Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
1982. november 4. • PETŐFI NÉPE • Torokszorítóan tragikus vigasságok • Novikov a próbán. Mellette Budai László és Réti Erika. Főpróba előtti beszélgetés a szimferopoli színház igazgatójával Az első főpróba előtti napon beszélgettem Anatolij Gri.gorje- vics Novikov,val, a pénteki kecskeméti bemutató vendégrendezőjével, a Krími Akadémiai Orosz Színház igazgatójával. Éppen az eddigi próbák tapasztalatait foglalta össze, amikor kerestem. Dúsan megterített lakodalmi asztal köré telepedtek a színészek, úgy figyelték a szuggesztíven, lendületesen magyarázó rendezőt. Érzékeny alkat, vibráló feszültség, így jellemeztem jegyzetfüzetemben. Munkamódszerét, stílusát többen már ismerték, mert a testvérterületi színház igazgatója néhány éve dolgozott Kecskeméten. — Kellemes emlékek fűznek ehhez a városihoz — mondta már az igazgatói irodában, megalapoz, va az interjú hangulatát —. mert közös munkánkat jól fogadta a közönség. Számomra azért is emlékezetes ez az iroda, mert itt vettem át a táviratot: kitüntettek Állami-díjjal. — A színházigazgatás sehol sem nyugdíjasállás. Jól mehetnek Szimf&röpolbdn a dolgok: több mint egy évtizede betölti — ahdgyaln mondani |szokás — nehéz, de szép itisztséigét. — Kitűnő körülmények között dolgozunk. Százhatvankét éves színházunknak négy színpada van. Nagytermünkben 980 nézőnek jut hely, kamaratermünk 400 személyes és van egy 200, illetve száz fős kisszínpadunk. Csak otthon játszunk, kivéve a moszkvai és kijevi vendégszerepléseinket. Valamennyi előadásunkat bemutatjuk a két nagyvárosban. — Repertoár-rendszerben játszanak? — Mintegy negyven mű van műsoron. Egyik-más,ik már tíz év óta. Nálunk is — mint mindenütt a Szovjetunióban — nagyon nehéz színházjegyhez jutni. öt esztendeje minden előadásunkon telt ház volt. A szovjet emberek nagyon szeretik a színházat. Természetesen ilyen körülmények között nem vezethettük be a bérleti rendszert. A szakmai, az állami megbecsülés sem hiányzik. Megkaptuk a legnagyobb kitüntetést. az Akadémiai Színház címet. Saját iskolánkban évente mintegy húsz fiatal kap diplomát, — Milyennek ígérkezik idei évadjuk? — Nagy évfordulók jegyében .terveztük meg az 1982—83-as évadot. Hatvan esztendeje jött létre a Szovjetunió. Fontos szerepet kapott programunkban ez a fontos történelmi esemény. Bemutattuk például az egyik szirn- feropoli író kitűnő drámáját. Külön érdekessége, hogy cselekménye a mi színházunkban játszódik. Azoknak a művészeknek a hősiességét, küzdelmeit méltatja, akik a második világháború idején színészként vettek részt a földalatti mozgalomban. — Mit trendez legközelebb? — Gogol Revizorát. — Vdnzódik a klasszikusokhoz? — Inkább egy témakörhöz. Ügy érzem* hogy nagyon sok a céltalanul éldegélő ember. Nálunk is. önöknél is; világszerte. Ezért is játszanak most sokfelé Csehovot. Nála érzékletesebben senki sem írta meg. hogy milyen szánalmasak az ilyen életek. Szívesen rendeztem magam is ennek a nagyszerű géniusznak a munkáit, többék között a Ványa bácsit, a Csajkát, a Három nővért. Rendeztem Euripidészt és modern kortárs szovjet szerzőket. Egyre nyilvánvalóbb számomra is, hogy csak akkor lehet boldog az egyes ember és kiegyensúlyozott a társadalom. ha kölcsönös felelősséget éreznek: az egyén a közösségért és viszont. — Nálunk ritkán játszanak egyfelv<inásotsdkat nagyszínházban. Kétségtelenül tnéhezebb, hálátlanabb feladat ezek színpadra állítása. — Valóban. Talán a rendezők kényelemszeretetével magyarázható, hogy nem szívesen tűzik műsorra a rövidebb időtartamú színpadi alkotásokat. Én összefüggő egésznek, egy magatartás három tételének tekintem a Kecskeméten színre kerülő három egyfelvonásost. Közös motívumuk — amit a'gyűjtőcím is kifejez —, a lakodalom. A házasság intézményét szeretném bemutatni. (A kecskemétieket bizonyára emlékezteti munkánk Gogol tavaly látott Háztűznéző-jére.) A Lakodalom, a Heves érzelem és a Vörös menyegző — mint ezt a színházi műsorfüzetben is megírtam — szinte enciklopédiája azoknak a körülményeknek, amelyek egy esküvőt nevetségessé. egy lakodalmi vígasságot torokszorítóan tragikussá tehetnek. Csehov 1889-ben írta jelenetét, Magyarországon a felszabadulás után játszották először. A Vörös menyegző Majakovszkij Poloskájából összeállított, montázs. A kispolgári életforma, a szocialista mázzal takart közömbösség, önzés maró kritikája. Csaknem^ fél százada írta a szovjet korszak nagy költője, szatirikusa. Ilf— Petrov komédiája magyarországi bemutató. Nemes G. Zsuzsanna fordításában játsszuk. — Sofk sikert! — Mi, akik a három egyfelvo- násossal szinte együtt éltünk hetekig — kellemes és tanulságos mulatást kívánunk. Heltai Nándor HATVANÉVES A SZOVJET ÁLLAM III. A békés építőmunka korszaka A Nagy Honvédő Háború erősen centralizált igazgatást tett szükségessé. A háború utáni társadalmi élet irányítása természetszerűen más módszereket igényelt az állami tevékenységtől. Enyhült a centrális irányítás, és megkezdődött a felső és a helyi hatalmi képviseleti szervek kezdeményezőkészségének kibontakozása. Megnövekedett szerep Az SZKP XX. kongresszusa után, amely a személyi kultusz káros következményeit számolta fel, ez a folyamat felgyorsult. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a kongresz- szus határozata alapján egy sor intézkedést tett az állami munka fejlesztésére. Ezek az intézkedések a szövetségi köztársaságok jogainak szélesítésére, a helyi kezdeményezés szorgalmazására, a dolgozó kollektívák állami munkába való bevonására irányultak. A párthatározatok erőteljesen arra hívták fel a figyelmet, hogy a különböző szintű szovjeteknek megnövekedett a szerepük a gazdasági, a kulturális, a szociális élet irányításában és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. A szovjetek ezzel együtt jelentős részt vállaltak a lakosság ideológiai fejlődéséért is. A párt által kidolgozott irányvonal gyorsan érződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és Elnöksége munkájában. Fontos törvényeket alkottak, amelyek nyomán megindult a szövetségi köztársaságok jogrendszerének átala. kulása, a szocialista törvényesség jogi alapjainak a kimunkálása. Szervezettebb együttműködés Ezek a törvények és törvény- erejű rendeletek átfogták az élet minden területét. Az állami munka fejlődése szempontjából mégis kiemelkednek azok, amelyek a központi és a helyi államhatalmi szervek tevékenységének egyes területeit szabályozták. A szövetségi és az autonóm köztársaságok munkájában új vonásként jelenik meg. hogy egyre gyakrabban tárgyalják a helyi szovjetek működésével kapcsolatos kérdéseket. Különböző bizottságok alakulnak, amelyek bekapcsolódnak a törvénytervezetek kidolgozásába és a határozatok végrehaj. tásának ellenőrzésébe. Megjelenik az igazgatási szervek beszámoltatása arról, miként segítik a képviselők választókerületi munkáját. A politikai döntések lehetővé tették az igazgatási munka, az apparátus fejlesztését, napirendre került a szovjetek és a gazdasági egységek együttműködésének szervezettebbé tétele, különösen a településfejlesztésben kibővítették a szovjetek ellátó-szolgáltató feladatait. A szovjetek pártirányítását illetően az SZKP KB ismételten hangsúlyozta azt a lenini tételt, hogy a szovjet szervek pártirányí. tását a szovjet testületek pártcsoportjain, illetve a vezetésben és a szakirányításban dolgozó kommunistákon keresztül kell megvalósítani. A helyi hatalmi szervek tevékenységét szabályozó rendeletek között kiemelkedő helyet foglalnak el az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa együttes rendeletéi. Ezek az együttes rendeletek az állami és társadalmi szervezetek pártvezetésének egyik formáját, valamint az állam jogi rendelkezését és egyben a párt határozatát is jelenti. A gyakorlatban, a végrehajtás során az állam- hatalmi szervek és társadalmi szervezetek tevékenységének koordinálási eszközévé válnak. A fejlett szocializmus építése Az SZKP XXV. kongresszusa megállapította a szocializmus teljes és végső győzelmét a Szovjetunióban. A XXII. kongresszuson elfogadott pártprogram a szovjet társadalom fejlődéséből azt a következtetést vonta le, hogy a proletárdiktatúra fokozatosan össznépi állammá alakult át, s így a proletárdemokrácia is össznépivé válik. Ennek során a társadalom fejlődésében növekedni fog minden szinten a szovjetek szerepe, amelyek a dolgozók átfogó szerveivé, a szovjet nép egységének a megtestesítőivé válnak. Ezek a megállapítások a szovjet állam fejlődése szempontjából elvi jelentőségűek. Az ezt követő években születtek azok a rendeletek, amelyek minden szinten szabályozzák a szovjetek működését, hatáskörüket, feladataikat. Ezekben a rendeletekben maradéktalaFelmérés a vasúti átjáróknál Az ország valamennyi közút—vasút kereszteződésében — ahol menetrend- szerinti autóbusz közlekedik — felmérést végeztet a Volán Tröszt: a gépkocsi- vezetőket kívánják ellátni a biztonságos áthaladáshoz szükséges információkkal, s kellő intézkedéseket akarnak tenni a veszélyhelyzetek megszüntetésére. A felmérést kérdőív alapján végzik, amelyben három fő kérdéscsoport szerepel. Az elsőben műszaki jellegű kérdésekre keresnek választ — például arra, hogy mekkora az adott átjárónál a vasúti pályára engedélyezett legnagyobb sebesség, milyen az útburkolat állapota, milyen széles a kiépített úttest. A felmérőlap második részében a helyszín jellegzetességeit kell meghatározni. A kérdőív további része gyakorlati méréseken alapuló adatokat tártál-» máz, így például azt, hogy különböző távolságokról mennyire látható be jobbra és balra a vasúti pálya — feltüntetve azt is. hogy a kilátást mi akadálvozza. A csaknem másfél ezer átjáró adatait az elkövetkező hónapokban — a Volántól független — szakértők értékelik, maid kidolgozzák a helvi sajátosságoknak megfelelő áthaladási technológiákat. A cél elsősorban az. hosv a gépkocsivezetők részére olvar). pontosan kidolgozott áthaladási tervet készítsenek, amelynek segítségével a busz vezetője maximális biztonsággal juthat túl a kritikus pontokon. A szakértők által kidolgozott javaslatot valamennyi érintett Volán-gépkocsivezető megkapja. A felmérés alapján mód nyílik arra is. hogy a kilátást zavaró, a biztonságos közlekedést akadályozó körülményeket megszüntessék. (MTI) nul kifejezésre jut a szovjetek demokratizmusa. A választók előtti beszámolás, a szovjetek a területük gazdái, a végrehajtó szervek rendszeres beszámolása, a testületi ellenőrzés, a méltatlanná vált küldöttek visszahívása. Az interpellációk rendszeres vizsgálata. Az 1936-os alkotmány a Szovjetunió gazdasági alapjaként a szocialista gazdasági rendszert és a szocialista tulajdont rögzítette. Mindez a tőkés gazdasági rend megdöntésének eredményeként jött létre. A fejlett szocialista társadalom már saját alapjain fejlődik. Ez a folyamat megy végbe a szocialista állam fejlődésében is. A proletárdiktatúra államának funkciói az össznépi állam funkcióiban folytatódnak tovább. Az össznépi állam legfontosabb sajátossága, hogy társadalmi alapját nem egy osztály és annak szövetségese képezi. Az össznépi állam társadalmi alapját az egész társadalom alkotja. Az össznépi állam a szocialista társadalom megfelelő fejlettségi fokán alakul ki, akkor, amikor a nép eszmei-politikai egysége ezt lehetővé teszi. Nemzetközi jelentőségű Az SZKP XXV. kongresszusa arra a következtetésre jutott, hogy elérkezett az idő a Szovjetunió új alkotmányának a megalkotására. Ezt az alkotmányt az ország legfőbb hatalmi szerve 1977. október 7-én fogadta el, amely rögzíti, hogy a Szovjetunió össznépi állam, amely kifejezi a munkásság, a parasztság és az értelmiség, továbbá az ország minden nemzetisége és népcsoportja érdekeit és akaratát. A Szovjetunió alkotmánya mutatja a szocialista néphatalom megvalósulásának az útját. A szovjet államiság, a szovjet alkotmányos élet fejlődésének mind politikai, mind eszmei síkon felbecsülhetetlen a nemzetközi jelentősége. A szovjet tapasztalatok tükröződnek nemzeti, történelmi múltunk mellett szocialista államiságunk, alkotmányos életünk fejlődésében is. Dr. Arvay Árpád a megyei tanács vb-titkára Érdemes-e?... AZ ÚJSÁGOK, így a Petőfi Népe is, szinte naponta tudósítanak súlyos és halálos kimenetelű közlekedési balesetekről. Foglalkoztathat mindenkit a gondolat: ezek a hírek, a puszta információn kívül, jelentenek-e többet is az olvasók számára? A kérdés — szinte szükségszerűen — azért vetődik fel, mert minden nap meghozza az újabb és újabb baleseteket, amelyeknek okai ismétlődően a KRESZ néhány alapvető rendelkezésének a megszegésére korlátozódnak. A szituációk azonosak vagy nagyon hasonlóak, csak a hely, az idő és a szereplők személye változik. Sorozatosan követel életet vagy jár súlyos sérüléssel a forgalmi-, a látási- és az útviszonyokhoz nem igazodó sebesség, az úgynevezett relatív gyorshajtás; a körültekintés nélküli balra kanyarodás; a sokszor szólamszerűen hangoztatott „látni és látszani” elv semmibevétele, „vakon” bízva abban, hogy a sors most is kegyes lesz, mint oly sokszor már; az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása; a közlekedési lámpák jelzésének szándékos figyelmen kívül hagyása. A KÖZLEKEDŐ EMBER járművével olyan erőket szabadít fel, amelyek a sajátját sokszorosan meghaladják, de amelyek felett — a maga és minden más közlekedő érdekében — teljes biztonsággal kell(ene) uralkodnia. Sajnos, sokan ezeknek az erőknek a nagyságát, természetét, fizikáját még tapasztalatból sem ismerik, vagy nem kellően ismerik, ezért saját — emberi mérték szerint talán valóban az átlagot felülmúló — erejüket és ügyességüket túlbecsülve — tudatosan vagy tudat alatt — a fizikai törvények legyőzésére is képesnek érzik magukat. Az ittas járművezetők hasonlóan vélekednek az alkoholnak a szervezetükre gyakorolt hatásáról: a segítségnyújtást elmulasztók jó része közülük kerül ki. Mindannyian a példák sokasagát ismerjük: ezek nap mint nap cáfolják a magabiztos, valójában értelmetlen virtussal együttjáró közlekedési viselkedést, illetve az amögött megbújó felfogást. HA A CÍMBEN feltett kérdés azt tudakolja, hogy érdemes-e és szabad-e — túltéve magunkat a közlekedési szabályokon — öntörvényűén közlekedni, természetesen minden felelősségtudattal rendelkező ember ,.nem”-mel válaszol. Ha azonban a kérdés arra vonatkozik, hogy a nem javuló közlekedési morálra és közlekedésbiztonsági helyzetre tekintettel van-e értelme rendszeresen hírül adni a megtörtént baleseteket, határozott ,,igen”-nel válaszolunk. Erre az b’á’torít. sőt kötelez bennünket, hogy a híreket okulásul szánjuk. Az utóbbi években Bács-Kiskun megyében a balesetek száma állandósult, szűk határok között hullámzik. Mindez olyan időszakban következett be, amikor az úthálózat minősége. átbocsátóképessége alig fejlődött, ellenben egyre több a gépjármű, és folyamatosan gyakorlatlan kezdők kapcsolódtak be a forgalomba: vagyis a feltételek összességükben nem lettek jobbak. VAN AZÉRT SZERÉNY előrelépés, ha nem is akkora, amekkorát reméltünk, és ha nincs is egyenes arányban a befektetett energiával. Szeretnék hinni, hogy a jelenlegi szint eléréséhez — sok más mellett — hozzájárult az is. hogy a Petőfi Népe következetesen foglalkozik a közúti közlekedéssel, közli a baleseteket, és sokan — talán egyre többen? — nemcsak azért olvassák el azokat, hogy kíváncsiságukat kielégítsék. hanem: hogy a megtörtént esetekből tanulságokat vonjanak le, amit aztán gyalogosan vagy a volán mögött ülve hasznosítani is tudnak. —i —n VÁLASZ CIKKÜNKRE Lesz fürdőbérlet Lapunkban augusztus 29-én cikket írtunk, amelyben a kerekdombi termálfürdő vendégeinek bosszúságait tettük szóvá. Kifogásoltuk, hogy az üdülők egy része nem kapott bérletet, továbbá azt is, hogy a déli órákban sem adnak a pénztárnál kTTépőjegyet. A glossza megjelenését követően több olvasónk csatlakozott a panaszokhoz: levelet írtak a szerkesztőségnek és telefonon is felhívtak bennünket, megerősítve az írásunkban foglaltak igazságát. A cikket elküldtük a tiszakécskei Nagyközségi Tanácsnak, amelyről úgy véltük, felügyeleti szerve a kerekdombi fürdőnek. Miskó István tanácselnök most arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a strandfürdő ellenőrzése nem tartozik a hatáskörükbe. A bírálatot ezért továbbította a fürdőt fenntartó Üj Élet Termelőszövetkezet elnökének. A továbbiakban Vincze Lajos tsz-elnök válaszául idézünk részleteket: „Mi is egyetértünk azzal, hogy Kerekdombon is van probléma — írja a termelőszövetkezet vezetője —, ám a lehetőségeink is korlátozottabbak, mint sok más, állami költségvetésből támogatott fürdőé. Ennek ellenére igyekszünk a fürdő szolgáltatásait fejleszteni. A cikkben hiányolt kilépőjeggyel is megpróbálkoztunk néhány esztendeje. Sajnos, a kísérlet kudarcba fulladt, mert a für- dözök egy része visszaélt ezzel a lehetőséggel. Gyakran előfordult, hogy a jeggyel másvalaki tért vissza, azaz potyázott. Ezért a megoldást inkább abban látjuk, hogy a jövő szezonra kibövitjük ételeink választékát. Szolid áron kínálunk a fürdő-étteremben olyan ételeket, amelyeket a gyerekek is elfogyaszthatnak. A másik kifogásról pedig annyit, hogy az üdü- lötulajdonosok és az alkalmi fürdővendégek között nem kívánunk különbséget tenni. Ezért jövőre új formájú bérletet bocsátunk ki, amely korlátlan mennyiségben vendégeink rendelkezésére áll." Köszönjük a termelőszövetkezet elnökének válaszát. amellyel azonban csak részben értünk egyet. Továbbra is az a véleményünk. hogy — talán a tiszakécskei példát tanulmányozva — meg kellene próbálkozni ismét a déli kilépőjegyek alkalmazásával. Ám igazságtalanok lennénk, ha nem adnánk helyt az elnök leveléből még egy — szerintünk jogos — kérésnek, nevezetesen, hogy a fürdözők is segítsenek megőrizni a strand rendjét és tisztaságát, s ne éljenek vissza a nyújtott kedvezményekkel. Sitkéi Béla Szállításszervezési tanácskozás, fuvaroztatói fórum Kétnapos országos konferencia kezdődött kedden délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében a fuvarozó és fuvaroztató vállalatok szakemberei számára. A tanácskozás nagyon is aktuális témát dolgozott fel: a jelenlegi fuvarpiaci helyzetben a szállítások teljesítésével, új vállalkozási formákkal, a korszerű szállításszervezési módszerek fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A fuvaroztatói fórumot Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára nyitotta meg, majd » Ivány Árpád, a KPM közlekedési főosztály vezetője, Mészáros András, a MÁV vezérigazgató- helyettese és dr. Schuszter József, a MAHART vezérigazgató-helyettese tartott vitaindítót. Az elnökségben helyet foglalt Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. A konferencia második napján dr. Cseh Lajos, a KPM osztály- vezetője a közületi autóbuszok adóztatásáról szóló rendeletet, illetve közhasznú feladatokba való bevonásával kapcsolatos tudnivalókat ismertette. Dr. Zahumensz- ky József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese a Volán ez évi terveiről és a jövő év feladatairól szólt. Dr. Petőfi László, a KPM osztályvezetője a díjszabás- változások tervezetét ismertette. Mint Takács Béla. a Központi Szállítási Tanács titkára elmondta: ez a konferencia, illetve fuvaroztatói fórum igen nagy jelentőségű volt a fuvarozók és fuvaroztatók számára, sok információt adott az érdekelteknek.
