Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

! IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős idő várható. Néhány órás napsütés mindenütt valószínű. A déli, délnyugati szél megélénkül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában 1—6 fok között alakul, helyenként gyenge fagy vár­ható. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul. ______________________ X XXVII, évf. 218. szám Ára: 1,40 Ft 1982. november 26. péntek Vállalati irányítás, a demokrácia fejlesztése a’ Minisztertanács előtt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A Minisztertanács az Országos Közművelődési Tanács tájékozta­tója alapján áttekintette a fővárosi lakótelepeken végzett közmű­velődési tevékenységet, és jóváhagyta a fejlesztési feladatokat. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csü­törtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Törökországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács határozatot hozott a vállalati irányítás rend­szerének továbbfejlesztéséről. Ennek keretében sor kerül a vállalati felügyelő bizottságok feladatkörének bővítésére, az igazgatótanácsok jogkörének növelésére, valamint a vállalati vezetők meghatározott körében a kinevezési gyakorlat módosítására. A rendelkezések 1983. január 1-én lépnek hatályba. A kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége közös határozatban jelölte ki a munkahelyi demokrácia gyakorla­tának továbbfejlesztését szolgáló tennivalókat.. A kormány jelentést hallgatott meg a diákok szünidei és szor­galmi időben való foglalkoztatásáról. Értékelve a munka hasznos­ságát, felhívta a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok vezetőit, hogy a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükségessé vált intézkedéseket. (Az ülésről kiadott háttéranyagokat a 2. oldalon közöljük.) Munkavédelmi ellenőrzés Aki tegnap reggel hallgatta a rádiót, értesülhetett róla, hogy a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet ezen a napon orszá­gos ellenőrzést végez. Több mint kétszáz munkavédelmi felügye­lő indult útnak, hogy meggyő­ződjön róla: gyártanak-e, for­galmaznak-e elegendő megfelelő minőségű egyéni védőeszközt Magyarországon. S ha igen, vajon hozzájutnak és használják-e azok, akiknek az egészségét, testi ép­ségét kell, hogy óvja: a dolgo­zók. Bács-Kiskun megyében az SZMT munkavédelmi felügyelői Baján és Kecskeméten végeztek ellenőrzéseket. Baján a munka- ruházati boltban, a megyeszék­helyen az AGROKER Vállalat­nál tájékozódtak arról, milyen védőeszközök kaphatók, és me­lyek hiányoznak. A felhaszná­lók közül a Bajai Finomposztó Vállalatot és a Kecskeméti Par­kettagyártó Vállalatot ellenőriz­ték. Á tapasztalatok általában kedvezőek, ám volt olyan mun­kahely, ahol intézkedniük kel­lett a felügyelőknek. A munka- védelmi szabályzatban előírt vé­dőeszközt nem használókat el­tiltották a munkavégzéstől, ve­zetőik ellen pedig fegyelmi el­járást kezdeményeztek. Versenyképes termékek Halasról A SZOVJETUNIÓTÓL ÚJ-ZÉLANDIG A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárának idei árbevételi terve 325 millió forint. Tőkés kivitelük meghaladja a 41 milliót. További Hl millióért a fontosabb hazai beruházásokat látják el gépi beren­dezésekkel. Jelentős a közvetett export — az itt gyártott alkatrésze­ket a Ganz-MÁVAG más gyáraiban olyan termékekbe építik, ame­lyeket tőkés piacokon értékesítenek — és számos olyan alkatrészt, gépegységet készítenek, amelyeket korábban nyugatról kellett meg­vásárolni. Szűcs János, aki a gyár terme­lési osztályának vezetője, s a pártvezetőség szervezőtitkára, meg' van győződve arról, hogy még egy esztendőben sem volt ilyen magas az új termékek rész­aránya, mint az idén. Az Egyip­tomba várt szivattyúk, csőelzá­rók és egyéb szerelvények is má­sok mint korábban. Üj szerkeze­ti megoldások születtek, megvál­tozott a technológia és jelentő­sen nőttek a minőségi követel­mények. A Ganz-MÁVAG közismerten versényképes a tőkés piacokon. Ám a vállalat olykor nem kis kockázatot vállal. Nem ritka eset, hogy még megtervezetlen, ám a vevő kívánságainak kielégítését ígérő termékeket kínálnak. — Megkezdtük az AGRO 600 S átemelő szivattyú gyártását. Új termékeink az ipari kiskompresz- szorok és a vasúti fékkompresz- szorok. Az év első felében elké­szítettük az új-zélandi és a bang­ladesi motorvonatok igényes al­katrészeit. A Csepel motorok gyártásának megszüntetése után kidolgoztuk a kompresszorok és aggregátorok NDK-beli dízelmo­torral való meghajtásának mód­ját — sorolja az osztályvezető. Utóbbi megoldás sikeresnek ígérkezik. A magyar—NDK koo­perációban készülő áramfejlesz­tőknek és légsűrítőknek piaca van a fejlődő országokban. A fék­kompresszorokra a MÁV-on kí­vül vevő a Szovjetunió és Bang­lades, az ipari kompresszorokat pedig a Szovjetunióba, Brazíliá­ba és Uruguayba szállítják. Ter­mészetesen ellátják ezzel a ter­mékkel a Magyar Hajó- és Da­rugyárat is. Az új termékek és technológi­ák magas részaránya érthetően, nem teremtett könnyű helyzetet a gyárban. A megszokottól eltérő munkadarabok, -fogások, a me­netközben! konstrukció-módosí­tások lelassították a munka üte­mét. A vásárlók hibátlan munkát követelnek, ugyanakkor az alap­anyagok — különösen az öntvé­nyek és a kohászati termékek — minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Mindezek miatt az 1982. évi terv mennyiségi telje­sítése terén lemaradás várható, ám ami a legfontosabb: az új ter­mékek. technológiák meghonosí­tása jól halad. Jövőre újabb je­lentős üzletekre van kilátás: Tu­nézia, Algéria. Peru és India je­lezte vásárlási szándékát. S. B. Közös vállalat Kiskőrösön 4. oldal Csaknem egy évtizede alakult meg Kiskőrösön a Mezőgazdasági Szövetkeze-, tek Borászati Közös Válla­lata. Jelenleg már tizenhat gazdaság — főként szakszö­vetkezet — tagja az együtt­működésnek. A változó gaz­dasági körülmények, a nö­vekvő minőségi követelmé­nyek, a szigorúbb piaci tör­vények új feladatokat dik­tálnak. Hogyan lehetne I előbbre lépni? Erről szól lapunk 4. oldalán megjelent írásunk. ENSZ Az afgán-kérdés a közgyűlés napirendjén NEW YORK A nemzetközi jog alapvető normáit sérti és az ENSZ alap­okmányával ellentétes az úgy­nevezett afgán-kérdés napirend­re tűzése az ENSZ-közgyűlés ülésszakán — írja a TASZSZ. A szovjet hírügynökségnek a szerdai ülésről hírt adó jelen­tése rámutat, hogy az Afgán Demokratikus Köztársaság bel- ügyeibe való beavatkozásnak az Egyesült Államok a kezdemé­nyezője. Jeane Kirkpatrick, Washington ENSZ-képviselője felszólalásában a Szovjetuniót és Afganisztán kormányát tá­madva nem kis erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy iga­zolja az Egyesült Államok irány­vonalát, amely a feszültség meg­őrzését és fokozását célozza Af­ganisztánban. Farid Zarif, az Afgán Demok­ratikus Köztársaság állandó ENSZ-képviselője leszögezte, hagy Afganisztán népe önállóan választott úton halad és nem engedi meg, hogy bárki is előírja számára, milyen politikai és tár­sadalmi rendszert kell választa­nia. Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője leszögezte, hogy az Afganisztán körül és Délnyugat-Ázsiában ki­alakult feszültség fennmaradá­sáért teljes egészében az Egye­sült Államok ' kormányzatát terheli a felelősség. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió támo­gatja az afganisztáni kormány­nak a politikai rendezést célzó építő javaslatait. Tanácskozás a szocialista faluról Élénk vita a szekcióüléseken Tegnap a kecskeméti kertészeti főiskolán munkacsoportokban folytatódott a szerdán kezdődött háromnapos tudományos tanács­kozás. A mai falu és a mezőgaz­daság témakörrel foglalkozó szek­ció vitáját Sipos Aladár, az MTA Közgazdaságtudományi Intéze­tének igazgatója vezette. A falu társadalmi kérdéseiről tanácskoztak a másik szekció résztvevői, Huszár Istvánnak az MEZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézet főigazgatójának ve­zetésével. A falusi településviszo­nyok — életmódváltás falun prob­lémájával foglalkozott a követ­kező munkacsoport Kulcsár Kál­mánnak, az MTA Szociológiai Kutató Intézete igazgatójá­nak irányításával. Mindhárom szekcióülésen élénk, átható vita alakult ki. Az értékes hozzászó­lások zömmel a gyakorlati élet problémáira irányultak. Az országos elméleti tanácsko­záson elhangzottakat délután plenáris ülésen foglalták össze. Ezt követően késő estig tartó programok közül válogathattak a résztvevők. Ma Tiszakécskén, Kiskunmájsán és Kecelen falu­látogatással folytatódik a konfe­rencia munkája. d Dr. Molnár Frigyes ország- gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront elnökségének tagja is kifejtette véleményét a mezőgaz­daság fejlesztésének lehetséges útjairól A mai falu és a mező- gazdaság szekcióülésén. (Tóth Sándor felvételei) • Ismerkedés a Bacs-Kiskunt bemutató kiállítás anyagával. Francia megrendelésre • A második félévben egy francia cégtől 11 millió forintos megren­delést kapott az Április 4. Gépipari Müvek kiskunfélegyházi központi gyára. A 19 léghűtő berendezést még az idén átadják a megrende­lőnek. Felvételünkön az egyik berendezés nyomáspróbáját végzik a gyár szakemberei. (Pásztor Zoltán felvétele) Szőlő­gyümölcs szaporítóanyag­ellátás A tavasz és az ősz a telepítés időszaka. Ahogy szerte az or­szágban, így Bács-Kiskun' me­gyében is ilyenkor a fagyok be­állta előtt ásót, lapátot ragadnak a kerttulajdonosok, ültetik a gyü­mölcsfacsemetéket és szőlőoltvá­nyokat, -vesszőket. A nagyüze­mek az idén ezer hektár szőlőt és mintegy félezer hektár gyü­mölcsös telepítésér irányozták elő. A szőlőnél ez a terület azo­nos a kivágásra ítélt ültetvények nagyságával. Tavasszal 600 hek­táron elvégezték a munkát, itt már zöldelltek is a levelek. A gyümölcsösök száma nem. de a területük 1982-ben ezer hektár­ral csökkent. Ezek főleg a korsze­rűtlen, nehezen értékesíthető gyü­mölcsöt termő almások. Helyettük már tavasszal kétszáz hektáron telepítettek — egyebek között — Nemcsak a diákok, a peda­gógusok is kapnak leckéket, melyeket „visszakérdeznek” tőlük. Legutóbb az ötnapos ta­nítási hétre való felkészülés, átállás jelentett komoly felad­ványt számukra. Folyamato­san eleget kell tenniük a tan­tervi reform követelményei­nek. Mindez még jó ideig fo­kozott szorgosságot, aktivitást követel pedagógusainktól. Az­tán van egy „örök leckéjük”: a közéletben, a társadalmi munkában való részvétel, me­lyet hosszú idő óta egyfoly­tában elvárunk tőlük. Hang­súlyozni kell: ez az utóbbi igény is jogos. Pedagógusaink igenis vegyenek részt az is­kolán kívüli közéletben, első­sorban a népművelésben és szorgoskodjanak a különbö­ző társadalmi szervekben, hi­szen az ő felkészültségűket, tudásukat nem nélkülözheti az élet. A kérdés az, hogy milyen mértékűek legyenek a velük szembeni elvárások. Az utób­bi időben számos fórumon szóba került ez a téma. Ezek közül a Bács-Kiskun megyei Tanács Művelődési Bizottságá­nak legutóbbi ülésére hivat­kozom, ahol számosán kifej­tették a pedagógusok társa­dalmi tevékenységével kapcso­latos nézetüket. Szenvedélye­sen reagáltak arra a közlésre, mely százalékban fejezte ki a közéletben való részvételük hiányosságait — némi elége­detlenséggel — o megye egyik kis területére vonatkoztatva a megállapítást. A felszólalók egyértelműen a tanárok, tanítók védelmére keltek, mondván: idejét múlta az a szemlélet, mely szerint a pedagógustársadalom minden egyes tagjának közéletinek, il­letve társadalmi munkavégző­nek kell lennie egyben. íme néhány az elhangzott érvek közül: „Az ötnapos tanítási hét olyan többletfeladatokat ró rájuk, melyeknek kötelesek eleget tenni, s elsősorban ezt kell számon kérni tőlük”. „Nincs fontosabb társadal­mi munka, mint a felnövek­vő generációk nevelése, okta­tása”. „A pedagógusok egy része szorgos szervezője, segítője az úttörőéletnek, a szakköri munkának”. „Ne feledjük: a pedagógus is ember, akinek ugyanolyan joga van a családi élethez, az otthonteremtéshez, mint bárki másnak". „Becsüljük meg jobban gyer­mekeink nevelőit oly' módon is, hogy nem lépünk fel velük szemben túlzott követelések­kel". E megállapításokon bizony érdemes elgondolkodni. Mar­osak azért is, mert a pedagó­gusok többsége — minden le­terheltsége ellenére — végez társadalmi munkát, ki tö6bet, ki kevesebbet, s nagyon so­kan szerepet vállalnak a köz­életben. Ennek mértéke ter­mészetesen sok mindentől függ: a személyiségtől, a csa­ládi állapottól, az iskolai kö­rülményektől, és így tovább. A tanítás mindennapi mun­kájában megfáradt nevelőtől senki sem várhatja el — ne várja el! —, hogy esténként mondjuk előadásokat tartson vagy más foglalkozásokat ve­zessen a művelődési intéz­ményben, s azt sem, hogy egy­szerre több társadalmi funk­ciót töltsön be csak azért, mert sokak szerint ő a „közéletre termett” ember. Mindenki maga tudja a leg­jobban: mennyire futja az erejéből. Az általános tapasz­talat és vélemény szerint a pe­dagógusok kellő arányban ré­szesei a különböző társadalmi megmozdulásoknak. Persze vannak köztük olyanok, akik nem — vagy csak nagyon rit­kán — vállalják az ezekkel já­ró többletelfoglaltságokat, ám példásan helytállnak az okta­tó-nevelő munkában. Vádolhatjuk-e őket ezért? Aligha. Mint ahogyan a mér­nököt, a közgazdászt, az or­vost vagy más értelmiségit sincs jogunkban kérdőre von­ni, ha felelősségteljes, fárad­ságos napi munkája mellett nem képes oly mértékben be­kapcsolódni a „közéletbe", mint azt sokan elvárják tő­lük. R. M. őszibarackot, cseresznyét, szil­vát. Szaporítóanyagot a lakosság a megyében kéttucatnyi faiskolai lerakatnál vásárolhat. A nagy­üzemek pedig közvetlen kapcso­latban állnak a nagyobb terme­lőkkel, faiskolákkal. A kertészeti szaporítóanyag-termesztés és -forgalmazás szervezésére négy éve megalapították a Kertforg Kft-t. Jelenleg mintegy 43 tag­gazdasága van, amelyből 35 a termelő fa és szőlőiskola. Bar a Tibor kereskedelmi osztályveze­tőtől megtudtuk, hogy az idén minden eddiginél nagyobb meny- nyiségű szaporítóanyag áll a la­kosság rendelkezésére. Három­millió-nyolcszázezer gyümölcs­faoltványt telepíthetnek, amely­nek a fele a kiskertekben fog majd teremni. A gyümölcsfajo­kat tekintve bőséges a választék, van elegendő meggy- és cseresz­nyefajta is. A hiánycikklistán egyedül a gesztenye és a naspo­lya szerepel. Az értékesítési gon­dok miatt csökkent a kereslet az alma iránt, ennek ellenére jó né­hány fajta közül válogathatnak. Mintegy 15 millió szőlőoltványt állítottak elő a Kertforg partne­rei, amelyből a hónap végéig 4,2 milliót exportálnak a Szovjet­unióba és mintegy háromszázez­ret Csehszlovákiába. A bőséges kínálat mellett feleslegük van fehér és vörös bort adó szőlőfaj­tákból. Ami hiányzik — ugyan­akkor elsősorban ez érdekli a termelőket — a pölöskei musko­tály és az úgynevezett Cs-soro- zat. Cz. P. .................* 5v-'vr>w^■•*• - *. Tf./'i.*' P edagógusok a közéletben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents