Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-13 / 267. szám
] TUDOMÁNY • TECHNIKA I Újítások, találmányok — lehetőségek NAGY VÁLLALKOZÁSOK • Egy kép a múltból: kézzel tolják a faanyagot a körfűrész alá a DUTÉP házgyárában. Ez a munka nehéz volt és balesetveszélyes. Ezért Molnár József és Rácz Sándor újítók pneumatikát szereltek a gépre, s most már a sűrített levegő mozgatja előre-hátra a fűrészt. A DUTÉP-nél tavaly 150 újítási javaslatot nyújtottak be. (Méhesi Éva felvétele) Magyarországon az összes keresőknek körülbelül öt százaléka újító. Az NDK-ban ez az arány 25—30 százalék. Csehszlovákiában 4,9, Bulgáriában 3,9, az NDK-ban 3,6, Ausztriában 3,1 bejelentett találmány jut átlagosan évenként tízezer lakosra. Hazánkban 1,3! A számok önmagukért beszélnek. Nem ok nélkül mondta az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásán Puszta Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke, hogy a lehetőségeinket még korántsem használtuk ki, és a mozgalomban a lehetségesnél jóval kevesebben vesznek részt. Hogy a helyzet megváltozzon, annak érdekében már a tanácskozást megelőzően születtek állami döntések, Az ott elhangzott javaslatokat — kilencvenen szóltak hozzá — pedig tanulmányozni kezdték az illetékesek. Szigeti Sándor, az Országos Találmányi Hivatal munkatársa nemrég arról tájékoztatta a kecskeméti újítók klubjának tagságát, hogy mi történt eddig, és milyen további intézkedések várhatók. Adómentes forrásból Az MSZMP KB Gazdasági Bizottsága, a Minisztertanács. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság több alkalommal is megtárgyalta at újító- és feltaláló- mozgalom helyzetét, eredményeit és számba vette a továbblépést nehezítő tényezőket, gondokat. A VI. ötéves terv időszakára az Országos Találmányi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen irányelveket dolgozott ki az újítók és feltalálók erkölcsi-anyagi megbecsülésének fokozására. 1980-ban megrendezték az első ipari újítási börzét és kiállítást, majd létrehozták a nagy jelentőségű találmányok és újítások finanszírozására szolgáló innovációs alapot és innovációs hitelt. Ezzel egyidejűleg megoldódott az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer menedzselése. Különösen fontos intézkedés volt az, amely az újítási díjak forrásaként a progresszív adómentes részesedési alapot jelölte meg. (Megkérdeztem Horváth Bélát, az újítók tub elnökét, többszörös feltalálót és újítót, volt vállalati vezetőt, hogy mit jelent ez a gyakorlatiban. Annyit, válaszolta, hogy a képződött nyereségből, nem pedig az eredmény megadóztatása után visszamaradt részesedési alapból fizethetők az újítási díjak. Amiből az következik, ha a vállalat nyereséges, minden más mutatótól, adóteher- től függetlenül módjában áll az újítókat díjazni.) Szabad átvenni Persze sok egyéb szabályozó is megváltozott. Visszaállították például a közreműködők díjazásának lehetőségét. (A közreműködőik: a tervrajzot elkészítő mérnök, a gazdaságossági számítást végző közgazdász, a prototípust kialakító munkások, technikusok stb. Díjazásuk forrása és elszámolása megegyezik az újítókéval.) Ezen kívül megfogalmazták a jogszabályok azt a löhe.tősé- get is, hogy a különösen nagy jelentőségű újítások díjai a műszaki-fejlesztési alapból fizethetők. (A találmányok díjazásának forrása mindig az utóbbi.) Ilyen előzmények után ült ösz- sze májusban az újítók és feltalálók V. országos tanácskozása, amelyen sok érdekes és értékes javaslat hangzott el a korábbi intézkedések ellenére meglévő gondok orvoslására. A probléma nem csupán az, hogy kevés az újító (újítás) és a feltaláló (találmány). Legalább ilyen „luxus” az is, hogy a már bevezetett, alkalmazott, valahol jól bevált megoldások sem terjednek el széles körben. Az elfogadott újításoknak mndössze a 2 (nem tévedés: kettő) százaléka jut el más vállalatokhoz! (Igaz. hogy az arány javult valamelyest: régebben 1 százalék körül volt.) Gyorsabb ügyintézést! Milyen lehetőségek vannak, s milyen további intézkedések várhatók? Egy lehetőség már most adott: pályázatot lehet — célszerű — hirdetni egy-egy vállalati műszaki probléma megoldására. Ugyanis: a nyilvánosan meghirdetett pályázat díjazása a műszaki-fejlesztési alapból fedezhető. Azután jobban meg kell nézni a fontosabb újításokat abból a szempontból is, hogy nem merítik-e ki a találmány fogalmát. (Az idén a kecskeméti Tudomány és Technika Házában megrendezett újítási kiállításon a szakemberek véleménye szerint négy-öt olyan megoldás is szerepel, amely találmány is lehetett volna — ha felfigyelnek rá és idejében bejelentik.) A várható intézkedéseket Szigeti Sándor érthető módon csak körvonalazta. Az azonban nem titok, hogy a Gazdasági Bizottság egy hónappal ezelőtt megtárgyalta azt a jelentést, amelynek tartalma: az újítói, feltalálói tevékenység továbbfejlesztésének elősegítése. Ennek érdekében az újítók és feltalálók kongresszusán elhangzott javaslatok egy részét megvalósítják. Növekedni fog az újítók és feltalálók erkölcsianyagi megbecsülése, változik a munkaköri kötelesség fogalma, és ami nagyon fontos: gyorsabbá, bürokráciamentesebbé válik az ügyintézés. Maga a találmányi hivatal is azt ígéri, hogy a jelenlegi, általában hároméves elbírálási időt le fogják csökkenteni. Az újítói és feltalálói tevékenységről várhatóan a jövő év közepén, illetve második felében jelennek meg új jogszabályok. Sitkéi Béla Fény a vadak ellen Hegyvidéki traktor Az NSZK-ban, ahol évente mintegy 70 ezer balesetet okoz az utakra kirohanó vándorló vad, az effajta balesetek számának csökkentésére tükörrendszert szerkesztettek. Az útmenti oszlopokon fényvisszaverő sokszögű testeket helyeznek el, s ezeknek az alumíniummal bevont csiszolt oldalfelületei olyképpen térítik el a gépkocsik fényszóróinak fényét, hogy a terepet széles felvillanások sugározzák be. Ez visszatartja a fénytől félő vadat attól, hogy gép. járművek közeledtekor az útra fusson. A tizenegyedik ötéves terv (1981—1985) végére ezrével gyártanak majd traktorokat és hozzájuk szükséges munkaeszközöket a grúziai Kutaisziben, a Szovjet Alkotmány elnevezésű gyárban. A kutaiszi gépgyártók az idén megkezdték az 5—7 lóerős motorokkal felszerelt motorblokkok, a 10—11 lóerős motorokkal felszerelt kistraktorok sorozatgyártását. Ezek a gépek a legkülönfélébb mezőgazdasági munkákat végzik majd: szántanak, vetnek, betakarítják a termést, szénát kaszálnak, növényvédő munkákat végeznek. A könnyű gépek kiváló vontatási tulajdonságokkal rendelkeznek, eredményesen használhatók hegyvidéki terepeken, kis parcellákon. Befejeződtek az „MT—12” márkajelzésű új, kisméretű traktor üzemi próbái. A szakemberek elismerően értékelték az univerzális gépet, amely bármely mezőgazdasági munka elvégzésére alkalmas. • Az „MT—12* kistraktor próbajáraton. Az öreg hűtőgépeket sokszor már nem érdemes megjavítani, így a kiszolgált szerkezetet eldobják. Pedig a hűtőszekrény jó hőszigetelő tulajdonságából adódóan még sok egyéb célra is alkalmas. Például hanyatt fektetve hasznosítható dunsz- tolóládaként. Befőzéskor a teletöltött üvegeket a háziasz- szonynak nem szükséges takarókkal, párnákkal körülbástyázni, hiszen a hűtőszekrény erre a célra jobban megfelel. A párizsi obeliszk Párizsban, a Concorde téren áll egy szép obeliszk, amely nemcsak azért érdekes, mert az egyiptomi kultúra emléke, hanem azért is, mert rávésték a kiemelés, felállítás technikai részleteit, így az oszlop megtekintése egyben technikatörténeti tanulmány is. Franciaországban nem a párizsi az első messzi földről érkezett obeliszk. Arles-ben áll egy közel 20 méter magas, úgy gondolják, Constantinus alatt került helyére; római szürke gránitból faragták. Napóleon is szándékozott Egyiptomból obeliszket vitetni Párizsba, de csillaga letűnt, nem jutott rá ideje. Jacques Champollion, az egyiptomi írás megfejtője, Luxorban járva szemelte ki azt az obeliszket, amelyet Franciaországnak ajándékoztatni javasolt. Hamarosan megépítették a Luxor nevű hajót a kő hazaszállítására. A hajónak meg kellett felelnie a Nílus sekély vizén és a tengeren egyaránt. Toulonban, 1830-ban készült el. Luxorban egy templom előtt 3200 éve állt egy obeliszk. Ügy tervezték, hogy áradáskor a hajóval megközelítik, apadáskor elhelyezik a hajóban (mialatt a Nílus visszahúzódik); és a következő év esős szakában, magas vízálláskor a nagy teherrel elhajóznak. A vállalkozást Le Bas Apollinaire (1797—1873) tengerészmérnök hajtotta végre. A 21 méter hosszú, 246 tonna súlyú kőoszlopot ledöntés előtt vastag pallóréteggel borították, hátracsúszás ellen homokzsákheggyel védték. A kiszemelt oszlop az ismert obeliszkek között a legépebb, jelei élesek, tiszták. Alsó felületén Le Bas Apollinaire megtalálta II. Ramszesz nevét. Közben Egyiptomban kolera pusztított, munka közben kötelek szakadtak, gerendák törtek, pallók repedtek, de végül is sikerült az obeliszket simán, sérülésmentesen lefektetni, és a behajózás helyére elvontatni. Kormányok váltották egymást Franciaországban, de az előkészületek nem szüneteltek, a bárka megérkezett Luxorba, ahol behajózták, leúsztatták a Níluson Alexandriába, ahol már várta a Sphinx nevű gőzös, amely 1834 augusztusában a Szajnán, közel a Concorde térhez állt meg. Itt partra húzták majd csörlőkkel a felállítási helyre vontatták. Eredeti talapzata Egyiptomban maradt. Párizsban bretagne-i kőtömbökből faragták ki a 236 tonnás új talapzatot. Felállításakor megpróbálták gőzgépekkel a munkát könnyíteni, de az emberi izomerő pontosabbnak, jobbnak bizonyult. Tíz ár- bócdaruval emelték a követ helyére. Csörlőkön 480 ember dolgozott, és egykorú újsághír szerint 1836. október 25-én 250 ezer párizsi nézte a nagy látványosságot, (öt évvel azután, hogy az oszlopot Egyiptomban vízszintesre fektették.) Felületét a párizsi levegő rombolása ellen gumioldattal kenték be. Dr. Horváth Árpád • A párizsi obeliszk helyére emelése. (A talapzatán levő ábrázolás.) MTESZ-rendezvények November 15—20-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: NOVEMBER 16-ÁN az Építőipari Tudományos Egyesület Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Borsodi váz-panel rendszerű építési módról rendez ankétot. NOVEMBER 17-ÉN a Gépipari Tudományos Egyesület Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában megalakítja a hőkezelő és anyagvizsgáló szakbizottságát. összeállította: Nagy Ottó. A két férfi farkasszemet nézett egymással, feszült volt a szűk kis előszobában a levegő, mintha az egész lakás megtelt volna hirtelen elektromossággal. Az ügyvéd nyerte vissza legelsőnek a lélekjelenlétét, előrelépett, és a kezét nyújtotta. Azt mondta; „Nagyon örülök, hogy megismerhetem." — Kedves felesége sok szépet mondott magáról — hajtotta meg a fejét. A tanár nem válaszolt mindjárt, de nem mutatott haragot, bár meglepetésként érte, hogy feleségét egy férfi kíséri haza. Ö azt hitte, hogy Ágota nénivel jár sétálni. Most meg kiderül, hogy a vén kerítőnő egyedül engedte el. Lehet, hogy az szerezte számára ezt az udvarlót? Nagy doktor bokros teendőire hivatkozva gyorsan elköszönt. Távozása után feszültté vált ismét a csend. — Üj ismerősöd? — kérdezte később Tamás. — Igen. Azaz... Hogy is mondjam? — dadogott Emmike, és elpirult. Most igazán nagy zavarban volt. Rosszkor érkezett a férje. Ha ma nem jön. akkor Lackóval megy színházba, kettesben. Lehet, hogy Lackóhoz is felmegy színház után. Már elhatározta magában. Most röstelkedik emiatt egy kicsit, de nem mutatja, nyeglén viselkedik, dacos is, s ez felbosszantja a férjét. — Szép asszonyra könnyen ragadnak a lovagok! — mondja egy kis éllel. — Féltékeny vagy talán? — kérdi ingerülten a felesége. — Egyáltalán. Fel sem tételezem