Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-05 / 260. szám

* 4 • PETŐFI NÉPE • 1982. november 5. HÁZUNK TÁJA A borhibák kezelése és a zöldségek szaporítása A borok rendellenes elváltozá­sait 'két nagy csoportba soroljuk: bőrbetegségek és borhibák. A borok betegségeit apró élő szervezetek, mikroorganizmusok okozzák. A borihibákat pedig a tisztaság hiánya, illetve a szak­szerűtlen kezelés. Az utóbbiakat csoportosíthatjuk. íz- és szaghi­bákra; különböző törésekre; vala­mint, fehérje- és borkőkiválásra. Eredetük általában visszavezet­hető a szőlő szüret előtti állapo­tára. A rosszul kezelt fahordóban a bor dohos, penészízű lesz. Ameny- nyiben a pincében, vagy a bor tárolására használt helyiségben átható szagú anyagokat tartunk, számolnunk kell azzal, hogy illa­tukat átveszik. A szag- és izhibá- kat nem minden esetben lehet teljesen megszüntetni. Ezért na­gyon lényeges a szakszerű táro­lás. A fémízt kékderítéssel, szű­réssel szüntethetjük meg, vagy enyhíthetjük. Ha helytelenül használjuk hor­dóinkat, akkor is dohos, penész­ízű lesz a bor. Ilyenkor nyílt, szellőztető fejtésre és kénezésre van szükség. Ha a kellemetlen íz ezután sem szűnik meg, akkor aktív szénnel kezeljük a bort. Ezt a munkát általában többször is meg kell ismételni. A fehértörés a savban szegény boroknál igen gyakori jelenség. Ilyen esetben kemény borral kell házasítani, illetve citromsavat kell adagolni a fehértörés meg­szűnéséig. A feketetörés a lágy borok hibája. Szintén savas bor­ral kell ilyenkor házasítani, sok Érdemes... Az egyszeri kiskerttulajdo­nosról a mese így kezdődik: Hol volt, hol nem ... szólt ne­ki a szomszéd: — gyere ko­mám, telket osztanak a hetven­hatházi tanácson. Pénzt ne is hozzál, mert csak ötven forint egy évre. Azt is csekken kell befizetni. És máris pattantak a Zsiguliba ... Eltelt közben néhány év, ha milliomosok nem is lettek, de ... Jó néhányan kezdtek az el­múlt évtizedben apró kétszáz­háromszáz négyszögöles ker­tekben gyümölcsöt, szőlőt, zöld­séget termelni. Különösen az utóbbi növénycsoportnál értek el sikereket. Az eredményt leg­inkább a piacokon látja az em­ber. Mondjuk, a budapesti nagy vásárcsarnokban. Például ubor­kát, szép paprikát, karalábét stb. keresve is alig talál a vá­sárló a szövetkezetek boltjai­ban. Annál inkább roskadozik a pult ezektől az egyéni terme­lők elárusítóhelyein. Egyszerű, nekik megéri. Míg a hazai kutatók nem tudtak — például uborkából — olyan fajtát előállítani, amely megfe­lelt volna az eredményes gaz­dálkodásra törekvő nagyüze­meknek, addig a kistermelők ugyanezzel a fajtával megta­lálták számításukat. Igaz, több­ször kell szüretelni, több az év­közi munka is, de nekik meg­éri. Gondoljunk csak a zöldség­félék^ közötti legjobb export­cikkünkre, a spárgára is. Ezt is képtelenek a nagyüzemek a magas kézimunkaerő-igény miatt eredményesen termelni. A közeljövőben a HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vál­lalat szervezésében Bugac kör­nyékén a növény gazdaságos termeléséért szakcsoportot hoz­nak létre. De sorolhatnám tovább a pa- tiszonnal, a brokkolival, a kí­nai kellel, a cukkiniveí, vagy a még újdonságnak számító tojásgyümölccsel, vajrépával, gumós édesköménnyel azokat a zöldségfajokat, amelyek ter­melésénél „szóba sem jöhet” a nagyüzem. Szerencsére a kutatók felis­merték a kisüzemi zöldségter­melés előnyeit és megfelelő fajtákkal igyekeznek az igé­nyüket kielégíteni. A mese tovább folytatódik: ... és csak termeltek, termel­tek addig, amíg nekik megérte. esetiben azonban a nyílt, szellőz­tető fejtés is elegendő a hiba meg­szüntetéséhez. (A borok házasí- tásánál először mindig kis meny- nyiséggel próbálkozzunk!) Az ará­nyokat gondosan jegyezzük » fel, majd a teljes mennyiségre szá­moljuk át. A fémes törést leginkább a borba került vas okozhatja. Ezt, idejében végzett kékderítéssel megakadályozhatjuk, a későbbiek során pedig citromsav adagolásá­val. A rezes törés nem túl gyakran előforduló borhiba. Oka a borban levő réztartalom. Könnyen meg­szüntethető szellőztetéssel, kék­derítéssel. A fehérjekiválás oka a túlsá­gosan hideg tárolóhely. Előidéz­heti még a helytelen fejtés, illet­ve a rossz házasítás is. A zava­rosság megszüntethető bentonitos derítéssel, hideg-meleg kezelés­sel. A borkő kiválásakor a bor za­varossá válik. Leggyakrabban ezt is a hideg tárolöhely okozza. Borkősav hozzáadásával megszün­tethető. A fáradt iz a nem megfelelő hőmérsékleten, a túlságosan nl*'- leg helyen tárolt boroknál gya­kori hiba. Ez szénsavadagolással, illetve hidegebb helyiségbe való átfejtéssel hozható helyre. Készüljünk zöldségmagvak ve­tésére. Ezért szerezzük be a mag­vakat. Elsősorban a borsó, a dug- hagyma, a sárgarépa, a petrezse­lyem és a fokhagyma szaporító­anyagát. Készüljünk a fólia alatti terület „rendbehozására” is. Tisz­títsuk meg a talajt a szár- és gyö­kérmaraidiVányoktól, végezzük el a tápanyagfeltöltést, valamint a talajfertőtlenítést. Vásároljuk meg a fóliát, amelyet lehetőleg napfényes, meleg késő őszi napon húzzunk fel. Télen általában C-vitamin-ín- ségben szenvedünk. Hiányzik a friss zöldség. Jó tudni, hogy egyik legigénytelenebb zöldség- nörvényünk a petrezselyem — amelyiket télen is lehet hajtatni — ebből a vitaminféleségből so­kat tartalmaz. Tekintettel arra, hogy kevés fényt, alacsony hő­mérsékletet igényel, jól termeszt­hető zárt folyosón, fűtetlen fólia alatt, de még szobában, ablakok közelében is. Műanyag konténerbe, zacskóba vagy cserépbe, de tejfölös pohár­ba is vethető. Gyökértermése is hajtatható, igy hamarabb szedhe­tő a levele. Ha magról akarjuk vetni, akkor egy nyolc centimé­ter átmérőjű cserépbe körülbe­lül harminc szemet vessünk. A gyengébb minőségű magból en­nek a duplájával kell számolni. Ne ijedjünk meg, lassan kel! Ügyeljünk arra, hogy a kelés ide­je alatt naponta öntözzük és a kiszáradás ellen — házgyári, köz­ponti fűtésű lakásokban — fóliá­val takarjuk le az edényt. A kelés után szobanövényként kezeljük. Hetente két-három al­kalommal kell öntözni. Ismét figyelmeztetjük olvasóin­kat: érdemes már most beszerez­ni a jövő évi műtrágya- és nö- vényvédőszer-szükségletet. A tá­rolás során fokozottan ügyeljünk az előírt egészségügyi óvórend­szabályok betartására! Séta a kertben Az utak célszerű berendezései a kertnek. Tervezésük során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az esztétikai megjelenést sem. Az utakat azonban ne egyszerűen dísznek, dekoratív vonalrajznak tekintsük. Ha figyelembe vesszük a kert más alkotóelemének sajá­tosságait, megkockáztathatjuk azt a kijelentést, miszerint az út szük­séges rossz a kertben. Élettelen anyaga elüt a kert élő alkotóré­szeitől, a növényektől. Éppen ezért fontos, hogy az utak a kertben mindig meghatározott , céllal épüljenek. Ne szabdaljuk fel a kertet fölösleges utakkal! Végül is az utakon lehet bizton­sággal közlekedni a kaputól a há­zig, a garázsig. A ritkán használt területeket a füvön is megközelít­hetjük. Az utak vonalvezetésénél a leg­fontosabb követelmény, hogy „ve­zessen valahová” —, illetve a kert minden .fontos részét megközelít­hessük rajta. A gyalogutak szélességének meghatározásakor úgy számol­junk, hogy egy személyre 60 cen­timéter jusson. Ha az út épület mellett vezet, akkor 30 centimé­terrel többet számoljunk, így le­het csak a fal mellett kényelme­sen