Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

4 © PETŐFI NÉPE *© 1982. november 26. HÁZUNK TAJA A káposztafélék tárolása A káposztafélék rövidebb, vagy hosszabb tárolásával szinte az egész évben friss vitaminhoz jut­hatunk. Az eltartás sikere első­sorban a fajtán múlik. A hosszú .tenyészidejű típusok általában jobban tárolhatók, mert fejlődé­si folyamataikhoz hasonlóan a lebontás is lassan .megy végbe. Ügyeljünk azonban arra, hogy a felszedéskor a növény ne le­gyen túl éretjd A sérült, repedt fejes, illetve kelkáposzta hosszú ideig nem alkalmas a tárolásra. Ugyanígy gyorsan megromlanak a fertőzött, beteg növények is. Legegyszerűbben a szabadban tárolhatjuk a kelkáposztát. A fe- ! ^eket torzsával lefelé, két-három rétegben rakjuk egymásra, majd ezt takarjuk 20—40 centiméter vastag szalmával, vagy felaprí­tott kukoricaszárral. Késő Ősszel, november végéig, a nagyobb fa­gyok beállta előtt a nem teljesen kifejlődött karfioltöveket gyöke­restől, nyirkos földdel szedjük föl, majd a levélzetét összekötve 2—10 Celsius-fokos tárolókamrá- ban. pincében szorosan rakjuk egymás mellé. A karfiolrózsák kellő nagyságra fejlődnek gyér világítás esetén is. Bimbóskelt a helyén, vagy tö­vestül kiszedve, egymás mellé, szorosan ültetve, öntözzük meg, így a tavaszig frissen tarthatjuk. A nagyobb fagyoktól megvédhet­Fontos a törzs takarása A begónia A kiskertekben most már las­san befejeződnek az időszerű, na­pi teendők. Ennek ellenére ne fe­ledjük: a fiatal gyümölcsfák és csemeték fejlődését, sorsát dön­tően befolyásolják a téli körül­mények. Ebben az időszakban nem a kártevők és kórokozók, ha­nem a fagy és a vadak okozhat­nak veszélyt. Most ugyan átmene­tileg még enyhe az idő, de hama­rosan megjön az igazi tél. Itt az ideje tehát, hogy a csemeték, fia­tal fák törzsét télire betakarjuk, . akár tavasszal, akár ősszel ültet­tük azokat. A védelmet a tavaly telepített fiatal fák is igénylik. A feladatot sürgetővé teszi, hogy az erdős, dombos vidéken már a nyulak megrágják a fákat, bár csak akkoV, amikor hótakaró borítja a vidéket, s a fiatal fák kérgén kívül más táplálékot nem találnak. Ahol vadkár nem fenyeget, a fácskák védelmére szinte minden­féle takaróanyag felhasználható. Arra azonban gondoljunk, hogy olyan anyagot — például szalmát — semmiképpen se használjunk, amelyben a mezei pocok megtele­pedhet. A vadkárt elkerüljük ugyan, a pocok azonban így is megrághatja a kérget. A vadkár ellen csak olyan, a takarást kívül­ről borító drót vagy műanyagháló alkalmas, amelyet a nyúl nem rág át. Attila Az Attila a házikertek egyik ismert fajtája. 1917-ben Kocsis Pál állította elő a Rosa menna di vacea és a Mathiász .Tánosné muskotály keresztezésével. Tőkéje erős fejlődésű, vesz­szöi vastagok. középhosszú íz- közűek,* sima felületűek, vilá­gosbarnák. A fajta vitorlája bronzos-sárgászöld, nemezes. Levele középen hosszúkás, a széle csipkés, csipkésfűrészes, ritkán és mélyen metszett. Fe­lülete erősen hólyagos. Virága hímnős, fürtje nagy. vállas.' átlagsúlya 17 deka­gramm. Bogyói na'gyok. ovális, sak, fehéres-sárga színűek, ham­vasak. ropogós húsúak. ízük fi­nom muskotályos. Szeptember második dekád- jában termésének beltartalmi értéke, finom íze és savtartal­ma kedvező. Védett meleg he­lyeken. magas művelésre alkal­mas. Homokon a termőképes­sége hektáronként 9 tonna. Az Attila a jövőben is első­sorban a házikert fajtája marad. É. A. Amerika trópusairól származó húsos, lágyszárú növény az egy­nyári begónia, a „Begónia sém- perflorens”. A XVII. században élő M. Begon brazíliai kormány­zóról nevezték él. Húsos levele részaránytalan, sötétzöld, vagy barna-ibordó szí­nű. Egyivarú, egylaki virágai aszimmetrikusak, változatos fel­építésűek. Fehér, rózsaszín, pi­ros színűek, egyszerűek, vagy teltek. Magyarországon a ter­mesztésben két csoportja isme­retes, a virágágyak kiültetésére alkalmas 'és a téli üvegházi haj­tatásra bevált fajták. Szaporítá­sát magvetéssel december végén, vagy január elején végezzük. 22—25 Celsius-fokon csírázik. Vetés után három héttel végez­zük az első tűzdelést, majd újabb három hét múlva a másodikat. Május végén kiültethető. A teltvirágú fajták magot nem hoznak, csak vegetatív úton — hajtásdugványozással — szaporít­hatok. H. Zs. Összeállította: Czauner Péter A KISKUNFÉLEGYHÁZI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN Műszaki gumicikkek a melléküzemágból Immár 15 esztendeje járul hozzá szorgalmas munkával, hasznos tevékenyseggel a közös árbevé­tel növeléséhez a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gumiüzeme. Az alig 33 mun­kást foglalkoztató kisüzem termékei iránt állan­dó a, kereslet, hiszen azok többségét nagyüzem nem tudná gazdaságosan gyártani. Némedi And­rástól az üzem vezetőjétől arról érdeklődtünk a napokban, hogy milyen kilátásokkal készülődnek az idei esztendő befejezésére. — A zökkenőkkel tarkított alapanyag-ellátás el­lenére bízunk abban, hogy két műszakban dolgozó üzemünk teljesíti idei tervét — mondta az üzem­vezető. — Tavaly 12.7 millió forint volt az árbe­vételünk, s reméljük az idén december végéig el­érjük a 13,4 milliót. — Mit gyártottak az idén? — Termékeink nagy része hagyományos. Általá­ban a partnereinkkel hosszú évekig tart a kapcso­lat. Így például az IGV kecskeméti gyárának évek óta készítünk ötféle gumicikket az általuk gyár­tott pénztárgépekhez, több mint félmillió forint értékben. Egyik legnagyobb megrendelőnk a győri Vagon- és Gépgyár, részükre legalább 15 féle kü­lönböző gumicikket gyártunk, jórészt a Rába trak­torokhoz használják őket. Egy fővárosi külkeres­kedelmi cég útján az itt készülő — építőipari gé­pekhez szükséges — hardy-tárcsák eljutnak szo­cialista és fejlődő országokba is. Ebből a termé­künkből az év végéig 10 ezer kerül a megrende­lőhöz. Igen, fontos termékünk a vászonbetétes gu­mimembrán, melyet néhány évvel ezelőtt még olasz importból szereztek be a felhasználók. Az [pari Szerelvény- és Gépgyárnak az idén 2,5 mil­lió forint értékűt adunk át ebből a termékből. — Új gyártmány? — Az is akad és bízunk abban, hogy sikereket érünk el vele. Az idén jött létre a kapcsolat üze- rnün'k és a Bajai Lakberendező. Építő- és Vasipari Szövetkezet között. Megkezdtük részükre — vi­szonylag kis beruházással, rövid felkészülési idő után — egv új típusú pillangószelepház gyártását. Háromféle méretből elkészültek 'a prototípusok, most folyik a kipróbálásuk. Eddigi értesüléseink szerint ez az új termék beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s várhatóan a jövő év első negyedé­ben megkezdjük a sorozatgyártást, de nem három, hanem hétféle méretben. Ezeket a szelepházakat # I.antos József több mint tíz éve dolgozik a kol­lektívában. Gépével a jórészt közvetett exportra kerülő hardy-tárcsák vulkanizálását végezte. (Opa- uszky László felvétele) tőkés importból szerezték be eddig, s ha mi el­kezdjük a gyártást, nemhogy erre nem lesz szükség, hanem várhatóan még tőkés exportra is tudunk szállítani. — Hallottunk arról is, hogy az év során az üzem dolgozói nemcsak itt tevékenykedtek. —• Igen. mint minden évben, az idén is részt vállaltunk a csúcsmunkákból. A szőlőben, a cu­korrépaföldön és máshol több mint ezer órai mun­kával segítettük a tsz-t. O. L. HOGYAN TOVÁBB A BORKOV-NÉL? Közös vállalat Kiskőrösön jük, ha november végén kettős takarással, fóliasátrat emelünk a növények fölé. A késői kelkáposzta helyben teleltetése is eredményes mód­szer. Jó azonban tudni, hogy a növény legfagyérzékenyebb része a fej alatti törzs. Ezért a fejek félig, vagy tetejükig takarva enyhébb teleken jól „bírják” a hideget. Biztos védelmet nyújt, ha a fejek fölé 10 centiméter vas­tagságban földet rétegezőnk. A kínai kelt szalmabálában szokták teleltetni. A páratarta­lomtól és a hőmérséklettől függő­en jó minőségét megőrzi január közepéig is. Kiskőrösön és környékén a la­kosság megélhetésében, életkörül­ményeinek alakulásában döntő szerepe van a szőlőtermelésnek és a borászatnak. Hagyományos ter­melési ágazat ezen a vidéken. Nem mindegy mennyit, hogyan termel­nek és miként sikerül a sok mun­ka gyümölcsét értékesíteni. Ezért is határozta el néhány mezőgaz­dasági szövetkezet, hogy a szőlő eladásának, előnyös piacok szer­zésének érdekében közös vállala­tot alapít. Csaknem egy évtizede ez meg is történt. Jelenleg tizen­hat gazdaság tagja a borászati közös vállalatnak, rövidített ne­vén a BORKÖV-nek. Nemcsak a kiskőrösi járásból, hanem más­honnan is jelentkeztek belépők. A vállalat ért el kezdeti sikereket, amit az is bizonyít, hogy három­szor nyerte el a kiváló címet. A változó gazdasági körülmények, a növekvő minőségi követelmények, a szigorúbb piaci törvények azon­ban itt is jelentkeznek és felme­rül a kérdés, hogyan tovább? Erről beszélgetünk dr. Szőke Sándor igazgátóval: — Voltak és vannal 'padjaink, de igyekeztünk teljesíti :ii azt a feladatot, amellyel meg-- zcak ben­nünket. Ez pedig egy n ondatban összefoglalva: az együttr. iküdés- ben rejlő előnyöket ki-.mázni, kedvező piaci háttér megti t. ,nté- sével hozzájárulni a tagszói atke- zetek eredményes gazdálkodásá­hoz. A MONIMPEX-től az e- port segítésére harmincnyolc millió fo­rint támogatást kaptunk, amelyet részben a taggazdaságok szőlő fe­lépítésére, részben a borászati technológia javítására költöttünk. A Borkülkereskedelmi Társ. ág megalakulásával —, amelynek tagjai vagyunk — a nettó deviza árbevétel vállalatunknál jelentke­zik. Az exportból származó nye­reséget a forgalom és a vagyoni betét arányában visszatérítjük a taggazdaságoknak. A beszélgetés elején említett gondokra visszatérve elmondja, hogy az idén a jó! termés elhelye­zése sok fejtörést okozott, mert egyes üzemekben kevés a tároló­tér. A vállalat előreláthatólag hetven-nyolcvanezer hektoliter bort értékesít. A szövetkezetek egy részének saját elárusítóhelyük van, ezenkívül más csatornákon is értékesítik a termést. Külföldre tizenhat-húszezer hektoliter bort szállítanak. A növekvő igények­nek a vállalat nehezen tud eleget tenni. Arra, hogy milyen nehézsé­gekkel küzdenek, segít választ ad­ni Csipkó Sándor, a keceli Szőlő­fürt Szakszövetkezet elnöke, aki egyúttal a vállalat igazgatótaná­csának elnöke is. — Tudom, hogy sok helyen kor­szerűsítésre vár a feldolgozó, bő­víteni kellene a tárolóteret, hi­szen az új telepítések fokozatosan termőre fordulnak. Évente ezer- kétszáz-ezerötszáz hektár terület­ről van «szó, amelynek termését el kell helyezni. Beruházásokra van tehát szükség, amihez vjszont anyagi eszközök kellenek. Több szakszövetkezet, köztük a mienk is, építkezik, hogy felkészüljön a több termés fogadására. Közös vállalatunknak is kelle­ne egy, harmincezer hektoliter bort befogadó pince és egy palac­kozóüzem, amely legalább két­ezer üveget tölt meg óránként. A külpiac ugyanis állandó szállítást igényel. A jelenlegi konstrukció- ba,n ez nehezen oldható meg, hi­szen a tagszövetkezetekkel eseten­ként kell megállapodni a vevő különleges igényei alapján. Ez nem tartható sokáig. Ezért lépni kell valamilyen formában. Az is egy lehetőség, ha egy, már meg­levő üzemet korszerűsítenek, ki­bővítenék valamelyik gazdaság­ban erre a célra. Ez olcsóbb, mint­ha újat építenénk. A későbbiekben ezzel kapcsolat­ban még elmondja, hogy a telepí­téssel különösebb gond nincs, mert a tagság saját anyagi esz­közeivel elég nagy területen hoz­zájárul új, korszerű ültetvények létesítéséhez. Viszont a járulékos beruházások megvalósítását nehe­zíti, hogy az építkezéseknél az előzetesen számított költségek húsz százalékát be kell fizetni adóba, huszonöt százalékát pedig illetékbe. \ § • Dr. Szőke Sándor. • Kamaszné Pivarcsi Judit laboráns ban (Méhesi Éva felvételei) a közös vállalat laboratóriumá­• Csipkó Sándor. — Ezért nehezen bővítenék a szövetkezetek. Enyhe vigasz, hogy az iparral együttműködve talál­tunk olcsóbb építkezési rpegoldá- sokat. Ettől, függetlenül szeret­nénk, ha az ágazati minisztériu­mok figyelembe vennék gondjain­kat — hangoztatja az elnök. A vállalat igazgatója még a kö­vetkezőket mondja: ,... — Sürget a borászati technoló­gia további korszerűsítése, az eh­hez szükséges ipari háttér kiala­kítása. Bizonyos gépek, berende­zések nem, vagy csak nehezen kaphatók. Meg kell tanulnunk a legkorszerűbb borászati technoló­giát, hogy versenyképesek marad­junk a piacon. A beszélgetés során csak érin­teni tudtunk néhány gondot. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös vállalat és a taggazdasá­gok vezetői igyekeznek, hogy azt a célt, amiért az együttműködés létrejött, elérjék. Ehhez azonban nem elegendő az ő erőfeszítésük. Központi segítségre is szükség van, a gazdasági szabályozók olyan formálására, amelyek a mi­nőség javítását segítik. —ő —r Balesetvédelem és termelés A társadalmi, gazdasági vál­tozások, a tudományos, technikai haladás indokolt­tá tette a mezőgazdasági üzemek­ben is a baleset elleni védekezés korszerűsítését. A közös gazdasá­gokban ez év végéig kell elkészí­teni az ezzel kapcsolatos belső szabályzatot, amelyhez a keretet a Minisztertanács vonatkozó hatá­rozata adja. A megyei tanács, va­lamint a területi szövetségek szakemberei nemrég értékelték a jelenlegi helyzetet, hogy segítséget tudjanak adni a szövetkezeteknek a munkavédelmi feladatok meg­határozásához. A megyei tanács szakosztályá­nak megállapítása szerint idén az első háromnegyed évben az üzemi balesetek száma az előző év ha­sonló időszakához képest némileg csökkent, kevesebb volt a kiesett munkanapok száma is. A további javulás érdekében azonban még sokat kell tenni. A korszerű tech­nika egyrészt csökkenti a munka­végzés során jelentkező veszély­forrásokat, másrészt újabbakat hoz létre. E zért, valamint amiatt is, hogy az any gi eszközök jelenleg megkh»lősen szű­kösen állnak rendelk ésre, töb­bet kell tenni a tuda ■«■’•málásért. Az egyik jelentésben olvas­hatjuk, hogy valamer.. : halálos baleset elkerülhető let. •- olna na­gyobb odafigyelés és az rend­szabályok betartása mt 'tt. Az utólagos elemzések azt . onyít- ják, hogy az áldozat, de , j j ető gondatlansága is előidézte tra­gédiát. A munkakörülmények javításá­ra a Duna mellékén és a Bácská­ban tavaly több mint 28 millió fo­rintot költöttek a közös gazdasá­gok. Elsősorban a nehéz fizikai munka csökkentése a cél, az anyagmozgatás, rakodás gépesíté­se révén. Főleg a nők számára, számos kiegészítő munkakört te­remtettek. Lényegesen javult — többek között — a munkaruha­ellátás. Míg 1980-ban harminchat, tavaly már ötvenhat mezőgazda- sági nagyüzemben teljes egészében kielégítették az igényeket. J ogszabály-változások növel­ték a szövetkezetek felelős­ségét a munkavédelemben, és nagyobb önállósággal ruházták fel a vezetőket a feladatok, végre­hajtásában. Helyes, ha továbbra is gondot fordítanak az emberek nevelésére, oktatásáref. A Duna mellékén és a Bácskában a terme­lőszövetkezetek és a közös válla­latok dolgozói közül csaknem 19 ezren vettek részt előkészítő kép­zésben, tettek vizsgát az új mun­kavédelmi, baleseti szabályokból. Körülbelül hasonló létszámú szö­vetkezeti tag tette ugyanezt a Kiskunságban is. Évközben a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsa kiadott egy igen hasznos segédanyagot a munka megköny- nyítésére. Fontos az érdekeltség elvének érvényesítése. Az elmúlt esztendő­ben több szövetkezetben vontak felelősségre balesetvédelmi mu­lasztásokért egyes személyeket. Hatósági intézkedésre többen fi­zettek bírságot. Ma már számos fórumon el­hangzik, hogy a munkavédelem a termelés és a gazdálkodás elvá­laszthatatlan része. Ha pedig ez így van, akkor kísérjék nagyobb figyelemmel a szabályok végre­hajtását. Évente legalább kétszer kötelező az üzemi biztonsági szemle. Nem kell hangsúlyozni, hogy egy-egy baleset, különösen a súlyosabb — csonkolásos. vagy halálos —, milyen családi tragé­diát okozhat. Sokszor mondjuk, hogy legfőbb érték az ember és mégis néha elhanyagoljuk testi épségének védelmét. Hagyjuk, hogy italosán kezdjen munkához, vagy nem ügyelünk arra: értsen is ahhoz, amit csinál. Különösen fontos ez utóbbi, hiszen egy-egy személy milliós értékű gépeket, berendezéseket kezel. V annak rideg számítások, amelyek csak a termelést nézik. A szakemberek egy sajátos — azonban nem érdekte­len — mérőszámot szoktak emle­getni. Hozzávetőlegesen munka­naponként ezer forint termelési érték számítható. Az idén eddig mintegy 38 millió forint értékű termék hiányzott a termelésből balesetek miatt. Ez csak valószí­nűségszámítás, de nem elhanya­golható. Az egyik fórumon elhangzott, hogy a balesetet megelőző felvilá­gosító, nevelőmunka a dolgozók és a munkaközösségek szakmai és ál­talános műveltségével, magatartá­sával szinkronban, történjék. így az érintettek a feladatokat job­ban megértik és elfogadják. Kereskedő Sándor ,1 )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents