Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 22. HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Még mindig a létszámvita Márquez kapta az irodalmi Nobel-díjat STOCKHOLM A „Száz év magány" világhírű szerzője, a kolumbiai novellista és regényíró, Gabriel Garda Márquez nyerte el az idei irodalmi Nobel- díjat — jelentette be a Svéd Ki­rályi Tudományos Akadémia csü­törtökön Stockholmban. Az in­doklás szerint Garcia Márquez az irodalmi élet legrangosabb ki­tüntetését regényeiért és novel­láiért kapta, amelyek „ a fantasz­tikusát és a valóságosat ötvözve, a képzelet gazdagon megformált vi­lágában tükrözik vissza egy föld­rész életét és konfliktusait”. A díjjal járó 1,15 millió svéd koro­nát (mintegy 157 ezer dollárt) az író december 10-én veszi át. Garcia Márquez Pablo Neruda, Miguel Angel Asturias és Gabrie­la Mistral után, a negyedik latin. amerikai szerző, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Regényeit. novelláit számos nyelvre lefordították, több mű­vét megfilmesítették. A „Száz év magány” című regénye Magyar- országon 1971 és 19Ó0 között négy kiadást ért meg' 1975-ben jelent meg nálunk a „Baljós óra”, valamint ..Az ezre­des úrnak nincs, aki írjon" című kisregénye, 1977-ben pedig „A bölömbikák éjszakája” című no- velláskötete. 1978-ban adták ki Magyarországon „A pátriárka al­konya” című regényét. Csütörtökön Bécsben megtar­tották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalássorozat 818. teljes ülését, amelyen Nagy- Britannia küldötte. Murray Si­mons nagykövet mondott beszé­det. A brit küldöttség vezetője a létszámadatok tisztázatlanságá­ban jelölte meg az előrehaladás legfőbb akadályát. * A szocialista országok szóvi­vője a nyugati felszólalást érté­kelve rámutatott, hogy a létszám­vitára való hivatkozás célja to­vábbra is az időhúzás, mert — A Sri Lanka-1 elnökválasztás hivatalos végeredménye .alapján Richard Dzsajavardene további hat évre a szigetország államWje marad. A 76 éves elnök a leadott szavazatok 52,5 százalékát nyerte el. Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: PÁRIZS Francois Mitterrand francia köztársasági elnök — Mauroy mi­miniszterelnök és több miniszter kíséretében — csütörtökön Bonn- ba indult a 40. francia—nyugat­német csúcstalálkozóra. Párizsban úgy tudják, hogy a találkozó programjának közép- pontjában a gazdasági és katona- politikai kérdések állnak. Gaz­dasági téren elsősorban a pénz­ügyi együttműködésről lesz szó, s Párizsban remélik, hogy a Kohl- kormány továbbra is biztosítja a francia frank eddigi nyugatnémet támogatását a spekulációs manő­verekkel szemben. Szó lesz a két ország közötti árucsere-forgalom kiegyensúlyozatlanságáról is, mert az utóbbi években az NSZK-val szemben ugrásszerűen növekedett a francia deficit a ,külkereskedel­mint emlékeztetett rá — a szocia­lista országok 1980-ban benyúj­tották a létszámadataikat tartal­mazó új listát, azt azonban a nyu­gati fél sem volt hajlandó elfogad­ni. A Varsói Szerződés tagorszá­gainak ismételt kérésére sem tud­ta a nyugati fél megjelölni a lét­számvita valódi okát, az eltérő adatok forrását — mutatott rá a szóvivő —, ezért legfőbb ideje len­ne félretenni a mesterségesen tá­masztott akadályt, és inkább az első haderőcsökkentési egyezmény megszövegezésére kellene fordí­tani a figyelmet. Az elnök a szavazóhelyiségek bezárása után kihirdette a rend­kívüli állapotot és az „erőszak- hullám feléledésének veszélyére” hivatkozva 30 ezer rendőrt és ka­tonát vezényelt a városokba. mi forgalomban: az 1980. évi 16 milliárd frankról 1981-ben 23 mil­liárd frankra nőtt e deficit össze­ge. Francia részről azt is hangsú­lyozzák, hogy a két kormánynak egyeztetnie kell a munkanélküli­ség elleni küztelmet is, mivel ez mindkét ország számára súlyos problémát okoz, és csak közös erő­feszítések kecsegtetnek sikerrel. A csütörtöki francia lapok sze­rint a katonapolitikai kérdések is nagy súllyal szerepelnek majd a megbeszélésen. Ennek előkészíté­sére a múlt héten már sor került egy találkozóra Charles Hernu francia és Manfred Wörner nyu­gatnémet hadügyminiszter között. A le Figaro szerint a bonni kor­mány szeretné, ha Franciaország határozott biztosítékokat adna ar­ra vonatkozólag, „hogyan használ­nák fel a francia atomhaderőt konfliktus esetén az NSZK vé­delmében”. A le Matin ugyan­Willy Brandt az enyhülésért Willy Brandt, a Német Szociál­demokrata Párt elnöke az enyhü­lési politika folytatásáért és a leszerelési tárgyalások süße­res befejezéséért szállt sík­ra abban a beszédében, ame­lyet a Friedrich Ebert alapítvány szervezésében megtartott nyugat­német—szovjet tanácskozáson mondott el csütörtökön Bonn­ban. Az SPD a jövőben is teljes ere­jével támogatja a kelet—nyugati kapcsolatok megszilárdítását, az enyhülés és az együttműködés el­mélyítését, ellenzi a fegyverkezé­si versenyt és a hidegháborúhoz való visszatérést — mondta Brandt. Brandt üdvözölte, hogy az NSZK új kormánya ígéretet tett a foly­tonosság megőrzésére a kelet— nyugati viszonyban. Támogatjuk ezt az ígéretet, — jelentette ki, is­mét figyelmeztette a Reagan-kor- mányt: senki sem akadályozhatja meg, hogy a Szovjetunió és az NSZK folytassa és továbbfejlesz- sze a gazdasági és műszaki kap­csolatokat. csak azt írja, hogy a katonapoli­tikai tárgyalásokon szó lesz majd a francia harcászati atomfegyve­rek felhasználásáról, valamint arról is, hogy Franciaország eset­leg gyártani fog neutronbömbát is. A lap szerint az „eurorakéták” kérdésében a két kormány állás­pontja azonos, s Franciaország is támogatja a NATO rakétatelepl- tési döntését. Helmut Kohl bonni kancellár a le Figarónak adott nyilatkozatá­ban kifejezésre juttatta, hogy kor­mánya továbbra is hajlandó szo­ros pénzügyi együttműködést folytatni Párizzsal, a katonapoli­tikai kérdésekről szólva pedig hangsúlyozta: ha a genfi szovjet —amerikai tárgyalások nem ve­zetnek eredményre, az NSZK vég­re fogja hajtani a NATO 1979-es határozatát, s 1983 decemberében megkezdik a Pershing rakéták te­lepítését Nyugat-Németország- ban. MITTERRAND-KOHL MEGBESZÉLÉSEK BONNBAN A negyvenedik csúcstalálkozó Sri Lanka-i választás II. Hasszán marokkói uralkodó vezetésével szerdán Washington­ba érkezett az Arab Liga küldött­sége. A delegációt várhatóan ma fogadja Ronald Reagan amerikai elnök. Az arab küldöttség amerikai tárgyalásainak az a célja, hogy ismertesse az Arab Liga fezi ta* Amikor a telexgep kopogni kezdte a hírt hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának öt új, nem állandó tagja között ott van Ni­caragua is, a kommentátornak azonnal egy két évvel ezelőtti szavazás ötlött emlékezetébe. A történelmi párhuzamok szükség­képpen sántítanak, ezúttal azon­ban elkerülhetetlen a közelmúlt fölidézése. Akkor Kuba és Ko­lumbia versengett a tagságért. Az Egyesült Államok azonban teljes erővel „bedobta magát" a küz­delembe, s a színfalak mögött mindent megpróbált Havanna le­járatására. Erőfeszítéseinek ered­ményeként végül mindkét ország visszalépett Mexikó javára. Most kísértetiesen azonos for­gatókönyvet írtak meg Washing­tonban, ezúttal a térség másik forradalmi mozgalmának hazája, Nicaragua ellen. Hiába, „lobbiz­tak" azonban saját jelöltjük, a Dominikai Köztársaság érdeké­ben, az amerikaiak keserű ku­darcként könyvelhették el, hogy védencük csupán 50 szavazatot kapott az ENSZ-közgyűléstól, míg Nicaragua mellett 104 ország tet­te le voksát. Washington nem kerülheti el a tanulságok levonását. Mindenek­előtt rá kell ébrednie, hogy töb­bé nem hozhatja vissza azokat az időket, amikor a világszervezet — az amerikaiak szavazógépezete- kent — szinte futószalagon hozta a Fehér Házból sugalmazott dön­téseket. Ellenkezőleg, az USA az ENSZ-ben mind gyakrabban ke­rül olyan helyzetbe, hogy más­ként — szinte futószalagon hozta túlnyomó többsége; elszigetelő­dik. Ez történt most Nicaragua B7-tagsága esetében is. Pedig Washington éppen Ma­nácskozásán született béketervet. „Nem tárgyalni fogunk, nem írunk alá semmilyen dokumentu­mot, hanem csak véleményt cse­rélünk majd az arab országok, valamint az Egyesült Államok bé­ketervéről” — mondta megérke­zésekor a marokkói király. naguát szerette volna elszigetelni. Ez nem sikerült; a szavazás a sandinisták növekvő nemzetközi tekintélyét bizonyította. Az ame­rikai vezetés Nicaragua ellen már régóta szövi a különféle terveket, s a forradalom győzelme után azonnal megkezdték a megbukta­tott Somoza külföldre menekült híveinek táborokba gyűjtését és felfegyverzését. A Nicaraguával szomszédos Honduras jobboldali rezsimjében alkalmas partnerre leltek, olyannyira, hogy a két or­szág határvidékén gyülekező ni- caraguai ellenforradalmárok ez­rei gyakorlatilag akadálytalanul — vagy éppen a hondurasí had­sereg támogatásával — hajtják végre szabotázsakcióikat. Tervei valóra váltása érdekében az USA megsokszorozta a Hon- durasnak juttatott katonai össze­gét és az amerikai tanácsadók számát. Eközben teljes gőzzel fo­lyik a Nicaragua elleni nyílt pro­vokációnak, a decemberben a ha­tárvidéken tartandó közös ame­rikai—hondurasi hadgyakorlat­nak az előkészítése. A managuai forradalmi rendszer, amely több­ször is hiába szorgalmazta a tér­ség problémáinak tárgyalásos rendezését, joggal tart attól, hogy nyílt intervenció készül ellene. Alig több mint két évtizede Fi­del Castro Kubája ellen kísérelt meg Washington fegyveres táma­dást. A Disznó-öbölbeli vállalko­zás kudarcára tán hasznos lenne errdékezniük az amerikai straté­gáknak. Mert a történelmi pár­huzamok végiggondolása alkal­mas lehetne a kilátástalan, ám a nemzetközi feszültséget növelő kalandorakciók elkerülésére. K. G. ECUADOR Rendkívüli állapot Mwrton László, az MTI tudósí­tója jelenti: Havannába érkezett jelentések szerint Osvaldo Hurtado Larrea ecuadori elnök szerdán az ország egész területére kihirdette a rend­kívüli állapotot, tekintettel a kor­mány legutóbbi gazdasági intéz­kedései miatt kibontakozott népi megmozdulásokra. A hivatalos rendelkezés magá­ban foglalja a helyi idő szerint 22 órától 06 óráig tartó kijárási ti­lalmat és az utcákon rendezendő tüntetések betiltását. Hurtado elnök a hatóságok ren­deletét néhány órával azelőtt hoz­ta nyilvánosságra, hogy megkez­dődött volna a dolgozók egység­frontja által meghirdetett 24 órás általános sztrájk. Az országot az utóbbi napok­ban elárasztó tüntetésekkel és más megmozdulásokkal a dolgo­zók azt követelték, hogy a kor­mány vonja vissza legutóbbi gaz­dasági rendeletéit, amelyek értel­mében megszüntették a legfonto­sabb közszükségleti cikkek álla­mi támogatását és emiatt példá­ul a benzin és a liszt ára egyik napról a másikra száz százalékkal emelkedett. Árvíz Spanyolországban MADRID Az elmúlt negyedszázad legsú­lyosabb árvize pusztít Spanyolor­szág keleti partvidékén. A na­pok óta tartó felhőszakadás kö­vetkeztében több folyó kilépett medréből. A helyenként 1—1,5 méter magas ár a házak százait döntötte romba és az utcán par­koló gépkocsik ezreit sodorta ma­gával. Valencia, Alicante és Murcia térségéből több mint százezer embert kellett kitelepíteni. A to­vábbi tízezrek evakuálását nehe­zíti. hogy szakadatlanul esik az eső. A tengerparti sáv több városá­ban!, községében megbénult az élet és csaknem teljesen megsza­kadt a kapcsolat a külvilággal. Szünetel a távbeszélő-forgalom és az áramszolgáltatás. Nem