Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

1982. október 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A halasi piacon m Néhány füzér halászlébe való paprika. Vajon mennyit görnyedt, bajoskodott vele kiskertjében a fejkendős nénike? Alig hittem volna néhány évvel ezelőtt, hogy a magyar ember kJpes a hasán spórolni. No nem úgy, hogy nem veszi meg a felkínált finomságokat, ha­nem beosztóbb lett. Fölöslegesen, többet annál, amennyi kell a családnak, például a vasárnapi lak- mározáshoz, már nem vesz. Így van aztán, hogy a piaci árusok portékája lassabban fogy mint régen. A vásárlók — a bérből, fizetésből élők — takarékossá­ga nem valami önmegtartóztatás, sokkal inkább az anyagi helyzet és az árak disszonanciájának követ­kezménye. És a mérlegelésé is: például megéri-e 8— 12 forintot adni egy kiló almáért, amikor ha lesze­dik egy—egy gazdaságban ötödéért hozzájuthatnak. Az udvaros házak lakói sem legyintgetnek: „nem bajlódok a csirkével, megveszem a piacon”. Most, hogy a tojás 2,50, egy pár csirkének 100—120, a tyúknak 200—250 forint párja, már sokan úgy gon­dolják, a kis bajlódás megéri az otthoni baromfitar­tást. A napokban a kiskunhalasi piacon bámészkodva gondolkoztam ilyeneken. A szép, napsütéses, őszi délelőtt több volt az árus, mint a vásárló. Azt hal­lottam 50—60 kistermelőnél több, már nemigen ácsorog, vagy éppen üldögél portékája fölött, még nagyobb piaci napokon sem. De akik eljönnek a Ha­las környéki tanyákból, községekből, szekérrel vagy gépkocsival, azok kitartják az eladni való árát. S ezen nem is csodálkozom: a termelés sem olcsó, sőt még rizikóval is jár, amit meg kell fizetni... Pásztw Zoltán fotóriporter, ÜMennek-dátta a haig^i. piacot. CSAK ORVOSI JAVASLATRA! Mit kell tudni a SZOT-gyógyüdültetésről? • Több mint ezer vendég pihenhet, üdülhet turnusonként a gyulai SZOT Gyógyüdülőben. A várfürdő tőszomszédságában levő szakszer­vezeti szállodában kényelmes, háromágyas szobákban helyezik el a vendégeket. Hazánkban sok az ásványi anyagokban gazdag gyógy­forrás és termálvíz, amelyek közelében gyógyfürdők, szál­lodák és üdülők épültek. Egy részük a SZOT kezelésében van, többségüket különböző vállalatok, szövetkezetek, in­tézmények üzemeltetik. A betegségek megelőzésében és az utókezelésben az orvostu­domány sokra értékeli a gyógyvizeket, s gyakran ajánlják az ivó- és fürdőkú­rákat, javasolják a gyógy- üdülést. A szakszervezeti tagság — a családos beutalásokon kívül — leginkább a gyógyüdülésre kér beutalót, ami azzjal magyarázha­tó, hogy Magyarországon nagyon sokan szenvednek kisebb-nagyobb mértékű mozgásszervi megbete­gedésben, gerincbántalmakban. A gyógybeutalás nincs szezon- 'hoz kötve, a rászorulókat 26 cso­portban, vagyis teljes éven át fo­gadhatják a gyógyüdülők. így az elmúlt időszakban a SZOT üdülés változatos formái közül a csalá­dos beutalás mellett a gyógyüdül- tét és fejlődött leginkább. Jövőre már 93 ezren kaphatnak SZOT gyógybeutalót, ez egyben azt je­lenti, bogy a gyermeke nélkül érkező minden második beutalt jegye gyógyüdülőbe érvényes. Az utóbbi tíz esztendőben hét SZOT-gyógyüdülő létesült és hármat korszerűsítettek. Űj gyógy­üdülőink: Hajdúszoboszló ÉDOSZ. Hévíz Louis Saillant, Bükk Her­bert Warnke, Hajdúszoboszló Ba­rátság, Hévíz Postás Üdülő B. épülete, valamint az idén április­tól beutaltakat fogadó hévízi 300 ágyas és a júniusban Gyulán nyílt 200 szobás Lazaro Pena üdü­lő. Felújították a hévízi Vasas és a Gyulai MEDOSZ üdülőt és jelenleg folyik a hajdúszoboszlói Béke Gyógyüdülő korszerűsítése. Jövőre készül el a zalakarosi 300 ágyas gyógyüdülő. Régebben épTilt gyógyüdülők fogadják még Deb­recenben, Hajdúszoboszlóin. Gyu­lán, Balatonfüreden és Hévízen is a SZOT beutaltakat. Jó tudni, hogy mozgásszervi betegségben szenvedőket a debre­ceni, .hajdúszoboszlói, gyulai, hévízi és a bükki gyógyüdülőkben kezelik. Akinek nőgyógyászati problémája van, annak a debrece­ni, hajdúszoboszlói, bükki és hé­vízi gyógyüdülő ajánlatos. Idült emésztőszervi bántalmakra a deb­receni. hajdúszoboszlói és a bükki gyógyvíz jó ivókúrára. Keringési szervi megbetegedések gyógyítá­sára Balatonfüreden nyílik lehe­tőség. Az üdültetés időtartama min­denütt 14 nap, ezért az ilyen be­utalók nem válthatók át kétszer egyhetes jegyre. A szakszervezeti bizottságok a gyógybeutalások elosztásában az orvosi javaslat figyelembevételével döntsenek. Sajnos többször előfordult, hogy az orvosi vélemény mellőzésével nászutasokat és olyanokat is be­utaltak, akik nem igényelték a gyógykezelést, Minden SZOT gyógybeutaló jegyen megtalálha­tó az orvosi javaslati rész is, ha ezt kitöltötték, csak akkor jogo­sult a vendég gyógyszolgálta,tások térítésmentes igénybevételére. Az új és korszerűsített gyógy­üdülők többségében kétágyasak a szobák. Házaspárok gyógyüdü- lésénél természetesen elegendő csak az egyik személy beutalásá­hoz az egészségi állapotot indok­ló igazolás. Az idén kiadott új Üdülési Szabályzat mellékletei részletesen tartalmazzák a gyógy­üdülők javallatait és ellen javal­latait is, ezzel is segítséget nyújt­va az üzemorvosoknak a he­lyes választáshoz. A SZOT gyógy- beutalójegyek ára azonos a töb­bi felnőtt üdülőjeggyel. Az össz­komfortos elhelyezés esetén na­ponta 60—, Ft a térítési díj, vagyis a kedvezmény mintegy 80 százalékos. Több SZOT gyógyüdülő a fő­szezonban 6 csoportban családo­kat is fogad. Ezt a beruházásban anyagilag érdekelt szerződő fe­lek kérték. Ebben az esetben nem az egészségi indokoltság a döntő, hanem a családi együttlét. A gyermekek — akik számára a termálvíz többnyire nem ajánlott — kevertvizű medencében fü­rödhetnek. A jövő évre érvényes gyógy­üdülői jegyeket a többi beutaló­val együtt a SZOT szeptember 15-én adta át a tizenkilenc ága­zat i - i pa r á gi sza ks zer ve ze ín e k. Ök a taglétszámuk arányában osztják tovább és a beutalók már novemberben eljutnak az alap- szervezetekhez. Jegyet igényelni csak az alapszervezetekben lehet. Az elmúlt időszakban nemcsak a SZOT gyógyüdültetés, hanem a vállalati is jelentősen, fejlődött. A vállalatok, hivatalok és intézmé­nyek kezelésébe tartozó gyógy­üdülők egy része sajnos nem egész éven át fogadja a beutaltakat. Pedig — ha nem is mindig a fenntartó vállalatnál — volna igény rá. ha a társ vagy akár ide­gen vállalatok egymás között megszerveznék az üdülők egész éves nyitvatartását illetve gon­doskodnának kihasználtságáról. Az is megoldást jelentene, ha pél­dául nyugdíjasokat a főszezonon kívül nagyobb számban üdülhet­nének és térítési kedvezményt kapnának. Bányai János Marika, a megyei pártbizottság tagja • Lapos a zsebeskötény — viselője sem vidám. Persze, amit kínál nem is olcsó, meg nincs is nagy keletje. 0 A galambok zavartalanul kereshetik az elhulló morzsákat, szemeket... Alacsony, vékony, szőke fiatalasszony Dufka Sán- dorné. a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyáregy­ségének hegesztője. Amikor a gyárban kerestem, ér. deklődtem utána egy idős munkás igazított útba. — Marika? ... Ott fest a műhely előtt . . . Valóban ott volt. Marokecsettel széles, vasgeren­dát mázolt elmélyültem Feltűnhetett csodálkozásom, mert nyomban ezzel kezdte. — Most éppen nincs hegeszteni való, a szerkezetet várják, tehát festek ... Mindegy mit csinál az em­ber. ez is munka. Tudja sokan sírnak: „nem kere­sek”. Nem sírni, dolgozni kell . . . Karakán asszony, állapítottam meg, s nem ok nél. kül. Halason talán elsőként szabadult fel villanyhe­gesztő szakmunkásként 1966-ban, s azóta a gyárban dolgozik. Húszéves volt, amikor megbízták egy bri­gád megszervezésével. Megígérte, állta a szavát, ő lett a brigádvezető, s egyben a szakszervezeti bizal­mi is. Jelentkezett a pártba. Ismerték, tudták róla, amit tesz, meggyőződésből fakad. Felvették, s nyom. ban megbízták a pártbizalmi teendők ellátásával. Dufkáné tanulni akart. Elvégezte a marxista közép­iskolát, az egyhónapos pártiskolát, s 1975-ben bevá­lasztották a megyei pártbizottságba. — Ez első kislányom születése előtt volt. Nagyon meglepett ez a megbízatás, de büszke is voltam rá. Egy év múlva Halasra költöztünk, s éppen azért, mert hiányzott a közösség, a munka, no meg a pénz is, nem vettem igénybe a gyest, visszajöttem dolgoz­ni. Érthető, az új lakást be kellett bútorozni, fizet­ni a részleteket... Most könnyebb a helyzet, a na­gyobbik lányom iskolás, a kisebbik bölcsis. Vele sem maradtam otthon. Férjem sokat segít a házi­munkában. a gyermeknevelésben. Mint minden asszony, ő is szívesen beszél család­járól, gyermekeiről, de aztán hirtelen vált, a na­gyobb közösség dolgait sorolja. — Mint a megyei pártbizottság tagja, sok infor­mációt kapok, amelyről tájékoztatom a pártvezető­ség titkárát, de jól hasznosítom saját munkámban is. Nézze, a műhelyben egyszerű emberek dolgoznak, akiket olykor meg kell nyugtatni, máskor meg kell győzni. Ezt vállaltam, el is végzem .. , Ügygs-bajos dolgaikkal is jönnek hozzám, mindig oda irányítom őket, ahová a dolog tartozik. Néha nagyon apró- cseprő ügyben kell tanácsot adnom, de szívesen te­szem, mert ezek idegesítik az embereket. Két gyermek, háziasszonyi teendők, a napi mun­ka, s még a pártmegbízatás. Hogy jut mindenre idő? — Nem szoktam az időt mérni, ha a pártfeladat­ról van szó, annyit dolgozok amennyi szükséges. A munkám nem annyira nehéz, mint inkább szemron­tó. Teljesítményem 180 százalék ... Elégedett vagyok a munkámmal, a pártmegbízatásommal, de ha töb­bet bíznának rám, azt is szívesen elvégezném. Miért? Mert érzem a bizalmat, hiszen a második ciklusban ismét rám esett a választás ... Egyszerű munkásasszony Dufka Sándorné. aki nemcsak becsületesen elvégzi munkáját, de szereti is szakmáját, az önként vállalt, majd a rábízott fe­lelősségteljes feladatot. Szavai nem cirkalmasak. tő­mondatok. olykor szürkék, de egyértelműek, olyanok mint a vas, amit nap. mint nap összehegeszt. . . G. G. VÁLASZ CIKKÜNKRE Persze, így minden más(?) Lapunk szeptember 12-i számá­ban „Utazz, hogy utazhass!?" címmel jelent meg egy írásom, amelyben szóvá tettem, hogy csak néhány település vasútállomásán lehet havi bérletet kapni. A cikk­re a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztály — MÁV Vezérigazgatóságától az alábbi választ kaptuk: „Tárgyszerű ismeretek hiánya miatt, álláspontunk szerint, a cikkben leírtak a menetdíjválto­zással összefüggésben vasútelle- nes hangulatot keltettek. Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a szükséges mennyiségű ha- xnjegy már szeptember 1-én ren­delkezésre állt, azonban a havi­jegyeknek a mintegy 3800 sze­mélypénztár közötti szétosztására a rendelkezésre álló rövid idő, valamint a társadalmi tulajdon vé­delméhez szükséges biztonsági in­tézkedések miatt nem volt lehe­tőség. Tekintettel arra, hogy a dolgo­zók munkába járására rendszere­sített menetjegyek beszerzése el­sősorban a munkáltató feladatit, a vasút a legnagyobb utasforgalmú vasútállomások menetjegyellátásált tekintette legfontosabb feladatá­nak. Ez azonban egy átmeneti szükségmegoldás volt. 1982. októ­ber 1-től valamennyi személy­pénztárban váltható félhavi, ille­tőleg havijegy. Megítélésünk és gyakorlati ta­pasztalataink szerint a kényszer­ből hozott korlátozó vasúti intéz­kedéseket az utazóközönség elfo­gadta. A vasúti menetdíjak emelése a népgazdasági kiadások csökkenté­sét szolgálta. Ezt az intézkedést az állampolgárok többsége tudo­másul vette. Álláspontunk szerint a sajtónak is a népgazdasági ér. dekek figyelembevételével kell a közvéleményt alakítania és befo­lyásolnia, csökkentve az intézke­dések okozta negatív következ­ménye két. Ezért tanácsoljuk, hogy a vas­úttal kapcsolatos cikkek közlésé­nél a t. szerkesztőség is szíves­kedjék a fentieket figyelembe i'enni." Dr. Fülöp Sándorné 11. B. Személy- és Árudíjszabási Oszt. vezetője Köszönöm a tanácsot és a. fel­világosítás. Főként az utóbbit, hi­szen a pontos információk révén végre kiegészültek tárgyszerű is­mereteim. Amelyek — a levél alapján, belátom — nemcsak hiá­nyosak, hanem tévfesek is voltak. Mentegetőzhetnék azzal, hogy en­gem így tájékoztattak, de nem teszem. Kötelességem lett volna ugyanis tisztában lenni azzal, hogy a panaszokat nem szabad meghallgatnom. Mert ezek ellen­keznek a MÁV Vezérigazgatóság megítélésével, és gyakorlati ta­pasztalatával. Tehát nekem is in­nen kellett volna értesüléseimet szerezni, nem pedig közvetlenül az utazóktól. A kecskeméti és szegedi MÁV illetékeseitől kapott információ­kat s fenntartás nélkül elfogad­tam. Elhittem, hogy a jegynyom­da nem tudta időre elkészíteni a kellő mennyiségű havibérletet. Pedig elkészültek, csak a szét­osztás tartott sokáig. S ugye, ez a tény mindjárt másképp világít­ja meg a helyzetet, mégha nem is változtat rajta. Végezetül, egyetértünk abban, hogy a sajtónak is a népgazda­sági érdekek figyelembevételével kell a közvéleményt alakítania és befolyásolnia. De a közlekedési költségek emelése alapvetően kü­lönbözik a feszültségeket fokozó figyelmetlenségtől, lassúságtól, az előrelátás hiányától. Az utóbbiak­nak soha nem lesz a sajtó megér­tő támogatója, még akkor sem, ha egyesek elméletekkel próbál­ják a hibákat leplezni. Kovács Klára • A piacozás tőként a nagymama, nagypapa korúak kedvtelése, és persze jövedelemkiegészítő lehetősége. Áru van, de vevő ... ?

Next

/
Thumbnails
Contents