Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

A héten Kecskemétre (is) tekint a művészvilág: a Nemzetközi Kerámia Akadémia (IAC) első alkalommal tartja kongresszusát szocialista országban, s az első napi program házigazdája a megyeszékhely Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdiója volt. Ennél jobb alkalmat el sem lehet képzelni, hogy megnyissanak egy kiállítótermet: a stúdió udvarában illeszkedik a környezethez a bemutatóterem. Ezt az alkalmat mi is megragadjuk, hogy bemutassunk néhány itt készült szép kerámiát.

• Gálócsy Edit (1980)

• Irene Lipska Zworska (Lengyelország 1981)

togó, összegabalyodott front, harckocsik, teherautók, rohamlövészek, páncéltörősök, géppuskások, terepjárók, és persze megint a térés parkon át, mintha ez az átkozott kastély vonzaná a háborút. Egyre közelebb dörögnek a lövegek, a kastély ablakaiból potyog az üveg.

— Visszaöltözni! — vezényel a tizedes.

Bekapcsolják az ablaktáblákat, meggyújtják a gyertyát, kapkodnak megint, mint Bernát a mennykőhöz. Gálfy mintha unná is az egészet, Gáspár pedig nyíltan lázong.

— Bohócot csinál belőlünk, tizedes úr. Szakad rólam a víz, egyik göncből ki, a másikba be, hát ez így nem megy.

— Nem én csinálom, hanem a háború. De ha el akarod mesélni az édes mamádnak, hol zabáltál, es miből zabáltál, akkor ajánlom, mozogj gyorsabban. Élni akartok, nyavalyás banda? Ép bőrrel, és szabadlábon? Hát akkor gyerünk, gyerünk, még Grisát is civilbe kell öltöztetni, a német változat szerint.

Amikor elkészülnek, Verejtéküket törölve. Molnár szemlét tart felettük.

— Húzd meg a derékszíjadat, és igazítsd el alatta a zubbonyt. A németek nem állják a trehány- ságot.

Nagyon lőnek odakint.

— Ne hasaljunk le? — kérdi Vég Jóska, az ablak magasságát méregetve.

Molnár legyint. Nem kell becsinálni.

— Csak nyugodtan, fiúk. Higy- gyétek el, ez a trükkje az egésznek. Ha az egyik jön, katonák vagyunk, ha a másik, civilek. Csak nem szabad elvéteni a ritmust.

Nem is ők vétik el. A kintiek. A németek mégse bírtak eljutni a kastélyig. A tizedes épp rágyújtana, már lobbot vet kezében a szál gyufa, amikor betaszítják az ajtót, és becsörtetnek rajta vagy tízen, az egyik zseblámpát tart maga elé, a többi géppisztolyt. És hát nem németek. Oroszok.

— Fel a kezet! — kiabálják.

Egyikük már szalad is az asztalhoz, kapkodja össze a fegyvereket. Ott ül a széken Grisa, a kezét nyújtja nagy örvendezve, csakhogy itt vagytok, elvtársak. A katona azonban nem fog vele kezet. Előbbre jön a tisztjük, fiatal főhadnagy. Grisa annak is magyaráz, a tiszt azonban csak nézi a zöld kabátos, lötyögő nadrágé, borzas hajú fiatalembert.

— Ha te az vagy, akinek món- dod magad ...

— De főhadnagy elvtárs, itt a ruhám, fegyverem!

— Épp ez a gyanús. Ha katona vagy, miért vagy civilben. Meglógtál?

— Nem, dehogy, én megsebesültem, és ezek a magyar katonák ...

— Jó, majd megvizsgáljuk.

Még többen nyomakodnak be a

szobába, egy őrnagy is, a főhad- nag yrögtön jelenti neki az egész históriát.

— Bocsánat — szólítja meg az őrnagyot Molnár, kihúzva magát. — Grisa'igazat mondott, őrnagy úr. Mi mentettük meg őt, különben elvitték volna a németek.

Az őrnagy a fejét rázza.

— Valami nem stimmel itt. Maga magyar katona létére, honnan tud oroszul? És aki orosz katona, miért van civilben?

Szíjártó is beleavatkozik a társalgásba, a maga szókincsével és hadonászva.

— Én kommunista! Magyar kommunista!

Az őrnagy megnézi. Üjabb bonyodalom.

— Na, jó — mondja a főhadnagynak.. — Majd utánanézünk, miféle társaság ez itt. Aki azt mondja, orosz katona, tegyétek kü'ön szobába. Aki azt mondja, kommunista, azt' is. A többit együvé, és állítsatok őrséget min- denik szoba elé.

Molnár lefordítja, mit mondott az őrnagy.

— A kutya istenit — káromkodik Gáspár —, ezért kár volt öltözködni.

A ruháktól azonban meg se szabadulhatnak. A főhadnagy megkérdezi.

Kinek milyen holmija van?

— Ezek a civil ruhák a miénk — feleli Molnár.

— Hát akkor fogják, vigyék.

Grisa cseppet sincs megijedve.

— Semmi ez — mondja Molnárnak —, ne törődjetek vele, reggel minden kiderül, és én megmondom, kik is vagytok ti, testvérek.

öt viszik elsőnek, miután sebesült is. Szíjártó a második, integetve megy ki a szobából, de a szája görbe. A tizedesnek eszébe jut: mind barátom, ismeretlenül is. De ilyenkor nincs helye a csúfolódásnak, idő sincs rá, menni kell, a katonákat Alberttel, s Jóskával együtt egy távolabbi, tágas, teremféle szobába terelik. Rájuk zárják kívülről az ajtót, az őr ott kopog a folyosón a, csizmájával, hát ez lett a vége a sok ügyeskedésnek.

— Hiába — mondja kedvetlenül a tizedes, utolsó cigarettájára gyújtva —, ha az egész világ tele van egérfogóval, a legügyesebb egér is előbb-utóbb besétál.

• Bükki Béla (1981)

• Fekete

(1979)

• Havasi Ildikó (1978)

Zvagina Natalja (Cirkusz)

Baksay-idézés

Kunszentmiklóson

„Mint tanyai ember — szomszédsága nincsen,

A kihez tűz-tnagáért, ha kell eltekintsen,

Estéről-estére egy eleven szenet Másnapi gyújtónak hamu közé temet:

A fa-levelekben úgy eltemetközött — Elfeküdt boldogan a levelek között."

Kukorica Jancsi vagy Toldi Miklós is lehetett volna a lenyugvó, magányos bujdosó. Pedig nem róluk van szó. A hős, akinek „Édes álmot Paliasz hintett a szemére”, a „sokat tűrt Odüssze- uáz", aki két napi halálveszedelemből vergődött éppen partra, a Poszeidón felbőszítette hullámok közül. Az Odüsszeia-magyarító pedig Baksay Sándor, a százötven éve született író, műfordító, kunszentmiklósi pap.

*

A Petőfi Népe is beszámolt annakidején az 1982. augusztus elsejei ünnepi megemlékezésről, amelyet a Hazafias Népfront megyei és helyi szervei közösen rendeztek a Magyar Néprajzi Társasággal. Most, szeptember 24-én a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tartott emlékülést a helyi tanács és ‘a gimnázium támogatásával a Damjanich Gimnázium zsibongójában.

A Baksay-emléktábla megkoszorúzása után 14 órakor Bognár László tanácselnök és Wéber Antall, a társaság alelnöke nyitották meg az emlékülést, majd Vargha Balázs irodalomtörténész tartott előadást Baksay helye a magyar irodalomban címen. Elmondta, hogy bár Baksay értékelését korában elvégezte már a magyar irodalomtörténeti kutatás, egy ilyen évforduló jó alkalom lehet az értékelés árnyalására. finomítására. A két legsikerültebb Baksay-novella, a Patakbanya és • a Pusztai találkozás kapcsán utalt az előadó a Mórát, Tömörkényt idéző motívumokra, Móricz Galamb papnéját fölvillantó alakokra.

Vargha Balázs után Tálasi István néprajztudós, egyetemi tanár beszélt Baksay táj- és népismereti munkásságáról. Nemcsak a közismertebb Magyar népszokások, Magyar népviselet. Jósz- Kunság. Dél-Dunántúl című írásokra hivatkozott (ezek az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című századvégi reprezentatív mű részeiként jelentek meg), hanem fölidézte Baksay számos kisebb néprajzi tárgyú cikkét is. Az Ormányságból elszármazott, s a Kiskunságban második hazájára lelt Baksay mindkét tájat és népét jól ismerte. szívesen, szeretettel írt róluk, életükről, szokásaikról.

Mészöly Dezső következett, aki a műfordító Baksayt mutatta be. Előadását két találkozás fogta keretbe: előbb elmondta azt a családi legendát, amely szerint édesapja, Mészöly Gedeon az

1900-as évek elején kezdő tanárként Kunszentmiklósra érkezvén a Kaszinó-utcában egy keskeny pallón találkozott először az öreg pappal. A pap a személyt és a helyzetet egyszerre ismerte föl, s így szólalt meg:

„Keskeny a palló kettőnek”;

— de az ifjú tanár is „kapcsolt”, s már vágta is rá a Vörös Rébék megfelelő sorát:

„Nem térhet ki a Dani”;

— így esett meg a tanári alkalmassági vizsga — a szentmikló- si vendégmarasztaló, szikes-agyagos sár „jóvoltából”.

Egy évtizedig volt. közeli tanúja Mészöly Gedeon az Odüsz- szeia-fordítás születésének, mf* után a rímes alexandrinokban (a János vitéz meg a Toldi versformájában!) írt Iliász-fordítás a századelőn már megjelent. Sokan támadták Baksayt ezért a vállal- - kozásért, szemére hányták, hogy aki úgy érti a hexametert, mint a Lucanus Pharsaliáját 1869-ben magyarra átültető Baksay, az jó lélekkel nem követhet el ekkora irodalmi „szentségtörést”. Jellemző, hogyan védekezett Baksay: valljuk be. hogy Homérosz unalmas nekünk, mert távoli idegen. Az Arany-epikán érett magyar olvasónak igazi „magyar” Homéroszt kell adni: atmoszférában, lélekben, ritmusban egyképpen. Baksay halála miatt az Odüsz- szeiának csak az első kilenc éneke készült el, s jelent meg. Mészöly Gedeon meg — már szegedi egyetemi tanárként — any- nyiszor vette védelmébe Baksayt, s verte vissza a bírálatokat műfordításelméleti írásaiban, hogy végül 1959-ben megjelentette saját fordítását: Ulisszes, azaz Homérosz Odisszeája magyarul címmel, a magyar históriás énekek formájában és nyelvén.

Illyés Bálint helytörténész zárta az előadók sorát Kunszentmik- lós Baksay írásaiban című hozzászólásával.

Figyelmeztetett rá, hogy bár többször hívták,_ vitték volna — 49 éven át hű maradt „Bakerion”- jához, Bakér-parti parochiájához Baksay. Írásaiban lépten-nyo- mon törzsökös kiskunsági alakokra bukkanhatunk, fölvillannak a kisváros jellegzetes típusai és helyszínei, de elkalandozhatunk a környék szikes laposai, dombon ülő tanyái közé, egész a távoli, or- goványi, szanki ridegpusztákig.

Wéber Antal zárszavai után a hallgatóság megnézte a gimnázium könytárában található Bak- say-emlékekből rögtönzött kiállítást. Balogh Mihály

1. TELEXÜZENET PESTRŐL. (Szuperplán.)

HA MEEG NEM TUDNAATOK HORVAATH MARINAK AZ EEJSZAKA CSODAAI CIIMUE FILMJE KATEGOORIA MAASO- DIK DIIJAT KAPOTT OTTAWA AB AN.

■ A világ animációs filmművészetének fellegvára Ottawa. Ami a kerámiakészítők számára az észak-olaszországi Faenza, a dél- fi anciaországi Vallauris, az az animációsoknak a kanadai filmfesztivál. Nemzetközi bemutató sok van. Világrangot adó fesztivál talán ha három. Az ottawai az egyenlők közt az első. A legrangosabb.

Közvetve: ez a Kodály Intézet, a Kerámia Stúdió nevével, s teljesítményével fémjelzett világszínvonalú kecskeméti művészeti élet diadala. Lehetetlen nem fi— Egész pontosan mit jelent „animálni”?

— A latin anima=lélek szóból: lelket lehelni valakibe, valamibé, életre kelteni.

Ballai József

6. MIVEL MÉRJÜK? (Nagytotál.)

Az idei versenyprogramra öt világrész 450 filmjét nevezték. Az elözsürizés után még százat sem vetítettek.

E film-világbajnokságon európai alkotó (alkotás) már akkor örülhet, ha műsorra kerül. Ma- g.var siker csak egy volt eddig: az a Rofusz Ferenc kapott itt második díjat, amelyik az Oscart is elnyerte A légy-gyei rá egy esztendőre.

Horváth Mária ezüstérme tehát: világsiker. Csak egy valaki csinált az övénél jobb filmet az egész világon.

Egyúttal ez a kecskeméti stúdió első nagy világsikere.

gyein! arra, hogy a stúdió grafikai iskolát is teremtett: Molnár Péter, Hegedűs L. László, Pócs Péter, Hegyi Füstös László, Tóth Pál minden szakmai fórumon jegyzett munkái innen és ide is gyökereznek.

7. STÁBLISTA.

(Premier plán.)

Az éjszaka csodái. Vers: Weöres Sándor. Zene: Kaláka-együttes. Operatőr: Pólyák Sándor és Pethes Zsolt. Vágó: Szarvas Judit. Gyártásvezető: Vécsy Vera. Produkciós vezető: Mikulás Ferenc. RENDEZTE: HORVÁTH MÁRIA.

8. EGY KÉRDÉS HORVÁTH MÁRIÁHOZ (Szuperplán.)

2. A CÍMZETT. (Premier plán.)

Horváth Mária: a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének alapító tagja, tervező. Az éjszaka csodái: első önálló alkotása. A közönség a televízió Magyar népmesék sorozatából emlékezhet rá, amikor is Jankovics Marcell társrendezőjeként jegyezte az Egyszemű, kétszemű, háromszemű, a Király Kis Miklós, A só, A királykisasszony jegyei című epizódokat. Az éjszaka csodái: Weöres Sándor verse. A Kaláka együttes megzenésítette. Hogy milyen a kilenc- perces film?

3. LEKTORI VÉLEMÉNYEK. (Kistotál.)

„Ügy érzem, a költő álomvilágát hűen követi a képi álomvilág." Grillus Dániel, a Kaláka együttes vezetője.

„A Weöres-vers izgalmas, a fantáziának tág teret adó mű. Magáról a képes forgatókönyvről az a véleményem, hogy kulturált, gördülékeny gondolatközlés, sodrása van. Lévén ez a vers alaposan megtűzdelve mesés, álombéli, abszurd bakugrásokkal, nagy gondot kell fordítani a precíz operatőri munkára, pontos áttűnésekre, húzásokra. hogy a nézőknek természetesnek tűnjék a képi formanyelv és élvezhető legyen a fantasztikus éjszakai utazás. A rendezőnő tehetségét a film sikeres megoldására garanciának tartom.” Bodri Ferenc grafikusművész.

4. EGY RÉSZLET A VERSBŐL. (Premier plán.)

Itt is, ott is, emitt is. amott is bajszos rendőr őrzi az álmot, nagyfülű bagoly őrzi az álmot, mint kinn ezt az éjszakát, lámpavilágos éjszakát — itt is, ott is. emitt is, amott is dongnak az öreg faliórák, bánatos hangú ingaórák, fodrozzák az éjszakát, lámpavilágos éjszakát.

5. LEKTORI

VÉLEMÉNYEK

(Kistotál.)

„Ügy válik Weöres társszerzőjévé. hogy hűsége nem szolgai alázat. Képhűsége csak ott válik tartózkodóbbá, ahol a vers egészét sértené. Azt hiszem, hogy Horváth Mária úgy viszi a néző ele ezt a filmet, ezt a Weöres- ve-rset. hogv észrevétlenül esztétikailag is nevel, s közelíthet olyanokat ís vershez, akiknek nagyon kii'nyos a sötétkamra berendezése, vagy csak éléskamrának használják . . .” Lezsák Sándor költő.

„Szeretném leszögezni: támogatom Horváth Mária filmtervét, és javaslom a film elkészítését.” Szoboszlay Péter filmrendező.

MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET

FORGATÓKÖNYV-FÉLE EGY RAJZFILM-VILÁGSIKERRŐL

Horváth Mária ezüstje