Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-18 / 271. szám
i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MUNKA KÖZBEN Az Építőgcpgyártó Vállalat Kalocsán különböző vibrátorok, emelők, csőhajlítók gyártásával igyekszik megkönnyíteni az építőipar munkáját. Itt dolgozik Imenhoffer Antal már 12 éve. Előtte gépállomáson, majd tsz-ben volt kovács. Jelenleg épü- letkarbantartó, a Vibrátor I. szocialista brigád tagja. Jó munkájáért több elismerést kapott, köztük a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. (Pásztor Zoltán felvétele) ■■nirmwiM «um hím mi inrrwrnnMii mnmi i n—■«iminnii— n i ni imiiw— éM, MSZMP BACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf . 272. szám Ár*: 1,40 Ft 1982. november 18. csütörtök KÖZELEG A SZÁZADIK ÉVFORDULÓ Nagy Lajos- emlékbizottság alakult Apostagon 1983. február 5-én lesz száz éve, hogy az Apostaghoz tartozó Tabáni-telek egyik zsellérlakásában megszületett Nagy Lajos, a huszadik századi magyar széppróza egyik legjelesebb mestere. Hatéves koráig nevelkedett itt, de később is gyakran visszatért — nyári vakációkra, majd pihenni, alkotni — a közben Apostagra költöző nagyszülőkhöz, rokonokhoz. Az író és a falu kapcsolata nem merült ki a családlátogatásokban. Apostag örök témája, kimeríthetetlen élményforrása maradt, önéletrajzi művein kívül, három szociográfus regényt írt a településről, de számos novellájában, tanulmányában fellelhetők a falut idéző momentumok. Vallomása szerint: (Apostag) ,,a történet örök színtere”. A község méltón ápolja a Kossuth-díjas író emlékét. Szobor idézi arcát, intézmények és a főtér viseli nevét, emlékszoba őrzi tárgyait. A születési centenárium alkalmával rendezvénysorozattal emlékeznek róla. Az ünnepségsorozat előkészítésére hivatott Nagy Lajos-emlék- bizottság tegnap tartotta alakuló ülését. A nagyobbrészt helyi iro- dalombarátok'ból szerveződött testület Boivary József tanácselnököt választotta elnökéül, a bizottság titkára Farkas P. József, a Dunamelléki Művelődési Házak igazgatói munkaközösségének vezetője lett. A testület tervei között irodalmi emlékülés, irodalomtörténeti előadássorozat és emlékkiállítás szervezése szerepel. Különös gonddal törődnek a még fellelhető Nagy Lajos-emlé- kek összegyűjtésével. Magnó-, illetve filmszalagra kerülnek az író helyi rokonainak, barátainak, ismerőseinek vallomásai. E testület szervezi majd Varga Imre szobrászművész életnagyságé Nagy La jós-szobrának avatóünnepségét is. Az emlékbizottság tagjai fogadják, kalauzolják azokat az érdeklődőket, akik a centenárium évében felkeresik az emlékhelyet. Iskolai csoportok részére rendhagyó irodalomórák és ismeretterjesztő előadások szervezésére is mód lesz. A Nagy Lajos-emlékbizottság címe: Dunavecse, Pf.: 13. 6087 Telefon: 104. Hazaérkezett párt- és állami küldöttségünk Moszkvából Szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és állami küldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével részt vett Leo- nyid Iljics Brezsnyevnek, a kiváló szovjet államférfinak, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. A küldöttség tagja volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Magyar felszólalások az ENSZ-ben NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán kedden Magyarországot az ENSZ környezetvédelmi programja kormányzótanácsának tag. jává választották. Az ENSZ-közgyűlés 5. számú bizottságának keddi ülésén felszólalt Gubcsi Tibor, a magyar küldöttség tagja. Az ENSZ-titkárság munkájával kapcsolatos napirendi pont vitájában hangsúlyozta, hogy a titkársági pozíciók betöltésénél az alapokmányból kell kiindulni és biztosítani kell a szocialista országok megfelelő képviseletét. A magyar küldött elítélté azt a politikai kampányt, amelyet bizonyos körök a