Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 1. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL HÁZUNK TÁJA Továbbfejlesztett módszer — Alapvető célunk, hogy a pártalapszervezetek önállóan dol­gozzanak, vegyék ki részüket a gazdaságpolitikai, községfejlesz­tési tervek megvalósításából ép­pen úgy, mint az élet és mun­kakörülmények javításából, a szo­cialista életmód és szemlélet ki­alakulásából — mondta Szőke Péter < a szabadszállási pártbizott­ság meglehetősen fiatal, de iga­zán tettrekész titkára. Beszélgetésünk arról a kiala­kuló, formálódó munkamódszer­ről, munkastílusról folyt, amely ma már hasznosítható tapasztala­tokkal szolgál. Az önállóság, a beleszólás, a távlati célok meg­jelölése ""egyben nagyobb felelős­séget is feltételez az alapszerve­zetek részéről, s ezzel ott tisztá­ban is vannak. — A nyolc pártalapszervezet munkájának segítségét úgy ol­dottuk meg, hogy a végrehajtó bizottság tagjai vállaltak egy-egy alapszervezetet, de olyat, amely­hez ők nem tartoznak. Ezzel ket­tős célt kívánunk elérni: tapasz­talatot gyűjtenek, s megismerik a gazdasági egységek, vagy éppen az államigazgatás, a pedagógusok munkáját. A kívülálló mindig kritikusabb, s ezért jobban látja a hibákat, a kínálkozó lehetősé­geket. A pántbizottsági tagok, vagy az albizottságban, vagy a fegyelmi bizottságban dolgoznak, de vannak közöttük tanácstagok, vb-tagok -ís. A községi pártbizottság tenni­valója igazán sokrétű. Túl azon, hogy irányító, ellenőrző munkája során erősítenie kell a tömeg­kapcsolatot, szorosabbra fűzni a pártegységet,' biztosítania kell — éppen a pártmunka sajátos esz­közeivel — a vezetőszerepet, a határozatok gyakorlati megvalósí­tását. A fejlődés kívánalmaival összhangban a fő figyelem ter­mészetesen a gazdasági építő­munkára, a községfejlesztésre, s ennek hátterére összpontosul. — A gazdasági építőmunkáról szólva elmondhatom, vannak eredményeink, de tennivalóink is. A Lenin Tsz négyszer nyerte el már a kiváló címet, ahol nagyon jók a termésátlagok és a jöve­delem is. Több év átlagában el­érik a 40 milliós nyereséget. Az Aranyhomok Tsz közepesen fej­lett, itt valamivel kevesebb a tagok jövedelme, s a nyereség a Lenin Tsz-nek csupán a negye­dét éTi el. A pártalapszervezet- nek e vonatkozásban az a fel­adata, hogy feltárja a tartaléko­kat- A telepítések minőségén kell ja.iU.tani éppen úgy, mint a tej­termelésben, s abban is a zsír­százalék növelésében. Az üzem­egységek munkafegyelme is hagy még kívánni valót maga után. A községben kilenc ipari mun­kahely van, ezek közül nyolc a gyáregység és egy önálló. Az ösz_ szes termelési értékük alig ha­ladja meg a 200 millió forintot. Nem mintha a többinél nem, de elsősorban a Gépjavító és Szol­gáltató Ipari Szövetkezetnél hiányzik a segítség. — Sajnos, ennél az ipari szö­vetkezetnél jócskán akadnak gondok, kevés a jövedelem, ami abból származik, hogy nem nagy a termelési érték. Tárgyaltunk már erről, s úgy véljük, rugal­masabban kellene gazdálkod­niuk. pótolniuk a szakembereket, s változtatniuk a termelés pro­filján. A többi nyolc gyáregység működése megfelel a kívánal­maknak, bár a rugalmasabb gaz­dálkodásra való törekvést ott is szorgalmazzuk. A községfejlesztés — nemcsak azért, mert itt élünk — mindannyiunknak szívügye, de az köztudomású, hogy pénzből van a legkevesebb. A 12 tanter­mes iskola építését 1984-re ter­vezzük, a vízhálózatot pedig há­rom-négy kilométerrel bővítjük. Számítunk természetesen a la­kosság, a társadalmi szervek se­gítségére, s ezért járdát, utat, társadalmi összefogással szeret­nénk