Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-26 / 251. szám
Irányjelzö MIELŐTT A MENTŐ MEGÉRKEZIK Elsősegélynyújtás autóbaleseteknél <» Az egészségügyi törvény kimondja: „minden állampolgár köteles Szükség esetén a tőle elvárható segítséget nyújtani sérült. balesetet szenvedett, vagy olyan személyeknek, akik életüket, testi épségüket közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutottak". Az esetek többsége azonban azt bizonyítja, hogy egy hirtelen bekövetkezett balesetnél az emberek többsége teljesen tanácstalan, mert az elsősegélynyújtásnak sem elméletét, sem gyakorlatát nem ismeri. Ezért két végletbe esnek. Vagy passzív szemlélői az eseményeknek, vagy pedig buzgó- ságukkal súlyosabbá tehetik az illető állapotát. Mi tehát a teendő ? Nem szabad pánikba esni. Gyorsan és higgadtan fel kell mérni a helyzetet, megítélni a balesetet szenvedettt állapotát. A súlyos sérültek kapják először az elsősegélyt, a könnyebb sérültek ellátása a későbbiekben történik. El kell állítani az erős vérzést; szükség esetén mesterséges légzést. szívmasszázst kell végezni. A nyílt sebeket légmentesen el kell zárni. Az eltört végtagokat rögzíteni kell; a sebeket, zúzó- dásckat be kell kötözni. Ha lehetséges, a helyzettől függően még az autóban, vagy annak közelében; kigyulladt vagy súlyosan sérült autó esetében viszont a helyszíntől távol, az úttest szélén nyújtunk elsősegélyt. A köny- nyebben sérültek közben megállítják az arra haladó egyéb gépjárműveket, és azok segítségével értesítik a mentőt, és a legközelebbi településen, az ügyeletes orvost. Mit kell tudni azoknak, akik a mentőket értesítik? Mi hol tör. tént, mi ütközött mivel, hányán sérültek, milyen a sérültek állapota (hány súlyos, hány könnyű), van-e orvos a helyszínen, van-e rendőrség a helyszínen? Továbbá közölni kell a bejelentő nevét. honnan beszélt, hol lakik. A balesetet szenvedett ellátásában a kiindulási pont, hogy él-e a bal- esetes, vagy meghalt? Az élet jelei a mozgás, a beszéd, a légzés és keringés. Az alapvető életműködések, a légzés és keringés megszűntével kezdődik a halál folyamata, amelynek első 3—4 perces szakaszát klinikai halálnak nevezzük. Ez idő alatt az újraélesztés lehetőséget ad a halál folyamatának visszafordításához, hacsak nincs olyan körülmény, amely ezt eleve kizárja. Ilyenek az élettel összeegyeztethetetlen súlyos fej-, mellkasi és hasi sérülés. A légzés és a keringés Megszűnését a mellkas és a has mozgásának oldalról történő megtekintésével, illetve a nyaki verőér pulzusának megtapintá- sával állapíthatjuk meg. A nyaki verőeret a gége és a fejbiccentő izom között ujjainkkal könnyedén tapinthatjuk. Az alapvető életműködések megszűnésekor, azt követően fél-egy percen belül a pupillák többnyire kitágulnak, és fénymerevvé válnak. A légzés, vagy a keringés megszűnése, esetleg a pupillák kitágulása után az említetteken túl minden további vizsgálódás felesleges és tilos. Azonnali és halaszt- hatalan teendő az újraélesztés megkezdése az októl függetlenül (természetesen akkor, ha a sikerre biológilag megalapozott remény van). Ha az újraélesztés már folyik, és kellő számú segítség áll rendelkezésre, akkor lehet a kiváltó okot kutatni és ha lehet, ennek megfelelő beavatkozást végezni. Az azonnali teendők sorrendjére figyelmeztet az újraélesztés abc-je. Az újraélesztés abc-je Eszerint az első teendő a légút- biztosítás. Elsőként megoldjuk a nyakon a ruházatot, a szájat kinyitjuk. A száj kinyitása után a nyelvet zsebkendővel, vagy más textíliával előrehúzzuk, betekintünk a garatba, és a szájgaratban levő idegen testeket eltávolítjuk. Kitöröljük a váladékot, a vért stb. Ugyancsak eltávolítjuk a kivehető műfogsort, majd a fej hátra- szegésével a nyelvet függesztő, s a teljes tónustalanság miatt petyhüdt izmokat megfeszítjük, így a nyelv eltávolodik a hátsó garatfajtól, s a levegő útja szabaddá válik. Néha ilyen esetben esetleg magától is megindul a légzés. Amennyiben átjárható légutak ellenére sincs légzés, azonnal szájból-orrba lélegeztetést kezdünk. A közvetlen érintkezés elkerülésére egyrétegű vékony textíliát, zsebkendőt, gézt terítünk a beteg orrára, és a fejet hátraszegezve a sérült száját zárjuk, az orrát ajkainkkal körbefogva saját kilégzett levegőnk- ket a beteg testalkatához mért mennyiségben befújjuk. Nyugodt, közepes kilégzésre van szükség. Ez után a beteg arcától kissé elemelkedve tekintetünket a mell- kasa-hasa felé fordítjuk, így a passzív kilégzés alatt látjuk azt süllyedni. Fülünkkel pedig — amely így a beteg orra elé került — érzékeljük a levegő kiáramlását. A lélegeztetést mindaddig végezzük, amíg a balesetet szenvedett önálló légzése visszatér. Mesterséges légzés alkalmazása a gyermekeknél: Kevesebbet, de percenként legalább 18—20-szor. Ha megmozdul a mellkas, a mesterséges légzést abbahagyjuk. Ha a nyaki verőér lüktetését nem tapintjuk, akkor azonnal külső szívmasszázst kell végezni. Dr. Taracközi István v Legalább világítson a kerékpár! Minden kBzlekedS tudja, hogy a forgalomban a kerékpárosok helyzete kritikus. A kerékpárosok nem tesznek vizsgát a közlekedési szabályok ismeretéből, sem a kerékpáros közlekedés gyakorlatáböl. A forgalomban kis sebességükkel állandó akadályt jelentenek a gyorsabban haladók részére. Párhuzamos közlekedésben nem egyértelmű a helyfoglalási joguk. Igyekeznek kihasználni haladásuk érdekében minden lehetőséget. Gyakran kerülnek besoroláskor nagyobb járművek holtterébe. Ez a helyzet ellentétet vált ki közöttük és a gépjárművezetők között. Mindemellett a legnagyobb veszélyt a kivilágítat- lanságuk okozza. Sötétben, szembejövő forgalom mellett a kivilágítatlan kerékpár csak későn vehető észre. Ez pedig hajmeresztő helyzeteket produkál. Sok esetben a kerékpáros nem is sejti, hogy élete egy hajszálon múlott. Az ilyen veszélyes helyzetek csökkentése érdekében szervezte meg a VOLÁN 9. számú Vállalat a megyei közbiztonsági tanács támogatásával a kerékpárosok segítésére irányuló ellenőrző akciót. Szeptemberben, a VOLÁN forgalombiztonsági hónap keretében Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Baja körzetében 12 alkalommal ellenőrizték a kerékpárosokat a vállalat önkéntes rendőrei és közúti ellenőrei. Az ellenőrzési akcióban ötvenen vettek részt. A kerékpárok világítási berendezéseit —, hátsó lámpát, prizmát, izzókat, vezetéket — s a csengőt díjmentesen szerelték föl a hiányos kerékpárokra. Ehhez a közlekedésbiztonsági tanács biztosította az anyagi fedezetet. Az akció során 700—800 kerékpárt ellenőriztek. A kerékpárok 70 százaléka megfelelően fel volt szerelve, 20 százalékuk hiányos volt, és 10 százalékát elhanyagolta a tulajdonosa. Néhány elhanyagolt kerékpár esetében egy heti haladékot adtak arra, hogy hiánytalan felszereléssel az akció vezetőjének bemutassa gazdája. Mivel az akció nem terjedt ki a megyében közlekedő összes kerékpárra, maradt még szép számmal elhanyagolt, vagy hiányos felszerelésű. Ezek gazdái ismerjék fel, hogy világítás nélkül az életük kockáztatásával közlekednek besötétedés után. Sz. A. GYÓGYÍTHATÓ-E AZ ALLERGIA? Gyanúsított: a virágpor, a mosószer, az állati szőr Mi az oka annak, hogy egy szép sárga virág, a vadkender — ha úgy tetszik gyom, ha úgy tetszik dísznövény — az egyik embernek gyönyörűséget, a másiknak alattomos betegséget okoz? Mi az oka annak, hogy azonos környezetben élő emberek közül az egyik a többiektől eltérően hevesen reagál bizonyos ingerekre, pedig ugyanazt a levegőt szívják, ételt eszik, egyazon anyaggal dolgoznak? A szakirodalom feljegyzi, hogy a lakosságnak tíz százaléka túlérzékeny valamiféle környezeti allergénre. Sokan nem gyermekkoruktól kezdve, hanem csak későbbi életkorukban. Az allergiás betegségek közül talán a legkeservesebb a tüdőasztma. Húszezerre tehető az ebben a betegségben szenvedő felnőttek száma Magyarországon, és egy reprezentatív vizsgálat során a gyermekek 5—10 százalékánál volt ez a diagnózis. Ismerjük-e keletkezésének okát, megelőzhető, gyógyítható-e? A kérdésekre dr. Böszörményi Nagy György, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főorvosa válaszol. — A tüdőasztma vezető tü- sokféle okot feltételezünk. Lényegében a légutak múló (reverzibilis) szűkületét, illetve elzáródását jelenti, ami spontán, vagy gyógyszeres beavatkozásra megszűnik. Lehet szezonális vagy egész éven át tartó; beszélünk fiatalkori és időskori asztmáról. Az előző a gyermekkorban kezdődik, a másik főleg középkorúaknái jelentkezik először. Hogy miért alakul ki az egyik embernél és a másiknál nem, az orvostudomány ezt ma még legfeljebb csak sejti, de bizonyosan nem tudja. Van, akinél a tünetek a virágpor, az állati szőr, a penészgomba, a mosópor, vagy más kémiai anyagok belélegzésekor jelentkeznek. Leggyakrabban a szerves porok okozzák a légutak allergiás reakcióit. Az asztmások nyolc százalékánál a szalicil vagy a szaliciltartalmú gyógyszerek váltják ki a típusos rohamot. — A lehetséges számos tényező közül miképpen választhatják ki az asztmát okozó allergént, hiszen énéi- kül vajmi kevés sikerrel kecsegtethet a gyógykezelés? — A diagnózis az összetett és nagyrészt ismeretlen kórok miatt elsősorban klinikai észlelésen, az asztmára jellemző légúti működési zavar megfigyelésén alapszik, A betegség felderítéséhez, illetve jellegének megállapításához a figyelmesen felvett kórelőzmény, a beteg alapos kikérdezése vezet. A beteg ugyanis hitelesen elmondja rosszulléteinek formáját, mikor milyen körülmények között mutatkozott nála a roham: amikor a tolipárnát felverte, a szőnyeget kirázta, egy bizonyos növény közelében, vagy a munkahelyén, amikor új anyagot vezettek be. Nemegyszer halljuk, hogy akkor, amikor tengeri malacot, arany- hörcsögöt, kutyát kezdett el tartani. Ha sikerül kiszűrnünk a gyanúsítható allergént, akkor bőrpróbával valószínűsítjük. Háziporból, penészből, vagy különböző virágporból egy bizonyos mennyiséget a bőr alá fecskendezünk és megfigyeljük a hatását. Ha az eredmény pozitív — bőrpír, illetve duzzanat keletkezik — megkíséreljük az immunterápiát. a szervezetet fokozatosan hozzászoktatni a túlérzékenységet okozó allergénhez. Kis adaggal kezdjük, majd növeljük a mennyiséget. Ha ez nem is szünteti meg, de számottevően csökkentheti a túlérzékenységi reakciót. Tanácsoljuk, hogy tartsa magát távol a rohamot kiváltó tényezőtől: tolipárna helyett gumipárnát, dunyha, pokróc helyett vattapaplant használjon. Mondjon le a porfogó szőnyegről, szőnyegpadlóról, váljon meg esetleg kedvenc háziállatától stb. Súlyosabb esetekben csak gyógyszerrel lehet a tüneteket megszüntetni. Az egészségügyünk nagy anyagi áldozatok árán biztosítja, hogy az asztmások valamennyi szükséges gyógyszerhez hozzájussanak. Ez azonban arra kötelez, hogy a drága, gyakran külföldi gyógyszerek valóban a rászorulókhoz, és ne a feltételezett asztmásokhoz kerüljenek. — Nem minden asztma, ami hozzá hasonló tünetekkel jár? — A tüdőasztma vezető tünete a nehézlégzéses roham, ezt pedig többféle tüdő- és szívbetegség is okozhatja. Ezért is fontos a precíz bajmegállapítás. — örökölhető-e a túlérzékenység? — Tapasztaljuk, hogy gyakrabban betegszenek meg az asztmás szülők gyermekei. Az allergiás reakcióra való hajlam ugyanis öröklődik, de a betegség kialakulásához a környezeti hatások vezetnek. — Van-e lehetőség a baj megelőzésére? — Kilátástalan dolog lenne az allergéneket távol tartani a tömegektől, de a gyerekkori asztma gondos kezelése igen fontos, ez ad némi lehetőséget arra, hogy elkerüljük a súlyos kórformák kialakulását a felnőttkorban. Vannak esélyeink a foglalkozási eredetű asztmák megelőzésében is. Gyors a fejlődés az egyes, asztmát okozó vegyszerek (gőzök és gázok) azonosításában. Az üzemegészségügyi szolgálat — különösen a textil-, az élelmiszerés a vegyiparban — segíthet abban,. hogy felfedje a gyártási folyamatnak azt a szakaszát, ahol a dolgozók ismert allergénekkel találkozhatnak, szorgalmazva kiküszöbölésüket. — A közelmúltban tartott nemzetközi allergológiai kongresszuson — egyebek mellett — arra utaltak, hogy az asztma elterjedése világjelenség. — Valóban, sok adat utal arra, hogy a tüdőasztma és általában az allergiás megbetegedések száma világszerte növekszik. A levegő- és környezetszennyeződés, az iparban és a háztartásokban alkalmazott mind több új szintetikus anyag felelős érte elsődlegesen. Napjainkban ismerték fel a színezőanyagoknak, például a tart- razinnak és a táplálék adalékainak például a benzonátoknak az asztma kiváltásában, illetve súlyosbodásában játszott szerepét. Ez a felismerés új távlatokat nyit a megelőzés és a gyógyítás előtt. Böszörményi főorvos befejezésként hangsúlyozta, hogy a krónikus beteg — és az asztmás is ilyen — gyakran szorong, elkeseredik. Ezért az asztmás betegek kulturált és humánus ellátásához nemcsak gyógykezelésük, hanem lelki megerősítésük is hozzátar- ■ tozik. Sz. K. INFRASUGARAS SZÉNMONOXIDMÉRÖ MŰSZER A Híradástechnikai Gépgyár speciális, nagy tisztaságú munkahelyén készülnek az ELKON-S 205- ös típusú infrasugara? CO- mérő berendezések úgynevezett ellenőrző egységei. A rendkívül finom és pontos munkát Igénylő műszer egyes alkatrészeit pormentes boxokban gyártják. A műszer a környezetvédelem egyik fontos egysége, a kipufogógáz szénmono- xid-tartalmának mérésére alkalmas. A 0—6 százalék közötti méréstartományú műszerből az Idén kétszáz darabot gyártanak. (MTI Fotó — Fehér fóisef felvétele — KS) AZ ATOMERŐMŰVEK ÁRNYÉKÁBAN (I.) Szigorú követelményrendszer környezetünk védelmére Korunk legnagyobb tudományos és technikai vívmánya az atommagokban rejlő magenergia felszabadítása. Az atommagok több milliárd fokos parazsaknak tekinthetők, amelyek koncentrált energiát hordoznak, de önként csak nagyon gyéren csordogál belőlük a szabad energia. Az évszázad elején, a neutron felfedezésével és megismerésével a tudomány nagy lehetőséget kapott az atomi méretű világ, a kozmikus világmindenség titkainak kutatásához, az elemek tulajdonságainak megváltoztatásához. a betegségek megállapításához. leküzdéséhez, és nem utol. sorban az atommagok átalakításához, az atomenergia felszabadításához. Az igények változásai Az emberiség történelme során kezdetben a szabad energia természeti forrásait aknázta ki. Az ipari forradalom előtt energiaigényét a Nap szolgáltatta közvetlen, vagy közvetett, a növényi fotoszintézis transzformál, ta kémiai energiával elégítette ki. Az ipari forradalom rákény- szerítette a zöld fioszféra évmilliók során felhalmozott napenergiájának, az úgynevezett fosz- szilis tüzelőanyagoknak a fel- használására. Ezt a szabadenergia-készletét a Földnek oly mértékben rabolja ki, hogy a fosz- szilis kémiai fűtőanyagkészlet kimerülése látótávolba került. Az emberiség tehát válaszút elé érkezett: visszatér a lágyenergiához, ami a naperőműből elrabolhat, és ezzel visszatér a természeti életmódhoz, vagy keresi a keményenergia mélyebb forrásait. s továbbfejleszti urbani- zálódott életmódját. Az emberiség energiaigénye a társadalom fejlődésének gyorsuló ütemével párhuzamosan, rohamosan növekszik. Az évmilliók múlásával a földfelszín alatt felhalmozott energiakészleteket — a kőszenet, a kőolajat ás a földgázt — az utóbbi évek energia- válságáig tervszerűtlenül és mértéktelenül fogyasztotta. A rabló- gazdálkodás nagyfokú pazarlással párosult, olyannyira, hogy sokan már vészharangot kongattak e klasszikus energiahordozók jelene és jövője felett. A természeti energiák — mint a szél. a víz és egyéb biotermikus folyamatok — a jelenlegi szükségletet csak részben fedezik. A geotermikus és a napenergiát egyelőre nagyon bonyolult, költséges módszerekkel és eszközökkel hasznosíthatnánk, bár ez feltétlenül a jövő egyik legfontosabb kutatási, fejlesztési iránya. A felszabadult magenergia Ma azonban legkézenfekvőbb, legelérhetőbb és egyben legjobban megvalósítható a magenergia felszabadítása, jelenleg maghasa- dási reakcióval. További lehetőség kínálkozik a magegyesülési reakció során keletkező magener. gia hasznosítására. Technikai feltételei azonban még a kísérletes kutatás stádiumában vannak, és a jövő század energiatermelő módszere lehet. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1977 májusi salzburgi világkongresszusán fölbecsülték az emberiség várható energiaigényének alakulását, és a kielégítés lehetőségeit, a reális energiakészleteket és -tartalékokat. továbbá az elérhető energia- forrásokat. A záróokmány egyértelműen a magenergia szélesebb körű felhasználására, az energia- termelő módszerek továbbfejlesztésére irányította a figyelmet. A legfrissebb adatok szerint a világon ma több mint 250 nukleáris erőmű üzemel, és a világ villamosenergia-termelésének 8 százalékát, az energiaigény 2,3 százalékát szolgáltatják. Az előrejelzések szerint a századfordulóra a világ nukleárisenergiatermelő kapacitása elérheti a vil- lamosenergia-termelésben a 14 százalékos az energiafelhasználásban a 17 százalékos részarányát. A jövő nemzedéknek a boldogabb jövő érdekében, békében