Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

ELHUNYT LEONYID BREZSNYEV MOSZKVA, NOVEMBER 11. (TASZSZ) ' Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély fájdalommal tudatja a párttal és az egész szovjet néppel, hogy 1982. november 10-én, reggel 8 óra 30 perckor váratlanul elhunyt Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Leonyid Iljics Brezsnyev neve, a nagy lenini ügy hű folytatójának neve, a békéért, a kommunizmusért vívott küzdelem odaadó harcosának neve örökké élni fog a szovjet emberek és az egész haladó emberiség szivében. eonyid Iljics Brezsnyev 1906. december 19-én született az Ukrán SZSZK területén -fekvő és ma Dnyeprodzerzsinszk nevet vi­selő városban. Orosz nemzeti­ségű apja fémmunkás volt. Az SZKP-nak 1931., az SZKP Központi Bizottságának pedig 1952. óta volt tagja. Négyszer kapta meg a Szovjetunió Hő­se, s egyszer a Szocialista Munka Hőse kitüntető címet. A Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Honvédelmi Ta­nácsának elnöke volt. 1921-ben kezdett dolgozni egy ipari üzemben, s a mun­kával párhuzamosan a kursz- ki földművelési és talajjavítá­si technikumban tanult, ahol 1927-ben fejezte be tanulmá­nyait. 1927. és 1930. között Brezs­nyev talajgazdálkodási szak­emberként egy járási tanács vb elnökhelyetteseként, majd az Uráli Területi Talajgazdál­kodási Igazgatóság vezetőjé­nek helyetteseként dolgozott. 1931-ben kezdte meg tanul- , mányait a dnyeprodzerzsinsz- ki kohászati főiskolán, a főis­kola befejezése után a Dzer- zsinszkijről elnevezett kohá­szati üzemben dolgozott mér­nökként, 1935—1936-ban a Vö­rös Hadseregben szolgált. Leonyid Brezsnyev 1937-től töltött be vezető tisztségeket a párt- és tanácsi szervekben. 1937—1938-ban egy technikum igazgatója volt Dnyeprodzer- zsinszkben, s ugyanakkor a Dnyeprodzerzsinszki Városi Tanács végrehajtó bizottsága elnökének helyettese, majd a Dnyepropetrovszki Területi Pártbizottság osztályvezetője. 1939-ben az Ukrán Kommu­nista Párt Dnyepropetrovszki Területi Bizottságának titká­rává választották. Nagy Honvédő Háború első napjaiban Leonyid Brezsnyev önkéntes­ként a frontra jelentkezett, és a harcoló hadsereg köteléké­be tartozott egészen a fasiz­mus felett aratott győzelem kivívásáig. A Déli Front po­litikai főcsoportfőnöksége ve­zetőjének helyettese, a 18. hadsereg politikád osztályának vezetője, a 4. Ukrán Front politikai főcsoportfőnökségé­nek vezetője volt. A háború után Leonyid Brezsnyev ismét felelős párt­tisztségeket töltött be. 1946. és 1950. között az Ukrán Kom­munista Párt zaporozsjei, majd dnyepropetrovszki terü­leti bizottságának első titkára, 1950. és 1952. között a Moldo­vai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára volt. A zaporozsjei és a dnyep­ropetrovszki területen, vala­mint a Moldovai SZSZK-ban jelentős munkát végzett a né­met fasiszta megszállók által elpusztított gazdaság újjáépí­tésében és továbbfejlesztésé­ben. Leonyid Brezsnyevet 1952- ben az SZKP Központi Bizott­ságának tagjává, a KB Elnök­ség (jelenleg a Politikai Bi­zottság) póttagjává, és az SZKP Központi Bizottságának titkárává választották. 1953- ban altábornagyi rendfokozat­ban a szovjet hadsereg és ha­diflotta politikai főcsoportfő­nöksége főnökének első he­lyetteseként dolgozott. 1954 februárjában az SZKP Köz­ponti Bizottsága Leonyid Brezsnyevet Kazahsztánba küldte, hogy irányítsa a ha­talmas népgazdasági jelentő­ségű feladattal, a szűzföldek termővé tételével megbízott köztársasági párt munkáját. A Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkáraként Leonyid Brezs­nyev jelentős politikai és szer­vező munkát fejtett ki a gaz­daság valamennyi ágazatának, a köztársaság kulturális és tudományos életének fejlesz­tése érdekében. 1956-ban is­mét az SZKP Központi Bizott­ságának tagjává, a KB Elnök­ség póttagjává és az SZKP KB titkárává választották. Leo­nyid Brezsnyev 1957-ben az SZKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja lett. rezsnyev az SZKP KB megbízása alapján a nehézipar és a beruhá­zás-gazdálkodás fejlesztésé­nek kérdéseivel, a Szovjet­unió fegyveres erőinek hadi- technikai ellátásával, az űr­kutatási programok megvaló­sításával foglalkozott. Leonyid Brezsnyev 1950-től volt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1960. és 1964. között, majd 1977-től is­mét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke volt. E tisztséget betöltve Leo­nyid Brezsnyev aktívan vég­rehajtotta a pártnak az össz­népi szovjet állam megszilár­dítására és a szocialista de­mokrácia fejlesztésére vonat­kozó irányvonalát. Nevéhez fűződik a Szovjetunió új al­kotmányának kidolgozása és 1977-es elfogadása. 1963-ban Leonyid Brezs­nyevet ismét az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárává választották. 1964 októberében az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára lett. A párt XXIII. kongresszusa után az SZKP Központi Bizottságának 1966 áprilisában megtartott plénuma Leonyid Iljics Brezs­nyevet az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárává vá­lasztotta. Az SZKP KB-nak a XXIV., a XXV. és a XXVI. kongresz- szusok után megtartott plénu­mái újból egyhangúlag az SZKP KB főtitkárává válasz­tották Leonyid Brezsnyevet. E tisztséget betöltve Leonyid Brezsnyev hatalmas munkát végzett a kommunista építés magasztos terveinek megvaló­sítása, a párt lenini bel- és külpolitikájának kidolgozása és megvalósítása terén. M int a béke fáradhatat­lan harcosa, kiemelke­dő érdemeket szerzett a nemzetközi feszültség eny­hítésében, a népek közötti ba­rátság erősítésében, az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott, s a XXV. és a XXVI. kongresszuson továbbfejlesz­tett békeprogram következe­tes megvalósításában. A Szovjetunió nevében ő írta alá az Egyesült Államok elnökével a hadászati fegyve­rek korlátozásáról szóló első és második megállapodást, a SALT—1 és SALT—2 szerző­dést, valamint a két ország kapcsolatait szabályozó alap­elveket. Ugyancsak ő írta alá az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányát Helsinkiben. Számos alkalommal tett láto­gatást külföldi országokban. A Szovjetunió kormánya, Legfelsőbb Tanácsa, az SZKP Központi Bizottsága nevében számos alkalommal terjesztett elő nagy fontosságú javasla­tokat a leszerelés, a fegyver­zet korlátozása, ellenőrzése érdekében. Aktív tevékenységet fejtett ki a szocialista közösség erő­sítése, együttműködésének fej­lesztése, nemzetközi politiká­jának egyeztetése, gazdasági kapcsolatainak fejlesztése ér­dekében. A Szovjetunió kül­döttségét vezette az elmúlt években a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek ülésein. A nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetettje. A Béke-Világta- nács elnökségének döntése alapján Leonyid Brezsnyevet a Joliot-Curie-ről elnevezett emlékérem arany fokozatával tüntették ki. Az egyetemes béke és a népek biztonsága javára végzett következetes és gyümölcsöző tevékenysége el­ismeréseként megkapta az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének béke-aranyérmét. A bé­ke megszilárdításában és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében végzett kiemel­kedő munkájáért az Arany Mercur nemzetközi kitünte­tésben részesült. 1977- ben Leonyid Brezs- nyevnek odaítélték a Szovjet Tudományos Akadémia kiemel­kedő társadalomtudományi te­vékenység elismeréseként adományozott legmagasabb kitüntetését, a Marx Károly aranyérmet. 1978- ban a szovjet népnek és fegyveres erőinek a Nagy Honvédő Háborúban kivívott győzelmében, az ország védel­mi képességeinek megerősíté­sében és a szovjet államnak az ország békés fejlődését megbízhatóan szavatoló kül­politikája kidolgozásában és következetes megvalósításá­ban szerzett érdemeiért Leo­nyid Brezsnyevet a Győzelem Érdemrenddel tüntették ki. 1979-ben a Kis Föld, az Újjászületés, és a Szűzföld cí­mű könyveiért, a békéért foly­tatott fáradhatatlan harcáért Lenin-díjat kapott. 1981 no­vemberében jelentek meg visszaemlékezései, amelyek­ben Leonyid Brezsnyev a munkásosztály magasztos tör­ténelmi hivatásáról, a párt és a kommunizmus ügye iránti hűségéről irt. Leonyid Brezsnyev 1981-ben megkapta az 50 éves SZKP- tagságáért a kitüntető jel­vényt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 70. és 75. szü­letésnapján egyaránt a Ma­gyar Népköztársaság gyémán­tokkal ékesített Zászlórendjé­vel tüntette ki. yakran járt hazánkban is. Az SZKP KB El­nökség tagjaként, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnökeként szabadságát töltötte nálunk 1960 szeptem­berében és itt tartózkodott 1961 februárjában. Az SZKP KB első titkára­ként 1965. január 29-től 31-ig baráti látogatást tett. Az SZKP KB főtitkáraként 1966. szeptember 25—26-án baráti látogatást tett; részt vett az MSZMP IX. kongresz- szusán (1966. november 26.— december 3.); 1967. július 11— 12-én Budapesten részt vett a szocialista országok testvér­pártjai és kormányai vezetői­nek értekezletén; 1967. szep­tember 6—9. között párt- és kormányküldöttség élén hiva­talos baráti látogatáson járt az MSZMP KB meghívására; 1969 márciusában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek ülésén; 1970. április 2—i. között párt- és kormánykül­döttség élén részt vett ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulóján; 1970. november 22—27. között részt vett az MSZMP X. kongresszusán; 1971. szeptember 25—26-án baráti látogatást tett; 1972. november 27. és december 1. között hivatalos baráti láto­gatást tett párt- és kormány- küldöttség vezetőjeként; 1975. március 16—22. között kül­döttség élén részt vett az MSZMP XI. kongresszusán; ezzel egyidőben részt vett a szocialista országok kommu­nista pártjai vezetőinek már­cius 18-án Budapesten meg­tartott találkozóján. Az SZKP KB főtitkáraként, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökeként 1979. május 30. és június 1. között párt- és kormányküldöttség vezető­jeként hivatalos baráti láto­gatást tett hazánkban. Szovjet vezető szervek határozata Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa a követ­kező határozatot hozta: 1. Bizottságot hoznak létre Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetünió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke temetésének megszervezésére. A bizottság ösz- szetétele: Jurij Vlagyimirovics Andropov (elnök), Mihail Szer- gejevics Gorbacsov, Viktor Vasziljevics Grisin, Andrej Andre- jevics Gromiko, Arvid Janovics Pelse, Nyikolaj Alekszandro- vics Tyihonov, Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko, Vaszilij Vasziljevics Kuznyecov, Bo­risz Nyi'kolajevics Ponomarjov, Ivan Vasziljevics Kapitonov, Mihail Vasziljevics Zimjanyin, Anatolij Petrovics Alekszandrov, Sztyepan Alekszejevics Salajev, Borisz Nyikolajevics Pasztu- hov, Nyikolaj Nyikolajevics Blohin, Georgij Mokejevics Mar­kov, Tyihon Nyikolajevics Hrenyikov, Nyikolaj Afanaszjevics Ponomarjov, Szergej Fjodorovics Bondarcsuk, Valentyina Vla- gyimirovna Tyereskova, Georgij Tyimofejevics Beregovoj, Alek- szej Fjodorovics Gorgyijenko, Vaszilij Alekszandrovics Szmir- nov, Valentyina Nyikolajevna Golubjova, Alekszandr Vaszilje­vics Gitalov. 2. Leonyid Iljics Brezsnyevet a Vörös téren kell eltemetni. A Leonyid Brezsnyev temetésének megszervezésére alakult bi­zottság csütörtökön bejelentette, hogy az elhunytat november 12-én a Szovjet Szakszervezetek moszkvai székházának oszlop- csarnokában ravatalozzák fel. Az elhunyttól végső búcsút venni akarók november 12-én, 13-án és 14-én róhatják le kegyeletü­ket a ravatalnál. IDŐJÁRÁS Túlnyomóan derült idő lesz, eső nem várható. Többnyire gyenge, változó irányú szél várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 3, plusz 2 fok között alakul, a nyugati megyékben ennél enyhébb, keleten viszont hidegebb lesz a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9—14 fok között való­színű. VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 266. szám Ára: 1,40 Ft 1982. november 12. péntek Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1982. no­vember 11-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülés megkezdése előtt meg­hallgatta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának az MSZMP Központi Bizottságához küldött üzenetét, amelyben tudatta Leo­nyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök, sége elnökének elhunytát. A Központi Bizottság mély megrendüléssel fogadta a hírt, né­ma felállással adózott az elhunyt emlékének. Kádár János elvtárs felszólalásában méltatta Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom kiemelkedő szemé­lyiségének, népünk igaz barátjá­nak nagy érdemeit a békéért, a szocializmusért és a társadalmi haladásért folytatott harcban. A Központi Bizottság megvitat­ta és elfogadta az időszerű nem­zetközi kérdésekkel foglalkozó tá­jékoztatót és a választási rendszer továbbfejlesztéséről szóló jelen­tést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) A magyar vezetők részvéttávirata A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéinek, <a Szovjetunió Miniszter- tanádsának \ ■ MOSZKVA. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanáosa és Minisztertanácsa mély megrendü­léssel értesült Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunó Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elhunytéról és őszinte rész­vétét, együttérzését fejezi ki a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjetunó Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunó Minisztertanácsának, a Szovjetunió kommunistáinak, a testvéri szovjet népnek, a családnak, osztozik mély gyászukban. A magyar kommunisták, a magyar nép közelről ismerte, szerette és tisztelte 'Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, Ónnak az országnak és népnek kiemelkedő fiát, amely győzelemre vitte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat, a világon elsőként felépítette a szocialista társa­dalmat, amely felszabadította hazánkat, s ezzel megnyitotta népünk előtt a társadalmi felemelkedés útját. Azt a nagy szovjet államférfit gyászoljuk, aki tántoríthatatlan híve, fáradhatatlan harcosa volt a vi- lágbéke, az .enyhülés ügyének, aki Lenin pártjának az élén követke­zetesen munkálkodott a szocialista országok együttműködéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjainak összefogásá­ért, ja vvilág haladó, békeszerető erőinek tömörítéséért. Igaz barátun­kat gyászoljuk, aki egész tevékenysége során a magyar—szovjet ba­rátság |erősítésén, elmélyítésén fáradozott. Most, a kiváló államférfinak, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségének elvesztése okozta nehéz órák­ban is biztosítjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának Közpo/iti Bi­zottságát, hogy a magyar kommunisták, a magyar nép, ahogy eddig, úgy a jövőben ts vállt vállnak vetve együtt küzd a szovjet kommu­nistákkal, a szovjet néppel az emberiség békéjéért, a társadalmi hala­dás ügyéért, a szocializmust építő népek testvériségéért, mindazokért a nemes célokért, amelyeknek Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs is egész életét szentelte. KÁDÁR JÁNOS LOSONCZl PÁL a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának Elnöki Tanácsának első titkára elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság M inisztertaná csának elnöke Budapest, 1982. november 11. AZ EMBERISÉG NAGY VESZTESÉGE Az egész szocialista világ méljf megrendüléssel fogadta Leonyid .Iljics Brezsnyev halálhírét. A rá­dióállomások adásaikat megsza­kítva, a hírügynökségek gyors­hírekben jelentették, hogy az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke szerdán délelőtt Moszkvában elhunyt. Az NŐK rádió- és televízióál­lomásai a TASZSZ gyászjelenté­sét ismertették, s kiemelték, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev Lenin művének hű folytatója volt, neve örökre megmarad a szovjet em­berek és az egész haladó embe­riség szívében. A szovjet nagy- követség épülete előtt '— mint az MTI berlini tudósítója jelentette — ezrével állnak sorba az embe­rek, hogy kinyilvánítsák részvé­tüket. A rádióállomások gyász­zenét sugároznak, a középülete­ken félárbocra engedték a lobo­gókat. Délelőtt rendkívüli ülést tartott a NSZEP KB Politikai Bizottsága. Leonyid Brezsnyev neve úgy kerül be a történelembe — s eb­ben mind Keleten, mind Nyuga­ton egyetértenek az államférfiak — mint olyan politikusé, aki fá­radhatatlanul tevékenykedett a békéért — hangsúlyozta a varsói rádió. Brezsnyev a szocialista or­szágok együttműködésének, így a lengyel—szovjet baráti kapcso­latoknak következetes híve volt. Halála nagy veszteség az egész haladó emberiség számára. Ugyanakkor fennmarad a szov­jet vezetés által követett lenini •békepolitika, amely továbbra is az enyhülés folyamatainak erősí­tésére törekszik — hangsúlyozta a varsói rádió méltatása. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents