Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

t • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 14. Összetűzések Libanonban Olszowski Moszkvában MOSZKVA Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügy­minisztere hétfőn rövid munka­látogatásra Moszkvába érkezett. A vendéget a pályaudvaron And­rej Gromiko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, és más hivatalos személyiségek fogadták. Űrhajósok kitüntetése BEJRÚT Vasárnap Nyugat-Bejrútban vé­res összetűzések törtek ki . a liba­noni hadsereg egységei és egy szélsőbaloldali muzulmán milí­cia fegyveresei között. A libanoni rádió jelentése szerint több ha­lottja és sebesültje van a tűz- párbajnak, amit állítólag a mili- cisták provokáltak ki. Mióta a libanoni hadsereg vet­te át két hete Nyugat-Bejrút el­lenőrzését, ez volt a legsúlyosabb incidens Libanoni hivatalos for­rások szerint azzal kezdődött, hogy a „Forradalom védelmező­je” nevű,, nem túl jelentősnek mondott csoport tüzet nyitott a nemzetközi békefenntartó erők francia egységeinek egy gépko­csioszlopára. Felrobbant egy lőszerekkel megrakott teherautó. A francia idegenlégiósoknak si­került még a rakomány felrob- -banása előtt biztonságos helyre menekülniük. A libanoni hadse­reg katonái ekkor üldözőbe vették a miilicistákat, és véres utcai harc kezdődött. A nyolcsaáz főnyi francia kon­tingens egyébként éppen most készül elhagyni Libanont, miután az amerikai és olasz katonák pén­teken, illetve szombaton már tá­voztak­Megfigyelők hangsúlyozzák: a libanoni muzulmán és baloldali vezetők tartanak attól, hogy az utolsó francia katona távozása után a jobboldali keresztény mi- licisták, és a gyakorlatilag ellen­őrzésük alatt tartott hadsereg — esetleg izraeli támogatással — megkísérelnek leszámolni a mu­zulmán, illetve baloldali csopor­tokkal. Hu Jao-pang a Kínai KP főtitkára MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke nyúj­totta át hétfőn a Kremlben a Szojuz—T—7 űrhajósainak fel­adatuk sikeres végrehajtásáért odaítélt magas állami kitünteté­seket. Leonyid Popov parancsno­kot Lenin-renddel, Alekszandr Szerebrov fedélzeti mérnököt, és Szvetlána Szavickaja kutatóűrha­jóst pedig Lenin-renddel, a Szov­jetunió Hőse címmel és az ezt jelképező aranycsillaggal tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége. A kitüntetéseket átnyújtva, Leonyid Brezsnyev rámutatott: a csillagászattól kezdve a meteoro­lógián, az orvostudományon, a biológián, a mezőgazdasági tudo­mányokon és a kohászaton át egész sor tudományos kutatási területnek égető szüksége van azokra az információkra, amelye­ket csak a világűrbe kilépve le­het megszerezni. Az űrkutatásra költött összegek ma már nemcsak megtérülnek, hanem jelentős nye­reséget is hoznak. Az űrhajósok nevében Leonyid Popov parancsnok köszönte meg a magas kitüntetést. PEKING Hu Jao-pangot választotta meg a KKP KB főtitkárává a 12. Köz­ponti Bizottság vasárnap Peking- ben megtartott első teljes ülésén. Ezenkívül megválasztotta a KB Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a PB állandó bizott­ságát, a titkárság tagjait, póttag­jait, és döntött a Katonai Bizott­ság elnökének és alelnökeinek személyéről. A Politikai Bizottság póttagok­kal 28, a titkárság — ugyancsak póttagokkal — tizenegy főnyi. A PB állandó bizottsága hat tagjának nevét fontossági sor­rendben adták meg. Az állandó bizottság tagjai: Hu Jao-pang. Je Csien-jing,'! Teng Hsziao-ping, Csao Ce-jang, Li Hszien-nien és Csen Jün. A KKP KB Katonai Bizottsá­gának elnöke Teng Hsziao-ping maradt. Tájfun Japán felett • A japán szigeteket sújtó tájfun tengerárt okozott, s a több méte­res hullámok elöntötték Tokió egy részét. Képünkön: Tokió sűrűn lakott negyedében menekülő emberek. (Telefotó — MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1982. SZEPTEMBER 14-TÖI. Devlzanam Vételi Közép Eladási árfolyam 1M egységre. forintban Angol font 6601,5a 6608,14 6614,75 Ausztrál dollár 3691,92 3695,62 3699,32 Belga frank 80,30 80,38 80.46 Dán korona 432,17 432.90 433,33 Francia frank 545.48 546,04 546,59 Holtandi forint 1406,94 1408,35 1409,76 Japán yen (1080) 147,11 147,26 147.41 Kanadai dollár 3107,80 3110,91 3114,02 Kuvaiti dinár 13 185,25 13 198.45 13 211,65 Norvég korona 557,10 557.66 558,22 NSZK-márka 1541,51 1546,06 1547,61 Olasz líra (1000) 27.38 27,41 27,44 Osztrák schilling 219,65 219,87 220,09 Portugál escudo 43,77 43,81) 43.85 Spanyol peseta 34.06 34.09 34.12 Svájci frank 1804,43 1806.29 1808,10 Svéd korona 620,60 621,2*2 621.84 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600.00 2602.60 USA dollár 3838,13 3841.97 3845,81 az Államközi megallapodas okon alapuló hivatalos ÁR­FOLYAMOK VÁLTOZATLANUL AZ 19*2. JÍ1N1US 8-1 KÖZLÉSNEK MEGFELELŐEN VAN NAK ÉRVÉNYBEN VALUTA. (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. SZEPTEMBER H-TÖL Pénznem Vásárolható Vételi Eladási legmagasabb bankjegy címletek árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 50 6409.90 6806.38 Ausztrál dollár &0 3584.75 3806.49 Belga frank 5000 77,97 82.79 Dán korona 1000 419,91 445.89 Finn márka 100 779.65 827,87 Francia frank 500 529,66 562,42 Görög drachma C*0Ü 53.22 56.52 Hollandi forint 1000 1366.10 1450,60 Japán yen (1000) íoooo 142,84 151,68 Jugoszláv dinár 100 65,52 69,58 Kanadai dollár 100 3017.58 3201,24 Kuvaiti dinár 10 12 802.50 13 594.40 Norvég korona 1000 540,93 574.30 NSZK márka íofiff 1499.68 1592.14 Olasz Ura (1000) 50000 26,59 28,23 Osztrák schilling 1000 213,27 * 226,47 Portugál escudo 5000 12.50 45.12 Spanyol peseta 5000 53.07 35.11 Svájci fsank , 1000 . 1752.10 1860,48 Svéd korona 100 602,58 639.86 Török Ura 1000 22,3« 23.74 USA dollár 180 3726.71 3957,23 Teheráni merénylet BEJRÜT — Az iraki hírügynökség je­lentése szerint az iráni tüzérség vasárnap ágyúzta Basra és Kha- naqin városát és károkat oko­zott az épületekben. Az irakiak felrobbantottak egy iráni lőszer­raktárat Basrától keletre. Irak előzőleg szombaton azt jelentette, hogy légiereje elsül­lyesztett egy pontosabban meg nem nevezett iráni hadihajót a Perzsa-öbölben. Négy nap alatt ez volt a harmadik iraki jelen­tés a hadiövezetté nyilvánított öbölben hajósüllyesztésről. Hosz- szein Musszavi iráni miniszter- elnök vasárnap erélyesen cáfol­ta az iráni hajó elsüllyesztését. Vasárnap újabb bombame­rénylet történt az iráni főváros­ban, Ezúttal a Forradalom terén robbant a pokolgép, egy járóke­lőt megölt, négyet megsebesített. Az elmúlt hét nap alatt ez volt a harmadik bombamerénylet Te­heránban. A hatóságok mind­annyiszor az ellenzéki Modzsa- hedin Khalk szervezet harcosai­ra hárították a felelősséget. Líbia árulásnak minősíti a fesi csúcsot TRIPOLI, DAMASZKUSZ Líbia „árulásnak” minősítette az Arab Liga fesi csúcstalálko­zóját, és teljes mértékben elha­tárolta magát az értekezlet dön­téseitől. Tripoli álláspontját a JANA líbiai hivatalos hírügy­nökség ismertette. Egyben közöl­te, hogy Kadhafi líbiai vezető szombaton éjjel telefonon be­szélt Asszad Szíriái elnökkel. Cuellar elutazott a Szovjetunióból LENINGRAD Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár vasárnap elutazott a Szovjetunióból. A világszervezet főtitkára, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatá­son tartózkodott a Szovjetunió­ban, vasárnap Leningrád elővá­rosaiba — Puskinba és Pav- lovszkba — látogatott el, és mú­zeumokkal, műemlékekkel ismer­kedett. HAVASI FERENC BESZÉDE Továbbra is szorgalmasan dolgozunk céljainkért Havasi Ferenc, a Központi Bi­zottság és a kormány nevében köszöntötte a tanévnyitó ünnep­ség résztvevőit, rámutatva, hogy a közgazdasági egyetemet tiszte­let övezi a magyar szellemi élet­ben. Becsüljük a kutatótevékeny­séget, amely az egyetem falai között, s az egyetem által integ­ráltan folyik az országban. Tisz­teljük a közéleti tevékenységet, amellyel az egyetem tanári kara a gazdaságpolitikában, népünk gazdasági tudata formálásában részt vesz. O rszágunk a nehezedő kö­rülmények közepette is összességében előrehalad, fejlődik — folytatta. — A gaz­dálkodás nehezebbé vált feltéte­lei ellenére bizalom, nyugalom, megértés jellemzi közéletünket. Érzékelhető a politika iránti bi­zalom, s természetes a bizalom a párt részéről az emberek, a tö­megek iránt, akikkel ezeket a nehézségeket együttesen kell le­győzni. Ez azt jelenti, hogy min­den új feladat előtt mindennap megegyezésre, megértésre kell jutnia a kormánynak és a töme­geknek, a pártnak, és a párt ál­tal vezetetteknek. — A jelen periódus sajátos vo­nása, hogy több nyugtalanságra utaló hangulati elem van belpo­litikai életünkben, mint a koráb­bi két évtizedben. Felerősödött az aggodalom, hogy képes-e az or­szág tartani eredményeit, szá­molnunk kell-e visszaesésekkel. Annak a tömeges kívánságnak a teljesülése, hogy csak rosszabb ne legyen, mintha jobban ve­szélybe került volna, mint ne­gyedszázada bármikor. — A nyugtalanító hangulati elemek azzal vannak összefüg­gésben, hogy a tömegek nálunk továbbra is békésen és szorgal­masan akarnak dolgozni ugyan­azokért a célokért, amelyeket huszonöt esztendeje magunk elé tűztünk. Ez a nép dolgozni és boldogulni akar, ez legfőbb kí­vánsága! Ha azt kéri, hogy eh­hez teremtsük meg a feltételeket, a pártnak, a kormánynak ezt olyan igényként kell felfognia, amelynek teljesítése a vezetés szent kötelessége. Az emberek változatlanul pártunk 25 éve bizonyított tisztességében bíznak, s a gondokból is, amelyek köze­pette élünk, ennek a pártnak az útmutatása alapján szeretnénk túljutni. A magyar belpolitika sajátossága, hogy az emberek nem más politikát akarnak, ha­nem a meglevőt féltik. A Köz­ponti Bizottság eltökélt szándé­ka, hogy a kedvezőtlen világgaz­dasági körülmények között is folytatja az 1978 decemberében elfogadott és a XII. kongresszus által megerősített gazdaságpoliti­kát. Havasi Ferenc ezután azokat az eredményeket összegezte, amelyeket az elmúlt négy évben fő célkitűzéseink elérésében — külső egyensúlyi helyzetünk javí­tásában és az életszínvonal Vé- delméyan — elértünk. Sikerült lassítanunk, majd megállítanunk külföldi eladósodásunk folyama­tát; adósságállományunk nem nőtt, sőt megállt és 1981 végétől valamelyest csökkent. Tőkés kül­kereskedelmi mérlegünk 1981 óta lényegében egyensúlyba került. Szocialista partnereinkkel kor­rektek vagyunk, államközi szer­ződéseinkben vállalt kötelezett­ségeinket maradéktalanul telje­sítettük. M egőriztük az ország fizető- képességét és hitelezőink bizalmát, s ezt manapság kevés ország mondhatja el. Fi­zetési kötelezettségeinknek min­dig pontosan eleget tettünk, pe­dig ezekben az években csak ka- matterheink elérték a tíz évvel ezelőtti tőkés exportunk egy évi dollárértékét. Ezután a Központi Bizottság titkára azokat az intézkedéseket tekintette. át, amelyekkel mérsé­kelhettük a gazdaság működési költségeit. Az 1978-as szintet meghaladó nemzeti jövedelem­hez, a növekvő ipari és mező- gazdasági termeléshez 20 száza­lékkal kevesebb olajat és olaj­terméket használtunk fel, az energiafelhasználás abszolút mértékben is csökkent. Az anyag­felhasználás 1,5 százalékkal mér­séklődött, s ha nem is a kívánt ütemben, de javult a termékszer­kezet, a versenyképesség. összehasonlítható árakon 3 év alatt nem rubel elszámolású ex­portunk 20 százalékkal nőtt, mi­közben a népgazdaság importja csak tíz százalékkal csökkent. Az ország működési költségeit csök­kentette a társadalmi közkiadá­sok relatív mérséklése is, amit jól érzékeltet az a tény, hogy az utóbbi két évben reálértékben ezek a kiadások alig nőttek, mi­közben évente több ezer óvodai, bölcsődei helyet építettünk, új tantermeket, kórházi ágyakat adtunk át. S zólni szeretnék azokról az intézkedésekről, amelye­ket a közelmúltban hoz­tunk, illetve amelyek most van­nak bevezetés előtt. Természetü­ket tekintve ezek is a kiadás és a bevétel, a termelés és fogyasz­tás összhangba hozását szolgál­ják. A világgazdaság, a tőkés piacok helyzetét mérlegelve, egyensúlyi helyzetünket javítva, a forintot a konvertibilis valu­tákhoz viszonyítva 7 százalékkal elértékeltük. Ez az intézkedés drágítja az importot és ösztönzi az exporttevékenységet. Ugyan­csak egyensúlyi helyzetünk ja­vítása miatt mérsékelnünk kel­lett és kell a nemzeti jövedelem belső felhasználását. Tovább nö­veljük az állam részesedését a tiszta jövedelemből, a megter­melt javak nagyobb részét cso­portosítva át a fizetési mérleg javítására. A nemzeti jövede­lem belső felhasználásánál más megközelítést tartunk helyesnek a felhalmozás, és mást a fo­gyasztás vonatkozásában. A fel­halmozás körében csökkenteni kell az állami és vállalati beru­házásokat, ügyelve arra, hogy az eszközöket a piaci munka, a ver­senyképesség szempontjából leg­fontosabb teendőkre összponto­sítsuk. Csökkentettük a beru­házási hitellehetőségeket, növel­ve azok kamatterheit, s a kész­letgazdálkodásban is szigorításo­kat kellett végrehajtanunk. A fogyasztásban, amint utaltam rá, más a megközelítés. Szigorúbb követelményeket érvényesítünk a közösségi fogyasztásnál, míg a lakossági fogyasztás körében az életszínvonal-politikánk megőr­zését szolgáló intézkedéseket ho­zunk. — Ma a társadalmi érdeklődés középpontjában, különösen az augusztusi áremelések óta, az a kérdés áll: tartjuk-e a kongresz- szusi célkitűzést, képesek va­gyunk-e megőrizni az életszín­vonalat? Nem volna-e jobb be­vallani — teszik hozzá —, hogy e célkitűzés tartása nem sikerül, nem sikerülhet. Szeretnék emlé­keztetni arra, hogy a XII. kong­resszus az 1980 közepére kiala­kult reálbér megvédését tűzte ki célul, előirányozva egyszersmind a VI. ötéves tervre a reáljövedel­mek 6—7 százalékos, a lakossági fogyasztás 7—9 százalékos növe­lését. Mit értünk el e célok való­ra váltásában négy év alatt? A fo­gyasztói árak 1979 óta és 1982 között 33—34 százalékkal, az egy főre jutó nomináljövedelmek pe­dig 37 százalékkal növekedtek. A lakosság reáljövedelme csak­nem 3 százalékkal, a fogyasztás pedig 6 százalékkal nőtt. Ezekben az esztendőkben pe­dig az országok jelentékeny cso­portja nem volt képes a lakossá­gi fogyasztását növelni, számot­tevő részük pedig még tartani sem. Nálunk a fogyasztás növe­kedését olyan tények jelzik, mint hogy e nehéz évek átlagában a kereskedelem több mint százezer személygépkocsit, 300 ezer tele­víziót, ebből 60 ezer színes tele­víziót értékesített. A takarékbe­tét-állomány 1978 decemberétől kamatokkal együtt mintegy 50 milliárd forinttal nőtt. Évi át­lagban 82—83 ezer lakást, ,1100— 1200 általános iskolai tantermét, 3000 bölcsődei és 13 ezer óvodai helyet, 200 gyógyintézeti ágyat létesítettünk. Évente ezekben a nehéz esztendőkben is 5—-.5,5' mil­lió magyar utazik külföldre. Nem csökkent, hanem nőtt az egy főre jutó hús- és tejfogyasztás. E zek ellenőrizhető tények. Mégis, milyen a társada­lom közérzete? A közér­zet nyilvánvalóan sokféle ha­tást jelez. Az életszínvonal meg­őrzése ugyanis társadalmi mé­retekben értendő, és társadalmi átlagban mérhető is. Mindemel­lett a társadalom egy részében nem nőtt, hanem csökkent az életszínvonal, másoké stagnált, s van akiké emelkedett. — Ma elsőrendű politikai kér­dés az ország fizetőképességé­nek megőrzése. A tét sokkal na­gyobb annál, minthogy 1—2 szá­zalékos életszínvonal-különibség- gel vagyunk-e képesek eredmé­nyeinket védeni. A fizetőképes­ség hiánya nem 1—2 százalékos, hanem nagyságrendileg nagyobb visszaesést okozhat az ország­ban. Hadd említsek egyetlen pél­dát, Amikor két hétig, tőkés-im- porthiány miatt, nem gyártottunk mosószert, máris kialakult a köz­ismert helyzet. Képzeljük el, ha az ország tőkésimport-skálája ke­rülne csak két hétig vagy egy hó­napig ilyen helyzetbe. A példa azt jelzi: nagy feladató^ megol­dásához kell a napi döntéseket igazítani. A lényeg az. hogy a pártvezetés, a kormány nem néz­hetné tétlenül, ha ilyen belátha­tatlan következményekkel járó irányban haladna az ország; az a kötelessége, hogy a kisebbik rosz- szat válassza. — Természetes, hogy az árvál­tozásokkal, az új intézkedésekkel kapcsolatban van ellenvélemény is az országban. De miért nem tekintjük természetesnek ezt? Hiszen ez az ország 20 eszten­dőn keresztül hozzászokott, hogy évente 3—4 százalékkal nő a reálbér, s egy ötéves terv alatt 23—30 százalékkal a reáljövede­lem. Negyedszázada úgy élünk, hogy visszalépni kényszerűség­ből vagy munkánk kudarcai miatt soha nem kellett. A társa­dalom számottevő része először tapasztal olyan helyzetet, hogy megáll a növekedés, s az élet­színvonal-politika nehezebb kö­rülmények közepette valósul meg. Érthető, hogy sokan kérde­zik, mi az oka ennek. S ezekről az okokról őszintén kell beszélni, hiszen a kérdezőkön is múlik a gondok enyhítése. — Életszinivonalpolitikánk fon­tos elemévé kell tennünk a tel­jesítmények arányos díjazását, a jobb teljesítményeket jobban honorálva, mint eddig. A másik alapelv, hogy