Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

4 • PETŐFI NÉPE * 1982. november 10. A TEMAFORG térhódítása A címbeli kifejezés szó szerint, s egyben képle­tesen is érthető. Mert az is igaz, hogy a TEMA­FORG Vállalat kunszentmiklósi üzeme nemrég újabb területeket „kebelezett be” a gyárat körül­ölelő szikes pusztákból. Ám ez önmagában semmi­képpen sem lenne érdem, ha nem volnánk tudói az eredményeknek, amelyek a terjeszkedést megkíván, tók. Az üzem teret hódított a termékeivel is: nem volt hiábavaló az évek óta tartó tudatos és követ­kezetes gyártmányfejlesztés, s nem ok nélkül szü­letett a siker; az idei tavaszi BNV vásári díj. A „korcoló’4 kiköltözött új termelőeszközök, gépek, gép­sorok telepítéséhez. Az építőkkel kitűnő együttműködés alakult ki, ennek köszönhető, hogy a gé­pek egy része már termel, de a többi is a szerelés befejező fázi­sában van. Az osztrák tűnemezelő gép már üzemszerűen dolgozik, a két lengyel kártológép és az előkészí­tősor is stratra kész. A nyugatné­met DILO csőtűnemezelő és az ugyancsak NSZK-beli HERGE-T kártológép (ma ez a berendezés jelenti a világszínvonalat) mű­szaki átadása ezekben a napok­ban folyik. Üzemkész az olasz tihermofixáló berendezés is. Kanadai és nyugatnémet vásárlók A nem szőtt üzem alapterülete ezzel a háromszorosára nőtt. A termelés a jövő esztendőben meg­közelíti a háromezer tonnát. A különböző szűrőszövetek, a kár- pitosipari alapanyagok, hordozó szövetek iránt fokozódik az ér­deklődés. A vízgazdálkodásban, de más iparágakban is sokolda­lúan felhasználható kunszentmik­lósi gyertyaszűrők a tavaszi BNV nagydíját nyerték el. A nem szőtt eljárás térhódítása nyilvánvaló. — Mi is így tartjuk, ezért a beruházási összeg további hánya­dát ennek meyfelelően igyekszünk fölhasználni. Az üzem valóban terjeszkedik: az új területen 1300 négyzetméteres raktárát építünk. Egy másik helyen viszont 2200 négyzetméteres új üzemcsarnok emelkedik majd: ide telepítjük a rongyfeldolgozás még a főépület­ben maradt részlegeit, következés­képp tovább nő a nem szőtt üzemrész „felségterülete”. Ezen kívül megvásároltunk az út túl­oldalán egy 1,8 hektáros földte­rületet: ide raktárakat építünk majd, és a MÁV-val közösen iparvágányt létesítünk. A kunszentmiklósi TEMAFORG üzemiből éppen ottjártunkkor in­dult útnak Kanadába egy jelen­tős értékű gyertyaszűrő szállít­mány. A befejezéséhez közele­dett annak az ötezer könnyű ta­karónak az elkészítése is, ame­lyet az NSZK-ban várnak. Ha a termék elnyeri a megrendelők tetszését, jövőre több százezer darabot vásárolnak belőle. S. B. • Az osztrák FEHRER tűnemezelőgép már teljes kapacitással dol­gozik. (Pásztor Zoltán felvételei.) A fejlesztés két síkon fut. Vál­tozik a gyártási mód, a technoló­gia, és változnak — új igények kielégítésére is alkalmassá vál­nak — maguk a termékek is. A döntő, mondhatni gyökeres for­dulatot az üzem életében az úgy­nevezett nem szőtt technológia meghonosítása hozta. Jó egy éve megírtuk, hogy a kunszentmik­lósi TEMAFORG üzemra a hato­dik ötéves tervciklus végére már nem elsősorban a hatalmas csar­nokban rongyot válogató és „kor- coló” — gombot, cipzárat lemet­sző, varrást felvágó — asszonyok látványa lesz a jellemző. Nos, ha ez a fajta tevékenység mára még nem is szűnt meg, az üzem­rész mindenesetre kiköltözött. Mármint abból a bizonyos csar­nokból: a főépületből. Hogy miért? Természetesen azért, hogy átadja a helyét az újnak, a kor­szerűbbnek: a nem szőtt gyártási eljárásnak. De nyilatkozzon er­ről Kóta György üzemigazgató. — Az új technológiát 1975-ben kezdtük alkalmazni, s azóta év­ről évre növeltük a termelést. Az eljárás lényege, hogy szövés nélkül állítunk elő kelmét, oly módon, hogy az elemi szálaira 'té­pett, piheszerű anyagot gépsoro­kon, hengerek között futtatjuk át: tűnemezeljük. Elismerés az építőknek Az üzemrészt, ahol a munka el­kezdődött, néhány év alatt kinőt­ték. A termékek iránti kereslet megkívánta a feldolgozó kapaci­tás bővítését. A TEMAFORG Vállalat 140 milliós fejlesztésbe kezdett Kunszentmiklóson. • Befejező periódusában a lengyel BEFAMA kártológép szerelése. • A nem szőtt kelme minőségét Kóta György üzemigazgató és Fekete Sándor Uzemrészvezető ellenőrzi. — Arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt úgy osszuk be, minden fontos dolog­ra fussa — mondja az igazgató. — A korcoló üzemet egy — a cél­nak megfelelő, de olcsón, saját kivitelezésben felépített — új épületbe költöztettük. Február­ban a BACSÉPSZER megkezdte az üresen maradt nagycsarnok átalakítását, az épületgépészeti berendezések szerelését. Csaknem ezzel egyidőben hozzáláttunk az Cél: az üzemállapot javítása CIKKÜNK NYOMÁN Lapunk október 19-1 számában a tiszaalpári áramszolgálta­tásról, annak esetenkénti fogyatékosságairól írtunk. Cikkünkre a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzemigaz­gatóságáról, Kovács János igazgatótól és helyettesétől, Höröm- pő Józseftől érkezett válasz. Elmondják, hogy a felvetett prob­lémákról már többízben tárgyalt velük Novák Lajos, a község tanácselnöke. A kiskunfélegyházi kirendeltség vezetőjével is, akivel megegyeztek legutóbb abban, hogy a levelezőlapon, vagy telefonon bejelentett hibák kijavítására 12 órán belül kimegy az úgynevezett sötétcímes szolgálat. ,-,Az év elején kértük tisza­alpári fogyasztóinkat, hogy csatlakozásaik korszerűsítését végeztessék el általunk adott anyagból — olvasható a le­vélben. — Ezzel az intézke­déssel akarjuk elérni, hogy a fogyasztói berendezésben elő­forduló hiba esetén a kisauto- mata kapcsoljon ki, és akkor nem keli DÉMÁSZ-beavatko- zás. E csatlakozások nagy ré­szét már átépítettük, és ezzel is csökkentettük a javítások számát. Tárgyalásainkon felmerült a cikkben is említett megol­dás, hogy helyben lakó, ipar- engedéllyel. vagy működési engedéllyel rendelkező kis­iparos végezze el ezeket a ja­vításokat. E lehetőséget vizs­gáljuk, de konkrét megoldást eddig még nem találtunk. Több műszaki, pénzügyi, mun­kavédelmi előírás és szabály­zat van még életben, amelye­ket egy ilyen új helyzethez hozzá kell igazítani. Rámutatnak még ezzel kap­csolatosan arra is, hogy e há­lózataink üzemállapotának ja­vítását kell elősegíteni min­den intézkedésünknek, mert a naponkénti, vagy heti 2—3 alkalommal való kijárást sem munkaerővel, sem üzem­anyaggal nem vagyunk ké­pesek megoldani. Ezt céloz­zák a hálózatokon végzett fel­újítási munkáink, a táppont- szaporítások, a vezetékcserék. Ugyanezt célozná, amit jobban kellene szorgalmazni, a ve­zetékek mentén levő fák gallyazása, ami a tanács fel­adata. Igen sok hibát a ve­zetékek közé benőtt gallyak okoznak,” Végül közlik a DÉMÁSZ illetékesei, hogy a cikkben jelzett javítási gondokról 15 napon belül a helység tanács­elnökével, a kiskunfélegyházi kirendeltség vezetőjét is be­vonva, ismét tárgyalnak. SAJTOPOSTAl KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mennyi családi pótlék jár a nevelőszülőnek? A Tiszakécskén lakó Cseh Lász­ióné az idén február óta gondoz­za, neveli a gyermekvédő intézet­ből kihozott egyik bölcsödés korú. egészséges kislányt, aki után 490 forint családi pótlékot kapott hó­napokig. Munkahelyén azonban arról tájékoztatták a minap, e pótlék helyesen 810 forint és