Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. október 20. 1 VEZETŐK AZONOS FORDULATSZÁMON Az érzelmi kötődés is fontos SAJTÚPOSTA Ha jó az összhang a gyár vezetői között, akkor az ördögtől sem félünk — írhatnák fel ezt a mottót sok termelőüzem kapujára, ahol közösen feszítik ki a vitorlát, hogy kifogják a nehéz gazdasági helyzet változó irányú széljárásából azt, amely előre viszi a hajót. Néha lavírozni kell, olykor recsegnek, ropognak az eresztékek, vannak hullámhegyek és -völgyek, de a hajót, az üzemet ki kell vezetni a kedvező széljárásba. Ezt teszik jó érzékkel a FÉKON' Ruházati Vállalat bajai gyárának gazdasági és társadalmi vezetői is, — A gazdasági helyzet nem túl jó, ez köztudomású — mondta Pogány Béla igazgató, — Ennek ellenére nincs okunk panaszra, bár minket is szorongatnak a gondok. A belső termelés tőkés exportra készülő bérmunka, az üzemen kívüli pedig május óta bedolgozó rendszerben működik. Állandósult a létszámhiány, s ezzel együtt csökkent a kapacitás. A munkaerőhiány közben kellett termékszerkezetet váltanunk, azaz a hagyományos férfiingek helyett női és leánykablúzokat készítenünk. S ez még nem minden. Megváltozott a piaci helyzet is. A korábbi szovjet és belföldi szállítást felváltotta a tőkés, nyilván igényesebb piac... — Közben — vette át a szót dr. Szabó Ferencné, a gyár szb- titkára — újabb belső átszervezést kellett végrehajtani. Ez rendkívül demokratikusan történt. Mindenkinek lehetősége kínálkozott az egy műszakra, sőt még azt is eldönthette, melyik vezető műszakjába dolgozzék. Az új szer.' vezés igen sok, előre nem látható, de megoldásra váró problémát vetett fel. A pántcsoportokat. a szakszervezeti bizalmiakat, sőt még a szocialista brigádokat is át kellett csoportosítani. — Szerencsére — szólt ismét az igazgató — a műszak kialakításában, s a társadalmi szervezetek új csoportosításának létrehozásában igen nagy segítséget kaptunk a gyári pártszervezet vezetőségétől és az szb-től. Igaz, megpróbáltunk előre gondolkodni, sokszor leültünk beszélgetni, vitatkozni. S ahogy az lenni szokott, több ember több véleményének szintézise, s annak egységes végrehajtása meghozta a kívánt eredményt. — A dolog azért nem volt ilyen egyszerű — vélekedett dr. Szabó Ferencné —, mert korábban sima menet volt, azaz jó volt a gazdasági munka, jól dolgoztak a társadalmi szervek. A munkások jól kerestek, jó volt a közérzet. Aztán jöttek, illetve inkább a nyakunkba szakadtak a gondok, gyorsan lépést kellett váltanunk, operatívan intézkedni, s egyeztetnünk a véleményeket. Megoldattunk minden fontos tennivalót. Csak egyet ezek közül: a munkások bérszínvonala az elmúlt évihez viszonyítva 8,9 százalékkal nőtt, s ma már átlagosan eléri a 3800 forintot. — A tőkés bérmunka a múlt évben kezdődött — folytatta Pogány Béla —, de ez év áprilisában teljesedett ki. A kis szériákhoz — 80—3000 darabig — a modellt, az anyagot, a kellékeket kintről kapjuk, amihez adaptálni kell a technikát és a technológiát, a termelési kultúrát. S ez nem könnyű dolog. Ezt a társadalmi szervezetek segítsége nélkül aligha tudtuk volna megcsinálni. Jöttek az észrevételek a párt-, a szakszervezeti bizalmihálózaton keresztül. Ha lehetett, javítottunk a technológián, ha nem, érveltek a kommunisták, a műszakiak, a bizalmiak, de még én is... — Ennél nagyobb gondot okoz, — szólt közbe dr. Szabóné — ha késik az alapanyag. Az átfutási idő három hét, s a tőkés megrendelő csak a szállítási határidőt figyeli. Ha nincs anyag, kiadjuk a csúsztatást, a szabadságot. Ha meg jön, kezdődik a hajrá. Ezt — sajnos — nem lehet kivédeni, . mert piacra termelünk, de ezt szerencsére az asszonyok, lányok is megértik. Mi a gyakorlat ? Csak egyszer kellett