ilyen körülmények közepette sem szabad szűkíte­nünk az árukínálatot. Ha válasz­tanunk kell, hogy változatlan áron, de a kínálatot szűkítve — vagy pedig szabályozott árueme­lésekkel, de a kínálatot megőriz­ve haladjunk-e, akkor a vezetés­nek az utóbbit kell választania. Ma nincs a világon olyan ország, amely változatlan árakkal képes lenne tartani vagy bővíteni áru­kínálatát. A harmadik elem, amit az életszínvonalpolitikáiban foly­tatunk: a belföldi ellátást az export elé helyezzük. Ezt is ke­vés ország mondhatja el manap­ság- Miközben egyik fő célkitűzé­sünk a külső egyensúlyi helyzet megteremtése, a termékek elosz­tásakor a belföldi, ellátást elsőd­legesnek .ítéltük és ítéljük a jövő­ben is. A szociálpolitikában vál­tozatlanul arra kell törekednünk, hogy közelítsenek egymáshoz a családi jövedelmek. Bármily sze­rény lehetősége van is a -kor­mánynak, a rendelkezésre álló csekély pénzt az alacsonyabb jö­vedelműek helyzetének javításá­ra. U taltam rá, hogy két ..követelményt, az- egyensú­lyi 'helyzet javítását és az életszínvonal védelmét teljesítjük 1985-ig. Kétségtelen azonban, hogy ily módon nem két fő célkitűzést valósítunk meg, hanem ennél töb­bet. A pénzügyi helyzet javítása, az életszínvonalat védő, szabályo­zott áremelés mellett küzdünk a gyors infláció ellen és megőriz­tük a teljes foglalkoztatottságot. Havasi Ferenc rámutatott, hogy az anyagi intézkedéseken kívül a társadalom közérzetét sok módon javíthatjuk. Ezért szorgalmaztuk az ötnapos munkahét bevezeté­sét — s elmondható, hogy ez tár­sadalmunk na-gy vívmánya —; ezért irányítjuk úgy a másodla­gos gazdaságot, hogy növeljék a szolgáltatások színvonalát, az áruk 'kínálatát. — Senkinek nem akarjuk be­bizonyítani a lehetetlent — foly­tatta- — Akinek csökken az élet­színvonala, annak nem alkarjuk bebizonyítani, -hogy az életszínvo­nala javult. Ezt az iskolát Ma­gyarországon ,m.i már elvégeztük. A kérdés most az: hogyan telje­síthettük és-teljesíthetjük ezután fő célkitűzéseinket? — Ami a jövőt illeti, meggyő­ződésünk, hogy jobb, szervezet­tebb munkával eredményeinket megvédhetjük. Mostanában sokan vélik úgy, hogy nem foglalkozunk eleget a jövővel, a -távlatokkal. Ma az jelenti a távlatok megala­pozását, ha az előttünk álló hó- •napcik gondjait jól megoldjuk. -Foglalkozunk természetesen a ■jövő kérdéseivel is; a Központi •Bizottság elé kerül iparpolitikánk helyzete, s változatlanul folyik az országban hosszú távú tervezés. — Végeredményben fontos tud­nunk, mit lehet számonkérni a vezetéstől, és mi-t kell számon kérni az objektív helyzettől. Ha a tenger há-borog és rajta 150 or­szág hajója halad, s éhből 140 adósságterhekkel küzd, akkor hiábavaló a tenger háborgásán vitatkozni, az a fontos, hogy a vezetés, a kormány megfelelő ■szögbe állítja-e a hajót, hogy ké­pes legyen felfogni a hullámokat- E jelkép alapján kell értelmez­nünk a távlatokhoz való viszo­nyunkat is. — összegezve elmondhatom, mi saját teljesítményeink alap­ján, népünk érettségét ismerve vagyunk bizakodók. Idei tervein­ket lényegéiben teljesítjük. Ha a mezőgazdasági termékeket szor­galmas munkával betakarítjuk, jövő év-i élelmiszerellátásunk is biztosított. Havasi Ferenc végül eredmé­nyes munkát,, jó tanulást kívánt az egyetem tanárainak, hallga­tóinak a kezdődő tanévben (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents