Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AE MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 256. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 31. vasárnap Tanácskozik a III. országos nőkonferencia A magyar nőik társadalmi hely­zetéről, közéleti szerepéről, a nő- és családpolitikai munka eredményeiről, tanácskozik a III. országos nőkonferencia, amely szombaton a Parlament Kong­resszusi termében kezdte meg munkáját. Nőmozgalmunk e je­lentős eseményén megjelentek a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak tagjai, a párt- és álla'mi szer­vek, szakszervezetek, tömegszer­vezetek képviselői. Jelen voltak a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség és az európai szocialis­ta országok nőszervezeteinek képviselői is. A elnökségben fog­laltak helyet politikai, társadal­mi életünk kiemelkedő személyi­ségei, köztük Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Részt vett a tanácskozáson Mirjam Vire Tuo- mineri, a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség főtitkára. Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnö­ke beszédében kiegészítette a II. nőkonferencia óta végzett mun­kát ismertető írott beszámolót. Hangsúlyozta: az utóbbi öt év­ben társadalmunk tovább haladt nőpolitikái céljaink megvalósítá­sának útján. Az egyik legjelentő­sebb eredmény: egyre jobban ki­teljesedik a nők egyenjogúsága a munkában, a közéletben. Orszá­gunkban ma már a munkaképes korú nők 81 százaléka kereső munkát, végez. Megjegyezte azon­ban, hogy a nők csak akkor ve­hetnek részt a férfiakkal azonos eséllyel a társadalmilag hasznos munkában, ha művelődnek, szak- képzettséget szereznek, megfelel­nek a mai követelményeknek. Az azonos munkáért azonos bér elvének érvényesüléséről szólva elmondta: az elmúlt évtizedben — politikai törekvéseinkkel össz­hangban — csökkent a nők és a férfiak munkabére, illetve jöve­delme közötti különbség, az utób. bi öt évben azonban lelassult a kiegyenlítődés. A párt- és tömegszervezeti és szövetkezeti vezetőtestületekben növekedett a nők száma, aránya — állapította meg a továbbiak­ban. A szakszervezeti bizalmiak között például különösen sok a nő, a gazdasági, kulturális veze­tői posztokon viszont lényegesen kevesebb. Legalacsonyabb az ará­nyuk a vállalatvezetők között. E tekintetben sajnos alig történt előrelépés az utóbbi öt évben — mondotta — mégpedig miként minden adottságot és tehetséget, a vezetői képességet is csak a (Folytatás a 2. oldalon.) ÜNNEPÉLYES AVATÁS Úttörők és fiatalok palotája • Az ének-zenei általános iskola kis szereplői az elnökség tagjaival az egyik teremben. Kecskeméten tegnap délelőtt — emlékezetes ünnepség keretében — felavatták a valamikori iparos­székház épületében kialakított Szalvay Mihály Űttörő-és Ifjúsági Otthont. Az intézményben rende­zett ünnepségen dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, köztük Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a me­gyei tanács elnökét, Alekszandr Dmitrijevics Tyelbukov gárda­alezredest, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó magasabb szovjet katonai alakulat képvise­lőjét. Márton Lajos, a generál kivite­lező Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatója je­lentést tett a felújítási munkáról, arról, hogy azt a tervezett határ­időn belül elvégezték, s hogy a költségeket a város ifjúsági kol­lektíváinak társadalmi munkájá­val — mintegy hétszázezer forint­tal sikerült csökkenteni. Ezt