Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
TUDOMÁNY ... BIP ... BIP ... BIP ... Negyedszázada született a Szputnyik Az "Űrkutatás időszámításának kezdeteként legtöbbször 1957. október 4-ét jelölik meg, amikor a világ először hallotta az űrből érkező bip-bip hangot és megismerkedett a „szputnyik”-szóval. A szenzáció óriási volt, bár akkor még nem mindenki értette meg az esemény súlyát. Ma, mindössze 25 év után az űrrepülőterek indítási grafikonját a légikikötők menetrendjéhez lehet hasonlítani. A Kozmosz-típusú műholdak száma immár megközelíti a másfélezret, s rajtuk kívül persze még egész sor űrobjektum létezik. Megéri a pénzt Az űrkutatás hasznáról folyó vita hevében egy amerikai író, Arthur Clark, kijelentette, hogy a távközlési és a természeti kincsek kutatására használt szputnyikok önmagukban igazolják az űrkutatásra fordított pénzt. Akkoriban az író inkább érzelmeire támaszkodott, mint a tényekre. Most, amikor Leonyid Brezsnyev kitüntette a Földre nemrég visszatért Szojuz—T—7 űrhajó legénységét, ezt mondotta: „Volt olyan idő, amikor az emberek azt a kérdést tették fel, mit ad gyakorlatilag az űrkutatás? Ma ezt senki nem kérdezi. A csillagászat, a meteorológia, az orvostudomány, a biológia, a mezőgazdaság, s az emberi ész és kéz által birtokba vett számos más terület igényli azokat az adatokat, amelyeket csak az űrkészülékek segítségével lehet beszerezni. Az űrkutatásra fordított ösz- szegek kezdenek kamatostól megtérülni.” Műhold-rendszerek Az első műhold tervezője, Szer- gej Koroljov akadémikus, lelkes híve volt a népgazdasági műhold- rendszereknek. Ö tervezte a Mol- nyija hírközlő műholdat. Segítségével gyorsan és olcsón terjeszthette ki adását a szovjet központi televízió az ország nagyobb részére. (Ma már a Molnyija harmadik nemzedéke működik.) A Horizont szputnyik biztosítja az összeköttetést a tengeri hajókkal és a repülőgépekkel. A Szovjetunió, Kanada, az USA és Franciaország közösen fenntart egy olyan műhold-rendszert is, mely a bajbajutott hajókon és repülőgépeken segít. Szovjet műholdakkal 1971 óta működik az Interszputnyik rendszer; tagjai először az európai szocialista országok, valamint Mongólia és Kuba voltak. Az utóbbi években csatlakozott hozzá Afganisztán, Laosz, Vietnam, a Jemeni NDK és Szíria. Rajtuk kívül további húsz ország veszi igénybe az Interszputnyik szolgálatait. i Természetkutatás A Meteor-műholdak — már szintén a második nemzedék — naponta kétszer adnak meteorológiai információt a Föld egész felületéről. Továbbfejlesztésük, a természetkutató műholdrendszer távlati feladata, a cél, hogy naponta ötször-hétszer adjon információt a mezőgazdaságnak, az erdészetnek, a halászoknak. Mindez persze csupán töredéke a műholdak tevékenységének, amely nélkül a ma és a holnap népgazdasága már nehezen létezne. Mihail Csernyisov Intelligens fénypuska A Tudomány—Technikában már írtunk elektronikával vezérelt, okos fényképezőgépekről. Most arról adunk hírt, hogy ugyanilyen rendszerű mikroprocesszor jelent meg a National PE 387 S típusú vakukészülékben, melyet a gyár szerényen fény puskának nevez. Első pillantásra valóban a vakutechnika egyik lehetséges csúcsáról van szó. Elrontott kép csak a készülék szándékos félrevezetésével készülhet. Elegendő betáplálni az alkalmazott film érzékenységét, a gépen levő objektív látószögét; ezt követően a vakura bízhatjuk magunkat. Fényereje méreteihez képest rendkívül nagy (a kulcsszáma: 38 21 DIN-re). A készülék kezelése a következő. A fényképezőgépre helyezés után a folyékony kristályos kijelzőn ellenőrizve bevisz- szük a filmérzékenység és a látószög adatait, majd próbavillan- tást végzünk a fotózandó tárgy, vagy személy irányába. Ekkor a kijelzőn megjelenik egy szám, ami nem más, mint az alkalmazandó bltnde értéke. Amennyiben a vaku összes fénye sem elegendő, a készülék hangjelzéssel hívja föl a figyelmet a biztos sikertelenség veszélyére. Ezzel egyidőben jelzi, hogy milyen távolságig elegendő a fény. A készülék teljesítménye — közelfelvételek esetén — akár egytizenhatodára csökkenthető előreprogramozás- sal, és így a töltési idő 0,2 és 11 másodperc között váltakozhat. Takarékossági okokból lehetőség van nikkelkadmium akkumulátorok használatára is. NAGY VÁLLALKOZÁSOK A londoni obeliszk Az alexandriai csata után, 1801-ben, a győztes brit hadsereg tisztjei elhatározták: győzelmük emlékére egy obeliszket hazavisznek Londonba. Kiemeltek egy nagy francia hajót a tengerfenékről azzal, hogy majd azor) szállítják el. A közbejött vihar azonban a hajótestet elsodorta, így a tervet elejtették. 1819-ben Egyiptom uralkodója a briteknek ajándékozta az obeliszket. de 1877-ig nem történt semmi. Ekkor' megánkezdeményezéssel megbízták John Dixton mérnököt az obeliszk hazaszállításával és felállításával. A munkát megelőlegezték. 50 ezer dollárral. John Dixon mérnök (1835— 1891) hidak, vasutak és kikötők építésével már jó hírnevet szerzett magának. Dolgozott Angliá-t ban, Spanyolországban, Brazíliában, Egyiptomban és Gibraltárban. Ö építette az első kínai vasutat 1875-ben (két évig működött, azután egy mandarin leromboltatta mint felesleges nyugati luxust.) Dixon saját pénzével is hozzájárult a vállalkozáshoz. A londoni obeliszk mozgatása több szempontból is érdekes volt: vas- hajón szállították, mozgatásához gépeket alkalmaztak, magánkezdeményezéssel indult. Alexandriában, a part közelében, földbe süllyedve hevert a súlyos kőoszlop. Először kiásták, illetve körülásták annyira, hogy a munkagödör az alsó felületéig ért. Ezután hidraulikákkal felemelték, gerendákat csúsztattak alá, és kihúzták a tengerpartra, ahol a parttal párhuzamosan helyezték el. A mozgatáshoz gőzgéppel hajtott csörlőt használtak, az obeliszk görgőkön haladt. Angliában acéllemezből hengereket készítettek ás azokat a helyszínen zárt acélhengerré szegecselték össze, amely közrefogta a megfelelő bakokra helyezett obeliszket. A henger bel0 Az obeliszk szállításának története. sejét vízhatlan rekeszekre osztották: hosszúsága 31, vastagsága 5 méter volt. A henger körül nehéz tölgyfából két gyűrűt szereltek fel, hogy esetleges partfalhoz ütödés bajt ne okozzon. Az acélhenger körül köteleket csavartak, és a víz felől húzva a legördülő kötél forgatta a fagyűrűkön gördülő hengert és az begurult a vízbe. Már úszó állapotban a hengeren hajóorr-sze- rű kiképzést készítettek, középre kormányfülkét építettek, egyszóval az obeliszk saját hajptest- ben kelt útra. Alul még kövekkel terhelték, hogy fel ne boruljon. Cleopatrának nevezték el. Egy kis vontatógőzös — az Olga — vontatta, s Gibraltárig semmi baj nem történt, de a Bis- cayai-öbölben veszedelmes in- gásba kezdett. A vontatógőzösről önként jelentkező matrózok a pontonhajóra akartak menni, de csónakjuk elmerült, valamennyien odavesztek. A Cleopatra személyzetét még megmentették, azután az Olga az obeliszket szállító hajót sorsára hagyta, és hazaindult Angliába. Az elhagyott hajót néhány nap múlva megtalálták, ás a megtalált hajóért járó jutalmat a megtalálónak ki kellett fizetni (tengerjogi előírás). Londonban a Temze-parton dagálykor a hajót kiúsztatták -a partra, majd apálykor leszedték róla a lemezburkolatot, és az oszlopot a felállítás helyére vontatták. A vízszintes helyzetű oszlopot hidraulikákkal felemelték, majd két gerendatoronyra helyezték, mialatt középen az alapozás elkészült. Az alapkövet nem hozták el Alexaodriából. A helyszínen faragták, és betonozták össze. A 6 méter magas közel 3 méter széles alapozásba két korsóban pénzeket, újságokat, technikai adatok jegyzékét és más emléktárgyakat helyeztek el az utókor számára. Az obeliszket feliratokkal és bronzdíszítésekkel látták el. Felírták annak a hat matróznak a nevét is, akik a Cleopatra mentése közben életüket vesztették. Az egész művelet pontosan kétszer annyiba került, mint tervezték. és mint ahogy az adományozó gondolta. London füstös, ipari gázokkal teli levegőjének korrodáló hatása ellen az obeliszket különféle anyagokkal vonták be. A mai napig is gondosan ellenőrzik. Dr. Horváth Árpád • TECHNIKA KÍSÉRLETEK AZ ÓVÓNŐKÉPZŐBEN Középpontban a gyerekek Milyen tudományos kutatómunkát végeznek egy pedagógiai intézetben? A kecskeméti Óvónőképző Intézetben elsősorban az óvodáskorú gyermekek tevékenységét, pszichikus fejlődését kísérik figyelemmel, az ezzel az életkorral kapcsolatos pedagógiai, neveléslélektani, metodikai kérdések valamelyikének" vizsgálatára vállalkoznak. Dr. W. Mikó Magdolna igazgatóhelyettes, a Tudományos Bizottság elnöke az Óvónőképző Intézet fontosabb kísérleteiről tájékoztatott. — Elsőként említeném „A köznevelés fejlesztését szolgáló kutatások” című 6-os számú országos főirányhoz tartozó három, az óvodáskorral és egy, az óvónőképzés kérdéseivel foglalkozó felsőoktatás-pedagógiai témát. Ezen belül az anyanyelvi nevelés fejlesztése az MTA Nyelvtudományi Intézetének irányelveihez kapcsolódik. „A korai tapasztalatszerzés hatása a gyermek személyiségfejlődésére” témakört az MTA Pszichológiai Intézete és a hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet koordinálásával vizsgálják. E két kutatási területen mi a bázisintézet szerepét vállaltuk. —■ Milyen témákkal foglalkoznak még? ^ — A marxizmus—leninizmus' szakcsoport vezetője és munkatársai a világnézeti nevelés hatékonyságát figyelik. A szabad kapacitású kutatómunkára óvodapedagógiai és felsőoktatási témákat terveztünk. A jövő tanévben 2 csoportot indítunk a bajai Tanítóképző Főiskolán, és nálunk, ahol tanítói és óvónői diplomát is szerezhetnek a hallgatók. A hároméves képzéssel a két intézmény közelítésére törekszünk majd. Jelenleg az új szisztéma tananyagát dolgozzuk ki. Ezenkívül foglalkozunk még a hátrányos helyzetű tanulókkal, a világnézeti nevelés hatékonyságával is. — Keresnek-e más intézményekkel munkatársi kapcsolatot? — A Szórakaténusz Játékház és Múzeummal a gyermeki játéktevékenységet figyeljük. A Pannónia Rajzfilmstúdiót is megkerestük, a népszerű rajzfilmsorozataik gyerekekre való hatását elemezzük. A Kodály Intézet elsősorban az óvodáskorú gyermekek énektanításában segít. — Ügy tudom, hogy ön kandidátusi disszertációjának témakörében folytatja tudományos tevékenységét ... — A három-hat éves gyermek beszédének, fogalmainak alakulását vizsgálom. Célom, annak feltárása, hogy kísérleti körülmények között milyen fogalmakat, fogalmi struktúrákat lehet kialakítani ezeknél a gyermekeknél. Milyen szintű, jellegű, tartalmú és terjedelmű fogalmak alakíthatók, mennyit bír el a három* hat évesek értelmi ereje? . — fisak kísérleti körülmények között vizsgálódott? — Nem, normál óvodai környezetben is megfigyeltem a fogalmak és fogalmi struktúrák alakulását, illetve alakítását. Az óvodáskorúak spontán alakuló fogalmi rendszerére és sajátosságaira is odafigyeltem, s a fogalomalakulás folyamatát, a gondolkodási műveletek megjelenését is próbáltam nyomon követni. — Mit igazolnak az eredmények? — Azokat a feltevéseket, melyek" szerint a három-hat éves gyermek gondolkodásában a képzetek mellett igen jelentős szerephez jutnak a fogalmak is. A konkrét, köznapi fogalmokon túl. kísérleti körülmények között elemi tudományos fogalmak is alakíthatók. Főleg szakaszos módszerrel értünk el igen jó eredményt, már az ötéves gyermekeknél is. — Mi a gyakorlati haszon? — A téma hasznosságát a jelenleg érvényben levő Óvodai Nevelési Program kövételmény- szintjeinek reális és objektív tudományos kutatási eredményeken alapuló meghatározásában és ezzel az óvoda iskolaelőkészítő szerepének növelésében (látom. Most kaptunk megbízatást az Óvodai Nevelési Program átdolgozására, ennél a munkánál hasz- nosíthatóak a tapasztalatok. — Hogyan segítik az \intézet oktatóit a tudományos munkában? — Kutatónapot adunk. A vizs-. gálati eredmények publikálására is lehetőség van. a sok közül egyet említek: a Magyar Óvónőképző Intézetek ríeveléstudomá- nvi Közleményeiben rendszeresen megjelennek oktatóink tanulmányai. Az Óvodapedagógiai Nyári Egvetem is alkalmas fórum az előadásokra, a tapasztalatok továbbadására. Borzák Tibor Ötletsarok A másodperc négyezred része Az óráiról jól ismert SEIKO- gyár készíti Nikon FM 2 kamerához a szupervékony titánfólia- zárat, amelynek vastagsága 0,02 milliméter. Ez lehetővé teszi, hogy a szóban forgó gép zárlamellái 3,6 milliszekundum alatt fussák be útjukat a filmkapuban, így az expozíciós idő a másodperc négyezred részére csökkenthető. Mód nyílik például gyorsan forgó turbinák, ventillátorlapá- lok fotózására; a képen az alkatrész állva jelenik meg. Ezzel a módszerrel egyebek között technikai állapotvizsgálatok végezhetők. Mi a teendő, ha kellemetlenül csikorognak-nyikorognak a lakásban az ajtók? A legegyszerűbb, ha az ajtószárnyat leemeljük és a sarokpántokat megolajozzuk. Ám ez a módszer nem hoz tartós megoldást, mivel egy idő után kezdődik minden elöl- rőt. Olaj helyett — íme az ajánlatunk — alkalmazzunk inkább technokolt. Csöppentsük a ragasztót a diópántra, majd helyezzük vissza az ajtót. Az illékony anyagok a ragasztóból egy idő után elpárolognak, s marad a megdermedt műanyag film a csűszó-forgó alkatrészek között. Garantáltan csikorgásmentes.' összeállította: Straszer András 17. Capa, a magyar 0 A magyar származású Robert Capa 1945. június 6-án Párizsba érkeztem, hogy részt vegyek az Európában állomásozó amerikai csapatok számára rendezett turnén. Párizs csodálatos volt. A nehéz idők ellenére, amit végigcsináltak, az áru- és élelmiszerhiány ellenére, a szellem töretlen maradt. öt éve nem voltam Európában, és úgy éreztem, újjászületek. A Ritz Hotel volt az amerikai haditudósítók főhadiszállása, és egyben művészek lakóhelye is. Nem sokkal a megérkezésem után vacsorára szóló meghívást csúsztattak be az ajtóm alatt. A feladó: Robert Capa. Lementem hozzá a szálloda bárjába, és megtudtam, hogy Bob ismert fényképész és háborús tudósító. Első látásra megértettem magam vele. Pompás estét töltöttünk együtt. Egy kis étteremben ültünk, megismertem a barátait. Nevettünk és táncoltunk. Az első pillanattól kezdve nagyon tetszett Bob Capa, aki magyar volt, vidám és nagyon kedves. Turném nem is kezdődhetett volna nagyszerűbben. Cápát a turné egyik állomásán láttam viszont, Berlinben. A város, úgy tűnt, mintha megszámlálhatatlanul sok darabra hullott volna. Amikor visszatértem Párizsba a művészcsoporttal, Bob Cápát ismét ott találtam. Azt hiszem, ekkor szerettem bele. Egyszer csak azt mondja nekem: „Bolond vagy. hogy így élsz. Te a saját iparod vagy, egy önálló vállalkozás, egy intézmény. Meg kell próbálnod, hogy újra ember légy. Téged mindenki manipulál, a férjed, a filmtársaságok. Az életed a munka, a munka, a munka. Közben elfelejted azokat a dolgokat, amelyek értékessé teszik az életet. Nincs időd az igazi életre.” Ha Capa azt mondja nekem, „házasodjunk meg”, biztosan követem. Ehelyett azt mondta, nem tud feleségül venni, mert nem akarja lekötni magát. „Ha holnap Ázsiába kellene utaznom, és meg lennénk esküdve, lenne egy gyerekünk, nem tudnék elutazni. És ez nem megy. Nem Vagyok a házassághoz való alkat.” Nagyon jól megértettem. De aszerint, ahogyan engem neveltek, az ember feleségül megy ahhoz a férfihoz, akit szeret. Visszamentem New Yorkba, hogy megkezdjem az ,,Orléans-i Johanna” próbáit. Cápától sok levél érkezett. Franciaországból is: „Elővigyázatosnak kell lenned, mert a siker veszélyes, és jobban korrumpál téged, mint a sikertelenség, és ezt nem tudnám elviselni .. . Most abbahagyom. Kiszáradt a tintám, és éppen most beszéltem veled telefonon, te kedves hollywoodi svéd lány. Nagyon szeretlek.” Angliából: „Mindig, ha kocsmába megyek, ha színházba, ha a ködös utcán sétálok, mindig szorosan magam mellett szeretnélek tudni...” Törökországból: „Vasárnap délután van. A szobám teraszán ülök. átnézek a Boszporuszon és a minareteken, és mindig csak a te arcodat látom.” Következik: 18. Ki ez a rendező? J