rólad, hogy esetleg .. . — Miért? — állt elébe csípőre tett kézzel, és megperdült, mint aki mutatja magát: nézd, milyen kívánatos vagyok! — Azt hiszed, nem kellek senkinek? Vagy hogy szent vagyok? — Jó, hagyjuk. Nem akarok veled vitatkozni. Nem azért jöttem. Ha alkalmatlan vagyok, vissza is utazhatok nyomban. — Ahogy akarod ... — Ugyan, gyerekek! — lépett közelebb a házaspárhoz Ágota néni, aki eddig a konyhában szöszmötölt, és minden szót hallott. — Csak nem csináltok itt jelenetei? Tamás, kérlek, ez a fiatal üeyvéd az én régi ismerősöm. Most véletlenül találkozott Emmikével és hazakícérte. Tó. hogy nem estetek mindjárt egymásnak ! Tamás valóban nem gondolt arra, hogy Emmi megcsalja, vagy hogy van valakije. Eddig soha. Az eszébe sem ötlött. Most azonban mintha szúrná valami. Láthatatlan tüske a szíve táján. És egyre jobban érzi, már mosolyog, vicceket mesél, elmondja a Bun- di esetét is, de Máriáról, a bicegő lányról egy szót sem szól. Az mintha nem tartozna a történethez. Emmi pedig közben összehasonlítást tesz Lackó és Tamás között, mérlegre teszi a két férfit, melyik áll hozzá közelebb. Tamást sohasem szerette, de magának se vallotta be eddig. Csak azért ment hozzá feleségül, mert nem akart már lány maradni, s mert azt hitte, hogy Tamással Győrben köt majd ki. Városba akart jutni minden áron.. De most, hogy Sárszegről nem Győrbe kerültek, hanem Tóváira, most már jobb volna meg nem történtté tenni ezt a házasságot. És itt maradni Szegeden. Csipegette a morzsákat az abroszról, és arra gondolt, vajon milyen lehet Nagy Laci lakása a Belvárosban. Ahová meghívta, és ahová ő ma fel is ment volna. Elképzelte magát az idegen lakásban. szép. modern bútorok között, a heverőn. ruhátlanul. Behunyta a szemét, és összerázkódott. — Mi bajod, édes? — simogatta meg a karját Ágota néni, aki észrevette borzongását. — Semmi bajom. Egy kicsit fáj a fejem. — Menjetek levegőre. Tamás biztosan szívesen sétálna egyet a Tisza partján. Vagy a Kárász utcában. — Ha Emminek kedve van ... — Nincs — mondta határozottan az asszony. Nem akart most Tamással sétálni, unta volna a férje társaságát. Tele volt a feje és a szíve azzal a másikkal, a ma esti programmal, aminek fuccs! Lehet, hogy többé nem lesz ilyen alkalom arra, hogy meglátogassa Lackót. Amikor lefeküdt, s mozdulatlanul, rebbenéstelen pillákkal bámulta a mennyezetet, ismét átélte a meg nem történt látogatás minden izgalmát. — Alszol? — szólt neki halkan Tamás, és közelebb húzódott. A szétnyitható dupla rekamién feküdtek. — Nem tudok elaludni — mondta Emmike, és behunyta a t szemét, de azért odafordult a férjéhez, s a karját is átnyújtotta, hogy Tamás megcsókolja. A férfiban nem volt harag és féltékenység sem, inkább vágyakozás a fiatal test után. ö is feltette magában a kérdést: szere- ti-e Emmikét? És nem tudott rá határozott választ adni. Sárszegen Emmike volt a legszebb lány, olyan, amilyennel ő azelőtt sohasem találkozott. A családja szeretettel fogadta. Neki nem volt ilyen emléke régebbről, árva gyerekként hányódott fiatal korában. A középiskolában, majd a tanárképzőn pedig egyáltalán nem volt családias környezet. Menzakoszt, kelkáposzta, ..babfőzelék, hideg vacsorák, emeletes ágyak az intézetben. Persze hogy hálás volt minden melegségért. Emmike szülei szeretettel vették körül. Ízletes éleleket főztek, Emmike pedig csinos volt. Tamás egyszer volt csak szerelmes Emmike előtt, egy diáklányba, évfolyamtársába. Magához húzta az illatos asz- szonytestet. — Te! — mondta a szájába csókolva. — Megőrülök érted! — Hagyjál, fáj a fejem. Meg kedvem sincs — húzódott Emmike, aztán mégis megadta magát. a karjába simult. Borzolta a haját. — Te kedves, bolondos fiú! — mondta. Tamás becézte, simogatta, ölelte. Éppen ezért lepte meg Emmikét másnap1 reggel az a kijelentése. aminek végeredményben semmi előzménve nem volt. — Hazautazom! — mondta komoran. (Folytatjuk.)