kell együtt élnie az atomerőművekkel. A jövő évszázad tiszta ígérete a könnyű atommagok szabályozott egyesítése. Az emberiség most tanulja meg, hogyan ásson mind mélyebbre a kozmikus múltba, mind forróbb „parazsakért”. Az ember második tűzgyújtása Hazai energiaigényünknek csak egy résziét tudjuk a jövőben fedezni hagyományos energiahordozók felhasználásával. Energia- struktúránk egyébként is kedvezőtlen, igen jelentős az importunk mind a szilárd, mind a folyékony, illetve gáz halmazállapotú energiahordozókból, villamos energiából. Növekvő energiaigényünk nagyobbrészt csak az atomenergia hasznosításával elégíthető ki. Az atomenergia felszabadítása az ember második tűzgyújtása a földön. Tűzgyújtáskor az éghető anyagból levegő jelenlétében sza. badul fel az energia, tulajdonképpen olyan kémiai reakció, melyben a szénatomok egyesülnek oxigénatomokkal, miközben szénoxidok és más füstgázok, melléktermékek és salak keletkezik a fizikai törvények szerinti hőenergia felszabadításakor. Ez az energiamennyiség —1 viszonyítva a reakcióban részt vevő atomok tömegéhez — aránylag kicsi. Az atomenergia felszabadítása csak maghasadási, vagy magegyesitési reakció során, különös feltételek között lehetséges. Ilyenkor nem az atomok külső elektronhéjain következik be a változás, hanem az atommagok belsejében és az atommagot alkotó nukleonok tömegéhez képest hatalmas magenergia szabadul fel. Az atomerőművek lényegében csak az energia felszabadításának módszerében térnek el a hagyományos erőművektől. Az atomenergia gyakorlatilag ma még egyedül hasadó anyagokból, szabályozott maghasadási láncreakció során szabadul fel. Megvalósítani csak kötelező biztonsági követelmények teljesítése árán lehet. Erre nemcsak az üzemvitel biztonsága, hanem a környezet védelme érdekében is szükség van. Ma az egész világon csak ezeknek a szigorú előírásoknak megfelelően engedélyeznek tervezni, építeni és működtetni atomerőműveket. A kötelező biztonság az üzemvitel szempontjából elengedhetet. len. Amellett, hogy a nukleáris fűtőanyag hermetikusan zárt, fokozott különleges ötvözetű fémkazettákban van, a reakcióteret többszörös védelmi rendszer veszi körül és biztosítja. Az automatikus szabályozórendszer garantálja, hogy a reaktorban optimális üzemállapot legyen, és egyidejűleg az üzemzavart elhárító rendszerek — meghibásodás esetén is — biztonságosan működjenek. T. G. Kitüntetett aktivisták A Polgári Védelem Országos Parancsnokság törzsparancsnoka a polgári védelmi feladatok végrehajtásában több év óta végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként a fegyveres erők napja alkalmából Honvédelmi Érdeméremmel tüntette ki: 30 év után dr. Takács Sándort, 25 év után; Molnár Imrénél, Dr. Kuty Istvánt, Kószó Palotás Józsefet; 20 év után: dr. Szelei Zoltánt, Kiss Mihályt, Csizmás Ferencet, dr. Gubacsi Lászlót, Zsidó Gábort; 15 év után; Mitos Andrást, Kerekes Tibort, Hajdú Imrét, Romaics Józsefet, Rohoska Györgyöt, Veres Ottokárt, Mátrai Károlyt, Madarász Lászlót, Csóti Lászlót, Kovács Lászlót, Klindla Károlynét, Fekete Istvánt, Katies Jánost, Bürgés Sándort, dr. P. Kovács Istvánt, Kopemiczky Ferencet, Győry Endrénét, Iszer Balázst. 10 év után; Tóth Lászlót, Kima Miklóst, Borbély Józsefet, Veres Sándort, Balog Bélát, Csősz Jánost, Üjvári Istvánt, Zámbó Vincét, Ritter Imrét, Briglovics Tibort, Jaszenovics Sándort, Abonyi Gézát.