ígér­ték, intézkednek a korrigálás ér­dekében, sőt avégett, hogy az ősz- szeg különbözetéhez visszamenő­leg is hozzájuthasson. Olvasónk férjének munkaadója viszont ha­tározottan állítja, a növelt összeg csakis a hosszabb ideje beteg gyermek után jár és kizárólag az egyedülálló nevelőszülőnek. A hozzánk érkezett levél a továb­biakban ezeket közli: „Fogalmunk sincs, mitévők legyünk. Nem sze­retnénk felvenni jogtalan pénzt, mint ahogy az is bántana bennün­ket, ha az előírtaknál sokkal ke­vesebb forintot folyósítanának ré­szünkre. Mások nevében is kérjük, derítsék ki: miért ez az ellentmon­dás, s hogy mi az igazság a pót­lékügyben?” Mindenekelőtt elmondjuk, a felemás válasz annak tudható, hogy a szabályok gyakori mó­dosításával nem mindegyik mun­káltató tart lépést. Részint azért, mert késve jut el hozzá a hiva­talos közlemény, másrészt az il­letékes ügyintéző „jóvoltából”, aki megfeledkezik a jogi válto­zásokról. És ennek óhatatlan kö­vetkezménye, a dolgozók téves informálása. Férjének sajnos, ez utóbbiban volt része a munka­helyén, ahol csak a 24 1980. (VI. 27.) MT számú rendeletre emlé­keztek többé-kevésbé, mely való­ban akkor teszi lehetővé a 810 forint családi pótlék megállapí­tását. ha tartósan beteg, illetve testileg és szellemileg fogyatékos a gyermek, és állandó felügye­letre szorul. Csakhát több mint két hónappal ezelőtt egészültek ki e feltételek a Minisztertanács 39 1982. (IX. 1.) számú és a ki­hirdetése napján már hatályba lépett rendeletével, mely egye­bek között az alábbiakat tartal­mazza: Havi 810 forint a családi pót­lék összege a nevelőszülőhöz ke­rült állami gondozott gvermek után. s a pénzt ez év július 1-től lvisszanvenőleg kell folyósítani.! Fontn<! mé(? tudni. hogV a hoz- zátartozói ellátásban, pontosab­ban az özveevi rtvugdíihan ré­g7P><.ii1rít is mRcfillp+i n nntlkV ha a háztartásában neveli az álla­mi fTrpifin'mH-qt Ami pedig az önök konkrét esetét illeti, javasoljuk, hogy a férie igényelie saját munkaadó­jától az említett összegű családi pótlékot. Ha ezzel kapcsolatban nem találnak megértésre, kérjék a megyei társadalombiztosítási igazgatóság segítségét. Adhat-e étkezési térítést a szakszervezet? U. B.-né kecskeméti nyugdíjas rendszeresen diétázik, s eddig odahaza készítette el a számára megfelelő ételeket. Az ilyen fá­radságtól kívánja megkímélni magát a jövőben azáltal, hogy igénybe veszi a diétázók részére megszervezett éttermi közétkezte­tést. Ennek költsége azonban ko­rántsem olcsó, éppen ezért fordult a napokban azzal a kéréssel a köz- alkalmazottak — volt munkahelye szerint illetékes — szakszervezeté­hez, hogy járuljanak hozzá e ki­adásai fedezéséhez. Sajnos, nem kapott érdemi választ, ami elke­serítette, főleg azért, mert tudja, hogy a város pedagógus nyugdíja­sai közül többen részesülnek ha­sonló támogatásban. Minket arra kér, tudakoljuk meg: adhat-e ét­kezési térítést tagjainak a szak- szervezet? Amint arról tájékozódtunk, a szakszervezet nem térit étkezési költséget intézményes formában, tehát központi rendelkezés alap­ján, mert az ilyen feladatokkal a munkaadók kötelesek foglal­kozni, ugyanis az úgynevezett jó­léti alapjukat terhelik a felme­rülő kiadások. S ezzel kapcsolat­ban a nyugdíjasok sem képez­nek kivételt, akik csak akkor részesülhetnek például ebéd- pénztérítésben, ha munkavi­szonyban állnak valamelyik cég­nél Más elbírálás alá esik. ha különféle okból — így a diétá- zás magas költségkihatása miatt — kerülnek nehéz anyagi hely­zetbe, hiszen ekkor kérhetnek- kaphatnak szociális segélyt a szakszervezettől, feltéve, ha ele­get tettek a tagdíjfizetési köte­lezettségeiknek. Felkerestük a pedagógusok szakszervezete kecskeméti bi­zottságának egyik képviselőjét is, akitől megtudtuk, hegy egv ide­je valóban támogatják a rászo­ruló nyugdíjasokat. Saját szer­vezeti döntésük értelmében for­dítják a tagdíjból összegyűlt be­vételük meghatározott részét az étkezési költségekhez való hoz­zájárulásra, .vagy egyéb kiadá­sok csökkentésére. Informáto­Kellemetlen helyzetben van a hajósi L. S.-né, akit táppénzes ál­lományba vétele után értesítettek arról, hogy tartozása miatt végre­hajtói letiltás érkezett a munka­helyére. Olvasónk úgy tudja, a most folyósítandó társadalombiz­tosítási ellátásából egyetlen fillért sem vonhatnak le, hallotta azon­ban, hogy ilyenkor a hozzátartozó béréből vonnak le rendszeresen. Igaz-e ez? — tudakolja. Értesülése némi kiegészítésre szorul, ugyanis — a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet ér­telmében — az adós táppénzé­ből levonható például a tartás­Az utóbbi időben jó néhányan panaszolták el szerkesztőségünk­ben, hogy műszakilag kifogástalan szállítógépjárművel rendelkez­nek, s bár az üzemben tartási en­gedély is a birtokukban van, ám félve végeznek fuvarozási bér­munkát, mert a közúti ellenőrök rendszeresen találnak valamiféle formai hibát náluk, sőt még egyéb hatósági engedélyt is követelnek. Olvasóink mindebből arra a kö­vetkeztetésre jutnak, talán nincs is szükség a szolgálatukra, annak ellenére, hogy a lakosság szállítá­si igényeit korántsem tudják ki­elégíteni az állami, vagy szövetke­zeti szervek. Miért ez a zaklatás, s egyáltalán mi a feltétele a ma­gángépjármű ilyen célú felhasz­nálásának? — kérdik. Mindenekelőtt leszögezzük, szó sincs semmiféle zaklatásról, az illetékesek csupán a magánsze­mélyek gépjárrnűhaszoálátánóV szóló 3 1980. (II. 6.), MT,,iSzárp.ú rendelet, s á végrehajtását sza­A kiskunfélegyházi Sz. V. amiatt panaszkodik, mert a volt feleségé­vel szinte megoldhatatlan nézet- eltérése támadt közös gyermekük elhelyezéséről. Olvasónk azt állít­ja: nála minden technikai és sze­mélyi feltétel adott ahhoz, hogy odakerüljön a 12 éves fiú, ám az elvált házastárs is hivatkozik az általa biztosított nagyon jó körül­ményre, s közli, ha nem érvénye­sítheti simán akaratát, a bírósá­got hívja segítségül. Egyáltalán ki dönthet véglegesen az ilyen ügy­ben? — érdeklődik az apa. Alapvető tudnivaló, hogy a vá­láskor, illetve a különéléskor a szülőknek olyan megoldást kell választaniuk a gyermekük elhe­lyezésére. amely feltétlenül garan­tálja a kiskorú értelmi, testi és erkölcsi fejlődését. Egyéni szem­pontok nem képezhetik a döntés alapját, kizárólag a gyermek érde­ke kerülhet előtérbe. S minthogy az ilyen elhelyezésnél nem enged­hető meg a szülők rossz értelem­Augus/tus végén írtuk meg e rovatunkban, hogy Kecskeméten a Kuruc téren levő, szerződéses üzemeltetésű cukrászdában igen furcsa dolgok történnek. Tény­ként említettük: bár a működési engedély kizárja a szeszes ital helyben történő elfogyasztását, a gyakorlat viszont az. hogy az ülő vendégeket is kiszolgálják sör­rel, borral, pálinkával. Árról is szóltunk, a vécét keresőknek — ezek többségében ittas emberek — jobb híján a közeli parkot, sé­tányt ajánlják a vendéglátósok. Cikkünk révén reméltük, miha­mar történik kedvező változás, melyet olyannyira vártak a kör­nyék lakói is. E témakörben most küldött szerkesztőségünkbe levelet Szi­tás Sándor nyugdíjas kereske­delmi felügyelő, akitől tudjuk, hogy a szóban forgó vendéglátó- helyen minden megy a régiben. Egy korábbi vizsgálat után két hétig ugyan zárva voltak az ajta­jai, de megnyíltak, s azóta talán még elviselhetetlenebb