Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

1982. november 11. • PETŐFI NÉPE • 3 • Ez az új berendezés Olaszországból érkezett. Üzembehelyezésével növelik a lékinyerés arányát. • A régi gőzmozdonyok kazánjai az energiatakarékosságot szolgál­ják. A drága olaj helyett szőlővenyigét, gyümölcsfanyesedéket, ol­csóbb szenet égetnek benne. A beszerelést házilag végzik. (Pásztor Zoltán felvételei) Sűrített almaié exportra • Az ország minden részéből szállítják a nyersanyagot. Az ország minden részéből érkeznek az almaszállítmá­nyok a Hosszúhegyi Állami Gazdaság feldolgozójába. Sasvá­ri Károly, a sűrítménykészítő üzem vezetője elmondja, hogy nemcsak a gyümölcstermesztési rendszer gazdaságai küldik ide a termést, hanem máshonnan is jön bőven nyersanyag. A terv szerint 16 800 tonna alma feldolgozását tervezik. Az idén közismerten gondok voltak az értékesítéssel. A haszno­sításnak egyik módja a sűrítmény előállítása, amelynek nagy részét exportra szállítják. Vevő az Egyesült Államok, Kanada, Nyugat- és Észak-Európa. Marad belőle itthonra almabor, pezsgő és ecet gyártására is. Az üzem, amely két éve kezdte a termelést, az idén tovább bővült. A géppark bővítése lehetővé tette, hogy a feldolgozó 50 százalékkal nö­velje a termelést. Naponta 150 tonna gyümölcs alakul át sűrítménnyé. A munka becsülete C ipésztől hozta el kisfiam a szandálját. Nem nagy munka, csak kéregjavítás volt, a sürgősségi felárral együtt huszonhét forintot ért az egész. Gyorsan vedd fel és induljunk az iskolába, mondom a reggeli ké­szülődés közben. Kis idő múlva jön, hogy nem tudja felhúzni, mert kilóg a cipő belseje. Nem ragasztották be az új kérget, sem a talpbélést. Na majd technokol- lal — gondolom — gyorsan meg­csinálom. Csakhogy, kicsatolni sem tudom, mert összeütötték (miért?) a csatját. Ez nem lehet igaz. fortyanok fel. Ezt a lelkiis­meretlenséget. Pedig fizettünk is érte, mondja a fiam. Bemegyek á javítóba. Ki csi­nálta ezt a cipőt? — kérdezem illedelmesen, de nem mondják meg. Persze a kollektív felelőt­lenség „bölcsebb” dolog, és ar­ra hivatkozni is, hogy úgymond mindenki tévedhet. N em nagy ügy és szóvá sem tenném, ha sűrűn nem ta­lálkoznék hasonlókkal. A kisiparos munkájában, aki meg­forrasztotta egy százasért a vízcsövet; azóta is csordogál. Em­líthetem a szervizből kihozott autót, amelyből csöpögött a hűtő­víz. az olaj. Az üzletiből frissen vásárolt táskát, amelyről két nap múlva leesett a csat... És még hányat sorolhatna az olvasó az építkezések, javítások, szerelé­sek, vásárlások alkalmával ta­pasztaltakból. amelyek bosszan­tották, keserítették. Ezt látják a gyermekeink is. És kérdezik: Miért nem csinál­ják meg rendesen? Aki ilyen rosszul dolgozik, a? büntetést kap, mint mi az iskolában? Adnak azért pénzt a bácsinak, ha nem végzi el jól a feladatát? És mindenre válaszolni kell, azt erősítgetve. amit mondok, mióta értelmük nyiladozik: be­csületesen, lelkiismeretesen kell dolgozni, aki így cselekszik az kap pénzt és az tud vásárolni ruhát, húst, játékot... Ha néha hiba is előfordul, az csak véletlen, kivé­tel... A gyakorló szülők tudják, hogy jönnek az újabb kér­dések és a magyarázkodó válaszok. Inkább a téma egy má­sik oldaláról beszélek. A mai fel­nőttekről. Akiktől hallhatjuk az elítélő szavakat: ilyenek a mai fiatalok, a „bezzeg a mi időnk­ben” mondogatóiról. Akik semmi felelősséget sem éreznek a mos­tani, saját munkájukért és azt gondolják, hogy csak úgy magától lett rossz munkás nem kevés fia­tal. Pedig hát az ő „példamutatá­suk” juttatta őket arra a gondol­kodásra, hogy nem számít a mun­ka minősége, csak pénz keU, minden áron, semmiért is ... L ehetetlen ’kiirtani ezt a gondolkodást? Nincs mód, módszer. eszköz, ami megálljt parancsol a nemtörődöm­ségnek, amely a legkisebbeket is fertőzi? S akik csapnivaló minő­ségi munkát adnak ki kezükből nem veszik észre, hogy egy ördögi kör tagjai? Szemrehányást tesz a mások rossz munkájáért az is, aki saját maga sem csinál job­bat. A cipész a pékre, a pék a gép­kocsiszerelőre. ez a kőművesre, aki viszont az útépítőre, és ő a vízvezetékszerelőre. .. És ami bosszantó a becsülete­sen dolgozóknak, hogy a meg­rendelő, a vevő nem tesz különb­séget. mert általánosít, egy szak­ma egészét elítéli. Pedig biztosan tudom: a jó munkások vannak többen. Ezért is vállalkozom gyer­mekeim előtt a magyarázkodásra. Csabai István PORTRÉK JÁSZSZENTLÁSZLÓRÓL__________________________ Két tanácselnök egy családban Hová lett-on.\difiin{.c‘ 2» bxoMobb a szappanszeki r j rr €\ gyógyfürdő? A közelmúltban zajlott le Budapesten a gyógyforrások és gyógyfürdők hasznosításával, a gyógyvizek hatásával és alkal­mazásával foglalkozó konfe­rencia, amely tárgyalta megle­vő hévizeink kihasználását, il­letve ki nem használtságát. Szóba került többek között a termálvizek lepárlásából nyer­hető gyógysó is, melynek egyik jó példája a sárvári hévíz hasznosítására épülő sólepárló üzem. Ennek alapja a sárvár— rábasömjéni olajfúrások köz­ben 1964-ben felszínre tört gyógyvíz. Megyénkben körülpillantva, szintén megállapíthatjuk, hogy gyógysó bőven akad, ha mind­erről nagyon kevesen tudnak is. S mindezért csupán a Fü- löpháza melletti Szappanszékig kell utaznunk. Még ma is hatalmas terüle­ten fehérük a sziksó, amit ré­gen a környező háztartások­ban, mint jól bevált mosószert is alkalmaztak. Nem egyszer lehetett látni a környékbeli lá­nyokat, asszonyokat, akik ösz- szesöprűzték a sziket, amint az az elpárolgott víz helyén, a „tó” medréből a felszínre került. De lényegesen kedvezőbb és a lúgos mosást elősegítő ház­tartási fehérnemű-tisztításnál egy ma már elfeledett dolgot is műveltek itt. 1928. május 15-én megnyitot­ták a szappanszéki gyógyfürdőt is. A tófürdő vizének elemzése során megállapították, hogy a fürdő vize elsősorban lúgos természetű nátrium- és kálium, carbonátos és hydrocarbonátos, másodsorban cloridos gyógyvíz, melyben a bakteriológiai vizs­gálat kórokozó és fertőző csírá­kat nem talált. A víznek — különösen reu­ma, csúz, ischiás és nőgyógyá­szati betegségeknél — rendkí­vül nagy gyógyhatása ered­ménnyel volt alkalmazható az akkori időkben. Ezt ki is hasz­nálták annál is inkább, mivel a szappanszéki gyógyfürdő te­lepe megfelelő épületekkel, vendégszobákkal, étteremmel, cukrászdával, csónakokkal, sőt, egy korabeli hirdetés szerint még rádióval is, szóval teljes komforttal volt berendezve. A 20-as—30-as években még mintegy negyven holdon elte­rülő bársonyos, sima medrű, állat- és növényvilágtól men­tes, tiszta tóvizet erdős ligetek vették körül, s ezért nemcsak a betegek, de a környék —, s még Kecskemét — kirándulói is szívesen keresték fel. A gyógyfürdőt igénybevevők a kecskémét—fülöpszállási vasútvonalon, Ágasegyháza ál­lomásig válthattak félárú je­gyet, ahonnan autóbusz szállí­totta a vendégeket Fülöpházán át Szappanszékre. Ma a solti vagy dunaföldvári úton haladva, autóval kényel­mesen elérhető az alig 25 kilo­méterre levő Szappanszék, fél óra alatt. Az 52-es útról Fülöp. háza irányába a 17-es kilomé­tert jelző tábla után kell jobb­ra lefordulni, majd a falu köz­pontjában levő elágazásnál bal­ra kell haladni. Megérkezve a helyszínre, azonban ma már nyoma sincs a gyógyfürdőnek, s a tóból is alig maradt valami. Veszteség azonban — legalábbis — a