elmenni. Házikertbe általában 120 centiméteres utakat építsünk. Ha az út mellé ülőhelyet, padot helyezünk, annak egy méter szé­les beugrót kell kialakítanunk az út mellett. Gyalogutak előregyártott beton­lapokból, fakockából, rönkfából, természetes kövekből, vagy gyöngykavics-, murvaterítéssel ké­szülhetnek. A legnagyobb forga­lomnak kitett utakat érdemes szi­lárd burkolattal ellátni. Kiskertekben igen jó megoldás a tipegő, melyet földbe ágyazott Ti>C(T&*- TaVOUSA'o-ä • A tipegő betonelemeit szór­tan, a járásnak megfelelően he­lyezzük el! kőlapból, vagy 40x40x6 centiméter előregyártott betonlapokból, fagy­álló téglából, rönkfából stb. épít­hetünk. Felszínüket 1—2 százalé­kos egyirányú lejtéssel, a környe­ző pázsitfelületnél 2—3 centimé­terrel magasabban képezzük ki. A tipegőelemeket úgy helyezzük el, hogy a lapok középpontjai egy­mástól 60—65 centiméterre legye­nek, ez ugyanis egy átlagos lépés nagysága. Gépkocsinak elegendő csak a keréknyomon utat építeni. Ilyen­kor a két 40—60 centiméter széles burkblatsávot, amelyen a kerék jár, egy 80—100 centiméteres zöld sávval választjuk el. Ezt a közép­ső sávot fűvel vetjük be, vagy párnás, alacsony évelőkkel ültet­jük be. B. K. összeállította: Czauner Péter Kleopátra tűje A Föld trópusi területein terjedt el az 1—1,5 méter magasra meg­növő Kleopátra tűje, a Cleome spinosa. Hazánkban kedvelt, köz­területeken és házikertekben is gyakran ültetett egynyári dísznö­vény. 1 Szára elágazó, levele ujjasán összetett, 5—7 levélkéjű. Hosszú levélnyele és szára töviskés. Virá. ga végálló, dús fürt. Négy szaba­don álló sziromlevele egyenlőtlen nagyságú. Hosszú, kinyúló porzó­szálai különlegessé teszik, innen származik elnevezése is. Termése hosszú, nyeles becő, amely a száron marad és a díszítő értékét emeli. Sokáig, 2—3 hóna­pig virágzik, gyakorlatilag a korai fagyokig. Szaporítása magról történik, a vetés után 12—14 napra csírázik, 18—20 Celsius-fokos hőmérsékle­ten. Kiültetésre a cserépben, vagy tápkockában előnevelt palánta a legalkalmasabb. Május második felében 40x40 centiméteres sor- és tőtávolságra telepítsük. Gyorsan Év végi összegezésre készülnek A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság fő termelési ágazata a szőlő-, gyümölcs- és zöldségter­mesztés, valamint a feldolgozás. A több mint hatszáz hektárnyi nagyüzemi szőlőterület zömét az 1960-as évek elején, a nagy te­lepítési kampány idején létesítet­ték. A gazdaság az utóbbi évek­ben gyorsan fejlődött, és a talva- lyi esztendőt már 61 millió forint nyereséggel zárta. Faragó István, a pártvezetőség titkára elmondja, hogy a gazda­ságon kívül a község — Nyárlő- rinc — politikai irányítását is ellátják. A kommunisták segítik az egészségügyi, szociális, kultu­rális előrehaladást. Volt és van mit tenni, hiszen ez a helység pár évtizede még nem is létezett. Sok mindent az elmúlt években kellett megépíteni. A községiben az állami gazdaságon kívül még a városföldi Dózsa Termelőszö­vetkezet és a Nyárjasi Erdészet tevékenykedik. A gazdasági egy­ségek kapcsolata igen jó, gyü­mölcsöző, tulajdonképpen ennék köszönhető, hogy a községben minden kisgyermeknek van helye az óvodában, napközi működik, gyógyszertár létesült, a legtöbb házban vízvezetéki csapból fo­lyik a víz. Nemsokára már ve­zetékes földgáz is lesz az álla­mi gazdaság jóvoltából, amely úgy vezetteti ide az értékes ener­giát kilenc kilométerről, hogy a község lakosainak igényeit is ki­elégítse. Visszahat az életszínvonalra Arról beszélgetünk, hogy a pártvezetőség gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkája a megváltozott, nehezebb gazdasá­gi körülmények között bonyolul­tabbá vált. Komoly gond ez, hi­szen a gazdaság eredményei köz­vetlenül visszahatnak a dolgozók, a község lakóinak életszínvona­lára, megélhetési lehetőségeire. — A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban az elmúlt években számottevően fejlődött a szőlő- és gyümölcsfeldolgozás. Országo­san jó hírnévnek örvendenek pa­lackos boraink, vermutjaink és pezsgőink. A dinamikus fejlődés­sel a nehezebb körülmények kö­zött sem állhatunk le — hangoz­tatja. A pártvezetőség alapvető cglja, hogy politikai munkával elérje: a gazdaság termelési tervei össz­• A kis község gyógy­szertárat is kapott. Faragó István a patika vezetőjével, dr. Lakosné Pápai Magdolnával beszélget. hangban legyenek az országos gazdaságpolitikai célkitűzések­kel. Ennek érdekében a pártalap- szervezetek a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban is cselek­vőén részt vesznek a gazdasági tervek kidolgozásában. Elősegítik az egységes értelmezést, a néze­tek azonosságát és politikai mun­kával mozgósítanak a feladatok végrehajtására. Az exportarány növeléséért — Vezetőségünk a Központi Bizottság 1978. március 15-i hatá­rozatának alapján intézkedési tervet dolgozott ki. Többek között kezdeményeztük, hogy üzemünk termelésszerkezetét továbbra is a válto.zó igényekhez és követel­ményekhez igazítsuk. A szőlő végtermékként történő feldolgo­zásának arányát fejlesztjük. Ösz­tönözzük a gazdasági vezetőket új termékféleségek, elsősorban hazai alapanyagú ivólevek gyár­tási technológiájának kidolgozá­sára. Kollégáink már értek el az elmúlt években is figyelemre mél­tó eredményeket, új termékeink egy része elnyerte néhány kuvaiti kereskedő tetszését is, már szál­lítottunk is ebbe az országba sa­ját gyártású gyümölcslévé,két — újságolja a pártvezetőség titkára. Most készülődnek a pártszerve­zetek az év végi számvetésre. Az elmúlt hetekben az állami gaz­daságban is megvizsgálták a gaz­daságfejlesztésre hozott határoza­tok megvalósítását a Központi Bizottság 1982; júniusi határozata alapján. — FigVeleníbe vettük a meg­változott, új gazdasági körülmé­nyeket, és az abból adódó sajátos feladatainkat, lehetőségeinket. Gazdaságunk összes termékeinek több mint hatvan százaléka ex­portra megy. Elhatároztuk, hogy már ez évtől az anyagi és erköl­csi elismerés legfontosabb mér­9 A palacko­zott áruk jelentős hányadát exportra csomagolják. céje az lesz, hogy miképp növel­jük a külföldre történő szállítá­sokat. A korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítani a minő­ség javítására, mind az évközi termelés, mind a betakarítás ide­jén. Csak így tudjuk elérni pél­dául, hogy hétezer tonna alma­termésünkből több mint négy­ezerötszáz tonnát exportálhas­sunk. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a szőlő megfelelő érettségi fokára is ügyelnünk kellett, hi­szen csak a legoptimálisabb idő­ben betakarított termésből lehet a nyugati piacon is versenyképes bort előállítani. Határozatunkban az is szere­pel, hogy minden vezetőnek és beosztottnak fontos feladata az importanyagokkal és alkatrészek­kel történő takarékoskodás. Újító kollektíváink már eddig is értek el eredményeket e törekvésekben. A továbbiakban elmondja, hogy szorgalmazzák a más gazdaságok­kal, szövetkezetekkel történő együttműködést. Jó kapcsolat alakult ki a környezetükben gaz­dálkodó öt termelő- és szakszö­vetkezettel. A vezetők beszámolnak A politikai ellenőrzés egyik formája a gazdasági vezetők be­számoltatása. A tapasztalatok sze­rint alaposan felkészülnek, meg­tisztelőnek érzik,' hogy a testületi ülésen vagy taggyűlésen adhat­nak számot munkájukról. A vita eredményesebb, tartalmasabb, hä előzetesen kiadott írásos beszá­molót beszélnek meg. — Fontos feladatunk, hogy a politika minden eszközével báto­rítsuk, ösztönözzük vezetőinket az új keresésére és az ésszerű kockázatvállalásra. Jelentős há­nyaduk párttag. Ök is, de a pár- tonkívüli irányítók is a legjobb tudásuk szerint igyekeznek meg­oldani ,a feladatokat. Bízunk fia­tal szakembereinkben. Jelenleg kilencvenhét felsőfokú végzettsé­gű vezető irányít a gazdaságban, átlagéletkoruk 32 esztendő. Arra törekszünk, hogy érezzék munká­juk során a kommunisták támo­gatását, úgy gondoljuk, hogy po­litikai bizalom nélkül nem tud­nának ilyen eredményesen dol­gozni — mondja végezetül a párt­vezetőség titkára. Most gyűjtik az anyagot az év végi számvetéshez. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy bőven lesz miről beszámolnia a gazda­ság pártvezetőségének. A vitá­ban valószínűleg bírálat is el­hangzik majd. ami elősegíti a to­vábbi előrehaladást és az egysé­ges vélemény kialakítását. Kereskedő Sándor Ütemes termelés, növekvő kivitel a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységében bokrosodik. A magvetéstől számí­tott 10—12 hét múlva virágzik. Nap- és vízigényes növény. Mére­teinél fogva csak nagyobb virág­ágyakba, egyöntetű kiültetésre használható, illetve középmagas egynyári növényekkel társítva. H. Zs. A lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat gyáregységeinek termé­kei — víztornyok, különböző víz­kezelő berendezések — egyre jobb hírnevet szereznek gyártóik­nak mind bel-, mind külföldön. Kiss Józseftől, a helyi, 246 dol­gozót foglalkoztató gyáregység igazgatójától tájékoztatót kértünk az esztendőből eddig eltelt hó­napok eredményeiről. — Az 1982. évi feladataink el­végzésére már a múlt év végén megkezdtük a felkészülést _t-4 kezdte az igazgató. — Sikerült idejében megkötnünk a szerződé­seket, beszerezni a szükséges alapanyagokat, s megtettük azo­kat az intézkedéseket, amelyek lehetővé tették az ütemes ter­melést. Az első háromnegyedévi terveinket túlteljesítettük, s vár­hatóan az éves tervet 6,5—7 szá­zalékkal túlhaladjuk. — Hogyan alakult a gyáregység exportja? — A tavalyinál lényegesen több terméket szállítottunk kül­földre. A múlt évben 78,6 millió forint értékű víztorony és egyéb termék jutott határainkon túlra, s ezekből 17.9 millió forint érté­kű a tőkés államokba. Az idén december végéig 96,3 millió fo­rint lesz az exportunk értéke, en­nek több mint a negyedrésze tő­kés államokba került. Tőkés ex­portunk növelése elsősorban an­nak köszönhető, hogy az állandó piackutatás mellett termékeink­kel elégedettek a megren falok. Egyiptomba például tavaly szál­lítottunk először víztornyokat, összesen 10 darabot. Az idei év első felében ismét tízet gyártot­tunk részükre, s augusztusban az egyiptomi megrendelő újabb 13 víztoronyra jelentette be az igé­nyét. Jól szervezett termeléssel ezt a pótmegrendelést is sikerült teljesítenünk, s a napokban in­dítjuk útnak az utolsó szállít­mányt. Tavaly 3 légtartályt ké­szítettünk Algériába, mintegy 1.2 millió forintért, az idén pedig két új kórház ivóvízellátásához szál­lítunk berendezéseket, 5 millió forint értékben. Víztornyaink iránt növekszik az érdeklődés Csehszlovákiában is. Míg tavaly 34, az iderTmár 64 víztorojinvál járulunk hozzá a csehszlovákiai vízellátás javításához. • A víztornyok és egyéb termé­kek gyártásánál igen sok a he­gesztési munka. A varratok el­lenőrzését jól segíti az ipari röntgen-berendezés, amely a leg­kisebb hibát is kimutatja. — Hány víztorony hagyja el az idén a gyáregységet? — A múlt évben 96, az idén ennél jóval többet, év végéig 144 darabot adunk át a megrendelők­nek. O. L. x x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents