Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

PN MAGAZIN Két héttel ezelőtt £jjel-nappal szolgá­latban címmel képriportban elevenítettük fel a rendőrök és nyomozók sokoldalú, fe­lelősségteljes, áldozatos munkáját A fo­tóösszeállítást az országgyűlés őszi ülés­szakán a közrendről és közbiztonságról el­hangzott miniszteri expozé és az azt kö­vető vita tette aktuálissá. Köztudott és sajnálatos tény: Bács->Kiskun a bűnelkö­vetés bizonyos formáit tekintve a hazai statisztika élén foglal helyet. Erről — mármint az okokról és a tennivalókról — cikkekben, elemző írásokban, interjúkban már sokszor beszámoltunk. Ezúttal a bű­nözés, a bűnüldözés különös, meghökken­tő jelenségeit-eseteit-híreit és humoros ol­dalát gyűjtöttük csokorba, illetve mutat­juk fel, annál is inkább, mert e témakör­nek is — mint mindennek az életben — legalább két oldala van... Hol voltál az éjjel, gyermekem ? Ez az a kérdés, amit feltehető­en elmulasztottak feltenni szü­lei annak a három gyermeknek, akik éjszakánként rendszeresen kimaradoztak. Valószínűleg fel sem tűnt otthon, hogy hiányoz­nak a családi létszámból. Tamás és László alig múlt 14 éves, Gábor is csupán két évvel idősebb náluk, azaz fiatalkorúak. Mindhárman rendszeresen csa­varogtak, először csak napköz­ben. aztán már éjszakánként is. Nem érezték jól magukat a csa­ládi körben, nem volt rájuk s^ík- ség. De a céltalan kóborlás is unalfnassá vált egy idő után, az unalom pedig rossz tanácsadó. A három fiatal 1981 decembe­rében sajátos időtöltést talált. A kalandok színhelyén: a Skála- Expóban, a Sugár Üzletközpont­ban és Skála Áruházban harminc alkalommal sikeresen követtek gl kisebb értékben lopásokat. Mi­kor már ez sem elégítette ki ka­landvágyukat, iskolába, kollégi­umba és trafikba törtek be, e helyekről is elvittek néhány ap­róságot. Mindezeket egy hónap leforgása alatt. Általános szokás, hogy az újév kezdetén különböző fogadalma­kat tesznek az emberek életük megváltoztatására. Ezt tették Gá- borék is. Kisebb lopások helyett nagyobb „balhékra” áhítoztak. Így aztán januártól éjszakai kó­borlásaik alkalmával több ÁBC- áruház és más kis üzletek kiraka­tait betörték, onnan kisebb-na- gyobb értékben árukat loptak, egy esetben például csak egy modellautót. Január 17-én aztán rajtavesz­tett a három csavargó: egy rend­őrjárőr tetten érte őket. Amit elmulasztottak a szülők, azt most — És mi leszel fiam, ha nagy leszel? (Kelemen István rajza) megtették a rendőrkapitányság munkatársai. Kérdéseik nyomán fény derült a másfél hónapos „jó heccekre” — aJhogy a három fia­tal nevezte a bűncselekmény-so­rozatot. Aztán a szülők hazavi- hették gyermekeiket. Azt hihetné az ember, hogy ez­zel vége a történetnek, a szülők és gyermekeik levonták a szüksé­ges tanulságokat. De ez sajnos nem így történt. Gáborék a 'lebu­kásuk utáni napon, majd rövid­del azután ismét éjszakai por­tyára Indultak, és betörték két ABC-áruház kirakatüvegét. Első alkalommal 40 forint értékű árut vittek el, másodszor semmit. A sorozatos betörések alkalmával az ablaküvegek kitörésével na­gyobb kárt okoztak, mint ameny­nyi az elvitt áruk értéke. Az igazságszolgáltatás nem méltá­nyolja az ilyen ,,jó bulikat”, tet­teikért a bíróság vonja felelősség­re őket. Sajnos, sok fiatal keresi a ka­landokat Gáborékhoz hasonló módon, és a jó hecceknek induló esetek gyakran bűncselekmények elkövetéséhez vezetnek. Nem kevés gondot és munkát jelentenek a rendőrségnek a motorizáció bűvöletében élő, de ezt az igényüket legálisan kielé­gíteni nem tudó fiatalok. Erre'a káros szenvedélyre álljon itt csu­pán egyetlen példa. 1981 januárjában a 15 éves J. Attila és a nála egy évvel idő­sebb L. Attila négy ízben „vet­ték kölcsön” más gépkocsiját éa autózni indultak. Az út csúszós volt, a két fiú természetesen nem rendelkezett jogosítvánnyal. Nem szükséges bizonyítani, mi­lyen veszélyes kalandba bocsát­koztak. Csupán a szerencsés vé­letlennek köszönhető, hogy nem okoztak tragédiát, és csak az egyik kocsit rongálták meg. Rö­vid autózás után a Lada gépko­csikat rendszerint kihalt helyeken hagyták. A fiúk célja először csak gép­kocsik ideiglenes használata volt, de az autókban hagyott értékek csábításának sem tudtak ellenáll­ni, elvitték azokat. Ezután ^már az őrizetlenül hagyott tárgyak megszerzésére specializálták ma­gukat, sorozatosan tíz gépkocsit törtek fel, és elvittek belőlük minden mozdlthatót. Amit ők izgalmas játéknak neveztek,' azt a büntetőjog jármű önkényes‘el­vétele és lopás bűncselekménye­ként minősiti, és büntetni refideli. K. M. Kurtán - furcsán — Sokba került az őzpecsenye. Sz. P. Zoltán kübekházi lakos még májusban három vadfogó horgot tett ki a Szeged határában lévő Szőregi erdőben, ily módon csapdába ejtett két őzet. Az állí­tok együttes értéke ötezer forint, az őzpecsenye azonban többe ke­rült: a bíróság a bizonyítási el­járás után az orvvadászt — jog­erősen — 7200 forint pénzbünte­tésre. vagy hatvan napi fogházban letöltendő szabadságivesztésre ítél­te. * — MAI BETYÁROK. Lőcsös lovaskocsival kóboroltak az or­szágban és lovakat költöttek el — kettőt, mintegy 140 ezer forint értékben a Kecskeméti Barom­fifeldolgozó ^Vállalat kunszent- miklósi libatelepéről — a nádas- ladányi K. István, valamint fia és vejei. A nyomozás még tart, a szálak máshová, például Fü- löpszállásra és Pusztaszerre is el­vezetnek. * — A mama mint bandavezér. Fejlett családi érzék volt a bank- rablóhanda-vezérként letartóz­tatott 44 éves nápolyi Antonietta Bitonie sikerének titka. Húszéves lányával és két másik lányának férjével állítólag a város több hitelintézetét „kereste fel”. Vég­zetessé az vált számára, hogy a bandába két nem családtagot^ is felvett. Az egyik közülük „beköp­te” a famíliát, mert úgy vélte: a zsákmány elosztásánál nem kapta meg az öt megillető részt. • — Pénzbüntetés köpködésért. Annak, akit Pekingben rajtakap­nak, hogy az utcán köpköd, pénz- büntetést kell fizetnie. A pekingi városi hatóságok új környezetvé­delmi rendelete szerint az utcá­kat hat óra harminc perekor ala­posan le kell söpörni. Büntetést kell fizetnie annak is, aki sze­metet dob a sétányokra vagy az utcákra. A bevásárlási központok­nak a jövőben utcaseprőt kell al­kalmazniuk. * — ELADTA AZ ERDŐT. Pénz­re volt szüksége B. Sándor 34 éves foglalkozásnélküli, bünte­tett előéletű kölkedi lakosnak. Sü kösd ön a kocsmában megis­merkedett B. Istvánnal, akinek eldicsekedett: Érsekcsanád hatá­rában kapott egy erdőrészt ritkí­tásra. Megegyeztek 22 nemesnyár adás-vételében. A vevő kivágta a fákat, elvinni azonban már nem tudta, mert az erdész lefülelte. Motoros bandák az USA-ban Az Egyesült Államok bűnözé­sének eddig sem szürke térképén új színfoltot jelentenek az átala­kulóban levő motorkerékpáros bandák. Az FBI négy, különösen veszélyes bandát tart állandó megfigyelés alatt, amelyek mind több súlyos bűncselekményt kö­vetnek el, és bekapcsolódtak a szervezett bűnözésbe. A legrégibb és leghírhedtebb közülük a Pokol angyalai, őket követik a Banditák, a Kitaszítot­tak és a Pogányok. Ezek gyakor­latilag felosztották egymás között Amerikát. A szervezett bűnözés — így a maffia is — mind gyak­rabban használja fel a piszkos munkához és a kábítószer-keres­kedelemben a bandákat. A sze­lídnek egyáltalán nem mondható motorosok eközben tanulnak új főnökeiktől, és törvénytelenül szerzett jövedelmüket legális üz­letekbe fektetik. A Banditák pél­dául már három éjszakai mulató és egy motorkerékpárüzlet tulaj­donosai Texasban. Bár Sonny Barger, a Pokol an­gyalainak vezetője csupán annyit ismer el, hogy bandájának tagjai „néha vadulnak egy kicsit", _ az US News and World Report című amerikai hetilap szerint ennél sokkal komolyabb dolgokról van szó. Mint az újság írja, a banda egyik tagjának letartóztatása nyo­mán egy olyan titkos raktárra bukkantak, ahol a Pokol angya­lai többek között 30 pisztolyt, pus­kákat, hangtompítókat, robbanó­anyagokat és pokolgépeket rejtet­tek el. Az egykor valóban többé-ke- vésbé szelíd motorosok profi bű­nözőkké válása újabb terheket ró az amúgy is válságos helyzetű amerikai bűnüldözésre és igaz­ságszolgáltatásra, amelynek egyik súlyos gondja a börtönök hiánya. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 800 börtön van. Floridá­ban 1974 óta átlag nyolc hóna­ponként adnak át egy új börtönt, bár egy átlagos cella építési költ­sége 37 ezer, egy szuperbiztos bör- töncella ára pedig meghaladja a 78 ezer dollárt. Ez az ütem sem tud azonban lépést tartani a bű­nözés növekedésével — 1970 óta megkétszereződött a foglyok szá­ma, és mind több amerikai állam törvényhozása teszi lehetővé, hogy a börtönigazgatók az elítél­tek büntetésének lejárta előtt sza­badon bocsáthassák a foglyokat, hogy az új rabokat el tudják he­lyezni. (MTI) • Betört a mozi gépházába és a Jobb ma egy nő, mint tegnap há­rom című filmből kivágta a szexis jeleneteket egy 18 éves fiatal­ember Kunbaján. A bíróság 7500 forint büntetést rótt ki rá, és kötelezte az okozott 6000 forint kár megtérítésére. Itt hívjuk fel a mozisok figyelmét: vigyázzanak a közeljövőben bemutatandó Viadukt című magyar—amerikai—NSZK-beli alkotásra is, mert lesz benne néhány erotikus részlet (képünkön az egyik). KOVÁCS FERENC RENDŐR HADNAGY: „Vannak itt jó sztorik” Min nevetnek a rendőrök? Hát nem a rendőrvicceken, az biztos. Bár... ha eredeti a poén, és „ül" is, miért ne? Milyen mulatságos esetekre emlékszik például Ko­vács Ferenc hadnagy, a Kecs­keméti Városi és Járási Rendőrka­pitányság csoportvezetője, volt válogatott ökölvívó, akit épp ezért mindenki csak Bunyósnak nevez? Hallgassuk. — Hát akad itt néhány jó szto­ri... Kirabolták a Pegazus Tours ágasegyházi szálláshelyét. Reggel „kiszállok” nyolc—tíz emberrel, hozzálátunk az anyaggyűjtéshez, jó darabig kevés sikerrel. Járva a határt, délután az egyik dűlőúton találok egy citromot, később, tá­volabb, egy másik tanyabejárón megint egyet. Betérünk a házba, faggatom a gazdát: volt-e itt va­laki az este. Nem — hangzik a válasz. És ez a citrom? — muta­tom neki. — Hát járt itt a sógot, kártyáztunk, az szórhatta el — mondja. Mire én: — Oszt, mondja már, milyen sógor? — Hát a só­gor! ... — De mégis melyik, hogy hívják? Elismétli még párszor ugyanazt, majd nagynehezen ki­böki: — Hát nem tetszik érteni, a Sógorka István. Megtaláltuk az il­letőt, be is vallott mindent. — Más. Egy idős bácsi Lajosmi- zséről bejelentést tett, hogy 16 ezer forintját ellopták. Felkeres­sük az öreget, beszélgetünk: ho­gyan is történt. Meséli, hogy a fe­lesége egy évvel ezelőtt meghalt, azóta egyedül él, és a minap, mi­kor hazajött a piacról, a személy­igazolványát ötezer-ötszáz forint­tal, meg a zsebkendőben 11500 forintját berakta a szobában a szekrénybe. No, mondom, lássuk azt a szekrényt. Kitárja az ajtó­kat és én rögtön észreveszem az igazolványt, majd kiveri a szeme­met. Benyúlok érte, nézem: hát ez mi? A tata is csodálkozik: — Biz­tosan a feleségem dugipénze — makogja. A feleségéé, aki egy éve halott. Mutatom az arcképét az igazolványban, erre felkiált: — Jé. akkor ez az enyém. Nem kel­lett sokáig keresgélni a zsebken­dőt sem. A végén elnézést kér­tünk a zavarásért, az öreg meg­nyugtatott, hogy nem haragszik és otthagyott bennünket, ment etet­ni a jószágot. Korára való tekin­tettel nem lett folytatása az ügy­nek. hatóság félrevezetéséért, — Más. Személyautó lopásával gyanúsított férfit hallgatunk ki. Vallomásában ezt mondja: Kecs­kemétre tartott az 54_esen, amikor lerobbant a Trabantja. Stoppal folytatta az utat, és bent a vá­rosban — mert sürgős elintézni­valói támadtak — elvitt egy Zsi­gulit. Éjjel, ahogy hazafelé haj­tott, lefékezett a kocsijánál, hogy körülnézze, megvizsgálja: hiány- zik-e belőle valami, nem törték-e fel. míg távol volt. És ezt a világ legtermészetesebb hangján adja elő, ő. a tolvaj. Hát nem mókás?! — Más. Garázdaság miatt elő­állítunk egy komát. Megáll előt­tem, én meg fölteszem neki a szo­kásos kérdést: miért verekedett. Megvakarja a fületövét, és önér­zetesen kivágja: — Kovács úr, én ettől az embertől korábban akko­ra pofont kaptam, hogy akinek el­mesélem, azt is rokkantosítani kell! Mit mondjak, át kellett men­nem a másik szobába nevetni... K. F. Talán tilosban parkolt?— avagy benzintakarékosság 982 (Kobold Géza felvétele) Öngyilkosok kézikönyve „Ki kell vonni a forgalomból ezt a szörnyűséget’’ A 27 éves Patrick Bondy kö­zel egy évig volt munka nélkül, azután júliusban halálos adagot vett be barbiturátokból. Augusz­tusban egy vidéki francia cam­ping közelében Michel Fazilleau — akit a családja „zárkózott” és „magányos” emberként jellemzett — óriási adag pirulával ölte meg magát. Dennis Otterman mindösz- sze 22 éves volt, amikor eldobta magától az életet. A három fiatalember halálá­ban egy valami volt közös: mind­egyik holttest közelében megta­láltak egy kézikönyvet, amely pontos öngyilkossági útbaigazítá­sokat tartalmazott. Az öngyilkossági használati uta. sítások című könyv július köze­pén került a francia bestseller­listára. Hosszú felsorolást tartal­maz mérgekről és különböző pi­rulákról, valamint a halálos adag­jukról — és felháborodást kel­teit mind a kormány tisztségvise­lői, mind az egyszerű francia kö­rében. Jack Ralite, a francia kormány egészségügyi minisztere kijelentet­te, hogy „fel van háborodva és undorodik” ettől a kézikönyvtől, és jogi alapot keres a betiltásá­hoz. Marcel Bondy, akinek a fia ezt a könyvet használta útbaiga­zításul az öngyilkosság elköve­téséhez, kampányt indított a könyv további terjesztésének megakadályozására. „Ki kell vonni a forgalomból ezt a ször­nyűséget” — követelte. Alain Mqreau kiadó azon az alapon védi elszántan a könyvet, hogy az az esetleges öngyilko­soknak megmutatja, hogyan lehet eljutni a halálba olyan körülmé­nyek között, amelyek nem sértik az emberi méltóságot. Azt mond­ja: nem érez lelkifurdalást. A könyv sok ellenzője szerint pedig elég oka volna rá. Egyikük, dr. Piarre Maron egy klinikát ve­zet, áhol öngyilkossági kísérle­teit után megmentetteket látnak el tanácsokkal. A minap kijelen­tette: „Ezek a halál-receptek vagy hatástalanok, vagy nem is olyan fájdalommentesek, mint a könyv írja. Tiszta csalásnak ne­vezi a művet. Semmi jel sem mutat az Ön­gyilkossági kézikönyv keltette ha­rag csillapulására, ugyanakkor a meghaláshoz való jog mozgal­ma tovább nő. A lenni, vagy nem lenni kérdést már rég feltették. Az újabb kérdés: egy könyvnek kell megadnia erre a választ? Öreg bűnözők Idős emberek egyre gyakrabban követnek el gyilkosságot és sok­szor kegyetlenebbek, mint a fia­talok — hangzott el egy orvosok számára tartott előadáson. „Az idén három gyilkosságot láttam néhány hét leforgása alatt, valamennyit 70—80 éves férjek és feleségek között” — mondta Ber­nard Knight, a Cardiffi Egyetem törvényszéki orvostanprofesszora egy szimpozionon. „A gyilkossá­goknak mind számbeli növekedé­sé. mind egyre nagyobb kegyet­lensége megdöbbentő” — tette hozzá. Elmesélte egy 70-es éveiben já­ró házaspár esetét. Az öregember ült és nézte a tv-t. A felesége oda­lopakodott mögé egy fagylaltárus- pallóval és beverte a fejét. Még a mennyezet is véres volt. A szom­szédok azt mondták, kedves há­zaspár volt, soha egy rossz szó sem hangzott el köztük. Egy másik legutóbbi esetben egy 85 éves férj ölte meg a 78 éves feleségét 37 kalapácsütéssel, mert kiment a városba egy másik férfival a newporti szociális ott­honból, ahol éltek. Lehet, hogy az időskori gyilkos­ságok szembetűnő szaporodása egyszerűen azért van, mert több az öreg ember, fejtegette Knight professzor: „Ügy tűnik, mintha az évek alatt felgyülemlett csalódott­ság szabadulna el. A gyilkossá­gok talán az agy időskori válto­zásának a következményei, ame­lyek oldják a gátlásokat.” A professzor kiemelte az iszá- kosság problémáját. Az emberek többet isznak, és a nagy fogyasz­tással együtt nő az emberölések száma. Finnország példa erre. Angliában a gyilkosság „családi ügy”. Az emberölések kétharma­da férjek és feleségek között kö­vetkezik be. A legtöbb gyilkos­ság 16—30 éves embereket érint. Knight hozzátette: „Ügy látszik, az alkohol az emberölés katalizá­tora, mint ahogy katalizátora a kegyetlenség minden formájának. Az alkohol elleni támadás hatá­sosabb mód lenne az emberölések leküzdésére, mint a halálbünte­tésről folyó viták." Bírálta az orvosokat, mert ki­állítanak halotti bizonyítványokat anélkül, hogy megvizsgálnák a holttestet, A boncolások azt mu­tatják, hogy az összes igazolás fe­le hibás. Az egyik orvos még azt sem vette észre, hogy egy asz- szonyt agyonszúrtak, a halál oká­nak elvérzést tüntetett fel. anél­kül, hogy megvizsgálta volna a tetemet. Mindent egybevetve, Nagy-Bri- tannia emberölési statisztikája alacsonyabb, mint sok nyugat­európai országé, és sokkal alacso­nyabb az Egyesült Államokénál. A skóciai szám azonban — 15 em­berölésmillió lakosonként — majd. nem kétszer nagyobb Angliáénál és Walesénél. ahol ez nyolc eset millió lakosonként. összeállította: Kutasi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents