólia több mint 30 múzeumában összesen mintegy 360 ezer kiállítási tárgyat őriznek A múzeumokat évente 7—860 ezer belföldi látogató keresi fel, és nagy érdeklődést tanúsítanak a gyűjte- - mié.nyek iránt a külföldi tirflstáK js' ’ Atz'''óh-'ázág legrégibb kYáfíilaái csarnoka a Mongol Népköztársaság Központi Múzeuma, amely a népi hatalom megteremtését követő időszak egyik első közintézménye volt. Gyűjteményében 5 ezer ereklye őrzi a múlt emlékét. A Forradalmi Múzeumot 1931-ben nyitották. meg,vß.ez jelenleg az ország leglátogatottabb kiállítási intézménye. A Képzőművészeti Múzeumot 1966-ban létesítették. Gyűjteményéből gyakran küldenek kollekciót a szocialista országokba, hogy a közeli és távoli barátok megismerkedhessenek a modern mongol képzőművészet legjobb alkotásaival. Ulánbátorban létesült Ázsia legnagyobb Lenin-múzeuma is. Bajai szobrok, táblák, házak Aki Baja hangulatos, történelmi levegőt árasztó utcáin, terein sétálgat, gyakran lát olyan házat, emléktáblát, alkotást, ami arra utal, hogy azon a helyen valamikor fontos esemény történt, vagy hogy egy-egy épülethez, városrészhez milyen személyiségek kötődtek annak idején. És többszöri szemlélődés után arra döbbenhet rá bárki, hogy ennek a rokonszenves városnak milyen gazdag a múltja. Ez jutott eszembe a napokban, amikor egy sokszorosított tanulmányt elolvastam. A megyei rhú- zeumigazgatóság kérésére, a városi tanács megbízásából Harcos István mérnök elkészítette a Baja város történelmi emlékhelyeinek katasztere című összegző és részletező felmérést. Ezzel a megbízó és a kutató egyaránt jó szolgalatot tett egyrészt a pedagógusoknak, népművelőknek, a kulturális élet, az idegenforgalom irányítóinak, szakembereinek, másrészt mindazoknak, akik szeretnék a város és a környék múltját. egykori életét jobban megismerni. A régebbi időszakok sok, ma már részben elfeledett, legalábbis .kevesebbet emlegetett eseménye elevenedik meg az olvasó előtt. Különösen annak a tudatában, aki veszi a fáradságot, és a helyszíneken is eltöpreng a múltbéli dolgokon. ..Itt nyugszik közös sírban 102.1 embertársunk. Elhunytak 11)44— 45-ben. a közelben fennállott hadifogolytáborban." Kinek is ne szorulna össze a szíve, még oly sok év elteltével is. e sorok olvastán! S a másik, a II. világháborús izraelita emlékmű, a Vaskúti út végén! „A bajai gettóban elhunytak" — és százával a nevek ... És a megrendítő memen- tó: ..Akik a földi lét 1941—45. éveiben a gonosz téboly vérengző viharának áldozatai lettek. Közép-Európa pusztító terein." Olvassuk a remek tanulmányt, hogy hol. mikor mi történt, és elképzeljük a régi-régi dolgokat. Látjuk magunk előtt a múlt századi várospusztító tüzet, IV. Károly király lépcsőjét, a Tanács- köztársaság és a • felszabadulás utáni építörpunka eseményeit stb. Elcsodálkozik még a város isr. * - ' KÍ&af.riWAMi ’<At*\cvKAK A WMUMI -tAG/Att LtMÚ WMASt A HA ¥■■* • : a nt» ■: »A7AJ! AN f<=if. tv át*#«. -N y ív jlMWflEUffeh : • •• 1 ■■■! ■ i í * X sokak altat látogatott Tűit- emlékmű egyik gyönyörű részlete. (9 \.ig\ István festőművész szobra. merője is. hogy hány és hány híres-nevezetes ember gazdagította Baját szorgos életével. Szobrok, domborművek, emléktáblák, .beszédes szövegek hirdetik a Sugo- vica-paffi település# foTjytartBs szellemi gazdagságát. Íme. . néhány név' kapásból: Tóth Kálmán, •lelky András. Mészáros Lőrinc. Táncsics Mihály. Teles Ede. Nagy István, Türr István. Szarvas Gábor — és sorolhatnánk még tovább. És a szobrok! Régiek és egészen újak, sokfélék, eltérő értékűek esztétikai szempontból, ám egv a fontos: utólag is bizonyítják a mindenkori városvezetés hagyományőrző. szépítő törekvését. Hogy egy-két példát mondjunk: van köztéri alkotása ebben a városban Medgyessy Ferencnek (több is). Pátzay Pálnak. Somogyi Józsefnek. És az épületek, a műemlék jellegű házak, amelyeket a megőrzőszándék tart életben és szépít egyre! Közéjük tartozik például a bunyevác tájház és a volt Gras- salkovich-palota. amely jelenleg lanácsháza. Széles a műemlékek skálája. Van romantikus, későbarokk. klasszicista. eklektikus épület stb. Csupa olyan. mely megérdemli a mentést, az ápolást. Vannak emlékhelyek, figyelmeztető és figyelemfelkeltő táblák a közelmúltból is. Az újvárosi és a József Attila lakótelep alapkő-letétele, a kórház szülészeti pavilonjának építése, a földgáz bevezetése és az úttörőház felépítése ide sorolható. Befejezésül csak annyit: jól leszi a város, hogy gondosan ügyel a múltra, és a jelen fontos, történelmivé váló eseményeire, szobrokat állít, emléktáblákat helyez el az épületeken és másutt. És helyesen járnak el, ha ezeket időnként számba veszik, felmérik, összegzik. Talán éppen az eljövendő időszak további tennivalói miatt is. V. M. KÖNYVESPOLC Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk A ,,sokoldalú nyelvtudósnak", a valamikor hosszú időn át megyénkben élt polihisztornak, Mészöly Gedeonnak a műveit — illetve annak javát — tartalmazza az a kötet, amely a Gondolat Kiadónál jelent meg a közelmúltban, s amely a Népünk és nyelvünk címet viseli A szerző sokoldalúságára jellemző, hogy egyszemélyiben volt nyelvész, műforditó, mű- vclödéslörténész, néprajztudós, tanár, esztéta és szépíró. 1880-ban született a dunántúli Tabajd községben. Nagykőrösön járt iskolába, ahol olyan kitűnőségek tanítottak abban az időben, mint az ugyancsak megyénkben Szász károly és Szilá- dy Áron. Budapesten szerzett azután tanári diplomát és bölcsész- doktori oklevelet. A hatszáz oldalas, vaskos kötet mindenkit elkápráztat, aki elolvassa. Már a tematikai gazdagság is imponáló. íme, néhány példa erre: vallási szertartások: vogul hitregék; kódexek és más középkori nyelvemlékek; a sámánhit emlékei: az erdélyi népnyelv; a nyelvjárások dokumentumai; a helytörténeti kutatások problematikája; helynévtörténet, helynévkutatás; a népballadák világa stb. És az írások topográfiája! A Székelyföld, a Sárrét éppen úgy jelen van a könyv lapjain, mint a Kiskunság vagy az Ormánság. És tegyük hozzá ehhez; több megyénkben helység szerepel a válogatott tanulmány- kötetben. Például Bugac, Kun- szentmiklós, Kecskemét, Duna- vecse és Szabadszállás. A tudós szerző sok-sok eredeti meglátását, sajátos — és olykor bátor — véleményét közli az olvasóval. Például, hogy a szőr és a húr szó finnugor eredetű, a gyapjú meg török szó. és, hogy finnugor az Ormánság szó is. Továbbá : a cserény egyet jelent a sövénnyel, a hit és a hideg ugyanazon tő sarjfidéka. és a buzgó szó jelentése régen az volt, hogy forró. Meg az, hogy a hajdú előzőleg hajtó volt. Megannyi nyelvészeti kuriózum, érdekesség. Tetszik olvasás közben ennek a rendkívüli műveltségű, széles látókörű embernek a szellemessége, az öniróniája. Például amikor ilyeneket ír le: „Az apostol módjára dicsekedtem az én bolondságomban”. Vagy. amikor így szól önmagáról: „Az én sokat megbotránkoztató fantáziám”. Bár ezeknél is többet árul el róla az alábbi idézet: „Hamisat nem írtam, még ha káromra vált is”. Nagyszerű felismerése — és ne kerülgessük a szót: marxista felfogására vall —. hogy azt állítja: a szó története egyet jelent „a dolgozó nép ezerféle munkájának történetével”. Azt is ő állította az elsők között, hogy a nyelvtudomány. az irodalom- és néprajz- tudomány elválaszthatatlan egymástól. Itt említjük meg, hogy a műfordításelmélet úttörői között tartják számon Mészöly Gedeont. a nemzedékek tudós nevelőjét. Ezt vallotta: „A fordítás akkor igazán hű. ha nemcsak hogy szépnek szép, hanem szépsége olyan stílusú, mint az eredetinek szépsége az illető másnyelvű irodalomban". Befejezésül ide kívánkozik néhány mondat erejéig az, ahogyan ez a nagy szegedi ember a másik nagy szegedi embert, Móra Ferencet — Félegyháza halhatatlan szülöttjét — látta. íme: Eszerint a népszerű író a „bürgenevelő Kiskunság fia". a „legmagyarabb szavú írónk”, „Szeged csillaga", és „a magyar próza Petőfije”. Nos, aki Móráról így tud szívből vallani, s aki „a gyöpre telepedett pásztor képzeletéről” oly gyönyörűséges szavakkal szól a kötetében, az túlzás nélkül megérdemli a fokozott figyelmet, halála után két évtizeddel — és ezután — is. —a —y Észt Szocialista Szovjet Köztársaság TENGEREK FÖLDJÉN A három balti köztársaság közül a legészakibb Észtország — a tengerek földje. Ezért láthatók kék hullámvonalak az Ész.t SZSZK zászlaján. A 45 ezer 100 négyzetkilométer terület egy tizedét szigetek alkotják, számuk több mint 1500. Az egyik legkisebb szövetségi köztársaság, lakóinak száma mindössze egymillió 438 ezer. Észak—déli kiterjedése 240 kilométer, kelet—nyugati 350. Gépkocsival néhány óra alatt at lehet jutni rajta. A köztársaságok közötti munkamegosztásban többek között a mezőgazdasági gépek villanymotorjainak gyártására szakosodott. Cserébe traktorokat, vetőgépeket, teherautókat kap. lőol szergyártás. Az egy főre jutó elektromos energia termelésében például a köztársaság a harmadik helyen áll a világon. Az az ország, amely régen túlnyomórészt burgonyatermesztéssel foglalkozott, ma 80 országba exportál villamossági cikkeket, exkavátorokat és precíziós műszereket. A tizenegyedik ötéves terv éveiben órási ütemben fejlődik a vegyipar. Az olajpala-kitermelés eléri az évi 30 millió tonnát. Az. olajpalából több mint 50-féle vegyipari terméket állítanak elő. Tallinn, az észt főváros nemcsak a Baltikum, de az. egész. Szovjetunió egyik legpatinásabb városa. Kiemelt műemlékváros, ahol a középkori építészeti emlékek tisztán, eredeti egységükben maradtak fenn. Nem csoda, hogy a régi Tallinn, az észt főváros ősi része szinte vonzza a turistákat. Az építészeti emlékek megőrzéséért és restaurálásáért a várost Európa-éremmel tüntették ki. Észtország tengeri kapuja — a tallinni kereskedelmi kikötő. A hajók résztvesznek a sarkköri szállításokban, árut visznek a nehezen megközelíthető vidékekre, a világ számos országába. Az észt Különösen fejlettek Észtországban a tudományos-műszaki haladást meghatározó iparágak: az energetika, u gépgyártás, a műit Az észt tengerpart a munka és a pihenés, üdülés színhelye is. Képünkön: gazdag halászzsákmány heringböl, tőkehalból, sügérből, lazacból, marénáhól. tengerhajózási vállalat 56 állammal tart fenn kapcsolatot. A Szovjetunióból 250 kikötőbe Tal- linnon át szállítják a személygépkocsikat. a szerszámgépeket és a hengerelt árut. A köztársaságban több halászati szövetkezet is működik. APN-KS • Évről évre hátalmas tömegeket vonz Tallinnba a dal ünnepe. Képünk az idei találkozón készült.