elkészíteni. Az élet- éá munkakörülmények jobbá tételéhez elsősorban nem beruházásokra, hanem korsze­rűbb, olcsóbb, exportképesebb termékek előállítására van szük­ség. Ebben a vonatkozásban va­jon mit tesz a pártbizottság? — Ügy véljük, hogy a terme­lőszövetkezeteknek jobban ki kell használniuk adottságaikat, s ezért bővíteniük a melléküzem- ágakat. Mire gondolok? A me­zőgazdasági termelésre épülő ipa­ri tevékenységre. A közös gazda­ságok szalmapanelüzemet, léüze­met létesíthetnek, különösebb be­ruházás nélkül. Lehetőség van az ipar bővítésére is. Erről már tár­gyaltak a kalocsai sütőipari vál­lalattal, hogy itt telephelyükön egy tartalék sütőgépsort helyez­nének el. E rövid felsorolásból ugyan nem tűnik ki, de való igaz, 1200 új munkahelyet jelentene. Ezzel megszűnne az eljárás, az itt lakók megtalálnák a megélhe­tési lehetőségeket. A pártbizottság titkára az élet- és munkakörülmények javítását el sem tudja képzelni anélkül, hogy a szocialista életmód meg ne teremtődjön, meg ne erősöd­jön a községben. A művelődési otthon ma már nem tudja kielé­gíteni az. igényeket, s ezért a mo­zi átalakításával kialakíthatják a a művelődési központot, ahol el­helyezésre kerül a könyvtár, a szakköri foglalkozásokhoz szük­ségei» termek, sőt színházi elő­adást is tarthatnak. — Az szinte köztudomású, hogy Szabadszállás lakosságának 20 százaléka a tanyán él. A községi pártbizottság nagyon fontosnak tartja figyelemmel kísérni a kül­területi és a tanyai lakosság helyzetét, életmódjukkal össze­függő kérdéseket. Ezért befejez­zük rövidesen a tanyavillamosí­tást, s a meglevő külterületi, ta­nyai boltokat korszerűsítjük. Jól szolgálja a lakosság ellátását a mózgóbolt. ennek hatókörzetét is kiterjesztjük. Sok minden szóíba- került még e beszélgetés során. A pártbizottság tagjainak aktivi­tásáról, a testületi munka de­mokratizmusáról, a munkabizott­ságok szerepének növeléséről, a formalitás csökkentéséről, a párt­tagokkal, a dolgozókkal való ta­lálkozásról és sorolhatnánk to­vább. Szabadszálláson már jól ki­alakult az új munkastílus, mun­kamódszer, amellyel élnek is a párt.-végrehajtóbizottság, a párt- bizottság, az alapszervezetek ve­zetői és tagjai. Ennek további csiszolása, javítása azonban a kö­vetkező hónapok, évek tenniva­lóit jelenti. ' Gémes Gábor KISSZÖVETKEZET FÉLEGYHÁZÁN \ „Mindnyájan egy kocsiban utazunk” Az idén áprilisban Kiskunfél­egyházán megalakult — az or­szágban is még egyedülálló — értékesítő kissszövetkezet tagjai nemigen elégedettek nevükkel. Igaz, saját maguk választották, de hiába töprengtek, minden más ötletük kihullott a rendeletek szi­gorú „rostáján”. Egyik sem fe­lelt meg a jogszabályi előírások­nak, mert nem tükrözte ponto­san a teljes tevékenységi kört. Az idő viszont sürgetett, így hát maradt a maratoni hosszúságú Kisgazdaságokat Áruval Ellátó, Termékeiket Felvásárló és Érté­kesítő Szövetkezet megjelölés. Amiből rögtön kitűnik, hogy mi­lyen sokrétű feladatra vállalkoz­tak. A kisszövetkezet elnökhe­lyettese, Fazekas József mindezt csak azért említi, hogy elmond­hassa, lám, minden kárban van valami haszon. Ugyanis megala­kulásuk is valami ilyesminek kö­szönhető. Segítettek magukon A kiskunfélegyházi áfésznél dolgozó kiskerttülajdonosoknak hosszú időn keresztül állandóan visszatérő problémát okozott a felesleges termék értékesítése. Amit munkaidő után megtermel­tek, nem tudták mikor eladni, illetve emiatt csaknem összes szabadságuk elfogyott. Egyéb­ként sem volt könnyű egyeztetni, mik(V ki lehet távol. Sok fejtö­rést okozott ez Fazekas Józsefnek és közvetlen munkatársának is, Koncz Lászlónak — ő azóta már a." kisszövetkezet függetlenített el­nöke —, s egyszercsak kipattant az ötlet: mi lenne, ha összefog­nának? ... Az eredeti elképzelésből — hol egyikük, hol másikuk szállítaná valamennyiük áruját' — sokkal több valósult meg, mint ameny- n.yire kezdetben gondolni mer­tek. A hír,gyorsan szétfutott, s érthetően, a szomszédok is érdek­lődtek: vajon az ő termékük rá­fér-e még a kocsira. Rövidesen kiderült, legalább száz kisterme­lő zöldségét, gyümölcsét kellene rendszeresen piacra vinni. Bérelt üzletek Számoltak, kalkuláltak, tervez­tek, s megragadtak minden kí­nálkozó lehetőséget, ami ügyü­ket segítette. A véletlenek — no meg a jó kapcsolatok — segítet­tek, az egyik fővárosi vállalattól megvásároltak két kiselejtezett teherautót, bérbe, vettek Veszp­rémben két üzletet, Siófokon pe­dig egy büfélakókocsit. (Szeptem­ber elsejétől már az utóbbi tele­pülésen is üzlethelyiséghez jutot­tak.) Az autókat feljavították, a boltokat berendezték, mindezt persze már az engedélyezett, megalakult kisszövetkezet égisze alatt. Így utólag minden könnyűnek tűnik, de az igazsághoz tarto­zik, hogy nem lett volna erejük végigcsinálni, Há nem kapnak sok helyről sokféle segítséget. A kívülálló uagyan azt hihetné, hogy a pénz előteremtése volt a legnehezebb, a vállalkozó kedvű kollektíva azonban az anyagiakat gyorsan „összedobta”. Akik úgy vélték, hogy érdemes kockáztat­ni. azok szívesen áldoztak. Pedig nem csekély — ötezer forint — a tagsági részjegy összege, s mivel az induláshoz még ennél is több kellett, ki-ki pénztárcája szerint célrészjegyet vásárolt. Háttér is kell Visszatérve a nehézségekre, a fő gondot a vállalkozókedvűek járatlansága okozta. Nem ismer­ték a hivatalos eljárások mene­tét, a jogszabályokat — és még mennyi mindent! A kiskunfél­egyházi áfész, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti, valamint a megyei tanács keres­kedelmi osztálya azonban mesz- szemenő segítséget nyújtott szá­mukra. Sőt, teszi ezt ma is. A fogyasztási szövetkezettől kapták a helyiséget, engedélyt a telefonhasználatra, s rendszeres útmutatást a gazdasági, munka­ügyi és egyéb nyilvántartások ve­zetésére. A tanács pedig — egye­bek mellett — a kisszövetkezet tevékenységi körének fejlesztését támogatja. A termelés- és ellátás­felügyeleti osztály közvetítésével kerültek kapcsolatba például egy bugaci vállalkozóval, aki eredeti elképzelése helyett nem maszek, hanem a szövetkezet tagja lett. így gyarapodott a szövetkezet egy savanyítóüzemmel, amelynek ter­mékeit a Duna vidéki Vendég­látó Vállalat üzemi konyháira már szállítják is. S mivel a téli időszakban a kiskereskedelmi forgalom csökkenésére számíta­nak. rövidesen megkezdik a sa­va rví tóüzemben a zöldségfélék feldolgozását, tartósítását is. Hogyan tovább? Mindenre nem futotta az in­dulás évében, de úgy érzik, hogy a következő esztendő tervei meg­alapozottak. Egy takarmánybol­tot szeretnének nyitni, s vállal­nák a táiNok és termények Ház­hoz szállítását is. Ugyancsak jö­vőre szeretnék megvalósítani a mezőgazdasági kisgépek, — al­katrészek forgalmazását, illetve az előzőek kölcsönzését. Minden­esetre addig még alaposan meg­fontolják, hogyan legyen tovább, mibe kezdjenek bele, mit érde­mes csinálni. Hiszen a sikeren, vagy kudarcon nem csupán a pénzük múlik, hanem a tagság felének — tizenöten a kisszövet­kezet alkalmazottai — szemé­lyes sorsa is. Közülük kettőt. Mogyoró Zsuzsa adminisztrátort és Mohácsi József gépkocsiveze­tőt kérdeztem meg, bizonytalan­nak érzik-e a jövőjüket. — Nem —válaszoltak. — Mind­nyájan egy kocsiban ülünk. Kö­zösen mérlegelünk, közösen dön­tünk úgy, hogy előre haladjunk. Kovács Klára Itt az ősz és a szüret * Sokaknak — főleg az almater­mesztőknek — keserves lesz az idei betakarítás. Jó néhány kert­ben szinte alig látható levél az almafákon, ennek következmé­nyeként hiányzik az asszimiláló felület, amire pedig még ilyenkor is, a fagyok beállta élőtt nagy szükség lenne. Emellett, főleg Bács-Kiskun megyében gondot jelent a száraz, majdnem aszá­lyos augusztus és szeptember is. A gyümölcsök rosszul színeződ- tek, a megszokottnál apróbbak maradtak. Változatlanul bőséges a piacokon a zöldségfélékből a kínálat, ami most már óhatatla­nul az árak esésével is jár. A gyümölcsöskertben a hátra­levő időszak a betakarítás mel­lett .már a telepítésé is. Igaz, a faiskolai lerakatok csak október közepén nyitnak, de a telepítés előtti előkészületeket most kell elvégezni. Gondoskodjunk meg­felelő mennyiségű szerves- és műtrágyáról, de vásároljuk meg a talajfertőtlenítő-szereket is. Az utóbbiakkal nem érdemes spó­rolni, hiszen a néhány száz fo­rintos költség később busásan megtérül. A talajlakó kártevők ellen legmegfelelőbb a Basudin 5 G, a Diazinon 5 G. Az előbbit 10—'15 centiméter mélységbe dol­gozzuk a talajba úgy, hogy 10 négyzetméterre 3,5—4 dekagram­• Nem éppen szívderítő lát­vány a lombját vesztett alma­fa. Az aknázómolyok ellen szinte percnyi pontossággal kell védekezni. (Straszer András fel­vételei.) mot juttassunk ki. Az utóbbiból folyóméterenként elegendő az 1,5—2 gramm is. Már a vásárláskor gondoljunk arra, hogy leendő gyümölcsösünk­ben milyenek lesznek a termé- kenyülési viszonyok, ezért ve­gyesen telepítsünk. Gondoljunk az állandó szélirányra is, ezért ajánlatos az ültetés előtt térkép­vázlatot készíteni. Ezen bejelöl­hetjük a fák helyét és a fajták nevét. A szőlőben is készülődhetünk a telepítéshez. Már most célszerű tájékozódni arról, honnan sze­rezzük be az oltványt, esetleg a sima vesszőt. Itt is alapvető a trágyázás. Csak alaposan átfor­gatott trágyázott talajba ültes­sünk. Pénztárcakímélő, ha ezt talajvizsgálatok eredményére alapozzuk. Próbaszürettel állapítsuk meg a legkedvezőbb szüreti időpon­tot.‘A meteorológusok ígérete szerint még mindig maradhatnak a fürtök a tőkén. A szüret folya­mán ügyeljünk arra, hogy a fris­sen szedett szőlőt mindig dolgoz­zuk fel, mert így kapunk jó ízű, egészséges bort. Fordítsunk fi­gyelmet a feldolgozás és préselés folyamán a tisztaságra. Régi igaz­ság: a jó bor készítésének alap­ja a tisztaság. Mivel a must térfogata megnő, habzik, sőt a tárolóedényekből ki is fut, csak háromnegyed részig töltsük a hordókat, tárolóedénye­ket. A pincében vigyázzunk a ter­jedő gázok miatt, ezért gyertyá­val közlekedjünk. A zöldségeskertben ezen a hé­tén vessük az őszi mákot. Osszuk szét az idősebb metélőhagyma­töveket is. A hagyma termeszté­sére szánt talajt gyomtalanítsuk és juttassuk bő szervestrágya- adaghoz. Továbbra is szaporít­hatjuk tőosztással a rebarbarát. Az idén sok gondot jelentettek a kertekben a hernyók. Az ame­rikai fehér szövőlepke második hernyónemzedéke a megye jelen­tős részén pusztított. A már bá- bozódásra vonult hernyók ellen még védekezhetünk, ezzel csök­kentjük az áttelelő nemzedék 1983-as kártételét. Sok kertben pusztított az aknázómoly. Ilyen mennyiségű hernyóval és kárté­tellel hazánkban még nem talál­koztunk. A további védekezésről több levélírónk, közöttük a bajai Dobler Lőrincnek válaszul el­• Gyakoriak az „önkéntes” szü- retelők látogatásai a kertekben. A seregélyek példátlan pusztí­tásra képesek. mondhatjuk, hogy az év közben is ajánlott rovarölő szerekkel ilyenkor már csak gyéríthetjük az állományt. Jelenleg a molyok vonulnak bábozódni vagy már báb állapotban vannak. Ä véde­kezést célszerű elhalasztani a ta­vaszra, a lemosó permetezések idejére. Mindenesetre a törzsről, az ágakról a fehérje növendéke­ket kézzel eltávolítva tovább gyé­ríthetjük az állományt. A tél fo­lyamán részletesen tájékoztatjuk majd rovatunkban a kistermelő­ket az aknázómolyok elleni vé­dekezés egészséges menetéről. A zöldségeskertekben a kései káposztafélék leveleit még rágják a bagolylepke hernyói. Perme­tezzünk Unitron 40 EC-vel vagy Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos ol­datával. A szőlőben a párás, ködös reg­gelek hatásaként, amit egyébként a napközi meleg kísér, egyre in­kább számíthatunk a fakórotha­dás kártételével is. Leginkább mechnikai védekezéssel a fertő­zött részek eltávolításával véde­kezhetünk ellenük. Ilyenkor ősz­szel célszerűbb a fertőzött növé­nyi maradványokat összeszedni és megsemmisíteni. Ezzel csök­kenthetjük a jövő évi kártétel mértékét. A növényvédelmi munkák so­rán fokozottan ügyeljünk az óvó­rendszabályok betartására! Boglárka Katonatelepen dr. Szegedi Sán­dor. Erős János és Esik Andrásné 1964-ben a Boglárkát a Génuai zamatos és a Pannónia kincse fajták keresztezéséből állítatta elő. Hazánkban leginkább Bala­tonszárszó, Eger és Tardosbánya környékén terjedt el. Tőkéje erőteljes, vesszői köze­pesen vastagok, az átlagosnál hosszabb ízközűek, sárgásbarna színűek. Vitorlájára jellemző, hogy bronzos-zöld és molyhos. Levele nagy, virága pedig hím­nős. Fürtje laza szerkezetű, ágas és nagy, átlagsúlya 35 deka­gramm. Bogyói gömbölyűek, át­mérőjük meghaladja a 24 milli­métert. Színük zoldessárga, emel­lett ropogós húsúak és különle­gesen finom az ízük. Korán, augusztus közepén érik. A termesztési értékét elsősorban az jelenti, hogy bogyója és fürtje nagy, ami kiváló ízzel párosul. Termőképessége homoktalajon el­éri hektáronként a 10 tonnát. Al­kalmas a magasművelésre is. E. A. A kékgyökér A kékgyökér, a Ceratos- tigma plumbaginoides Bge. első példányát Sir G. Lar- pent 1864 körül Észak-Kíná- ból küldte Európába. Köny- nyen szaporítható, ezért gyorsan elterjedt. A neve a görög keras=tülök, szarv és a stigma=bibe szavakból ered. Györkérnyaka vékony, tarac­kokkal terjedő, kissé felálló szá­rú félcserje. A föld alatti hajtá­sai gyorsan nagy területet behá­lóznak, így hamarosan párnát alkotó növényfelületet hoz létre. Felálló szárai 15—20 centiméte­resek. Ezeken helyezkednek el a visszás tojásdad, átellenesen álló levelei. A növény fő ékességei az azúrkék virágok, a levelek fe­letti fejecskékben találhatók. Igen kedvelt kerti növényünk. Gyakran látható mediterrán te­rületeken is, mint száraz falak, napos területek növénye. Vi­szonylag későn hajt ki, ekkor színe bronz, majd később kizöl­dül, hogy őszre ismét színeződ- jön. Virágzása is hosszú ideig tart, ezért nagyon sok kertben megtalálható. Napos, meleg, eset­leg félárnyékos helyet kíván. A talaja pedig száraz, meszes, víz- áteresztő legyen. Szép együttest alkot alacsony növekedésű cser­jékkel. Ha árnyékos helyre ültet­jük, akkor laza és magas nö­vényállományt kapunk. Általában 40x40-es centiméterre telepítsük. Tőosztással könnyen szaporítha­tó. de a friss telepítés csak a következő évben alkot párnát, ősszel lehétőleg a nyolcas és tí­zes cserépben előnevelt növénye­ket telepítsük. Sz. J. összeállította: Czauner Péter

Next

/
Thumbnails
Contents