meggyőzni a dolgozókat, azaz megmagyarázni, mi a helyzet. Ma már egymást is így serkentik: mozgás, mert jön a kamion. r — A női munkahelyeken — szólt szinte hangosan gondolkodva az igazgató — megfigyeltem már, érzelmi oldalról közelítenek még sok mindent. Nálunk a dolgozók 92 százaléka nő, tehát akad elég sok érzelmi kitörés is. Van azonban ennek egy nagyon jó oldala. A nők képesek áldozatvállalásra, s éppen érzelmi telítődött- ségük miatt kötődnek a vállalathoz. Állítom, értik és érzik az összefüggéseket... Én valóban jól együtt tudok dolgozni a pártszervezet és a szakszervezeti bizottság vezetőivel. A kapcsolat korrekt, INGRID BERGMAN Életem M- A színház mellett... Gondolkodtam, mennyi ebből az én bűnöm? Nem akartam lemondani a gyerekekről. De ide- oda rángattuk őket. Valakinek le kellett mondani. Tehát egy napon felhívtam Róbertot, és megmondtam neki, hogy megkaphatja a gyerekeket. Feladom. Olaszországban nevelheti őket. Attól a perctől kezdve, hogy a gyerekek nála voltak, Róbertot kicserélték. Mindig szívesen láttak. Soha többé a legkisebb nézeteltérés sem volt köztünk. 1960-ban Francoise Sagan „Szereti ön Brahmsot?” című regényének megfilmesítésében játszottam, Yves Montand és Anthony Perkins mellett. A kritika nagyon megoszlott. Akkoriban Larsot kísértem keresztül Európán, aki a „My Fair Lady”-nek volt a producere. Egyik nap Michael Redgrave hivott fel Londonból, azt kérdezte, játszanék-e Turgenyev „Egy hónap vidéken” című művében. Azt mondtam, nagyon sajnálom, de Lars és én nyáron mindig pihenünk. Megígértük egymásnak, hogy a nyarat mindig együtt töltjük azon a kis svéd szigeten, ami az övé volt. Lars odajött, és hallotta, amit mondtam. Kivette a kezemből a telefonkagylót, és megkérte Mi- chaelt, küldje el nekem a darabot. Azt mondta, nem akarja, hogy egy napon úgy tűnjék, mintha ő ebben vagy abban megakaPogány Béla dályozott vagy korlátozott volna. A darab jó, a szerep olyan, mintha egyenesen nekem írták volna, és talán Guildfordot fel lehet cserélni Londonra. Ilyen lehetőséget nem szalaszthatok el. Elfogadtam, és a guildfordi tartózkodás életem legboldogabb hetei közé tartozik. Ahogy most visszagondolok rá, rájövök, hogy nem volt teljesen veszélytelen, amit tettem. A színház hónapokra elrabolt chioi- seli házamtól és Larstól, és ez nem válik egy házasság javára. Lars és én kezdettől tudtuk, hogy nem vagyunk normális házaspár. Telefonon beszéltünk és írtunk egymásnak. Lars repült New Yorkba, Londonba vagy Hollywoodba, hogy velem legyen. De ezek a rövid találkozások nem jelentettek házaséletet. Volt egy jó barátnőm, aki egyenesem megmondta nekem, hogy veszélyeztetem a házasságomat, és megkérdezte, valóban ezt akarom-e? Részletesen végiggondoltam. Valóban Choiselben akarok-e ülni, és arra várni, hogy Lars hazajöjjön a munkából? Vagy színházban akarok-e játszani és a színpadon akarok-e állni? Nos, bolondultam a színpadért. Nem tudtam munka nélkül élni, és a színház mellett döntöttem. Következik: 31. Azonnali operáció. • Dr. Szabó Ferencné mindenki tiszteli egymást személy szerint is. Így van ez a műhelyekben is, ott a művezető, a pártcsoport- és a szakszervezeti bizalmi hármasát kiscsúcsnak nevezik ... Az igazgató, amikor az érzelmi kötődésről szólt, talán nem is tudatosan elhallgatta, hogy a vezetőket ugyanilyen erős érzelmek „tartják fogva”, s teszik képessé a napi kapcsolat megújítására, az együttdolgozásra, s egy nagyon is bölcs mondás megfogalmazására: nekünk kell megoldani gondjainkat, külső segítségre hiába számítunk. Valóban, nekik, a vezetőknek kell ésszel, érzelemmel úgy dolgozni, hogy sem a kisebb, sem a nagyobb kollektíva ne csalódjon bennük. Gémes Gábor CIKKÜNK NYOMÁN Kiváltak a majsaiak Április 14-én Kérdőjelek — négy évvel az egyesülés után címmel riportban foglalkoztunk a Jánoshalmi Bácska Építő és Ipari Szövetkezet, valamint a Kiskun- majsai Vegyesipari Szövetkezet célját el nem ért fúziójának következményeivel. Az előbbi, a nagy nem tudta integrálni a kicsit, a várt hatékony termelés, a fejlődés helyett elégedetlenség, a létszám szétszéledése következett be. Jeleztük, hogy a kiskunmajsai- ak kiválási tervekkel foglalkoznak. Nos, azóta ez megtörtént, szeptember elsejével a vasas, építő- és asztalosipari dolgozók, valamennyien, akik még együtt maradtak, kiléptek a Bácskától, s beléptek a helybeli Jonathán Termelőszövetkezetbe tagnak, vagy alkalmazottak lettek ott. A konfekcióüzem, amely eredetileg is a jánoshalmi szövetkezeté volt, megmaradt annak kötelékében. Először a volt kirendeltség pártvezetősége, majd párttaggyűlése foglalt állást a „szakítás” mellett. A júliusi munkahelyi tanácskozáson született meg a végleges döntés. Ezt követően a kiválás nem ment máról holnapra, ugyanis ilyen eshetőséggel nem számolnak az ipari szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok. A felettes szerveknek sem könnyen sikerült megtalálniuk a méltányos, a demokrácia szellemének megfelelő megoldást, hiszen — szerencsére — egyedi esetről volt szó. A lakatosrészleg a Jonathán vasipari ágazata lett, az építők és az asztalosok a tsz építőipari csoportját erősítik. Az egykor bevitt 7 millió 160 ezer forintos vagyonból a Jonathán mintegy 3 millió értékű épületet, termelőeszközt, s a soltvadkerti üdülőt — visszavásárolta, háromévi részletre, a fúzió alkalmával felbecsült és érvényesített áron. A. T. S. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A többségnek megfelel az új nyitvatartási idő Szeptember 8-án jelentettük meg Sajtóposta rovatunkban a „Senkinek sem jó” című sorokat, melyek az. orgoványi lőtéri vegyesbolt új működési rendjét kifogásolják. Nevezetesen, hogy a reggel 8 órától délután fél ötig történő árusítás miatt nem vehetik meg a napi uzsonnájukat a tanítás kezdete előtt a közeli iskola tanulói, az állandó szombati szünnap következtében pedig sok környékbeli lakos nem tudja idejében lebonyolítani a hét végi bevásárlását, hiszen éppen az üzlet zárásakor érkezik meg munkahelyéről.’ írásunkra a kereskedelmi ellátásról gondoskodó kecskeméti UN1VER Szövetkezet területi ügyvezetője, Tóth Kálmán válaszolta az alábbiakat: A megváltozott napi nyitva- tartásnak egyetlen és döntő oka, hogy az új boltvezető öt kilométernyi távolságból, busszal jár a külterületi egységbe, meg onnan haza, ami elkerülhetetlenné tette munkaidejének e közlekedési teltételekhez történő igazítását. A heti szünnap pedig kezdetben szerda volt, csakhogy mindezt helytelenítették a szülők, mert az iskolás gyermekeik ekkor nem kaphattak friss tízórait. Mi vállaltuk, hogy az étkeztetésüket biztosítjuk a tanítási napokon, ennek érdekében a hét harmadik munkanapján is rendszeresen árusítunk, s helyette szombaton tartunk zárva. Mellesleg az a tapasztalatunk, a hétközi forgalom általában többszöröse annak, ami korábban hétvégén volt. Még annyit: a helyi tanács szakigazgatási szervével összhangban hoztuk meg ezeket az intézkedéseket, melyekkel egyetért az érintett lakosság többsége. □ □ □ Amint azt az orgoványi általános iskola igazgatónőjétől megtudtuk, naponta mindössze 15 'gyermek igényli a szóban forgó vegyesboltból kapott tízórait, melyről való gondoskodásért csak dicséret illetheti az Illetékeseket. Óhatatlanul felmerül azonban a kérdés: a szombati szünnap miatt kellemetlen helyzetbe kerülő, vagyis a hét végi bevásárlásaikat korábban lebonyolítani nem tudó családok jogos panaszai vajon figyelmen kívül hagyhatók-e? Mi úgy véljük, ez az ellátási ügy még egyszer megérdemelne egy alapos vizsgálatot.:. Alig múlt két hónapja, hogy a kecskeméti Széchenyiváros egyik szép parkjában felavatták Széchenyi István szobrát. A „legnagyobb magyar”-nak, s e 20 ezres lélekszámú lakótelep névadójának emléket állító alkotás előtt azóta is gyakran időznek az emberek. Soraikat gyarapította nemrégen Czibor Erzsébet óvónőképzős hallgató is, akinek — mint arról beszámolt szerkesztőségünkben — meglepő látványban volt része. Szombaton délután kereste fel a szobrot, melyet sajnos nem szem- de bizonyosak voltunk, benne, hasonló eset nem fordulhat elő abban a Ságban fekvő — térképmezőn iskoláskorú kislányok jártak afféle vi- tustáncot, szinte önfeledten lépkedtek-ugráltak a Komárom, Mohács, Székesfehérvár stb. helységneveken. Kérdezte tőlük, hogyan kerültek oda, mire azt felelték, apukájuk segítségével. És ez az apuka hamarosan feltűnt távolabb, s minthogy zaklatásnak vélhette a gyermekeivel való társalgást, haragosan közeledett olvasónk felé, aki azonban — számítva a kínos szóváltásra — nem várta meg a találkozást. Pedig szándéka volt elmondani: a reformkori megújulásunk eme neves politikai gondolkodója szobrához ellátogatónak, így a szülőknek is illik tiszteletet tanúsítaniuk, a velük levő kisiskolás csemetéiktől pedig ugyanezt megkövetelniük. Bevalljuk, felkaptuk a fejünket, amikor értesültünk a történtekről, de bizonyosak voltunk benne, hasonló eset nem fordulhat elő abban a városrészben, ahol ezrek lehetnek büszkék e művészi alkotásra, hiszen az ottani elhelyezését maguk kérték. És miről értesültünk a minap? Virágos kedvű járókelők tartottak pihenőt úgy éjféltájt a szobornál, s mintha egy talponálló pultjánál volnának, úgy- rakiták az említett térképmezőre a kiürült sörösüvegeket, melyeket később kavicsdarabokkal vettek célba és a találatot harsány kacajjal jelezték. Véleményünk szerint csak hiányos alapműveltségű embereknek juthat eszébe az ilyen dicstelen cselekedet, meg a virtuskod óknak, a rontópáloknak, tehát azoknak, akik enyhén szólva közönyösek a közértékeink iránt. Velük szemben fellépni mindannyiunk kötelessége! LEVELEKBŐL RÖVIDEN Takarítani kellene... Izsák két legforgalmasabb pontja a vasútállomás és a piac, ahol százak-ezrek fordulnak meg hetenként. Igaz ugyan, hogy ezek az utasok és vásárlók általában sietnek, ám akadnak közöttük jó néhányan, akik igénybe veszik az illemhelyet. Ahová legközelebb aligha kívánkoznak betérni. Hogy miért, azt eképpen indokolja Szabó Emma levelezőnk: Undor fog el mindenkit, aki Áram nélkül A kecskéméi Szabó Imre a Nyíl utcaiak nevében teszi szóvá, hogy a környékük gallyazatlan fáinak „jóvoltából” újra és újra érintkeznek az elektromos légvezetékek, melynek következménye a rövidzárlat, az áramszünet. A legutóbbi ilyen esetről ad hírt levélírónk : Október 6-án erős szél fújt a váiosunkban, s már délután megszűnt nálunk az áramszolgáltatás. A szerelők persze csak másnap jöttek ki, ám alig fejezték használja a nagyközség bármelyik nyilvános W. C-jét, mert egyikben sincs már nyoma hosz- szabb ideje a tisztaságnak. Takarítani kellene ott, meg talán fertőtleníteni is. Ha a közegészség- ügyiek csak egyszer látnák meg, milyenek valójában a kifogásolt körülmények, haladéktalanul köteleznék az illetékeseket a szükséges intézkedés megtételére ... be a javítást, ismét bekövetkezett a hiba. Az áramkimaradás másodszor is sokáig tartott. Az ebből származó különféle otthoni kellemetlenséget hadd ne említsem itt. De szólnom kell arról, hogy az eddig hatévenként végzett nyesési munkát ideje lenne gyakoribbá tenni. A DÉMÁSZ szerint tanácsi feladat gondoskodni az utcai fák rendszeres gallyazásáról. Ha így van, akkor e hatóságtól várjuk a segítséget! KÉRDEZZEN - FELELÜNK Hogyan igényelhet gyest az apa? ______________ B orotáról, Katymárról, Duna- tetétlenről és más helységekből azonos témakörben fordultak lapunkhoz a kisgyermekeiket odahaza gondozó anyukák, nevezetesen, hogy szeretnének újra dolgozni, nem tudják azonban, milyen feltételek közepette kaphatja meg helyettük a gyest a férjük. A Minisztertanács 10/1982. (IV. 16.) számú rendelete értelmében az egyéves életkorát betöltő gyermek után a gyest az anya helyett a vele közös háztartásban élő apa is igényelheti, feltéve, ha e szabadságra jogosultság feltételeinek mindketten megfelelnek. Ami annyit jelent, hogy a baba születését közvetlenül megelőző két éven belül összesen 270 napig legalább napi 4 órás munka- viszonyban álltak a szülők, vagy bedolgozóként voltak biztosítottak, illetve az ipari szövetkezetben szintén legalább napi 4 órás munkát végeztek, mint tagok. Fontos rpég megemlíteni, hogy a termelő- és szakszövetkezeti tagok esetében az említett két esztendőn belül 90 napon át a közösben teljesített napi 10 órás munkát ír elő a jogszabály, mely idén május óta van hatályban. Nyugdíjalapot képez-e a hűségjutalom? _________ A kiskunhalasi járásban dolgozó olajbányászok jártak nálunk a minap, s arról szóltak, hogy a jövő évben várhatóan nagyobb összegű hűségjutalmat vesznek fel. Érdeklődtek már több helyütt afelől, hogy ezt a pénzt figyelembe veszik-e a nyugdíjazásuknál, ám e kérdésükre sajnos sehol sem kaptak egyértelmű választ. Tőlünk remélik tehát a pontos információt. Nos, jó hírrel szolgálhatunk, ugyanis az ipari miniszter 112 1981. (VI. 28.) számú utasításával összefüggően a SZOT úgy rendelkezett, hogy a kőolaj- és szénhidrogén-bányászatban dolgozók részére fizetett hűség- jutalom összegét teljes egészében figyelembe kell venni a nyugdíjalapot képező átlagkereset megállapításánál. Ha további részletekre is kíváncsiak ez ügyben, kérjenek felvilágosítást a vállalat szakszervezeti bizottságától. vagy a megyei társadalom- biztosítási igazgatóságtól. Módosítható-e a kötelező alapbéremelés időpontja? Egyik bajai olvasónk nemrégen kapta kézhez a bérbesorolásáról szóló értesítést, miszerint legközelebb 3 év múlva számíthat a bére kötelező emelésére. Közben kiderítette, majd kellően igazolta is, hogy hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik, mint azt eddig nyilvántartották. E korrigálást követően kérte a munkaadóját, hozza előbbre a béremelésének idejét, tekintettel arra. hogy jelentősen kiegészültek a munkában töltött évei. Kérelmét azonban elutasította a cég. Jogszerű-e ez a döntés? — kérdezi szerkesztőségünktől. Mindenekelőtt közöljük, hogy az úgynevezett bér-automatizmus értelmében számos foglalkozási területen — így a pedagógusi, az egészségügyi és az állam- igazgatási munkakörökben is — valóban háromévenként kötelező emelni az alapbér összegét. És az is igaz, hogy a beszámított szolgálati idő alapján kell meghatározni a béremelés időpontját. Mindezek ellenére mégsem kifogásolható a munkáltatójának döntése. Ahogyan a soron kívüli béremelés, a más munkaköri kulcsszámba való jutás, sőt az új munkaadóhoz történő áthelyezés sem módosíthatja a kötelező béremelés korábban — és helyesen — megállapított rendjét, arra hasonló módon nincs befolyással a munkaviszonyt illető pótlólagos időbeszámítás. Ez utóbbinak azonban szerepe van például a pót- szabadság kiszámításánál, vagy a jubileumi jutalommal kapcsolatos döntésnél. Végezetül annyit: e kérdésekkel a közelmúltban foglalkozott a Legfelsőbb Bíróság, melynek részletesebb határozatát a Tanácsok Közlönyének 1982. évi 18. száma közli. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
