Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-17 / 244. szám

TTL ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AM MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 244. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 17. vasárnap Kiskunhalas ünnepelt Borverseny díjkiosztása — szüreti mulatság • Bő termést, becukrosodott türtöket szüreteltek az idén, a Kiskun­halas környéki ültetvényekről. Kisbíró dobolta ki tegnap Kis­kunhalas központjában a jókedv­nek, a Dionüszosz dicsőítésének szánt nap vidámságban bővelke­dő programját. Kínáltak ételt, italt, rendeztek divatbemutatót, még fúvószenekarok, népzené­szek, tánc- és énekegyüttesek is szórakoztatták a szép őszi napsü­tésben összesereglett vendégeket. A szüreti felvonuláson e homok­vidék kincsét, a szőlőt és a kitű­nő borokat „éltették”. Harmadik alkalom, hogy felele­venítve a hagyományokat. így a szüret, az őszi mezőgazdasági munkák végefelé megrendezték ünnepségüket a halasiak. A mos­tani mintha vidámabb, családia­sabb lett volna. Akik eljöttek, jobban magukénak érezték a termést is, mert mintegy félezren a Kiskunhalasi Állami Gazdaság részesművelői — ipari munká­soktól szellemi foglalkozásúakig — egész évben érdekeltjei és mun­kásai is voltak a szőlőnek. A „profik”, a megye mezőgaz­dasági üzemeinek hivatásos borá­szai, kertészei is elmentek az ün­nepre, már csak azért is, mert átvehették a megyei borverse­nyen elért eredményeikért a ki­tüntetéseket. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója a díjkiosztó ünnepsé­gen köszöntötte Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, és a szőlészet—borászat mestereit. Emlékezett arra, hogy Széchenyi István kezdeményezte, majd a felszabadulás után Erdei Ferenc élesztette újjá a borversenyeket, amelyek ma is serkentik a szak­ma művelőit a jobb minőségre. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője értékelte a versenyt, majd átadta a díjakat. A versenyre érkezett 560 bormin­tának kétharmadát arany, ezüst és bronz plakettel tüntették ki. A megyei tanács különdíjjal ju­talmazta a Kiskunhalasi Állami Gazdaságot az egyenletesen jó minőségű boraiért, pezsgőiért, a Közép-magyarországi Pincegaz­daságot, mely a legtöbb aranyér­met nyerte, valamint a császár­töltési Kossuth Tsz-t és a jakab- szállási Népfront Szakszövetke­zetét. világnapra emlékeztek A Kecskeméti Katona József Színiház tegnap esti előadására bérlettel érkezett nézők ugyan­csak meglepődtek, amikor a da­rab megkezdése eíőtt a színház igazgatója, Komáromi Attila lé­pett a függöny elé. A közönség so­raiban ott ülő meghívott vendé­gek — megyénk mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemeinek vezetői, szocialista brigádjainak tagjai — viszont sejtették, hogy ez alkalommal valami szokatlan történik. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezetének (FAO) 1979. évi közgyűlésén a magyar küldöttség vezetőjének, Romány Pálnak a javaslatára elfogadott élelmezési világnapról emlékezett meg a színház igazgatója: — Hazánkban másodszor kö­szöntjük ezen a napon a mező- gazdaságban dolgozó kollektívá­kat — mondotta Komáromi Atti­la. — Azonban nem az ünneplé­sen van a hangsúly, hanem azon, hogy felhívjuk a figyelmet az élelmezés ügyére. Feltárjuk Föl­dünk több országában az élelme­zési gondokat kiváltó okokat, és támogatást