nyi­tottak ki az üzletek, a hivatalok, és az iskolák is zárva maradtak. A katasztrófa áldozatairól még nincsenek pontos adatok, eddig húsz holttestet azonosítottak. Az élelmiszer-, gyógyszer- és ruha­küldeményeket nehezen tudják eljuttatni rendeltetési helyükre, mert felborult gépkocsik százai torlaszolják el az utakat. Alican­te repülőtere nem tud gépeket fo­gadni. A kifutópályán csaknem félméteres víz áll. Calvo Sotelo miniszterelnök csü­törtökön a katasztrófa színhelyé­re repült. Felipe Gonzalez, a szo­cialisták főtitkára megszakította választási körútját. Sokan keresik a zártkertnek valót Háromezer hektár — tartós személyi használatban A kertészkedést, a mezőgazda- sági kistermelést jól segítette az a jogszabály, amely 1977 óta ad lehetőséget a nagyüzemi módon nem művelhető területek szemé­lyi tartós használatba adására — ez derül ki a MÉM-ben készített összesítésből, amely az eddigi eredményeket és a használatba vé­tel további lehetőségeit vette számba. Az országban mintegy 3000 hektár került a vállalkozó kedvű szerződőkhöz. Több mint 22 ezren éllek a lehetőséggel, ám számuk korántsem végleges, hiszen már­is további 1700 hektárt jelöltek ki szerződésbe adásra. Az ügy­intézés több helyen már megkez­dődött, másutt jól halad az elő­készítő munka. A jelentkezők a vét ősi, illetve a községi taná­csoknál tájékozódhatnak arról, van-e a környéken átadásra váró terület. Azt, hogy pontosan hol lehet szerződni, a járási földhi­vatalok is számontartják és a je­lentkezőket erről informálják. A vizsgálat néhány megoldat­lan kérdésre is ráirányította a figyelmet. Egyebek között például arra. hogy a termelőszövetkeze­tek csakis tagjaiknak, vagy alkal­mazottaiknak adhatnak át tartós használatra területükből, zárt­kerti részeikből, ám sok helyen már „házon belül” nincsen igény, ló. Az egyéb foglalkozású kör­nyékbeliek, de a távolabbi vidé­keken élők is szívesen vennék művelésbe ezeket a területeket, a fennálló rendelkezések_ azonban erre egyelőre nem adnák lehető­séget. (Csakis a tanácsi tulajdo­nú földeket lehet bárkinek átad­ni. Ezek nagysága viszont sok helyen erősen korlátozott.) Ez ne­hézséget okoz a földhivataloknál. A tartós használatba vételt a rendelkezések sok tekintetben könnyítik, ám ezekkel az érin­tettek — gyakran rajtuk kívül­álló okok miatt — nem minden esetben élnek, minden bizonnyal azért, mert nem ismerték a lehe­tőségeket. A vizsgálat szerint az igények elsősorban a városok vonzáskör­zetében jelentkeznek, az igény­lők többsége a környéken szeret­ne megoldást találni. Ám úgy tű­nik, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a távolab­bi vidékeken levő, szerződéssel bérelhető területek iránt. (MTI) Orvos—gyógyszerész tanácskozás kezdődött Baján (Folytatás az 1. oldalról.) Ennek megfelelően tegnap dél­előtt — amikor az antibiotikus terápia korszerű felhasználásáról, illetve a felhasználás veszélyei­ről folyt a szó — dr. Gräber Hed­vig egyetemi tanár, a budapesti Péterfy Sándor utcai kórház osz­tályvezető főorvosa lépett a mik­rofonhoz elsőként. Az antibiotikumok alkalmazásá­nak egyik első számú szaktekin­télye feltűnést keltő kijelentést tett: az antibiotikumok a gyógyí­tás történetének talán a leghaté­konyabb fegyverei, de nagy kér­dés, hogy azok maradnak-e, s ha igen, meddig? A kérdőjel ma­gyarázatául kifejtette: a penicil- Tih ’félfedezése” után föhamösan elterjedő antibiotikumok óriás'! előnye, hogy nem áttételesen, (pl. a láz csillapításával, vagy a szervezet ellenállóképességének a felerősítésével) gyógyítanak, hanem közvetlenül, azaz a fertő­ző baktériumok elpusztításával. Ennek köszönhető, hogy a gyul­ladásos természetű betegségek (pl. az epehólyag-, a vesemedence-, és a tüdőgyulladás) ma már vi­szonylag könnyen, olykor szinte napok alatt gyógyíthatók. Sőt, igen jelentős szerepe van a sze­reknek a csecsemőhalandóság csökkentésében, az általános em-- beri életkor növelésében is. E „csodaszer” alkalmazása (Folytatás az 1. oldalról.) Felmérhetetlenül nagyot fejlődött könyvtárhálózatunk az utóbbi harminc évben. Óriási eredmény, hogy az országnak stabil könyv­tárosgárdája van, amely hisz ab­ban, hogy igazi könyvtárügyet le­het csinálni hazánkban. Az is igaz viszont, hogy a magyar könyvtárügy a nemzetgazdaságtól nem kapta meg azt az anyagi tá­mogatást, amely arányosan meg­illette volna. A megyei könyvtá­rak közül csak néhány van olyan helyzetben, hogy a következő tíz évben fogadni tudja az olvasókat. A legtöbb könyvtár dolgozói már azt sem tudják, hogy — helyszű­ke miatt — holnap mit kezdje­nek az olvasókkal. A feladatokról szólva egyebek között hangsú­lyozta: a könyvtár munkásai az embert tekintsék fontosnak, óvo­azonban nem éppen veszélyek nél­küli: a kellő szakértelem, vagy a körültekintő kiválasztás hiánya felerősíthet nem kívánatos mel­lékhatásokat is. Éppen ezért óriá­si az orvos felelőssége abban, hogy kinek, mikor, mennyi ideig és milyen formában (tabletta, vagy injekció) írnak elő antibio­tikumot. Ezzel kapcsolatosan fel­hívta a figyelmet arra, hogy ha­zánkban jelenleg több fogy e sze­rekből, mint amennyi indokolt volna. Ez pedig kettős kárt okoz: egyrészt szaporítja a nem kívánt mellékhatásokat, másrészt pedig immunissá teszi a kórokozókat. A feladat: a jelenleginél nagyobb súlyt kell helyezni az alapos és minden szempontból helyes diag­nózisba. továbbá hadat kell üzen­ni anriak a kényelmes orvosi ma­gatartásnak, amely indokolatlan esetekben is enged az antibioti­kumok felírását követelő betegek­nek. Az előadást követően többek között dr. Dömötör Endre kecs­keméti főorvos beszélt a csontsé­rülések antibiotikus kezeléséről, dr. Morva László állami díjas körzeti orvos (Tataháza) -pedig igyekezett tisztázni a körzeti és a szakorvosi munka határát. A ta­nácskozás mai, befejező napján az öregkor kérdéseivel foglalkoz­nak a meghívott orvosok, egész­ségügyi szakemberek. K. J. dáskortól élete végéig. Nem ve­zethet célra az olyan szemlélet, mely csak ezzel vagy azzal a ré­teggel, korosztállyal foglalkozik különösebben. E szép hétköznapi ünnepen — mondotta végezetül — gondoljon minden könyvtáros ar­ra, hogy a jelenlegi feltételek, kö­rülmények mellett kell még job­ban helytállnia, még jobb ered­ményeket elérnie. Kovács Pál, a megyei könyv­tár igazgatóhelyettese az intéz­mény három évtizedéről tartott előadást, majd emléklapokat ad­tai: át a könyvtárhálózat meg­szervezésében részt vett régi in­tézményi dolgozóknak. Ez alkalomból a magyar, illet­ve a Bács-Kiskun megyei könyv­tárhálózatot bemutató fotódoku­mentációs kiállítás nyílt a Tudo­mány és Technika Házában. R. M. Harmincéves a Katona József Megyei Könyvtár NAPIRENDEN: A tiszai árufuvarozás (Folytatás az 1. oldalról.) igen elenyésző hányada érdeklő-' dött a víziszállítás iránt. A MA­HART szeretné mielőbb elérni, hogy a Tisza partján egyszerű, kis költséggel megépíthető rako­dókat hozzon létre, s piackutatói munkával a vízi út vonzáskörze­tébe tartozó gazdasági egységeket a szállítási lehetőség kihasználá­sára ösztönözze. E napirend felett széles körű vita bontakozott ki, amelynek so­rán kitűnt, hogy a MAHART-ot megelőzte a FOKA: 36 hajóegy­séggel ez évben 31 ezer tonna só­dert fuvarozott, főleg lakossági célokra. Végezetül a közületi autóbuszok közforgalmú feladatok elvégzésé­re történő bevonásának eredmé­nyéről tartott tájékoztatót dr. Márton Ágoston, a VOLÁN 7. szá­mú Vállalat igazgatóhelyettese. G. G. Az Arab Liga küldöttsége Washingtonba utazott NAPI KOMMENTÁR Egy szavazás margójára

Next

/
Thumbnails
Contents