Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
/ 1982. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Lakáspolitika, esélyek NEM KELL JÓSNAK lenni ahhoz, hogy elörejelezzük: a most következő hetekben megnő az érdeklődés a hivatalos közlönyök iránt. Mindenki pontos megfogalmazásban akarja elolvasni a legutóbbi minisztertanácsi határozatot, és a majd azt követő végrehajtási utasításokat. Nem csoda. Aligha akad olyan család Magyarországon, amelyet ne érintenének a várható változások a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésében. A felső szintű határozat — melyet a pénteki lapok közöltek — természetesen csak a körvonalakat rajzolta meg. A valódi változásokat — forintban, négyzetméterben számítva; lakáshoz és személyhez, családhoz kötődően — a hitelpolitikai intézkedések és a tanácsrendeletek tartalmazzák majd. Erre sem kell már sokat várni. A mostani változtatások a több mint egy évtizede felgyülemlett ellentmondások jó részét igyekeznek — a társadalmi igazságosság elvei szerint — feloldani. Jólesően, akár büszkén is nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt bő két évtizedben másfél milliónyi otthon felépült, a lakások zsúfoltsága lényegesen csökkent, a komfortjuk nőtt. A társadalom különböző, csoportjai között azonban a hazai realitásokkal összhangban nem álló, túl nagy különbségek alakultak ki, attól függően ki milyen lakást épített vagy utaltak ki neki, milyen típusú településen lakik, milyen a jövedelmi és vagyoni helyzete. Az ország lakásállományának mintegy egynegyede bérlakás. Az állami költségvetés tetemes összeggel támogatja az alacsony hazai lakbérszint fenntartását. Amikor tehát a lakbéreket 1983. júliusától átlagosan 130 százalékkal felemelik, akkor azt a különbséget, igyekszik a kormányzat eltüntetni, vagy jócskán mérsékelni, ami a személyi tulajdonú házban és a bérlakásban élők havi terhe között az előbbiek hátrányára mutatkozik. Ha ehhez hozzá-' tesszük, hogy a felmérések bizonyítják, a bérlakásokat nem csak a szociálisan rászorulók lakják, akkor még világosabb az intézkedés háttere. A kormány tekintettel van a bérlakásokban lakók es a szociálisan hátrányban levők helyzetére is. Ezért az egyén számára fokozatosan, 1983 és 1988 között, több részletben emelkedő lakbér ellensúlyozására szociális támogatást nyújt, ahol az szükséges. Maga a lakbéremelés is differenciáltan megy végbe. Részint a komforthelyzet javulásával párhuzamosan egyre nagyobb az emelés mértéke, (a komfort nélkülieknél 80 százalék, az összkomfortosoknál 150 százalék), és ezt fölfelé és lefele még a helyi tanácsok a valós helyzet alapján módosíthatják. A nyugdíjasoknál a kompenzáció meglehetősen- nagymértékű, hiszen az 5000 forintos nyugdíj- korhatár következtében ez az érdekeltek több mint 90 százalékát kedvezően érinti. AZ EMELÉSSEL kapcsolatban a bérlakásban lakók leggyakoribb ellenvetése, hogy az épületek fenntartása, a házkezelés minősége — enyhén szólva — kívánnivalókat hagy maga után. Ennek most — remélhetően — az adja az ellenszerét, hogy az ingatlankezelő szervek, vállalatai? érdekeltségi. gazdasági szabályozórendszere megváltozik. Lehetőség kínálkozik új szervezetek. mégpedig a bérlők társulásainak létrehozására. Sok évi vita után egységessé válik a magánlakás-építőknek nyújtandó kölcsön törlesztési ideje és kamata, akár községekben. akáf a városokban, tízemeletes épületről, illetve családi házról van szó. Mi több, most már minden lakást építő vagy vásárló kaphat az eltartottak után szociálpolitikai kedvezményt, mégpedig gyerekenként 30 ezer, egyéb eltartott után személyenként 20 ezer forintot. Az egyéni vágyak kiteljesedése érdekében a továbbiakban változatosabbá, színesebbé válik a magánerős építkezések finanszírozási rendszere. Ez jó, hiszen az ifjúsági takarékbetéttel összekötött hitel- nyújtástól kezdve a szokásos banki feltételekkel nyújtott kiegészítő kölcsönig, beleértve a korábbinál szabadabban nyújtható vállalati, szövetkezeti — tehát munkáltatói — kölcsönöket is, az egyénre bízzák mekkora adósságot vesz a nyakába, mennyire nagy alapterületű, igényes kivitelezésű házat emel magának. Az egyéni döntés nyilván sokkal többre vezet, mint a kívülről kényszerített korlátozás. (Ez persze nem zárja ki, hogy az OTP ne bíráljon el a hitelképesség szempontjából minden hozzáfordulót.) A most kialakított, lakásgazd.álkodási rendszerben lényeges elem a fokozatosság. Most intézményesített formát nyernek az eddigi, itt-ott fellelhető kísérletek. A pályakezdők, a fiatal házasak szerződést köthetnek a tanácsokkal, hogy néhány évre, átmeneti jelleggel kis lakásba költözzenek, szobabérlők házába, garzonlakásba, megüresedő szoba-konyhás lakásokba. Onnan néhány év múlva, megfelelő előtaka- rékossággal családi létszámuknak, anyagi lehetőségeiknek megfelelő nagyobb lakáshoz jutnak. Ennek ezután szervezett jellege lesz. A TANÁCSOK felelőssége alaposan megnő a lakásgazdálkodásban, a jelenlegi állami lakásépítésre, illetve végrehajtására összpontosító munkálkodásuk helyett és mellett. Nem egyszerűen beruházók maradnak, hanem bevételeikkel okosan gazdálkodó szervezetekké válnak. Maguk döntik el — a helyi adottságok alapján — a rendelkezésre álló összegekből mennyit fordítanak területelőkészítésre, közművesítésre, bérlakások építésére, s milyen eszközökkel segítik a magánlakás-építést. Bizonyos szempontból könnyebbé is válik a helyzetük, hiszen egyértelműbb lesz, ki kaphat bérlakást, mert a jövőben csak szociális szempontokat kell figyelembe- venniük. Másrészt meg kell mozgatniuk a maguk eszközeivel is a lakásállományt, gyorsítani a cseréket, ösztönözniük az érdekelteket az építésre. Az új kormányhatározat ugyanis teljes összefüggésében szabályozza a lakásgazdálkodást. Ebben a településpolitika éppúgy szerepet kap, mint a lakosság és az általuk választott tanácsok közötti kapcsolat minősége. Ez messzire mutató politikai kérdés. Miközben az állami költségvetéshez fűződő kapcsolat gyengül, erősödik a választókhoz kötődés. Felelősség, szolgálat hatja át ezt a rendszert. Eközben egyre inkább beszűrődik a lakásgazdálkodásba a gazdasági ésszerűség. A vállalkozói magatartás serkentése, segítése. a lakásépítés, -fenntartás szervezettségének fokozása egészségesebbé teheti gazdaság- és Szociálpolitikánk eme részét. Miközben változnak a szerepek: az állam megváltoztatja a támogatási csatornákat, — az egyiket szűkíti, a másikat tágítja — a lakosságnak is a választás gazdagabb lehetőségeit kínálja. Feltételezhetjük, hogy az egész lakáspolitika válik ésszerűbbé. A VÁLTOZÁSOK „csomagját” természetesen légióként az esélyek szempontjából értékelik az emberek, vagyis ki mikor juthat lakáshoz. Ha ebben kedvező változások következnek be — amit feltételezhetünk —, akkor sikeresnek minősíthetjük majd a hosszú idő alatt, társadalmi vitákban döntésre érett rendelkezéseket. .Azokat, amelyek fiatalnak és már nem olyan nagyon fiatalnak, városon és községekben lakónak, sokgyermekesnek és gyermektelennek, kis- és nagy keresetűnek nagyjából azonos esélyt nyújt .a mi korunknak megfelelő hajlék megszerzésére. B. M. REGGELTŐL REGGELIG Tíztonnás program Pásztor Zoltán felvételei • Sükösdön a Május 1. Termelőszövetkezetben hétszáz hektárról kell betakarítani a kukoricát. Ok nem tagjai a BKR. nek, de részt vállalnak a tíztonnás programból. • A dunapataji Petőfi Termelő- szövetkezetben reggel hatkor kezdik a munkát. Szabó Kálmán kombájnos először a gépe zsírzását, kisebb javítását végzi el. H Fekete Lajos növénytermelési ágazatvezető elégedett. Homokmé- gyen nem volt még ilyen jó termés. • A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezetnek korszerű magtárai vannak, de az idei terméshez még nyolc 50 tonnás, fóliával bélelt tárolót építenek. ,, • A BKR nemcsak tanácsokkal látja el a taggazdaságokat, hanem jó, egészséges vetőmaggal is. Bokodi üzemükben évente négyezer tonna kukoricavetőmagot fémzárolnak, ebből jut exportra is. gjN*5*i • Az idén minden gazdaságban sok a termés. Ezért éjjelnappal dolgoznak a gépek a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetben is. Semmi nem veszhet kárba. Másnap a reggel már a tarlón találja a birkanyájat. Főorvos a családtervezésről Az átalakuló falu építkezési szokásairól, az életmód változásairól, társadalmi átrétegződéséről, városiasodásáról, a vidéki iparfejlesztés infrastrukturális vonzatairól a szakember biztonságával fejti ki véleményét 'keceli vendéglátóm. Pontos adatokért tévedhe- telenül emeli ki társadalomtudományi, orvosi szakfolyóiratokkal, könyvekkel zsúfolt könyvespolcáról a megfelelő kötetet. Hibátlanul idézi neves valóságkutatók megállapításait. Egészségesebb csecsemők Szociológiai, népesedéspolitikai ismeretek nélkül aligha felelhetne meg munkájából adódó követelményeknek, ha nem ismerné annak a településnek, a magyar falunak állapotát és mozgástörvényeit, amelyben dolgozik, így indokolta társadalompolitikai érdeklődését dr. Tus László szülő- otthonvezelö főorvos. Munkásságának jó híre vitt a gyorsan fejlődő nagyközségbe. Az utóbbi öt évben a szülés körüli halálozás egyszer sem érte el a tíz ezreléket. Világviszonylatban is kiváló arány; körültekintő megelőzést, lelkiismeretes orvosi ellátást, képzett munkatársakat, jól felszerelt szülőotthont tételez föl. Hozzávetőlegesen háromszor rosszabb volt az említett mutató, mielőtt a most harmincas éveiben járó debreceni klinikai és kalocsai rendelőintézeti tapasztalatokkal a nagyra nőtt faluba költözött. Már szakorvos-jelöltként családtervezési problémákkal foglalkozott. A koraszülések csökkentéséért — Akkoriban kezdtek elterjedni a szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták. Ezzel egyidő- ben vált világossá, hogy az 1956 után nálunk kialakult népesedés- politikának vannak a születendő^ számát, fizikális és értelmi állapotát .károsan befolyásoló hátrányai. A korábbi terhességmegszakítások után szülő asszonyok megfelelő terhesgondozás nélkül ,az esetek 80 százalékában koraszülöttet hoznak a világra, köztük, sok kis súlyút. A nemzetközi szakirodalom is azt mutatja ki, hogy a kétezer gramm alatti koraszülöttek csaknem 60 százaléka felnőttként k károsodott lesz. Azzal a veszéllyel is jár a művi abortusz, hogy az illető nem marad később áldott állapotú, vagy elvetél. Akkor emelkedett tíz százalék fölé a koraszülöttek száma, amikor a terhességmegszakításon átesett nők kezdtek szülni. Európában nálunk a legkedvezőbb a helyzet. Vizsgálódásaim közben vált országosan is nyilvánvalóvá, hogy kettő alá süly- lyed az egy családra eső gyerekek aránya. Ellenkező irányzat figyelhető meg a népesség egy részénél. Vagyis az alacsony szinten élő — a szakirodalom szerint alacsony ökonómiai státuszú — családok mind népesebbek. Tovább halmozza a meglévő hátrányokat ezeknél a családoknál a sok gyerek; öröklődik rossz helyzetük. Halmozódó hátrányok — A cigánycsaládokra gondol? — Nem olyan egyszerű a vá- lasz. Az -életszínvonal nem kizárólag a jövedelem függvénye. Akkor is alacsony nívón él egy analfabéta, vagy félanalfabéta, ha viszonylag jól keres. A hiányos iskolázottságé cigányfia-- falóknak nagyon csekélyek előbb- rejutási esélyeik. Napjainkban az iskolai végzettség révén kerülhet egyik csoportból ,a másikba. Arról nem ís szólva, hogy egy keresetre vannak utalva, mert az asszonyok terhesek, szülnek, szoptatnak, terhesek, szülnek, szoptatnak. Családtervezésnek nyomát se lehet találni. A fogamzásgátló tabletták szedéséhez bizonyos rendszerességre fegyelemre lenne szükség. Pontatlan szedésnél nőgyógyászati problémák is adódhatnak. Sokszorozódtak a hátrányok azáltal, hogy többnyire maguk nevelték gyermekeiket, mert az otthoni étkeztetés drágább, mint a bölcsődei, óvodai. (A gyermekintézményeknél a kiadások' egy részét az állam vállalja). A szellemi táplálék is sovány. A kisgyerek átveszi az otthoni viselkedésmintákat, életvitelt. Az információ-, ingerszegény környezetből, gyakran hiányos nyelvtudással iskolába kerülő gyermeknek nincs sikerélménye. Nem érti, mit mondanak, nem mer, nem tud megszólalni. — Nyilván Kecelen találkozott, ismerte föl, hogy a családtervezés elfogadtatása a cigányság társadalmi felemelkedésének egyik feltétele. — Megdöbbentett, amikor olyan 17 éves asszony jött harmadik gyermekét várva terhesgondozásra, aki a terhességmegszakítások után született két gyermeke közül a koraszülöttet azonnal intézetbe adta. Az „akart” gyerekekért — Mit tettek, tehettek egészségesebb körülmények kialakításáért? — Levélben felajánlottuk a többgyermekes, szülőkorban lévő asszonyoknak, hogy ha nem akarnak több gyereket, szívesen segítünk szándékuk kivitelezésében. Közöltük azt is, hogy amennyiben később szeretne újabb gyermeket, akkor különösebb gond nélkül eltávolítható a védőeszköz. Azóta lényegesen • csökkent a nem akart cigánygyerekek száma. Az asszonyok munkát vállalhattak. Várta őket a szakszövetkezet,, néhányan pedig a Halasi Kötöttárugyárba járnak. Mondani sem kell, hogy az új környezet kedvezően befolyásolta a cigányasszonyok magatartását, életvitelét. Többségük ,ad magára, tisztán megy üzletbe, orvoshoz, munkahelyére, tágul látóköre; Így gyermekei is többet kapnak a világból. A tanács megszervezte a cigányóvodát, ahol a kicsinyek meséket hallgathatnak, diafilmeket nézhetnek, fejlődik kommunikatív képességük, megtanulnak magyarul. Noha még csak kevesen jutnak el a hatodik—nyolcadik osztályig, de .mivel egyre kisebb hátránnyal kezdik tanulmányaikat a, cigányiskola első osztályában, előbb-utóbb majd önmagát szünteti meg ez a még szükséges is-, kolafajta. Még sok a gond persze. Sokan fáradoznak azért, hogy ne 14 éves korban menjenek férjhez és szüljenek a cigánylányok. Beszéltem egy háromgyermekes, 18 éves cigányasszony- nyal; azt mondta, hogy nem akar már több gyereket, s rendes munkahelye van. A „harmadik” társadalmi érdek — ,A társadalom más rétegeinél kívánatos lenne a több gyerek; fogyunk. — Munkatársaimmal kutattuk, hogy miért húzódoznak a harmadik gyerektől a szülők. Szinte mindenki azon a véleményen volt, hogy a harmadik gyermeket nagyon megsínylené a család élet- színvonala. Három gyermek eltartása, taníttatása némely családok számára nehezen megoldható fel'adat. Közérdek a harmadik gyerek— a népesség szinten- tartásához minden második családban három gyereknek kellene lenni legalább —, érdemes lenne azon gondolkodni, hogy netán a meglevő pénzek átcsoportosításával, miként támogathatná nagyobb mértékben az állam a többgyermekeseket. A lakásgond még visz- szariasztóbb. A szülői Vagy más segítséggel építkezők azt a tíztizenöt évet szánják rá életükből az otthonteremtésre, amely a gyermekáldás szempontjából a legkedvezőbb lenne. Még a lakáshoz jutó szerencsések is meggondolják, hogy a legfeljebb négy emberre szabott lakásban öten- hatan szorongjanak .Mert az egészséges gyereknek tér, levegő kell az élethez, a mozgáshoz. — Tudtommal Imrehegyen várják tanácsadásra. Köszönöm, hogy ennyi időt szánt a remélhetően olvasóink számára is elgondolkoztató beszélgetésre. Hcltai Nándor Akart, egészséges gyerekeket!