az ottani körülmény. „Furcsa vendégek járnak a cukrászdába, valamennyien han­goskodnak, nyomda festéket nem runk azt is közölte, hasonló ked­vezménnyel más ágazati szak- szervezet is segítheti az idős, kis jövedelmű tagjait, mindeh­hez persze szükséges a helyi tes­tületi határozat a tagdíjösszegek felhasználásáról. díj is. Az viszont tény, hogy a tartozások zöménél, illetve az ezzel kapcsolatos letiltásoknál csakis a munkabér vehető alapul. Mégpedig kizárólag az adós munkabére, ami annyit jelent, hogy a letiltást sem a család­tagnál, sem egyéb hozzátartozó­nál nem lehet foganatosítani. Az előírás szerint a munkáltatónak akkor kell levonnia a végrehaj­tói határozatban megjelölt tarto­zás részleteit, amikor az érintett személy munkabérét számfejti. Persze a valóban kellemetlen az. hogy adósságot végrehajtói letiltással lehet csak megfizet­tetni ! bályozó 5 1982. (VII. 21.) KPM— MÉM számú együttes rendelet alapján járnak el. Az előírások szerint a gépkocsi, a mezőgazda- sági vontató, a lassú jármű és a pótkocsi jobb oldalán el kell helyezni a 15x30 cm nagyságú táblát, melyen feltüntetendő a tulajdonos neve, lakcíme, a kis­iparos és magánkereskedő ese­tében pedig a tevékenységének megnevezése is. Ami pedig a bérmunkában végzett fuvarozást illeti, ahhoz a lakóhely szerint illetékes tanács vb szakigazgatá­si szervének engedélye szüksé­ges. Ez utóbbi meghatározza a működési területet is. Végezetül elmondjuk, a mező- gazdasági szállítással kapcsola­tos bérmunka ellenértékében sza­badon állapodhatnak meg a fe-r lek, az összeg azonban nem ha­ladhatja meg a Tehergépjármű Díjszabásban szereplő díjtételt. Minderről, valamint az áru- és .anyagmozgaitásról menetlevele^ köteles vezetni a vállalkozó. ben vett alkuja, az egyezségük' csak akkor hagyható jóvá, ha az nem ellentétes a gyermeknevelés legelemibb feltételeivel. Amennyi­ben ez utóbbi eset áll fenn, a szü­lői döntés a végleges. Ha a tények mást bizonyítanak, bíróság határ roz — külön kérelem nélkül is —- a gyermek sorsáról. A bíróság gondosan mérlegeli, hogy milyen a szülők egyéniségé, világnézete, erkölcsi tulajdonsága és életmódja; mindezek alkalmas­sá teszik-e őket a nevelésre. Meg. vizsgálja ezentúl a szülő és a gyermek kapcsolatát, az egymás­hoz való érzelmi kötődést, az anyagi és lakáshelyzetet, az egész­ségügyi ellátottságot, valamint az iskoláztatási lehetőséget. Elmond­juk még, hogy aki e témakörben további részletekre kiváncsi, azo­kat megtalálhatja a Legfelsőbb Bíróság idei 17. számú irányelvé­ben, mely a Tanácsok Közlönyé­nek 1982. július 28-i számában je­lent meg. tűrő" szavakkal illetik egymást,í}; ha a kedvük úgy szottyan, törnek poharakat, üvegeket és egyebét is. Vécézni pedig a szomszédos parkba járnak, ahol már messzi­ről érezhető a bűz. Az arra la­kók a szobáikat sem tudják szellőztetni..." — írja többi kö­zött olvasónk, s megkérdezi: 'a haszon után futó vendéglősökön kívül kinek állhat érdekében, hogy a higiénia és a közerkölcs szempontjából egyaránt kifogá­solható cukrászda még most is üzemelhet? E jogos kérdésre természetesen mi nem vagyunk hivatottak vá­laszolni. Csupán-a véleményün­ket fejezhetjük ki: az említett tarthatatlan állapotok elérkeztek abba a stádiumba, hogy a meg­szüntetésük céljából haladéktala­nul intézkedjenek az illetékesek! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 8001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111. Mit kell tudni a végrehajtói letiltásról? Mi a feltétele a magángépjárművel történő fuvarozásnak? Ki dönthet véglegesen a gyermekelhelyezésről?

Next

/
Thumbnails
Contents