nemzetközi szervezetek tisztségviselőinek mentessége és kiváltságai ellen indítottak. A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságában kedden felszólalt Hajnal Sándor, a magyar küldöttség tagja. Az ENSZ operatív fejlesztési programjaival (Folytatás a 2. oldalon.) TÉMA: AZ ÁLLAMPOLGÁRRÁ NEVELÉS Pedagógiai tudományos tanácskozást tartottak A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata a megyei tanács művelődésügyi osztályának, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának és a TIT megyei szervezetének közreműködésével — tegnap tizenhar- madszor hívott össze pedagógiai tudományos ülést Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. E fórumokon az iskolai oktatás-nevelés alapvető kérdéseivel foglalkoznak évről évre, elemző módon, azzal a céllal, hogy a nevelés elméletével segítsék a gyakorlatot. Ezúttal a különböző korú tanulóifjúság állampolgárrá nevelésének a kérdéskörét tűzték napirendre. Dr. Szvétek Sándor, a Pedagógiai Társaság megyei elnöke köszöntötte a résztvevőiket, a társaság tagjait, a megye pedagógus- társadalmának meghívott képviselőit, óvónőket, tanítókat, általános- és középiskolai tanárokat. Az ülés elnökének bevezető szavai után Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást az állampolgárrá nevelésről, az állampolgári jogokról és kötelességekről. Bevezetésül hangsúlyozta, hogy a témát a fejlődő szocialista társadalom követelményeinek és az egyén lehetőségeinek összevetésével kívánja megközelíteni. — Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat szerint „ ... nagyobb figyelmet kell fordítani az állampolgári nevelésre.” E szűkszavú megfogalmazás nem tan- tárgycentrikusan értelmezi az állampolgári nevelés követelményét, hanem az iskola egész pedagógiai tevékenységének és céljának, alapvető feladatának tekinti. A cél csakis az lehet, hogy az iskolát végzettek képessé váljanak az állam keretein belül az öntudatos alkotó tevékenységre, hogy megfelelő tudati szinten képesek legyenek felfogni a kötelesség és a lehetőség dialektikus egységében a saját személyiségük egészét — mondotta az előadó. — Nagyon fontos követelmény, hogy a szocialista típusú állampolgár ne csak megtanulja a jogokat, a kötelességeket, ne csak beilleszkedjen a társadalom valamilyen szervezeti egységébe, hanem — világnézeti, politikai, erkölcsi meggyőződéstől indíttatva — aktívan vegyen részt a társadalomformáló-építő folyamatban ... Bizonyos, hogy megfelelő ismeretek — alapismeretek — nélkül a saját cselekvését senki sem tudja beilleszteni a társadalmi tevékenységbe. A továbbiakban arról beszélt, hogy az állampolgárrá nevelés folyamatában — különösen gyermekkorban — meghatározó a családi és az iskolai nevelés kapcsolata, a gyermek személyiségének,- képességének és készségének a figyelembevétele. Részletesen szólt a pedagógusok szerepéről, mint meghatározó tényezőről, majd az iskolai fegyelem jelentőségét taglalta: — A pedagógiai egység alapvető kritériuma, hogy a nevelőtestület minden tagja azonos módon viszonyuljon az iskolai fegyelemhez. Ott, ahol a fegyelmezetlenség, a széthúzás, a rend megbomlásának a jelei mutatkoznak, az iskola vezetése önmagáról állítja ki az elmarasztaló bizonyítványt. Komoly, elmélyült oktató-nevelő munkáról csak akkor beszélhetünk, ha a fegyelem, a rend ad ennek kereteket. Követelményeket csak ott lehet támasztani, ahol a kötelezettségek érvényesülnek. Iskoláinkban sok tennivaló van még ezen a területen. Meggyőződéssel merem állítani, hogy mind a nevelőknek, mind a tanulóknak tetszetős az, ha fegyelmezetten élnek, dolgoznak. Tetszetős az, ha ellenőrizni tudják munkájuk eredményeit. Előadásának befejező részében a jogok és kötelességek viszonyával foglalkozott, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: e viszonyt oly módon tudatosítsuk a tanulókban fejlődésük során, hogy a jogok gyakorlása csak olyan mértékben válik valósággá, amilyen mértékben, kötelességük teljesítésével, az állampolgárok megteremtik ehhez a feltételeket. A tanácskozás három szekcióban vitával folytatódott. Az elhangzott véleményeket, javaslatokat a csoportok vezetői ismertették a tanácskozást záró plenáris ülésen. Az óvodák és az általános iskolák alsó tagozati szekciójának vitaanyagát Farkas László vezető szakfelügyelő, a felsőtagozati csoportban elhangzottakat Gszelmein Ádám általános iskolai igazgató, a középiskolai szekcióülés résztvevőinek véleményeit Sibalin Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára foglalta össze. Ezt követően a referátum előadója. Katanics Sándor ismertette a Pedagógiai Társaság megyei tagozatának a témával kapcsolatos ajánlását, melyre felhívják az illetékes irányító szervek, a pedagógusok és a szülők figyelmét. A tudományos ülés dr. Simon Gyulának, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnökének zárszavával fejeződött be. R. M. Összefogással a békéért Alapvető élelmiszerekből megfelelő az ellátás Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Bács-Kiskun kereskedelmi helyzete és a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkája nem választható el egymástól. Éppen ezért az előbbiről is sok szó esett, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a szakosztály négyéves munkájáról készült beszámolót megvitatta. A tevékenységet ugyanis tükrözi a megye kereskedelme, amely 3833 egységben, 365 ezer négyzet- méternyi területen szolgálja a lakosságot. Kifejlődött az áruházrendszer: kilenc általános-, hét szakáruház és harmincöt ABC típusú üzlet működik. A településszerkezethez igazodik a 250 boltból álló tanyai hálózat és a mozgóboltrendszer. Növekedett a szövetkezeti kereskedelem részesedése, amely ma már a forgalom 49,6 százalékát képezi, míg 48,8 az állami és 1,6 százalék a magánkereskedelem részaránya. A kiskereskedelmi egységek jelentős bővítése mellett azonban a nagykereskedelem fejlesztése elmarad az igényektől. A megnövekedebt vásárlóerő megfelelő áruval és differenciált kínálattal való kielégítése nagy erőfeszítéseket igényelt a szervezésért felelős kereskedelmi osztálytól is. Ennek is köszönhető, hogy az alapvető élelmiszerekből megfelelő volt az ellátás. A vendéglátás forgalmának növekedési üteme magasabb az országosnál, s szembetűnő a diákélelmezés felfutása. Az idegenforgalom tervszerű fejlesztése révén megtöbbszöröződött a szolgáltatásokat Igénybe vevők száma. A ruházati szakma termékei iránt a kereslet csökkent, a vegyesiparcikkeké viszont megnőtt, s a forgalomnak több mint felét teszi ki. A javuló ellátás ellenére is vannak gondok, elsősorban az alkatrész-kereskedelemben. Bács-Kiskun megyében is érvényesültek az újszerű megoldások — bővült a szolgáltatások köre, (Folytatás a 2. oldalon.) A békét óhajtja, vágyja minden józan gondolkodású ember. Milyen fintora nyelvünknek; mindazokat, akik a béke megőrzéséért munkálkodnak, békeharcosoknak nevezzük! Természetesen az elnevezésen semmi sem múlik, a lényeg: korunkban a béke nem más. mint a felismert szükség- szerűség. Hisz jól tudja mindenki, pusztító atomfegyverekből annyit halmozott már fel az emberiség, hogy többszörösen képes életet adó bolygónk megsemmisítésére. Tehát az értelmes emberi lét egyetlen lehetősége a béke. Világnézeti különbségek, politikai hovatartozások, gazdasági megfontolások fölé emelkedve éppen ezért erősödött meg a világméretű békemozgalom. Sebestyén Nándorné, a Béke-világtanács el. (Folytatás a 2. oldalon.) Ki alkalmas? A napokban egy társaság vitájának kellős közepébe cseppenve, nyomban döntőbírónak kért fel az egyik tábor. A másikhoz tartozók viszont eleve elutasítottak, mert szerintük én úgyis a „hivatalos" nézeteket vallom. Vagyis arra a kérdésre, hogy alkalmas-e egy nő magasabb vezetői munkakör betöltésére, biztosan igent válaszolok. Valóban ez a véleményem — mondtam —, ha általánosságban teszik fel a kérdést. Ám tapasztalatom szerint, általános elvek miatt nem szokott ilyen nagy vihar támadni, elő tehát a konkrét ügygyei, ami felkavarta a szenvedélyeket! Jól tippeltem. Rövidesen megtudtam, hogy az egyik vállalatnál a nyugdíjba ment termelési osztályvezető helyére kineveztek egy fiatal nőt, akit a társaságból néhányon igen jól ismertek. A'szóban forgó személynek ez az első munkahelye. Itt kezdte fizikai dolgozóként, levelező tagozaton érettségizett, és a középfokú politikai végzettséget is megszerezte. Most a műszaki főiskolán tanul, közepes eredménnyel, de hát a munka és óvodáskorú kislánya nevelése mellett dicséret illeti ezért is. Tehát a látszat szerint ö az ideális káder, főként egy olyan munkahelyen, ahol zömmel nőket foglalkoztatnak, női vezető viszont legfeljebb adminisztratív vonalon, a termelésben eddig nem akadt. Ilyen körülmények között hogyan és milyen érvekkel lehetett volna megvétózni kinevezését? — tudakolta tőlem a társaság egyik tagja. Visszakérdeztem: miért kellett volna megvétózni? Egyszerűen azért, mert személyes tulajdonságai miatt alkalmatlan a vezetésre — hangzott a válasz. Hajdani munkatársai, jelenlegi beosztottai előtt elvesztette népszerűségét, törtetőnek, karrieristának tartják. Félreértések elkerülése végett, nem ambíciója, továbbtanulása miatt. Hogy miért és milyen magatartásokkal váltotta ki a közutálatot? Erre igen nehéz konkrétan válaszolni. Az általános érvekre pedig rögtön kész a visszavágás: az antipátia oka az irigység, a helytelen szemlélet, lám, egy női vezetővel szemben mindig magasabbak a követelmények, mint egy férfival szemben. Mi tagadás, ezekben az érvekben is van igazság. A tényen azonban nem változtat, hogy az új termelési osztály- vezetőt nem szeretik, és segítő munkatársak helyett inkább ellendrukkerei vannak. A következményeket könnyű belátni. Az említett nő kudarca egyben bizonyíték is lesz arra, hogy egy nő képtelen ellátni a termelés irányítását. S hátha mégis sikerül? Még akkor sem, ha beleszakad! Szakmai, politikai felkészültsége még nem elegendő, népszerűtlen. A munkakör ellátására a régi, tapasztalt osztályvezetőnek sem volt elég a nyolc óra. Tanulás, család mellett ki bír tartósan ilyen terheket? Ha ilyen jól látják a prób- lémákat — kérdeztem —, akkor miért nem emeltek szót? Sajnos — válaszoltak —, velünk már csak a tényt közölték egy munkahelyi tanácskozáson. Ahol mindenki hallgatott, mint a sír. Azaz, valaki felvetette: ha már mindenáron nőt akartak kinevezni, akkor miért nem az osztályvezető- helyettest? Diplomás, nagy gyakorlata van, okos és mindenki szereti. A válaszba — negyvennyolc éves, nemsokára nyugdíjba megy —, belenyugodtunk. Csak magunk között, suttogva mondogattuk, hogy azért, mert gyakran ellentmond az igazgatónak ... Nos, mi a véleménye erről az ügyről? — néztek rám sürgetőn a társaság tagjai. Mivel megütötte a fülemet a „mindenáron nőt akartak’’ megjegyzés, szívesen rákérdeztem volna; hogy értik ezt? De nem akartam újabb vitát a kirakatpolitika és a nőpolitika közötti különbségről. Inkább azt firtattam, vajon egy olyan vállalatnál, ahol a jelek szerint ilyen a demokrácia, ilyen a személyzeti munka, ahol valószínűleg nem a lehető legalkalmasabb személy került magasabb posztra, az igazgató és vezető munkatársai alkalmasak-e pozíciójuk betöltésére? ők ugyan, tudomásom szerint, valamennyien férfiak, de a jó vezetőnek nem az a minősítő jegye, hogy melyik nemhez tartozik, hanem egészen más ... Kovács Klára