követően Fejti György mon­dott ünnepi beszédet. A KISZ KB első titkára egyebek között hang­súlyozta, hogy az épület — bár egyelőre csak részlegesen — kitű­nően összehangolt munka eredmé­nyeként vált rövid idő alatt a fiatalok igazi otthonává. Tolmá­csolta az MSZMP KB köszönetét azért, hogy a kecskemétieknek a mostani nehéz gazdasági helyzet­ben is sikerült az igényeknek megfelelő új otthont adniuk a fia­taloknak. Szép hagyomány, mondotta a továbbiakban, hogy jelentősebb új létesítményeinket nemzeti ünne­peinken avatjuk. Ez történik most is, hiszen Kecskemét város felsza­badulásának évfordulóját ün­nepli. Ezután Burján Sándorné, az in­tézmény igazgatója a város sok ezer fiatalja nevében köszönte meg a segítséget a felújítási mun­ka minden résztvevőjének. Végül Fejti György kitünteté­seket, dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke pedig emléklapokat adott át a tervezésben és a kivi­telezésben jeleskedő személyek­nek, brigádoknak, vállalatoknak. Az avatóünnepség színvonalas műsorral zárult. Fellépett a Bá­nyai Júlia Gimnázium énekkara, a Lánchíd utcai, a Béke téri, az ének-zenei általános iskolák ta­nulói, az Állami Zeneiskola nö­vendékei, a Hírős Táncklub tag­jai. R. M. ... Éber figyelemmel kísérik az emberek a gazdasági élet vál­tozásait. Mindenki a saját pénztárcáján is érzi ugyanis a válságjelenségek hatását. Ter­mészetesen hazánk sem kivétel ez alól, hiszen népgazdaságunk nyitottsága, a külkereskedelem magas részaránya a nemzeti jövedelem képzésében, óhatat­lanul hatást gyakorol gazdasá­gi, társadalmi életünkre. Kis. sé szokatlan ez számunkra, mert nálunk még az utóbbi esztendőkben is a fogyasztás — ha mérsékelt ütemben is — évről évre emelkedett. Igaz viszont, hogy a felhalmozás, elsősorban a beruházások üte­me lényegesen csökkent. Jobban meggondoljuk mos­tanában — a háztartásokban és a gazdasági életben egy­aránt —, hogy mire költjük a pénzünket. A közgazdászok eközben lázasan keresik a mó­dot a népgazdaság külkereske­delmi egyensúlyi helyzetének megszilárdítására. Már az is sikernek számít — jó néhány országban örülnének hasonló­nak —, ha nem romlik tovább az egyensúlyi helyzet. S eddig nem is voltak hiábavalónk erőfeszítéseink. A gazdasági élet szakértői­nek tevékenysége tehát egyre inkább a társadalom érdeklő­désének középpontjába kerül. Saját portánkon körülnézve örömmel tapasztalhatjuk, hogy Bács-Kiskunban is élénkebbé vált a gazdasági szakemberek kezdeményezőkészsége. Erre utal, hogy a hét közepén üzem­gazdásági és közgazdasági hó­nap kezdődött a megyében, a Magyar Közgazdasági Társa­ság, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság rendezésében. Az ország elsővonalbeli közgazdászai Kecskeméten, Kiskunhalason, és Baján tájékoztatják a szak­embereket a hazánkban, a vi­lágban végbemenő gazdasági jelenségek lényegéről, a káros hatások kivédésének lehető­ségeiről. A rendezvénysorozat jó al­kalmat nyújt a megye közgaz­dászainak arra, hogy az ország , vezető szaktekintélyeivel kon­zultálhassanak a különböző gazdasági kérdésekben. Erre korábban is nyílt lehetőségük a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének kü­lönböző rendezvényein. Még­sem lehetünk elégedettek a szervezet munkájának haté­konyságát illetően. Míg ugyan­is a MTESZ tudományos tag­egyesületeiben a megye mű­szaki szakembereinek csak­nem 80 százaléka tömörült, ad. dig az MKT-ban a közgazdá­szoknak alig 30 százaléka. A szervezet többször tett már erőfeszítéseket tagjai létszá­mának növelésére, de különö­sen a fiatal közgazdászok ma­radtak közömbösek. Remélhe­tően az üzemgazdasági és köz- gazdasági hónap tudományos elemzést nyújtó I előadásai megnövelik érdeklődésüket. Ha azonban azt akarjuk el­emi, hogy az általános gazda­sági problémák megvitatásán túl a közvetlen vállalati, szö­vetkezeti és egyéb helyi gon­dok megoldását is előmozdít­suk a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének programját is gazdagabbá kell tenni. Elsősorban olyan ren­dezvényekre lenne szükség, amelyek a közgazdászok rend­szeres továbbképzésére te­remtenek lehetőséget. Míg ugyanis Budapesten ez szerve­zett formában folyik, a me­gyékben. ez még megoldatlan. Igazságtalanság lenne az MKT-val szemben, ha azt mon­danánk, hogy Bács-Kiskun- ban e. téren semmi sem történt. A TESZÖV már példát muta­tott arra, hogyan kell a köz­gazdászok továbbképzését megszervezni. Űjabban az OTP megyei igazgatósága in­dított gazdag tematikájú tan­folyamot. Megtehetné ugyan­ezt a MÉSZÖV, a KISZÖV, és egy sor nagyobb vállalat is, amelyek egyébként az MKT- nak tagjai. Sőt bizonyosan hasznos lenne a vállalatoknál közgazdasági vitafórumok szervezése is. Erre még a mű­szakiakat, szocialista brigád- vezetőket is meg lehetne hív­ni, hiszen csak hasznos lehet, ha munkájukat közgazdasági szemlélettel felvértezve végzik. Végül még egy gondolat. A megye több városában műkö­dik már a főmérnökök taná­csa. Miért ne lehetne létrehoz, ni a közgazdászok tanácsát is. Ha egy ilyen szervezet hasznos a műszaki, technikai qondok megoldásánál, még inkább az lehet a gazdálkodás különbö­ző területein, az együttműkö­dések esetleges kialakításában. Nagy Ottó TÖBB MINT SZÁZ­EZER HEKTÁRON Földben a búzavetőmag Kikelt az árpa, a rozs Eléggé összetorlódott az idén a munka Bács-Kiskun mezőgazda­ságában. Az őszi termények ked­vező terméssel fizettek, betakarí­tásuk huzamosabb ideig tartott. A mezőgazdasági ' szakigazgatás ér­tékelése szerint október utolsó napjaiban a kukorica 10 százalé­ka még lábon állt, a cukorrépa termésének 20, a szőlőnek 8. a zöldségfélének és a gyümölcsnek 7 százaléka pedig szedésre, szüre­telésre várt. Ugyanezen ideig a rozs. az őszi árpa vetése már be­fejeződött, szinte valamennyi he­lyen ki is kelt. A búza vetőmag­jának 90 százaléka kerülj a föld­be, de ez több mint 100 ezer hek­tárt jelent. A műszaki és egyéb feltételek megvoltak arra, hogy a gabona vetése októberben véget érjen, de az előveteményt még nem sike­rült teljesen betakarítani. Tisza- kécskén a Béke és Szabadság Tsz gazdái rég földbe tették az őszi kalászosok többségét, csupán az a 20 hektár maradt ki, amelyen még most is cukorrépa van. A szövet­kezet a gyárral egyeztetett ütem­ben szedi a termést. A feldolgo­zóüzem számára előnyös, ha a cukorrépa mindaddig a földben marad, amíg a hidegebb időjárás nem fenyegeti. Ugyancsak az elővetemény be­takarításának az elhúzódása okoz­ta, hogy Félegyháza legnagyobb szövetkezetében október 25. előtt nem fejeződött be a búzavetés. A kiskun város másik gazdaságá­nak is nagy területen van még kint cukorrépája a tiszakécskeihez hasonló okok miatt. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz ezzel szemben az előirányzott 900 hektár helyett 1150 hektár búzát vetett október (Folytatás a 2. oldalon.) Cél a versenyképes termék Meggyorsult a baromfifeldolgozó építése, szerelése Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyháza és környéke a legnagyobb vízi- szárnyas-tenyésztő, -hizlaló körzet a Duna—Tisza közén. Ennek a központjában építtet most 106 mil­liós költséggel baromfifeldolgozót a helyi általános fogyasztási és értékesitő szövetkezet. A várostól har- minc-ötven kilométerre, Kiskunhalason, Kecskemé­ten, Kiskunmajsán működik ugyan hasonló jellegű élelmiszeripari üzem. A félegyháziak mégis úgy vél­ték, hogy a szövetkezeti és az állami feldolgozók közötti egészséges verseny már nem árthat ennek a sok viszontagságot megért termelési ágazatnak. Ezt bizonyította az eddigi tapasztalat is, hiszen a Kiskunfélegyháza és Vidéke ÁFÉSZ régi baromfi­vágójának termékeit itthon és külföldön egyaránt keresték a vásárlók. A jelenlegi beruházással va­donatúj, az eddiginél nagyobb teljesítményű, kor­szerű feldolgozó épül, amely versenyképesebb ter­mékeket állíthat elő. Számos vállalat munkásai, mű­szaki szakemberei szorgoskodnak most az új épület és a kiegészítő létesítmények műhelyeiben, hogy a november végi, december eleji próbaüzemre elő­készítsék. Sarok Ferenc áfész-főosztályvezető tájékoztatása szerint, a beruházók, a tervezők s a kivitelezők rendszeresen egyeztetik az építés, szerelés munka- programját, a kivitelezés ütem szerinti teljesítéséi. Megvitatják a tervtől eltérő, szükségszerű módosí­tásokat. Legutóbb a konvejorpálya forrázó- és a ko­pasztógép közötti szakaszának rövidítésére tettek javaslatot, mert így tökéletesebben távolítható el a víziszárnyas tolla. A technológiai berendezéseket gyártó és felszerelő Monon MEZŐGÉP valamint alvállakozói tartják a kivitelezési ütemet. Jelenleg 80 százalékos a munka felkészültségi foka, s a no­vember végi, december eleji próbaüzemre minden bizonnyal sikerül befejezniük a technológiai szere­lést. Ez lehetővé teszi, hogy 1983. első negyedévében a melegüzemi próbákat, majd a folyamatos termelést is megkezdhesse a baromfifeldolgozó Kiskunfélegy­házán. K. A. m A beruházók, a tervezők, a kivitelezők egyezte­tik a terveket a kiskunfélegyházi baromfivágóban. Betakarítás (3. oldal) A megye legtöbb mezőgazdasági nagyüzemében befejezték a kukorica szedését, tárolóban van már a mag is. Sok gazdaság­ban a nedves tárolási technológiát alkalmazva helyezték biz- I tonságba a szemes terményt. A cukorrépa-termelő gazdaságok ha nem is értek el olyan jó eredményt, mint tavaly, elégedettek a hozamokkal. A megye egyik legjobb cukorrépa-termelő szö­vetkezete a felsőszentiváni az idén sem adja lejjebb 50 tonnánál hektáronként. A cukorgyárak az előre meghatározott terv szerint veszik át a termést. Jelentősen csökkent a megyében a fűszer­paprika-termőterület és nagyobb gondot, figyelmet fordítottak az üzemek e növény termesztésére. Csaknem valamennyi gazda­ságban előtérbe helyezték a kézi szedést, s a kedvező időjárás­nak is köszönhetően az elmúlt tíz év átlagához képest most a legjobb a minőség. Szőlőből a tervezett hozamokat érték el a nagyüzemi és ház­táji táblákon, a cukorfokban kifejezett minőség azt ígéri, hogy az idei évjáratú borok keresettek lesznek. Mindenütt az utolsó hektárokat járják a szőlőkombájnok, a szüretelők. A nagyüze­mi gazdaságok nemcsak egymásnak segítenek a betakarításban, hanem a háztáji termelőknek is. A megyében termett almát le­szedték az ültetvényekről, az értékesítéssel azonban nincse­nek még „egyenesben” az üzemek. MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET (5. oldal)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents