Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-16 / 269. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. november 16. Tartalmasabb szakszervezeti munka a mezőgazdaságban EGY TANULMÁNY ÜRÜGYÉN Az MSZMP Központi Bizottságának Titkársága 1975 júniusában határozatot hozott, amely szerint a mezőgazdasági szövetkezetekben, valamint a társulásokban — ahol az alkalmazottak száma huszonötnél több — szakszervezeti alapszervezetet hozhatnak létre. A szervezési feladat a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Országos Szakszervezetének — a MEDOSZ-nak — hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi központi vezetősége megtárgyalta a témát, majd a megyei bizottságok is. Azóta hat esztendő telt el. A MEDOSZ megyei bizottsága nemrégen értékelte a mezőgazdasági szövetkezetekben létesült szakszervezetek tevékenységét. Erről beszélgettünk Rigó Sándorral, a MEDOSZ megyei titkárával. — Hogyan lehetne jellemezni a megyei sajátosságokat a mozgalomban? — Országosan a mezőgazdasági szövetkezetek mintegy harminc százalékában működik önálló szakszervezeti alapszervezet, a megyében ez az arány ötven százalék. Jelenleg hatvannyolc alap- szervezetünk van, több mint 6700 taggal. Ez kilencvenháram százalékos szervezettséget jelent. Ez a szám önmagában megtévesztő. Ugyanis, ahol nincs legalább huszonöt alkalmazott, ott alapszervezetet nem tudunk létrehozni, másrészt az alkalmazottból lett tsz-tagok általában fenntartják szakszervezeti tagságukat. Tehát kettős tagságról van szó. Eszerint az alapszervezeti tagok hatvan százaléka és a bizalmiak negyven százaléka egyben a közös gazdaság tagja is. Feladatunk elsősorban az alkalmazottak szakszervezeti tagságának szorgalmazása. A megoldás módjait keressük, hogy miképp leheine az alapszervezet nélküli mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben szakszervezeti csoportokat létrehozni és azokat területi alapszervezetbe tömöríteni. Sajátosság az is, hogy a nagy létszámú alapszervezet száma kevés, jelentős a szakszövetkezetek, valamint a kedvezőtlen adottságú gazdaságok száma. — A MEDOSZ XXV. kongresz- szusa óta eltelt időszakot áttekintve, milyen tapasztalatokról szólhatunk? — A megyei bizottság a kongresszusi határozatoknak megfelelően fejlesztette az együttműködést a párt- és állami szervekkel, a területi szövetségekkel és minden társadalmi intézménnyel. Mindeihhez segítséget adtunk az alapszervezeteknek is. A tisztség- viselők felismerték, hogy a szak- szervezeti jogok gyakorlása, érdemi munka kialakítása csak a termelőszövetkezetek önkormányzati szerveivel együttműködve lehetséges. Ma már általánosnak mondható, hogy az alapszervezetek képviselői tanácskozási joggal rendszeresen részt vesznek a szövetkezeti testületi üléseken. Az szb-titkár, hasonlóan az állami vállalatok gyakorlatához, rendszeresen meghívást kap és részt, vesz az egész szövetkezetei érintő kérdésekről tanácskozó demokratikus fórumokon. Ma már egyértelműen az is elmondható, hogy a munkahelyi közösségek létrehozása jól segítette a szövetkezeti demokrácia erősödését. Munkájukban részt vesznek az alkalmazottak is. Ez megteremti a tagság és az alkalmazottak cselekvési egységének lehetőségét. — Az 1980. évi szervezeti változások javították-e az alapszervezetek munkáját? — Az említett évben történt választások óta a főbizalmiak és bizalmiak szerepe, hatásköre megnőtt. A rövid múlt ellenére a tisztségviselők túlnyomó többsége él a kibővült lehetőségekkel. Megszűnt a vezetők gyakori cseréje. A stabilizációt elősegítette a jobb káderkiválasztás, a tisztség- viselők eredményesebb oktatása és az új munkamódszerek alkal- mazása. — Milyen gyakorlati módszereket érdemes megemlíteni, amelyek hasznosítását javasolja? — A szövetkezetek nagy részében a tisztségviselők áz alapvető érdekvédelmi, szociálpolitikai kérdésekben a döntések, állásfoglalások és vélemények kialakítása előtt igyekeznek tájékozódni a dolgozók hangulatáról. Ily módon jól elő tudják készíteni javaslataikat. Mindehhez természetesen a megyei bizottság is sok segítséget nyújt. Hasznos útmutatást ad számunkra az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának 1982. áprilisi állásfoglalása. A végrehajtó bizottság a pártszervezetek részére feladatként jelöli meg a szakszervezetekkel történő együttműködés kialakítását, ezeknek egyértelmű segítését, támogatását, a jól elhatárolt munkamegosztást. — A bizalmitestületek munkája? — öt alapszervezetünkben működik bizalmitestület, a többinél a taggyűlés a vezető szerv. A testületi ülések általában betöltik szerepüket. A bizalmiak többsége csoportjának nevében nyilatkozik a kollektíva jogos érdekeiről. ElőMÜANYAG DOBOZOK, ALKATRÉSZEK LAJOSMIZSÉRŐL Szövetkezeti melléküzemág együttműködése az iparral A lajosmizsei Béke Szakszövetkezet vezetői és tagsága bizakodóan tekint a közelgő évvége felé. A szeszélyes időjárás és más gondok ellenére a múlt évi 56 millió forintos árbevételük az idén 64 millióra emelkedik, és a tervezett 3 milliós nyereségük meghaladja a 4 milliót. — A tavalyinál jobb eredményeket kevesebb létszámmal, jól szervezett munkával értük el — mondta Zrínyi Mihály elnök a napokban, amikor az idei év eredményeiről, gondjairól beszélgettünk. — Földjeink nem tartoznak a legjobbak közé, s ahhoz, hogy meghálálják a művelést, nagyon gondos, szakszerű munkára volt szükség. Gabonánk az idén közepes termést hozott, szőlőnk ugyancsak, a gyümölcsösünk viszont jól fizetett. Igen elégedettek vagyunk az idén először termelt napraforgóval, 130 hektáron húsz mázsás volt az átlagtermés. Állattenyésztőink jelenleg 1100 szarvasmarhát gondoznak. Ennek az ágazatnak a fejlődésére jellemző, hogy míg tavaly 90 hízott bikát tudtunk értékesíteni, az idén már 300-at adunk át a felvásárló vállalatnak. Ebből 200 élő állatot exportálunk. Igen hasznosnak bizonyult a helybeli Kossuth Tsz-szel létesített kooperáció. Tavasztól őszig n szinte üres istállóinkat hasznosítva elvállaltuk 30 ezer liba nevelését. Ebből megvásároltunk 8400-at, és így magunk tudtunk értékesíteni 30 mázsa tollat. A libanevelés kereken 6 millió forinttal növelte árbevételünket szinte ráfordítás, illetve beruházás nélkül. Eredményeink növelését jól segíti a műanyagfeldolgozó üzem. Az itt dolgozók az év végéig 15 millió forinttal járulnak hozzá közös árbevételünkhöz. Az igényeket felmérve az év második felének kezdetén létrehoztunk Kecskeméten egv húsztagú építőipari szolgáltató részleget. Különböző vállalatok részére végeznek felújítási, karbantartási • Készülnek a permetezőtartályok. munkákat, árbevételük december végéig eléri a 3 millió forintot. Az elnök tájékoztatója után Mucha Józseftől, a műanyagfeldolgozó üzem vezetőjétől érdeklődtünk tevékenységükről. — Sajnos, csökkenő létszámmal kell megoldanunk növekvő feladatainkat — mondta Mucha József. — Ezt úgy tudjuk ellensúlyozni, hogy dolgozóink egyre nagyobb szakmai tapasztalatokra tesznek szert, és a szorgalmuk ellen sincs kifogás. Régi partnerünk a balatcmke- nesei Sirály Ipari Szövetkezet az idén például 2 ezer, üvegszálas poliészterből készült kombájn- fülketetőt rendelt tőlünk. Ugyancsak nekik gyártunk 200 darab permetezőtartályt. Idei új megrendelőnk a Finommechanikai Művek, az év végéig 1 millió forint értékben szállítunk részére 3 méter átmérőjű antennavédő • kúpokat. Már jelezték, hogy jövőre legalább félmillióval na- 1 gyobb megrendelésre számíthatunk. Fröccsöntő üzemünk gyógyszeres üvegekre való kupakokat gyárt, a BRG-nek pedig magnetofonokhoz szükséges alkatrészeket és még sok mást. Itt készülnek az UNIVER ÁFÉSZ hetény- egyházi konzervüzeme részére is az ételízesítők tégelyei, az idén 100 ezret adunk át. Az év eleje óta a kecskeméti házgyárnak is dolgozunk, a nálunk gyártott/ elektromos szerelésekhez szükséges műanyag dobozokért mintegy félmillió forintot kapunk. Vegyitermékeink közül a „Diszkrét” levegőillatosítóból 200 ezret adunk át a kereskedelmi vállalatoknak. Az idén a hagyományos citrom és örökzöld után nagy sikert aratott a tubarózsa illatú termékünk. A Pirolux alágyújtós egyre keresettebb, 500 ezerre kaptunk megrendelést, s ebből 200 ezer darabot az Alföldi TÜZÉP Vállalat hoz. forgalomba. O. I,. fordul viszont az is, hogy a bizalmiak a véleményeket egy szűk kör bevonásával alakítják ki. Ez hiba, mert ez esetben a dolgozóknak nincs beleszólásuk egyes feladatok megvitatásába. Akadnak azonban olyan szövetkezetek is, ahol nemcsak a szak- szervezeti tagságot érintő kérdésekben nyújtanak segítséget az alapszervezetek. Példaként említhetjük, hogy a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben az üdülést, az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetben a munkaversenyt bonyolítja teljes egészében a párt- és gazdaságvezetés megbízása alapján a szakszervezet. — Miként segítik a gazdálkodást az alapszervezetek? — Ez összetett feladat. Nemcsak azt jelenti, hogy egy-egy alapszervezet vagy tisztségviselő közreműködik a gazdasági tervek megvalósításában, a feladatok végrehajtására történő mozgósításban, hanem példamutatóan részt is vállal a munkából. Eredményesen kapcsolódnak be az alapszervezetek a szocialista munkaverseny szervezésébe. Munkavédelmi tevékenységük is elismerést váltott ki. Szinte mindenütt megszervezték a munkavédelmi őrhálózatot. Jelentős szerepük van abban, hogy a nehezebb gazdasági és anyagi körülmények ellenére, a szociálpolitikai célokra felhasznált összegek nem csökkennek. örvendetes az is, hogy bekapcsolódnak a politikai oktatásba és a tisztségviselők képzésébe. Segítik a kulturális nevelő- munkát. Több szövetkezetben működnek művészeti csoportok, szakkörök, ahol a tagok és alkalmazottak együtt tevékenykednek. A csoportokat elnökségünk anyagilag is támogatja. A közelmúltban tíz-húszezer forint pénzösz- szeget kapott több közös gazdaság művészeti csoportja. — Mit mondhatunk összegezésként? — A mezőgazdasági szövetkezetek szakszervezeti tevékenysége, megítélésünk szerint, jó ütemben fejlődött. Alapszervezeteink életképesek, nagyságuktól függően különböző mértékben hozzájárultak a szövetkezeti demokrácia fejlesztéséhez, a gazdálkodás javításához. Kereskedő Sándor Megcsappant a talaj vízkészlete Országszerte jól haladnak az őszi mezőgazdasági munkák, a betakarítógépek zavartalanul dolgoznak a földeken, a felszáradt talajon könnyen boldogulnak. Az őszi vetések már nem voltak ilyen zavartalanok, a talaj felső rétege ugyanis az elmúlt időszakban túlságosan megszikkadt, és emiatt gondot okozott a szántás, és sokfelé az elvetett magvak a vártnál későbben keltek ki. Mindent egybevetve: az ősz eddig eltelt időszakában a természet csapadékadóssága eléri az 50—60 millimétert, ez azonban csak országos átlagot jelent. Vannak területek, ahol vízben erősen szűkölködik a talaj, másutt viszont — elsősorban a nyugati országrészeken —, ahol októberben hatalmas esőzések voltak, még mindig nedvességtöbblet mutatkozik, ami esetenként akadályozza az őszi munkákat. Az agrometeorológiai szolgálat összesítése szerint a nyugat-magyarországi részeken a talaj felső fél méterének víztartalma eléri a 70 százalékot, ami megfelel a nagy őszi esőzések után mért sok éves átlagos adatoknak. A csapadék azonban az idén egyelőre az ország más vidékein elmaradt, ez jól követhető a talajvíz-méréseknél is. A középdunántúli vidékeken a vízkészlet már csak 40—50 százalékos — ez még mindig kedvező a mezőgazdasági munkák szempontjából — a Tiszántúlon azonban csupán 30—40 százalék, és vannak olyan alföldi részek, ahol 30 százalék alatt marad. Az északmagyarországi körzetben 45—55 százalékos értéket mérnek, ugyanilyen eredményre jutottak az elemzők a keleti országrészekben is. A dél-magyarországi részeken szintén kevés a víztartalék a talajokban, általában nem több 30—40 százaléknál. A talaj mélyebb rétegeiben sem jobb a helyzet. Az ország nagy kiterjedésű gabonatermő vidékein újabb esőzésekre lenne szükség, a már kikelt növények megerősödését segítené a csapadék. A betakarítási munkákat viszont némileg hátráltatná a kiadósabb esőzés, a mezőgazdasági szakemberek szerint azonban még ilyen áron is jól jönne most már a talajokat feltöltő őszi eső. A tsz-tag mint vállalkozó Az elmúlt év áprilisában a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége megállapodást kötött a Szövetkezeti Kutató Intézettel, amely szerint megvizsgálják néhány szőlőtermelő közös gazdaság munkáját. Tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogyan igazodnak a változó gazdasági körülményekhez, adatokat összesítenek a tagok életszínvonalának alakulásáról, egyúttal javaslatot tesznek — a jelenlegi gazdasági helyzetből kiindulva — a további előrelépés lehetőségeire. Hét mezőgazdasági szövetkezetét tanulmányoznak a kutatók. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben és a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben több mint ezer kérdőívet töltöttek ki a tagok, csoportos és egyéni beszélgetéseket folytattak a szövetkezeti gazdákkal. Ezekben különböző társadalmi helyzetű, eltérő képzettségű személyek vettek részt, számos beszélgetésen jelen voltak a területi szövetség képviselői. Másképp kötődik A Szövetkezeti Kutató Intézet feldolgozta a tapasztalatokat Simó Tibor tudományos kutató vezetésével. A tanulmányt a közelmúltban vitatták meg a tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezetben a területi szövetség elnökségi ülésén. Érthető, hogy élénk vita alakult ki, hiszen a vizsgálatok nemcsak a jelen változásait rögzítették, hanem egyben a jövő lehetőségeire is utaltak és ebben nem alakult ki egyértelmű vélemény. A tanulmány szerint az új szövetkezeti modellt nem kell kitalálni, kívülről adaptálni, mert ott van a gazdaságokban. Üj jelenség, hogy a tagok saját erőből telepítenek szőlőt, amelyhez a földet hosszabb időre átengedi a szövetkezet. A termést a közösnek adják, és egy meghatározott tészét fizetik be a közös alapra. Természetesen térítik a szövetkezet által nyújtott különböző szolgáltatásokat, gépi munkát, vegyszert stb. Ma már a belépő nem visz magával földet, tehát másképp kötődik a közös gazdasághoz, mint az átszervezés idején. Az a tény, hogy az új tag csak a munkájával veszt részt a közösben és anyagilag nem segíti a szövetkezet működésé,t, adta azt az ötletet; a közös területen a gazdák saját pénzeszközeikből szőlőt telepítsenek, amiről már az előbbiekben szó volt. Kedvezően fogadták egyes szövetkezetekben azt a javaslatot is, hogy a fogyasztási szövetkezetekhez hasonlóan részjegyrendszert vezetnének be. Az egyik forma meghatározott összegű, s a szövetkezetbe belépők fizetnék, a másik valamilyen konkrét beruházáshoz történő hozzájárulás lenne, amelyben a tagság is érdekelt. Célrészjegynek neveznék. Ebben az esetben a tag megkapja az évi hét százalékos visszatérítést és a nyereség megosztása alapján a további öt-hat százalék részesedést. Az említett esetekben a szövetkezeti gazda egyúttal vállalkozó is. Űj munkaviszony Egész sor olyan munkaviszonynyal találkozhatunk, amely azelőtt nem volt a szövetkezetekben. Néhányat — még az említetteken kívül — felsorol a tanulmány, és a vitában is állást foglaltak mellette. Helyes, ha a szövetkezet által telepített szőlő- és gyümölcs- ültetvényeket százalékos művelésre kiadják. Tovább lehet szorgalmazni, hogy a tagság saját erőből telepítsen. A tabdi Szőlőskert Termelőszövetkezetben például 170 hektár ilyen ültetvény van már. Fontos azonban, hogy a telepítéseket a szövetkezet megfelelően összhangba hozza a piaci követelményekkel, vagyis olyan fajtákat szaporítsanak, amelyeket igényelnek a belföldi és külföldi fogyasztók egyaránt. A gépi munkát továbbra is a szövetkezet adja. Az izsákiaknak az a javaslata. hogy más vállalatoknál és intézményeknél dolgozók is telepíthessenek, művelhessenek szőlőt hosszú lejáratú szerződés alapján. Az adottságokhoz igazodva Az alvállalkozói rendszer a termelés más ágazataira is kiterjeszthető. Vannak szövetkezetek, ahol naposcsibét adnak ki a tagoknak, akik tojást, illetve pecsenyebaromfit szállítanak a közösnek. Izsákon tehenet szándékoznak kihelyezni a gazdaságokba, a tejből és a szaporulatból származó haszon a tagé. a szövetkezet pedig visszavásárolja a növendékjószágokat hizlalásra, illetve tenyésztésre. Ezek a példák megyeszerte terjednek. A vállalkozói szellem tehát erősödik a közös gazdaságokban is. A szövetkezetek maguk döntik el, hogy — adottságaikhoz igazodva — milyen megállapodást kötnek a tagokkal. Sok még a nyitott kérdés, de a vizsgálat nagyon hasznos volt, mert felhívta a figyelmet számos új jelenségre, változásra. Bizonyította, hogy a gazdasági körülmények, a szűkös anyagi helyzet cselekvésre készteti a mezőgazdasági szövetkezeteket is. K. S. >XOX'Xv.w. Szabadalmaztatott eljárás a síkfóliás zöldségtermesztés A korai zöldségnevelés legegyszerűbb módja a váznélküli síkfólia takarás. A műanyag réteg alatt szépen fejlődik a növény. Az eljárást Kecskeméten a Kertészeti Főiskolai Kar oktatói, munkatársai kísérletezték ki, amely az intézetnek szabadalmaztatott, szolgálati találmánya. A síkfólia géppel és kézzel könnyűszerrel elhelyezhető a kijelölt kertészeti területen. Az ehhez szükséges gépet a főiskola közreműködésével a Kecske- 'méti MEZŐGÉP Vállalatnál szerkesztették, és jelenleg is ott gyártják. A Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar találmánya Bács-Kis- kun megyében, sőt azon kívül is terjed. Különösen káposztaféléket termesztenek ily módon sikere• A Kecskeméti MEZÖGÉP-nél gyártott, síkfólia, fektető gép munka közben. sen, Kalocsa környékén. Miskén és másutt. Tiszakécskén pedig sárgadinnyét neveltek a síkfólia alatt. 1979 óta az eljárást évente ezer hektáron alkalmazzák. L I I
