Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-17 / 244. szám
TTL ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AM MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 244. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 17. vasárnap Kiskunhalas ünnepelt Borverseny díjkiosztása — szüreti mulatság • Bő termést, becukrosodott türtöket szüreteltek az idén, a Kiskunhalas környéki ültetvényekről. Kisbíró dobolta ki tegnap Kiskunhalas központjában a jókedvnek, a Dionüszosz dicsőítésének szánt nap vidámságban bővelkedő programját. Kínáltak ételt, italt, rendeztek divatbemutatót, még fúvószenekarok, népzenészek, tánc- és énekegyüttesek is szórakoztatták a szép őszi napsütésben összesereglett vendégeket. A szüreti felvonuláson e homokvidék kincsét, a szőlőt és a kitűnő borokat „éltették”. Harmadik alkalom, hogy felelevenítve a hagyományokat. így a szüret, az őszi mezőgazdasági munkák végefelé megrendezték ünnepségüket a halasiak. A mostani mintha vidámabb, családiasabb lett volna. Akik eljöttek, jobban magukénak érezték a termést is, mert mintegy félezren a Kiskunhalasi Állami Gazdaság részesművelői — ipari munkásoktól szellemi foglalkozásúakig — egész évben érdekeltjei és munkásai is voltak a szőlőnek. A „profik”, a megye mezőgazdasági üzemeinek hivatásos borászai, kertészei is elmentek az ünnepre, már csak azért is, mert átvehették a megyei borversenyen elért eredményeikért a kitüntetéseket. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója a díjkiosztó ünnepségen köszöntötte Szakolczai Pált, a megyei pártbizottság titkárát, és a szőlészet—borászat mestereit. Emlékezett arra, hogy Széchenyi István kezdeményezte, majd a felszabadulás után Erdei Ferenc élesztette újjá a borversenyeket, amelyek ma is serkentik a szakma művelőit a jobb minőségre. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője értékelte a versenyt, majd átadta a díjakat. A versenyre érkezett 560 bormintának kétharmadát arany, ezüst és bronz plakettel tüntették ki. A megyei tanács különdíjjal jutalmazta a Kiskunhalasi Állami Gazdaságot az egyenletesen jó minőségű boraiért, pezsgőiért, a Közép-magyarországi Pincegazdaságot, mely a legtöbb aranyérmet nyerte, valamint a császártöltési Kossuth Tsz-t és a jakab- szállási Népfront Szakszövetkezetét. világnapra emlékeztek A Kecskeméti Katona József Színiház tegnap esti előadására bérlettel érkezett nézők ugyancsak meglepődtek, amikor a darab megkezdése eíőtt a színház igazgatója, Komáromi Attila lépett a függöny elé. A közönség soraiban ott ülő meghívott vendégek — megyénk mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemeinek vezetői, szocialista brigádjainak tagjai — viszont sejtették, hogy ez alkalommal valami szokatlan történik. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezetének (FAO) 1979. évi közgyűlésén a magyar küldöttség vezetőjének, Romány Pálnak a javaslatára elfogadott élelmezési világnapról emlékezett meg a színház igazgatója: — Hazánkban másodszor köszöntjük ezen a napon a mező- gazdaságban dolgozó kollektívákat — mondotta Komáromi Attila. — Azonban nem az ünneplésen van a hangsúly, hanem azon, hogy felhívjuk a figyelmet az élelmezés ügyére. Feltárjuk Földünk több országában az élelmezési gondokat kiváltó okokat, és támogatást szerzünk minden törekvésnek, amely segít a világméretű probléma megoldásán. A gondok mellett szólnunk kell arról is, hogy hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara, s főként az értékeket termelő emberek méltán megérdemlik az elismerést. Bebizonyították, hogy a szocialista mezőgazdaság képes a lakosság teljes élelmiszerszükségletének a megtermelésére, amellett, hogy jelentős értékű exportbevétel is származik ebből az ágazatból. Nem volt ez mindig így. Épp ezért felbecsülhetetlen jelentősége van ennek az eredménynek, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrár- és szövetkezetpolitikája alapján történelmileg páratlanul rövid idő alatt elértünk. Ezután a színház igazgatója elismerését fejezte ki a megyénk kiemelkedő mezőgazdasági eredményeiben közreműködőknek, majd megemlékezett a világ sok országában éhező emberekről. Az élelmezési • Kalocsán a helyszínről Markó József szakaszvezető URH- rádión tesz szabálysértési feljelentést, amelyet Kovács Sándor őrmester rögzít magnószalagra. Éjjel—nappal szolgálatban (3. oldai) Az átlagpolgár ritkán kerül kapcsolatba a rendőrséggel, akkor i is többnyire a közúti közlekedéssel, ellenőrzéssel, vagy a személyi . igazolvány érvényesítésével, út- ; levélkiadással kapcsolatban. A rendőrség tevékenységi köre azonban ennél sokkal szélesebb, így az itteni munka is szakterületekre oszlik. De bárhol teljesít szolgálatot a rendőr — legyen nyomozó, szabálysértési ügyek felelőse, vasúti, vagy területi körzeti megbízott, bűnügyi technikus. URH-járőr, orvos, vagy gépírónő —, feladata: védelmezni a közrendet és a közbiztonsá- j got. Amelyről parlamenti beszá- : mólójában a belügyminiszter is megállapította, hogy szilárd, ki- j egyensúlyozott. Természetesen ez nemcsak a rendőrség érdeme, a társadalmi segítség szinte nélkülözhetetlen. Ám a feladatok nagyobb és nehezebb része a hivatásos állománynak jut. Éjszaka, és nappal, hóban és napsütésben is helyt kell állni, s az eredményesebb munka érdekében felhasz- nálni a legkorszerűbb technikát | és módszereket. KELLETT AZ ESŐ • KÖNNYEBB A TALAJMUNKA Szorgos betakarításra van szükség • Gyors ütemben szedik a cukorrépát a Kalocsai Állami Gazdaság dolgozói, s továbbítják a vasúti rakodóhelyre, hogy nyersanyaghiány1 miatt ne legyen fennakadás a Mátra-vidéki Cukorgyárakban. A hosszabb szárazság után, a hét közepén végre ismét megáztatta az eső a szántókat, kerteket. Kissé hátráltatta ugyan a termény betakarítását és a szüretet, de igen jót tett a földben levő gabonamagvaknak. A legutóbbi napokig ugyanis, már több mint 70 ezer hektáron vetettek őszi kalászost Bác^-Kiskun megyében. A mezőgazdasági szak- igazgatás értékelése szerint, az árpa és a rozs vetése kevés híján befejeződött, a búzának pedig 42 százaléka került vetőágyba. Gondos talajmunka előzte meg a gabonavetést megyeszerte. Különösen a sükösdi, a borotai, a félegyházi, a halasi, a felsőszentivá- ni, a mélykúti traktorosok jeleskedtek abban, hogy jó magágyat készítsenek. Emellett a kukorica kombájnolásával is élőrehaladtak. A kecskeméti Magyar—Szovjet (Folytatás a 2. oldalon.) Városkép, lakásgazdálkodás Kétnapos tanácskozás Baján Hosszú volt a nyár, kellemes idővel köszöntött ránk az ősz. A kedvező időjárást kihasználták az építők, de " *■ azt is tudták, hogy váratlanul hidegre fordulhat az idő. A megye építőipari vállalatainál arról tájékoztatták a lapunkat, hogy a zordabb időszakra is kellően felkészültek. Ily módon egész télen zavartalanul folytathatják a munkát a különböző építkezéseken. Bajának nincs a hősi harcokat idéző vára, mint például Eger vagy Kőszeg városának. Nincsenek olyan — híres építészek ke- zenyomát őrző — műalkotásai, mint a jáki templom, a pécsi székesegyház vagy a szegedi dóm. A XX. század építőművészete sem ajándékozta meg olyan produkcióval, amelynek csodája messzi földről csalogathatná a látogatókat. Mégis Baja az a város, ahol háromévenként összesereglenek a városépítők legjobbjai, s a téma iránt érdeklődő más szakemberek — politikusok, szociológusok, orvosok. Az első találkozóra 1979-ben került sor, miután a Magyar Építőművészet Szövetségének és Baja városának vezetői elhatározták: teremtsen ez a város olyan építészeti fórumot, amely alkalmas mind az építőművészet szű- kebb értelemben vett szakmai problémáinak, mind pedig az átfogóbb, társadalompolitikai kérdéseinek megvitatására, továbbá bizonyos tervek, tervpályázatok elbírálására. A tanács műszaki osztálya által szervezett kétnapos tanácskozáson először — még 1979-ben — az életmód és a városstruktúra összefüggései szerepeltek napirenden. E témakörhöz hűen állították össze az idei — hétfőn kezdődő — találkozó programját is, ameny- nyiben a fő témá: a kisvárosi városközpontok rekonstrukciójának a korszerű építéstechnológiával való megújítása. A tanácskozáson — amely délelőtt 10 órakor kezdődik a városi tanács dísztermében — ezt taglalja többek között dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is, aki megnyitó előadásában ismerteti a városépítés új útjait a központi állásfoglalások és határozatok tükrében, különös tekintettel a lakásépítésre és a lakásgazdálkodásra. Molnár Attila Ybl- díjas építész a lakótelepi szint- magasságok megválasztásáról, Kaszap Ákos Ybl-díjas építész pedig lakótelepeink életmódmeghatározó szerepéről tart majd előadást. Kiállítás ad képet Hódmezővásárhely építészetéről, a Városközpontok című film pedig Kecskemét, Salgótarján, Szek- szárd és Zalaegerszeg eredményeiről számol be. K. J. Bács-Kiskun megye legnagyobb építőipari szervezete, a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat 95 kivitelezés alatt álló létesítményre készített téliesítési tervet, különböző fokozatokba sorolva azokat. A DUTEP építkezéseinek zöme ezúttal is a lakásépítés. Kecskeméten. Baján, Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Budapesten, Cegléden és Nagykőrösön még ebben az évben 755 lakást ad át a vállalat. Ezek befejező munkáit a végleges fűtő- rendszer bekapcsolásával végzik, hasonlóan a jövő év első negyedévében elkészülő 350 lakásét is. Ilyen munkahelyük még többek között Kecskeméten a Centrum Aruház. Baján az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság, a bács- bokodi Tejüzem, Pesterzsébeten egy bölcsőde, Csepelen 24 tantermes iskola, Kispesten a pártház stb. építése. A vállalat munkásai 26 első, 36 második és 33 harmadik téliesítési fokozatba sorolt munkahelyén dogozna.k majd a hideg napokban. A legkedvezőbb helyzetben a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat érezheti magát téliesítés szempontjából. Ez a cég vállalta ugyanis a legtöbb épületfelújítást, így eleve adottak a jól fűtött munkahelyek, Kecskeméten az Izsáki úti kórház rekonstrukciója, a gyógypedagógia (Folytatás a 2. oldalon.) Kapcsolatok Dicsekszik a tévében az egyik vállalat igazgatója, hogy a másik cégnek vállalt építési határidőt teljesítette. Büszke arra, hogy betartotta a szerződésben foglaltakat. Szerencsére egyre több esetről tudunk, amikor erről napi természetességgel beszélünk. Egyre többen vannak, akiknek a megállapodás szent és sérthetetlen. Nem csupán azért, mert tartanak az esetleges kötbértől, hanem mert így kívánja a tisztesség ... Jó példa akad számtalan. Lehet, hogy azért bosszant a megtörtént eset! Az újonnan létrehívott külkereskedelmi vállalat megyei képviselője elmegy a vezetőkhöz, panaszkodik, hogy nincs lehetősége az előrelépésre, mert sokan „betartanak”. Pedig bizonyítani szeretnék, ha többen vannak a piacon, megszűnik az egyeduralom, annak javát látja vevő, eladó, s feldolgozó egyaránt. Az egyik termelőszövetkezettel az ügylet megköttetik. Érkeznek is a külföldi kamionok az áruért. Igen ám, csak niy.cs címke, meg kéz sincs, aki fölragasztaná a jelzést. S előhűtött áru sincs, pedig a sok száz kilométeres utat minőségromlás nélkül másképp nem járja végig a gyümölcs. Átvevő az még volna, de a hivatalos átadó helye is üres. Ügy mondják, valahol a Balatonon tölti a hétvégét. Gondolnak egy merészet a karruo- nosok, és követik ők is a külkereskedő példáját. Hárman, négyen összefognak, fölugranak egy kamionra és uccu neki, irány Balatonszéplak, Siófok. Ügy mondják, a gépkocsivezetők remekül érezték magukat nálunk. Nem csoda, napokig a magyar állam költségén szórakoztak. S ím, álljon itt egy humánus, a nehéz gazdasági Tcörül- ményeink között elismerésre- méltó történet: Megköti a szerződést a termelőszövetkezet a kereskedelmi vállalattal, tgéri, hogy október derekára ilyen és ilyen paraméterek mellett, beszállít a telepre, ennyi és ennyi tonna burgonyát. Igen ám, csakhogy nem számoltak azzal, hogy több hónapig tartó aszály lesz, s hogy az a fránya fonalféreg néhány százalékban ugyan, de mindig a legszebb burgonyát választja lakóhelyéül, hogy a mennyiség is lényegesen kevesebb, mint amennyit terveztek . — A szerződés szerint ilyenkor jöhetne a szankció, a kötbér azért, hogy vállalásukat ' nem teljesítették. Milliós kár keletkezett már a termelésben, milliós kár lenne az értékesítéskor is ... A történet a termelőszövetkezet részéről heppiendétel zárult. A kereskedelmi vállalat kielégítő, módosító megállapodást kötött a szövetkezettel. Enyhébb feltételeket kötöttek ki, tudomásul vették a jelenlegi helyzetet. No, nem sajnálkozásból, hanem azért, mert a korábbi esztendőkben a termelőszövetkezet értékesítéskor nem ,,par- tizánkodott". Néhány forint többlethaszonért nem rúgta fel a szerződést. Végezetül idekívánkozik még egy gondolat. Azt mondja az egyik vállalat igazgatója, hogy neki nagy megnyugvást jelent, hogy egyre több partnerével odáig jutott: az adott szónak sokkal nagyobb becsülete van, mint az írásnak ... Lehet, hogy így is van rendijén? Szabó Pál Miklós m Lovasok kocogtak a szüreti felvonulás elején. (Pásztor Zoltán felvételei.) AMIKOR AZ IDŐJÁRÁS ROSSZABBRA FORDUL Építkezések téliesítése