lá­togatót, vagy az ide kiruccanót mégsem éri, mert mint a hó,, úgy fehérük a sziken a só. A helybeliek úgy is mondják, hogy kivirágzott a szik. A kecskemétiek kevésbé is­merik e vidéket. Pedig —, ha gyógyvizét és sóját, ki tudja miért, nem is hasznosítjuk — idegenforgalmi látványosság­nak színpompás, de főképpen egyedi és sajátos jelenség ez a táj. Szabó Tamás, a KISZÖV—HVDSZ Területi Szakszervezeti Bizottságának titkára — Rólunk? Semmiképpen ne! — tiltakozik Papp József, a jász- szentlászlói tanács elnöke. — Ha szabad témát javasolnom, írjon inkább a nemrégiben elkészült kézilabdapályáról és az úttörők KRESZ-parkjáról. Arról, hogy milyen sok társadalmi munkát végeztek itt a Közúti Építő Vál­lalat és a KPM szocialista bri­gádjai . . . Higgye el, nem vagyok álszerény. De az, hogy a község így fejlődik, az sohasem egy em­ber érdeme, hanem az egész la­kosságé. Egyébként is, túl sok­szor poentírozták már ki az új­ságírók, hogy édesapám is ta­nácselnök volt Jászszentlászlón. Lehet még erről valami újat ír­ni ? Papp Ádáméknál a gondosan megőrzött cikkeket áttanulmá­nyozva, megnyugszom. A két ta­nácselnök — apa és fia — neve valóban sokszor szerepelt a la­pokban. Csakhogy mindig vala­milyen időszerű eseményhez kap­csolódva. Pedig a kettejük mun­kája, törekvései közötti különb­ség nem csupán érdekesség, ha­nem — túlzás nélkül — történe­lem. A „diplomata” édesapa Már megírtam Papp Ádám portréját, amikor felkeresett a szerkesztőségben. Mentegetőzött, hogy szeretné kiegészíteni múlt­kori beszélgetésünket, mivel ak­kor néhány adatot pontatlanul mondott, illetve nem jutott min­den eszébe. Átfutva a négyolda­las ..kiegészítőt”, megkönnyebbül­ve fellélegeztem: nem szükséges megváltoztatnom a cikket. Hi­szen konkrétan úgysem sorol­tam fel — fél újság is megtelne ezzel — 1945-től 1950-ig mikor, hol, milyen munkakörben dolgo­zott Papp Ádám. Az akkori idők folytonos moz­gását, forrongó átalakulását ele­gendő azzal érzékeltetni, hogy a családi archívumból kötetnyi ak­ta kerül elő. A kinevezésről, át­helyezésről szóló okmányok ta­núsítják: egyik napról a másik­ra új intézmények jöttek létre vagy szűntek meg. Ha kellett, ugyanilyen gyorsasággal irányí­tottak át mindenkit egyik telepü­lésből a másikba vagy újabb be­osztásba. Valami azonban megragadta figyelmemet Papp Ádám részle­tes beszámolójában. A sok akko­ri harcostárs név szerinti felso­rolása után írt megjegyzése: „iga­zi elvtársak voltak, nekik is alig volt mit enni!” Furcsa ma ilyes­mit hallani, olvasni. Annyira • Papp Ádám. furcsa, hogy a fiatalabbak ked­véért meg is kell magyarázni. Nem azért voltak kommunisták, mert éheztek, hanem azért, mert lehet, hogy beosztásuknál fogva előnyökre tehettek volna szert, de ők sem akartak többet, mint amennyi másoknak jutott. Miért is kívánkoztak ide ezek a sorok? Azért, mert köztudott, az első tanácselnökök közül igen kevesen mentek erről a posztról nyugdíjba. Papp Ádám viszont 1950-től kétévi megszakítással — de akkor is ugyanezt a tisztet töltötte be Kiskunhalason — 1963-ig Jászszentlászló tanácsel­nöke volt. Kérdésemre, hogyan tudta a község bizalmát töretle­nül megőrizni, mosolyogva vála­szol: diplomatának kellett lenni! Azt hiszem, azokban az évek­ben (beszolgáltatás, ellenforra­dalom, mezőgazdaság szocialista átszervezése) a tanácsi vezetők­nek olyan sok népszerűtlen fel­adata volt, hogy a bizalom meg­őrzésére pusztán a diplomácia kevés lett volna. Ennél többre volt szükség: tisztességre. Nem­csak együttérezni, együttgondol­kodni a község lakóival, hanem példát mutatni, s főként ugyan­olyan körülmények között élni, mint a többség. — Sőt, sokszor rosszabban — mondja Papp Ádám. — Sokan bizonyíthatják, ha valamilyen ünnepség után vacsorát adtak — ha egy mód volt rá —, nem ettem meg, hanem becsomagoltattam, • Papp József. hazavittem. A feleségem az öt­venes években soha nem jött el velem ilyen helyre. Szégyellte volna, hogy ő eszik, a gyereke­ink pedig otthon éheznek. Az „elégedetlen” fiú Akik az említett időket csak olvasmányokból ismerik, talán úgy vélik, túl gyakran hangzott el az éhség. Pedig akkor faluhe­lyen is, valóban az ennivaló volt a legnagyobb probléma. Hát még az olyan családban, ahol a férfi tisztviselő volt, s — mintr-Papp Ádáméknál — kilenc gyereket kellett felnevelni!... A község első tanácselnökének tevékeny­ségét fémjelzi például a műkö­dése alatt alapított takarékszö­vetkezet, a vízgazdálkodási tár­sulat és a törpevízmű létrehozá­sa, illetve a lakosság az ő érde­mének tekinti a gyümölcster­mesztés meghonosítását Jász­szentlászlón. Az utód, Papp József tanács­elnök nem titkolja, igyekszik úgy dolgozni, hogy egyik legjobb tanácstagja — 7íj esztendős édes­apja — elégedett legyen vele. (Az édesapa kedvéért jegyezzük meg, hogy ő mind a kilenc gyer­mekével elégedett, mert vala7 mennyien becsületesen, szorgal­masan dolgoznak, élnek.) Ennek persze az az alapja, hogy az em­bert mindig hajtsa valami ön­magával szembeni elégedetlen­ség, előrevivő türelmetlenség. — A mostani feladatok? Nem lenne helyes, ha azt mondanám, hogy nagyobbak, mint édesapám idejében. Mások inkább. Az ak­kori lehetőségek, eszközök mel­lett azok is nagyok voltak. Mon­dok rá egy példát. Ma már el­képzelhetetlen, hogy a tanácsel­nök hajnali négy órakor felüljön a hátaslovára, hajnalig végigjár­ja a határt. Amikor reggel nyolc­kor bejöttek a tanácsra az agro- nómusok jelentést tenni, mond­juk arról, meddig jutottak a ku­koricatörésben, ő már tudta. A tanácselnöknek ugyanis ellen­őriznie kellett a tsz-ek gazdál­kodását, munkáját, szinte a na­pi feladatokat is. A tanácson pe­dig ő volt mindennek az ügyin­tézője, a szabálysértéseknek is és annak is, ha valaki örökbe akart fogadni egy gyereket. Érthetően ma, amikor hozzá­értő tanácsi apparátus segíti a vezetőt, ilyesmire nincs szükség. A tanácselnök közlekedése is modernebb, ló vagy kerékpár he­lyett kocsival jár. Jászszentlász- lónak is modernebb gondjai van­nak. Tanyavillamosítás, illetve a vezetékes gáz bekötése. Ezeket a problémákat össze sem lehet ha­sonlítani a húsz, harmic évvel ezelőttiekkel. „Akkor hőskor­szak volt ” — teszi hozzá Papp József. Jászszentlászlón 1958 óta min­den utcában van villany és víz­vezeték. Ma minden házsor előtt legalább az egyik oldalon járda, jövőre a mostani nyolc helyett 11 utcában lész kövesút és a tervek szerint 1983-ban egyetlen ház sem lesz, ahová~a gázt — kérés­re — nem lehet bevezetni. A jö­vő évben elkészül az óvodák, is­kolák 250 adagos konyhája és a tornaterem. Sokatmondó ada­tok ezek annak, aki ismeri a kis­községek fejlődési lehetőségeit. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy Papp Ádám nyugdíjbame- nése — 1963 — és fia tanácsel­nökké választása — 1979 — kö­zött sem tört meg Jászszentlászló fejlődése. De hogy mit jelent, ha egy község élén olyan ember áll, aki — apjához hasonlóan — együtt­él, -gondolkodik (tegyük hozzá: együtt türelmetlenkedik) a la­kosság többségével, azt éppen egy település lakói tudják legjobban. A többieknek pedig érzékeltes­sék ezt az alábbiak: Jászszent­lászló a megyei településfejlesz­tési versenyben 1980-ban harma­dik. 1981-ben második, 1982-ben első helyet ért el a kisközségek kategóriájában. Kovács Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents