Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA fogadta az NSZK külügyminiszterét Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken reggel hi* vatalos látogatásra Budapestre ér. kezett Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Délelőtt a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hiva­talos külügyminiszteri tárgyalá­sok. Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára pénteken dél­ben a KB székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság külügymi­niszterét. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nem­zetközi élet, elsősorban az európai béke és biztonság időszerű kérdé­seiről, valamint a magyar—NSZK kapcsolatokról. Az NSZK külügyminisztere déi­XXXVII. évf. 280. szám Ára: 1,40 Ft 1982. november 27. szombat [mi] után a Hősök terén megkoszorúz­ta a Magyar Hősök Emlékművét. * Falulátogatásokkal fejeződött be az elméleti tanácskozás A szocialista átalakulás jel­lemzői falun című háromnapos elméleti tanácskozás meghívott vendégei tegnap délelőtt — je­lentkezés alapján — Tiszakécs- kére, Kiskunmajsára, illetve Ke- celre látogattak. Legtöbben az utóbbi települést kívánták meg­tekinteni, talán éppen azért, mert a látogatás egyik színhelye, az országos elismerést is kivál­tott nevelési központ önmagában ékesen szemlélteti a faluban le­zajlott hatalmas változást. A kulturális centrumban a nagyközségi tanács elnöke, Laták Ede adott rövid tájékoztatást Ke­cel gazdasági, kulturális fejlődé­séről, helyzetéről. Majd Udvar­helyi István, a nevelési központ igazgatója bemutatta az intéz­ményt, amelyet kalauzolásával az elméleti tanácskozás résztve­vői megtekintettek. Ezt követő­en a keceli Szölöfürt Szakszövet­kezetben üzemlátogatásra került sor, ahol Csipkó Sándor elnök — a szakszövetkezeti sajátosságokat is ismertetve — mutatta be a gazdaságot. • A keceli nevelési központ igazgatója. Udvarhelyi István a szem­léltető makett alapján ismerteti az intézményben folyó munkát. ANTIFASISZTÁK, ELLENÁLLÓK Ünnepélyes találkozó Baján Bensőséges ünnepséget tartot­tak tegnap Baján, a városi-járási pártbizottság székházéban, ahol a Bács-Kiskun megyében élő — a felszabadulás előtt és a máso­dik világháború alatt — az el­lenállási mozgalomban aktívan résztvevők egy részének átadták a Magyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetségéhez tartozást jel­képező tagkönyvet. A vendégeket, köztük Mátyás László nyugalmazott nagyköve­tet, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének elnökségi tagját és Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát dr. Pos- váncz László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője üdvözöl­te, majd megemlékezésében egyebek közt elmondta, hogy a Magyar Partizán Szövetség el­nevezéséből adódó leszűkitett ér­telmezés és egyéb okok miatt kimaradt a szövetségbőr az el­lenállási mozgalom számos aktív tagja. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága egyetértett azzal, hogy a szövetség keretei bővüljenek és ez a szervezet elnevezésében is kifejezésre jusson. Az alapszabály értelmében az országos bizottság a szövetség tagjai számára név­reszóló fényképes tagsági igazol­ványt állít ki, amely a szövetség­hez való tartozást, a hűséget fe­jezi ki, szimbolikus jelentőségű, azt bizonyítja, hogy tulajdonosa a fasizmus ellen önként vállalta a megpróbáltatásokat, a politikai és a fegyveres harcot. Terbe Dezső ezután átadta a tagkönyveket az ellenállási moz­• Pécsi László, aki immár 84 éve tagja a pártnak, átveszi Terbe Dezsőtől az új tagköny­vet. galom egykori résztvevőinek. Ezt követően Mátyás László ismer­tette a szövetség tevékenységé­nek egyes területeit, így a fel­vételi bizottság, a történelmi és propagandabizottság munkáját, valamint beszélt a nemzetközi kapcsolatokról. Többször is hang­súlyozta, hogy a MEASZ, az El­lenállok Nemzetközi Szövetségén keresztül milyen fontos szerepet tölt be a leszerelésért, a békéért való küzdelemben. Betakarítás után Különösen sikeres esztendőt mondhatnak maguk mögött a ku­koricatermesztő gazdaságok. A megyei üzemek hektáronkénti át­lagtermése-meghaladj a a hat,ton- nát. Igen sok gazdaságban, a ku- koricatermesztck 30 százaléké-' ban, többet termelitek egy hektá­ron, m.int 8 tonna. Három gazda­ságban, a jánoshalmi Petőfi és a rémi Dózsa Tsz-ben, valamint a Bácsalmási Állami Gazdaságban tíz tonna fölötti hozamokat érték el. A cukorrépatermés is jónak mondható, a 38 tonnás hektáron­kénti termés azt jelenti, hogy az egységnyi területen 5200 kilo­gramm cukrot termeltek meg az üzemek. Ismét nőtt a búza vetésterülete, így meghaladja a 108 ezer hek­tárt. Mindenütt jól kel az elve­tett mag. Ahol időben földbe ke­rült, ott már 4—6 leveles, egyen­letesen kikelt, jól fejlett növény- állományt lehet látni. Megfelelő a növényvédőszer-ellátás, s csök­kentek, legtöibb üzemben megol­dódtak a műtrágyabeszerzési gondok, így e2 sem zavarja a fo­lyamatos szántást, talaj-előkészí­tést. A szántóterület 98 százalé­kát már megmunkálták a gazda­ságok, s ennek kilencven száza­lékára kijuttatták a szervestrá- gyát is. A jó időjárásnak is 'köszönhető, hogy a szürettel nem kellett kap- kodniok a termelőknek, minde­nütt optimális érésben lőhetett a fürtöket szedmi. Ami a termés- mennyiséget illeti, jó évnek tart­ják az ideit, a kilenc esztendővel ezelőttihez hasonlítják. A minő­ség az időszakos aszály miatt neim egyenletes, ennek ellenére min­den piacon értékesíthető jó boro­kat. pezsgőket lehet készíteni. Gondot okozott szinte valameny- nyi gazdaságban, feldolgozóban a termés tárolása, ezért legna­gyobb szükség a tárolók építésé­re lesz az elkövetkezendő hóna­pokban. Az év végéig a megye gazdaságai ezer hektáron telepí­tenek, elsősorban minőségi szőlő­fajtákat, s ha az időjárás is még kedvező marad egy-két hétig, terveiket valóra tudják váltani. Cs. I. Magyar—szovjet hírügynökségi tárgyalások A TASZSZ és az APN meghívására november 18—26. között Moszkvában tárgyalt Burján Sándor, a Magyar Távirati Iroda ve­zérigazgatója. A magyar és a szovjet hírügynökség képviselői meg­beszélték az MTI és a TASZSZ közötti együttműködés erősítésének közös feládatait, különös tekintettel a technikai korszerűsítés továb­bi lehetőségeire. A megállapodásokról Burján Sándor és Szergej Loszev, a TASZSZ vezérigazgatója jegyzőkönyvet írt alá. Az MTI vezérigazgatója tárgyalásokat folytatott Lev Nyikolajevics Tolkunov- val, az APN igazgatói tanácsának elnökével a két intézmény közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Az Elnöki Tanács módosította a szövetkezetekről, a társadalombiztosításról szóló ... r i a RENDELET törvény eket kötvény kibocsátásáról A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusá­nak (2) bekezdése alapján az or­szággyűlést 1982. december 16-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1983. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavas­latot. A Budapest főváros 41. számú választókerületében 1983. január 29-re időközi országgyűlési kép­viselőválasztást tűzött ki. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Magyar Népköztársaság és az Afganisztán) Demokrati­kus Köztársaság között megkö­tött barátsági és együttrnűködé- si szerződés megerősítéséről. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Kuvait ál­lamban tett hivatalos látogatásá­ról. A testület a beszámolót el­fogadta, és megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások hasz­nosak voltak, ráirányították a fi­gyelmet az együttműködés új te­rületeire, s elősegítik a kölcsönös kapcsolatok erősítését és több­irányú fejlesztését. Az Elnöki Tanács a Minisz­tertanács előterjesztése alapján törvényerejű rendeletet fogadott el kötvény kibocsátásáról. Az új jogszabály elősegíti a népgazda­ságban megtakarított pénzeszkö­zök rugalmas és hatékony fel- használását, szabad áramlását és kiegészítését. A jövőben az állam mellett — megfelelő feltételek esetén — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító in­tézmények, a takarékszövetkeze­tek, valamint a gazdálkodó szer­vezetek is bocsáthatnak ki köt­vényeket. Általában a pénzinté­zetek és gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg a kötvénye­ket. A lakosság részére csak he­lyi közösségi létesítményeket eredményező beruházásokra, vagy például lakásépítés, telekkialakí­tás érdekében bocsátható ki köt­vény, amelyet az állampolgárok személyes döntésük alapján vá­sárolhatnak meg. Az Elnöki Tanács módosította a szövetkezetekről szóló 1971; évi III. törvényt. A szövetkezeti jog­szabályokat 1977-ben korszerűsí­tették. Az általános fejlődés és különösen a gyorsan változó gaz­dasági körülmények ismét felve­tették a jogi szabályozás tovább­fejlesztésének szükségességét. A mostani korszerűsítést a szövet­kezeték gazdasági önállóságának erősödése, gazdasági körülmé­nyeik differenciálódása, s a szö­vetkezeti kongresszusok határoza­taiban megfogalmazott javasla­tok is indokolták. Ezeknek megfelelően az Elnö­ki Tanács módosította az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32., a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22., a lakásszö­vetkezetekről szóló 1977. évi 12., a fogyasztási, értékesítő és be­szerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendeleteket és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes ren­delkezéseit. Hatályon kívül helyezte az El­nöki Tanács az alkoholisták kény­szergyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú tvr-t, és újólag át­fogóan szabályozta, korszerűsí­tette az alkoholisták kötelező in­tézeti gyógykezeléséről szóló ren­delkezéseket. Előzetesen a jog­szabálytervezetet az országgyű­lés illetékes bizottságai megvi­tatták. Az új jogszabály mind a polgári, mind a büntető bíróság által elrendelt intézeti gyógyke­zelésre vonatkozik. Az ilyen in­tézkedések célja — a gyógyításon túl "■— az alkoholista családjának, lakó- és munkahelyi környezeté­nek védelme. A törvényerejű ren­delet meghatározza a kötelező in­tézeti gyógykezelés elrendelésé­nek feltételeit, a kezelés végre­hajtásának módját, ’illetve meg­szüntetésének lehetőségeit. Rész­letesen szabályozza áz eljárásjo­gi kérdéseket, az egészségügyi szervek, az ügyészségek, a bíró­ságok feladatait és az intézetből való elbocsátást követő utógon­dozással összefüggő tennivalókat*. A tudományos továbbképzés elősegítése céljából az Elnöki Tanács módosította a tudományos minősítésekről szóló 1970. évi 9., valamint a felsőoktatási intézmé­nyekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács ugyancsak módosította a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. tör­vényt. A módosítás szélesíti an­nak lehetőségét, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek tagjai családi pótlékban részesüljenek. Ezenkívül meghatározza a be­tegségi, baleseti és anyasági el­látásra, családi pótlékra, nyugel­látásra jogosultak új körét. A jövőben például az ügyvédek, a munkaviszonyban nem álló elő­adóművészek, kisiparosok és ma­gánkereskedők a társadalombiz­tosítási ellátás terén lényegében a'munkaviszonyban állókkal azo­nos helyzetbe kerülnek. Az új jogszabály azt is figyelembe ve­szi, hogy az egyéni gazdálkodók a szakcsoporttagokkal lényegé­ben azonos kistermelői tevékeny­séget folytatnak. Ezért indokolt, hogy e réteg is jogosulttá váljon — a szakcsoport tagjaira vonat­kozó feltételek szerint — a nyug­ellátásra, a baleseti ellátásra és a családi pótlékra. Az Elnöki Tanács az engedély nélküli pálinkafőzés megakadá­lyozása és a szeszfőzés ellen­őrzésének hatékonyabbá tétele végett módosította az élelmisze­rekről szóló 1976. évi IV. törvény egyes rendelkezéseit. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács bírákat mentett fel és vá­lasztott, valamint kegyelmi ügy­ben döntött. Fény torony Kalocsán Sb Nicolas Schüffer. a magyar származású, jelenleg Franciaországban élő szobrászmű­vész legújabb alkotását szülővárosának, Ka­locsának ajándékozta, melyet a MÁVAUT- pályaudvar előtt állítottak fel. A mű egy huszonöt méter magas, tíz ton­na súlyú fémszerkezet. Az összeszerelést az Épületgépgyártó Vállalat kalocsai telepén egy különleges munkacsoport végezte el. A toronyra 50 darab, egyenként fél méternél nagyobb átmérőjű krómtükröt és különböző színű reflektorokat helyeztek. Ezek a közeli úttestbe épített elektromos érzékelőktől ká­beleken át kapják a parancsot, az impulzu­sokat, így a torony váltakozva viliózó fényei visszaadják a forgalmas csomópont lükteté­sét. A művésznek a Chronos-családhoz tar­tozó alkotása a maga nemében egyedülálló a világon: teljesen kibernetikus irányítású. A tornyot tegnap délután fél ötkor avatták fel. TERVTELJESÍTÉS GONDOKKAL Évvége előtt az üzemekben A népgazdaság szinte valamennyi termelő ága­zata gondokkal terhes évet zár 1982 végéig, az is­mert világgazdasági helyzet, illetve a kívánt belső strukturális átalakulás lassúsága miatt. A piachoz való rugalmas alkalmazkodást most tanulják a vál­lalatok a szorító tényezők hatására, ugyanakkor eb­ben nemegyszer akadályoztatva a szabályozók ál­tal. Külgazdasági egyensúlyi törekvéseinket kedve­zőtlenül befolyásolta az idén, hogy a nyugati or­szágokban mérséklődött a fogyasztói kereslet. A megye ipari üzemei folyamatos termelésre és tisz­tes nyereség elérésére tettek erőfeszítéseket a ne­hezebb körülmények közepette. A FERÓN'Ruházati Vállalat bajai gyára erre az évre 2 millió 300 ezer darab férfiing, illetve női blúz előállítását tűzte ki célul. Az előbbi cikkek zömét a kooperációs partnerek, az utóbbi, szakmailag igé­nyesebb termékeket pedig teljes mennyiségben a saját üzem dolgozói varrják meg. Pogány Béla, a gyár igazgatója elmondta, hogy a női blúzokat bérmunkában, azaz a nyugati export- partner által rendelkezésre bocsátott anyagokból készítik, magas minőségi színvonalon. Ezirányú kö­telezettségeiknek az év végéig eleget tesznek. A nem rubelelszámolású sajátanyagos áruexportjuk is az elképzelések szerint alakul. Némi lemaradásra a belföldi értékesítésnél számítanak. A tervtől való eltérés oka a munkaerőhiány. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti, központi gyár­egysége tavaly jelentős mennyiségű férfilábbelit adott el nyugati vevőknek, s erre számítottak 1982- ben is, mivel az üzletfelek elégedettek voltak a mi­nőséggel és a batáridők betartásával. Azonban a várt megrendelések nem futottak be, ezért hazai piacra kellett teljes kapacitással termelni az első három negyedévben. Ez komoly szervezési teendő­ket adott. Szögi Tibor gyáregységvezető arról tájékoztatott, hogy az év végéig mintegy 600 ezer pár gyerek fél­cipőt, mokasszint és csizmát állítanak elő, s ezzel végül is teljesítik tervüket. A minőségi színvonal­lal elégedettek, ugyanis az elsőosztályú áruk ará­nya 95 százalék fölött van, s meglesz a tervezett nyereségük. Tőkés export nélkül sem mara'dnak 1982-ben, ugyanis októberben 27 ezer pár gyerek félcipő gyár­tására kötöttek szerződést egy NSZK-beli céggel. A munka a kért színeket és modelleket tekintve egy­aránt igényes, s kis szériás tételekből áll. A szabá­szat és a tüzöde már ezen a feladaton dolgozik. A megrendelésnek december végéig eleget tesznek, amihez az egész kollektíva helytállása szükséges. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kis­kunhalasi gyára sikeres évzárás elé néz. Király Ist­ván igazgatótól megtudtuk, hogy a 183 millió forin­tos tervük időarányos részét eddig teljesítették, sőt várhatóan december 22-re végeznek az utolsó téte­lekkel is. Addigra összesen 92 ezer ajtótokot és 110 ezer ablakot szállítanak ki a TÜZÉP-vállalatoknak és a Házgyáraknak. A. T. S.

Next

/
Thumbnails
Contents