szerzünk minden törekvésnek, amely segít a világ­méretű probléma megoldásán. A gondok mellett szólnunk kell arról is, hogy hazánk mezőgazda­sága és élelmiszeripara, s főként az értékeket termelő emberek méltán megérdemlik az elisme­rést. Bebizonyították, hogy a szo­cialista mezőgazdaság képes a la­kosság teljes élelmiszerszükségle­tének a megtermelésére, amellett, hogy jelentős értékű exportbevé­tel is származik ebből az ágazat­ból. Nem volt ez mindig így. Épp ezért felbecsülhetetlen jelentősé­ge van ennek az eredménynek, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrár- és szö­vetkezetpolitikája alapján törté­nelmileg páratlanul rövid idő alatt elértünk. Ezután a színház igazgatója el­ismerését fejezte ki a megyénk kiemelkedő mezőgazdasági ered­ményeiben közreműködőknek, majd megemlékezett a világ sok országában éhező emberekről. Az élelmezési • Kalocsán a helyszínről Mar­kó József szakaszvezető URH- rádión tesz szabálysértési fel­jelentést, amelyet Kovács Sán­dor őrmester rögzít magnósza­lagra. Éjjel—nappal szolgálatban (3. oldai) Az átlagpolgár ritkán kerül kapcsolatba a rendőrséggel, akkor i is többnyire a közúti közlekedéssel, ellenőrzéssel, vagy a személyi . igazolvány érvényesítésével, út- ; levélkiadással kapcsolatban. A rendőrség tevékenységi köre azonban ennél sokkal szélesebb, így az itteni munka is szakterü­letekre oszlik. De bárhol teljesít szolgálatot a rendőr — legyen nyomozó, szabálysértési ügyek felelőse, vasúti, vagy területi körzeti megbízott, bűnügyi tech­nikus. URH-járőr, orvos, vagy gépírónő —, feladata: védelmez­ni a közrendet és a közbiztonsá- j got. Amelyről parlamenti beszá- : mólójában a belügyminiszter is megállapította, hogy szilárd, ki- j egyensúlyozott. Természetesen ez nemcsak a rendőrség érdeme, a társadalmi segítség szinte nélkü­lözhetetlen. Ám a feladatok na­gyobb és nehezebb része a hiva­tásos állománynak jut. Éjszaka, és nappal, hóban és napsütésben is helyt kell állni, s az eredménye­sebb munka érdekében felhasz- nálni a legkorszerűbb technikát | és módszereket. KELLETT AZ ESŐ • KÖNNYEBB A TALAJMUNKA Szorgos betakarításra van szükség • Gyors ütemben szedik a cukorrépát a Kalocsai Állami Gazdaság dolgozói, s továbbítják a vasúti rakodóhelyre, hogy nyersanyaghiány1 miatt ne legyen fennakadás a Mátra-vidéki Cukorgyárakban. A hosszabb szárazság után, a hét közepén végre ismét megáz­tatta az eső a szántókat, kerte­ket. Kissé hátráltatta ugyan a termény betakarítását és a szü­retet, de igen jót tett a földben levő gabonamagvaknak. A leg­utóbbi napokig ugyanis, már több mint 70 ezer hektáron vetettek őszi kalászost Bác^-Kiskun me­gyében. A mezőgazdasági szak- igazgatás értékelése szerint, az árpa és a rozs vetése kevés híján befejeződött, a búzának pedig 42 százaléka került vetőágyba. Gondos talajmunka előzte meg a gabonavetést megyeszerte. Kü­lönösen a sükösdi, a borotai, a fél­egyházi, a halasi, a felsőszentivá- ni, a mélykúti traktorosok jeles­kedtek abban, hogy jó magágyat készítsenek. Emellett a kukorica kombájnolásával is élőrehaladtak. A kecskeméti Magyar—Szovjet (Folytatás a 2. oldalon.) Városkép, lakásgazdálkodás Kétnapos tanácskozás Baján Hosszú volt a nyár, kellemes idővel köszöntött ránk az ősz. A kedvező időjárást kihasználták az építők, de " *■ azt is tudták, hogy váratlanul hidegre fordulhat az idő. A megye építőipari vállalatainál arról tájékoztatták a lapunkat, hogy a zordabb időszakra is kellően felké­szültek. Ily módon egész télen zavartalanul folytathat­ják a munkát a különböző építkezéseken. Bajának nincs a hősi harcokat idéző vára, mint például Eger vagy Kőszeg városának. Nincse­nek olyan — híres építészek ke- zenyomát őrző — műalkotásai, mint a jáki templom, a pécsi szé­kesegyház vagy a szegedi dóm. A XX. század építőművészete sem ajándékozta meg olyan pro­dukcióval, amelynek csodája messzi földről csalogathatná a lá­togatókat. Mégis Baja az a város, ahol há­romévenként összesereglenek a városépítők legjobbjai, s a téma iránt érdeklődő más szakembe­rek — politikusok, szociológusok, orvosok. Az első találkozóra 1979-ben került sor, miután a Magyar Épí­tőművészet Szövetségének és Ba­ja városának vezetői elhatároz­ták: teremtsen ez a város olyan építészeti fórumot, amely alkal­mas mind az építőművészet szű- kebb értelemben vett szakmai problémáinak, mind pedig az át­fogóbb, társadalompolitikai kér­déseinek megvitatására, továbbá bizonyos tervek, tervpályázatok elbírálására. A tanács műszaki osztálya ál­tal szervezett kétnapos tanácsko­záson először — még 1979-ben — az életmód és a városstruktúra összefüggései szerepeltek napi­renden. E témakörhöz hűen állították össze az idei — hétfőn kezdődő — találkozó programját is, ameny- nyiben a fő témá: a kisvárosi vá­rosközpontok rekonstrukciójának a korszerű építéstechnológiával való megújítása. A tanácskozáson — amely délelőtt 10 órakor kez­dődik a városi tanács dísztermé­ben — ezt taglalja többek között dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is, aki megnyitó előadásában ismer­teti a városépítés új útjait a köz­ponti állásfoglalások és határoza­tok tükrében, különös tekintet­tel a lakásépítésre és a lakásgaz­dálkodásra. Molnár Attila Ybl- díjas építész a lakótelepi szint- magasságok megválasztásáról, Kaszap Ákos Ybl-díjas építész pedig lakótelepeink életmódmeg­határozó szerepéről tart majd elő­adást. Kiállítás ad képet Hódme­zővásárhely építészetéről, a Vá­rosközpontok című film pedig Kecskemét, Salgótarján, Szek- szárd és Zalaegerszeg eredmé­nyeiről számol be. K. J. Bács-Kiskun megye legnagyobb építőipari szervezete, a Duna—Ti­sza közi Állami Építőipari Válla­lat 95 kivitelezés alatt álló léte­sítményre készített téliesítési ter­vet, különböző fokozatokba sorol­va azokat. A DUTEP építkezéseinek zöme ezúttal is a lakásépítés. Kecske­méten. Baján, Kalocsán, Kiskun­halason, Kiskunfélegyházán, Bu­dapesten, Cegléden és Nagykőrö­sön még ebben az évben 755 la­kást ad át a vállalat. Ezek befe­jező munkáit a végleges fűtő- rendszer bekapcsolásával végzik, hasonlóan a jövő év első negyed­évében elkészülő 350 lakásét is. Ilyen munkahelyük még többek között Kecskeméten a Centrum Aruház. Baján az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság, a bács- bokodi Tejüzem, Pesterzsébeten egy bölcsőde, Csepelen 24 tanter­mes iskola, Kispesten a pártház stb. építése. A vállalat munkásai 26 első, 36 második és 33 harma­dik téliesítési fokozatba sorolt munkahelyén dogozna.k majd a hideg napokban. A legkedvezőbb helyzetben a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat érezheti ma­gát téliesítés szempontjából. Ez a cég vállalta ugyanis a legtöbb épületfelújítást, így eleve adottak a jól fűtött munkahelyek, Kecs­keméten az Izsáki úti kórház re­konstrukciója, a gyógypedagógia (Folytatás a 2. oldalon.) Kapcsolatok Dicsekszik a tévében az egyik vállalat igazgatója, hogy a másik cégnek vállalt építési határidőt teljesítette. Büszke arra, hogy betartotta a szer­ződésben foglaltakat. Szeren­csére egyre több esetről tu­dunk, amikor erről napi ter­mészetességgel beszélünk. Egy­re többen vannak, akiknek a megállapodás szent és sérthe­tetlen. Nem csupán azért, mert tartanak az esetleges kötbér­től, hanem mert így kívánja a tisztesség ... Jó példa akad számtalan. Lehet, hogy azért bosszant a megtörtént eset! Az újonnan létrehívott kül­kereskedelmi vállalat megyei képviselője elmegy a vezetők­höz, panaszkodik, hogy nincs lehetősége az előrelépésre, mert sokan „betartanak”. Pe­dig bizonyítani szeretnék, ha többen vannak a piacon, meg­szűnik az egyeduralom, annak javát látja vevő, eladó, s fel­dolgozó egyaránt. Az egyik termelőszövetke­zettel az ügylet megköttetik. Érkeznek is a külföldi kamio­nok az áruért. Igen ám, csak niy.cs címke, meg kéz sincs, aki fölragasztaná a jelzést. S előhűtött áru sincs, pedig a sok száz kilométeres utat mi­nőségromlás nélkül másképp nem járja végig a gyümölcs. Átvevő az még volna, de a hivatalos átadó helye is üres. Ügy mondják, valahol a Bala­tonon tölti a hétvégét. Gon­dolnak egy merészet a karruo- nosok, és követik ők is a kül­kereskedő példáját. Hárman, négyen összefognak, fölugra­nak egy kamionra és uccu ne­ki, irány Balatonszéplak, Sió­fok. Ügy mondják, a gépko­csivezetők remekül érezték magukat nálunk. Nem csoda, napokig a magyar állam költ­ségén szórakoztak. S ím, álljon itt egy humá­nus, a nehéz gazdasági Tcörül- ményeink között elismerésre- méltó történet: Megköti a szerződést a ter­melőszövetkezet a kereskedel­mi vállalattal, tgéri, hogy ok­tóber derekára ilyen és ilyen paraméterek mellett, beszállít a telepre, ennyi és ennyi ton­na burgonyát. Igen ám, csak­hogy nem számoltak azzal, hogy több hónapig tartó aszály lesz, s hogy az a fránya fonal­féreg néhány százalékban ugyan, de mindig a legszebb burgonyát választja lakóhe­lyéül, hogy a mennyiség is lé­nyegesen kevesebb, mint amennyit terveztek . — A szerződés szerint ilyenkor jöhetne a szankció, a kötbér azért, hogy vállalásukat ' nem teljesítették. Milliós kár kelet­kezett már a termelésben, mil­liós kár lenne az értékesítés­kor is ... A történet a termelőszövet­kezet részéről heppiendétel zá­rult. A kereskedelmi vállalat kielégítő, módosító megálla­podást kötött a szövetkezettel. Enyhébb feltételeket kötöttek ki, tudomásul vették a jelen­legi helyzetet. No, nem sajnálkozásból, ha­nem azért, mert a korábbi esz­tendőkben a termelőszövetke­zet értékesítéskor nem ,,par- tizánkodott". Néhány forint többlethaszonért nem rúgta fel a szerződést. Végezetül idekívánkozik még egy gondolat. Azt mond­ja az egyik vállalat igazgató­ja, hogy neki nagy megnyug­vást jelent, hogy egyre több partnerével odáig jutott: az adott szónak sokkal nagyobb becsülete van, mint az írás­nak ... Lehet, hogy így is van rendi­jén? Szabó Pál Miklós m Lovasok kocogtak a szüreti felvonulás elején. (Pásztor Zoltán fel­vételei.) AMIKOR AZ IDŐJÁRÁS ROSSZABBRA FORDUL Építkezések téliesítése

Next

/
Thumbnails
Contents